Magyar Szó, 1986. március (43. évfolyam, 73-88. szám)
1986-03-26 / 83. szám
-------- KÜLPOLITIKA Bemutatjuk az el nem kötelezett országokat Mindössze egy zászlóalj katona és néhány száz önkéntes védelmezi Belize,e 22 965 négyzetkilométer nagyságú ország hosszú harc után, 1931. november 1-jén kivívott függetlenségét. Másrészt a brit ejtőernyősök egységének jelenléte is tanúskodik a hosszan tartó és bonyolult függetlenségi harcról, aminek árnyékában ott van a szomszédos Guatemala területi igénye és az egykori gyarmattartó gyámkodása. A guatemalai alkotmányban még mindig az olvasható, hogy Belize ennek a közép-amerikai országnak a része. Területi igényét XVI. századbeli, régen túlhaladott történelmi körülményekre alapozza, amikor Belize jelenlegi déli része Guatemalához, az északi pedig Új Spanyolországhoz (a mai Mexikóhoz) tartozot. A mexikói kormány azonban 1980-ban lemondott a Belize iránti területi igényeiről és — az el nem kötelezett mozgalom támogatásával — akciót indított az ENSZ-ben e parányi közép-amerikai és karibi ország függetlenségének elnyerésére Az ENSZ-közgyűlés visszautasította Guatemala követelését, hogy Belize függetlenségének kikiáltását halasszák el, amíg Nagy-Britanniával nem állapodnak meg e mindössze 150 000 lakosú államocska jövőjéről. Ezért a belmopani kormány azonnal a függetlenség elnyerése után követelte felvételét az ENSZ-be, majd pedig az el nem kötelezettek mozgalmába is. Az el nem kötelezettek 1982. szeptemberében megtartott New York-i miniszteri találkozóján Belize különleges státusát törölték, és teljes jogú tagként felvették a mozgalomba. Az el nem kötelezettek támogatása többet jelentett egy hadosztálynál, sajátos védelmet nyújtott a keleti szomszéd fenyegetései ellen, egyidejűleg pedig figyelmeztetés is volt az egykori gyarmattartónak, hogy a Guatemalával folytatott tárgyalásaiban vegye figyelembe az egykori Brit Honduras szuverenitását és területi integritását. A Yucatán-félsziget délkeleti részében elterülő Belize jól érzékeli a közép-amerikai válságot, tudja, hogy egy regionális háború vagy a tömbök közötti esetleges összetűzés esetén nem kímélnék meg. Ezért külpolitikája a Contadina-csoport békeakciójának, továbbá a be nem avatkozás elveinek és a nemzetek önrendelkezési jogának maradéktalan támogatásán alapul. Gazdaságilag a cukor gyártására, illetve kivitelére támaszkodik, s túlnyomórészt az amerikai és részben a nyugat-európai piactól függ, de nagy reményeket fűz a kőolajlelőhelyek jelenleg folyó felkutatásához a tengerpart meni tér.. (Tanjug) Harcok Afganisztánban Paktia kelet-afganisztáni tartományban még tartanak a súlyos harcok az egyesült felkelő erők, valamint a rezsimcsapatok és a szovjet alakulatok között, állítják islamabadi források, de hozzáteszik, hogy még nincsenek részletesebb információk a harctéri helyzet alakulásáról. A felkelők ostromgyűrűbe fogták Khosz és Zazi városokat. Egyelőre nem lehet felmérni a két fél veszteségeit a már három hete tartó szüntelen harcokban. Az AAP, a felkelők hírügynöksége közölte, hogy az iráni határ mentén elterülő Herat nyugati tartományban is egyesültek a modzsahedinek különböző csoportosulásai. Megemlítette, hogy a Szovjetunióból nemrégen erősítésként küldött nagy katonai menetoszlop, amint átlépte a turkesztáni határt, a felkelők csapdájába esett. Erős rakétatüzet zúdítottak rá, s két tankot, valamint három páncélos járművet kilőttek, ezenkívül nagyszámú szovjet katona elesett. Az AAP jelentése szerint a menetoszlop visszahúzódott a szovjet határon túlra. (Tanjug) „Rákos daganat” A Time párhuzamos interjúja Reagannel és Ortegával Ronald Reagan amerikai elnök olyan rákos daganatnak nevezte Nicaraguáit, amelyet el kell távolítani. A Time amerikai újságnak adott nyilatkozataiban ugyanilyen hangnemben hozzáfűzte, hogy „a sandinistáik (kalózmódszerrel megkapasintották a hatalmat”. A Time ugyanebben a számában nyilatkozatot kért Ortega nicarraginai elnöktől is, aki bejelentette, hogy az Egyesült Államok hadban áll hazájával. Úgy ítélte meg, hogy a sandinista forradalom nem fenyegetheti, s nem is fenyegeti erős északi szomszédját Az amerikai elnök nem vetette el a közvetlen katonai beavatkozás lehetőségét. Kifejtette, hogy ez is be fog következni, ha az USA rákényszerül, hogy „védekezzen a nicaraguai ellenségeskedéssel szemben”. Dániel Ortega interjújában talktálkozót és megbeszélést javasolt az amerikai elnöknek. Washington és Managua kapcsolatai állandóan rosszabbodnak, amióta Reagan beköltözött a Fehér Házba. Az elnök már kijelentette azt is, hogy nem fog távozni Washingtonból, amíg nem számol le a sandinista vezetőséggel. Habár az amerikai kongreszszus képviselőháza nem támogatta a Nicaragua-ellenes ellenforradalmárok törvényes pénzelését, a megfigyelők véleménye szerint Washington nem él el szándékától, hogy leszámol a sandinistákkal. Ezt erősíti meg Reagan, interjújában hangneme is. ÁRFOLYAMLISTA Az árfolyamlista tegnap óta érvényes. A ljubljanai bankkal ORSZÁG Valuta AUSZTRIA schilling BELGIUM frank DÁNIA korona FRANCIAORSZÁG frank HOLLANDIA gulden OLASZORSZÁG líra NORVÉGIA korona NSZK márka SPANYOLORSZÁG pezeta SVÁJC frank SVÉDORSZÁG korona NAGY-BRITANNIA font JAPÁN jen KUVAIT dinár KANADA dollár USA dollár AUSZTRÁLIA dollár Egység Vételi Közép Eladási árfolyam 100 2070,79 2073,90 2077,01 100 709,62 710,69 711,76 100 3937,04 3942,95 3948,86 100 4725,41 4732,51 4739,61 100 12867,97 12887,30 12906,63 100 21,37 21,40 21,43 100 4623,09 4630,04 4636,99 100 14533,13 14554,96 14576,79 100 231,09 231,44 231,79 100 17343,94 17369,99 17396,04 100 4573,59 4580,46 4587,33 1 498,79 499,54 500,29 100 185,36 185,64 185,92 1 1144,99 1146,71 1148,43 1 235,78 236,13 236,48 1 328,85 329,34 329,83 1 236,11 236,46 236,81 MAGYAR SZÓ Az ENSZ pénzügyi válsága politikai jellegű A világszervezet pénzügyi válsága politikai jellegű és politikai következményeket von maga után, állapította meg Ignác Golob, Jugoszlávia állandó ENSZ- képviselője, az el nem kötelezett országok koordinációs bizottságának New York-i ülésén. Figyelmeztetett arra, hogy a helyzetre politikailag kell reagálni. Hozzáfűzte, hogy alkalmazni kell azt a költségvetést, amelyet az ENSZ közgyűlése elfogadott. Golob szerint egyetlenegy országnak sincs joga, hogy megsértse e határozatot. (Tanjug) Irán nem terjeszti ki a háborút „Nem terjesztjük ki a háborút a közvetlenül hadban álló felek területén kívül, még pontosabban fogalmazva, senkit sem támadunk meg, ha nem támad meg bennünket”, jelentette ki Khorasani nagykövet, Irán állandó ENSZ-képviselője. Biztosítóba az öbölországokat név szerint megnevezve Kuvaito és Szaúd-Arábiát, hogy Teherán nem indít ellenük támadást Sajtóértekezletén azzal vádolta — megfogalmazása szerint — a külső erőket, főleg az USA-t, hogy fokozzák a feszültséget. A nagykövet szerint Irán törekvése erre nem ad alapot. (Tanjuig) Méltánytalan a kártérítési javaslat Az indiai kormány „teljesen elfogadhatatlannak” tartja az Union Carbide amerikai cég döntését hogy mindössze 350 millió dolláros kártérítést fizet a bhopali gázmérgezés áldozatainak. Az Union Carbide mindent megtett, hogy minél kisebb kártérítést fizessen, áll az indiai vegyipari minisztérium közleményében. A 350 millió dollár nem megfelelő kártérítés és teljesen elfogadhatatlan, teszi hozzá a közlemény. Az Union Carbide megegyezést ért el a kártérítésről a bhopali katasztrófa túlélő áldozatainak magánügyvédeivel. Az amerikai cég bhopali vegyi gyárából 1984 decemberében kiszivárgott mérgező gáz mintegy 2000 ember halálát okozta, s több mint 200 000-en sérüléseket szenvedtek. (AP) Bürokratikus melléfogás Hogyan került szabadlábra Evelyn Gelholmes? Douglas Hurd brit belügyminiszter a parlamentben sajnálatának adott hangott a körözőlevélben elkövetett technikai hiba miatt, mert Dublin emiatt szabadon bocsátotta Evelyn Gelholmest, noha Margaret Thatcher kormánya kérte kiszolgáltatását, azzal a váddal, hogy terrorcselekményeket követett el. A belügyminiszter ismertette, hogy az Ír Köztársaság kabinetjéhez új kiadatási kérelmet intéztek Feltételezik, hogy Gelholmes a betiltott Ír Republikánus Hadsereg tagja. Mivel szinte biztosra vehető, hogy a háromszoros gyilkossággal vádolt Gelholmes elrejtőzött, az eset politikai botrányt okozott, s fennáll a veszély, hogy megrontja London és Dublin viszonyát. (Tanjug) Haiti kéri a volt rendőrfőnök kiadatását Brazíliától A haiti kormány kéri Albert Pierre volt rendőrfőnök kiszolgáltatását, aki Brazíliába szökött Duvalier diktatúrájának bukása után. Brazília nagykövete a Reuter hírügynökségnek kijelentette, hogy a kiszolgáltatási kérelemben a rendőrség volt vezetőjét gyilkossággal, kíméletlenséggel és tortúrával vádolják. Más jelentés szerint tegnap több ezer polgár békésen tüntetett Haiti fővárosában, követelték, hogy a katonai vezetőség adja át helyét polgári kormánynak. A háromórás megmozdulást újonnan alakult csoport vezette, amelyek élén újságírók, egyetemi hallgatók és papok állnak. Az elnöki palota védelmére kirendelték a hadsereget. A katonák nem tűztek össze a tüntetőkkel. A tegnapra meghirdetett általános sztrájk nem talált meghallgatásra, amit a kormány pozíciójának erősödésével magyaráznak. 1986. március 26., szerda Rendkívüli hatáskör Aquinónak A Fülöp-szigeteki elnök kihirdette „a szabadság ideiglenes alkotmányát” A Fülöp-szigeteken különbizottságot alakítanak azzal a feladattal, hogy 90 nap leforgása alatt készítse el az új alkotmány tervezetét, közölte rádió- és tévébeszédében Corazon Aquino elnökasszony. Hozzátette, hogy legkésőbb egy év múlva parlamenti választásokat írnak ki. „A szabadság ideiglenes alkotmányát” meghirdetve Corazon Aquino egyidejűleg kiemelte, hogy kormánya tiszteletben tartja az emberi jogokat és az alapvető polgári szabadságokat. Bejelentette a kormány átalakítását, a rend és a nyugalom helyreállítását, a gazdaság megújítását és a korrupció felszámolását. Más hír szerint a Fülöp-szigeteki kommunista gerillák egy csoportja elfogadta Corazon Aquino megbékélési felhívását, és megadta magát a katonai hatóságoknak. A Manila Times tegnapi száma szerint a kommunista párt ezer tagból álló csoportjáról van szó, amely az ország középső részén adta meg magát. Ez az első eset, hogy kommunista gerillák tömegesen megadják magukat amióta Aquino asszony egy hónappal ezelőtt hatalomra került. Azzal a meggyőződéssel magyarázták ezt a lépésüket, hogy az új kormány „valóban a nép jólétéről gondoskodik”. Corazon Aquino asszony bejelentette még, hogy kormánya küzd az arab világgal és minden más országgal való társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítéséért, a kölcsönös megbecsülés elve alapján. Felszólította az arabokat, hogy ruházzanak be Fülöp-szigeteki ipari létesítményekbe, s új arab, rugalmasabb törvényeket jelentett be, amelyek védelmezik és szavatolják a beruházó jogát. (DPA, KNA) Jugoszláv-iraki pártmegbeszélések Tegnap Bagdadban megkezdődött a JKSZ és az Iraki Arab Szocialista Baath Párt küldöttségének megbeszélése. A jugoszláv küldöttség élén Hamdija Pozderac, a JKSZ KB Elnökségének tagja áll, az irakit pedig Naim Haddad, a Baath Párt nemzeti és regionális vezetőségének tagja vezeti. Megvitatták az eddigi pártközi együttműködést és bővítésének lehetőségét. Napirenden szerepel a közel-keleti válság, a Földközitenger térségében kialakult helyzet, az el nem kötelezettek mozgalmának tevékenysége, a békéért és az egyenrangú nemzetközi kapcsolatokért vívott küzdelemben. A jugoszláv pártküldöttség vasárnap este érkezett egyhetes iraki látogatásra. Találkozni fog Irak legkimagaslóbb személyiségeivel, látogatást tesz az ország belvidékén, néhány olyan építőhelyen, ahol jugoszláv munkaszervezetek dogloznak. (Tanjug) . .. vS . „«i'» (Presens Bild/Тапјик) A svéd posta április 11-én Olof Palme meggyilkolt svéd kormányfő arcképét ábrázoló bélyeget ad ki. Névértéke 30 svéd korona lesz. A képen: az új bélyeg a néhai svéd kormányfő jeles nemzetközi személyiség arcképével „A rossz birodalma” A TASZSZ kemény hangú válasza Reagan amerikai elnöknek az ABC amerikai tévétársaságnak adott interjúját értékelve, a TASZSZ szovjet távirati iroda azt állította, hogy a nyilatkozat „hemzseg a Szovjetunió elleni gyűlölettől és rosszindulattól”. Reagan nyilatkozatában megismételte álláspontját, hogy „a Szovjetunió a legnagyobb mértékben veszélyezteti a békét”, s személyesen nem bánta meg, hogy „a rossz birodalmának” nevezte. A szovjet választ tartalmazta azt a vádat is, hogy „az amerikai kormányzat gyakorlatilag mindent megtesz, hogy szítsa a két nagyhatalom közötti konfrontációt”. Ennek alátámasztására megemlítette, hogy Washington elutasította a szovjet javaslatot a kísérleti atomrobbantások felfüggesztésére, folytatja csillagháborús programját, 330 milliárd dollár csillagászati összegű katonai költségvetést hagyott jóvá, továbbá Amerika halogató taktikát alkalmaz a genfi tárgyalásokon. Mindez arra vall, hogy váratlanul ismét elhidegültek a szovjet—amerikai kapcsolatok, s kérdésessé vált Gorbacsov és Reagan újabb találkozója. Erről még Moszkva nem nyilatkozott, ám a korábbi megállapítások alapján, hogy az új csúcstalálkozónak konkrét eredményekkel kell járnia, az a következtetés vonható le, hogy a közeljövőben nem várható konkrét megállapodás a két szuperhatalom között. A kapcsolatok elhidegülését tükrözi az is, hogy Moszkva ismét közvetlenül bírálja az amerikai elnököt. A genfi csúcstalálkozó után a Szovjetunió nem támadta élesebben Reagant. (Tanjug) Normalizálódik a helyzet Malaysiában Rendeződik a helyzet Sabah malaysiai szövetségi állam városainak többségében. A cégek fogadják ügyfeleiket, az áruházak nyitva tartanak, helyreállt a nyugalom e szövetségi állam fővárosában is, ahol a kereskedelmi élet megbénult a robbanássorozat és a március 12-én kitört tüntetések után. Az iskolák többségében a tanulók „elfogadható számban” viszszatértek a tantermekbe. A nyugalomról tovább is a rendőrségi erők gondoskodnak. A helyzet megnyugvását összefüggésbe hozzák dr. Mahudir Mohammed kormányfő hétfői váratlan sabahi látogatásával. Hivatalosan közölték, hogy rövid ott-tartózkodása alatt találkozott a szövetségi állam kormányának képviselőivel, a politikai vezetőkkel, hogy megoldják a problémákat. E megbeszélések után a miniszterelnök közölte, hogy békejavaslatát elvben elfogadta a kormányzó Sabahi Egyesült Párt és az ellenzék. IQNA)