Magyar Szó, 1988. november (45. évfolyam, 317-329. szám)
1988-11-16 / 317. szám
1986. november 16., szerda A Balkán-félszigeti együttműködés kibővítése Karolosz Papunasz görög külügyminiszter interjúja ma kezdődő jugoszláviai látogatása előtt Az európai egységnek minden nehézség és történelmi konfrontálódát ellenére (jusson eszünkbe Franciaország és Németország) fenomén ereje van, amely barátságra és együttműködésre szólítja fel a népeket. Mint a Balkán-félsziget országok, kövessük az Európai Közösség példáját. A fentieket a Szarajevói rádiónak adott interjújában közölte Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter, aki mától kétnapos látogatáson tartózkodik Jugoszláviában. A kérdésre, hogy Görögország és Jugoszlávia mit tehet konkrétan a balkáni együttműködés terén, és mit a kétoldalú kapcsolatokban, a görög külügyminiszter azt válaszolta, hogy „Görögország és Jugoszlávia a balkáni együttműködésre irányuló erőfeszítések részvevője”. Hiszem, hogy országainknak reális javaslatokat kell felkínálniuk és apró, de biztos lépéseket tenniük előre. A kétoldalú kapcsolatok terén különösen a gazdaságban még számos kihasználatlan lehetőség rejlik. Gondolok az idegenforgalomra, közlekedésre, a világpiacon való közös fellépésre, a művelődési együttműködésre, sőt a honvédelmi fegyverek előállításában való együttműködésre. Mindez egyelőre csak elképzelés és kormányaink csupán keretet hoznak létre, amelyet majd egyéb fórumok (állami, szövetkezeti vagy magántényezők) fognak kitölteni együttműködésükkel.” A következő kérdés az volt, hogy Papunasz jugoszláviai látogatása a balkáni találkozó szellemének felel-e meg. Papunasz hangsúlyozta, hogy nem, mert a kétoldalú, magas szintű kapcsolatok sokkal régebbről erednek, még a múlt századból. A két országnak a nehéz időkben mindig egyazon oldalon voltak az érdekei. Emiatt kormányunk és minden, görög kormány külön figyelmet szentelt a kétoldalú kapcsolatoknak és maga Papunasz is gyakran nyilatkozta, hogy Görögország lényegesnek tartja őket. ..1981 óta több ízben jártam Jugoszláviában, és fogadtunk jugoszláv tisztségviselőket. Mint tudják, külpolitikánk lényeges tényezője a jószomszédi kapcsolatok ápolása, aminek az athéni kormány külön figyelmet szentel.” A Balkán-félsziget Európához tartozik nemcsak földrajzilag, hanem a civilizáció és politika szempontjából is — hangsúlyozta Papunasz. Mi mást is mondhatna Görögország külügyminisztere, hiszen ez az ország hozzájárult a közös európai kulturális és szellemi javak létrehozásához. .,A balkáni országok és az Európai Közösség közötti kommunikáció egyik csatornája akarunk lenni, mivel Görögország az Európai Közösség egyetlen balkáni tagja. Hiszem, hogy a Balkán-félsziget sokban hozzájárulhat kontinensünk békéjéhez és együttműködéséhez” — nyilatkozta Papunasz a Szarajevói rádió munkatársának. (Tanjug) Lemond-e a görög kormány? Megfigyelők szerint ez nem túl valószínű, bár a Koszkolasz-ügy miatt az ellenzék határozottan követeli . A parlament tárgyal a múlt héten megszökött szélhámos milliomos üzelmei kapcsán kirobbant botrányról (Külön tudósítónk telefonjelentése) Szaloniki, november 15. Akikjól ismerik a görögöket, azok azt állítják, hogy a görög embert két dolog érdekli igazán: a sport és a politika. Nos, e két dolog most alaposan összefonódott egymással, s a mai görög—magyar barátságos mérkőzés légkörére alaposan rányomta bélyegét a Koszkolasz-botrány körül kialakult helyzet, mely kormányválsággal is fenyeget Athénban. , Mint már többször ismertettük, Görögországot jelenleg bizonyos Jorgosz Koszkotasz szélhámos milliomos esete tartja lázban olyanynyira, hogy az elhomályosítja még a Papandreu miniszterelnök és titkárnője, Dimitra Lianni (Mimi) szerelmi botrányát is. Koszkotasz néhány éve szegény banktisztviselőként vándorolt ki az USA-ba, majd egy éve dúsgazdag milliárdosként tért haza, és sorra vásárolta a különböző cégeket, bankokat, sőt az egyik legnépszerűbb görög labdarúgóklubot, az Olimpiakoszt is megvette. Sokan már Koszkotasz terjeszkedésekor és az ismert labdarúgók megvásárlásakor (csak az időközben magyarországi bundabotrányba keveredett Détári Lajosért 17 millió márkát fizetett) felhívták a figyelmet arra, hogy Koszkotasz vagyona enyhén szólva kétes eredetű. Ekkor azonban mit sem tehettek ellene, hisz a figyelem középpontjába került 34 éves milliomos jóban volt a kormány tagjaival, sőt bejáratos volt Papandreu miniszterelnökhöz is. Amikor azonban három hete a Koszkotasz igazgatása alatt álló Krétai Bank fizetésképtelenné vált, s a csőd szélére jutott, zárolták számláját, s Koszkotasztól megvonták a külföldre távozási engedélyt, de ő a múlt héten mégis titokban ismeretlen irányba szökött az országból. A görög közvélemény szerint, mely egyébként úgy véli, hogy Koszkotasz a Krétai Bank betéteseinek pénzéből költekezett, erre csak a kormány illetékeseinek tudtával kerülhetett sor. Koszkotaszt egyébként csalással és okirathamisítással vádolják, s az üzelmei során eltűnt pénz összege napról napra nő: e pillanatban 30 millió dollárra becsülik. Időközben kiderült, hogy az USA-ban Koszkotaszt nyolc hamis nevén körözték, mert tiltott kábítószer- és fegyverkereskedelemmel és -csempészéssel foglalkozott, s valószínűleg ezzel alapozta meg vagyonát. Koszkotasz szökése után lemondott Anasztasziosz Szehiotisz közrendügyi miniszter (ez belügyminiszternek felel meg). Agamemnon Kucojorgasz igazságügy-miniszter, a kormány második alelnöke pedig felkínálta lemondását. Felkérte Papandreu miniszterelnököt, hogy feladatának intézéseit egy magas rangú jogi szakember vegye át mindaddig, amíg felsőbbrendű vizsgálat nem állapítja meg esetleges felelősségét. Papandreu azonban nem válaszolt, így az igazságügyminiszter továbbra is tisztségében maradt. A miniszterelnök mindössze ennyit mondott: ismerem és tisztelem Kucojorgasz múltját és jelenét. Az ellenzéki parlamenti pártok az egész kormány lemondását követelik, mert legalább 30 kormánytagot azzal vádolnak, hogy Koszkotasz megvesztegette őket. Az üggyel kapcsolatban a görög parlamentben heves vita kezdődött éles szópárbajok kíséretében, kimenetelét lehetetlen megjósolni. Megfigyelők nem tartják valószínűnek a kormány lemondását, de kizártnak sem. Azt viszont sokan szinte bizonyosra veszik, hogy a Koszkotasz-botrány miatt Papandreuék nem várhatják meg a jövő év júniusában esedékes választásokat, s kénytelenek lesznek rendkívüli választásokat kiírni. Az utcán tüntető tömegek pedig" Karamanlisz 1963—Papandreu 1988 feliratú transzparenseket hordoznak, emlékeztetvén arra, hogy negyed százada a Lambrakisz-gyilkosság kapcsán kirobbant botrány ügyében is a kormány halogatta lemondását, s végül a miniszterelnök hamis útlevéllel volt kénytelen kiszökni az országból. .. SIMONYI Zoltán JHIáSALÓ KÜLPOLITIKA Đizdarević fogadta Jazovot Raif Dizsiarevic, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap fogadta Dmitrij Jazov hadseregtábornokot, a Szovjetunió véderő miniszterét, aki hivatalos látogatásom tartózkodik hazánk fegyveres erőinél. A baráti légkörű megbeszélésen megelégedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a jugoszláv—szovjet kapcsolatok, ehhez nagymértékben hozzájárult Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának közelmúltban tett jugoszláviai látogatása. Jazovot fogadta még Branko Mikulic, az SZVT elnöke. A szovjet véderőminiszter vendéglátójával, Veljko Kadijevic vezérezredessel, szövetségi honvédelmi titkárral és helyettesével, Stane Browe altengernaggyal tegnap látogatást tett a zarkovói repülőgépipari intézetben. Tupurkovszki megbeszélése a belga szocialisták küldöttségével Dr. Vaszil Tupurkovszki, a JKSZ KB Elnökségének tagja tegnap megbeszélést folytatott a belga Szocialista Párt küldöttségének tagjaival és a delegáció vezetőjével, Jooz Weeynekkel, a párt végrehajtó bizottságának tagjával, a parlamenti szocialista csoport elnökével. A tárgyaló felek a megbeszélésen kimerítő eszmecserét folytattak a két ország belpolitikai eseményeiről és a két Párt tevékenységéről. A belga vendégek nagy érdeklődést tanúsítottak a hazánkban folyamatban levő alkotmánymódosítási folyamat és a gazdasági rendszer megváltoztatására tett kísérletek iránt. Tájékoztatták ugyanakkor a vendéglátókat a Belgium föderatív államberendezésében történő időszerű eseményekről. Szó esett egyebek között a JKSZ és a belga Szocialista Párt együttműködéséről is. (Tanjug) Bolgár harcosok küldöttségének látogatása Dr. Božidar Colaković, a JDNSZSZ Országos Választmányának elnöke tegnap fogadta a fasizmus és kapitalizmus ellen küzdő bolgár harcosok bizottságának küldöttségét, amelyet dr. Vladimir Bonev, a bizottság elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja vezet. A delegációt, amely a Harcosszövetség Országos Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban, dr. Colakovic megismertette a JDNSZSZ tevékenységével és feladataival. Radonja Bojovic, a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsa a harcosok és a hadirokkantak kérdésével foglalkozó bizottságának elnöke ugyancsak fogadta a bolgár küldöttséget. (Tanjug) (APA telefotó) Szimbolikus akciót hajtott végre tegnap Bécsben a román utazási iroda előtt az Osztrák Egyetemisták Szervezete. Kartonházakat romboltak le buldózerrel tiltakozásul Ceausescu elnök tervei ellen, hogy mintegy nyolcezer falut lebont a termőföld növelése érdekében. A kép az akcióról készült Kikiáltották a független palesztin államot (Folytatás az 1. oldalról) Izrael visszautasítja a PFSZ lépését A Palesztin Nemzeti Tanács határozata a PFSZ egyoldalú lépése, amely nem szolgálja a közel-keleti békefolyamat javát, s teljesen elfogadhatatlan Izrael számára — áll a Tel Aviv-i külügyminisztérium tegnapi hivatalos közleményében. E minisztérium szóvivője szerint „a Palesztin Nemzeti Tanács nem ismerte el a zsidó állam jogát a létezésre, s a PFSZ továbbra is kitart törekvése mellett, hogy megsemmisíti Izraelt”. Izrael álláspontja nem keltett meglepetést. Úgy tűnik, hogy semmilyen okmányban nem kívánja látni a kedvező elemeket, s ezzel elveti a palesztin kérdés bármilyen megoldását. Algéria az első állam, amely elismerte a palesztinok hazáját. Utána ugyanezt megtette Irak és Malaysia is. Kuvait tegnap ismerte el a független államot, fővárosával, Jeruzsálemmel együtt. A palesztin államot lapzártáig elismerte még Tunézia és Szaúd-Arábia. Reagálások Az arab közvélemény egyöntetű helyesléssel fogadta a palesztin állam létrehozását. Az értékelés szerint a palesztin mozgalom e jelentős politikai lépésével serkenteni fogja a törvényes jogok kivívásáért folytatott harcot. Mubarak egyiptomi elnök kijelentette, hogy hazája helyesli —szavaival élve — a PFSZ minden bölcs határozatát. Hozzáfűzte, Kairó hivatalosan akkor foglal állást a palesztin állam kikiáltásáról, ha megismerkedett az erről szóló okmánnyal. A libanoni menekülttáborokban élő palesztinok szerint a függetlenség kihirdetésével erőteljesen támogatták a megszállt területek lakosságának felkelését. Szuheil al Natur, a Palesztina Felszabadítása Demokratikus Frontjának tagja kijelentette, hogy a palesztinok ezentúl nem menekültek, hanem saját államuk polgárai, s igazolvánnyal és útlevéllel rendelkeznek, mint a világ minden polgára. A PFSZ libanoni képviselője felkérte az Egyesült Államokat és a Nyugatot, hogy fogadják el a függetlenségi kiáltványt A várakozásoknak megfelelően elutasítóan reagáltak a Szíria támogatását élvező palesztin szakadár csoportok. Az Abu Musza vezette Al Fatah szerint a határozat katasztrofális lépés, mert szerinte elismeri „a cionista ellenség jogát a létezésre”. A Szíria-párti frakciók ellenőrzése alatt álló bejrúti menekülttáborokban nem szervezetek semmilyen rendezvényt a palesztin parlament ülésszakának végén. A Tanjug algériai tudósítójának értékelése szerint a palesztinok átkeltek két történelmi és politikai Rubikonon kikiáltották független államukat, s ezzel egyidejűleg első ízben fogadták el a Biztonsági Tanács 242. és 338. határozatát, amelyek miatt az utóbbi két évtizedben a palesztinok körében súlyos viszályok robbantak ki. Az Öböl térségében elterülő arab országban levő palesztin közösségek lelkesen fogadták az algíri hírt. Fand, Szaúd-Arábia királya még hétfő éjszaka maradéktalan támogatásáról biztosította a határozatot. Jordánia, ahol hozzávetőleg másfél millió palesztin él, még hivatalosan nem reagált a palesztin állam megalakítására. Damaszkusz álláspontja tartózkodó, s igyekszik elkerülni a közvetlen véleménynyilvánítást. Irán úgy értékelte, hogy a palesztin állam kikiáltásával a PISZ feladta eddigi pozícióját, s ezzel súlyos csapást mért a palesztin felkelésre. Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke tegnap reggel fogadta Borislav Milosevics, a JSZSZK algériai nagykövetét, aki gratulált a független palesztin állam megalakítása alkalmából. Arafat üdvözletét küldte a jugszláv népnek, amely szerinte mindig támogatta a palesztinok igazságos ügyét. (Tanjug) A párizsi külügyminisztérium képviselője úgy nyilatkozott, hogy hazája előreláthatólag kedvezően reagál majd a palesztin tanács bejelentésére. A Francia EP felkérte a kormányt, hogy ismerje el a palesztin államot. A nyugat-európai országok hivatalosan még nem foglaltak állást, vezető lapjaik azonban támogatják a palesztinok lépését. December végén lesz az arab csúcsértekezlet December végén hívják össze az arab csúcsértekezletet, amely megvitatja majd a libanoni helyzetet, a palesztin kérdést és az arab világ más időszerű problémáit — közölte Dubaiban megjelenő napilap. Szerinte a csúcsértekezlet haladéktalan megtartását az Arab Emírségek Szövetségének elnöke kezdeményezte. TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS A függetlenségről szóló kiáltvány elfogadásával az utóbbi negyvenegy éviben a palesztinok másodszor kapélcaik államot Először 1947. november 29-én döntött így az ENSZ, az arabok azonban nem jutottak közös nevezőre. Tegnapelőtt a palesztinok önállóan döntöttek úgy, hogy létrehozzák független államukat a világszervezet Ш. határozata alapján amely felosztotta Palesztinát két államra. Palesztinát nem akkor osztották fel először: 1922-ben a 72 000 négyzetkilométer területet elfoglaló Transzjordánia kivált Palesztinából. Tíz évvel később a cionisták Nyugat- Palesztina megalakítását terveztél, de tervük kudarcba fulladt. Később, 1937-ben és 1938-ban szintén történtek kísérletek Palesztina felosztására. Az 1947. november 29-én meghozott határozat előirányozta, hogy a zsidó állam a Földközi-tenger mentén terül el, kiterjed Kelet- ОаШеага és a Negev-siivatag jó részére. Többi részét a palezstin államnak kellett volna elfoglalnia, Jeruzsálemet nemzetközi jelleggel ruházták volna fel. Az arabok erélyesen elvetették a világszervezet döntését, a Zsidó Nemzet Tanács pedig 1948 májusában kikiáltotta Izrael függetlenségét. Már másnap öt arab ország — .• Egyiptom, Szíria, Transzjordánia, Libanon és Irak — megindította ,,szent háborúját” az új állam ellen. Az volt az első arab—izraeli háború, egyben az első arab vereség. Következményei kattasztrofáliisan sújtották elsősorban a palesztinokat. Az előirányzott 1, 5300 négyzetkilométer helyett Izrael kiterjesztedte területét 8009 négyzetkilométerre, megkezdődött a palео/Лтлск menekülése, amely gyakorlatilag ma sem szűnt meg. Nyolc évvel később másodszor, 1967-ben harmadszor tört ki háború. Ekkor szenvedték el az arabok a legsúlyosabb vereségüket, a legnagyobb áldozatot azonban a palesztinok hozták: a hatnapos háborúban Izrael megszállja az összes palesztin területet, tehát a nyugati partvidéket, Gázát és Jeruzsálemet is. A megszállás azóta is tart, s ezen nem módosít semmit, legalábbis belátható időn belül a független palesztin állam kikiáltása. IZRAELI KORMÁNYALAKÍTÁS Shamir ismét koalíciót kínál a laburistáknak Shamir, Izrael megbízott kormányfője, a Likud vezetője javasolta a laburistáknak, hogy ismét alakítsanak nemzeti egységkormányt. Az elképzelésről tárgyalt Peres laburista vezetővel. A miniszterelnök váratlan indítványa nagy ellenállást váltott ki a Likudban, a Munkáspártban és a valláspártok körében is. A jelek arra vallanak, hogy újabb vihar várható a politikai színtéren, s nem zárható ki a politikai válság sem. (Tanjug) 3"