Magyar Szó, 1988. november (45. évfolyam, 317-329. szám)

1988-11-16 / 317. szám

1986. november 16., szerda A Balkán-félszigeti együttműködés kibővítése Karolosz Papun­asz görög külügyminiszter interjúja ma kezdődő jugoszláviai látogatása előtt Az európai egységnek mind­en nehézség és történelmi konfron­tálódát ellenére (jusson eszünkbe Franciaország és Németország) fenomén ereje van, amely barát­ságra és együttműködésre szólítja fel a népeket. Mint a Balkán-félsziget országok, kövessük az Euró­pai Közösség példáját. A fentiek­et a Szarajevói rádiónak adott in­terjújában közölte Karolosz Papu­liasz görög külügyminiszter, aki mától kétnapos látogatáson tartó­zkodik Jugoszláviában. A kérdésre, hogy Görögország és Jugoszlávia mit tehet konkrétan a balkáni együttműködés terén, és mit a kétoldalú kapcsolatokban, a görög külügyminiszter azt vála­szolta, hogy „Görögország és Ju­goszlávia a balkáni együttműkö­désre irányuló erőfeszítések rész­vevője”. Hiszem, hogy országaink­nak reális javaslatokat kell felkí­nálniuk és apró, de biztos lépése­ket tenniük előre. A kétoldalú kap­csolatok terén különösen a gazda­ságban még számos kihasználatlan lehetőség rejlik. Gondolok az ide­genforgalomra, közlekedésre, a vi­lágpiacon való közös fellépésre, a művelődési együttműködésre, sőt a honvédelmi fegyverek előállításá­ban való együttműködésre. Mind­ez egyelőre csak elképzelés és kor­mányaink csupán keretet hoznak létre, amelyet majd egyéb fórumok (állami, szövetkezeti vagy magán­tényezők) fognak kitölteni együtt­működésükkel.” A következő kérdés az volt, hogy Papun­asz jugoszláviai látogatása a balkáni találkozó szellemének fe­lel-e meg. Papun­asz hangsúlyozta, hogy nem, mert a kétoldalú, magas szintű kapcsolatok sokkal régebb­ről erednek, még a múlt század­ból. A két országnak a nehéz idők­ben mindig egyazon oldalon voltak az érdekei. Emiatt kormányunk és minden, görög kormány külön fi­gyelmet szentelt a kétoldalú kap­csolatoknak és maga Papun­asz is gyakran nyilatkozta, hogy Görög­ország lényegesnek tartja őket. ..1981 óta több ízben jártam Jugo­szláviában, és fogadtunk jugoszláv tisztségviselőket. Mint tudják, kül­politikánk lényeges tényezője a jó­szomszédi kapcsolatok ápolása, aminek az athéni kormány külön figyelmet szentel.” A Balkán-félsziget Európához tartozik nemcsak földrajzilag, ha­nem a civilizáció és politika szem­pontjából is — hangsúlyozta Pa­pun­asz. Mi­ mást is mondhatna Gö­rögország külügyminisztere, hiszen ez az ország hozzájárult a közös európai kulturális és szellemi ja­vak létrehozásához. .,A balkáni or­szágok és az Európai Közösség kö­zötti kommunikáció egyik csator­nája akarunk lenni, mivel Görög­ország az Európai Közösség egyet­len balkáni tagja. Hiszem, hogy a Balkán-félsziget sokban hozzájá­rulhat kontinensünk békéjéhez és együttműködéséhez” — nyilatkozta Papun­asz a Szarajevói rádió mun­katársának. (Tanjug) Lemond-e a görög kormány? Megfigyelők szerint ez nem túl valószínű, bár a Koszko­­lasz-ügy miatt az ellenzék határozottan követeli . A par­lament tárgyal a múlt héten megszökött szélhámos millio­mos üzelmei kapcsán kirobbant botrányról (Külön tudósí­tónk telefonjelen­tése) Szaloniki, november 15. Akik­­jól ismerik a görögöket, azok azt állítják, hogy a görög embert két dolog érdekli igazán: a sport és a politika. Nos, e két dolog most alaposan összefonódott egymással, s a mai görög—ma­gyar barátságos mérkőzés légkörére alaposan rányomta bélyegét a Koszkolasz-botrány körül kialakult helyzet, mely kormányválsággal is fenyeget Athénban. , Mint már többször ismertettük, Görögországot jelenleg bizonyos Jorgosz Koszkotasz szélhámos mil­liomos esete tartja lázban olyany­­nyira, hogy az elhomályosítja még a Papandreu miniszterelnök és titkárnője, Dimitra Lianni (Mimi) szerelmi botrányát is. Koszkotasz néhány éve szegény banktisztvi­selőként vándorolt ki az USA-ba, majd egy éve dúsgazdag milliár­dosként tért haza, és sorra vásá­rolta a különböző cégeket, ban­kokat, sőt az egyik legnépszerűbb görög labdarúgóklubot, az Olim­piakoszt is megvette. Sokan már Koszkotasz terjeszkedésekor és az ismert labdarúgók megvásárlása­kor (csak az időközben magyaror­szági bundabotrányba keveredett Détári Lajosért 17 millió márkát fizetett) felhívták a figyelmet ar­ra, hogy Koszkotasz vagyona eny­hén szólva kétes eredetű. Ekkor azonban mit sem tehettek ellene, hisz a figyelem középpontjába ke­rült 34 éves milliomos jóban volt a kormány tagjaival, sőt bejáratos volt Papandreu miniszterelnökhöz is. Amikor azonban három hete a Koszkotasz igazgatása alatt álló Krétai Bank fizetésképtelenné vált, s a csőd szélére jutott, zárolták számláját, s Koszkotasztól meg­vonták a külföldre távozási enge­délyt, de ő a múlt héten mégis titokban ismeretlen irányba szö­kött az országból. A görög közvélemény szerint, mely egyébként úgy véli, hogy Koszkotasz a Krétai Bank beté­teseinek pénzéből költekezett, erre csak a kormány illetékeseinek tud­tával kerülhetett sor. Koszkotaszt egyébként csalással és okirathami­sítással vádolják, s az üzelmei so­rán eltűnt pénz összege napról napra nő: e pillanatban 30 millió dollárra becsülik. Időközben kide­rült, hogy az USA-ban Koszko­taszt nyolc hamis nevén körözték, mert tiltott kábítószer- és fegy­verkereskedelemmel és -csempé­széssel foglalkozott, s valószínűleg ezzel alapozta meg vagyonát. Koszkotasz szökése után lemon­dott Anasztasziosz Szehiotisz köz­rendügyi miniszter (ez belügymi­niszternek felel meg). Agamemnon Kucojorgasz igazságügy-miniszter, a kormány második alelnöke pedig felkínálta lemondását. Felkérte Papandreu miniszterelnököt, hogy feladatának intézéseit egy magas rangú jogi szakember vegye át mindaddig, amíg felsőbbrendű vizs­gálat nem állapítja meg esetleges felelősségét. Papandreu azonban nem válaszolt, így az igazságügy­miniszter továbbra is tisztségében maradt. A miniszterelnök mind­össze ennyit mondott: ismerem és tisztelem Kucojorgasz múltját és jelenét. Az ellenzéki parlamenti pártok az egész kormány lemondását kö­vetelik, mert legalább 30 kor­mánytagot azzal vádolnak, hogy Koszkotasz megvesztegette őket. Az üggyel kapcsolatban a görög parlamentben heves vita kezdődött éles szópárbajok kíséretében, kime­netelét lehetetlen megjósolni. Megfigyelők nem tartják való­színűnek a kormány lemondását, de kizártnak sem. Azt viszont so­kan szinte bizonyosra veszik, hogy a Koszkotasz-botrány miatt Pa­­pandreuék nem várhatják meg a jövő év júniusában esedékes vá­lasztásokat, s kénytelenek lesznek rendkívüli választásokat kiírni. Az utcán tüntető tömegek pedig" Karamanlisz 1963—Papandr­eu 1988 feliratú transzparenseket hordoz­nak, emlékeztetvén arra, hogy ne­gyed százada a Lambrakisz-gyil­­kosság kapcsán kirobbant botrány ügyében is a kormány halogatta lemondását, s végül a miniszter­­elnök hamis útlevéllel volt kény­telen kiszökni az országból. .. SIMON­YI Zoltán JHIáSALÓ KÜLPOLITIKA Đizdarević fogadta Jazovot Raif Dizsiarevic, a JSZSZK El­nökségének elnöke tegnap fogadta Dmitrij Jazov hadseregtábornokot, a Szovjetunió véderő miniszterét, aki hivatalos látogatásom tartóz­kodik hazánk fegyveres erőinél. A baráti légkörű megbeszélésen megelégedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a ju­goszláv—szovjet kapcsolatok, eh­hez nagymértékben hozzájárult Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának közelmúltban tett jugoszláviai látogatása. Jazovot fogadta még Branko Mikulic, az SZVT elnöke. A szovjet véderőminiszter ven­déglátójával, Veljko Kadijevic ve­zérezredessel, szövetségi honvédel­mi titkárral és helyettesével, Sta­­ne Browe altengernaggyal tegnap látogatást tett a zarkovói repülő­­gépipari intézetben. Tupurkovszki megbeszélése a belga szocialisták küldöttségével Dr. Vaszil Tupurkovszki, a JKSZ KB Elnökségének tagja tegnap megbeszélést folytatott a belga Szocialista Párt küldöttségének tagjaival és a delegáció vezetőjé­vel, Jooz Weeynekkel, a párt vég­rehajtó bizottságának tagjával, a parlamenti szocialista csoport el­nökével. A tárgyaló felek a megbeszélésen kimerítő eszmecserét folytattak a két ország belpolitikai eseményei­ről és a két Párt tevékenységéről. A belga vendégek nagy érdeklő­dést tanúsítottak a hazánkban folyamatban levő alkotmánymódo­sítási folyamat és a gazdasági rendszer megváltoztatására tett kísérletek iránt. Tájékoztatták ugyanakkor a vendéglátókat a Belgium föderatív államberende­zésében történő időszerű esemé­nyekről. Szó esett egyebek között a JKSZ és a belga Szocialista Párt együttműködéséről is. (Tanjug) Bolgár harcosok küldött­ségének látogatása Dr. Božidar Colaković, a JDNSZSZ Országos Választmányá­nak elnöke tegnap fogadta a fasiz­mus és kapitalizmus ellen küzdő bolgár harcosok bizottságának kül­döttségét, amelyet dr. Vladimir Bonev, a bizottság elnöke, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja vezet. A de­legációt, amely a Harcosszövetség Országos Bizottságának meghívá­sára tartózkodik hazánkban, dr. Colakovic megismertette a JDNSZSZ tevékenységével és fel­adataival. Radonja Bojovic, a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsa a harcosok és a hadirokkantak kérdésével foglalkozó bizottságá­nak elnöke ugyancsak fogadta a bolgár küldöttséget. (Tanjug) (APA telefotó) Szimbolikus akciót hajtott végre tegnap Bécsben a román utazási iroda előtt az Osztrák Egyetemis­ták Szervezete. Kartonházakat romboltak le buldózerrel tiltakozá­sul Ceausescu elnök tervei ellen, hogy mintegy nyolcezer falut le­bont a termőföld növelése érdeké­ben. A kép az akcióról készült Kikiáltották a független palesztin államot (Folytatás az 1. oldalról) Izrael visszautasítja a PFSZ lépését A Palesztin Nemzeti Tanács ha­tározata a PFSZ egyoldalú lépése, amely nem szolgálja a közel-keleti békefolyamat javát, s teljesen el­fogadhatatlan Izrael számára — áll a Tel Aviv-i külügyminisztérium tegnapi hivatalos közleményében. E minisztérium szóvivője szerint „a Palesztin Nemzeti Tanács nem ismerte el a zsidó állam jogát a létezésre, s a PFSZ továbbra is ki­tart törekvése mellett, hogy meg­semmisíti Izraelt”. Izrael álláspontja nem keltett meglepetést. Úgy tűnik, hogy sem­milyen okmányban nem kívánja látni a kedvező elemeket, s ezzel elveti a palesztin kérdés bármi­lyen megoldását. Algéria az első állam, amely el­ismerte a palesztinok hazáját. Utána ugyanezt megtette Irak és Malaysia is. Kuvait tegnap ismer­te el a független államot, főváro­sával, Jeruzsálemmel együtt. A palesztin államot lapzártáig elis­merte még Tunézia és Szaúd-Ará­­bia. Reagálások Az arab közvélemény egyönte­tű helyesléssel fogadta a palesztin állam létrehozását. Az értékelés szerint a palesztin mozgalom e je­lentős politikai lépésével serkente­ni fogja a törvényes jogok kiví­vásáért folytatott harcot. Mubarak egyiptomi elnök kije­lentette, hogy hazája helyesli —­­szavaival élve — a PFSZ minden bölcs határozatát. Hozzáfűzte, Kairó hivatalosan akkor foglal állást a palesztin állam kikiáltá­sáról, ha megismerkedett az erről szóló okmánnyal. A libanoni menekülttáborokban élő palesztinok szerint a függet­lenség kihirdetésével erőteljesen támogatták a megszállt területek lakosságának felkelését. Szuheil al Natur, a Palesztina Felszabadítása Demokratikus Frontjának tagja kijelentette, hogy a palesztinok ezentúl nem menekültek, hanem saját államuk polgárai, s igazolvánnyal és útle­véllel rendelkeznek, mint a világ minden polgára. A PFSZ libanoni képviselője felkérte az Egyesült Államokat és a Nyugatot, hogy fogadják el a függetlenségi kiáltványt A várakozásoknak megfelelően elutasítóan reagáltak a Szíria támo­gatását élvező palesztin szakadár csoportok. Az Abu Musza vezette Al Fatah szerint a határozat ka­tasztrofális lépés, mert szerinte elismeri „a cionista ellenség jogát a létezésre”. A Szíria-párti frakciók ellenőr­zése alatt álló bejrúti menekült­­táborokban nem szervezetek sem­milyen rendezvényt a palesztin parlament ülésszakának végén. A Tanjug­ algériai tudósítójának értékelése szerint a palesztinok átkeltek két történelmi és politi­kai Rubikonon­ kikiáltották füg­­getlen államukat, s ezzel egyide­jűleg első ízben fogadták el a Biztonsági Tanács 242. és 338. ha­tározatát, amelyek miatt az utób­bi két évtizedben a palesztinok körében súlyos viszályok robban­tak ki. Az Öböl térségében elterülő arab országban levő palesztin közössé­gek lelkesen fogadták az algíri hírt. Fand, Szaúd-Arábia királya még hétfő éjszaka maradéktalan támogatásáról biztosította a hatá­rozatot. Jordánia, ahol hozzávetőleg más­fél millió palesztin él, még hiva­talosan nem reagált a palesztin állam megalakítására. Damaszkusz álláspontja tartózkodó, s igyekszik elkerülni a közvetlen vélemény­­nyilvánítást. Irán úgy értékelte, hogy a pa­lesztin állam kikiáltásával a PISZ feladta eddigi pozícióját, s ezzel súlyos csapást mért a palesztin felkelésre. Jasszer Arafat, a PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának elnöke tegnap reggel fogadta Borislav Milosevics, a JSZSZK algériai nagykövetét, aki gratulált a független palesztin állam meg­alakítása alkalmából. Arafat üd­vözletét küldte a jugszláv nép­nek, amely szerinte mindig tá­mogatta a palesztinok igazságos ügyét. (Tanjug) A párizsi külügyminisztérium képviselője úgy nyilatkozott, hogy hazája előreláthatólag kedvezően reagál majd a palesztin tanács bejelentésére. A Francia EP fel­kérte a kormányt, hogy ismerje el a palesztin államot. A nyugat-európai országok hi­vatalosan még nem foglaltak ál­lást, vezető lapjaik azonban támo­gatják a palesztinok lépését. December végén lesz az arab csúcsértekezlet December végén hívják össze az arab csúcsértekezletet, amely megvitatja majd a libanoni hely­zetet, a palesztin kérdést és az arab világ más időszerű problé­máit — közölte Dubaiban megje­lenő napilap. Szerinte a csúcsérte­kezlet haladéktalan megtartását az Arab Emírségek Szövetségének el­nöke kezdeményezte. TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS A fü­g­get­lenségr­ől szóló kiáltvány elfogadásával­ az utóbbi negyvenegy éviben a palesztinok másodszor kap­­élcaik államot Először 1947. november 29-én döntött így az ENSZ, az arabok­ azonban nem jutottak közös nevezőre. Tegnapelőtt a palesztinok önállóan döntöttek úgy, hogy lét­rehozzák független államukat a vi­­lágs­zervezet Ш. határozata alapján amely felosztotta Palesztinát két államra. Palesztinát nem akkor osztották fel először: 1922-ben a 72 000 négyzet­­kilométer területet elfoglaló Trans­z­­jordánia kivált Palesztinából. Tíz évvel később a cionisták Nyugat- Pales­ztina meg­alakítását terveztél­, de tervük kudarcba fulladt. Ké­sőbb, 1937-ben és 1938-ban szintén történ­tek kísérletek Palesztina fel­osztására. Az 1947. november 29-én megho­zott határozat előirányozta, hogy a zsidó állam a Földközi-tenger mentén terül el, kiterjed Kelet- ОаШеага és a Negev-siivatag jó ré­szére. Többi részét a palez­stin ál­lamnak kellett volna elfoglalnia, Jeruzsálemet nemzetközi jelleggel ruházták volna fel. Az arabok erélyesen elvetették a vilá­gsze­r­vezet döntését, a Zsidó Nemzet Tanács pedig 1948 májusá­ban kikiáltotta Izrael függetlensé­gét. Már másnap öt arab ország — .• Egyiptom, Szíria, Transzj­or­d­á­ni­a, Libanon és Irak — megindította ,,szent háborúját” az új állam el­len. Az volt az első arab—izraeli há­ború, egyben az első arab vereség. Követke­zményei kat­tas­ztrofáliisan sújtották elsősorban a palesztinokat. Az előirányzott 1, 5300 négyzetkilomé­­ter helyett Izrael ki­terjesztedte terü­letét 8009 négyzetkilométerre, meg­kezdődött a palео/Лтлск menekülése, amely gyakorlatilag ma sem szűnt meg. Nyolc évvel később másodszor, 1967-ben harmadszor tört ki háború. Ekkor szenvedték el az arabok a legsúlyosabb vereségüket, a legna­gyobb áldozatot azonban a paleszti­nok hozták: a hatnapos háborúban Izrael megszállja az összes palesztin területet, tehát a nyugati partvidé­ket, Gázát és Jeruzsálemet is. A megszállás azóta is tart, s ezen nem módosít semmit, legalábbis belátható időn belül a független palesztin állam kikiáltása. IZRAELI KORMÁNYALAKÍTÁS Shamir ismét koalíciót kínál a laburistáknak Shamir, Izrael megbízott kor­mányfője, a­ Likud vezetője ja­vasolta a laburistáknak, hogy is­mét alakítsanak nemzeti egység­­kormányt. Az elképzelésről tár­gyalt Peres laburista vezetővel. A miniszterelnök váratlan indít­ványa nagy ellenállást váltott ki a Likudban, a Munkáspártban és a vallás­­pártok körében is. A jelek arra vallanak, hogy újabb vihar várható a politikai színtéren, s nem zárható ki a politikai válság sem. (Tanjug) 3"

Next