Magyar Szó, 1988. június (45. évfolyam, 164-178. szám)
1988-06-16 / 164. szám
1988. június 16., csütörtökMagyar Szó KÜLPOLITIKAI VITA A SZOVJET PÁRTÉRTEKEZLET TÉZISEIRŐL javaslat az M1 rendszer levezetésére A Lityeraturnaja Gazéta részletesen megindokolja a kezdeményezést Fjodor Burlacki szovjet publicista, a Lityeraturnaja Gazéta tegnapi számában részletesen megindokolta az elnöki rendszer bevezetésére tett javaslatát A javaslatot egyébként a két hét múlva Moszkvában kezdődő pártértekezlet téziseiről folytatott társadalmi vita keretében tette meg. Nézete szerint a Szovjetuniónak sokkal inkább megfelelne az úgynevezett elnöki politikai rendszer, mint a mostani. Elképzelését „az ország vezetője” kérdésének taglalásával vezeti be, és megállapítja, hogy a demokratizálódásnak ez az egyik kulcskérdése. Tekintet anélkül azállami aparátusbanbetöltött funkciójára — folytatja — a Szovjetunió állami vezetője az, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőjének tisztségét is ellátja. Kidomborítja a továbbiakban azt, hogy minden új pártvezetőnek legalább 5 évre van szüksége, hogy fölébe emelkedjen az elődöknek. Sztálin ezt 1924 és 1929, Hruscsov 1953 és 1959, Brezsnyev pedig 1964 és 1969 között érte el. A legmagasabb tisztségek megszerzésére irányuló küzdelem mind az országot, mind a pártot megrázkódtatta, vagy hirtelen és megfontolatlan megoldások következtek belőle, vagy megbénította a hatalmat a funkciójában. Megállapítja, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága első számú emberének megválasztási módja számos fogyatékosságot mutatott. Felteszi a kérdést: hogyan kerülhetett volna másként hatalomra olyan személyiség, mint Brezsnyev vagy Csernyenko, ha a megválasztás módja nem olyan, amilyen. Evégett javasolja az ország vezetőjének oly módon történő megválasztását, ahogyan az elnöki rendszerekben alkalmazzák, azzal a megkötéssel, hogy először a pártfőtitkárt választanák meg a kongresszuson, majd jelölnék a Szovjetunió elnöki tisztségére, s közvetlen és titkos szavazással döntenének. A párttól és a néptől származó kettős megbízatás lehetővé tenné a vezetőnek, hogy meghatalmazást kapjon a korábban meghirdetett politika érvényesítésére. ■ A pártértekezlet téziseiről folytatott vita néhány más részvevőjétől eltérően — ők a pártfőtiitkár és az államfő tisztségének szigorú különválasztását javasolják . Burlacki úgy véli, hogy ez téves, mert hatalmi harc lenne a következménye, továbbá az, hogy a párt teljesen alárendelné önmagának az államot. Egyik érve emellett: az ilyen rendszer jónak és hatékonynak bizonyult számos nyugati országban, ugyanúgy Kelet-Európában. Az elnöki rendszer bevezetéseiről még Hruscsov idejében gondolkodtak, ele magának Hruscsovnak semmit sem sikerült ezen a téren elérnie. Másrészt, Brezsnyev csak azt tette magáévá, ami neki személyesen megfelelt, megszerezve a legmagasabb rangú pártos állami funkciókat, a demokrácia lényegét azonban elhanyagolta — írja cikkében a szovjet publicista, aki a fentieken kívül számos más, a Szovjetunió alkotmányát, sőt az SZKP statútumát is érintő változásokat javasol. (Tanjug) Változnak a szovjet belső határok? Jerevánban tegnap összeült Örményország Legfelsőbb Tanácsa, hogy megvitassa a szomszédos Azerbajdzsán területén fekvő Karabah hegyvidék lakosainak a terület Örményországhoz csatolására vonatkozó követelését. Amint jelentették, a rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti az ülést. Az esemény iránt az egész Szovjetunióban óriási érdeklődés nyilvánul meg. A szovjet törvényhozás értelmében a területi-adminisztratív határok módosításának előfeltétele az, hogy mindkét köztársaság beleegyezését adja s a határozatot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának is meg kell erősítenie. A Szovjetunió történelmében már volt ilyen esetre példa, a végkifejlet azonban most teljesen bizonytalan. Az azerbajdzsáni legfelsőbb tanács elnöksége a napokban ugyanis elvetette a Karabah területről érkezett indítványt. (Tanjug) Drágább akőolaj a világbörzéken A nemzetközi nyersanyagpiac hírei A Kőolajexportáló Országok Szervezetének miniszterei Bécsben megállapodtak, hogy az év végéig korlátozzák a kitermelést, és ennek következtében a nemzetközi árutőzsdéken emelkedett az olaj ára. Az OPEC szóban forgó megállapodása gyakorlatilag a korábban megállapított felső kitermelési kvótára vonatkozó politika folytatása. Megegyeztek, hogy ezentúl is naponta legfeljebb 15,00 millió hordóval hoznak felszínre. Ehhez mindenesetre hozzá kell adni Irak napi 2,3 millió hordós kitermelését, Bagdad ugyanis nem ment bele a korlátozásba. A bécsi döntés következtében azonban a tőzsdéken csupán enyhén emelkedtek meg az árak. Az olajkartell szeretné elérni a hordónkénti 18 dolláros árat, megítéléseszerint erre a közeljövőben sor kerül. Nyugati szakértők viszont egyenesen kétségbe vonják és úgy vélik az év végéig a nafta ára 1,5 dollárral, az OPEC által elérni kívánt ár alatt fog alakulni. Európában egyébként egy hordó nyersolaj ára 15,75, az Egyesült Államokban pedig 16,75 dollár. (Tanjug) (Reuter, TASZSZ telefotó) A 16 esztendős Marija Kalinyinát választották meg Moszkva szépévé a szovjet fővárosban először rendezett ilyen jellegű rendezvényen. A csinos hölgy a Vörös téren levő szent Bazil templom előtt pózolt a fotóriportereknek Az ellentétek csak tárgyalással oldhatók meg Grósz Károly nyilatkozata bejelentett bukaresti látogatása előtt — Szólt a reformok visszhangjáról is A Románia és Magyarország között felmerült vitás kérdések csak tárgyalásokkal oldhatók meg — jelentette ki Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök bejelentett bukaresti látogatása előtt. — Szeretném nyíltan és világosan kifejteni álláspontunkat, éspedig az egész világközvélemény előtt — mondta. Kitérve a romániai falvak tömeges lerombolására a magyar vezető rámutatott, hogy ez az akció nemcsak az erdélyi magyarság, hanem a többi romániai nemzeti kisebbség ellen is irányul. Amint mondta, a nemzetiségek jogai Magyarország számára elvi kérdés. A magyar műépítészek szövetsége tíz-egynéhány nappal ezelőtt felszólította 70 ország hasonló szervezeteit, hogy tiltakozzanak a bukaresti elhatározás miatt. Grósz a továbbiakban elmondta, hogy a Német Demokratkus Köztársaság mellett Románia az egyetlen szocialista ország, amely tartózkodóan viszonyul a magyarországi változásokhoz. Az összes többi ország őszinte érdeklődéssel és jószándékkal kísérik figyelemmel a magyarországi reformokat. Az ami Magyarországon mostanában történik, a szovjethez leghasonlóbb változás, s nem egészen idegen tőle a lengyelországi útkeresés sem pedig az, ami az utóbbi időben Csehszlovákiában történik — mondta. A Nyugat nagy rokonszenvvel figyeli Magyarország erőfeszítéseit, hogy áthidalta a nehézségeket. Magyarország kötelességének érzi, hogy az ország javára fordítsa ezt a megnövekedett érdeklődést, emiatt szakítani kell bizonyos túlhaladott szokásokkal, tabukkal, az ideológiai, politikai és szellemi tespedtséggel. A belpolitikai helyzetről szólva elmondta, hogy a lakosság körében kedvező fogadtatásra találtak a személyi változások, és megnövekedett a bizalom a vezetőség iránt. A legfontosabb feladatok közé sorolta a gazdaság átalakítását a politikai rendszer fejlesztését és a szellemi tartalékok megmozgatását. A párt Központi Bizottságának munkacsoportját élén Pozsgay Imrével, a Politikai Bizottság tagjával, a Hazafias Népfront főtitkárával, megbízták hogy elemezze az 1968-tól, a gazdasági reform bevezetésétől napjainkig eltelt időszakot, bizonyos kulcskérdések vonatkozásában azonban a figyelmet kiterjesztik 1956-ra és a második világháború utáni első évekre is. A pártvezetőségnek az a célja, hogy a 14. kongresszuson jól megalapozott realisztikus programmal rukkoljon ki, amely a soron következő két évtizedben lehetőséget ad a fejlődésre — mondta Grósz Károly. Nyíltabbak a Politikai Bizottság ülései Az MSZMP politikai bizottságának üléseiről a magyar közvélemény eddig csak azt tudta, hogy általában minden második kedden tartják őket. A Népszabadság fotóriporterének most kedden először adódott alkalma megörökíteni, hogy mi történik a zárt ajtók mögött. A közelmúltban tartott országos pártértekezlet meghirdette ugyan a nagyobb nyíltságot, ám az elvet még meglehetősen tartózkodóan ültetik át a gyakorlatba. A Népszabadság, a magyar párt sajtószerve, rövid szerkesztőségi jelentésben felsorolja, ki mindenki vett részt az ülésen, de a napirendről csak azt írja meg hogy a KB soron következő plénumára tett javaslatokat vitatták meg. (Tanjug) A svéd diplomata nem utazik Romániába Pierre Schort, a Svéd Királyság külügyi államtitkárhelyettese lemondta Romániába tervezett látogatását tiltakozásul az ellen, hogy Bukarest megtagadta a beutazási vízumot két nagy svéd napilap munkatársától. A stockholmi román nagykövetség a tavasszal értesítette a svéd külügyminisztériumot, hogy a Dagens Nyheter és a Svenska Dagladet című napilapok két tudósítóját, a nemkívánatos személyek listájára helyezték. A reagens Nyheter tegnapi számában azt írja, az ügy hátterében az áll, hogy az egyik munkatársnője a Magyarországra menekült erdélyi magyarokról cikkezett. Pierre Schorinak érvényes meghívása volt Romániába és kifejezte óhaját, hogy négy újságíró, köztük a román hatóságok által nemkívánatosnak minősített két személy is elkírérje őt. (Tanjug) A KÖZEL-KELETI KÉRDÉS Sztrájk a megszállt területeken Gemayel libanoni elnök javaslatot tett utódjának személyére Tegnap a megszállt nyugati partvidéken és Gázában újabb általános sztrájk kezdődött tiltakozásul fiatal palesztinok bebörtönzése ellen. Az izraeli megszálló hatóságok két napra felfüggesztették az oktatást a nyugati partvidéken. Bejrúti jelentés szerint Amin Gemayel, Libanon elnöke utódjának Michel al Khurit, a központi bank volt kormányzóját javasolta. Keresztény újság közlése szerint az Algírban a közelmúltban megtartott arab csúcsértekezleten Gemayel tárgyalt Asszad Szíriai elnökkel, s indítványt tett utódjának személyére. E lap szerint Asszad támogatja Khuri jelölését meghatározott feltételekkel. A megfigyelők szerint Damaszkusz a jövőbeni államfőtül követeli, hogy a keresztények és a muzulmánok azonos képviselői hellyel rendelkezzenek a parlamentben, a mostani keresztény többség helyett, továbbá törvényesítsék Szíria libanoni katonai jelenlétét. (Tanjug) A magánlátogatáson Londonban tartózkodó Husszein jordániai király tegnap Margaret Thatcher miniszterelnökkel megvitatta az arab —izraeli viszályt, az arab csúcsértekezlet kimenetelét és a palesztin felkelést. Mindkét fél szorgalmazta a nemzetközi békeértekezlet összehívását. Elemezték a kétoldalú kereskedelmi és katonai együttműködést is. MEGSZEGIK A GENFI MEGÁLLAPODÁST Islamabad és Kabul kölcsönös vádaskodása Feszültség az afganisztáni—pakisztáni határon Az afgán kormány május 15-e, a genfi megállapodás hatályba lépése óta 12 tiltakozó jegyzéket küldött Pakisztánhoz, azzal vádolva Islamabadot, hogy folyamatosan megszegi a megállapodást. Pakisztán elutasított minden titlakozást és azzal vádolta Kabult, hogy nem tartja magát a genfi okmányhoz. A kölcsönös vádaskodás és a határ feszült légkörére megerősíteni látszik azokat a jóslatokat, amelyeket a megfigyelők adtak április 14-én a genfi megállapodás aláírásakor. Figyelmeztettek, hogy az okmány „távol áll a tökéletességtől" és aligha szavatolhatja az afganisztáni front lecsillapítását, noha ma már afganisztáni—pakisztáni frontról is beszélni lehet. Mit ró fel Kabul Islamabadnak és mit vár el tőle?" Abdul Fatah Weidi, az afgán külügyminisztérium tájékoztatási osztályának megbízott igazgatója azt állítja, most már bizonyos, hogy Pakisztán számára csak a szovjet kivonulás fontos, a megállapodás többi részlete nem érdekli. Afganisztáni értelmezés szerint Islamabadnak négy ígéretét kell beváltania, miután aláírta a megállapodást: megakadályozni, hogy a „szélsőségesek" Pakisztán területén át kapják a fegyverszállítmányokat, bezárni a modzsaheddinek katonai kiképzésére szolgáló táborokat, segíteni a menekültek hazatérését és megakadályozni az Afganisztán ellen irányuló propagandát. Csak e feltételek teljesítése után lehet szó az afganisztáni nemzeti megbékélésről és a térség békéjének biztosításáról. Pakisztán erre vádakkal felelt. Eszerint Afganisztán lassítja és akadályozza a szovjetek kivonulását. Ismételten hangsúlyozzák, hogy ,.a kabuli kormány semmit sem tett a menekültek hazatéréséhez szükséges kedvező feltételek megteremtése érdekében”. Ilyen körülmények között Pakisztán „nem hagyhat cserben hárommillió menekülte* * *”. Islamabadban kifejezetten aggódnak ■ amiatt, hogy „az unió, meztán és India, az ENSZ szószékéről koordináltan támadja Pakisztánt”. Igen félnek a Moszkva—Kabul—Delhi tengely nyomásától. Annál inkább, mert ezt növekvő határincidensek követik és Pakisztán belpolitikai helyzete is bizonytalan a parlament feloszlatása és Junejo kormányának eltávolítása után. Könnyű levonni a következtetést, hogy Pakisztán nem szándékozik megvonni támogatását az afgán kormány ellenlábasaitól, akik „igazi iszlám kormányt” akarnak létrehozni. Pakisztánt ugyanakkor aggasztják Moszkva, Delhi és Kabul éles hangú figyelmeztetései. * (Tanjug) NÉHÁNY SORBAN ADDISZ ABEBA: AZ ETIÓP HADSEREG KIŰZI A VÁROSOKBÓL A LÁZADÓKAT (Tanjug). — Az etióp hadsereg az utóbbi napokban kiűzte a tigrei lázadókat Korem Alemata, Maichev és Amalage városokból, Tigrei és Volo tartományokból. Ezeket ,,megtisztították” a lázadóktól az újonnan alakult egységek segítségével. Most még két városban tartják magukat a lázadók, akik Eritrea elválasztását követelik Etiópiától. Peking: különleges kínaiszánt-egységek (Tanjug) — a kínai népfelszabadító hadsereg légierőinél különleges ejtőernyős egységeket alakítanak, amelyeket Kína hatalmas területének bármely pontján szükség esetén mozgósítani lehet. Legfeljebb 20 órájuk van az akcióba lépésre. A különleges devizant-egységeket első szakasznak nevezték el, több kisebb formációból állnak, amelyeknek azonban igen nagy a mozgékonyságuk. SYDNEY: AUSZTRÁLIA AKNASZEDŐKET AD EL AZ ÖBÖL-ORSZÁGOKNAK (Tanjug). — Ausztrái a ronban korszerű aknaszedőket ad majd el a Perzsa-öböl arab országainak. Ezek parányi robot tengeralattjárókkal vannak felszerelve, amelyek felfedezik és messziről felrobbantják az úszó aknákat. Az aknaszedők értéke egyenként 50 millió dollár.