Magyar Szó, 1987. április (44. évfolyam, 89-103. szám)
1987-04-01 / 89. szám
1987. április 1., szerda A Reuter telefonjától kezdve új személyi igazolványok érvényesek az NSZK-ban Gépi leolvasásra is alkalmasak, és állítólag nem lehet őket hamisítani. Friedrich Zimmermann belügyminiszter az új személyi igazolványával Feszült a helyzet Bolíviában Az ország gazdasága legsúlyosabb válságát éli A bolíviai rendőrség állandó készültségben van, a kormány pedig a rendkívüli állapot bevezetésének gondolatával foglalkozik, nyilatkozta az AFP jelentése szerint Juan Carlos Duran belügyminiszter. Mintegy 6000 munkás folytatja az éhségsztrájkot, az egyetemisták pedig kitartóan tüntetnek a munkásszakszervezetek mellett. Elhalasztották a kormány és a legerősebb szakszervezet képviselőinek tegnapelőttre tervezett találkozóját. A bolíviai helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan. A szegény latin-amerikai ország, melyben mindössze négy év alatt (1973-tól 1982-ig) hat katonai diktatúra váltotta egymást, történelmének legsúlyosabb gazdasági válságát éli. A nagy külföldi adósságok terhe alatt és az ön világpiaci árának drasztikus csökkenése miatt Victor Paz Estenssoro elnök két évvel ezelőtt, közvetlenül megválasztása után, egy sor szigorú gazdaságszilárdító intézkedést jelentett be — befagyasztotta a béreket, a nemzeti pénzegységről pedig „levágott" hat nullát, elnevezését bolivianóra változtatta, és Hogy a menekültek hazatérhessenek Kabul az ENSZ-hez fordult Afganisztán az ENSZ közbelépését kérte, hogy az afgán menekültek zavartalanul hazatérhessenek Pakisztánból és Iránból. Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében Mohammad Dost nagykövet, állandó afganisztáni ENSZ - képviselő azt állította, hogy az említett országok hatóságai erőszakkal akadályozzák a menekültek hazatérését. A menekülttáborokban uralkodó állapotokról szóló információk különböző forrásaira hivatkozva az afganisztáni nagykövet felhívást intézett az ENSZ menekültügyi főbiztosához, hogy látogasson el a táborokba és személyesen győződjön meg az afganisztáni vádak helytállóságáról. A levél felszólítja az ENSZ-t, tegyen lépéseket, amelyek lehetővé tennék az afganisztáni menekülteknek, hogy éljenek a hazatérés jogával. (Tanjug) A NYUGATNÉMET GYÁRIPAROSOK NYOMÁSÁRA Levettek egy műsort a programról Módosított változatát később bemutatják A nyugatnémet WDR tévéállomás levette programjáról a düsseldorfi gyáriparosok egyesületéről készített műsort. A Ruhr-vidéki nagytőke képviselőinek, egyébként az egyesület tagjai követelték ezt. Erről a Tageszeitung című baloldali berlini napilap számolt be. Coernelius Bormann, a WDR felelős szerkesztője nem engedélyezte a műsor sugárzását, mert úgy értékelte, hogy a dokumentumfilm „túlságosan terjedelmesen" mutatja be a náci korszakot, írta a lap. A Tageszeitung megemlíti, hogy a cenzúrázást dr. Konrad Henkelnek, az azonos nevű konszern tulajdonosának és a gyáriparosok egyesülete jelenlegi elnökének közvetlen intervenciója alapján végezték el. A műsort megváltoztatják, kiegészítik és egy késői időpontban sugározzák. A lap emlékeztet arra, hogy a gyáriparosok egyesülete a vagyonos körök egyik első szervezetevolt, amely 1932-ben meghívta Adolf Hitlert, hogy számoljon be politikai eszméiről a klub mintegy 600 tagjának. Tagjai még az első világháború előtt ösztönözték a kormányt a belgiumi szénbányák és a francia határ menti területek meghódítására. Egyidejűleg egy másik konfliktus is támadt a WDR-ben, mégpedig a baden-badeni Südwestfunk (SWF) Report című műsora miatt. Szerkesztőjét és egy újságírót "Eltávolítottak munkahelyéről, áltólag az atomipari lobby intenciójára. A szerkesztő és az újságíró gyakran tudósított emberek és állatok megbetegedéséről az atomerőművek környékén. (Tanjug) Kicsempészik az aranyat Egy a brazil gondok közül Tavaly 56 tonna aranyat csempésztek ki Brazíliából 1,27 milliárd dollár értékben, közölte a brazil nemzeti ásványkitermelési igazgatóság. Brazíliában 1986- ban hivatalosan mindössze 24,1 tonna aranyat állítottak elő, vagyis kétszer kevesebbet, mint amennyit illegálisan kicsempésztek. A tavalyi aranytermelés volt 1932 óta a legkisebb. A legtöbb aranyat a szomszédos Uruguayba csempészik, onnan pedig az USA- ba, Izraelbe és más országokba juttatják el. Bizonyítékul szolgál az adat, hogy Uruguay 1931 és 1935 között csak az USA-ba 101 tonna aranyat szállított, bár ez az ország nem termel ki aranyat. (Tanjug) átszervezete az állami vállalatok ügyvitelét. Húszezer bányász maradt akkor munka nélkül, a központi bankból pedig menesztették az alkalmazottak 80 százalékát. Ez a program a hihetetlenül magas (23 000 százalékos) évi inflációt kétjegyűre csökkentette, a munkanélküliség azonban 20 százalékkal növekedett. Mamt Sió (Folytatás az X. oldalról) a vegyi fegyver megsemmisítéséről és az európai hagyományos fegyverzet csökkentéséről. „Kemény párbaj Moszkvában” Londoni sajtóvisszhang Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov kemény hangnemben tárgyalt, nem hallgatta el ideológiai nézetét, ám barátokként váltak el, akik élvezik a vitát, jelenti a Tunes tudósítója Moszkvából. Az újság azt írta, hogy Margaret Thatcher moszkvai felszólalásával bizonyította, hogy kiérdemelte a vaslady elnevezést, mert figyelmeztetett arra, hogy a fegyverzet ellenőrzésére vonatkozó összes szovjet javaslatot mindaddig fenntartással fogadják, amíg Moszkva nem ér el nagyobb előrehaladást az emberi jogok területén. A The Guardian úgy értékelte,, hogy Margaret Thatcher megalkuvás nélküli beszédet tartott a Kremlben, s a csillagháború kulcskérdéseiben szilárdan kitartott Reagan amerikai elnök álláspontja mellett. Csaknem minden brit lap rámutatott a nukleáris fegyverzettel kapcsolatos nézetkülönbségre. Thatcher úgy ítélte meg, hogy a nukleáris megfélemlítés elrettent a háborútól. Gorbacsov ezzel szemben úgy tekintett erre, mint az emberiséget fenyegető veszélyre, amelyet minél előbb fekell számolni Londonban figyelmet keltett Gorbacsov válasza vendégének, hogy komolytalan az a vélemény, hogy a Nyugat csak azután fogadja majd bizalommal a moszkvai leszerelési javaslatot, ha a Szovjetunió módosította politikai rendszerét. A The Guardian szerint a propagandahatás akkor helyénvaló, ha elősegíti az emberi jogok érvényesítését, ám felvetette a kérdést, kinek gyújtott Margaret Thatcher gyertyát a zagorszki kolostorban, amikor ismert cinikus álláspontja Dél-Afrika iránt, ahol több millió jogfosztott ember él. A brit sajtó jó jelnek minősítette Gorbacsov és Thatcher hoszszas megbeszélését, noha a Daily Telegraph úgy értékelte, hogy ami kiszivárgott a találkozóról, nagy nézetkülönbségre utal. Hozzáfűzte azonban, hogy csak a vezetők nyílt, őszinte felszólalásával építhető konstruktív kapcsolat. Más jelentés szerint Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov jelenlétében tegnap a Kremlben aláírták a szovjet—brit okmányokat, közöttük a Kreml és a brit miniszterelnök londoni rezidenciája közötti közvetlen telefonvonal létrehozásáról szóló megállapodást. A két ország külügyminisztere — Eduard Sevardnadze és Geoffrey Howe — aláírta a megállapodást a két ország együttműködéséről a világűr kutatásában, továbbá a jegyzőkönyvet a tájékoztatási, művelődési, oktatási együttműködésről, valamint megállapodást telek biztosításáról új nagykövetség építésére Londonban és Moszkvában. (Tanjug) Szülészes és konstruktív páreszéd AMERIKAI-JAPÁN KERESKEDELMI HÁBORÚ Súlyos következmények a tőzsdén A második világháború óta a dollár sohasem ért ilyen kevés jent Az amerikai—japán kereskedelmi háború még ki sem tört igazán, áldozata azonban marié van: a dollár és a New York-i tőzsde. A dollár értéke 145 jen’’’- csökkent, amire nem volt példa a második világháború befejezése óta. Nem segített a japán bankok intervenciója sem, amelynek során majdnem kétmilliárd dollárt helyeztek forgalomba, hogy megállítsák értékcsökkenését. Az amerikai szakértők véleménye szerint hanyatlását az USA központi bankjának beavatkozása sem állíthatná meg. A Wall Streeten a részvények értéke egy nap alatt majdnem a felére csökkent. A szakemberek szinte kilátástalannak tartják a helyzetet, és attól félnek, hogy a dollár értékcsökkenésén kívül ismét növekedni fog az infláció és a kamatok, ezzel pedig visszatér a gazdasági recesszió. A Reagan-kormányzat elhatározása szilárd, ami a Japánnal szemben foganatosított kereskedelmi szankciókat illeti, éspedig mindaddig, amíg a japán árak alacsonyak maradnak, és nem nyílik meg a távol-keleti piac a korszerű amerikai technológia előtt. A kormányt ebben nemcsak a gazdaság, hanem a konpresszus is támogatja. A politikusok szerint végső ideje volt, hogy tegyenek valamit Japán e magatartása ellen. Tokió az utóbbi napokban követelte Washingtontól, hogy álljon el a szankcióktól, és sürgősen üljenek tárgyalóasztalhoz. Washington az előbbit ugyan elutasította, a hétvégén mégis megkezdődnek a tárgyalások. Hangsúlyozzák azonban, hogy Japánnak fel kell hagynia gyakorlatával, és meg kell nyitnia piacát a külföldi én előtt. A nyomás mögött elsősorban a hatalmas amerikai kereskedelmi deficit áll, amely csak tavaly 173 milliárd dollár volt. Ebből a japán rész 60 milliárd, és Japán semmit sem tett, hogy változtasson a helyzeten. (Tanjug) (Reuter tejefotó) Madridban tegnapóvtatródott a mérgezett étolajat forgalmazók leíráságs tárgyalása, noha a vádlottak nem voltak hajlandók válaszolni az ügyész. kérdéseire. mint már többször jelentettük, a mérgezett élelmiszer 1981 táv-száz, hatszáz ember halálát okozta ás huszonötezren örökre ritkán fogják viselni nyomait, az érintettek és hozzátartozóik szinte ostrom alá vonták a bíróság épületét, s a vádlottak ik szigorú! biztonsági intézkedések közepette távozhattak a tárgyalásról (a kénre érz'-i'.ük zakójával eltakarja arcát a riporterek elöl) ZIMBABWEI BELPOLITIKAI HELYZET Vita a volt diktátor sorsáról Ian Smith? menesztik parlamenti képviselői állásából? Harare, március 31. Megtörténhet, hogy Ian Smith,a volt fajüldöző rezsim vezetője ma elveszíti képviselői helyét a zimbabwei parlamentben, mert azt tanácsolta a hozzá hasonlóan gondolkodóknak Dél-Afrikában, hogy vegyék fel a harcot a nemzetközi szankciók ellen. A parlament ma vitatja meg a kormányzó ZANU párt politikai bizottsága tagjának és a kormány tájékoztatási miniszterének követelését, hogy Ian Smitht zárják ki a nemzetgyűlésből a faji elkülönítés politikájának támogatása miatt. A miniszter azt is követeltehogy szüntessék meg a fehérek számára a képviselőházban fenntartott 20 helyet, amelyet a függetlenség kikiáltásáról szóló 1979. évi megállapodás irányzott elő. Az alkotmány ugyanis a fehéreknek fenntartotta a 100 képviselői hely egyötödét, noha Zimbabwe lakosságának nem egészen 3 százalékát alkotják. Ian Smith börtönében raboskodott Robert Mugabe mostani kormányfő is. Smitht azonban sohasem vonták felelősségre azokért a súlyos bűncselekményekért, amelyeket a rasszisták uralma idején követett el. A függetlenség elnyerése óta eltelt hét évben Smith Harare fényűző negyedében luxusvillában él, az utca továbbra is az ő nevét viseli, s farmja van az ország belvidékén. Nemrégiben, dél-afrikai tartózkodása idején Smith tanácsot adott Botha politikusainak és az üzletembereknek, miként semlegesítsék a nemzetközi megtorló intézkedéseket. Smith esetleges kizárása a parlamentből megbonthatja a faii harmóniát Zimbabwében, mert szíthatja mindkét tábor szélsőségeseit. Nem valószínű azonban, hogy nagyobb megrázkódtatások lesznek a politikai színtéren. „Adminisztratív incidens” Az amerikai nagykövet Dél- Afrikában állomásozó repülőt akart igénybe venni Az Egyesült Államok hararei nagykövetsége igyekszik elsimítani a diplomáciai incidenst, amit James Rawlings nagykövet okozott, akit Hararéban méltatlan magatartással vádolnak. A nagykövetség hivatalos közleménye az incidenst adminisztratív jellegű félreértésnek nevezi, s hangot adott meggyőződésének, hogy tovább javulnak a kétoldalú kapcsolatok. Az amerikai nagykövet ugyanis azt követelte, hogy zimbabwei körútján Dél-Afrikában állomásozó CA—12 különleges típusú amerikai repülőgépet vehessen igénybe. Mivel nem tettek eleget szokatlan kérésének, köszönés nélkül távozott a külügyminisztérium titkárának irodájából. A nagykövetnek hivatalosan tudomására adták, hogy Zimbabwe üdvözli kívánságát, hogy minél jobban meg szeretné ismerni az országot és népét, ám e célra nem használhatja fel a szóban forgó gépet. A The Herald című hararei napilap vezércikkében bírálta a nagykövet magatartását, hangot adott azonban reményének, hogy pontot tesznek az incidens végére, s mindkét ország síkraszáll az együttműködés tényleges hídjainak megépítéséért. (Tanjug) 3 KÜLPOLITIKA Geraszimov a kémhistóriáról Genadij Geraszimov szovjet szóvivő a franciaországi kémbotrányról kijelentette hogy teljesen abszurd a vád, hogy a Szovjetuniónak köze lenne az ügyhöz. Az egyíz ügy szovjetellenes kampány szüleménye, mert bizalmatlanságot assznnaik kelteni a Szovjetunióval szemben. Az amerikai tengerászgyalogosok esetéről megjegyezi, hogy az USA-ban dúló kémmánia eredménye, amely mindent eltúloz, Moszkvában legfeljebb mosolyognak rajta. (Tanjugy