Magyar Szó, 1988. április (45. évfolyam, 90-104. szám)

1988-04-01 / 90. szám

4 BELPOLITIKA Mikyar nő Áremelést követelnek Ismét drágább lesz az olcsó áram? A Köztársasági Gazdasági Kamara energiatermelő szervezetek egyesülésének elnöksége tegnap kezdeményezte az áramszolgáltatási díj növelését, s erről hamarosan dönteni fog az SZVT. Az érvek jól ismertek, és ahogyan a Kamara illetékesei állítják, a hosszú távú gazdasági stabilizációs programra, a társadalmi tervre, a fejlesztési határozatra és a más olyan dokumentumokra épülnek, amelyek előirányozzák az áram áraránytalanságának gyorsabb kiküszöbölését. Ezúttal egy újabb érvet is felsorakoztattak, azt a tényt, hogy tavaly november közepén az árbefagyasztáskor az áram és a más termékek áraránya 75 százalékos volt, de időközben a más árak emelkedése miatt ez 60 százalékra csökkent. Most kell emelni az áramszolgáltatási díjat, nem pedig az év végén, hogy mielőbb érezhető legyen a hatása. Ezzel a más gazdasági ágak kötelezettségei is csökkennek, azoké, amelyek a kötelező eszköztársítás alapján pénzt juttatnak a villanygazdaság fejlesztésére. Az áram megdrágításáról épp most, az úgynevezett olcsó nyári elszámolás bevezetése előtt tárgyaltak, az olcsó áramot április 1-jétől kezdik szolgáltatni. A gazdasági szervezetek képviselői igen gyorsan egyetértettek az áremelésben, ám három órán át vitáztak a szerbiai energiatermelés önigazgatási szerveződéséről. Hangsúlyozták, hogy keveset tettünk e téren, noha a határidők már rég lejártak. A szándék az volt, hogy először is az áramelosztó szervezetek integrálódnak, majd a villanygazdasági közösséggel együtt egységes szerbiai villanygazdasági összetett szervezetet alkotnak. Az elmúlt két évben azonban erre nem került sor, ezt a kérdést a Szerb SZK Elnöksége is megvitatta és leszögezte, hogy az év közepéig megpróbál megoldást találni. Ha ez nem sikerül, a problémát törvény meghozatalával oldják meg, így leszögezték, hogy az áramelosztó szervezeteknek és a villanygazdálkodási közösségnek április közepéig el kell készítenie a leendő szervezet javaslatát, javaslatokat kell benyújtaniuk a leendő integráció társadalmi-gazdasági viszonyainak megoldására. (Tanjug) HORVÁT SZK Segély a nyugdíjasoknak A Horvát SZK-ban az idén a nyugdíjasok és rokkantak egyszeri pénzsegélye15 500 dinár. A segélyt az idén június elsejéig fizetik ki. A határozatot tegnap hozták a Horvát Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Önigazgatási Érdekközösség küldöttei Határozatot hoztak azzal kapcsolatban is, hogyan osztják el a nyugdíjasok pihenésére és aktív pihenésére, valamint szervezett gondozására szánt eszközöket, amely nyugdíjasonként az idén 2500 dinár lesz. A küldöttek elfogadták a Horvát Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Önigazgatási Érdekközösség kiés pénzügyi tervjavaslatát is. A terv előirányozza, hogy az érdekközösség az idei nyugdíjak kifizetéséből adódó összköltségeit csak akkor tudja fedezni, ha a jövedelemből elkülönített százalékot január elsejétől visszamenőleg 6,9-ről 9,5-re növeli. Ezzel kapcsolatiban a Horvát Szábor hamarosan határozatot hoz. (Tanjug) NÉGY NAP UTÁN Áttörték a hótorlaszokat Négy napi hózárlat és viharos erejű szél után, a Kopaonikon a Krusevacput és a Genexhotel munkásai sikeresen megtisztították Jaran helységnél a keleti oldalon az úttestet. A hótorlaszok itt 2,9 méter magasak voltak. A környék legidősebb lakói sem emlékeztek ilyen ítéletidőre ezen a vidéken. Most Brzecától Suvo Rudinséig mindkét irányban járható az út. Tegnapelőtt késő éjjel a Sretornac Szállóba megérkezett Belgrádból a bejelentett hat autóbusz, 254 utasával, tegnap kora reggel újból havazni kezdett, öt órán át esett a hó." (Tanjug) Valamit titkolnak A rövidzárlat után szigorú hallgatás A belgrádi kórház tüdőgyógyászati intézetében a közelmúltban történt, incidens óta több , mint 10 nap múlt el, de a kórházból senki .nem tartotta szükségesnek, hogy az esetről hivatalos információval szolgáljon. Mint ismeretes,, műtét közben egy beteg, rövidzárlat következtében, súlyos égési sebeket szenvedett és március 22-én a plasztikai sebészeti klinikára szállították gyógykezelésre. Az újságírók, akik napok óta hiába próbálnak információkhoz jutni, mindenhol hallgatásba ütköznek. Csak annyit sikerült megtudniuk, hogy a klinikai központ orvosszakértői bizottsága üzenetet küldött Miloš Sretenovic igazgatónak, mely szerint a vizsgálat folytatódik. Mindezek után felvetődik a kérdés, kinek és miért van szüksége ilyen magatartásra, hiszen nehezen hihető, hogy ennyi idő elteltével sem sikerült megállapítani a rövidzárlat okát. Az egyetlen félig-meddig hivatalos információ a városi egészségügyi bizottságból érkezett, amely maga is több ízben sürgette, hogy a kórház minél előbb választ adjon a tisztázatlan körülményekre. (Tanjug) MIT SEM ÉR A KÉNYSZER Súlyos helyzetbe került Bosznia-Hercegovina villanygazdasága Bosznia-Hercegovina villanygazdaságának a fogyasztók több mint 100 milliárd dinárral tartoznak, illetvea villanygazdaság idei kéthavi termelésének csaknem a felével. Ez kérdésessé teszi a villanyáram előállítását, és lehetetlenné teszi a vilanygazdaság számára, hogy törlessze kötelezettségeit a bányák, valamint a villanygazdasági létesítmények építését végző munkaszervezetek iránt. Ezenkívül gondot okoz a villanygazdaságban dolgozók keresetének kifizetése is. Legnagyobb tartozása a Zenicai Vasműveknek van, 13 milliárd 333 millió dinár, nem számítva a kalamatokat és a villanygazdasági léétesítmények építésére szükséges eszközöket. Sorrendben a következő a jajcei Elektrobosna 7 milliárd 618 millió dinárral, az Ilijaši Vasművek 4 milliárd 351 millió dinárral és a szarajevói vasúti munkaszervezet 3 milliárd 588 millió dinárral. Bosznia-Hercegovina villanygazdasága most kényszerintézkedéseket hozott az adósság behajtására. Az intézkedések azonban nem hozták meg a vért eredményt, annál kevésbé, mivel az adósok különféle módon igyekeztek megnehezíteni, hogy a szervezet érvényesítse törvényes jogait és egyéb módon igyekeztek megakadályozni az elmúlt időszakban az adósságok behajtását. Mindennek ellenére a villanygazdaság továbbra is szolgáltatja az áramot az adósoknak. A szervezet programot hozott a villanyáram hatásosabb megfizettetésére irányuló tevékenységről. A program várhatóan lehetővé teszi a köztársaság villanygazdasági rendszere munkájának stabilizálását és ezzel az egész gazdaság zavartalan munkáját. A program előirányozza, hogy a villanygazdaság kapcsolja ki az adósokat. Tekintettel a súlyos gazdasági helyzetre, valamint a háztartások nagy adósságaira, amelyeket a program értelmében szintén ki kellene kapcsolni, Bosznia-Hercegovina villanygazdasága az összetett társultmunka-szervezet munkástanácsának gyűlésén támogatta az alapok létrehozására irányuló akciót. Ezekből az alapokból fizetnének kedvezményt a rászoruló háztartásoknak. (Tanjug) Dollármilliók hajózásból A bari Prekopkenoska piacidba tavalyi devizabevétele 22,3 millió dollár volt, ebből 13 milliót emésztettek fel a költségek, a pozitív szaldó meghaladja a 9 millió dollárt. Nada Dragovic pénzügyi igazgató szerint ez lehetővé teszi a hitelek és egyéb külföldi kötelezettségek rendszeres törlesztését. A kollektíva, amelynek mintegy 900 dolgozója van 1,4 milliárd dinár fennmaradó jövedelemmel zárta a tavalyi évet, s e pénznek a felét a lakásalapba helyezték. Mintegy 30 lakás épül a tengerészeknek. (Tanjug) Kapnak a z adórendszer az alkotmányfüggelékekben A JSZSZK Alkotmánya módosítási tervezetében az adórendszerrel és adópolitikával kapcsolatot változások nem elegendőek az e terület hiányosságainak leküzdésére. Ezt tegnap állapította meg a Szocialista Szövetség Országos Választmányának társadalmi-gazdasági és fejlesztéspolitikai szakosztálya. Dr. Božiđar Raičević vitaindítójában hangsúlyozta, hogy radikálisabb megoldásokra van szükség, sehol a világon nincs ilyen fokon decentralizálva és felosztva a társadalmi finanszírozási rendszer. Dr. Raicevic ezt adatokkal is alátámasztotta. Hazánkban a társadalmi finanszírozási rendszer majdnem 8500 része többé-kevésbé önállóan határozza meg az adórendszert és -politikát. A nemzeti jövedelem mintegy 36 százalékát több ezer önigazgatási érdekközösség osztja fel újból, de 560 társadalmipolitikai közösség költségvetése és több száz különféle alap is részt vesz ebben a felosztásban. Dr. Raičević hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítási tervezetbe kötelezően kerüljön bele az egységes adórendszerre vonatkozó álláspont. Az adópolitikának azonban részben méltányolnia kell a köztársaságok, a tartományok és a községek sajátosságait, úgyhogy csak a közös alapokat kellene meghatározni. A többi részvevő is támogatta ezt a javaslatot, és a követelményt is, hogy a szövetségi költségvetés bevételeként könyveljék el, éspedig szövetségi törvénnyel a társultmunka -szervezetek jövedelme és a polgárok személyi jövedelme utáni adót. (Tanjug) Kiértem silsáretafa A Horvát SZK-ba látogattak a köztársasági és tartományi honvédelmi titkárok Antun Mirovic, a Horvát Végrehajtó Tanács elnöke tegnap fogadta a köztársasági és tartományi honvédelmi titkárokat, akikkétnapos munka jellegű látogatáson tartózkodnak Horvátországban. A beszélgetésben a társadalmi és gazdasági helyzetnek szentelték a legnagyobb figyelmet, valamint az ésszerűbb magatartáskialakításának a társadalom minden szintjén. Mirovic elnök szólt a gazdasági nehézségekről, veszteségekről, fizetésképtelenségről, a termelési fennakadásokról. A nehézségek kihatnak a személyi jövedelem kifizetésére is és gyakorivá váltak a dolgozók tiltakozásai, a munkabeszüntetések. Ugyanakkor pozitív az árukivitel év eleji 40 százalékos emelkedése és miután a behozatal 10 százalékkal csökkent, Horvátország áruforgalmi mérlege hosszú évek után először aktív. A megbeszélésen rámutattak annak lehetőségére, hogy a közigazgatás ésszerűsítésének keretében vitassák meg a honvédelmi szerveződést is. Meg kell vizsgálni a honvédelmi titkárságok szervezettségét, a foglalkoztatottak számát és kifejtett munkájukat. Az elemzést a munkaszervezetekre is ki ■kell terjeszteni, mert néhol túlméretezték a honvédelmi szolgálatokat vagy szerveket. A köztársasági és honvédelmi titkárok zágrábi tartózkodása során elemzik a munkát és a további feladatokat. (Tanjug) VÉGRE MEGÁLLAPODÁS a Jugoszláv Enciklopédia második kiadása példányszámmal kapcsolatos egyes kérdésekben. Stipe Toninović, a tanács elnöke elmondta, hogy a társadalmi megállapodás összehangolt szövegét eddig 9 aláíró fogadta el (a köztársaságok és tartományok, a JSZSZK Képviselőháza és a Miroslav Krleža Lexikográfiai Intézet), Bosznia- Hercegovina Képviselőháza pedig a tegnap elfogadott módosítások után teszi ezt meg. A tanács ülésén hangsúlyozták, hogy a nyomdaköltségek nemcsak a kiadó, a Lexikográfiai Intézet problémája, hanem a társadalmi megállapodás minden részvevőjének gondja is. Az Intézet helyzete kivételesen súlyos a nyomdakölt-ségek állandó emelkedése miatt s ezért leszögezték, hogy évente legalább kétszer pénzügyi összehangolást végeznek. Az anyagi nehézségek miatt csökkenteni kell, a második kiadás példányszámát. Ezzel kapcsolatban úgy határoztak, hogy a minimális példányszám 5000 legyen, ami egyfajta kritikus határ. Arról, hogy az egyes köztársaságok és tartományok csökkentik-e vagy növelik saját kiadásaik példámyszámát (például Szlovénia 10 000-ről 15 000-re, vagy a cirill betűs kiadás esetében 20 000-ről 15 000-re), a tanács ülésein állapodnak majd meg. (Tanjug) A Jugoszláv Enciklopédia tanácsának tagjai a köztársaságok és tartományok illetékes képviselőivel együtt tegnapi ülésükön megállapodtak az enciklopédia második kiadásának kidolgozásáról és finanszírozásáról szóló társadalmi megállapodás szövegének bizonyos javításaiban, a finanszírozással és a Eskütétel Vajdaság SZAT Képviselőházában Tegnap Vajdaság SZAT Képviselőházában Dobrivoje Hadic elnök előtt ünnepélyes esküt tettek az újonnan választott bírók és tisztségviselők. Hivatali fogadalmat tettek Nadežda Erdeljan, a Vajdasági Társultmunka-ügyi Bíróság bírája. Katica Trifunovic Sejk, Nikola Trtica és Slobodan Sovlc, a Sremska Mitrovica-i Felsőbíróság bírái, valamint Dragomir Cvetković, Petar Kojicic és Djordje Iigseta, ez újvidéki, zrenjanini és szabadkai felsőbíróságok bírái. Hivatali fogadalmat tettek Cedomir Sentin, a tájékoztatási-dokumentációs szolgálat újonnan kinevezett igazgatója és Jovan Zdenovic, a Tartományi Közigazgatási Intézet újonnan kinevezett igazgatóhelyettese is. 1988. április 1.– péntek Növekszik, de a valóságban csökken A Horvát SZK-ban januárban a társadalmi szektorban dolgozók átlagos személyi jövedelme 290 318 dinár volt. A köztársasági statisztikai intézet nemrég közzétett adatai szerint a gazdaságban dolgozók átlagkeresete 286 006 dinár volt, a gazdaságon kívüli tevékenységben dolgozóké pedig 311 872 dinár. Tevékenységenként szemlélve a januári átlagkereset 229 160 dinár (amennyi az ■ építőiparban volt) és 351 604 dinár (ennyi volt a pénzügyi és más szolgáltatásokban) között alakult. A statisztikai adatok szerint az átlagos személyi jövedelem 126,9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző hónapban. Mivel azonban a létfenntartási költségek 163,9 százalékkal növekedtek, az átlagkereset reális értéke 16,3 százalékkal kisebb volt, mint tavaly decemberben. A tavalyi év átlagkeresetével összevetve az idei januári átlagkereset 5,8 százalékkal csökkent. (Tanjug) Felhívás az I. vajdasági brigád harcosaihoz Az I. vajdasági brigád harcosainak belgrádi szakosztálya felkéri a volt harcosokat, a háborúban elesett vagy más módon meghalt harcosok rokonait, hogy április 12-én Újvidéken vegyenek részt a brigád megalakításának 45. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségen. Jelentkezni és az 5000 dináros részvételi díjat befizetni április 4-éig lehet a hadirokkantak belgrádi otthonában (Trg Bratstva i jedinstva 9.) 9 és 14 óra között. Felkérik ugyanakkor a harcosokat, hogy a jubilum alkalmából ugyanaznap 10 órakor jelenjenek meg a Tito elvtárs sírjánál tartandó koszorúzáson. A részvevők fél 10-kor gyülekeznek a Topčiderska zvezdán. (Tanjug) Reálisabb statisztika Hol fizetik meg a munkát értéke szerint? Végső ideje, hogy a fizetésekre vonatkozó hivatalos , statisztika szokásos formája mellett, mely szerint mindig úgy tűnik, hogy Szlovéniában a fizetések legalább kétszer akkorák, mint mondjuk Kosovóban vagy Macedóniában, kimutassanak még egy elemet: a fizetés és az siető dolgozó által megvalósított tiszta jövedelem arányát. Az ilyen statisztikai adatok ugyanis egészen más képet tárnak elénk. Kiderülne, hogy teljesen indokolatlanul tekintünk ferde szemmel a nagy személyi jövedelmekre. Mi több, melyik esetbel fizetik meg a munkát valóban értéke szerint? Az ilyen statisztikai adatokból kiderül, hogy a munka eredményeit Szlovéniában (ésVajdaságban) fizetik meg a legkevésbé és Kosovóban a legnagyobb mértékben. A statisztika elegendő adatot nyújt ezeknek az állításoknak az alátámasztásához. A Szlovéniai dolgozó például tavaly átlag 5 439 000 dinár tiszta jövedelmet valósított meg, ennyi pénzt juttatott kollektívája pénztárába,miután a jövedelemből levonták az összes adót, járulékot és egyéb illetéket, beleértve a fejletleneknek és Kosovónak járó, nem jelentéktelen hozzájárulásukat is. Ebből az összegből a szlovén dolgozó személyi jövedelem formájában 3 190 596 dinárt, illetve 58 százalékot kapott. Ugyanakkor Kosovóban a dolgozó átlag 1 873 000 dinár tiszta jövedelmet valósított meg, de ebből csaknem 80 százalékot, 1 465 092 dinárt kapott meg fizetés formájában. Megállapíthatjuk, hogy az az összeg, amelyet a szlovén dolgozó nem kapott meg a tiszta jövedelemből, nagyobb,, mint a Kosovóban vagy a Macedóniában megvalósított tiszta jövedelem! Soroljuk fel végül a dolgozónkénti tiszta, jövedelem és a személyi jövedelem arányát az egyes köztársaságokban és tartományokban. A tiszta jövedelemből Vajdaságban jutott a legkevesebb fizetésekre, 56 százalék, Szlovéniában 58, Crna Gorában 60, Bosznia-Hercegovinában 63, Horvátországban 64, Macedóniában 65, Szerbia tartományok nélküli területén 70, Kosovóban pedig 80 százalék. S. Vz.