Magyar Szó, 1986. február (43. évfolyam, 30-44. szám)

1986-02-01 / 30. szám

4 BELPOLITIKA A JSZSZK Képviselőházának ülése A JSZSZK Képviselőházának ülése Alkotményunk a forgalom fényeséből fakad (Folytatás az 1. oldalról) felének demokratikus formáit is így meghatározhattuk. A fejlődés megkövetelte változások Kurteshi ezután a kor jellegzetes nehézségeiről, problémáiról szólt. A második világháborúban elszenvedett nagy veszteségek után, az újjáépítés kora volt ez, amikor feltétlenül kifejezettebb intézkedésekre volt szükség a gazdaságban és általában a társadalomban az állam funkciójának megerősítéséért. Az új alkotmány tartalmi és formai szempontból teljes egészében eleget tett a társadalmi és a politikai rendszer stabilizációja első szakaszában felmerülő követelményeknek — hangsúlyozta Kurteshi. A társadalmi továbbfejlődés megkövetelte a társadalmi-gazdasági és a politikai viszonyok megváltozatását, ezzel együtt az alkotmány módosítását is, és az ilyen folyamat gyakori volt. Mindezek az alkotmányos módosítások azonban alapelveikben mindig tartalmazták az AVNOJ második ülésszaka határozatainak eszméit és lényegét. Már 1949-ben létrejöttek a munkástanácsok, és megkezdődött az 1946. évi alkotmánnyal meghatározott társadalmi-gazdasági berendezések módosításának folyamata. Az alkotmányos rendszer továbbfejlesztésével és az 1953. évi alkotmánytörvénnyel, majd az 1963. évi alkotmánnyal megszilárdult és kiépült a szocialista önigazgatási demokrácia rendszere. 1974 — az AVNOJ irányelveinek megerősítése Az 1974. évi alkotmány lényegét megindokolva a JSZSZK Képviselőházának elnöke elmondta, hogy ez a dokumentum megerősíti az AVNOJ irányelveit a nemzeti szabadság, a nemzetek és a nemzetiségek teljes egyenjogúsága érvényesülésének szempontjából. Az alkotmány megoldásai a társult munka koncepciójával távlatokat nyitnak föderatív közösségünk, a társult munka szocialista közösségének továbbfejlődése előtt. Alkotmányunk tartalmazza a szocialista önigazgatási demokrácia valamennyi lényeges irányelvét és alaptételét, az önigazgatás további fejlődésének irányvonalait, a demokratikus társadalmi gazdaság és politikai viszonyok továbbfejlesztésének irányait, a politikai rendszer továbbfejlesztésének távlatait. Kurteshi ezután arról beszélt, hogy mi az, ami akadályozza az ilyen viszonyok kibontakozását, érvényesülését. A legnagyobb ok az, hogy a bürokrata és technokrata erők törekednek megtartani döntéshozatali pozíciójukat, a munkásosztály nevében igyekeznek irányítani a társadalmi eszközöket és igyekeznek lelassítani a társadalmi bázis változásainak gyorsabb folyamatait, mindez pedig akadályozza a politikai rendszer néhány fontos funkciójának teljesülését A politikai rendszer tökéletesítése A politikai rendszer működése bíráló elemzésének eredményeit értékelve Kurteshi megállapította, hogy az eredmények alapján szükség van e rendszer gyakorlati működésének gyökeres módosítására és a rendszer tökéletesítésére. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül biztosítanunk kell az alkotmányosságot és a törvényességet mindenki munkájára, tevékenységére vonatkozóan, összhangban az alkotmánnyal meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel. Az ilyen alapelvek következetes érvényesítése kizárja az egyének és a hatalmi szervek szubjektivizmusát és önkényét, jogaik és kötelezettségeik gyakorlásakor és teljesítésekor, olyan társadalmi és alkotmányos rendet biztosít, amely közepette mindenkinek kötelessége, hogy az alkotmányos keretek közepette jogait és kötelezettségeit érvényesítse és teljesítse, s mindezért felelősséget is vállaljon. Kurteshi megállapította, hogy e területre vonatkozóan a jelenlegi helyzet nem kielégítő, elmondta, hogy ezt mindenekelőtt azáltal küzdhetjük le, hogy társadalmi előfeltételeket teremtünk az alkotmányosság és a törvényesség következetesebb érvényesüléséhez, de az alkotmányos alapelvek érvényesítésével , különösen pedig ezen alapelvek következetes alkalmazásáért vívott harccal is leküzdhetjük az ilyen helyzetet. Az elmúlt négy évtizedben a társadalmi élet valamennyi területén nagy eredményeket könyveltünk el, de vannak nehézségeink, sőt tévedéseink is. Beszámolójának végén Kurteshi elmondta, hogy minden eddigi tapasztalatunkat a társadalom átfogó fejlesztéséért és kiépítéséért vívott harcunkban hasznosítanunk kell. Díjaz Kurteshi Stratégiai feladatunk, hogy megakadályozzunk minden olyan cselekedetet, műveletet, lépést és tevékenységet, amely közvetve vagy közvetlenül nyomást gyakorol a szerbekre és crnagoraiakra, hogy elköltözzenek Kosovóból. Az albán nacionalizmus és irredentizmus elleni sikeres harc feltétele, hogy az ország minden haladó ereje szerepet vállaljon, s ugyanakkor saját környezetében is harcoljon a nacionalizmus és a hasonló jelenségek ellen, hangsúlyozta Boro DENKOV, a Szövetségi Tanács tegnapi ülésén mondott vitaindítójában. Az ülésen a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak a Kosovóból való elköltözés megfékezéséről szóló jelentéseit vitatták meg. Denkov hozzáfűzte, hogy a nem albán lakosság elköltözésére vonatkozó nyomásokkal minden eszközzel — politikai, ideológiai és jogi eszközzel — szembe kell szállnunk. Ki kell harcolnunk, hogy mindenki, függetlenül nemzetiségétől a teljes bizalom, megértés, összetartás, és együvé tartozás légkörében éljen az adott területen. A Kosovóban uralkodó jelenlegi helyzetről szólva Denkov elmondta, hogy az indoktrináció elsősorban a fiatalokra, a diákokra és egyetemi hallgatókra terjedt ki, de a pedagógusokra is. Továbbra is előfordul sírgyalázás, jelszavak kiírása, s a közelmúltban 131 személy ellen bűnvádi feljelentést tettek, mert bebizonyosodott, hogy ilegális szervezetekhez tartoztak. Közülük 75-en egyetemi hallgatók, diákok vagy pedagógusok. Az irredenták igyekeznek mindenhol megvetni a lábukat, ahol albánok laknak. Denkov rámutatott arra, hogy egyes kosovói munkaszervezetekben olyan önigazgatási szabályozás van érvényben, amely egyenlőtlen helyzetbe juttatja a különféle nemzetiségű dolgozókat. Amennyiben az önigazgatási okmány, amellyel a dolgozók saját jogaikat és kötelezettségeiket szabályozzák olyan, hogy nemzetiségi és nyelvi alapon egyenlőtlenséget vált ki, akkor ez nagyobb társadalmi veszély és károsabb maguknál a nacionalistáknál is, mondta Denkov. 1981-től a múlt év végéig 96 ellenséges szervezetet és csoportot lepleztek le, 1102 személyt ítéltek el, illegális tevékenység miatt bűnvádi elárásban és 2657 személyt nyilvános ellenséges fellépésért és egyéb cselekedetekért, szabálysértési eljárásban. Ugyanakkor azonban újabb illegális csoportok nyomára bukkantak. A közelmúltban olyan illegális csoportokat lepleztek le, amelyek az ország nagyobb területén öszszeköttetésben álltak egymással és két szervezet keretében működtek, az egyik a „Jugoszláviai Albán Kosovóban jelentősen rendeződött a helyzet, mondta Denkov. A Kommunista Szövetség eszmei-politikai akciójával, az állami szervek törvényes és egyéb intézkedéseivel, a munkásosztály, a kosovói dolgozók széles körű akciójával sikerült megakadályozni az albán nacionalisták, irredenták nyílt, agresszív ellenforradalmi ténykedését. Ez teret nyitott és feltételeket teremtett a politikai és biztonsági helyzet javításához Kosovóban és az egész országban. Szocialista Köztársaság Mozgalma”, a másik pedig a „Kosovói Marxista-Leninisták” szervezete. Kosovóban e szervezetek nyolc körzeti bizottságát, Macedóniában négy bizottságát leplezték le. A szervezetek célja egy úgynevezett kosovói kommunista párt, egyfajta állítólagos élcsapat, az országban levő albánok mozgalmának létrehozása, amely Kosovó elszakadásán és Albániához való csatolásán dolgozna. Aljas mesterkedéseikhez még a fegyveres erők és a belügyi szervek egyes tagjait is igyekeztek megnyerni. Az említett szervezetek ténykedését szoros kapcsolat, illetve a Nyugaton élő szélsőséges albán emigrációval való közös munka jellemzi, továbbá közvetlen kapcsolatok az albán titkosszolgálattal, amelytől erkölcsi és anyagi támogatást és utasításokat kaptak. Szemelvények a vitából Kosovóban a politikai erőfeszítések eredménye attól függ, hogy az ország népei mennyiben fogadják el azt az álláspontot, hogy a Kosovóban folyó eszmei és politikai harc kivételes történelmi jelentőségű Jugoszlávia sorsára, integritásának megőrzésére, és a szocialista viszonyok kiépítési feltételeinek biztosítására. Ez a folyamat talán tovább tart majd, mint gondoljuk, de semmi sem indokolja, hogy ne higgyünk kimenetelében, mondta dr. Brnko PAVICE VIC’, aki részletesebben szólt a kosovói helyzet történelmi dimenzióiról. Kiemelte, hogy a jugoszláv közvéleményt az érintette legsúlyosabban, hogy az 1981. évi ellenforradalmi tüntetésekben az irredenták agresszív paroláival megtévesztett albán ifjúság egy része is részt vett. Ezért a körülmények megszilárdítása attól függ, hogy az albán fiatalság említett része hogyan lesz képes megszabadulni a veszélyes politikai doktrínával kapcsolatos illúzióitól, amely idegen érdekeket és ki tudja, milyen politikai kombinációkat és programokat tükröz. Ela ULRIH ATENA szerint igyekezetünk ellenére nem sikerül megállapítani az elköltözést. Határozataink nem hozták a várt eredményeket. Vitába szállt azzal a tézissel, hogy az elköltözés lényegi okai egzisztenciális, családi és oktatási jellegűek. Az ilyen állítás, a tényleges okok tudatos vagy öntudatlan leplezését jelenti, hiszen köztudomású, hogy az elköltözöttek között a legtöbb a földműves. Végül elégedetlenségének adott hangot, amiért a küldöttekkel nem ismertették meg közvetlenül a Kosovo Polje-i petíció tartalmát. Mito MICAJKOV hangsúlyozta, hogy a társadalom egésze nem hajtotta végre kellően a feladatokat, hogy felszámoljuk az irredentizmust és megfékezzük a szerbek és crnagoraiak elköltözését. Évek óta különböző jelentéseket fogadunk el, de nem kutatjuk kellően a probléma megoldásának útjait, szögezte le. Különösen az indoktrinált tudat ellen kell harcolni, főleg a fiatalok esetében és folytatni az eszmei-politikai differenciálódást, elsősorban a művelődési-oktatásügyi intézményekben, csaknem 65 millió a társadalmi szektorban nyert elhelyezést, a munkanélküliek száma pedig meghaladta az egymilliót. A társadalmi termék értéke tavaly körülbelül 70 millió dollár volt, tehát egy főre megközelítőleg 3000 dollár jutott. (Az egy főre eső nemzeti jövedelem ennél kisebb, de erről még nincs pontos kimutatás.) A termelékenység az iparban 0,5 százalékkal csökkent, a társadalmi termelékenység pedig 1,5 százalékkal. A kivitel tavaly 6,5 százalékkal növekedett s jórészt ennek köszönhetőleg a fizetési mérlegben 774 millió dolláros többlet keletkezett. A kivitel az idén januárban is viszonylag élénk volt, 18 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. A beruházások 6 százalékkal csökkentek, jóllehet tavaly az év második felében valamivel élénkebb volt ez a tevékenység. Jellemző, hogy a befektetésekhez szükséges eszközöket a munkaszervezetek immár 80 százalékban saját forrásaikból teremtik elő. A személyi fogyasztás általában egy százalékkal csökken, a reális kereset öt év után tavaly növekedett először, mégpedig 0,9 százalékkal. Az átlagkereset tavaly októberben 57 674 dinár volt, decemberben pedig már 63 745 dinár. Ennek ellenére csökkent a személyi jövedelem gazdasági ereje, s ennélfogva serkentő szerepe is. Dr. Miloš Sinđić egyben felhívta a figyelmet arra, hogy ismét növekedett az a fogyasztás amelyre nincs fedezet a termelésben, s ez nagymértékben tantálja az inflációt. Ezt a jelenséget nem tilalmakkal kell kiküszöbölni, hanem gazdasági hatóeszközökkel. A fogyasztás korlátozására ezért még (Folytatása az 5. oldalon) A KOSZVÓI KIKÖLTÖZÉSEK MEGFÉKEZÉSE Minden haladó erő feladata Bora Denkov vitaindítója a Szövetségi Tanács ülésén Az eddigi munka eredményeként jelentősen szűkül az ellenséges tevékenység lehetősége, de a nacionalizmus elleni csatát még nem nyertük meg véglegesen. Reálisan nem is várhatjuk azt, hogy harcunk könnyű és egyszerű legyen, és hogy rövid idő alatt sikerül leküzdenünk azokat a jelentős zavarokat, megoldani azt a számos súlyos problémát, amelyeket az ellenforradalmi események és a tartomány politikai vezetősége egy részének téves politikai irányvonala váltott ki. Hosszabb időszakban ténykedve, az ellenségnek sikerült tudati válságot, tétovázást kiváltani az albán nemzetiségű polgárok egy részénél, különösen az értelmiség, az egyetemi és középiskolai ifjúság körében. Az albán nemzetiség legvitálisabb szociális struktúráinak ilyen infroktrinált részeit az irredenták céljainak, módszereinek és eszközeinek kitartó leleplezésével küzdhetjük le. Meg kell szabadulnunk attól a tévhittől, hogy ezt rövid idő alatt elvégezhetjük. A nacionalizmusnak viszonylag hosszabb előtörténete volt, mielőtt tetőzött volna, s ezért időre van szükség maradéktalan felszámolásához és a helyzet szanálásához. MAGYAR SZÓ 1986. február 1., szombat Az éhelőkeres változás esedékes A gazdaság alakulása az év elején — Továbbra is aktív árfolyampratikát folytatunk — A Köztársaságok és Tartományok Tanácsának üléséről A Köztársaságok és Tartományok Tanácsa tegnapi ülésén meghallgatta a Szövetségi Végrehajtó Tanács jelentését arról, hogyan alakult a gazdasági élet ez év elején. Dr. Miloš SINDJIĆ, a Szövetségi Tervhivatal igazgatója erre vonatkozó beszámolójában megállapította, hogy tavaly a rendszerbeli törvények meghozatala révén sikerült teljesíteni a gazdasági stabilizáció első szakaszára eső feladatokat, s megfelelő feltételeket teremteni a második szakaszban előirányzott feladatok teljesítéséhez. A Szövetségi Végrehajtó Tanács felídérése szerint 1986-ban a gazdasági tevékenységnek okvetlenül kedvezőbb irányt kell vennie, tekintettel az anyagi, szociális, fejlesztési és nem utolsósorban a nemzetközi gazdasági és politikai viszonyokból eredő körülményekre. Az év elején a termelés némi növekedését jegyezhettük fel, és nagyobb volt a kivitel is. Ezzel egyidejűleg azonban növekedett a fogyasztás és az infláció is, eközben rosszabbak voltak a gazdálkodás minőségi tényezői. Hozzávetőleges adatok szerint az ipari termelés 1985-ben 2,7 százalékkal volt nagyobb, mint tavalyelőtt, az elfekvő készletek állománya pedig 12 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelés 7,1 százalékkal csökkent az 1984. évihez képest, mindenekelőtt a szárazság miatt. Búzából 4,86 millió tonna termett, kukoricából pedig 9,88 millió tonna, 12—13 százalékkal kevesebb, de azért fedezi a hazai szükségleteket. Az ország lakosságát immár 23 millióra becsülik, s ebből Miloš Sinđjić vitaindítóját olvassa a Köztársaságok és Tartományok Tanácsának tegnapi ülésén Felélénkült immár a devizapiac. Januárban például 55,2 millió dollár került az asztalra három felhatalmazott bank forrásaiból, s ezt az öszeget kilenc bank vásárolta fel. Januárban egyébként a külföldi adósságok törlesztésére 588,2 milliárd dollárt fordítottunk, kétszer annyit, mint egy évvel korábban.