Magyar Szó, 1988. június (45. évfolyam, 164-178. szám)

1988-06-16 / 164. szám

1988. június 16., csütörtökMagyar Szó KÜLPOLITIKAI VITA A SZOVJET PÁRTÉRTEKEZLET TÉZISEIRŐL javaslat az M1 rendszer levezetésére A Lityeraturnaja Gazéta részletesen megindokolja a kezdeményezést Fjodor Burlacki szovjet publi­cista, a Lityeraturnaja Gazéta tegnapi számában részletesen megindokolta az elnöki rendszer bevezetésére tett javaslatát A javaslatot egyébként a két hét múlva Moszkvában kezdődő párt­értekezlet téziseiről folytatott tár­sadalmi vita keretében tette meg. Nézete szerint a Szovjetuniónak sokkal inkább megfelelne az úgy­nevezett elnöki politikai rendszer, mint a mostani. Elképzelését „az ország vezető­je” kérdésének taglalásával veze­­­ti be, és megállapítja, hogy a de­­mokratizálódásna­k ez az egyik kulcskérdése. Tekintet anélkül az­­állami aparátusban­­betöltött funk­ciójára — folytatja — a Szovjet­unió állami vezetője az, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőjének tisztségét is ellátja. Kidomborítja a továbbiakban azt, hogy minden új pártvezetőnek legalább 5 évre van szüksége, hogy fölébe emelkedjen az elő­döknek. Sztálin ezt 1924 és 1929, Hruscsov 1953 és 1959, Brezsnyev pedig 1964 és 1969 között érte el. A legmagasabb tisztségek meg­szerzésére irányuló küzdelem mind az országot, mind a pártot megrázkódtatta, vagy hirtelen és megfontolatlan megoldások kö­vetkeztek belőle, vagy megbéní­totta a hatalmat a funkciójában. Megállapítja, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága első számú emberének meg­vá­lasz­tási módja számos fogyatékosságot mutatott. Felteszi a kérdést: hogyan kerül­hetett volna másként hatalomra olyan személyiség, mint Brezsnyev vagy Csernyenko, ha a megválasz­tás módja nem olyan, amilyen. Evégett javasolja az ország ve­zetőjének oly módon történő meg­választását, ahogyan az elnöki rendszerekben alkalmazzák, azzal a megkötéssel, hogy először a pártfőtitkárt választanák meg a kongresszuson, majd jelölnék a Szovjetunió elnöki tisztségére, s közvetlen és titkos szavazással döntenének. A párttól és a néptől származó kettős megbízatás lehe­tővé tenné a vezetőnek, hogy meghatalmazást kapjon a koráb­ban meghirdetett politika érvé­nyesítésére. ■ A pártértekezlet téziseiről folytatott vita néhány más részvevőjétől eltérő­en — ők a pártfőtiitkár és az államfő tisztségének szigorú különválasztását javasolják . Burlacki úgy véli, hogy ez téves, mert hatalmi harc lenne a következménye, továbbá az, hogy a párt teljesen alárendelné önmagának az államot. Egyik érve emellett: az ilyen rendszer jónak és hatékonynak bizonyult számos nyugati országban, ugyanúgy Kelet-Európában. Az elnöki rendszer bevezetéseiről még Hruscsov idejében gondolkodtak, ele magának Hruscsovnak semmit sem sikerült ezen a téren elérnie. Másrészt, Brezsnyev csak azt tette magáévá, ami neki személyesen megfelelt, meg­szerezve a legmagasabb rangú párt­os állami funkciókat, a demokrácia lényegét azonban elhanyagolta — írja cikkében a­ szovjet publicista, aki a fentieken kívül számos más, a Szov­jetunió alkotmányát, sőt a­z SZKP statútumát is érintő változásokat ja­vasol. (Tanjug) Változnak a szovjet belső határok? Jerevánban tegnap összeült Örményország Legfelsőbb Taná­csa, hogy megvitassa a szom­szédos Azerbajdzsán területén fekvő Karabah hegyvidék lako­sainak a terület Örményország­hoz csatolására vonatkozó kö­vetelését. Amint jelentették, a rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti az ülést. Az esemény iránt az egész Szov­jetunióban óriási érdeklődés nyilvánul meg. A szovjet törvényhozás értel­mében a területi-adminisztratív határok módosításának előfelté­tele az, hogy mindkét köztársa­ság beleegyezését adja s a ha­tározatot a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának is meg kell erősítenie. A Szovjetunió törté­nelmében már volt ilyen esetre példa, a végkifejlet azonban most teljesen bizonytalan. Az azerbajdzsáni legfelsőbb tanács elnöksége a napokban ugyanis elvetette a Karabah területről érkezett indítványt. (Tanjug) Drágább a­­kőolaj a világ­börzéken A nemzetközi nyersanyag­­piac hírei A Kőolajexportáló Országok Szervezetének miniszterei Bécs­­ben megállapodtak, hogy az év végéig korlátozzák a kitermelést, és ennek következtében a nemzet­közi árutőzsdéken emelkedett az olaj ára. Az OPEC szóban forgó megál­lapodása gyakorlatilag a korábban megállapított felső kitermelési kvótára vonatkozó politika foly­tatása. Megegyeztek, hogy ezen­túl is naponta legfeljebb 15,00 millió hordóval hoznak felszínre. Ehhez mindenesetre hozzá kell adni Irak napi 2,3 millió hordós kitermelését, Bagdad ugyanis nem ment bele a korlátozásba. A bécsi döntés következtében azonban a tőzsdéken csupán eny­hén emelkedtek meg az árak. Az olajkartell szeretné elérni a hor­dónkénti 18 dolláros árat, meg­ítélése­­szerint erre a közeljövőben sor kerül. Nyugati szakértők vi­szont egyenesen kétségbe vonják és úgy vélik az év végéig a nafta ára 1,5 dollárral, az OPEC által elérni kívánt ár alatt fog alakulni. Európában egyébként egy hordó nyersolaj ára 15,75, az Egyesült Államokban pedig 16,75 dollár. (Tanjug) (Reuter, TASZSZ telefotó) A 16 esztendős Marija Kalinyinát választották meg Moszkva szépé­vé a szovjet fővárosban először rendezett ilyen jellegű rendezvé­nyen. A csinos hölgy a Vörös té­ren levő szent Bazil templom előtt pózolt a fotóriportereknek Az ellentétek csak tárgyalással oldhatók meg Grósz Károly nyilatkozata bejelentett bukaresti látogatása előtt — Szólt a reformok visszhangjáról is A Románia és Magyarország kö­zött felmerült vitás kérdések csak tárgyalásokkal oldhatók meg — je­­lentette ki Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök bejelentett bukaresti látogatása előtt. — Szeretném nyíltan és vi­lágosan kifejteni álláspontunkat, éspedig az egész világközvélemény előtt — mondta. Kitérve a romániai falvak töme­ges lerombolására a magyar veze­tő rámutatott, hogy ez az akció nemcsak az erdélyi magyarság, ha­nem a többi romániai nemzeti ki­sebbség ellen is irányul. Amint mondta, a nemzetiségek jogai Ma­gyarország számára elvi kérdés. A magyar műépítészek szövetsé­ge tíz-egynéhány nappal ezelőtt felszólította 70 ország hasonló szer­vezeteit, hogy tiltakozzanak a bu­karesti elhatározás miatt. Grósz a továbbiakban elmond­ta, hogy a Német Demokratkus Köztársaság mellett Románia az egyetlen szocialista ország, amely tartózkodóan viszonyul a magyar­országi változásokhoz. Az összes többi ország őszinte érdeklődéssel és jószándékkal kísérik figyelem­mel a magyarországi reformokat. Az ami Magyarországon mostaná­ban történik, a szovjethez legha­sonlóbb változás, s nem egészen idegen tőle a lengyelországi útke­resés sem pedig az, ami az utóbbi időben Csehszlovákiában történik — mondta. A Nyugat nagy rokonszenvvel figyeli Magyarország erőfeszítése­it, hogy áthidalta a nehézségeket. Magyarország kötelességének érzi, hogy az ország javára fordítsa ezt a megnövekedett érdeklődést, emiatt szakítani kell bizonyos túl­haladott szokásokkal, tabukkal, az ideológiai, politikai és szellemi tespedtséggel. A belpolitikai helyzetről szólva elmondta, hogy a lakosság köré­ben kedvező fogadtatásra találtak a személyi változások, és megnö­vekedett a bizalom a vezetőség iránt. A legfontosabb feladatok közé sorolta a gazdaság átalakítá­sát a politikai rendszer fejleszté­sét és a szellemi tartalékok meg­mozgatását. A párt Központi Bizottságának munkacsoportját élén Pozsgay Im­rével, a Politikai Bizottság tagjá­val, a Hazafias Népfront főtitkárá­val, megbízták hogy elemezze az 1968-tól, a gazdasági reform beve­zetésétől napjainkig eltelt idősza­kot, bizonyos kulcskérdések vonat­kozásában azonban a figyelmet kiterjesztik 1956-ra és a második világháború utáni első évekre is. A pártvezetőségnek az a célja, hogy a 14. kongresszuson jól meg­alapozott realisztikus programmal rukkoljon ki, amely a soron követ­kező két évtizedben lehetőséget ad a fejlődésre — mondta Grósz Ká­roly. Nyíltabbak a Politikai Bizottság ülései Az MSZMP politikai bizottságá­nak üléseiről a magyar közvéle­mény eddig csak azt tudta, hogy általában minden második kedden tartják őket. A Népszabadság fotóriporterének most kedden először adódott alkal­ma megörökíteni, hogy mi történik a zárt ajtók mögött. A közelmúltban tartott országos pártértekezlet meghirdette ugyan a nagyobb nyíltságot, ám az elvet még meglehetősen tartózkodóan ültetik át a gyakorlatba. A Nép­szabadság, a magyar párt saj­tó­szerve, rövid szerkesztőségi jelen­tésben felsorolja, ki mindenki vett részt az ülésen, de a napirendről csak azt írja meg hogy a KB so­ron következő plénumára tett ja­vaslatokat vitatták meg. (Tanjug) A svéd diplomata nem utazik Romániába Pierre Schort, a Svéd Ki­rályság külügyi államtitkárhe­­lyettese lemondta Romániába tervezett látogatását tiltakozásul az ellen, hogy Bukarest meg­tagadta a beutazási vízumot két nagy svéd napilap munkatársá­tól. A stockholmi román nagykö­vetség a tavasszal értesítette a svéd külügyminisztériumot, hogy a Dagens Nyheter és a Svenska Dagladet­ című napila­pok két tudósítóját, a nemkí­vánatos személyek listájára he­lyezték. A reagens Nyheter teg­napi számában azt írja, az ügy hátterében az áll, hogy az egyik munkatársnője a Magyar­­országra menekült erdélyi ma­gyarokról cikkezett. Pierre Schorinak érvényes meghívása volt Romániába és kifejezte óhaját, hogy négy új­ságíró, köztük a román ható­ságok által nemkívánatosnak minősített két személy is elkír­­érje őt. (Tanjug) A KÖZEL-KELETI KÉRDÉS Sztrájk a megszállt területeken Gemayel libanoni elnök javaslatot tett utódjának személyére Tegnap a megszállt nyugati partvidéken és Gázában újabb ál­talános sztrájk kezdődött tiltako­zásul fiatal palesztinok bebörtön­zése ellen. Az izraeli megszálló hatóságok két napra felfüggesztették az ok­tatást a nyugati partvidéken. Bejrúti jelentés szerint Amin Gemayel, Libanon elnöke utód­jának Michel al Khurit, a köz­ponti bank volt kormányzóját ja­vasolta. Keresztény újság közlése szerint az Algírban a közelmúlt­ban megtartott arab csúcsértekez­leten Gemayel tárgyalt Asszad Szíriai elnökkel, s indítványt tett utódjának személyére. E lap szerint Asszad támogatja Khuri jelölését meghatározott fel­tételekkel. A megfigyelők szerint Damaszkusz a jövőbeni államfő­tül követeli, hogy a keresztények és a muzulmánok azonos képvi­selői hellyel rendelkezzenek a par­lamentben, a mostani keresztény többség helyett, továbbá törvénye­sítsék Szíria libanoni katonai je­lenlétét. (Tanjug) A magánlátogatáson Londonban tartózkodó Husszein jordániai ki­rály tegnap Margaret Thatcher miniszterelnökkel megvitatta az arab —izraeli viszályt, az arab csúcsértekezlet kimenetelét és a palesztin felkelést. Mindkét fél szorgalmazta a nemzetközi békeértekezlet összehívását. Elemezték a kétoldalú kereskedelmi és katonai együtt­működést is. MEGSZEGIK A GENFI MEGÁLLAPODÁST Islamabad és Kabul kölcsönös vádaskodása Feszültség az afganisztáni—pakisztáni határon Az afgán kormány május 15-e, a genfi megállapodás hatályba lé­pése óta 12 tiltakozó jegyzéket küldött Pakisztánhoz, azzal vádol­va Islamabadot, hogy folyamato­san megszegi a megállapodást. Pa­kisztán elutasított minden titla­­kozást és azzal vádolta Kabult, hogy nem tartja magát a genfi okmányhoz. A kölcsönös vádaskodás és a ha­tár feszült légkörére megerősíteni látszik azokat a jóslatokat, ame­lyeket a megfigyelők adtak ápri­lis 14-én a genfi megállapodás aláírásakor. Figyelmeztettek, hogy az okmány „távol áll a tökéletes­ségtől" és aligha szavatolhatja az afganisztáni front lecsillapítását, noha ma már afganisztáni—pa­kisztáni frontról is beszélni lehet. Mit ró fel Kabul Islamabadnak és mit vár el tőle?" Abdul Fatah Weidi, az afgán külügyminisztérium tájékoztatási osztályának megbízott igazgatója azt állítja, most már bizonyos, hogy Pakisztán számára csak a szovjet kivonulás fontos, a meg­állapodás többi részlete nem ér­dekli. Afganisztáni értelmezés szerint Islamabadnak négy ígéretét kell beváltania, miután aláírta a meg­állapodást: megakadályozni, hogy a „szélsőségesek" Pakisztán terüle­tén át kapják a fegyverszállítmá­­nyokat, bezárni a modzsaheddinek katonai kiképzésére szolgáló tábo­rokat, segíteni a menekültek haza­térését és megakadályozni az Af­ganisztán ellen irányuló propagan­dát. Csak e feltételek teljesítése után lehet szó az afganisztáni nemzeti megbékélésről és a térség béké­jének biztosításáról. Pakisztán erre vádakkal felelt. Esze­rint Afganisztán lassítja és akadályoz­za a szovjetek kivonulását. Ismételten hangsúlyozzák, hogy ,.a kabuli kor­mány semmit sem tett a menekültek hazatéréséhez szükséges kedvező fel­tételek megteremtése érdekében”. Ilyen körülmények között Pakisztán „nem hagyhat cserben hárommillió menekül­te* * *”. Islamabadban kifejezetten aggódnak ■ amiatt, hog­y „a­z unió, m­eztán és India, az ENSZ szószékéről koordináltan támadja Pakisztánt”. Igen félnek a Moszkva—Kabul—Delhi ten­gely nyomásától. Annál inkább, mert ezt növekvő határincidensek követik és Pakisztán belpolitikai helyzete is bi­zonytalan a parlament feloszlatása és Junejo kormányának eltávolítása után. Könnyű levonni a következtetést, hogy Pakisztán nem szándékozik meg­vonni támogatását az afgán kormány ellenlábasaitól, akik „igazi iszlám kor­mányt” akarnak létrehozni. Pakisztánt ugyanakkor aggasztják Moszkva, Delhi és Kabul éles hangú figyelmeztetései. * (Tanjug) NÉHÁNY SORBAN ADDISZ ABEBA: AZ ETIÓP HADSEREG KIŰZI A VÁROSOKBÓL A LÁZADÓKAT (Tanjug). — Az etióp hadsereg az utóbbi napokban kiűzte a tigrei lázadókat Korem Alemata, Maichev és Amalage városokból, Tigrei és Volo tartományokból. Ezeket ,,megtisztították” a lázadóktól az újonnan alakult egységek segítségével. Most még két városban tartják magukat a lázadók, akik Eritrea elválasztását követelik Etiópiától. Peking: különleges kínai­­­szánt-egységek (Tanjug­) — a kínai népfelszabadító hadsereg légierőinél különleges ejtőernyős egységeket alakítanak, amelyeket Kína hatalmas területének bármely pontján szükség esetén mozgósítani lehet. Legfeljebb 20 órájuk van az akcióba lépésre. A különleges devizant-egységeket első szakasznak nevezték el, több kisebb formációból állnak, amelyeknek azonban igen nagy a mozgékonyságuk. SYDNEY: AUSZTRÁLIA AKNASZEDŐKET AD EL AZ ÖBÖL-ORSZÁGOK­NAK (Tanj­ug). — Au­sztr­ái a ron­b­an korszerű aknaszedőket ad majd el a Perzsa-öböl arab országainak. Ezek parányi robot tengeralattjárókkal vannak felszerelve, amelyek felfedezik és messziről felrobbantják az úszó aknákat. Az aknaszedők értéke egyen­ként 50 millió dollár.

Next