Magyar Szó, 1988. augusztus (45. évfolyam, 210-240. szám)

1988-08-01 / 210. szám

2 KÜLPOLITIKA A­ kyiral Panama utcáin gyakran látni farmernadrágos amerikai katoná­kat. Rendszerint a Granada Szál­loda körül gyülekeznek, de ha­sonló kép fogadja a helyi lakoso­kat a China Pub közelében is. Egyelőre és szerencsére ez a leg­ékesebb bizonyítéka az amerikaiak jelenlétének. Mégis felmerül a kérdés, végrehajtható-e és meny­nyire reális annak a lehetősége, hogy az országban állomásozó mintegy 15 000 amerikai katona harcba bocsátkozzon a panamai nemzeti gárdával, méghozzá az ország fővárosában. A panamai hadseregben úgy vé­lekednek, hogy ez nincs kizárva, sőt az USA elnöke megbízatásá­nak utolsó fél évében mindent megtesz az úgynevezett Panama­akció befejezéséért, tekintet nél­kül arra, hogy mindennek milyen következményei lesznek. Noriega tábornok minden alkalmat megra­gad, hogy bizonyítsa, milyen nehéz feladat vár az agresszorra. Az or­szág erős emberének nevezett No­riega, a fegyveres erők főparancs­noka azt is megpróbálja érzékel­tetni az idegen katonákkal, hogy még a legnyomorúságosabb körül­mények között élő emberek is szembefordulnak velük. Rendsze­rint erélyes hangi beszédeket tart és nagygyűléseken is fellép. A város egy másik részében, a luxusnegyedben, igen gyakori lát­vány a házakra írt jelszó: „Kö­szöntjük városunkban az ameri­kai csapatokat.” „Elegünk van No­­riegából, intervenciót akarunk”, mondta egy gazdag ifjú, miközben Porsche márkájú gépkocsijára kö­nyökölt. Egy fiatal amerikai üz­letember azonban másként véleke­dik. Szerinte teljesen értelmetlen lenne, ha a Pentagon katonai ak­cióra szánná rá magát. „Nézzék csak meg ezeket az épületeket, a csatorna mellett létesített objektu­mokat és egyáltalán az itt élő em­bereket. Mindez egyszerűen meg­semmisülne, s ez lehetetlen, mert ilyesmire senki sem szánná rá magát, még Reagan sem.” Panamában nem tapasztalható a háborútól való félelem. A pana­mai átlagember nem hiszi el, hogy ilyesmire sor kerülhet, kivéve azt a 12 000 személyt, akiket gyakran látni tereken, amint éppen gyakor­latoznak. Egy-egy csoportot rend­szerint nyugalmazott katonatiszt oktat. A panamai válság jelen pilla­natban elsősorban pénzügyi prob­lémákkal hozható összefüggésbe. A tisztségviselők nagy többsége úgy véli, hogy Washington az évszá­zad végéig nyomást gyakorol az ország vezetőségére, hogy tovább­ra is fenntarthassa katonai tá­maszpontjait Panamában. Solis Palma elnök a közelmúltban meg is magyarázta, miért fokozódna a csatorna szerepe. Ha megkezdődne az atomfegyverek megsemmisíté­sének szélesebb körű folyamata, a hagyományos háborúban a csator­na ismét stratégiai fontosságú len­ne. Mégis figyelembe véve az ország eddigi történelmét, egyáltalán nem titok, hogy 1864. óta az Egyesült Államok már több mint hússzor beavatkozott az ország belü­gyeibe. A legutóbb például 1984-ben. A szakértők úgy vélik, hogy ha most kerülne sor egy fegyveres össze­tűzésre, akkor 5000 amerikai kato­na maradna a csatatéren és ösz­­szesen 18 000 katona sebesülne meg. „A nép minden bizonnyal megsemmisítené a csatorna körüli létesítményeket” — jelentette ki egy a 12 000 önkéntes közül. Dusán DAKOVIC PANAMA lehetséges-e amerikai támadás? Az USA már több mint hússzor megsértette az ország szuverenitását . Derűlátók is akadnak Változások a kínai hadseregben Ismét bevezetik a katonai rendfokozatokat Kínában a hadsereg napja (au­gusztus 1.) vk.V mából rendezett ünnepségen Pekingben nem jelen­t meg Teng H­szi­ao-Ding, a fegyve­res erők főparancsnoka, az ország kétségkívül első számú politikai személyisége. Kínai hírforrások szerint az idős politikus szándéko­san döntött ígl, hogy lehetőséget adjon Csao Ce langnak, a Kínai KP KB főtitká­inak a katonai bi­­zottságok alelr­ökének, hogy kato­nai körökben megerősítse pozíció­­ját, hiszen az utóbbi időben olyan megállapítások hangzottak el hogy nincs ko­moly tekintélye a tisztikarban. A kínai ha 1.10'eenek rendkívül fontos szerepe ''in a társadalom­ban, hiszen a védelem teljes mér­tékben reá hárul. A feeweres tes­tületben mától ismét alkalmazzák a katonatisztek­ rendfokozat sze­rinti meskü’ s ■,!'?ztetését. Ezt a gyakorlatot 28 évvel ezelőtt szün­tették meg Mao Cetung rendelete értelmében. A kínai hadseregben az elöljárókat három csoportba fogják beosz­tni 11 különféle ka­tonai ranggal. A kínai Hszinhua hírügynökség közölte, hogy mint­egy 100 000 tudóst előadót és más személyt, ak­i­b­­en pillanatban­­ hadseregben dolgoznak a kínai fegyveres erőknél szolgálatot tel­­jesítő polgári személy státussal ru­háznak fel. Az utóbbi években megkezdett hadseregreform amelynek eggyik leglátványosabb mozzanata a négy­­milliónyi ka­pus létszámának há­rommillióra történt csökkentése. Tene Hsziao-Ding kezdeményezé­sének eredménye Ez a határozat is a hadsereg korszerűsítésével ma­gyarázható bárcsak a fegyveres erők költségvetésének csökkentése és több olyan üzem termelési fo­lyamatának meg­változtatása, amel eddig kizárólag a hadiiparnak dol­gozott Haitiben demokráciát akarnak Haitiban már a héten meg kell kezdődnie a nemzeti párbeszédnek a hadsereg és a politikai pártok, valamint az egyház képviselői kö­zött a demokratikus rend megte­remtése érdekében. A katolikus és a vudu egyház a politikai pártok nagy többsége és bizonyos fenn­­tartással a hadsereg egy része is támogatta Marc Bazinnak, a szi­getország konzervatív politikusá­nak azt a javaslatát, hogy az ér­dekelt felek üljenek tárgyalóasz­talhoz. Haitiban a múlt hónapban ismét a hadsereg vette át a hatalmat megbuktatva Leslie Manigat el­nököt, akit gyanúsnak nevezett körülmények között választottak meg az év elején. Marc Bazin há­rom nappal ezelőtt párbeszédet javasolt a hadseregnek, hivatkoz­va Henry Namphi tábornoknak a katonai junta vezetőjének arra a kijelentésére, hogy a hadsereg a tömegek támogatása nélkül kép­telen demokratikus változtatások­ra Haitiban. Bazin még azt is el­mondta, hogy ha kudarcba ful­lad a nemzeti párbeszéd, akkor a nép számára nem marad más, mint az utcán kiharcolni a de­mokráciát. (Tanjug) GÖRÖGORSZÁG Választások jövőre Andreasz Papandreu görög kor­mányfő kijelentésére hivatkozva a Reuter hírügynökség arról szá­molt be, hogy Görögországban 1989. június 18-án parlamenti vá­lasztásokat tartanak. Legutóbb 1985-ben voltak választások, ak­kor a Pánhellén Szocialista Mun­káspárt (PASOK) a szavazatok 46 százalékát szerezte meg. Palesztin vezetők letartóztatása Az izraeli megszállók hatósági szervei tegnap kora reggeli órák­ban letartóztattak két közismert palesztin személyt. A törvény ér­­telmében a letartóztatott paleszti­nokat fél évig tarthatják börtön­ben anélkül, hogy vádat emel­nének ellenük vagy bíróság elé ál­lítanák őket. Nyugati hírügynök­ségek jelentése szerint Fejszal Husszeinről (47), az arab tanulmá­nyi központ vezetőjéről és Musz­­tafa Abu Zaharról, a kelet-jeru­­zsálemi kereskedők egyesületének vezetőjéről van szó. A megszálló hatóságok szerint Fejszal Husszein az immár hét hónapja tartó pa­lesztin felkelés egyik vezéralakja. Ezenkívül a tanulmányi központot is bezárták egy évre. Fejszal Husz­­szeint nem egész két év leforgása alatt most vették harmadszor őri­zetbe. A térségben ő az Al Fatah vezetője. Az utóbbi négy napban 50 pa­lesztint vettek őrizetbe, mert részt vettek a jeruzsálemi tüntetések­ben. Bővülő együttműködés Janez Zemljarič befejezte iraki látogatását Két napig tartó munka jellegű látogatásának befejeztével Janez Zemljarič, a jugoszláv—iraki gaz­dasági és tudományos műszaki vegyes bizottság elnöke, az SZVT alelnöke Bagdadban a Tanjug tu­dósítójának kijelentette, hogy küldöttségünk azzal a céllal uta­zott Irakba, hogy megvitassák a gazdasági, kereskedelmi, tudomá­nyos és műszaki együttműködés­re vonatkozó évi tervet, valamint véleményt cseréljenek az esetle­ges bővítések lehetőségéről, ami hozzájárulna a két ország között kialakult kedvező kapcsolatok ápolásához. Zemljarié és Taha Jaszin Ramadan iraki kormányfő­helyettes szombati megbeszélése­in megállapították, hogy a két or­szág kapcsolatai kedvezően ala­kulnak. Szó volt több időszerű nemzetközi kérdésről is, különös tekintettel az Öbölben kialakult h­elyzetre és természetesen az iraki —iráni háború megszüntetésére. A felek hangsúlyozták, hogy a ve­gyes bizottság határozatait sike­rül valóra váltani, s néhány kér­désről tovább folynak majd az eszmecserék Belgrádban. Szep­temberben ugyanis Branko Miku­licnak, az SZVT elnökének meg­hívására Ramadan hazánkba láto­gat. Zemljarié dr. Mohamed Mahdi Szalehhal, iraki kereskedelmi mi­niszterrel elsősorban a gazdasági és kereskedelmi együttműködések lehetőségeiről tárgyalt. Véleményt cserélt a kőolajügyi miniszterrel is, megállapodtak a felmerült ne­hézségek elhárításáról, hiszen az Irakban megkezdett munkálato­kat mielőbb be kell fejezni. Szó volt többek között a Jugoszláviá­nak szállítandó iraki kőolaj meny­­nyiségének növeléséről is. A meg­beszéléseken jelen volt Stojan Andov, hazánk iraki nagykövete is. (Tanjug) ­Reuter telefotó Tegnap a szovjet haditengerészet napja alkalmából a Leningrádot átszelő Néva folyón nagyszabású vízi bemutatót tartottak. Miközben egy csoport valamelyik hadihajót vizsgálgatja kíváncsian, a tengeré­szek városnézésre indulnak Genscher elutazott Moszkvából Háromnapos munka jellegű láto­gatásának befejezése után tegnap hazautazott Moszkvából Hans Diet­rich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter. Azzal a meggyőző­déssel hagyta el a Szovjetuniót, hogy Mihail Gorbacsov pártfőtit­kár reformjai őszinték. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a Gorbacsovval folytatott kétórás megbeszélés után, amelyen Kohl kancellár októberi szovjetunióbeli látogatásának részleteit vitatták meg, Genscher hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetés rendkívül komo­lyan viszonyul az országban ta­pasztalható átalakítási folyamat­hoz. Hangsúlyozta továbbá, Gorbacsov meggyőzte őt arról, hogy nem áll szándékában a nyu­gat-európai országok szövetségét elválasztani az Egyesült Államok­tól, hanem elsősorban a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok javí­tására törekszik. A magas rangú szovjet tisztség­viselőkkel folytatott beszélgetésé­­­ben, beleértve Sevardnadze kül­ügyminiszterrel való párbeszédét is, mindkét fél egyetértett abban, hogy mind a Keletnek, mind pe­dig a Nyugatnak az együttmű­ködés elmélyítésére kell töreked­nie, jelentette ki Genscher tegnapi sajtóértekezletén. (Tanjug) Irán hajlandó tárgyalni Irakkal (Folytatás a 1­1. oldalról) megállapodás megkötése után va­lamennyi hadihajó távozik a tér­ségből. Jelen pillanatban a hely­színen több mint 70 amerikai és NATO tagországbeli hadihajó tel­jesít szolgálatot. Az iráni politi­kus azt is hangsúlyozta, hogy ezeknek a hajóknak a kivonása a térségből hozzájárulhatna a béke megteremtéséhez, de az ügy halo­gatása semmiképpen sem akadá­lyozhatná meg a megállapodás megkötését. Várhatóan 10 napon belül meg­kezdi munkáját az ENSZ külön­bizottsága, hogy megállapítsa, me­lyik felet terheli a felelősség a háború kirobbantásáért. A brazil elnök Bolíviában José Sarney brazil elnök tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Bolíviába érkezett Jóllehet Brazí­liának a leghosszabb határa ép­pen Bolíviával van, a két ország nem fejlesztette kellőképpen ke­reskedelmi kapcsolatát. Éppen ezért Sarney elnök és a küldött­ség tagjai La Pazban elsősorban a brazil piac megnyitásának lehe­tőségéről tárgyalnak majd. Mód­ja nyílik ezenkívül a helyszínen meggyőződni annak a gazdasági csodának az eredményeiről, ame­lyeket 1985-be­n valósított meg Victor Paz Estenssoro bolíviai el­nök, méghozzá rendkívül rövid idő alatt a kezdeti 27 000 százalé­kos infláció ellenére, amely a je­len pillanatban mindössze 17 szá­zalék. (Tanjug) A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Raif Dizdarevic és Dusán Popovszki üdvözlőtávirata A Svájci Államszövetség nem­zeti ünnepe alkalmából Raif Diz­­darevic, a JSZSZK Elnökségének elnöke az Elnökség és a maga ne­vében üdvözlő táviratban gratulált Otto Stichnek, a semleges ország elnökének. Ebből az alkalomból Dusán Popovszki, a JSZSZK Kép­viselőházának elnöke ugyancsak táviratot intézett Alois Doblerhez, a kantonok tanácsának elnökéhez és Jean Jacques Chérierhez, a szö­vetségi parlament neveezeti tanácsá­nak elnökéhez. (Tanjug) 1948. augusztus 1. hétfő Brazil megállapodás a Párizsi Klubbal Brazília megállapodást írt alá a nyugati országok egy részét tömö­rítő, úgynevezett Párizsi Klubbal csaknem 5 milliárd dollár adóssá­gának átütemezéséről. Ezáltal si­került megoldani az 1987. január elsejétől az 1990. március 31-éig tartó időszakban a Párizsi Klub néhány hitelfolyósító országának visszafizetendő kölcsön problémá­ját. Egyébként a Párizsi Klubnak Brazília 17 milliárd dollárral tar­tozik, és most, miután sor került az adósság egy részének átüteme­zésére, bebizonyosodott, hogy José Sarney brazil elnök ismét kitett magáért, hiszen visszaszerezte or­szága tekintélyét a nemzetközi pénzügyi körökben. Ez a dél-amerikai állam a világ legeladósodottabb országa, 121 milliárd dollárral tartozik hitele­zőinek. A közelmúltban azonban a nyugati bankokkal sikerült meg­állapodnia 63,4 milliárd dollár­nyi adósságnak átütemezéséről. (Tanjug) Kabulban egyre veszélyesebb a helyzet London azt javasolja a brit állampolgároknak, hogy hagy­ják el az afganisztáni fő­várost A brit kormány azt tanácsolta a szigetország állampolgárainak, akik az afganisztáni fővárosban tartózkodnak, ha mgy a megromlott biztonsági helyzet miatt mielőbb hagyják el Kabult. Bizonyos érte­sülések szerint a Foreign Office már megtette a szükséges intéz­kedéseket, hogy a jövő hét folya­mán Kabult elha­gyhassák a brit nagykövetségen dolgozó angolok és családtagjaik. Hasonló javasla­tot tettek az ausztrál és az új­­zélandi állampolgároknak is, szá­muk Kabulban, illetve más af­ganisztáni városokban úgyszintén ötven­re tehető. A londoni kormány határozata azután született, hogy Kabult az utóbbi hetekben sorozatos rakéta­­támadások érték. Egy ilyen akciót július 24-én hajtottak végre az ellenforradalmárok. Akkor hét rakétát lőttek ki a repülőtér irá­nyába, három azonban célt té­vesztett és egy lakónegyedben csapódott­­be. (Tanjug) Kutatások a legnagyobb kalózkincs után A Seychelle-szigeteken meg­kezdik az Indiai-óceán legnagyobb kalózkincsének feltárását Oliver Le Vasseur ismert francia kalóz­kincse után kutatnak, (drágakő, arany, ékszer), amelynek értékét mintegy 600 millió dollárra becsü­lik. John Cruis Winlkins, akinek az apja 27 évet töltött el ugyan­ezzel a kutatással, azt állítja, hogy jó úton halad. A kutatásokban a Seychelle-szigetek kormánya is részt vesz, az esetleges lelet fele illeti meg.

Next