Magyar Szó, 1986. november (43. évfolyam, 301-315. szám)

1986-11-01 / 301. szám

4 BELPOLITIKA----------------------- Jövőre tizenötezer vagon bor kivitelre A termelők hozzájárulnak az ország külkereskedelmi mérlegének javításához A hazai bortermelők jövőre 15 000 vagon jó minőségű, idei termésből készült bort szeretnének külföldre szállítani, hogy így javítsák az ország külkereskedelmi mérlegét. Ezt a borkiviteli frlap tegnapi közgyűlésén hangsúlyozták. Az idei termésből 10 százalékkal több bort akarnak felkínálni a külföldieknek, és ez a terv arra támaszkodik, hogy az idén a becslések szerint 1,3 millió tonna szőlő terem, ebből pedig 65 000— 70 000 vagon jó minőségű bort lehet előállítani. Kedvező fekütvéreket is teremtenek majd a bortermelésre, és a külföldi értékesítésre. Az utóbbi negyedévben lendületesebb lesz a kivitel, és így enyhül majd az első kilenc hónapban kimutatott csökkenés. Januártól szeptemberig külföldön 9000 vagon bort adtunk el és 31 millió dolláros bevételre tettünk szert. A tavalyi kilenc hónaphoz képest borkivitelünk kisebb volt, mennyiségileg és értékét nézve is. Mennyiségileg mintegy 9 százalékkal volt kisebb, értékét tekintve pedig mintegy 16 százalékkal. Legjobban az amerikai és a lengyelországi export csökkent. A klíring fizetési területekre továbbra is kevesebb bort szállítunk. A keletnémet export a tavalyi szinten alakult, a Szovjetunióba és Csehszlovákiába az idén szinte nem is küldtünk jugoszláv borokat. A legnagyobb kivitelre mindig az utolsó negyedévben került sor, várhatólag az év végéig még 5000 vagon bort szállítunk le külföldieknek 24 millió dollár értékben, így az idei összkivitel eléri a 14000 vagont, és 55 millió dollár devizabevételt eredményez. Az első kilenc hónapban talán azért csökkent a kivitel, különösen a konvertibilis fizetési területeken, mert a vásárlók jobb minőségű borokat keresnek, és a konkurencia is nagyobb lett. Köztudomású, hogy a kedvező körülmények ellenére boraink még mindig nem állnak az első helyen, palackozott boraink minősége nem a legjobb. A bortermelők ezért arra törekednek, hogy a jövőben több jó minőségű palackozott bort szállítsanak külföldre. Ehhez azonban feltételek kellenek, így hitelt kell biztosítani a kiviteli termékek előkészítéséhez, azaz egészen a szürettől a palackozásig, éspedig a legkedvezőbb kamattal. E cél érdekében a tervek szerint a külföldi partnerekkel is közösen végeznek majd beruházásokat az új termelési programokba, központi laboratóriumot alakítanak a kivitelre szánt borok minőségének ellenőrzésére, összhangban az egyes országok legújabb előírásaival. (Tanjug) A GRADINA HATÁRÁTKELŐNÉL Pénzhiány miatt késnek a munkálatok Késnek a gradinai határátkelőhelyen az építkezési munkálatok. A késedelem oka, hogy nincs pénz a földterületek kisajátítására, valamint késik a technikai dokumentáció kidolgozása is. Ez a határátjáró az Európa és Közel-Kelet közötti utas- és áruforgalom legfontosabb és legmegterheltebb átjárója. Naponta átlag 400 teherautó és 3600 utasszállító jármű és mintegy 5000 személy kel át. Ezért most 10 közlekedési sáv és néhány építmény, valamint egy vámmentes üzlet is épül. A tervek szerint a határátkelőhely tulajdonképpen egy korszerű idegenforgalmi központtá fejlődik majd. Az 1984-beli előszámítások szerint az összbefektetés 1,3 milliárd dinárba került volna, amelynek felét a Szerb SZK, felét pedig a föderáció adta volna. Az előszámítási összeg már régen elavult. Csak az építkezési munkálatok az idén 1,5 milliárd dinárba, jövőre pedig több mint 3 milliárd dinárba kerülnek. Szerbia Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa már megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a köztársasági költségvetésben biztosítsák a szükséges összeget. Ha a föderáció is idejében kiutalja a ráeső összeget, a gradinai határátkelőhely a jövő év júniusában megkezdheti munkáját. (Tanjug) új tartályhajó A trogiri hajógyár még egy sikert aratott, tegnap a Jozo Lozovina Mosor hajógyárban vízre bocsátották az egyik libériai hajózási társaságnak készített és az Adriatic Star névre keresztelt új tartályhajót. Hossza 176 méter szélessége 32 méter, magassága 15,1 méter, 39 600 tormás, sebessége 15 csomó. Két évvel ezelőtt a trogiri hajógyár ugyanennek a cégnek két tartályhajót leszállított. (Tanjug) Sikeres idegenforgalmi idény Az idei idegenforgalmi idény a makarskai turistaszervezeteknek 33 millió dollárt hozott. 4 647 600 vendégnapot jegyeztek fel eddig, ez a legnagyobb siker. Valószínűleg teljesül az évtized végéig kitűzött fejlesztési terv, ezt ígérik az idei idegenforgalmi eredmények is. Addigra legalább 2800 férőhelylyel kell bővíteni a szállodai kapacitásokat, és ez az idegenforgalom évi 1,5 százalékos növekedését teszi lehetővé. Az említett időszak végén 5,5 millió vendégnanot fognak feltervezni a tervek szerint. (Tanjug) BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN Befejezéséhez közeledik a terménybetakarítás Bosznia-Hercegovinában október 27-én 63 000 hektáron végezték el az őszi vetést, azaz a földterület 37 százalékán. Búzával 45 000 hektárt, árnával 4300 hektárt, olajrepcével 4700 hektárt, főzelékfélével 1700 hektárt, takarmánynövénnyel 4800 hektárt vetettek be. A kedvező időjárás folytán a köztársaságban fellendült a munka, várhatólag bevetik a tervbe vett területeket, azaz 170 000 hektárt. A bosznia-hercegovinai mezőgazdasági munkaszervezetek és községek adatai szerint a kései termények betakarítása is sikeres, október 27-én a kukoricát 228 000 hektáron betakarították, azaz 90 százalékban elvégezték a munkát. Több mint 846 000 tonnát törtek le, azaz a tervbe vett kukoricatermés 95 százalékát, az átlaghozam 3,7 tonna hektáronként. Eddig 82 000 tonnát vettek át, azaz 33 százalékot. A cukorrépát 2140 hektárról szedtek fel, összesen 3560 hektárt vetettek be répával, tehát a 60 százalékot már betakarították, összesen eddig 81 327 tonna termett, az átlaghozam 38 tonna hektáronként. A szóját is learatták 7230 hektárról, azaz 93 százalékban. Eddig 14 460 tonnát takarítottak be, 2 százalékkal többet, mint az egész évre tervezték. Az átlaghozam 2 tonna hektáronként. A brékói Bimal olajgyár az idei kampányban 5160 tonna szója feldolgozását vállalta, tehát az össztermés 38 százalékát, a hátramaradt 9000 tonnát más köztársaságok és tartományok olajgyárainak adták át. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1986. november 1., szombat A kivitel határozza meg a fejlesztési stratégiát A mai gépgyár tervei A következő öt évben a kiviteli programok határozzák meg a mai gépgyár fejlesztési stratégiáját, a több mint 40 milliárd dináros befektetések terveit. Ez a társult rendszer a több mint 15 000 fémipari dolgozóval és még 7 dél-szerbiai és kosovói várossal együtt megpróbál gyors ütemben bekapcsolódni a modern termelési eljárásokba. A munkaszervezet a hosszú távú irányelvekkel arra törekszik, hogy a határozatokon kívül is nagyobb munkát végezzen, az országban ugyanis megszigorították a beruházásokat. A társult gyárakban a beruházásokat a termelési szűk gáratok kiküszöbölésére irányítják. Slavko JOVIC, a gépgyár igazgató bizottságának elnöke közölte, hogy a munkaszervezet nem a kapacitások növelését választotta, hanem a munka színvonalasabbá tételét. Előnyben részesített fejlesztési tervek közé sorolták a kivitel növelését és ez új stratégiai beruházásokat is követel. Előnyben részesítik a kutatásokat, a tervezést a minőségellenőrzést, az Edvard Kardeli nevét viselő saját fejlesztési intézet munkájának fellendítését, a piackutatásit, a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. Átfogó együttműködést folytatnak majd a hazai és külföldi partnerekkel, több pénzt fordítanak a magas képesítésű káderek oktatására és általában a tudás fejlesztésére. Ezenkívül előnyben részesítik majd a szivattyúberendezéseket és turbinákat, a termékek röntgenellenőrzésére szolgáló különféle berendezések gyártását. Ezek a beruházási programok máris elkészültek, és máris tudták, hogy 9000 négyzetméteren új munkacsarnokok épülnek az öntöde és a niši dohánygyár közti területen. A mostani számítások azt bizonyítják, hogy ezekbe az új programokba és technológiába mintegy 20 milliárd dinárt kell befektetni. Az építkezés első szakasza 12 milliárd dinárt emészt fel és 700 új munkahely nyílik majd. A csúcstechnológia és a tudás koncentrációja megköveteli a szomszédos fejletlen községekben az új üzemrészlegek megnyitásának megvitatását is. Ezekben is új kádereket akarnak elhelyezni. A fejletlen területek gyorsabb fejlesztésére szolgáló alap eszközeit is fel lehet használni. A niši gépgyár fejlesztési koncepcióját azonban az alacsony felhalmozóképesség veszélyeztetheti. Korábban az új beruházásokra a saját eszközök 20—30 százalékát lehetett fordítani, de ez most 10— 15 százalékra csökkent. Épp ezért az illetékesek a legnagyobb figyelmet fordítják az anyagi helyzet megerősítésére, a túlméretezett kötelezettségek alóli felmentésre. Számítanak a külföldi kölcsönökre is, amit majd a megnövekedett devizabeáramlásról törlesztenek. Az új stratégia hatékonyabb beruházást követel. Elmúlt a hoszszan tartó és költséges beruházások, valamint az új üzemrészlegek lassú aktiválásának ideje. Épp ezért az új beruházásokra vállalkozó munkaszervezetek szavát is meg kell hallgatni, mert holnap ezeknek kell visszafizetniük az adósságokat. Egyszóval a mai gépgyárban semmi esélye sincs a téves beruházásoknak. (Tanjug). Növekedett az építkezések mérete Horvátországban 8 hónap alatt az építkezési munkálatok értéke 377 622 millió dénár volt, 103 százalékkal nagyobb, mint tavaly ebben az időszakban. A legnagyobb munkát, a horvátországi építő pari szervezetek végezték, 92 százaékát az építkezéseknek ezek a szervezetek bonyolították le, a többit pedig a más köztársaságokban működő szerveztek. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint augusztus végén összesen 594 438 millió dinár értékű munkára kötöttek szerződést, 117 százalékal többre, mint tavaly ebben az időben. A tervek szerint az év végéig 516 443 millió dinár értékű munkálatokat végeznek. Augusztus végén a horvátországi építőhelyeken majdnem 74 000 munkás dolgozott, ebben a hónapban 13 206 000 effektív munkaórát végeztek, azaz 6 százalékkal többet, mint tavaly augusztusban. (Tanjug) Jó exporteredmények a priboji gépkocsigyárban Az idén 9 hónap alatt a priboji gépkocsigyár 45 milliárd dinár összbevételre tett szert, ebből 1 milliárd 620millió dinár a tiszta jövedelem. Különösen jó eredményeket ért el a kivitelben. Az említett időszakban 700 teherautót exportált. Október folyamán Ugandának 50 teherautót adott el, 1,5 millió dollár értékben, az év végéig pedig még 100 teherautót ad el ennek az országnak. Egyiptomba és Finnországba 23 járművet exportált, az utóbbinak még 200 teherautót küld majd. A gépkocsigyárnak nagy nehézségei vannak, azok miatt a vásárlók miatt, akik a kész járműveket nem veszik át. Az ilyen járművek értéke több mint 2 milliárd dinár, a vásárlóktól pedig a munkaszervezet még 3 milliárd dinárt nem kapott meg. (Tanjug) VELIKA PLANA Elvesztették állásukat a törvényszegő bírók A Velika Plana-i községi képviselő-testület felmentette tisztségéből Ljubodrag Nikolić és Borivoje Nikic községi bírókat, munkaviszonyuk október 31-én megszűnik. A nem mindennapi eseményt az előzte meg, hogy Ljubodrag Nikolic bíró többször is törvényellenesen megpróbált háztelket vásárolni a város központjában, s megpróbálta nem fizetni a forgalmi adót örökölt vagyonára. A pert Borivoje Nikic vezette, a törvény és a jog megkerülésével hozott ítéletet, a vagyon értékét mindössze 5000 dinárra becsülte, holott valódi értéke több mint 3 millió. Kitaláltak egy szóbeli végrendeletet is, hogy Nikolic kiskorú lányát is utólag az örökösök közé sorolhassák, az igazi örökösök és tanúk is hamisan nyilatkoztak. A két bíró vétségét a községi képviselő-testület választási és kinevezési bizottsága állapította meg, a döntést a községi bíróságon a bírók kollégiuma és a Szocialista Szövetség községi választmányának elnöksége is támogatta. A képviselői-testület határozatot hozott, hogy az illetékes állami szerveknek javasolni fogja Nikolic, Nikié és a többi részvevő bűnvádi felelősségre vonása további eljárásának megindítását. (Tanjug) A Népi Technika akciója A zágrábi Népi Technika sok éve már megszervezi a Tudomány és technika a védelemben elnevezésű akciót, nagy sikereket ér el a fiatal nemzedék műszaki képzésében. A védelmi képességhez hozzájáruló további közös akciókról tegnap Milan Sobat vezérőrnagy, a zágrábi védelmi körzet parancsnoka beszélgetett a fiatalokkal, akik nemrégen a szövetségi versenyen első helyezést értek el. A zágrábi csapat Krešimir POJA vezetésével Belgrádban első helyet ért el a Testvériségi egység találkozón. A fiatalok tegnap kifejtették véleményüket, benyomásaikat a műszaki kultúra fejlesztésére vonatkozó akciókról, Sobat vezérőrnagy és munkatársai pedig a zágrábi Népi Technika munkája felől érdeklődött. A szervezet a napokban ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A városban a több mint 100 szervezetben 15 000 fiatal tevékenykedik, számuk évről évre nagyobb, munkájuk is hatékonyabb. A hadsereggel, valamint az általános honvédelmi rendszer szervezeteivel folytatott együttműködésük a Népi Technika össztevékenységének egyre fontosabb részévé válik, és ezt bizonyítja a zágrábi fiatalok győzelme is az országos versenyen. (Tanjug) Kiállítás Joze Plemikről A ljubljanai Gospodarsko razstaviščeben november 14-én kiállítás nyílik Joze Plečnik (1872— 1957) építészmérnök munkásságáról. A kiállítás márciustól május közepéig, a párizsi Georges Pompidou Művelődési Központban tartott nyitva. Ljubljanában január elején tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvény érdekessége, hogy a Plečnik munkájának nyomát magán viselő városrészt befejezték. A Párizsban megrendezett kiállítás anyaga Ljubljanában még a mérnök hagyatékát megörökítő fénykép-, publikáció és iratgyűjteménnyel bővül. A rendezők útikalauzt nyomtattak Plovnik Ljubljanája címen. (Tanjug) Rekord kivitelt ért el a Bosna A banjalukai Bosna cipőgyár az idén 9 hónap alatt mintegy 1,4 millió pár cipőt állított elő, és több mint 800 000 párat exportált. A konvertibilis piacon 453 000 pár lábbelit értékesített, 73 százalékkal többet, mint tavaly ebben az időszakban, és így 4,23 millió dollár devizabevételre tett szert. Ezzel a nyugati piacra szánt kivitele 65 százalékkal nagyobb az időarányos tavalyinál. (Tanjug) Nincs elég magbúza Szerémségben Szerémség búzatermesztői a napokban sikertelenül keresnek magbúzát, a kereskedésekben nem kapható és a kooperánsok alapszervezete sem köt új szerződéseket. A társadalmi és magánszektorban tervezett 40 000 hektárnyi területből eddig 17 000 hektárt vetettek be búzával. — A búzavetés iránt hirtelen megnőtt az érdeklődés. Az idén 20 százalékkal több magbúzát adtunk el, mint tavaly, és semmi sem maradt raktáron — mondta Marko Krivić, a Seme Tmasz igazgatója. — A hiány egyik oka, hogy a nyáron 300 vagon magbúzát feldolgoztunk, mert nagy nedvességtartalma miatt alkalmatlan volt a további reprodukcióra. Kérdés, hogy a hiányt miért nem pótolták idejében, de az biztos, hogy sok, búzatermesztésre vágyó földművesnek le kell mondani terveiről, ha a következő napokban nem sikerül megoldást találni és elegendő vetőmagot biztosítani. (Tanjug) Szárított főzelékféle Európának és Amerikának A Szveti Nikolae-beli Ovcse Pole kombinát keretében működő szárítottfőzelékféle-gyár idei termelésének majdnem a felét exportálja az Amerikai Egyesült Államokba, az NSZK-ba, Svédországba, Ausztriába és Hollandiába. Kilenc hónap alatt a gyárnak több mint 1 millió dollár devizabevétele volt, a tervek szerint pedig az év végéig ezt 2,5 millió dollárra növelik. Az exportszerződések közül említésre méltó az öt évre szóló üzletkötés, amelynek értelmében Kaliforniának 200 tonna szárított főzelékfélét ad el 4 millió dollár értékben. (Tanjug)