Magyar Szó, 1986. március (43. évfolyam, 73-88. szám)

1986-03-26 / 83. szám

-------- KÜLPOLITIKA Bemutatjuk az el nem kötelezett országokat Mindössze egy zászlóalj katona és néhány száz önkéntes védelme­zi Belize,­e 22 965 négyzetkilomé­ter nagyságú ország hosszú harc után, 1931. november 1-jén kiví­vott függetlenségét. Másrészt a brit ejtőernyősök egységének je­lenléte is tanúskodik a hosszan tartó és bonyolult függetlenségi harcról, aminek árnyékában ott van a szomszédos Guatemala terü­leti igénye és az egykori gyar­mattartó gyámkodása. A guatemalai alkotmányban még mindig az olvasható, hogy Belize ennek a közép-amerikai or­szágnak a része. Területi igényét XVI. századbeli, régen túlhaladott történelmi körülményekre alapoz­za, amikor Belize jelenlegi déli része Guatemalához, az északi pedig Új Spanyolországhoz (a mai Me­xikóhoz) tartozot. A mexikói kormány azonban 1980-ban le­mondott a Belize iránti területi igényeiről és — az el nem kötele­zett mozgalom támogatásával — akciót indított az ENSZ-ben e pa­rányi közép-amerikai és karibi or­szág függetlenségének elnyerésére Az ENSZ-közgyűlés visszautasítot­ta Guatemala követelését, hogy Belize függetlenségének kikiáltását halasszák el, amíg Nagy-Britan­­niával nem állapodnak meg e mindössze 150 000 lakosú államocs­­ka jövőjéről. Ezért a belmopani kormány azonnal a függetlenség elnyerése után követelte felvéte­lét az ENSZ-be, majd pedig az el nem kötelezettek mozgalmába is. Az el nem kötelezettek 1982. szep­temberében megtartott New York-i miniszteri találkozóján Be­lize különleges státusát törölték, és teljes jogú tagként felvették a mozgalomba. Az el nem kötele­zettek támogatása többet jelentett egy hadosztálynál, sajátos védel­met nyújtott a keleti szomszéd fe­nyegetései ellen, egyidejűleg pe­dig figyelmeztetés is volt az egy­kori gyarmattartónak, hogy a Guatemalával folytatott tárgyalá­saiban vegye figyelembe az egy­kori Brit Honduras szuverenitását és területi integritását. A Yucatán-félsziget délkeleti részében elterülő Belize jól érzé­keli a közép-amerikai válságot, tudja, hogy egy regionális háború vagy a tömbök közötti esetleges összetűzés esetén nem kímélnék meg. Ezért külpolitikája a Conta­­dina-csoport békeakciójának, to­vábbá a be nem avatkozás elvei­nek és a nemzetek önrendelkezési jogának maradéktalan támogatásán alapul. Gazdaságilag a cukor gyártásá­ra, illetve kivitelére támaszkodik, s túlnyomórészt az amerikai és részben a nyugat-európai piactól függ, de nagy reményeket fűz a kőolajlelőhelyek jelenleg folyó felkutatásához a tengerpart men­­i tér.. (Tanjug) Harcok Afganisztánban Paktia kelet-afganisztáni tarto­mányban még tartanak a súlyos harcok az egyesült felkelő erők, valamint a rezsimcsapatok és a szovjet alakulatok között, állítják islamabadi források, de hozzáte­szik, hogy még nincsenek részlete­sebb információk a harctéri hely­zet alakulásáról. A felkelők ost­romgyűrűbe fogták Khosz és Zazi városokat. Egyelőre nem lehet fel­mérni a két fél veszteségeit a már három hete tartó szüntelen harcokban. Az AAP, a felkelők hírügynök­sége közölte, hogy az iráni határ mentén elterülő Herat nyugati tar­tományban is egyesültek a modzsa­hedinek különböző csoportosulásai. Megemlítette, hogy a Szovjetunió­ból nemrégen erősítésként küldött nagy katonai menetoszlop, amint átlépte a turkesztáni határt, a felkelők csapdájába esett. Erős rakétatüzet zúdítottak rá, s két tankot, valamint három páncélos járművet kilőttek, ezenkívül nagy­számú szovjet katona elesett. Az AAP jelentése szerint a menetosz­­lop visszahúzódott a szovjet ha­táron túlra. (Tanjug) „Rákos daganat” A Time párhuzamos interjúja Reagannel és Ortegával Ronald Reagan amerikai elnök olyan rákos daganatnak nevezte Nicaraguáit, amelyet el kell távo­lítani. A Time amerikai újságnak adott nyilatkozataiban ugyanilyen hangnemben hozzáfűzte, hogy „a sandinistáik (kalózmódszerrel meg­­kapas­intottá­k a hatalmat”. A Time ugyanebben a számá­­ban nyilatkozatot kért Ortega ni­­carraginai elnöktől is, aki bejelen­tette, hogy az Egyesült Államok hadban áll hazájával. Úgy ítélte meg, hogy a sandinista forrada­lom nem fenyegetheti, s nem is fenyegeti erős északi szomszédját Az amerikai elnök nem vetette el a közvetlen katonai beavatko­zás lehetőségét. Kifejtette, hogy ez is be fog következni, ha az USA rákényszerül, hogy „védekezzen a nicaraguai ellenségeskedéssel szem­ben”. Dániel Ortega interjújában talktá­lkozót és megbeszélést java­solt az amerikai elnöknek. Washington és Managua kap­csolatai állandóan rosszabbodnak, amióta Reagan beköltözött a Fe­hér Házba. Az elnök már kije­lentette azt is, hogy nem fog tá­vozni Washingtonból, amíg nem számol le a sandinista vezetőség­gel. Habár az amerikai kongresz­­szus képviselőháza nem támogat­ta a Nicaragua-ellenes ellenforra­­dalmárok törvényes pénzelését, a megfigyelők véleménye szerint Washington nem él el szándéká­tól, hogy leszámol a sandinisták­kal. Ezt erősíti meg Reagan, in­terjújában hangneme is. Á­RFOLYAMLISTA Az árfolyamlista tegnap óta érvényes. A ljubljanai bankkal ORSZÁG Valuta AUSZTRIA schilling BELGIUM frank DÁNIA korona FRANCIAORSZÁG frank HOLLANDIA gulden OLASZORSZÁG líra NORVÉGIA korona NSZK márka SPANYOLORSZÁG pezeta SVÁJC frank SVÉDORSZÁG korona NAGY-BRITANNIA font JAPÁN jen KUVAIT dinár KANADA dollár USA dollár AUSZTRÁLIA dollár Egység Vételi Közép­ Eladási á­rfolyam 100 2070,79 2073,90 2077,01 100 709,62 710,69 711,76 100 3937,04 3942,95 3948,86 100 4725,41 4732,51 4739,61 100 12867,97 12887,30 12906,63 100 21,37 21,40 21,43 100 4623,09 4630,04 4636,99 100 14533,13 14554,96 14576,79 100 231,09 231,44 231,79 100 17343,94 17369,99 17396,04 100 4573,59 4580,46 4587,33 1 498,79 499,54 500,29 100 185,36 185,64 185,92 1 1144,99 1146,71 1148,43 1 235,78 236,13 236,48 1 328,85 329,34 329,83 1 236,11 236,46 236,81 MAGYAR SZÓ Az ENSZ pénzügyi válsága politikai jellegű A világszervezet pénzügyi vál­sága politikai jellegű és politi­kai következményeket von maga után, állapította meg Ignác Go­lob, Jugoszlávia állandó ENSZ- képviselője, az el nem kötelezett országok koordinációs bizottságá­nak New York-i ülésén. Figyel­meztetett arra, hogy a helyzetre politikailag kell reagálni. Hozzá­fűzte, hogy alkalmazni kell azt a költségvetést, amelyet az ENSZ közgyűlése elfogadott. Golob sze­rint egyetlenegy országnak sincs joga, hogy megsértse e határoza­tot. (Tanjug) Irán nem terjeszti ki a háborút „Nem terjesztjük ki a háborút a közvetlenül hadban álló felek területén kívül, még pontosabban fogalmazva, senkit sem támadunk meg, h­a nem támad meg bennünket”, jelentette ki Khora­­sani nagykövet, Irán állandó ENSZ-képviselője. Biztosítóba az öbölországokat név szerint megnevezve Kuvaito és Szaúd-Arábiát, hogy Teherán nem indít ellenük támadást Sajtóértekezletén azzal vádolta — megfogalmazása szerint — a kül­ső erőket, főleg az USA-t, hogy fokozzák a feszültséget. A nagy­követ szerint Irán törekvése erre nem ad alapot. (Tanjuig) Méltánytalan a kártérítési javaslat Az indiai kormány „teljesen el­fogadhatatlannak” tartja az Union Carbide amerikai cég döntését hogy mindössze 350 millió dollá­ros kártérítést fizet a bhopali gázmérgezés áldozatainak. Az Union Carbide mindent meg­tett, hogy minél kisebb kártérítést fizessen, áll az indiai vegyipari minisztérium közleményében. A 350 millió dollár nem megfelelő kártérítés és teljesen elfogadhatat­lan, teszi hozzá a közlemény. Az Union Carbide megegyezést ért el a kártérítésről a bhopali katasztrófa túlélő áldozatainak magánügyvédeivel. Az amerikai cég bhopali vegyi gyárából 1984 decemberében kiszivárgott mérge­ző gáz mintegy 2000 ember halá­lát okozta, s több mint 200 000-en sérüléseket szenvedtek. (AP) Bürokratikus melléfogás Hogyan került szabadlábra Evelyn Gelholmes? Douglas Hurd brit belügyminisz­ter a parlamentben sajnálatának adott hangott a körözőlevélben el­követett technikai hiba miatt, mert Dublin emiatt szabadon bo­csátotta Evelyn Gelholmest, noha Margaret Thatcher kormánya kér­te kiszolgáltatását, azzal a váddal, hogy terrorcselekményeket köve­tett el. A belügyminiszter ismertette, hogy az Ír Köztársaság kabinetjé­hez új kiadatási kérelmet intéztek Feltételezik, hogy Gelholmes a be­tiltott Ír Republikánus Hadsereg tagja. Mivel szinte biztosra vehető, hogy a háromszoros gyilkossággal vádolt Gelholmes elrejtőzött, az eset politikai botrányt okozott, s fennáll a veszély, hogy megrontja London és Dublin viszonyát. (Tan­jug) Haiti kéri a volt rendőrfőnök kiadatását Brazíliától A haiti kormány kéri Albert Pierre volt rendőrfőnök kiszolgál­tatását, aki Brazíliába szökött Du­­valier diktatúrájának bukása után. Brazília nagykövete a Reuter hírügynökségnek kijelentette, hogy a kiszolgáltatási kérelemben a rendőrség volt vezetőjét gyilkos­sággal, kíméletlenséggel és tortú­rával vádolják. Más jelentés szerint tegnap több ezer polgár békésen tüntetett Hai­ti fővárosában, követelték, hogy a katonai vezetőség adja át helyét polgári kormánynak. A háromórás megmozdulást újonnan alakult csoport vezette, amelyek élén új­ságírók, egyetemi hallgatók és pa­pok állnak. Az elnöki palota vé­delmére kirendelték a hadsereget. A katonák nem tűztek össze a tün­tetőkkel. A tegnapra meghirdetett általános sztrájk nem talált meg­hallgatásra, amit a kormány pozí­ciójának erősödésével magyaráz­nak. 1986. március 26., szerda Rendkívüli hatáskör Aquinónak A Fülöp-szigeteki elnök kihirdette „a szabadság ideiglenes alkotmányát” A Fülöp-szigeteken különbizott­ságot alakítanak azzal a feladattal, hogy 90 nap leforgása alatt készít­se el az új alkotmány tervezetét, közölte rádió- és tévébeszédében Corazon Aquino elnökasszony. Hozzátette, hogy legkésőbb egy év múlva parlamenti választásokat írnak ki. „A szabadság ideiglenes alkot­mányát” meghirdetve Corazon Aquino egyidejűleg kiemelte, hogy kormánya tiszteletben tartja az emberi jogokat és az alapvető pol­gári szabadságokat. Bejelentette a kormány átalakítását, a rend és a nyugalom helyreállítását, a gazda­ság megújítását és a korrupció fel­számolását. Más hír szerint a Fülöp-szigeteki kommunista gerillák egy csoportja elfogadta Corazon Aquino megbé­kélési felhívását, és megadta ma­gát a katonai hatóságoknak. A Manila Times tegnapi száma szerint a kommunista párt ezer tagból álló csoportjáról van szó, amely az ország középső részén adta meg magát. Ez az első eset, hogy kommunista gerillák töme­gesen megadják magukat amióta Aquino asszony egy hónappal ez­előtt hatalomra került. Azzal a meggyőződéssel magyarázták ezt a lépésüket, hogy az új kormány „valóban a nép jólétéről gondos­kodik”. Corazon Aquino asszony bejelen­tette még, hogy kormánya küzd az arab világgal és minden más országgal való társadalmi, kulturá­lis és gazdasági kapcsolatok erősí­téséért, a kölcsönös megbecsülés elve alapján. Felszólította az arabokat, hogy ruházzanak be Fülöp-szigeteki ipari létesítményekbe, s új arab, ru­galmasabb törvényeket jelentett be, amelyek védelmezik és szava­tolják a beruházó jogát. (DPA, KNA) Jugoszláv-iraki p­ártmegbeszélések Tegnap Bagdadban megkezdő­dött a JKSZ és az Iraki Arab Szocialista Baath Párt küldött­ségének megbeszélése. A jugo­szláv küldöttség élén Hamdija Pozderac, a JKSZ KB Elnökségé­nek tagja áll, az irakit pedig Naim­ Haddad, a Baath Párt nemzeti és regionális vezetőségének tagja vezeti. Megvitatták az eddigi pártközi együttműködést és bővítésének le­hetőségét. Napirenden szerepel a közel-keleti válság, a Földközi­tenger térségében kialakult hely­zet, az el nem kötelezettek moz­galmának tevékenysége, a békéért és az egyenrangú nemzetközi kap­csolatokért vívott küzdelemben. A jugoszláv pártküldöttség va­sárnap este érkezett egyhetes iraki látogatásra. Találkozni fog Irak legkimagaslóbb személyisé­geivel, látogatást tesz az ország belvidékén, néhány olyan építőhe­lyen, ahol jugoszláv munkaszerve­zetek dogloznak. (Tanjug) . .. vS . „«i'» (Presens Bild/Тапјик) A svéd posta április 11-én Olof Palme meggyilkolt svéd kormány­fő arcképét ábrázoló bélyeget ad ki. Névértéke 30 svéd korona lesz. A képen: az új bélyeg a néhai svéd kormányfő jeles nemzetközi személyiség arcképével „A rossz birodalm­a” A TASZSZ kemény hangú válasza Reagan amerikai elnöknek az­­ ABC amerikai tévétársaságnak adott interjúját értékelve, a TASZSZ szovjet távirati iroda azt állította, hogy a nyilatkozat „hemzseg a Szovjetunió elleni gyűlölettől és rosszindulattól”. Reagan nyilatkozatában megis­mételte álláspontját, hogy „a Szovjetunió a legnagyobb mérték­ben veszélyezteti a békét”, s sze­mélyesen nem bánta meg, hogy „a rossz birodalmának” nevezte. A szovjet választ tartalmazta azt a vádat is, hogy „az amerikai kormányzat gyakorlatilag mindent megtesz, hogy szítsa a két nagy­hatalom közötti konfrontációt”. Ennek alátámasztására megemlí­tette, hogy Washington elutasítot­ta a szovjet javaslatot a kísér­leti atomrobbantások felfüggesz­tésére, folytatja csillagháborús programját, 330 milliárd dollár csillagászati összegű katonai költ­ségvetést hagyott jóvá, továbbá Amerika halogató taktikát alkal­maz a genfi tárgyalásokon. Mindez arra vall, hogy várat­lanul ismét elhidegültek a szov­jet—amerikai kapcsolatok, s kér­désessé vált Gorbacsov és Rea­gan újabb találkozója. Erről még Moszkva nem nyilatkozott, ám a korábbi megállapítások alapján, hogy az új csúcstalálkozónak konkrét eredményekkel kell jár­nia, az a következtetés vonható le, hogy a közeljövőben nem várható konkrét megállapodás a két szu­perhatalom között. A kapcsolatok elhidegülését tük­rözi az is, hogy Moszkva ismét közvetlenül bírálja az amerikai elnököt. A genfi csúcstalálkozó után a Szovjetunió nem támadta élesebben Reagant. (Tanjug) Normalizálódik a helyzet Malaysiában Rendeződik a helyzet Sabah malaysiai szövetségi állam városai­nak többségében. A cégek fogad­ják ügyfeleiket, az áruházak nyit­va tartanak, helyreállt a nyuga­lom e szövetségi állam fővárosá­ban is, ahol a kereskedelmi élet megbénult a robbanássorozat és a március 12-én kitört tüntetések után. Az iskolák többségében a ta­nulók „elfogadható számban” visz­­szatértek a tantermekbe. A nyu­galomról tovább is a rendőrségi erők gondoskodnak. A helyzet megnyugvását össze­függésbe hozzák dr. Mahudir Mo­hammed kormányfő hétfői várat­lan sabahi látogatásával. Hivatalo­san közölték, hogy rövid ott-tar­­tózkodása alatt találkozott a szö­vetségi állam kormányának kép­viselőivel, a politikai vezetőkkel, hogy megoldják a problémákat. E megbeszélések után a miniszterel­nök közölte, hogy békejavaslatát elvben elfogadta a kormányzó Sa­bahi Egyesült Párt és az ellenzék. IQNA)

Next