Magyar Szó, 1986. december (43. évfolyam, 329-343. szám)

1986-12-01 / 329. szám

4 BELPOLITIKAШ .мтШ Következetesen az AVNOJ szellemében Sesko Krimic interjúja a zágrábi Vecernj­­ost c. napilapnak . Amikor az AVNOJ-ról beszé­lünk, rendszerint az 1943 novem­berében megtartott II. ülésszak határozataira és dokumentumai­ra gondolunk, amelyek megalapoz­ták az új Jugoszláviát és az or­szág nemzetközi tekintélyét. Erre egy évvel a Bihacban megtartott első ülésszak után, 28 napi har­cok után került sor. Az első ülés­szak a hősiesség, a győzelembe és a saját erőnkbe vetett hit kife­jezője volt, a második az alkotói bátorság nagy visszhangja lett, mert győzelmünk ormairól indult, hangsúlyozta Boško Krunić, a VKSZ KB Elnökségének tagja. Ahogy távolodunk az AVNOJ II. ülésszakának évétől, egyre többet szólunk az AVNOJ-ról, mint a sa­ját politikánk érvényességének mércéjéről. Kétségtelenül ma a legfontosabb megvalósítani és tar­talmasabbá tenni az AVNOJ-­ el­vek szellemét, amely az alkotó­­készség, s egyben a változás szel­leme. Ez az alkotói bátorság volt és lesz a forradalmi időszakunk lendítőkereke, a nehézségek áthi­dalásának indítványozója. Az AV­NOJ valamennyi dokumentumát áthatja a JKP-nek a nemzetközi kérdésekbe, a föderatív berende­zésre való politikájába vetett bi­zalom. Már a háború közepén valóságnak tűnt a föderatív és a demokratikus Jugoszlávia megte­remtése, illetve az olyan közösség létrehozása, amely képes áthidal­ni a testvérgyilkosság szakadékát, melyben az emberek munkáját a jövő kiépítésének szentelik. Az AVNOJ szelleme Tito mű­vén keresztül tovább él, melynek történelmi nagysága felülmúlja azt, amit elnökünk megtett a fel­szabadító háború és a forradalom szervezésében és vezetésében. Tito történelmi személyiség, aki a mun­kásságának és eszméjének erényé­vel és tartósságával tovább él köz­tünk. A polgári jobboldal részé­ről azonban olyan kezdeményezé­sek is elhangzanak, hogy Titónak a történelem vitrinjében van a helye. Mintha ez a politikai ellen­zék valamelyik „kusztoszának” az akaratán múlna. A Tito után és Tito jelszavun­kat az AVNOJ-i elvek tartóssága szövi át. Most jobban, mint bár­mikor szükségünk van a titói el­tökéltségre, hajthatatlanságra és következetességre. Ma ezek, a fő útmutatók a szocialista önigazga­tás alkotmányos koncepciója fej­lesztésének útkereszteződésén. A JKSZ iránti nagy követelések a történelmi tapasztalat, a néptöme­geknek a párt vezető szerepét, valamint a tettrekész kommunis­ták példáját fejezik ki. Mindez nö­veli a kommunisták felelősségét, különösen azokét, akik felelősség­­teljes társadalmi funkciót töltenek be. Az építők és aktivisták új nemzedékei, amelyek az önigazga­tás időszakában nőttek fel, örököl­nek abból a bizalomból, amelyet a harcos nemzedék szerzett meg. De ezt hatványozott felelőesésként kell felfogni, amelyet naponta bi­zonyítanak, illetve elvetnek. Eleget tenni a jelen követelmé­nyeinek annyit jelent, mint kije­lölni azokat a feladatokat, ame­lyek akcióra, cselekvésre késztetik a szervezett dolgozókat. Ez a­­fel­adat, amely közvetlenül kifejezi az AVNOJ szellemét. Sokszor kés­tünk, kudarcot vallottunk, módo­sítottuk az alkotmányokat, a poli­tikai rendszert, az önigazgatási vi­szonyok fejlesztésének szükségle­teihez idomítottuk. Most is ezt fog­juk tenni. Lehet, hogy késésben vagyunk, a nézetkülönbségek tel­ke és a helyzetf­elfogás miatt. De a változások és az előretörés szük­ségessége az AVNOJ elveiből ere­dő követelmény. Egyesek „tudo­mányos” alapon próbálkoznak a forradalmi út módosításával, ez is adaléka az idei AVNOJ-jubileum­­nak. Béess Leleplezték háro­m forradalmár mellszobrát Becse községben méltóképpen ünnepelték meg november 29-ét, a köztársaság napját. Az általános iskolákban mintegy 600 kis elsőst vettek fel a pionírszervezetbe, az ünnep előestéjén a művelődési ház színháztermében díszülést tar­tott a községi képviselő-testület, amelyen méltatták a köztársaság napjának jelentőségét, majd alkal­mi művelődési műsor következett a becsei kórus közreműködésével. November 29-én délelőtt a Zmaj ,Tova és a Malija Gubec utcák ta­lálkozásánál, az úgynevezett Dži­­gurski-féle útnál több száz dolgo­zó, polgár, fiatal, valamint a hoz­zátartozók és harcostársak jelen­létében leleplezték három kiemel­kedő harcos f­or­rad­al­má­rn­a­k, nagy Istvánnak, a JKP egykori járási titkárának, Nestor ТУ?,ИŮ­­TOVNAK és Slavko SIMINNEK, a mellszobrát. ALMÁSI Gábor szabadkai szobrászművész alkotá­sát. Mindhárman jeles személyi­ségei voltak a­­ népfel­szabadító mozgalomnak. Nestor Džilitovot 1941 őszén, a letartóztatása alkal­mából tanúsított ellenállás során ölték meg a fasiszták, Nagy Ist­vánt és Slavko Simint pedig a kínzóhellyé átalakított Milo Szál­lodában átélt tortúrák után 1942. január 20-án állították a kivégző­osztag fegyvereseivel elé. A forra­dalmárok életút­járól harcostár­suk Kadivoj-llaša STAKIC és Béna István, a KSZ községi bi­zottságának elnöke beszélt, majd elhelyezték, a kegyelet és a meg­emlékezés virágait. A köztársaság napja alkalmából több becsei munkaszervezetben volt alkalmi ünnepség. A Zidar Építőipari Munkaszervezet dolgo­zói megünnepelték kollektívájuk napját és átadták a kiváló mun­káért járó elismeréseket. A be­­cseiek főleg otthonukban töltötték az ünnepet. A rossz útviszonyok és a sűrű köd ellenére az ünne­pek alatt a község területén nem történt súlyosabb közúti baleset. i. eg. In memóriám Meghalt NÉMETH Rudolf, az újvidéki Szerb Nemzeti Színház Operatársulatának tagja, a leg­kiválóbb jugoszláv szólóéneke­sek egyike. Slavinska Po­legán született 1920. január 11-én. A szegény­­sorsú Jókiművascsalád gyerme­keként már igen korán nélkülö­zéssel kellett szembenéznie, és a nehéz fizikai m­unkákból is kivette részét, hogy némiképpen könnyítsen a nyolctagú család ■nehéz helyzetén. A harmincas évek kezdetén Németnek Szabadkára költöznek, itt fejezi be Rudolf az általános iskoláit. Mivel nem volt lehető­sége­­, továbbtanulásra, ismét keresnek kényszerül beállni a gazdag szállási gazdákhoz és kimerítő munkával megkeresi betevő falatját. 1935. ok­tóber 1- jén sikerül csak búcsút mon­dani a mezei munkának, ipari munkás lesz. Ebben az időszak­ban sokat olvas igyekszik pó­tolni az elm­ulasztottatért, mű­veli magát. Ez idő tájt lett a Népkör tagja, ahol eleinte nép­dal­énekesként lép fel, 1939-től pedig amatőr színjátszóként be­lekóstol a színészetét­be is. ISIS-ben a szabadkai Nép­színház megalakulásával nagy fordulat­ áll be életében. Szí­nészként szerződtetik a társulat­hoz, legtitkosabb vágya látszik beteljesülni, hogy a művészet­nek szentelje életét. Beiratkozik a szabadkai Zeneiskolába szóló­énekes szakra, s csakhamar Sif­lis Irma legjobb tanítványává válik. A szabadkai Népszínházban 1954-ig marad, hogy szeptember 1-jén az újvidéki Szerb Nemzeti Színház Operatársulatához szer­ződjön, hogy az elkövetkező 25 évben számos előadásban vállal­jon kiemelkedő szerepet. Borisz Godunov, H. Fülöp herceg, Bar­tóki doktor, Mephisto. Ivo Cr­­nojević alakjait elevenítette meg frissen, természetesen, bőségesen merítve­ élettapasztalatából. Hangja mindvégig megőrzött, fiatalos maradt a színpadon valósággal dominált önbizalmá­val, markáns megjelenésével. Németh Rudolf az egykori kis­bérei meggyőzően tudta alakí­tani a nagy urak, hercegeit, ural­kodók szerepét, könnyedén meg­csillantva a nagyúri gesztusokat allűröket, de egyben a belül feszülő titáni indulatokat, két­kedést, gyanút, emberi tragiku­mot is a színpadra varázsolta, tolmácsolta e közönségnek. Németh Rudolf majd hat év­tizedes munkássága alatt számos elismerés­ben részes­ült, megkapta Vajdaság Felsza­badulási díját, Újvidék város Októberi díját és a Népért Tett • Szolgálatok Ezüst Csillagos Érdemrendjét. Sokba kerül a késés A program módosítását javas­olják • Zrenjaninban jövőre huszonkét kilométeres szenny­víz- és esővízlevezető csatorna épül Zrenjaninban jelentősen késik a közművezetési létesítmények építése. Az egy évvel ezelőtt referendumon elfogadott programot már jövőre módosítani kell. Néhány létesítményt 1985-ben kellett volna átadni rendeltetésének, de befejezésük csak 1987-ben esedé­kes. Egyelőre az eddig elkészült létesítmények karbantartása a megoldatlan — dióhéjban így foglalható össze a helyi járulék programjának teljesítése, a munkálatok üteme. A zrenj­aniciak évek óta helyi járulékot fizetnek a Bega-kanyar felújítására, a szennyvíz- és az ésővízlevezető csatornahálózat épí­tésére. A Bega-kanyarban épülő három tó és a másodlagos víz­tisztító berendezés építését, az 1981—1985. évi program irányoz­ta elő. Az év végéig csak a III. tó készül el, az I. és a . 2. számú tó építését jövőre folytat­ják. Könnyen­ kiszámítható, meny­nyit késik a beruházás. A helyi járulék bevezetésekor a trentarástiak a következő prog­ramra­ szavaztak: a város minden utcájában szennyvízlevezető csa­torna épül, amelyre az üzemek és mintegy 17 000 háztartás kapcso­lódik rá. Megépül ezenkívül az esővízl­evezető-hálózat és a szenny­víztisztító berendezés is. A köz­­művesítési érdekközösség adatai szerint a munkálatok késnek. Mi­vel Zren­janin­ban nem fogadták el a területrendezési tervet, ezért elhalasztották a szennyvíz-bevezető főcsatorna második szakaszának építését. Lényegében arról van szó, hogy az említett főcsatornát és a szennyvíztisztító berendezést Muzs­lya és Écska között kellett volna felépíteni. A tervtől eláll­tak, mert ezen a helyen, ponto­sabban a Bega bal partján folya­mi kikötő épül. Az illetékesek most új, alkalmas terepet keres­nek. A komplett szennyvíz- és eső-vízlev­ezető-hálózat építését czek a kiserdei helyi közösségben kezdték meg, de ez a munka is késik. A becsségek szerint az év végéig a kivitelező az ütemterv­nek csak a kétharmadát fogja teljesíteni. Az érdekközösség ellenőrző szervei­­számlái­n kifogást emel­tek a kivitelezők munkájára. Több ízben, tárgyaltak a munka­­szerveze­tek vese­­fi­vel, a várt eredmény azonban elmaradt. Hyen körülmények között, nyil­ván tervezni is nehéz. Az érdek­különség 1987. évi programja a helyi járulékból és más források­ból csakn nem 4,5 milliárd dináros bevételt irányoz elő. Ebből az összegből jö­vőre a Vladimir Ro­­lović és az Október 2. Helyi Kö­zösségben több mint 22 kilométer hosszza szennyvíz- és ecővízleve­­zető-hálózat épült, a a korábbi években megkezdett létesítménye­ket is befejezik. A határidő-elto­lódás azonban mind több pénzt emésüt fel, ezért az érdekközös­ség az év eleje óta érvényben levő program felülvizsgálásét, mó­dosítását javasolja. Tizenegy hó­nap alatt belátták, hogy az 1991- ig szóló, közművesítési tervet képtelenség teljesíteni. Gyakorla­tilag ez azt jelenti, hogy a zre­­njanin­oknak négy év múlva is­mét dönteniük kell a helyi járu­lék meghosszabbításáról. H. A. Zombor Átadták a Szocialista Szövetség okleveleit Közvetlenül a köztársaság napja előtt pénteken a aompori Népteínház­­ben átadták a Saociauirt* Szöveteés községi választmányánaik A Népezní­zban volt a közpo­ni­ ün­nepség november 29-e alke­knából, Vi­rág István, a Szocialista Szövetség zombori választmányának elnöke mon­dott fc Hennédet, méltat** az ünnepet .w szólt *z időszerű tárestealmi-politikai és g­az­dasági kérdésekről. — Mind gyakrabban előfordul, hogy ha­cánfc ellenségei igyekeznek a,látsni lányuralmunk alapjait, ez ellen har­colnunk kell, mert a kishitűség, a megalkuvás nem­ lehet úrrá társa­dalmunkban, különösen a Szocialista Szövetségre hárul jelentős feladat e társadalmi munkában —- mondta Virág Ist­ván A Népszínházban átadták a községi vá­lasztmány okleveleit. Ebben az elis­merésben a következők részesültek: Milka Bosnic, Svetozar Božičković, Dragoljubb Djukic, továbbá a zombo­­ri Venao Helyi ködöséég és kljajicevói művelődési közösség, plakettet kapott. Sima Zdjel­ar (Csonopl­­a , obrad Mas­­ti­ovic (Djasco­vo), M­akó Ferenc, Risto Janjić. О­* Hejić. VIIi Gyula és Fra­­г.]* Parčetić (Zom­bor), valamint s. Hiarc exe szö­vetség A lek­ka Sand­é­j egyesülete, a tartalékos tisetek szer­vezete és a nemesmisticsi önkéntes tüzoltótestület. Zom­borban és a községhez tartozó falvakban mindenütt megemlékeztteti a köztársaság kikiáltásának évforduló­­j­áról, Nervesm­l­tiesen és p­egőcen át­adták rendeltetésének a felújított mű­velődési o­tthont. Mindkét közös­ségben a v polgáro­k hozzáj­u? ’ rendezték át a műv­ődési ottlo­­ , T. L. 1986. december 1., hétfő Obora VOJNOVIC felvétele) Csütörtökül­ 13 órakor Milan Kapamadjin vezérőrnagy, tartományi honvédelmi titkár magas kitüntetéseket adott át a Tartalékos Tisz­tek Szövetsége Tartományi Választmánya Elnöksége érdemes tagjai­nak, valamint a szervezet dolgozóinak. Az általános honvédelem és társadalmi önvédelem terén végzett munkájáért és a tartalékos tisztek szervezete társadalmi szerepének elmélyítéséért, a JSZSZK Elnöksége a Népért Tett Szolgálatok Ezüst Sugaras Érdemrendjé­vel tüntette ki Javan Ivicet és Josim Turikát. Arany Koszorús Munkaérdem­enddel Milorad Djodjicot, a Népért Tett Szolgálatok Ezüst Csilla**­ Érdemrendjével Nikola Labust, Jet* Pavicot és Djordje Malenkovicot pedig Ezüst Köszörűs Munkaérdemrenddel Tíz utasa volt az a­utóbusznak Még mindig nincs hivatalos közlemény az Aleksa šantić-i vasúti balesetről Továbbra i­s nagy érdeklődéssel várja a zom­bori közvélemény a hivatalos tájékoztatót a községhez tartozó Aleksa Santicon november 14-én történt vasúti balesetről, amelyben nyolc személy életét vesztette. A találgatások akörül folytak, hány utas volt az autó­buszban, most már bizonyos, hogy nem kilenc, hanem tíz, közülük nyolcan a helyszínen életüket vesztették, egy személyt a szabad­kai kórházban ápolnak. Kiderült, hogy az autóbusz tizedik utasa Slavko Despié éjjeliőr volt, aki ügyeletből tért vissza n nem a reg­gelen. Slavko Despié elmondta, hogy az autóbusz vezetője, Joan Papadzé megkérte szálljon ki, és nézze meg, közeledik-e valami a sorompó nélküli vasúti átjárónál, ő ezt meg is tette, ám ahogy ki­lépett, látta, hogy az autóbusz fe­lé közeledik a vonat, hiába inte­getett mind jobbra, mind balra, nem tudta megelőzni az összeüt­közést. Nem lehet tudni, hogy miért késik vagy várat magára a hivatalos közlemény, bár tény, hogy az autóbusz tizedik utasá­nak, az éjjeliőrnek a szavai meg­lehetősen vitathatók, jórészt azért, mert még mindig súlyos lelkiálla­potban van. A súlyos vasúti baleset kapcsán mondjuk el, hogy Alefea Sántáé­nál a sorompó nélkül vasúti át­járónál 1981-ben három személy vesztette életét, emellett pedig több baleset történt, amely nem követelt áldozatot, de a jelek sze­rint ez nem volt elég figyelmez­tetés sorompó felállítására. Különben tovább érkezik a se­gély a nyolc személy hozzátarto­zóihoz, gyermekeihez. A zom­bori Alapbanknál nyitott folyószámlára fizetik be a pénzt a polgárok és a vállalatok. A folyószámla szá­ma: 063000-743-600042, azzal a meg­jelöléssel, hogy a balesetben el­hunyt családtagok részére. Leg­utóbb például a zombori szak­­szervezeti tanács fizetett be 1,5 millió dinárt. T. L. „Eltérítették” a zombori Severtrans autóbuszát Törökországban A zombori Severtrans Szállító­­vállalat csütörtökönként rendsze­resen buszt volít Törökországba. Legutóbb csütörtökön ugyancsak elindult az autóbusz Isztambulba, értesülésünk szerint ez alkalom­mal 23 utassal. Közvetlenül a köztársaság napi ünnepségek előtt Zomborban elterjedt a hír, hogy ellopták vagy „eltérítették” a Se­vertrans autóbuszát Isztambul­ben. Az elmúlt pénteken a munkaidő lejárta után érdeklődtünk Petar Smiljanicnál, a zombori Sever­trans Szállítóvállalat igazgatójá­nál, mi történt az autóbusszal. Rövid, de tömör tájékoztatót kap­tunk: — Tény, hogy csütörtökön elin­dult autóbuszunk Törökországba, egyelőre még nem lehet, tudni, milyen körülmények között, de az autóbuszt vagy ellopták, vagy pedig a közlekedési rendőrség vit­te el a parkolóhelyről (egy hotel elől), úgyhogy a 23 utas az egyik törökországi szállítóvállalat autó­buszával tért vissza. Egyelőre semmit sem mondhatok az autó­busz eltűnésének körülményeiről, a vizsgálat folyamatban van, egy szakcsoport már elutazott Török­országba, számomra azonban fon­tos hogy az utasok menetrend szerint hazaértek Isztambulból. Nem hivatalos helyen, de meg­tudtuk, hogy az autóbuszt a jelek szerint ellopták, egy hosszabb utat meg is tettek vele, ám a szakszerűtlen kezelés következté­ben kimerültek az akkumulátorok és így a tettesek nem folytathat­ták útjukat Várhatóan érdekes fejleményei lesznek a zömbes-’ au­­tóbuszügynek. T. L.

Next