Magyar Szó, 1986. június (43. évfolyam, 163-177. szám)

1986-06-16 / 163. szám

3 1986. június 16., hétfő MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA Sok a tisztviselő, kevés a szakmunkás Bonyolult helyzetben a kikin­da bútorgyár • Gyenge mi­nőségű készterméket magas áron állítanak elő A kikindai Petar Drapšin Bú­torgyárban az önigazgatási ügyész javaslatára a községi képviselő­­testület az év elején bevezette a kényszerigazgatást. A munkaszer­vezet a múlt évet 511 millió di­náros veszteséggel zárta. Nemcsak a termelésben voltak komoly problémák, hanem a dolgozók egymás közötti viszonyában, az önigazgatási szervek munkájában és a társadalmi-politikai szerveze­tek tevékenységében is. A határozat értelmében a kény­szerigazgatás egy évig tart vagy­is 1987 elejéig. Kilátásba helyez­ték azonban azt is, ha előbb ren­deződik a munkaszervezet gazda­sági helyzete, megszűnik a képvi­selő-testület által­ kinevezett ideg­lenes szerv megbízatása. Erre azonban aligha kerül sor. Az ideiglenes szerv ugyanis a közelmúltban alapos felmérést ké­szített, s eljuttatta a községi kép­viselő-testület végrehajtó taná­csához is. Ebben egyértelműen le­szögezi, hogy a munkaszervezet­ben továbbra is súlyos helyzetben van. Egyebek között megemlíti, hogy a gyárban 116 munkás dol­gozik a közvetlen termelésben, 65 a termelés szervezésében, 69 az adminisztrációban, nyolcvan pe­dig kisegítő munkások. Tehát a termelés szervezésében és az ad­minisztrációban jóval többen van­nak (134-en), mint azok, akik előállítják a készterméket, amely­­ivel jövedelmet kellene megvaló­sítani a piacon. Ehhez fűződik a következő gond is: a közvetlen termelésben dolgozók zöme szak­képzetlen és betanított munkás. Az első műszakban 1 magas szak­­képzettségű, 2 szakképzett, 29 betanított és 14 szakképzettség nélküli munkás dolgozik. A má­sodikban 1 magas szakképzettsé­gű, 32 betanított és 12 szakkép­zettség nélküli dolgozó állítja elő a késztermékeket stb. Az ideiglenes szerv elnöke, Zarko SIMIC felhívja az illetéke­sek figyelmét, hogy az adminiszt­rációban és a szervezésben 27 dolgozóra nincs szükség, magya­rán ennyit el kellene bocsátani, mert a termelésben csak annyi­ban érdekeltek, hogy annak a jövedelmét terhelik, de a jöve­delem megvalósításához nincs úgyszólván semmilyen néven ne­vezendő hozzájárulásuk, vagyis nem sorolhatók az üzemi költsé­gek kategóriájába sem. Furcsán hangzik, sajnos azonban így van, egyelőre nem tudják hová he­lyezni ezeket a dolgozókat, tehát továbbra is a gyárban vannak. A jugoszláv konyhabútorgyárak évente 2,5 millió bútorelemet ké­szítenek, ebből a kikindai mun­kaszervezetben mintegy 150 000 darab készül, a legalacsonyabb árkategóriába tartozik a gyenge minőség miatt és a rosszul szer­vezett szervizszolgálat következ­tében. Az idei év első négy hónapjá­ban a kikindai gyár 43 000 kony­habútorelemet szállított el a ke­reskedelemnek, raktáron 27 000 darab van, amelynek az értéke 280 millió dinár. A kikindai konyhabútorokat a Gorenje-Com­­merc forgalmazza, amely legalább 10 százalékos árcsökkentést java­solt, mert így növekedne a vá­sárlók érdeklődése. A kikindaiak nem tudják elfogadni ezt az ajánlatot, mert véleményük sze­rint még nagyobb lenne a vesz­teség!? Természetesen ez sok vi­tára ad okot, hiszen az elfekvő árura is tetemes kamatot fizet­nek, s ez is csak veszteség. Ebből a bonyolult helyzetből egyértelműen arra is lehet követ­keztetni, hogy az első negyedévet veszteséggel zárták, de arra a kérdésre, hogyan és mikor javul a helyzetük, nagyon nehéz vála­szolni. A termelés fellendítésére, a minőség javítására különleges pótalkatrészekre lesz szükség, amelyek 70 millió dinárba kerül­nek, pénz azonban nincs. A végrehajtó tanács véleménye szerint sürgősen intézkedni kell: ki kell dolgozni a szanálási ter­vet, amelyet a képviselő-testület következő ülésén fogadnak el. Bíznak benne, hogy sikerül biz­tosítani a szükséges anyagi esz­közöket. P. P. Kínlódia, kínlódia A vranjei Bora Stankovic Amatőrszínház előadásáról A vranjei Bora Stankovic Ama­tőrszínház társulata szombaton es­te immár kilencedszer lépett a kulai közönség e­lé. Ezúttal Radoje Domanovic: Kínlódia című szatí­ráját láttuk előadásukban. Vladi­mir Lazic rendező mintegy 25 szí­nészt szerepeltetett, akik önma­gukat is zavarva tolongtak a szí­nen. A félig playbackben előadott népies dallamú dalocskák otrom­bán festettek az elektronikus hang­szerek kíséretében; az ilyen meg­oldás miatt nem volt eléggé ért­hető a songok szövege. Kínlódia főtere a tömegesség miatt nagy­méretűvé lett, háttérben a kisvá­ros épületeivel, előtérben pedig a város (ország) két fő intézménye, a kocsma és a borbély állt. A Tűzoltóverseny Moravicán Tömeges tűzoltóverseny volt va­sárnap Moravicán. A községi ve­télkedőn 52 csapat több mint 500 versenyzője állt rajthoz. A ver­senyzők a rekkenő hőségben is példás erőnlétről tettek tanúbi­zonyságot. A következő eredmé­nyek születtek: felnőttek, női csa­patok: 1. Gunaras, 2. Bajsa, 3. Pobeda. Férfiak: 1. Gunaras, 2. Moravica II., 3. Bajsa. Ifjúsági csapatok: lányok: 1. Moravica, 2. Orahovo, 3. Bajsa; fiúk: 1. Moravica, 2. Gunaras, 3. Panonija, Pionír A csapatok: lá­nyok: 1. Orahovo. 2. Pannónia, 3. Moravica, fiúk: 1. Orahovo. 2. Pacsér, 3. Moravica. Pionír B csa­patok: lányok: 1. Pobeda, 2. Topo­lya, 3. Gunaras; fiúk: 1. Topolva II., 2. Moravica I., 3. Moravica II. A legjobbak részt vesznek a körzeti szemlén. .. A. kéjhölgyek az előadás túlnyomó részében vetkőztek-öltöztek-nevet­­géltek; ez elvonta a nézők figyel­mét a történésről. A díszlet el­képzelése jó, viszont nehéz a sok szereplőt egyként mozgatni, de ezt a feladatot maguk a színészek lel­kesedéssel, korrektül el is végez­ték. A fő probléma maga a szö­veg és annak értelmezése lett. Do­manovic kigúnyolja a korabeli Szerbia kispolgárságát, kipellengé­rezi az uralkodó réteg és rendszer bárgyúságát. A rendező elgondolá­sa bizonyára a darab korszerű tol­mácsolása volt. Az akkori jelleg­zetesen szerbiai viszonyok aktua­lizálása erőltetettnek hatott, mert a rendező olyan megoldásokhoz fo­lyamodott, mint az új szállóigék alkalmazása, társadalmi jelenünk specifikus problémának megneve­zése. Egy olyan feladat, amit rend­kívül nagy gonddal és körültekin­téssel kell elvégezni, különben az történik, amit a vranjei együttes előadásán láttunk. A darab a prostituáltak égtelen káromkodásá­val zárult, olyan szidalmakkal, amelyeket Domanovic találékonyan az egész cselekményen keresztül egyszer már elmondott az akkori társadalmi viszonyokról. Ilyen for­mában az előadás vége nem alkot­hatott egyetlen szerves egészet az előzményekkel, felesleges erőlkö­déssé fajult. A vranjei társula­t­ a múltban már bebizonyította életképességét. Reméljük, hogy a jövőben okulnak hibáikon. K. K. F. Jelenet az előadásból Benépesültek az építőtáborok A Szarajevó melletti Bjelašni­­cán az Egyesült Nemzetek völ­gyében tegnap ünnepélyesen meg­kezdődtek az idei ifjúsági akciók. Stevo Stevic, a Szarajevó nevű szövetségi ifjúsági akció parancs­noka méltatta a megjelent 1500 brigádtag előtt a szövetségi akciók jelentőségét, majd Jovan Dejano­­vic, a Szocialista Szövetség Or­szágos Választmánya Elnökségének tagja szólt az egybegyűltekhez. (Tanjug) üzemrészleget kapott Kupuszina Kupuszinán megkezdődött a ter­melés az apatini Ideal Cipőgyár új üzemrészlegében. Harmincöten jutottak munkalehetőséghez a ré­gi átalakított tantermeiben. Cipő­­felsőrészt készítenek a több hóna­pos átképző tan­folyamot végzett a kupuszinai asszonyok. Az épület tatarozása, a népek beszerzése mintegy 80 millió di­nárba került. A kupuszinai rész­legben egyelőre egy műszakban dolgoznak, de kilátás van rá, hogy idővel a második műszakot is be­vezetik. K. A. Gazdasági szakértők eszmecseréje Nagy érdeklődéssel várja a ha­zai közlemény a Jugoszláv Gaz­dasági Kamara végrehajtó bizott­ságának mai ülését, amelyen el­ső ízben vitatják meg azt a nyolc közös fejlesztési programot, amely nagyban hozzájárul majd a jugo­szláv gazdaság integrációjához. Az iparigáz-termelésről, a gumiipar nyersanyagellátásáról, a szerszám­gépiparról, az élelmiszeriparról, a Duna—Tisza—Duna öntözőrend­szer kihasználásáról, a Kolubara „B” hőerőmű két 350 megawattos teljesítőképességű aggregátorának kiépítéséről, a bútorkivitel és az idegenforgalom jövőjéről tárgyal­nak a szakemberek, és javaslatai­kat a szövetségi kormány elé ter­jesztik. Beszélések szerint a felsorolt iparágak fejlesztési programjába az elkövetkező öt évben csaknem 2 500 milliárd dinárt kell beruház­ni, s ez a mai gazdaság helyzetben csak szoros gazdasági együttmű­ködéssel valósítható meg, és ezt a célt szolgálják a közös gazdasági programok. (Tanjug) Tízszázalékos kedvezmény a külföldi turistáknak Mától a Horvát SZK területén 10 százalékos engedmény jár a vendéglátóipari létesítményekben azoknak a külföldi turistáknak, akik a Jugoszláv Nemzeti Bank dinárra szóló csekkjével fizetnek. A horvát idegenforgalmi szak­emberek véleménye szerint az intézkedés még vonzóbbá teszi majd tengerpartjukat és üdülői­ket a külföldi turisták számára és javasolják a többi köztársaság­nak meg tartománynak­­, hogy I alkalmazza ezt a megoldást. I (Tanjug) KONGRESSZUSI ELŐKÉSZÜLETEK A lakosság egytizede tagja a JKSZ-nek A JKSZ küszöbönálló XIII. kongresszusának küldöttei 2 167 860 párttag véleményét fogják képvi­selni, a két kongresszus között el­telt időszakban ugyanis 1,7 száza­lékkal növekedett a párttagok szá­ma, ma tehát az ország lakossá­gának 10 százaléka (a felnőtt ko­rúak 13,8 százaléka) tagja a JKSZ- nek. Noha az eltelt négy évben szám­belileg is erősödött a KSZ, mégis megcsappant iránta az érdeklődés, ami minden bizonnyal azzal ma­gyarázható, hogy a különféle párt­­határozatoknak nem sikerült ma­radéktalanul érvényt szerezni a gyakorlatban is, és ez csökkentet­te a párt tekintélyét. Különösen szembetűnő, hogy megcsappant a dolgozók, a földművesek és az if­júság száma. A két kongresszus között eltelt időszakban 305 219 új tagot vet­tek fel a párt soraiba, ugyanak­kor különböző okokból (kizárás, kilépés, a nyilvántartásból való törlés) 139 831-en hagyták el a KSZ-t. A párttagok számbeli csök­kenése 1983­ óta legkifejezettebb, 1984-ben 8000-rel, tavaly már 15 000-rel kevesebb párttagot tar­tottak nyilván. Ha mindezt az eszmei-politikai differenciálódás eredményeként könyvelhetnénk el, akkor pozitív folyamat lenne a párttagok szám­beli csökkenése, ám sajnos nem­csak erről van szó. A KSZ sorai­ban kevesebb a kétkezi dolgozó, a földműves, az ifjú. Ezt a követ­kező számadatok is bizonyítják: A két kongresszus közötti időszak­ban 60 454 munkás, vagyis 43 szá­zalékuk hagyta el a KSZ-t, ezért ma csak a tagság 34,6 százalékát alkotják. Nem lehetünk megelégedve az ifjúságnak a pártéletben való részvételével sem, tudniillik a pár­tot elhagyók 29,5 százaléka ifjú volt, a párttagság 23,4 százalékát alkotja csak az ifjú nemzedék. A párttagok átlagos életkora 35-ről 37 évre növekedett. A legtöbb fia­tal a M­H pártszervezeteiben, il­letve a kosovói, a bosznia-herce­­govinai és a Crna Gora-i alap­szervezetekben van. Jelenleg minden második párt­tag magas szakképzettségű, min­den hatodik szakképzett, minden tizenhatodik pedig szakképzetlen dolgozó. A statisztikai adatokból arra következtethetünk, hogy a XIII. pártkongresszusnak komolyan kell foglalkoznia a KSZ szociális és osztályjellegének megerősítésével, de a szervezésbeli forma helyett (vagyis hogy számbelileg is meg­legyen a munkástöbbség) a tarta­lomra nevezetesen arra kell he­lyezni a hangsúlyt, hogy valóban a dolgozók töltsék be a párt avant­­garde szerepét. (Tanjug) Vezetőség nélkül a JSZISZ Országos Választ­mánya A választási értekezletet június 30-án tartják meg Szokatlan módon, taps és ének­szó nélkül fejezte be munkáját szombaton este a Jugoszláv Szo­cialista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusa. Az új összetételű választmány alakú és választási értekezletén tudniillik a küldött­­jelölés során történt mulasztások és létszámhiány miatt nem lehe­tett megválasztani a 17 tagú el­nökséget, illetve kinevezni annak elnökét és titkárát. A jugoszláv fiatalok társadalmi-politikai szer­vezete június 30-án, a választási értekezlet újbóli összehívásáig tehát vezetőség nélkül maradt. Silvija Zagic Rijevac, a JSZISZ eddigi elnöke az előállt helyzetet ecsetelve leszögezte: " Az új ve­zetőséget azért nem lehetett ki­nevezni, mert a jelölések során Horvátország, Macedónia és a Szerb SZK nem tartotta tisztelet­ben a JSZISZ választási alapsza­bályát és felületesen szervezte a véleményegyeztetést az Elnökség soraiba jelölt küldöttekről. Ezzel magyarázható az is, hogy például a M­H ifjúsági szervezetének kül­döttét nem jelölték az Elnökség­be. És hogy a baj még nagyobb legyen, az elnöklő az ülés végén kénytelen volt megállapítani: kü­lönben sem hozhatnának döntése­ket, mert a küldöttek közül igen sokan „elszivárogtak” a teremből. A választási értekezleten beállt váratlan fordulat azzal kezdődött, hogy Ksenija Pogačić horvát kül­dött nehezményezte, hogy az El­nökségbe jelölt horvát küldöttet nem a SZISZ horvátországi vá­lasztmánya javasolta, és az Elnök­ség sem véleményezte jelölését. Ksenija Pogačić ezért követelte az Elnökség megválasztásának elha­lasztását. Ezután egymást követték a hasonló jellegű bíráló megjegy­zések, nevezetesen, hogy Macedó­niában és a Szerb SZK-ban sem tartották tiszteletben a JSZISZ alapszabályát. Több órás vita ala­kult ki arról, hogyan kell megvá­lasztani az Elnökséget. Még olyan javaslat is elhangzott, hogy maga a választmány adjon a bővített listáról másik küldöttet az Elnök­ségbe a horvát küldött helyett, ami természetesen nem egyeztet­hető össze az alapszabályba fog­lalt elvekkel. Itt említjük meg, hogy a kulcs szerint az idén a JSZISZ Elnök­ségének elnöki tisztségére Kosovo ad jelöltet, Hashim Rexhepi sze­mélyében, a titkári tisztségre pe­dig a Macedón SZK, amely Ace Kocsevszkit jelölte. Kinevezésüket azonban a fent említett okokból a hónap végére kellett halasztani. Silvija Zugic Rijevac a minden tekintetben emlékezetes választá­si ér­tekezlet végén elmondta, hogy a vom­kaelnökség kapta fel­adatul a következő értekezlet elő­készítését és ez idő alatt elindít­ják azoknak a küldötteknek a visszahívását, akik felelőtlenül el­hagyták az üléstermet az új vá­lasztmány szombati alakuló érte­kezletét. (Tanjug) Nem jelent meg a tanú Ismét elhalasztották Antun Be tengerész ügyének tárgyalását Harmadszor is el kellett halasz­tani Antun Belié tengerész ügyé­nek tárgyalását, mert az egyik beidézett tanú nem jelent meg. Antun Beliéet október 13-ára vir­radóra tartóztatta le az egyipto­mi rendőrség kábítószer-csempészés alapos gyanújával. Miközben ugyanis a rijekai Jagolinija Bir­­bir hajója behajózási engedélyre várt a Szuezi-csatorna előtt az egyiptomi rendőrség átkutatta és Belié kabinjában nagyobb meny­­nyiségű kábítószert talált. A vád­lott kitartóan tagadja, hogy köze lenne a csempészéshez. Már jó ideje a Nílus deltájában levő Zagazi egyik börtönében vizsgála­ti fogságban van. A hajó kapitá­nya, Juraj Kamic már másodszor nem jelent meg a tárgyaláson, jóllehet Belic védőügyvédje sze­rint védence szempontjából ked­vező fordulatot kapna az ügy, ha a hajó kapitánya tanúvallomást tenne, hogy a hajókutatás alkal­mával a vádlotton kívül senki nem tartózkodott a Birbir fedél­zetén. A védők megpróbálták ki­eszközölni a bíróságon, hogy óva­dék fejében helyezze szabadlábra Belicet, a bíróság azonban nem adott helyet kérelmüknek. Egyiptomban egyébként halál­­büntetés jár a kábítószer-csem­pészésért, ezért a jugoszláv ten­gerész helyzetét csak súlyosbítja, hogy a Birbir legénysége és ka­pitánya cserbenhagyva őt nem hajlandó tanúvallomást tenni. (Tanjug)

Next