Magyar Szó, 1988. március (45. évfolyam, 59-73. szám)

1988-03-01 / 59. szám

1988. március 1., kedd I­K03VT]VIElvrTÁRUISIK­­­ O • ' J • •• rr • •• I •• A I I ff# bajai jovojuk utlegeloi G­eorge Shultz Moszkvába, majd Izraelbe, onnan Egyiptomba utazott, hogy utána Ammanban, majd Damasz­­kuszban folytasson véleménycse­rét. Az USA külügyminisztere „mindent megtesz”, hogy rende­ződjön az Izrael által megszállt arab területeken a tarthatatlansá­gig kiéleződött helyzet. De lehe­tőleg a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi békeértekezlet meg­kerülésével, amiről a palesztinok és az arab országok zöme ter­mészetesen hallani sem akar. S míg így hosszas huzavonával fo­lyik az alku a politikai, gazdasá­gi és stratégiai önös érdekek érvényesítése körül, a televízió jóvoltából az egész világ tanúja lehet a fent említett világraszóló tragédia hétköznapjainak. S az, amit láthatunk, s ami az ottani történéseknek nyilván csak egy töredéke, szinte hihe­tetlen a maga szörnyűségében. Aki például a minap végignézte a tévén azt a tisztes távolságról felvett több perces jelenetet, ahogyan négy izraeli katona két elfogott palesztin fiatalemberrel bánt, az többé aligha olvashatja hidegvérűen, kizárólag politikai kérdéskör tartozékaként a tér­ségből érkező többé-kevésbé szá­raz adatokat tartalmazó híreket és jelentéseket. Az a négy fiatal, huszonéves izraeli katona ugyan­is olyan gyűlölettel ütötte-verte és rugdosta azt a két megkötö­zött palesztin kor- és embertár­sukat, hogy az ékesebben tanús­kodott mindenről, ami napjaink­ban abban a térségben lejátszó­dik, mint a legmegrázóbb írott helyszíni jelentés. S ez még nem minden. Végezetül, a négy kín­zó közül az egyik egy jókora követ ragadott, s azzal sziszte­matikusan, hidegvérűen jó né­hány ütést mért előbb az egyik, aztán a másik foglyul ejtett, te­hetetlen palesztin tarkójára. Mindezt az egész világ szeme láttára. S nyilván büntetlenül. Mert hiába lestük, kerestük a külföldi sajtóban is a hírt, hogy az izraeli hatóság vagy a hadse­reg illetékesei vádat emeltek a szadisták ellen. S ha már elég óvatlanok voltak, s nem vették észre, hogy lencsevégre kerül­tek. Semmi hasonlót sem talál­tunk. N­yilván, mert az ilyesmi ott és sajnos sok helyütt mindennapos, megszokott, büntetlenül végrehajtható „hős­tett”. S mert mindannyian, az egész világ, túl közömbösen ke­zeljük mindazt, ami nem érint bennünket a legközvetlenebbül. Szem elől tévesztve, hogy a po­litikai eseményekként kezelt tör­ténések mögött nem puszta, hol­mi elméleti, gazdasági vagy stra­tégiai kérdés, hanem hús-vér embertársaink ezrének és száz­ezrének a sorsa rejlik. Elsősor­ban azoké, akik a válságok szen­vedő alanyai. De nemkülönben az erőszakoskodóké, sőt azok iva­dékaié is. Mert a nagy világpo­litikai eseményeknek a fent em­lített és hasonló „közjátékai” valahányszor mélységesen bele­­vésődnek minden, különöskép­pen az együtt­ vagy egymás mellett élésre ítélt népek „törté­nelmi emlékezetébe”. Hogy adott alkalmakkor ismét újra vissza­térjenek, s nem kevésbé ke­gyetlenül visszaüssenek. Bűnösre, ártatlanra egyaránt. ENCLER Lajos SHULTZ KÖZEL-KELETI KÖRÚTJA Semmi eredmény Az amerikai külügyi államtitkár ma Brüsszelben • Nem­zetközi felháborot­ás a kegyelmnkedést bemutató felvételek miatt (Szerkesztőségi hírösszef­ogla­ló) George Shultz amerikai álam­titkár­­tegnap ismét véleményt cse­rélt Peres izraeli külügyminisz­terrel, ám e találkozó után sem tisztázódott az alapkérdés, vajon a washingtoni békekezdeményezés egyáltalán számíthat-e sikerre. A diplomáciai vezetővel folyta­tott megbeszélés után a csütörtök óta a Közel-Keleten ingázó Schultz villámlátogatást tett Ammanban, s még tegnap este visszautazott Izraelbe, és Shamir kormányfővel tárgyalt. Ma Londonba repül, s találkozik Husszein jordániai ki­rállyal. Utána Shultz Brüsszelbe folytat­ja útját. Reagan elnökkel együtt részt vesz a NATO csúcstalálko­zóján. Az amerikaiak nem erősí­tették meg, de nem is cáfolták, hogy Shusz csütörtökön ismét visszatér a Közel-Keletre. Az értesülések szerint az ame­rikai terv előirányozta a palesztin kérdés átmeneti megoldását sajá­tos önkormányzat révén, utána a választások megszervezését a meg­szállt terülteken, végül Izrael, Jordánia és Egyiptom megállapo­dását a palesztin kérdésről. Ter­mészetesen ez magába foglalja Iz­rael kivonulását a megszállt te­rületekről. Schultz nem zárja ki a Közel- Kelettel foglalkozó nemzetközi ér­­tekez­let összehívását, ám szerinte ez elsősorban formális jellegű len­ne, előtte az arabok és Izrael köz­vetlenül tárgyaln­­ának. Az arabok azonban nem hajlan­dók közvetlenül találkozni Izrael képviselőivel­, s támogatják a nem­zetközi értekezlet összehívását az ENSZ védnöksége alatt, a Bizton­sági Tanács állandó tagjainak rész­vételével. A nemzetközi értekezle­tet elutasította Shamir is, Peres pedig támogatja. Emiatt Shusz rendkívül nehéz feladatra vállalkozott: rövid idő­szak alatt olyan megoldást kell találnia, amely elfogadható , az arabok, az izraeli kormányzat tel­jesen ellentétes nézetet valló két vezető személyisége, végül pedig a palesztinok számára. Bejrúti értékelés szerint Schultz küldetése eddig nem járt ered­ménnyel, mértéktartóan fogadták még Ammanban is, damaszkuszi vendéglátói viszonyultak iránta a legridegebben. Most már egyértelmű, hogy felkelés Izraelben többé nem kérdéses, hogy december 9-én a megszállt területeken felkelés kezdődött, amely napról napra egyre nagyobb méreteket ölt. Kezdetben Tel Aviv zavargásokat, tüntetéseket, sőt erő­szakos cselekményeket emlegetett. A legújabb dilemma az, vajon a felkelés polgárháborúvá fajul-e. Néhány nappal ezelőtt Rabin véderőminiszter úgy ítélte meg, hogy a nyugati partvidéken és Gá­zában polgárháború folyik. Mi­után megfogal­mazását elmarasztal­ta Shamir, Rabin helyesbített, hogy „civilek állnak háborúban az iz­raeli hadsereggel”. Az utóbbi néhány napban tör­tént több súlyos incidens alapján megállapítható, hogy megkezdő­dött a polgárháború a palesztinok és a zsidó telepesek között. Más jelentés szerint Izraelt Nyu­­gat-Európa bojkottja fenyegeti, miután az amerikai CBS tévétár­saság filmje világszerte megdöb­bentette a közvéleményt. Az izraeli televízió csak részleteket mutatott be a filmből, ám abból is vi­lágosan látható, hogy négy izraeli ka­tona 15 percig brutálisan bántalmaz két megkötözött palesztint. A film bemutatása után két holland iskola nem volt hajlandó izraeli ta­nulókat fogadni. A svájci hadsereg küldöttsége lemondta izraeli látoga­tását. Ezt jelentette be Belgium véd­­előminisztere is. Mindez megerősíti, hogy Izrael szövevényes, kedvezőtlen helyzetbe került a nemzetközi színté­ren, és nemcsak bojkott, hanem teljes elszigetelés fenyegeti. ____________ Magyar Szó KÜLPOLITIKA Ismét zavargások Azerbajdzsánban A TASZSZ szerint huligánok garázdálkodtak Azerbajdzsánban hétfőre virra­dóra újabb zavargások robbantak ki. A TASZSZ hírügynökség je­lentése szerint huligánok egy cso­portja Sumgaite helységben rend­bontásokat követtek el, de a ha­tóságok intézkedéseket tettek, az élet visszazökkent a normális kerékvágásba, és megkezdték a nyomozást. A legújabb kilengésekről ezen a rövid híren kívül rendkívül ke­vés információ áll rendelkezésre, amelyek az örményországi és azerbajdzsáni eseményekre vo­natkoznak. Moszkvában nem hi­vatalos forrásokból olyan hírek szivárogtak ki, hogy Karabah autonóm tartományban, ahol fő­ként örmények laknak, áldoza­tokat is szedett a törvényibe üt­köző cselekedetek sorozata. Ál­lítólag két azerbajdzsáni életét vesztette, 18 örmény pedig meg­sérült. Egy videofelvételt is em­legetnek, amelyet Jerevánban ké­szítettek a zavargások idején. Akik látták a felvételeket, úgy nyilatkoztak, hogy a demonstrá­cióban nagyszámú polgár vett részt, de nem folyamodtak erő­szakhoz. Ugyancsak nem hivatalos ér­tesülés, hogy a felvonulók, akik Karabah Örményországhoz való csatolását követelik, egy hónapig tartó haladékot adtak a hatósá­goknak a problémák megoldásá­ra. Az Azerbajdzsán fővárosban megjelenő egyik lap közölte Ra­­zumovszkinak, az SZKP KB tit­kárának néhány nappal ezelőtt mondott beszédét. A magas ran­gú tisztségviselőt, néhány munka­társával küldték a nyugtalan tér­ségbe. Razumovszki szerint „az első helyen a szocializmusnak kell állnia”, s csak utána követ­kezhetnek a vágyak és a célok. A politikus még az előtt mondott beszédet, hogy Mihail Gorbacsov pártfőtitkár a két szomszédos köztársaság lakosságához fordult volna, és erélyes intézkedéseket sürgetett, majd pedig megnevezte Örményország és Azerbajdzsán párttitkárait (Demircsjan, és Agirov), akiknek felelniük kell a rend helyreállításáért. Gorbacsov beszéde, amelyet nem jelentettek meg teljes egé­szében, úgy tűnik, sokkal béké­sebb hangnemű volt, és elsősor­ban a tudatra és az öntudatra hivatkozott, mintsem a kemény, adminisztratív intézkedésekre. Moszkvában figyelmeztettek, hogy a legutóbbi eseményekkel ismét a politikai figyelem közép­pontjába került Demircsjan, az örmény KP KB első titkára. Emiatt számos bírálat érte a köz­­társasági pártszervek részéről. Ez a kritika azonban falra hányt borsónak tűnt, és a köztársaság központi bizottságában nem kel­tett megfelelő visszhangot. A bí­rálatot azonban Moszkvában he­lyeselték, és többen azt hitték, hogy Demircsjannak hamarosan le kell köszönnie. Már csak azért is,­­mert a bírálat a peresztrojka megvalósításának kedvezőtlen fo­lyamataira utalt. Az örmény és az azerbajdzsáni nemzetiségi probléma minden jel szerint az örmény lakosság tö­mörülését eredményezte, Örmény­­ország a Szovjetunió egyik leg­kisebb köztársasága, tekintélyes múlttal és nagy hagyománnyal. Nemzetiségi összetételét tekintve „etnikailag tisztának” nevezhető, mert a lakosság 90 százaléka ör­mény. Csupán Grúziában hason­ló a helyzet. (Tanjug) HOLNAP KEZDŐDIK A NATO-CSÚCS A rakétaleszerelés utáni teendők A francia elnök is jelen lesz A NATO-tagországok holnap kezdődő csúcstalálkozója előtt Wa­shington cáfolta, hogy nézete eltér európai­ szövetségeseinek álláspont­jától. Amerikai értékelés szerint a brüsszeli csúcsértekezlet megvi­tatja azokat az intézkedéseket, amelyeket e katonai csoportosulás foganatosít az eurórakéták meg­semmisítéséről szóló szerződés megkötése után. Az előkészítő ta­lálkozókon, közöttük a véderőmi­niszterek értekezletén, nem jutot­tak közös nevezőre. Washingtoni közlés szerint első­sorban a hagyományos fegyverzet­ről lesz szó, mert a Nyugat arra törekszik, hogy erőegyensúlyt ala­kítson ki a Varsói Szerződéssel. Az amerikai fél nézete szerint e probléma nem oldható meg ame­rikai—szovjet párbeszéddel, ha­nem multilaterális megbeszélésre van szükség. A brüsszeli találko­zón napirendre tűzik a vegyi fegy­verzet csökkentését is. Azokkal a találgatásokkal kap­csolatban, hogy a nyugati szövet­ségesek nézete eltér a jövőbeni akciótól, Washingtonban megem­lítették, hogy Kohl nyugatnémet kancellár washingtoni tartózkodá­sa alatt „egyeztették az eltérő ál­láspontot”. Vonatkozik ez a takti­kai atomfegyver további korszerű­sítésére is, amelyet szintén meg­vitatnak a brüsszeli csúcstalálko­zón. Nem zárható ki, hogy határo­zatot hoznak e fegyverzet moderni­zálásáról. A korszerűsítés kérdése szerves kapcsolatban áll azzal, hogy a tag­országok közül kinek mennyit kell fizetnie, hogy továbbra is magas szintű maradjon a nyugati szövet­ségesek harckészsége. Az Egyesült Államok előirányozta katonai költ­ségvetésének csökkentését gazda­sági nehézségei miatt, s elvárja európai szövetségeseinek nagyobb anyagi hozzájárulását. Ez már hosszabb ideje vitás kérdés, végle­ges megoldása még nem rajzoló­dott ki. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy az USA a jövő­ben kevésbé támogatja a NATO-t. Reagan elnök az utóbbi napok­ban több ízben hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európa és Amerika bizton­sága elválaszthatatlan, s a szovje­tekkel való megállapodás semmi­képpen sem jelenti azt, hogy mó­dosul az USA kötelezettsége szö­vetségesei iránt. Amerikai értékelés után a csúcs­­talákozót megfelelő időpontban tartják meg a Reagan és Gorba­csov washingtoni decemberi és kü­szöbönálló moszkvai párbeszéde közötti időszak felén. Elemzik, eddig mennyit értek el, s milye­nek a kilátások, hogy előbbre jus­­sank a fegyverzet ellenőrzésében. Előreláthatólag a nyugati szövet­ségesek ismételten támogatni fog­ják a mostani amerikai—szovjet tárgyalásokat a hadászati atom­­fegyverzet 50 százalékos csökken­téséről. Brüsszelben azonban re­mélik, hogy a genfi megbeszélések május végéig eredményesen befe­jeződnek, utána következik a moszkvai csúcs. Brüsszelben elő­térbe helyezték, hogy támogatják a célt, de azt nem, hogy minden­áron megállapodást kössenek. Az USA képviselői örömüknek adtak hangot, hogy a brüsszeli megbeszélésen részt vesz Mitter­rand francia államfő is. Mint is­meretes, Franciaország nem tagja a NATO katonai parancsnokságá­nak, s elnöke hasonló csúcstalál­kozón több mint 20 évvel ezelőtt vett részt. Washington azonban hi­vatalosan nem hajlandó kommen­tárt fűzni ehhez. (Tanjug) Megtorlásra megtört­ásid (Folytatás az 1. oldalról) polgárok többsége rakétabecsapó­dásnak tekinti a detonációkat. Hamid Sábán, a légi haderő pa­rancsnoka azzal fenyegetőzött, hogy Irak fokozza a legjelentősebb irá­ni gazdasági célpontok bombázá­sát, még ha városokban található­ak is. Az ellenfél gazdasági kime­rítése és ezáltal katonai erejének csökkentése a cél. Az iraki pa­rancsnokság feltehetően „válaszol” majd a legújabb iráni rakétatáma­­dásokra is, s emiatt valószínűleg az irániak ismét lövik majd Bag­­dadot. Megfigyelők kiemelik, hogy a városok háborúja mindig akkor lángol fel, amikor a hadviselő fe­lek megértik, hogy a fronton patt­helyzet állt elő. A Bagdadban tartózkodó mintegy ezer jugoszláv pol­gár közül senki sem sebesült meg a két iráni rakéta be­csapódása következtében. (Tanjug) Elsüllyedt egy svéd hajó Tegnap az Északi-tengerben, a hollandiai Den Helder kikötő kö­zelében elsüllyedt a 19 000 tonna teherbírású Vinca Gort­on svéd hajó. A legénység 17 tagját sike­rült megmenteni. A holland köz­lekedésügyi minisztérium közlemé­nye szerint a hajó eddig még is­meretlen okokból az oldalára dőlt. Mivel fokozatosan merült el, a helikopteren érkező mentőknek sikerült elszállítaniuk a személy­zetet. A Ghortans társaság tulajdoná­ban levő hajó az antwerpeni kikö­tőbe igyekezett teherautókból, kon­ténerekből és papírból álló rako­mányával. A holland hatóságok közölték, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az elsüllyedt hajó megrongál egy víz alatti kőolajvezetéket. Va­sárnap éjjel egyébként az Északi­­tengeren vihar tombolt, amely megnehezítette a hajóforgalmat, és emiatt több kisebb hajó kért segítséget. (Tanjug) Teherán megerősítette, hogy lőt­ték Bagdadot, s azt állította, hogy három rakétát lőttek ki megtor­lásul az iraki fővárosra, és azok eltalálták a BTV épületét és két katonai központot. Irán az ENSZ-főtitkárhoz fordul Ali Akbar Velayati iráni kül­ügyminiszter sürgős lépéseket kö­vetelt az ENSZ-től, hogy megaka­dályozzák az iráni polgári célpon­tok ellen irányuló iraki légitáma­dások folytatását. Tegnap Perez de Cuellar ENSZ- főtitkárnak átadott levele aláhúzta, hogy Irán kénytelen iraki gazda­sági, ipari és katonai célpontokat támadni, és így válaszolni az irá­ni polgári létesítmények ellen irányuló iraki bombázásokra. Hoz­zátette, az iráni támadások egye­düli célja az iraki támadások foly­tatásának megakadályozása volt. (Tanjug) Miért repült alacsonyabban? (Folytatás az 1. oldalról)­pült, mintegy 3000 lábbal alacso­nyabban az előírt szintnél, percen­ként 7 mérföldes sebességgel, s a nyomozás állapítja majd meg, hogy miért nem tartotta meg az előírt magasságot, mondta a Talia igaz­gatója. A fekete dobozokat az Erkan irányítótornyának adatrögzítőjével együtt ma reggel Isztambulba kül­dik meghallgatásra. A török hiva­talos állami bizottság majd csak akkor ad ki hivatalos jelentést. McDaniel elmondta, hogy jugo­szláv szakértők csoportja segít a török vizsgálóbizottságnak, s meg­dicsérte a két ország szoros szak­értői együttműködését. (Tanjug)

Next