Magyar Szó, 1986. június (43. évfolyam, 148-162. szám)

1986-06-01 / 148. szám

G BELPOLITIKA A munkások döntő szava érdekében A felszólalók közül többen síkraszálltak azért, hogy vizsgálják felül a társult munka tanácsa megalakításának lehetőségét a Szövetségi Képviselőházban. Ezt a kezdeményezést azzal indokolták, hogy a szakszervezetnek közvetlenebbül részt kell vennie a képviselőházi tanácsok és bizottságai munkaprogramjának kidolgozásában olyan értelemben, hogy minden olyan kérdés napirendre kerüljön, amely rendkívül lényeges a munkások érdeke tekintetében. Politika vagy gazdaságpolitika Jelentés a társadalmi-gazdasági bizottság üléséről A bizottság üléséről Radmila RADOMAN számolt be. Mintegy háromszáz küldött és vendég vett részt a munkában. Nyolcvanketten szót kértek, 46-an pedig írásban mellékelték hozzászólásukat. A határozatjavaslat kiegészítésére 48 javaslat érkezett. A küldöttek a hosszú távú stabilizációs program következetes megvalósításában látják a jelenlegi helyzetből való kiutat. Számos kérdés került napirendre a társadalmi-gazdasági viszonyokat, az anyagi fejlődést illetően, mint például: az önigazgatási társadalmi tervezés rendszerének megvalósítása, a gazdálkodás feltételei és a gazdasági rendszer szükségszerű változásai, a gazdaságpolitika, az egységes jugoszláv piac, az árak és az infláció, a termelés és a kivitel eredményei, az ország technológiai fejlődésének stratégiája és ennek érvényesítése, a társult munka anyagi alapjának erősítése, a beruházások önigazgatási irányítása, a foglalkoztatás, a szabad munkatársítás, a közös fogyasztás, a veszteségek felszámolása, egyes iparágak jövője, a tudományos munka és az oktatási rendszer, az egészségügy, a művelődés, a gazdaságilag fejletlen vidékek gyorsabb fejlesztése. A felszólalók egyetértettek abban, hogy egységes gazdasági fejlesztési tervekre van szükségünk. A termelőmunka, a szolgáltatások, a tudomány és az oktatás egységes fejlesztési terve, a szőkebb területi érdekek áthidalása az egyetlen járható útja társadalmi-gazdasági fejlődésünknek. Ebben kiemelt szerepe van a mezőgazdaság fejlesztésének is amely jövőnk egyik letéteményese, a gazdasági erőnk ütőkártyája. Mindezt csak úgy érhetjük el, ha határozottan útját álljuk az állami és politikai struktúrák beavatkozásának, a beszűkült községi, tartományi és köztársasági érdekek érvényesítésének. Egységes gazdaságpolitika és lelkiismeretes érvényesítése mellett áll ki hazánk munkásosztálya. X KONGRES SAVETA SINDIKATA JUGOSLAVIJE BEOGRAD, 29, 30, 31.5.1986. Harciasabb szakszervezetei Jelentés a kongresszusi határozatot előkészítőbizottság munkájáról A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség X. kongresszusa határozatában a dolgozók erélyesen síkraszállnak az akcióképesebb, harciasabb, egységesebb Szakszervezeti Szövetség kialakításáért, amely valóban a szervezett munkásosztály érdekeit fogja képviselni A küldöttek álláspontja, hogy csakis az önigazgatási viszonyok fejlesztése szavatolja a jelenlegi társadalmi nehézségekből és ellentmondásokból való kilábalást. Az előttünk álló teendőket mind az önigazgatási, mind az ügyviteli és politikai struktúráknak felelősségteljesebben kell ellátniuk, mert lényegében ez szavatolja a stabilizációs program érvényesítésének előfeltételeit. A jövőben egyforma munkáért, munkaeredményért megközelítőleg egyforma személyi jövedelmet kell biztosítani a dolgozóknak. A kongreszszusi határozatban a küldöttek állást foglaltak arról, hogy a jövőben a munkásoknak a döntéshozatalba való bekapcsolódását hatékonyabb szerveződési forma révén kell megoldani. Az új és az eddigi elnök: Marija Todorovic és Lazar Djodjić MAGYAR SZÓ Marija TODOROVIC, az Országos Szakszervezeti Tanács új elnöke Zomborban született 1939-ben. Itt fejezte be a tanítóképzőt, majd Belgrádban a Bölcsészettudományi Karon folytatta tanulmányait. Szerb nemzetiségű, 1957 óta tagja a KSZ-nek. Iskolás kora óta aktívan részt vett az ifjúsági szervezet munkájában, több ifjúsági akción is volt, majd elhelyezkedése után dolgozott a trstenniki és kraljevói körzet KSZ-bizottságaiban, ahol aktív munkát fejtett ki. 1974 után a Szerb KSZ KB-ban dolgozott. Ezek után több felelős köztársasági és szövetségi tisztséget töltött be, elnöke volt a Szerb SZK munkaügyi bizottságának, tagja volt a Szerb Képviselőház végrehajtó tanácsának. Számos társadalmi elismerésben részesült. Becsületes munkával a jobb megélhetésért Jelentés az életszínvonal-ügyi és szociálisvédelmi bizottság munkájáról A munkásosztály anyagi helyzetének és társadalmi vezető szerepének megerősítése szerepelt az életszínvonal-ügyi és szociálisvédelmi bizottság két napig tartó munkájának homlokterében. A részt vevő 304 küldött közül szinte minden második szót kért. A gyakran éles bírálatokat és önbírálatot tartalmazó felszólalások során a termelőmunkások véleménye dominált. Az életszínvonal-ügyi és szociálisvédelmi bizottság tevékenységéről szóló jelentést tegnap Andjelko VASIC olvasta fel. Nyomatékosan hangsúlyozta, azt az általános véleményt, hogy azok a vezető kádereit, ügyvezető és önigazgatási szervek, akik és amelyek képtelenek jobb termelési programokat felkínálni, engedjék át helyüket a rátermettebbeknek. Kivétel nélkül mindegyik felszólaló érintette a nem munkán alapuló szociális különbségek terjedését. Követelték, hogy vonják felelősségre azokat az illetékes állami szerveket, amelyek szemet hunynak a visszaélések felett és hogy kobozzák el a becstelen úton szerzett vagyont, a társadalmi vagyon fosztogatói pedig nyerjék el méltó büntetésüket. Ennek érdekében fel kell újítani mind a vagyon eredetét kivizsgáló bizottságok munkájét, mind a Ha van szad, add vissza a lakásodalmiét. A küldöttek a fiatalok megfelelő foglalkoztatása mellett szálltak síkra, valamint támogatták a munkaidő-csökkentést, a több műszak bevezetése érdekében. A lakásínség felszámolását az építő szövetkezetek fejlesztésében jelölték meg, és fontosnak tartották, hogy a nyugdíjig minden dolgozónak megoldódjék a lakásproblémája. Egyébként a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati idő csökkentésének felülvizsgálását többen is kérték, de olyan vélemények is elhangzottak, hogy ezt jelenlegi gazdasági helyzetünk nem teszi lehetővé, és nem oldaná meg a fiatalok gyorsabb elhelyezését. Szó volt arról is, hogy az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok anyagi helyzetének javítása tovább nem tűr halasztást, valamint arról is, hogy több napközi építésével kell levenni a terhet a dolgozó nők válláról. Munkatársak: G. MISKOLCZI Zsuzsanna KESZEG Valéria SPITZER Éva T. KOVÁCS János Fotóriporterek: Stevan KRAGUJEVIC LAZUKICS Anna I A JUGOSZLÁV SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG X. KONGRESSZUSA Nagyobb gazdasági és politikai egységet Jelentés a politikairendszer-ügyi bizottság üléséről A szocialista önigazgatás politikai rendszerének működésével és a szakszervezet szervezettségi, káderbeli kiépítettségével foglalkozó bizottság munkájáról Kacuša Јабаг olvasott fel beszámolót, amelyben többek között elmondta, hogy a munkában 244 küldött és számos vendég vett részt, közülük 58-an szólaltak fel, és 42-en mellékelték felszólalásukat. A küldöttek bírálóan szóltak a szocialista önigazgatás és a döntéshozatal terén felmerülő nehézségekről és ellentmondásokról, a társadalmi tulajdon védelmével, a káderpolitikával, a küldöttrend-szer működésével, a szakszervezet szervezettségével és akcióképességével kapcsolatos problémákról. Egyöntetűek voltak abban a megállapításban, hogy a politikai rendszer működésében tapasztalható nehézségek az előírások és a gyakorlat közötti nagy eltéréseknek, a törvények megszegésének, a felelősség hiányának, a csoportérdekek fokozódásának következményeként jelentkeznek. Aláhúzták, hogy ezeket a nehézségeket a szubjektív erők egységes akciójával lehet leküzdeni. A felszólalók erélyesen követelték hazánk gazdasági és politiai egységének fokozását, különösen kiemelték a munkásosztály nagyobb egységének szükségessége, ezt a szervezett szocialista erők nagyobb eszmei-rv-,fizikai és akcióegységével lehet elérni. 1986. június 1., vasárnap Módosították a statútumot A statútummódosítási bizottság jelentése alapján a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség statútumának módosítására irányuló észrevételek lényege, hogy a Szakszervezeti Szövetség tagságának, szervezeteinek és szerveinek ki kell éleznie felelősségét a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség egységes politikájának és álláspontjainak következetes érvényesítése végett. A módosítási javaslatok közül egyebek között a következők kerültek be a statútumba: az összetett szervezetekben a különféle tevékenységi formák helyett a jövőben a Szakszervezeti Szövetség választmányát hozzák létre; egységesen határozzák meg a Szakszervezeti Szövetség szerveit az összes szervezési szinten; pontosabb meghatározást kap a Szakszervezeti Szövetség köztársasági és tartományi szervezeteinek önállósága; kidolgozzák a köztársaságok és tartományi szervezetek felelősségre vonásának mechanizmusát a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség szervei álláspontjainak érvényesítésében és közelebbről meghatározzák a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség szerveinek felelősségét. A kongresszus elfogadta azt a javaslatot, hogy a Szakszervezeti Szövetség szerveinek tagjait titkos szavazással válasszák meg (bizonyos kivételekkel a szakszervezeti alapszervezetekben) A titkos szavazás ugyanis demokratikus légkört teremt a választásokon és fokozza a személyi és kollektív felelősséget. Ismerjenek meg bennünket Jelentés a nemzetközi együttműködési bizottság üléséről A bizottság munkájában, amelyről a jelentést Marjan OROŽEN olvasta fel, 48 küldött, külföldön dolgozó polgáraink 40 képviselője és 30 vendég vett részt. A vitában 54-en szólaltak fel, öt határozatmódosítási javaslat hangzott el, amelyek közül egy a szomszédos országokban élő jugoszláv nemzeti kisebbségek helyzetének védelmére, négy pedig külföldön dolgozó polgáraink problémáinak megoldására vonatkozik. A vitában hangsúlyozták a szakszervezet nemzetközi szerepét a fejlett és fejletlen országok közötti szakadék áthidalásában. A fejlődő országok szakszervezetei multilaterális együttműködéssel demokratikus megbeszélések és tanácskozások útján juthatnak eredményre. Különösen fontos a szomszédos országok szakszervezeteivel való szoros együttműködés a jószomszédi viszonyok fejlesztése érdekében. A nemzetközi helyzet kiéleződésének idején kiemelkedő fontosságú a világ szakszervezeteinek pontos tájékoztatása hazánk társadalmi-politikai fejlődési irányairól. Hazánk gyorsabb és eredményesebb részvételét a nemzetközi munkamegosztásban, technológiai és technikai fejlődését segítheti elő társultmunka-szervezeteink bekapcsolódása a nemzetközi akciókba, a nemzetközi együttműködés különböző formáiba. A külföldön dolgozó polgárainkat befogadó országokkal fenn kell tartani a jó kapcsolatot, hogy megóvhassuk ott élő s dolgozó polgáraink érdekeit, jogait. Ezzel egyidőben fontos a részletes és idején való tájékoztatásuk is hazánk legidőszerűbb eseményeiről, gazdaságpolitikájáról, az őket is érintő törvényrendeletekről. A külföldön dolgozók gyermekeinek oktatására, a hazával való kapcsolataik ápolására is több figyelmet kell fordítani. Hazatérésük megtervezése egyik legfontosabb megoldásra váró társadalmi-gazdasági kérdésünk. A küldöttek tapssal fejezték ki az elhangzotokkal való egyetértésüket Leküzdeni az eszköztársítást gátló tényezőket Jelentés a jövedelmiviszony- ügyi bizottság munkájáról A jövedelmiviszony-ügyi bizottság munkájában 257 küldött és vendég vett részt. A vitában 40 küldött szólalt fel, 20-an pedig írásban nyújtották át beszámolójukat. A bizottság 14 módosítási javaslatot tett a kongresszus határozati javaslatára. A széles körű vitában a küldöttek rámutattak a jövedelemszerzés és a gazdálkodási feltételek, a társult munka anyagi alapjának felhalmozóképessége, a személyi jövedelem-elosztás kulcsfontosságú kérdéseire. A tegnapi plenáris ülésen a bizottság munkájáról szóló jelentést Rade MILOJEVIĆ olvasta fel. A jelentésből kiderül, hogy a felszólalók erélyesen síkraszálltak a dolgozók elidegeníthetetlen jogainak és kötelezettségeinek érvényesítéséért a jövedelemszerzés és -elosztás területén. A stabilizációs program érvényesítése a jövedelemszerzésben és -elosztásban lassan, részlegesen valósul meg. A jövedelemszerzési feltételek közötti különbségek egyre nagyobbak: míg egyes ágazatok monopolhelyzetbe kerülnek, mások halmozzák a veszteségeket. Emiatt a szakszervezetnek erélyesen kellene követelnie az olyan változtatásokat a gazdasági rendszerben, amelyek egyenrangúbb jövedelemszerzési feltételeket szavatolnak. A bizottság álláspontja, hogy a tartós jövedelmi viszonyokon alapuló munka- és eszköztársítás terén szerény eredményeket tapasztalhatunk. A szakszervezetre e téren szintén fontos feladat hárul: erélyesen síkra kell szálnia az eszköztársítást gátló tánczek leküzdéséért, mert a régiónél a határok közé való zárkózottság teljesen szemben áll a munkásosztály egységes érdekeivel. A küldöttek elégedetlenségüket fejezték ki, hogy a gazdaság az általa előteremtett jöveelem mind kisebb részével rendelkezik önállóan. A dolgozók szerint a helyzet tarthatatlan és sürgősen olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek nagyobb szerepet biztosítanak a gazdaságnak az önáló jövedelemfelosztásban. A szakszervezet nem lehet elégedett a munka szerinti javadalmazás elvének alkalmazásával sem. A küldöttek főleg amellett szálltak síkra, hogy országos szinten egységes mércéket kell kidolgozni a legalacsonyabb személyi jövedelem meghatározására.