Magyar Szó, 1986. május (43. évfolyam, 132-147. szám)
1986-05-16 / 132. szám
KÜLPOLITIKA. — Bemutatjuk аз/el nem kötelezett országokat Malaysia Kuala Lumpur, Malaeysia fővárosa minden évbennégyszer köszönti az új évet. A nemzetközin kívül megünneplik a maláj, a kínai és indiai lakosság új évét is. Az előbbi csak egy példa arra, hogy e több /nemzetiségű államban a három legnagyobb népcsoport az eregkori viszály helyett miként uralja a türelmességet, az egységet. *Az együvé tartozás jelentőségére emlékeztet az állami címer jelszava is: Erőnk az egységben van. A Délkelet-Ázsia szívében elterülő országnak a függetlenség kikirltása után a borúlátók nem jósolak hosszú életet az etnikai ellentmondások miatt. Ennek ellenére a 15,2 millió lakos élénken, fejlesztette a társadalmi gazdasági életet. Malaysia 1957. augusztus 31-én vívta átd szabadságát. Miután 1065- benSzingapúr kivált, A 300 434 négyzetkilométer területű országot 1 föderatív állam alkotja. Malaysia alkotmányos monarchia, a királyt öt évre választják, éspedig a föderatív államok szultánjai váltják egymást. A parlamentben a vezető politikai erő a tíz csoportosulásból álló koalíció, a Nemzeeti Front, amelyhez maláj, kínai és hindu pártok is tartoznak. A Malaysia lakosságának 53 százaléka maláj, vallásuk az iszlám, s ez az ország hivatalos vallása. Ez megállapítható az ország zászlajából is, amelynek egyik jelképe a félhold. Szavatolták azonban a vallásszabadságot az ország lakosságának 33 százalékát alkotó kínaiak és a 9 százalékát alkotó hinduk számára, akik a malájokkal együtt Pakisztánból és Bangladesből érkeztek az országba. Az ország egyik legnagyobb problémája a nagyméretű eltérés a nemzeti kincsek elosztásában, ami a gyarmati múlt öröksége. A malájok hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoznak, s szegényebbek a Kínából vagy Indiából bevándoroltaknál, akik a jövedelmezőbb üzlet felé fordultak. Az 1369-ben bevzeetett új gazdaságpolitika célja a kialakult helyzet módosítása, a szegénység csökkentése az etnikai hovatartozástól függetlenül. Malaysia világviszonylatban a legjelentősebb kaucsuk-, pálmaolaj-, fa- és borsexportálók közé tartozik. A gazdaságilag élénken fejlődő Dél-Ázsia mércéihez viszonyítva is hosszú időn át, nagymértékben fejlesztette gazdaságát. Az utóbbi időben azonban a nyersanyagok árának csökkenése miatt, lelassult társadalmi-gazdasági előrehaladása. Eddig a kőolaj exportálásával ért el legnagyobb devizajövedelmét, s miután az idén zuhant az olaj ára, veszélybe került gazdasági fejlődésének előirányzott üteme. Ez azonban megerősíti, hogy helyénvaló volt a feldolgozó ipar erőteljesebb fejlesztésének politikája. A függetlenség utáni első években a rendezetlen belső helyzet, a vele szomszédos Indonéziával és Fülöp-szigetekkel kialakult feszült viszonya és a volt gyarmatosítójától való függés miatt. Malaysia a Nyugatra támaszkodott. Idővel önállósult, síkraszállt a békéért és a jószomszédság politikájáért. Támogatja az ENSZ elveit is. 1960-ban a lsakai csúcstalálkozón csatlakozott az el nem kötelezettekhez, és azóta tevékeny a mozgalomban. (Tanjug) a* Újvidéki Televfezió Panorama című műsora beszélgetést közölt Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár közötti csúcstalálkozó kilátásairól. Erről Georgij Arbatov akadémikus a moszkvai Amerika- és ■ Kanada-intézet igazgatója és Mark Palmer, a washingtoni kormány Kelet-Európa államtitkár-helyettese beszélt Az Arbatovval folytatott beszélgetést Moszkvában folytattuk a múlt héten, Palmerral pedig május 13-án készítettünk interjút. Az Arbaitovval készített interjú ismertetésével kezdjük: KÉRDÉS: Arbatov elvtárs, amikor megkezdtük az előkészületeket erre az interjúra, a nemzetközi helyzet valamelyest másképpen festett, időközben sok esemény történt, elsősorban a Líbia elleni amerikai bombatámadás, a hetek tokiói csúcstalálkozója, s a világvisszhangot kiváltó csernobili tragédia. Ezeket szem előtt tartva hogyan vélekedik, mekkora az esély, hogy az idén vagy később megtartsák a csúcsértekezletet? VÁLASZ: Véleményem szerint a csúcsértekezlet nem olyan rendkívüli jelentőségű, hogy mindenkinek előtérbe kellene helyeznie. Csak eszköz, s nem cél, a cél elérésének eszköze, a cél pedig a nemzetközi helyzet javítása, a fegyverkezési verseny megfékezése, a feszültség enyhítése és a katonai konfliktus esélyének csökkentése. Ezt kell szolgálnia a csúcsnak. Ebben az értelemben igen lehangoló, ami Genf után történt. Az események ellentétes irányba haladnak, egyrészt a Szovjetunió megpróbálja kihasználni a Genfben megteremtett új helyzetet a január 15-i nyilatkozatba foglalt kérdések új és friss megközelítésére. Ez a mi újabb javaslatunk a fegyverzet ellenőrzésére és a kísérleti atomrobbantások moratóriumára. Ez a nemzetközi biztonság megközelítésének új koncepciója, amit az SZKP MAGYAR SZÓ 1986. május 16., péntek WALDHEIM-ÜGY További terhelő dokumentumok A több mint 36 000 háborús bűncselekménnyel gyanúsított személy és tanú nevét tartalmazó lista, amelyet 1948 óta az ENSZ titkos levéltárában őriztek, figyelmetlenségbe Maryland amerikai szövetségi állam katonai nemzeti központjában került. A New York Times tegnapi cikke szerint a listán szerepel Kurt Keimnek, a világszervezet volt főtitkárának a neve azzal a megjegyzéssel, hogy az okmány felelősséggel terheli túszok meggyilkolásában és ejtésében. A dossziét a háborús bűnök kiderítésével foglalkozó nemzetközi bizottság állította össze, majd 1918-ban átadta megőrzésre a világszervezetnek. Ebbe kizárólag érdekelt államok kormányai nyerhetnek betekintést, s adatokat kérhetnek minden egyénről. (AP) Ismét földrengés гг Aleutszigeteken Újabb tenger alatti földrengés ráakadtatta meg a Csendes-óceán északi részében levő Aleut-szigeteket. Az alaszkai szeizmológiai központ műszerei szerint az Adaktól tíz kilométerre északkeletre levő epicentrumú földrengés ereje a Richter-gyála szerint 6,5 fokos volt. A földrengést Adakban és környékén érezték, jelentéktelen kár keletkezett. A múlt heti nagy erejű földrengés utáni talajülepedésről van csupán szó, állítják a szakemberek. (AP) DJAKARTA ROBBANÁS Radikális csoport vállalta a felelősséget A magát „antiimperialista internacionalista brigádnak” nevező csoport tegnap Tokióban közölte, hogy ő követte el az amerikai és a japán nagykövetség elleni szerdai rakétatámadást, s a kanadai nagykövetség előtt az autóbombamerényletet Djakartában. Egy ismeretlen telefonáló, aki az említett csoport tagjaként mutatkozott be, közölte a japán Kiodo hírügynökséggel, hogy ez a szervezet követte el a támadásokat „válaszul” a hét legfejlettebb nyugati ország tokiói csúcsértekezletére. Két hét alatt másodszor Görögország tagadja a Papandreu görög kormányfő az utóbbi két hétben másodszor foglalkozott Jugoszlávia és Görögország kapcsolataival, s ismét tagadta a macedón kisebbség létezését hazájában. A „jugoszláv barátokhoz” intézett szokatlan üzenetében — a görög televízióban szerda este felolvasott szöveg alapján — kijelentette, hogy a két ország kapcsolatait ismét probléma terheli meg, s reméli, hogy felszámolják. Azt állította, hogy Athén nem avatkozik be Jugoszlávia belügyeibe, s úgy értékelte, hogy a Macedón SZK avatkozik be Görögország belügyeibe. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Görögország nem hajlandó tárgyalni a „Görögországban élő macedón kisebbségről, Macedóniáról vagy e kisebbség jogainak megsértéséről”. Megismételte régi tézisét „Belgrádból", „Szkopjéról", figyelmeztetve a meghatározatlan „veszélyre", s azt tanácsolta, hogy „Belgrád győzze meg Szkopjét, hogy kövesse a központi politikát ”. Megismételte tézisét a Görögország belügyeibe való beavatkozásról, s eközben tanácsokat osztott „Belgrádnak, mit kell tennie”, majd kinyilvánította, hogy a két ország jó kapcsolatainak a híve. Nyilatkozata mindössze két héttel azután hangzott el, hogy a parlamentben kijelentette, hogy Görögország számára nem létezik macedón nemzet létezését macedón kérdés, s a Balkán-félszigeten a görögökön kívül csak szerbek, horvátok és bolgárok élnek. Emiatt a múlt héten a Szövetségi Külügyi Titkárság aggodalmának adott hangot az efféle nyilatkozatok miatt, amelyek tagadják nemcsak a macedónok, hanem a Jugoszláviában élő más népek létét is. Nem hivatalos athéni értesülés szerint Görögország hivatalosan válaszol a külügyi titkárság közleményére. Papandreu nyilatkozata tehát sejteti, milyen hangnemű lesz a válasz. Noha a szocialista kormány több ízben nyilvánosan állást foglalt a két szomszédos ország közötti jó kapcsolatok mellett, éppen kormányzása alatt több lépést tettek, például a szkopjei egyetemet törölték azoknak az egyetemeknek a listájáról, amelyeket elismernek Görögországban, azzal az érveléssel, hogy a szkopjei egyetem tannyelve nemzetközileg nincs elismerve. Ezenkívül külön procedúrát vezettek be a macdón nemzetiségű jugoszlávok vízumának kiadásában, s egyre gyakrabban nyilvánosan tagadja a macedón kisebbség létezését Görögországban. Ezenkívül a legmagasabb rangú görög tisztségviselők és politikusok, mint most Papandreu miniszterelnök, síkraszállva a be nem avatkozás politikájáért, nyíltan tanácsot ad Belgrádnak, miként hasson Szkopjéra. Szerintük ez nem beavatkozás Jugoszlávia belügyeibe. (Tanjug) Kétmillió amerikai lemondta külföldi útját Mintegy kétmillió amerikai megváltoztatta külföldi nyaralási tervét a terrorizmustól való félelem miatt. A hírt Washingtonban közölték a külföldi utazások nyilvántartási központjából. A legújabb adatok szerint 1,4 millió amerikai teljesen elállt a külföldi úttól, 400 ezren pedig megváltoztatták tervüket. Az idén jelentősen megnövekszik azoknak a száma, akik az USA nyaralóhelyein töltik pihenőjüket. — Ez nem lesz valami jó év, ami a nyugat-európai utazásokat illeti — jelentette ki Douglas Frechtling, a központ igazgatója. Ennek egyrészt a dollár értékcsökkenése, másrészt a terrorizmustól való félelem az oka. Ezzel megerősítette az amerikai utazási irodák korábbi előrejelzését, hogy az amerikai polgárok az idén túlnyomórészt Kanadában, az USA-ban és a Csendes-óceán térségében fognak nyaralni. (AFP) Arbatov: Dem Dinien a csúcslaiiwón múlik Interjú a moszkvai Amerika- és Kanada-intézet igazgatójával XXVII. kongresszusa hozott meg. Véleményem szerint ez jelentős. Amerikai részről valami egészen mást látunk. A több megegyezésben elfogadott kötelezettségekkel ellentétben Reagan elnök igen arrogáns módon követelte az amerikai katonai költségvetés rekord nagyságú növelését. A hagyományokkal ellentétben ő az első amerikai elnök, aki nem óhajtott tárgyalni a nukleáris kísérletek betiltásáról. Ez az arrogáns módszer elharapózik, s kihívás az egész világgal szemben. Újabbnál újabb fegyverfajták gyártásához vezet Itt van még az amerikai magatartásban tapasztalható fokozódó intervenciós szellem. Líbia talán a legjobb drámai példa, de itt van még a nicaraguai kérdés, továbbá Sawimbi, a dél-afrikai báb, valamint az afganisztáni ellenforradalmárok megsegítésére irányuló javaslatok. Az ember aligha hihet a terrorizmusról elhangzott szóáradatnak, mert az állami terrorizmus legnyilvánvalóbb példáit éppen az USA szolgáltatja. Líbiával kapcsolatban nincs egyetlen kézzelfogható bizonyítót sem. Mindez csak híresztelés. Mik a kontrák, ha nem terroristák? Mi történt az egyiptomi utasgéppel? Azért szállt le, mert az amerikai vadászgépek megfenyegették, hogy lelövik, ez sima géprablás. Még valamit! A terrorizmus nemcsak revolverek és pokolgépek csempészéséből áll, itt vannak még a repülőgépek és hadihajók és rakéták, a nicaraguai ellenforradalmárok. Ha egy ország gyilkolásra képez ki emberek ezreit, s fegyverrel látja el őket, akkor ez nyilvánvaló terrorcselekedet, amely hamarosan kicsúszik az ellenőrzés alól, mint például a Stinger rakéták. Januárban beszélgettem egy angollal, aki Peshawarból tért vissza. Elmondta, hogy az ottani bazárban bagatell áron vásárolható SAM 7-es rakéta. Néhány hónap múlva Stingerek is vásárolhatók lesznek. Bármilyen repülőgép ellen felhasználhatják, s akkor ismét majd Líbiát vagy valamely más országot vádolják meg. Ha tehát ilyen politikát folytat valaki, akkor veszélybe kerül a párbeszéd, s maga a csúcstalálkozó is. Miről tárgyaljunk? Nem mondunk nemet a csúcstalálkozóval kapcsolatban, de engem sokkal jobban aggaszt mindez, mintsem a csúcstalálkozó esélye. KÉRDÉS: Azt jelenti-e ez, hogy az akadályok és problémák ellenére, a Szovjetunió elfogadja a csúcstalálkozó közeljövőben történő megtartását? VÁLASZ: Amennyiben azt látjuk, hogy megvan a remény bizonyos lényegi eredményre, természetesen a csúcs mellett vagyunk. Felelősséggel tartozunk, s így kell eljárnunk, hajlandóak vagyunk tíz, sőt húsz csúcsértekezleten is részt venni, ha szükséges. Ez nem probléma. Az a probléma, ha békeszeretőnek tünteti fel magát valaki, s óhajtja a csúcsértekezletet, de egyidejűleg a fenti politikát folytatja. KÉRDÉS: Az utóbbi években a nemzetközi porondon az ecyéni és az állami terrorizmus különféle formái eszközzé váltak, hogy felhívják a figyelmet a legsúlyosabb megoldatlan kérdések jelentőségére, vagy hogy erőszakota próbáljanak megoldást kényszeríteni másokra. A hét legfejlettebb nyugati ország nemrégen megtartott tokiói csúcsértekezlete külön nyilatkozatot fogadott el a terrorizmustól. Egy esetleges jövőbeni csúcsértekezleten is ilyen mértékben lesz ez a megbeszélések tárgya? VÁLASZ: A terrorizmusról szóló tokiói nyilatkozatot illetően, az általános rész jól hangzik. Úgy tűnik, válaszol Gorbacsovnak az SZKP XXVII. kongresszusán tett javaslatára, hogy tegyenek valamit a terrorizmus leküzdésére, hogy működjön együtt felszámolásában, de amint megemlíti Líbiát, minden világossá válik. Bebizonyosodott, hogy amerikai nyomásról van szó, anélkül, hogy egyetlen bizonyítékot is felhozzon. Egy személy vagy egy ország démoni színekben történő feltüntetéséről van szó, arról, hogy egy országot a rossz birodalmának fest le. Az amerikai adminisztráció kedvelt taktikája ez, amely nem bocsátkozik a terrorizmus sokkal mélyebbre nyúló gyökereinek feltárásába. A gyökerek pedig a megoldatlan válságokban, a korlátlan fegyverellátásban, az államilag támogatott terrorizmusban keresendőek, amelyet jelenleg főleg az USA gyakorol. KÉRDÉS: Az amerikaiak, nem az álláspontjaikat tolmácsolom, mert azt ők igen gyakran megteszik, többször kiemelték, hogy a Szovjetunió különleges kapcsolatokat tart fenn vevet, országokkal, például Líbiával, fegyvert küld nekik, s hogy e tekintetben befolyást gyakorolhatna Líbiára, hogy ellenőrizzen egyes csoportokat, amelyeket, amint ismeretes, támogat. VÁLASZ: Nem titkoljuk, hogy támogatjuk Líbiát, s az amerikai akciók bizonyították, hogy védekeznie kell. Sohasem adtunk el támadó fegyvert Líbiának. Ezzel nem vádolhatnak bennünket. Azokat a csoportokat illetően nincs egyetlen bizonyíték sem, de vannak más információk is. Én nem ellenőriztem őket, de az egyik jemeni információ szerint, például a nyugat-berlini diszkó elleni pokolgépes merényletet az amerikai és az izraeli titkosszolgálat szervezte meg. Ezt én nem tudom! Természetesen a Líbiával folytatott konzultációk során mi sohasem hagytuk jóvá a nemzetközi joggal ellentétben álló akciókat, ez mindenki előtt ismeretes, s így van ez más országok esetében is. Ha meg akarjuk oldani ezt a kérdést, el kell gondolkodnunk más dolgokról. Megegyezés jöhet létre a gépeltérítések, továbbá a tengeri, a szárazföldi és a légi közlekedésben elkövetett terrorcselekményekhez való viszonyulásról. Tárgyalhatunk arról, hogyan oldjuk meg az ehhez hozzájáruló állapotokat, például a közel-keleti és a palesztin kérdést. Gondot kell viselnünk arról, hogy ne neveljünk ki mindenre képes elkeseredett embereket. Folytatnunk kell a tárgyalásokat a hagyományos fegyverekkel való kereskedelemről, ezt a kereskedelmet korlátozni kell. Úgy vélem, szörnyű,séges, hogy fegyverrel túltelített világot hoztunk létre, mindenki árusít fegyvert, még a semleges országok is, például Svédország, továbbá az amerikai kormány és mi. Ha az USA fegyvert ad el Izraelnek, az arab országok tőlünk kérnek fegyvert, mert félnek az agressziótól. Mi ott adunk el fegyvert. A világ egyre jobban bekapcsolódik a fegyverkezési versenybe, még a legszegényebb országok is igen sokat költenek fegyverre. TÓTH László (Újvidéki Televízió) Kína jumbo jeteket vásárol A kínai polgári légitársaság (CAAC) tíz új jumbo jetet rendelt az amerikaiaktól nemzetközi járataira, közölték az amerikai repülőgépiparról megszervezett pekingi kiállítás megnyitója után. A kiállításon több mint 70 amerikai gyár mutatott be repülőgépmotorokat, elektronikai berendezéseket és egyéb korszerű felszerelést. Kína tavaly több millió dollár értékű ilyen terméket vásárolt az USA-tól, s e behozatal értéke az amerikai—kínai kereskedelmi árucsere értéke 10 százalékát tette ki. A megrendelt 10 repülőgépet is beleszámítva a kínai polgári légitársaságnak összesen 51 Boeing típusú utasgépe lesz. Kína 18 kisebb brit utagépet is megrendelt, de tárgya Kanadával, Franciaországgal és Hollandiával is ugyanilyen céllal. (Tanjug)