Magyar Szó, 1987. május (44. évfolyam, 132-147. szám)
1987-05-16 / 132. szám
1997. május 16., szombat Peresztrojka a gazdaságban Az állami vállalatokról szóló törvény a Legfelsőbb Tanács előtt Több hónapja tartó heves vita után a Legfelsőbb Tanács elé terjesztették megvitatásra és elfogadásra az állami vállalatokról szóló törvény tervezetét. Ez a rendkívül jelentős jogi okmány, amely a vállalatoknak mint árutermelőknek a helyzetét szabályozza, a legjelentősebb törvényszöveg napjainkban a gazdasági peresztrojka vonatkozásában. Ez azonban nem az egyetlen okmány, amelyet a Legfelsőbb Tanácsnak az elkövetkező időszakban meg kell vitatnia. Különbizottság dolgozik mintegy 30 törvénytervezeten, amelyek a társadalmi élet három nagy területére vonatkoznak. Jogászok, közgazdászok és politikusok vesznek részt e munkában. Az első terület a demokrácia fejlesztése, a szocialista önigazgatást, valamint a polgárok jogait és kötelezettségeit illeti. A másik törvénycsoport a gazdasági gépezet tökéletesítésére irányul, beleértve a gazdaság irányítását is, a harmadik pedig a szociálpolitika különféle nézeteit szabályozza. A demokratikus polgári jogok, bővítésének keretében referendum bevezetését tervezik, mégpedig nemzeti és helyi hatósági szinten. Készül a sajtóról és tájékoztatásról szóló törvény is, amely az újságírók önállóságának fejlesztését és az információkhoz való hozzájutásukat teszi lehetővé. A törvénytervezetek nagy része, mintegy 60 százaléka a gazdasági gépezet tökéletesítésére vonatkozik a peresztrojka szellemében. A vállalatokról szóló törvény mellett foglalkoznak a minisztériumokkal, állami bizottságokkal és egyesületekkel és az a céljuk, hogy kiegészítsék a jogi mechanizmust, amely a vállalatok jogainak védelmét, egyszersmind felelősségüket biztosítaná. A szociálpolitikára vonatkozó új törvények közül figyelmet kelt a lakbér differenciált fizetésére vonatkozó törvény, amely a lakás komfortosságától függően különféle lakbérösszeget határoz meg. E törvények javát az elkövetkező két év alatt kell elfogadni. (Tanjug) Honecker találkozott Vogellel Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke, az NSZEP KB főtitkára tegnap a Berlin melletti Werbelin tavon levő Hubertusstock kastélyban fogadta Hens- Jochen Vogelt, a nyugatnémet Bundestag szociáldemokrata frakciójának vezetőjét. Honecker és Vogel ötödízben találkozik 1983 óta, amikor megállapodtak a két párt közötti legmagasabb szintű rendszeres kapcsolatfenntartásban. Mint ismeretes, Hans-Jochen Vogelt a jövő hónapban a Szociáldemokrata Párt rendkívüli kongresszusán megerősítik elnöki tisztségében, amelyen Willy Brandtot váltja fel. (Tanjug) Kohl váratlan javaslata Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tegnap váratlanul javasolta, hogy az összes ezer kilométernél nem nagyobb hatótávolságú atomrakétákat is iktassák be a Genfben folyó szovjet—amerikai rakétaleszerelési tárgyalások napirendjébe. Kohl bejelentés nélkül közzétett közleménye azt állítja, hogy az 500—1000 kilométer hatótávolságú atomrakétákról esetleg megkötésre kerülő szuperhatalmi egyezmény éppen az NSZK számára a legveszélyesebb rakétákat hagyná figyelmen kívül. Kohl értékelése szerint egy ilyen egyezménynek ki kellene terjednie az összes atomrakétára, amelynek hatótávolsága nem nagyobb 1000 kilométernél. Kohl egyidejűleg követelte meg a Varsói Szerződés ,,erőfölénye” csökkentését is a hagyományos haderő és a vegyi fegyverek tekintetében. (Tanjug) Róma, május 15. Flaminio Piccoli, a kereszténydemokraták nemzetközi uniójának titkára, aki korábban az olasz kereszténydemokraták vezetője volt, tegnap kijelentette, hogy „két vagy három személy tulajdonában vannak e filmtekercsek, amelyek Aldo Moro 55 napig tartó fogságát rögzítik, és ezek a személyek talán éppen most fogják felhasználni e filmeket saját céljaikra”. Ez a kijelentés igen nagy zavart keltett Olaszország politikai köreiben és igazságszolgáltatásában. A kommunisták azonnal követelték, hogy Piccoli mondjon el mindent a bíróknak, amit a filmekről tud, még mindig tart ugyanis a vizsgálat Moro gyilkosságának ügyében. Ezzel kapcsolatban már négy különböző tárgyalást tartottak. A szocialisták hozzátették, hogy „még sok titokzatos részlet van, amelyet nem árultak el sem a közvéleménynek, sem a hatóságoknak”, más pártok pedig azt állítják, hogy „az igazságot ki kell deríteni, mert ez nemcsak a kereszténydemokraták, hanem az egész Olasz nemzet ügye.” Olajat öntött a tűzre Virgilio Rognoni igazságügy-miniszter is, aki hivatalos okmányban közölte: „A római igazságügy Aldo Moro elrablásának tragikus pillanataiban nem tudta teljesíteni feladatát”. Ő is feltette azonban a kérdést, hova tűntek a filmtekercsek, amelyeken a terroristák Aldo Moro nyilatkozatait rögzítették. Noha öt éve már, hogy meggyilkolták a kereszténydemokraták vezetőjét, négy bírósági tárgyalás volt a Vörös Brigádok tagjainak ügyében, több könyvet, írtak és egy filmet forgattak róla, Aldo Moro esete mégis időszerű. Most a választási hadjárat során ismét aktualizálódik. Talán a kereszténydemokraták volt titkára ezért is vetette fel a filmtekercsek kérdését. Római bírók már hivatalosan is felszólították Flaminio Piccolit, hogy mondjon el mindent, amit a felvételekről tud, és ezt követelte a római ügyész is, aki újabb vizsgálatot indított Aldo Moro gyilkosságával és az olajbotránnyal kapcsolatban. Lehet, hogy Aldo Moro lesz a „legfőbb adu” a választási hadjárat során, noha az olasz viszonyok legjobb ismerői sem tudják teljes egészében felmérni, hogy ebből melyik pártnak lehetne haszna. A hivatalos választási hadjárat ma kezdődött a püspöki felhívással, hogy a választók teljesítsék kötelességüket. Aldo Mero emlékének felidézésén kívül ez jellemzi a napot. Miodrag PASKUCI MOR0-OGY Kinél vannak a filmtekercsek? A gálád gyilkosság számos részlete még tisztázatlan (Különtudósítás a Magyar Szónak) Mtrail Szí A csúcstalálkozó még bizonytalan Washingtonban nagy port vert fel a nyugatnémet Bild című lap híre, hogy Reagan elnök és Gorbacsov szovjet vezető szeptemberben találkozik Washingtonban. A hírt azonban nem erősítették meg. Washington hivatalosan még nem reagált, a nem hivatalos értesülések szerint azonban „a dolgok alakulása szerint lesz csúcstalálkozó”. Hogy mikor, nem lehet tudni. (Tanjug) ERASMUS-TERV Erősíteni az Európa-tudatot Az EGK százmillió dollárt fordított az egyetemi ifjúság cseretamitmástjaira AZ EGK úgy döntött, hogy mintegy százmillió dollárt fordít a tagországok egyetemi hallgatóinak kölcsönös cseréjére, közölte tegnap Brüsszelben az Európai Bizottság. Az Erasmus-program értelmében három év leforgása alatt 25 000 egyetemista végezhet tanulmányokat cserealapon a 12 tagország egyetemein. A program célja nemcsak az, hogy a különböző országokból származó egyetemisták megismerjék a különböző egyetemi rendszereket, hogy nyelveket tanuljanak és hogy jobban megismerjék egymást, hamn, hogy „erősítsék az Európa-tudatot és identitást” hangsúlyozza a program. A tagországok kormányai erőteljesen támogatják a programot, amely megteremti az egyetemek közötti együttműködési rendszert is. Megegyezéseket írnak majd alá az egyetemisták és tanárok cseréjéről, továbbá a tanulmányok időszakának elismeréséről, bármelyik tagországban végzik is tanulmányaikat. A hallgatók évente mintegy 2300 dollár ösztöndíjat kapnak, s ugyanazokat a kedvezményeket és jogokat élvezik, mint a hazai egyetemisták. Az EGK tagországaiban úgy vélik, hogy a tizenkettek erőteljes gazdasági-technológiai és politikai integrálódásának céljain kívül nagyon fontos még a kulturális közeledés, valamint a nyelvi, a szó- írásbelii és egyéb művelődési, civilizációs különbségek csökkentése, illetve megszüntetése a tagországok lakossága között. (Tanjug) Prágában nem tervezik a pápa látogatását Vladimír Janku, a csehszlovák kormány tisztségviselője tegnap kijelentette, hogy Prágában nem számítanak II. János Pál pápa látogatására. Sajtóértekezletén kijelentette, hogy nincs tudomása arról, hogy František Tomašek bíboros meghívta-e a pápát Csehszlovákiába, ha a nyáron a szomszédos Lengyelországba látogat. A kormány egyházi ügyekkel foglalkozó titkárságának vezetője cáfolta a nyugatnémet sajtóban megjelent hírt, amely szerint Tomasek bíborost a csehszlovák hatóságok nemrégen nem engedték az NSZK-ba utazni, ahova meghívták apápa látogatására. Janku hozzátette, hogy a bíboros a meghívásra levéllel válaszolt, amelyben megmagyarázta, hogy egészségügyi okokból nem utazhat és emiatt bocsánatot is kér. Janku hangsúlyozta, hogy nem ez az első eset, hogy a külföldi sajtóban elferdítve mutatják be a csehszlovák állam és egyház viszonyát. Szerinte az utóbbi időben „igen kedvező” változás állt be e viszonyokban. (Tanjug) Jugoszláv cigányokat toloncoltak ki az NSZK-ból Kassel nyugatnémet város hatóságai elrendelték 63 jugoszláv cigánynak, hogy május 26-áig hagyják el az NSZK területét, mert nincs tartózkodási engedélyük. A csoport nagyobb része január 20-án érkezett meg — a városi hatóságok képviselőjének állítása szerint — illegálisan Belgiumból. Először Kölnben telepedtek le, de mivel a rendőrség megszigorította az okmányokkal nem rendelkező idegenek ellenőrzését, a cigányok csoportja Kasselben akart letelepedni. Kassel ugyanis szociáldemokrata vezetőségének ténykedése alapján idegenbarátnak számít. A városban a Vöröskereszt otthonában helyezték el őket. Az okmányok ellenőrzésekor kiderült, hogy letelt a három hónap, ameddig jugoszláv polgárok turistaként az NSZK-ban tartózkodhatnak, ezért kiutasították őket az országból. A városi hatóságok képviselője kijelentette, hogy nem volt más lehetőség és a nyugatnémet községek nem tudnak gondot viselni több cigányról. Reményét fejezte ki, hogy a szomszédos országok lehetővé teszik e csoport távozását. Több nyugatnémet városban próbáltak meg az utóbbi időben jugoszláviai, olasz és román cigányok letelepedni, de a rendőrség sehol sem engedélyezte huzamosabb tartózkodásukat. Azzal vádolják őket, hogy a bűnözést terjesztik, és utuk folytatására kényszerítik őket. Az NSZK a 70-es évek vége óta nem engedélyezi újabb külföldi munkaerő bevándorlását. (Tanjug) KÜLPOLITIKA CHIRAC MOSZKVÁBAN Sajátos francia álláspont Párizsi lapvélemények a kormányfő tárgyalásairól Franciaország nem lát semmilyen ellentmondást a saját nukleáris elhárító fegyvereihez való határozott ragaszkodás és az európai leszerelési akciók között. A francia sajtó egyöntetű megállapítása szerint ez az alapvető üzenet, amit hivatalos szovjetunióbeli látogatásának első napján vendéglátóinak továbbított Jacques Chirac francia kormányfő. A francia hírmagyarázók megjegyezték, hogy ,,érzékeny és nehéz” látogatásról van szó, amelyet a legutóbbi szovjet leszerelési javaslatokkal kapcsolatos nézetkülönbségek terheinek, s hozzátették, Mihail Gorbacsov „minden várakozás ellenére” történt váratlan megjelenése a francia kormányfő tiszteletére csütörtök este adott díszvacsorán sem akadályozta meg a franciákat és a szovjeteket, hogy világosan és hangosan kifejtsék eltérő pozícióikat”. „Több mint egy vacsorára van szükség Gorbacsoval, még ha látványos is, hogy elhárítsák az összes ellentmondást Párizs és Moszkva között”, állapította meg a Liberation tegnapi száma. Címben emelte ki, hogy „kemény párbeszédéről van szó a kormányhoz igen közel álló Figaro úgy értékelte, hogy „Rizskov szovjet kormányfő nem átallotta bírálni Chirac álláspontjait az eurorakétákról, s közvetett úton ,szovjetellenes politikával vádolta meg Franciaországot. Párizs különben elégedett Jacques Chirac moszkvai fogadtatásával, mert ami a protokollt illeti, a francia kormányfő ugyanolyan fogadtatásban részesült, mint a korábbi nyugati vendég, Margaret Thatcher brit kormányfő. (Tanjug) (Reuter Selelote) Jacques Chirac (balról) kezet fog Mihail Gorbacsoval a Kremlben a megbeszélések előtt Jugoszláv—nigériai gazdasági együttműködés szerződés Radovan Maliic, az SZVT tagja és Chu Okongwu nigériai pénzügyminiszter tegnap Lagosban aláírta a gazdasági együttműködésről szóló jegyzőkönyvet, amelyben összefoglalták az együttműködés eddigi eredményeit és meghatározták, mely problémákat kell elhárítani. Felsoroltak egy sornyi projektumot, amelyeket közösen kivitelezhetnének jugoszláv és nigériai vállalatok. Az együttműködés fejlesztésére a legjobb lehetőségek a mezőgazdaságban, kereskedelemben, gyáriparban és az energetika terén kínálkoznak. (Tanjug) Gorbacsov Romániába látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára május második felében Romániába látogat. A hírt tegnap tették közzé Moszkvában. Gorbacsov hivatalos és baráti látogatást tesz Nicolae Ceausescunak, a Román Államtanács elnökének, a Román KP főtitkárának a meghívására. Gorbacsov első ízben látogat Romániába, amióta két évvel ezelőtt a szovjet párt élére került. (Tanjug) MOST MÁR EGYÉRTELMŰ A Fehér Ház kettős külpolitikát folytatott További kongresszusi meghallgatások az Irangate részleteinek tisztázására Inkább nevezhető, Reagan amerikai elnök külpolitikája „boncolásának”, mintsem az iráni—kontra üggyel kapcsolatos igazság felkutatásának az, ami egy hete az amerikai kongresszus két különleges vizsgálóbizottsága előtt történik. Miután számos részletre fény derült, de még mindig sok kérdés vár válaszra, még mindig nem lehet tudni, hogy meddig megy el a „boncolás” és hogyan végződik. Amit az eddigi „kihallgatások” felfedtek, az nem szól sem a Fehér Ház, sem Reagan, sem a botrány közvetlen részvevőinek, sem az USA-nak a javára. Reagan adminisztrációja nyilvánvalóan két külpolitikát érvényesített, az egyiket a nyilvánosság, a szövetségesek és a kongreszszus, a másikat saját maga, illetve azok érdekei számára, akik Reagan mögött álltak. Reagan és a mögötte álló erőknek nem az okoz gondot, how a Fehér Ház nem tartotta magét a kongresszus szava korlátokhoz, hanem, hogy troskája kudannt vallott. Ezt csütörtököin bevallotta Robert MoFaiarte volt nemzetbiztonsági tanácsos, e politikai egyik megalkotója és érvényesítője. Elmondta, ugyanis, nem volt ereje és mersze, hogy elmondja Reagannek, közép-amerikai politikája „téves”. Azt állította, attól tartott, hogy Reagan legközelebbi tanácsosai az olyan konzervatívok, mint William Casey, a CIA időközben elhunyt igazgatója, Caspar Weinberger véderőminiszter és Jean Kirkpatrick, az USA ENSZ-nagykövete netalán valamilyen baloldalinak titulálják. Elmondta, a szovjet befolyást és a szovjet jelenlétet Közép-Amerikában határozottabban és hatékonyabban kellett megállítani. Hogyan? Erre a kérdésre nem adott közvetlen választ, de sajnálatának adott hangot, hogy „az elnök bármikor megpróbálta valamilyen cselekedetre ösztönözni a véderőminisztériumot, az mindi’ több tucat okra hivatkozott, ami miatt nem teheti meg”. Az arra vonatkozó egyre kérlelhetetlenebb bizonyítékokkal szembe találva magát, hogy Washington segítséget kért a nicaraguai Penfo Tadalmárok számára Szaúd-Arábiától, a Fehér Ház tegnap közölte, hogy a kormány sebesem tekintette törvénytelennek ilyen segítséget kérni. (Tanjug)