Magyar Szó, 1987. május (44. évfolyam, 132-147. szám)

1987-05-16 / 132. szám

1997. május 16., szombat Peresztrojka a gazdaságban Az állami vállalatokról szóló törvény a Legfelsőbb Tanács előtt Több hónapja tartó heves vita után a Legfelsőbb Tanács elé ter­jesztették megvitatásra és elfoga­dásra az állami vállalatokról szó­ló törvény tervezetét. Ez a rend­kívül jelentős jogi okmány, amely a vállalatoknak mint áruterme­lőknek a helyzetét szabályozza, a legjelentősebb törvényszöveg nap­jainkban a gazdasági peresztrojka vonatkozásában. Ez azonban nem az egyetlen okmány, amelyet a Legfelsőbb Ta­nácsnak az elkövetkező időszak­ban meg kell vitatnia. Különbizottság dolgozik mint­egy 30 törvénytervezeten, amelyek a társadalmi élet három nagy te­rületére vonatkoznak. Jogászok, közgazdászok és politikusok vesz­nek részt e munkában. Az első terület a demokrácia fejlesztése, a szocialista önigazga­tást, valamint a polgárok jogait és kötelezettségeit illeti. A másik törvénycsoport a gazdasági gépe­zet tökéletesítésére irányul, bele­értve a gazdaság irányítását is, a harmadik pedig a szociálpolitika különféle nézeteit szabályozza. A demokratikus polgári jogok, bővítésének keretében referendum bevezetését tervezik, mégpedig nemzeti és helyi hatósági szin­ten. Készül a sajtóról és tájé­koztatásról szóló törvény is, amely az újságírók önállóságának fej­lesztését és az információkhoz va­ló hozzájutásukat teszi lehetővé. A törvénytervezetek nagy része, mintegy 60 százaléka a gazdasá­gi gépezet tökéletesítésére vonat­kozik a peresztrojka szellemében. A vállalatokról szóló törvény mel­lett foglalkoznak a minisztériu­mokkal, állami bizottságokkal és egyesületekkel és az a cél­juk, hogy kiegészítsék a jogi mechanizmust, amely a vállalatok jogainak vé­delmét, egyszersmind felelősségü­ket biztosítaná. A szociálpolitikára vonatkozó új törvények közül figyelmet kelt a lakbér differenciált fizetésére vo­natkozó törvény, amely a lakás komfortosságától függően különfé­le lakbérösszeget határoz meg. E törvények javát az elkövet­kező két év alatt kell elfogadni. (Tanjug) Honecker találkozott Vogellel Erich Honecker, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke, az NSZEP KB főtitkára tegnap a Berlin mel­letti Werbelin tavon levő Huber­­tusstock kastélyban fogadta Hens- Jochen Vogelt, a nyugatnémet Bundestag szociáldemokrata frak­ciójának vezetőjét. Honecker és Vogel ötödízben találkozik 1983 óta, amikor megállapodtak a két párt közötti legmagasabb szintű rendszeres kapcsolatfenntartás­ban. Mint ismeretes, Hans-Jochen Vogelt a jövő hónapban a Szociál­demokrata Párt rendkívüli kong­resszusán megerősítik elnöki tisztségében, amelyen Willy Brandtot váltja fel. (Tanjug) Kohl váratlan javaslata Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tegnap váratlanul ja­vasolta, hogy az összes ezer kilo­méternél nem nagyobb hatótávol­ságú atomrakétákat is iktassák be a Genfben folyó szovjet—amerikai rakétaleszerelési tárgyalások na­pirendjébe. Kohl bejelentés nélkül közzétett közleménye azt állítja, hogy az 500—1000 kilométer hatótávolságú atomrakétákról esetleg megkötés­re kerülő szuperhatalmi egyez­mény éppen az NSZK számára a legveszélyesebb rakétákat hagyná figyelmen kívül. Kohl értékelése szerint egy ilyen egyezménynek ki kellene terjednie az összes atomrakétára, amelynek hatótávol­sága nem nagyobb 1000 kilométer­nél. Kohl egyidejűleg követelte meg a Varsói Szerződés ,,erőfö­lénye” csökkentését is a hagyo­mányos haderő és a vegyi fegy­verek tekintetében. (Tanjug) Róma, május 15. Flaminio Piccoli, a keresztény­­demokraták nemzetközi uniójának titkára, aki korábban az olasz ke­reszténydemokraták vezetője volt, tegnap kijelentette, hogy „két vagy három személy tulajdonában vannak e filmtekercsek, amelyek Aldo Moro 55 napig tartó fogsá­gát rögzítik, és ezek a személyek talán éppen most fogják felhasz­­nálni e filmeket saját céljaikra”. Ez a kijelentés igen nagy zavart keltett Olaszország politikai kö­reiben és igazságszolgáltatásában. A kommunisták azonnal köve­telték, hogy Piccoli mondjon el mindent a bíróknak, amit a fil­mekről tud, még mindig tart ugyanis a vizsgálat Moro gyilkos­ságának ügyében. Ezzel kapcso­latban már négy különböző tár­gyalást tartottak. A szocialisták hozzátették, hogy „még sok titok­zatos részlet van, amelyet nem árultak el sem a közvéleménynek, sem a hatóságoknak”, más pártok pedig azt állítják, hogy „az igaz­ságot ki kell deríteni, mert ez nemcsak a kereszténydemokraták, hanem az egész Olasz nemzet ügye.” Olajat öntött a tűzre Virgilio Rognoni igazságügy-miniszter is, aki hivatalos okmányban közölte: „A római igazságügy Aldo Moro elrablásának tragikus pillanatai­ban nem tudta teljesíteni felada­tát”. Ő is feltette azonban a kér­dést, hova tűntek a filmtekercsek, amelyeken a terroristák Aldo Mo­ro nyilatkozatait rögzítették. Noha öt éve már, hogy meggyil­kolták a kereszténydemokraták vezetőjét, négy bírósági tárgyalás volt a Vörös Brigádok tagjainak ügyében, több könyvet, írtak és egy filmet forgattak róla, Aldo Moro esete mégis időszerű. Most a vá­lasztási hadjárat során ismét ak­tualizálódik. Talán a keresztény­­demokraták volt titkára ezért is vetette fel a filmtekercsek kérdé­sét. Római bírók már hivatalosan is felszólították Flaminio Piccolit, hogy mondjon el mindent, amit a felvételekről tud, és ezt követelte a római ügyész is, aki újabb vizs­gálatot indított Aldo Moro gyil­kosságával és az olajbotránnyal kapcsolatban. Lehet, hogy Aldo Moro lesz a „legfőbb adu” a vá­lasztási hadjárat során, noha az o­lasz viszonyok legjobb ismerői sem tudják teljes egészében fel­mérni, hogy ebből melyik pártnak lehetne haszna. A hivatalos vá­lasztási hadjárat ma kezdődött a püspöki felhívással, hogy a válasz­tók teljesítsék kötelességüket. Al­do Mero emlékének felidézésén kí­vül ez jellemzi a napot. Miodrag PASKUCI MOR0-OGY Kinél vannak a filmtekercsek? A gálád gyilkosság számos részlete még tisztázatlan (Különtudósítás a Magyar Szónak) Mtrail Szí A csúcstalálkozó még bizonytalan Washingtonban nagy port vert fel a nyugatnémet Bild című lap híre, hogy Reagan elnök és Gorbacsov szovjet vezető szeptemberben talál­kozik Washingtonban. A hírt azonban nem erősítet­ték meg. Washington hivatalosan még nem reagált, a nem hivatalos értesülések szerint azonban „a dolgok alakulá­sa szerint­ lesz csúcstalál­kozó”. Hogy mikor, nem le­het tudni. (Tanjug) ERASMUS-TERV Erősíteni az Európa-tudatot Az EGK százmillió dollárt ford­ított az egyetemi ifjúság cseretamitmástjaira AZ EGK úgy döntött, hogy mintegy százmillió dollárt fordít a tagországok egyetemi hallgatói­nak kölcsönös cseréjére, közölte tegnap Brüsszel­ben az Európai Bizottság. Az Erasmus-program ér­telmében három év leforgása alatt 25 000 egyetemista végezhet ta­nulmányokat cserealapon a 12 tag­ország egyetemein. A program cél­ja nemcsak az, hogy a különböző országokból származó egyetemis­ták megismerjék a különböző egyetemi rendszereket, hogy nyel­veket tanuljanak és hogy jobban megismerjék egymást, ha­­mn, hogy „erősítsék az Európa-tudatot és identitást” hangsúlyozza a program. A tagországok kormányai erő­teljesen támogatják a programot, amely megteremti az egyetemek közötti együttműködési rendszert is. Megegyezéseket írnak majd alá az egyetemisták és tanárok cseré­jéről, továbbá a tanulmányok idő­szakának elismeréséről, bármelyik tagországban végzik is tanulmá­nyaikat. A hallgatók évente mint­egy 2300 dollár ösztöndíjat kapnak, s ugyanazokat a kedvezményeket és jogokat élvezik, mint a hazai egyetemisták. Az EGK tagországaiban úgy vé­lik, hogy a tizenkettek erőteljes gazdasági-technológiai és politikai integrálódásának céljain kívül na­gyon fontos még a kulturális kö­­­zeledés, valamint a nyelvi, a szó- írásbelii és egyéb művelődési, ci­vilizációs különbségek csökkenté­se, illetve megszüntetése a tagor­szágok lakossága között. (Tanjug) Prágában nem tervezik a pápa látogatását Vladimír Janku, a csehszlovák kormány tisztségviselője tegnap ki­jelentette, hogy Prágában nem számítana­k II. János Pál pápa lá­togatására. Sajtóértekezletén kije­lentette, hogy nincs tudomása ar­ról, hogy František Tomašek bí­boros meghívta-e a pápát Cseh­szlovákiába, ha a nyáron a szom­szédos Lengyelországba látogat. A kormány egyházi ügyekkel foglalkozó titkárságának vezetője cáfolta a nyugatnémet sajtóban megjelent hírt, amely szerint To­­masek bíborost a csehszlovák ha­tóságok nemrégen nem engedték az NSZK-ba utazni, ahova meg­hívták a­­pápa látogatására. Janku hozzátette, hogy a bíboros a meg­hívásra levéllel válaszolt, amely­ben megmagyarázta, hogy egész­ségügyi okokból nem utazhat és emiatt bocsánatot is kér. Janku hangsúlyozta, hogy nem ez az első eset, hogy a külföldi sajtóban elferdítve mutatják be a csehszlovák állam és egyház vi­szonyát. Szerinte az utóbbi időben „igen kedvező” változás állt be e viszonyokban. (Tanjug) Jugoszláv cigányokat toloncoltak ki az NSZK-ból Kassel nyugatnémet város ha­tóságai elrendelték 63 jugoszláv cigánynak, hogy május 26-áig hagyják el az NSZK területét, mert nincs tartózkodási engedé­lyük. A csoport nagyobb része január 20-án érkezett meg — a városi hatóságok képviselőjének állítása szerint — illegálisan Belgiumból. Először Kölnben telepedtek le, de mivel a rendőrség megszigorította az okmányokkal nem rendelkező idegenek ellenőrzését, a cigányok csoportja Kasselben akart letele­pedni. Kassel ugyanis szociálde­mokrata vezetőségének ténykedése alapján idegenbarátnak számít. A városban a Vöröskereszt otthoná­ban helyezték el őket. Az okmá­nyok ellenőrzésekor kiderült,­ hogy letelt a három hónap, ameddig jugoszláv polgárok turistaként az NSZK-ban tartózkodhatnak, ezért kiutasították őket az országból. A városi hatóságok képviselője kijelentette, hogy nem volt más lehetőség és a nyugatnémet közsé­gek nem tudnak gondot viselni több cigányról. Reményét fejezte ki, hogy a szomszédos országok lehe­tővé teszik e csoport távozását. Több nyugatnémet városban próbáltak meg az utóbbi időben jugoszláviai, olasz és román cigá­nyok letelepedni, de a rendőrség sehol sem engedélyezte huzamo­sabb tartózkodásukat. Azzal vá­dolják őket, hogy a bűnözést ter­jesztik, és utuk folytatására kény­szerítik őket. Az NSZK a 70-es évek vége óta nem engedélyezi újabb külföldi munkaerő bevándorlását. (Tanjug) KÜLPOLITIKA CHIRAC MOSZKVÁBAN Sajátos francia álláspont Párizsi lapvélemények a kormányfő tárgyalásairól Franciaország nem lát semmi­lyen ellentmondást a saját nuk­leáris elhárító fegyvereihez való határozott ragaszkodás és az eu­rópai leszerelési akciók között. A francia sajtó egyöntetű megálla­pítása szerint ez az alapvető üze­net, amit hivatalos szovjetunióbeli látogatásának első napján vendég­látóinak továbbított Jacques Chi­rac francia kormányfő. A francia hírmagyarázók meg­jegyezték, hogy ,,érzékeny és ne­héz” látogatásról van szó, amelyet a legutóbbi szovjet leszerelési ja­vaslatokkal kapcsolatos nézetkü­lönbségek terheinek, s hozzátet­ték, Mihail Gorbacsov „minden várakozás ellenére” történt várat­lan megjelenése a francia kor­mányfő tiszteletére csütörtök este adott díszvacsorán sem akadá­lyozta meg a franciákat és a szovjeteket, hogy világosan és hangosan kifejtsék eltérő pozí­cióikat”. „Több mint egy vacsorá­ra van szükség Gorbacsoval, még ha látványos is, hogy elhá­rítsák az összes ellentmondást Párizs és Moszkva között”, álla­pította meg a Liberation tegnapi száma. Címben emelte ki, hogy „ke­mény párbeszédéről van szó a kormányhoz igen közel álló Fi­garo úgy értékelte, hogy „Rizskov szovjet kormányfő nem átallotta bírálni Chirac álláspontjait az eurorakétákról, s közvetett úton ,szovjetellenes politikával vádolta meg Franciaországot. Párizs különben elégedett Jac­ques Chirac moszkvai fogadtatá­sával, mert ami a protokollt illeti, a francia kormányfő ugyanolyan fogad­ta­tásb­an részesült, mint a korábbi nyugati vendég, Margaret Thatcher brit kormányfő. (Tan­jug) (Reuter Selelote) Jacques Chirac (balról) kezet fog Mihail Gorbacsoval a Kremlben a megbeszélések előtt Jugoszláv—nigériai gazdasá­gi együttműködés­ szerződés Radovan Maliic, az SZVT tag­ja és Chu Okongwu nigériai pénz­ügyminiszter tegnap Lagosban alá­írta a gazdasági együttműködésről szóló jegyzőkönyvet, amelyben összefoglalták az együttműködés eddigi eredményeit és meghatá­rozták, mely problémákat kell elhárítani. Felsoroltak egy sornyi projektumot, amelyeket közösen kivitelezhetnének jugoszláv és ni­gériai vállalatok. Az együttműkö­dés fejlesztésére a legjobb lehe­tőségek a mezőgazdaságban, ke­reskedelemben, gyáriparban és az energetika terén kínálkoznak. (Tanjug) Gorbacsov Romániába látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára május második felében Romániába látogat. A hírt tegnap tették közzé Moszkvában. Gorbacsov hivatalos és baráti látogatást tesz Nicolae Ceausescunak, a Román Államta­nács elnökének, a Román KP fő­titkárának a meghívására. Gorbacsov első ízben látogat Ro­mániába, amióta két évvel ezelőtt a szovjet párt élére került. (Tan­jug) MOST MÁR EGYÉRTELMŰ A Fehér Ház kettős külpolitikát folytatott További kongresszusi meghallgatások az Irangate részle­teinek tisztázására Inkább nevezhető, Reagan ame­rikai elnök külpolitikája „bonco­lásának”, mintsem az iráni—kont­ra üggyel kapcsolatos igazság fel­kutatásának az, ami egy hete az amerikai kongresszus két külön­leges vizsgálóbizottsága előtt tör­ténik. Miután számos részletre fény derült, de még mindig sok kérdés vár válaszra, még mindig nem le­het tudni, hogy meddig megy el a „boncolás” és hogyan végződik. Amit az eddigi „kihallgatások” felfedtek, az nem szól sem a Fehér Ház, sem Reagan, sem a botrány közvetlen részvevőinek, sem az USA-nak a javára. Reagan adminisztrációja nyil­vánvalóan két külpolitikát érvé­­nyesített, az egyiket a nyilvános­ság, a szövetségesek és a kongresz­­szus, a másikat saját maga, illet­­ve azok érdekei számára, akik Reagan mögött álltak. Reagan és a mögötte álló erők­nek nem az okoz gondot, how a Fehér Ház nem tartotta magét a kongresszus szava korlátokhoz, hanem, hogy tros­kája kuda­nnt vallott. Ezt csütörtököin bevallot­ta Robert MoFa­iarte volt nem­­zetbiztonsági tanácsos, e poli­tikai egyik megalkotója és érvényesítő­je. Elmondta, ugyanis, nem volt ereje és mersze, hogy elmondja Reagannek, közép-amerikai politi­kája „téves”. Azt állította, attól tartott, hogy Reagan legközelebbi tanácsosai az olyan konzervatívok, mint Wil­liam Casey, a CIA időközben el­hunyt igazgatója, Caspar Wein­berger véderőminiszter és Jean Kirkpatrick, az USA ENSZ-nagy­­követe netalán valamilyen balol­dalinak titulálják. Elmondta, a szovjet befolyást és a szovjet jelenlétet Közép-Ameri­­kában határozottabban és hatéko­nyabban kellett megállítani. Ho­gyan? Erre a kérdésre nem adott közvetlen választ, de sajnálatának adott hangot, hogy „az elnök bár­mikor megpróbálta valamilyen cselekedetre ösztönözni a véderő­­minisztériumot, az mindi­’ több tucat okra hivatkozott, ami miatt nem teheti meg”. Az arra vonatkozó egyre kérlel­hetetlenebb bizonyítékokka­l szem­be találva magát, hogy Washing­ton segítséget kért a nicaraguai P­enfo Tadalmárok számára Sza­­úd-Arábiától, a Fehér Ház tegnap közölte, hogy a­ kormány sebesem tekintette törvénytelennek ilyen segítséget kérni. (Tanjug)

Next