Magyar Szó, 1989. január (46. évfolyam, 1-28. szám)
1989-01-04 / 1. szám
MWAR&C 1989. január 4., szerda A gazdasági stabilizáció a legfontosabb feladat Raif Dizdarević interjúja C. L Sulzbergernek Cyrus Leo Sulzberger, az egyik legismertebb nyugati újságíró hosszabb kommentárt közölt az International Herald Tribune című, Párizsban nagy példányszámban angolul megjelenő latiban Jugoszlávia pillanatnyi politikai és gazdasági helyzetéről. A kommentár nagy része a Raif Dizdarevictyel, a JSZSZK Elnökségének elnökével folytatott interjún alapul. Sulzberger nagyon régen járt első ízben Jugoszláviában, és a két belgrádi látogatás közötti változásokról kedvező értelemben részletesen és igen színesen számolt be. Ezután áttért a komoly jelenre és idézte Raif Dizdarevicet, aki a kosovói válsággal kapcsolatban egyebek között kiemelte, hogy Albánia a bátorító propagandával és a Jugoszláviában élő albánok üldözéséről szóló hazug állításokkal támogatja e probléma kiéleződését. Mindez egy „nagy Albánia” létrehozását szolgálja, amelynek Tirana lenne a középpontja. Dizdarevicet tovább idézve Sulzberger megállapítja, hogy „Jugoszlávia nem vezetett be rendkívüli biztonsági intézkedéseket az albán határ mentén, csak a korzovói rendőrség támogatására küldött egy 400 főnyi különleges rendőralakulatot”. Az amerikai kommentátor hozzáteszi, hogy államelnökünk ezzel kapcsolatban kiemelte, „a gazdasági helyzet sem olyan, hogy hozzásegítene az etnikai problémák megoldásához”. Az országnak továbbra is három kulcsfontosságú problémával kell szembenéznie: az inflációval, a negatív fejlődési aránnyal és a beruházások csökkenésével. „Ennek ellenére az ország devizatartalékai a legnagyobbak az utóbbi tíz évhez viszonyítva” idézi tovább Sulzberger Dizdarevicet. A továbbiakban Jugoszlávia terveiről van szó. Az amerikai újságíró külön figyelmet szentelt a külföld felé való nyílásnak és Dizdarevic erre vonatkozó magyarázatának. Eszerint Jugoszlávia szorosabb együttműködésre törekszik az Európai Közösséggel. Sulzberger a továbbiakban idézi Dizdarevicet a bonyolult gazdasági programmal és reformmal kapcsolatban: „Még mindig készül a helyzet stabilizálására irányuló program. Ha meglesz, képesek leszünk ugyanezt elérni a nemzeti valutával. De ez előtt még gazdaságunkat kell stabilizálnunk”. Ezzel kapcsolatban Sulzberger ismét Dizdarevicet idézte szó szerint: „Olyan időszakba kerültünk, amikor tovább kell fejlesztenünk a demokráciát és az önigazgatást, mert így akarjuk.” (Tanjug) MEGSZÁLLT TERÜLETEK A betlehemi polgármester visszavonta tűzszüneti javaslatát Jasszer Arafat kijelentette, megölnek minden palesztint, aki a felkelés befejezését indítványozza Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője kijelentette, megölnek minden olyan palesztint, aki a felkelés befejezését szorgalmazza. Hozzáfűzte, hogy az intifáda mindaddig tart, amíg Izrael nem vonul ki a megszállt területekről, s nem alakítják meg a palesztin államot. Izraeli újságnak Fredzs úgy nyilatkozott, jószándék vezérelte javaslatának beterjesztésében, a határozatot azonban nem ő hozza meg, ezt csak a PFSZ, a palesztin nép egyedüli törvényes képviselője teheti meg. Ismertette, hogy maradéktalanul elfogadja a PFSZ nézetét, mert nyilvánvalóan még nem érkezett el a fegyvernyugvás ideje. Indítványában a polgármester egy szóval sem említette meg a felkelés befejezését. Kelet-jeruzsálemi palesztin aktivisták azonban úgy vélik, hogy az egyéves fegyvernyugvás gyakorlatilag az intifáda végét jelentené, ezért Jasszer Arafat legutóbbi nyilatkozatát általános helyesléssel fogadta a megszállt terület lakossága. Az utóbbi időben a betlehemi polgármesteren kívül még néhányan hasonló elképzeléssel álltak elő, s ez zavart keltett a palesztinok soraiban. Egyértelmű üzenetével Arafat most bejelentette, hogy a felkelést folytatják. (Tanjug) Eliasz Fredzs, Betlehem palesztin polgármestere visszavonta javaslatát, hogy az izraeliek és a megszállt területeken élő Palesztinok egy évre kössenek fegyvernyugvást, s ezt az ENSZ békefenntartó erői ellenőrizzék. Betlehem polgármestere azután állt el elképzelésétől, hogy hétfőn Az Európai Közösség közelkeleti békekezdeményezése A Közös Piac megkezdte békekezdeményezését, s elküldi megbízottját a válságban érintett hét államba, közölte Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter. A kezdeményezés célja, hogy az ENSZ védnökségével megtartsák a nemzetközi békeértekezletet. A spanyol diplomáciai vezető Dumas francia külügyminiszterrel Párizsban folytatott megbeszélései után nyilatkozott. A Közös Piac, az Egyesült Államok és a PFSZ tárgyalása után Spanyolország, Franciaország és Görögország képviselőiből megalakította diplomáciai hármas bizottságát azzal a feladattal, hogy készítse elő az értekezlet megrendezésének tervét. (Reuter) HARC DÉL-BEJRÚTÉRT Az Amal és a Hizbollah összetűzéseiben húsz személy veszteti© életét Az új év első napjaiban tovább tartottak az utcai harcok Dél- Bejrútban az Amal és a Hizbollah síita milícia között, tegnap az öszszecsapások kiterjedtek az ország déli részén levő hegyvidékre is, húszan életüket vesztették, negyvenöten megsebesültek. A tüzérségi párharc miatt Bejrút legszegényebb negyedeinek több száz lakosa a muzulmánlakta Nyugat-Bejrútba menekült, amely hozzávetőleg 10 000 szír katona szigorú ellenőrzése alatt áll. A Dél-Bejrút feletti hatalomért a harcok tovább tartanak a Szíria támogatását élvező Amal és az Irán-párti Hezbollah között, noha Damaszkusz szüntelenül közvetít, s Bejrútiba várják Teherán képviselőjét is. Nem vetett véget az összecsapásoknak Khomeini főpapnak a harcban álló felekhez intézett üzenete, sem Mohamed Mahdi Samsedinnek, a libanoni egymillió főnyi síita közösség főtanácsa alelnökének teheráni látogatása. Amióta a két síita milícia harcban áll egymás ellen Bejrút és Dél-Libanon ellenőrzéséért, csaknem hatszázan elestek. Más jelentés szerint a Biztonsági Tanácshoz újabb panaszt intéztek, mert Izrael tizenhárom palesztint kitoloncolt a nyugati partvidékről és Gáza övezetéből Dél- Libanonba. A palesztin felkelés kirobbanása óta Izrael 48 palesztint száműzött Libanonba. (Tanjug) KÜLPOLITIKA ■■■нмшжиммзмнештаам (Folytatás az 1. oldalról) mint három évtized eltelte után hivatalos látogatáson járt Moszkvában. Budimir Lončar hangsúlyozta, hogy a kínai külügyminiszter igazi tárgyalófél lesz, méghozzá abban az időszakban, amikor a nemzetközi politikai életben számos hiányosság tapasztalható. Más szóval a két külügyminiszternek lesz majd bőven megbeszélnivalója. A válsággócok felszámolása Azon kérésnek eleget téve hogy értékelje az egyre erőteljesebb enyhülési folyamatot, különös tekintettel Ázsiára (itt ugyanis jelentős változásokra került sor: a tűzszüneti megállapodás megkötése Irán és Irak között, az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok kivonásának megkezdése, Kína és India közeledése, Kína és a Szovjetunió kapcsolatának normalizálása, Japán és a Szovjetunió párbeszéde stb.), valamint a Csendes-óceán térségére, a kínai külügyminiszter a következőképpen válaszolt: „Ázsiában észlelhetőek a változások, mert ebben a térségben több válsággóc létezett.” Hozzáfűzte azonban, hogy az enyhülési folyamat bizonyos szempontból világméretű jelenséggé vált. Példaként említette Namíbiát, a Közel-Keletet és a negyven éve megoldásra váró palesztin kérdésben bekövetkezett változást. ..Európában is vannak olyan események, amelyekre a kontinens hosszú történelme során most került sor először. Tavaly tartották meg a balkáni államok külügyminisztereinek első értekezletét, az Európai Közösség és a KGST tagországai közeledni próbáltak egymáshoz, Latin-Amerikában pedig úgyszintén rendeződnek bizonyos problémák”, állapította meg Csien Csi-csen. Éppen ezért úgy véli, hogy a békeharcot mindenhol folytatni kell a világban. Köztudomású, hogy Kína olyan ország, amely mindinkább Európa felé kacsingat. Ezt a fejleményt a kínai külügyminiszter kedvezőnek értékelte. „Európában, ahol jelen van a kétv legerősebb katonai tömb, és ahol a legnagyobb mennyiségű hagyományos fegyvert halmozták fel, s ezért az összetűzés veszélye is a legnagyobb, az együttműködésnek nagyon fontos szerepe van. Az egész világ számára hasznos luhet a különböző gazdasági csoportosulásokba tömörült országok együttműködése, különösen jelenkorunkban, amikor valamennyi gazdaság egymás közötti függőségben van. Amennyiben az Európai Közösség tagállamaiban 1992 után, a’létrehozott Közös Piac működését követően is folytatódik a protekcionizmus politikája, akkor kedvezőtlen következményekkel kell szembenézni.” A kínai külügyminiszter egyébként úgy vélekedik, hogy mindaz, ami Európában történik és a világ békéjét szolgálja, „a kínai fél támogatására” számíthat. „Kína nagy jelentőséget tulajdonít az Európai Közösség tagországaival és a kontinens más államaival való együttműködésnek”, húzta alá Csien Csi-csen. Peking és Moszkva normalizálja a kapcsolatokat Csien Csi-csen minden tekintetben a legilletékesebb személy Kína és a Szovjetunió párbeszédben. Éveken keresztül, amikor a két fél azt hangoztatta, hogy a probléma megoldása érdekében valamit tenni kelll, a tárgyalások egyik kulcsfigurája volt. A szovjet diplomatákkal sokat tárgyalt a felmerült problémák megoldásának lehetőségéről és ezen erőfeszítéseik koronája lehet majd a kínai —szovjet csúcstalálkozó, vagyis Mihail Gorbacsov állam- és pártvezető látogatása Pekingire, ahol minden bizonnyal a Teng Hsziaoping vezette magas rangú kínai tisztségviselőkből álló delegáció fogadná. Csien hangsúlyozta, moszkvai látogatását „Kína és a Szovjetunió kapcsolata normalizálásának kezdeti szakaszaként” lehet értékelni, amelynek a folytatására Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter pekingi látogatásakor lehet számítani. Ez a látogatás mindenekelőtt fontos lépés lesz a kínai— szovjet csúcstalálkozó megszervezésében. „A kapcsolatok normalizálása érdekében még sok mindent meg kell tenni”, mondta a kínai külügyminiszter. „Mindenekelőtt módot kell találni a közös problémák megoldására. Mindkét fél úgy véli, hogy újabb típusú kapcsolatokat kell kialakítani, nem olyanokat, amilyenek az ötvenes években voltak, sem pedig a hatvanas és hetvenes években tapasztaltakat”. Egy ilyen kapcsolatot kizárólag a békés egymás mellett élés öt alapelvének tiszteletben tartásával lehet kialakítani. „Megteremtéséhez az akadályok elhárításán kívül ki kell dolgozni az új típusú elveket, amelyek hozzájárulnának a két ország között fennálló problémák megoldásához”, mutatott rá a kínai külügyminiszter. Lehetséges-e egyáltalán az egyik legnagyobb akadályt, a Kambodzsában állomásozó vietnami csapatok kivonásának kérdését közvetlen párbeszéddel rendezni. Kínának és Vietnamnak, méghozzá a közeljövőben? „1983. március elsején a külügyminisztérium egyik kijelentésében rámutatott arra, hogy Kína hajlandó a párbeszédre, amenynyiben Vietnam a Kambodzsában állomásozó csapatainak kivonása mellett dönt, és ezt a gyakorlatban is megvalósítja. Ez az álláspontunk változatlan. Ismereteink szerint most rövid idő alatt kivontak néhány vietnami alakulatot, de erre nem nemzetközi ellenőrző csoport jelenlétében került sor. Ha Vietnam kész a cselekvésre, természetesen tárgyalhatunk.” Arra a kérdésre, hogyan értékeli Kína és az Egyesült Államok között tíz éve meglevő diplomáciai kapcsolatot, Csien a következőképpen válaszolt: „ez az időszak viszonylag stabil volt, noha néhány kellemetlen eseményre is sor került. Viszonylag gyorsan alakultak ki az együttműködés különböző formái.” A külügyminiszter egyébként úgy véli, hogy az alapelvek tiszteletben tartásával a kapcsolatok az elkövetkező évtizedben is tovább fejlődhetnek. Vannak azonban akadályok is. Elsősorban Tajvan kérdése, ahol majd a kapcsolatteremtés kialakítása után, „ami már valósággá vált”, az USA fontos szerepet játszhat. A kínai külügyminiszter minden bizonnyal Tajvan és az anyaország békés egyesülésének lehetőségére gondolt. „Arra számítunk, hogy Kína és az Egyesült Államok együttműködése hangsúlyozottabb lesz, ha majd George Bush, a mi régi barátunk, veszi át az elnöki tisztséget”, emelte ki Csien Csi-csen. Bővíthető a jugoszláv—kínai gazdasági együttműködés Fontos volt természetesen az a kérdés is, hogy Kúra és Jugoszlávia milyen fokú gazdasági együttműködést alakított ki. Az elmúlt évben az árucsere-forgalomban nagyarányú visszaesésre került sor, s az idei évre sem kedvezőbbek a kilátások. Egyre gyakrabban hangzanak el bírálatok jugoszláv részről, hogy a kínai piac mindinkább elzárkózik előlünk. Csien Csi-csen azt válaszolta, hogy „a dolgokat összességében szemlélve Kína és Jugoszlávia gazdasági és kereskedelmi kapcsolata fokozatosan fejlődött, de tavaly visszaesés volt tapasztalható. Véleményem szerint ennek oka abban van, hogy országainkban reformfolyamatok bontakoznak ki és magától értetődően nehézségek merülnek fel, amelyek azután problémákat okoznak. A kínai piac nyitott Jugoszlávia felé, és a továbbiakban is ilyen politikát folytatunk. A klasszikus gazdasági kapcsolatok fejlesztése már túlhaladott, újfajta megoldásokat kell találni. A közelmúltban például az Önök egyik munkaszervezete és a mi egyik vállalatunk jó üzletet kötött. Éppen ezért úgy vélem, hogy jövőnk sokkal kedvezőbb lesz.” Ebben a kínai diplomácia a jövőben minden bizonnyal nagyobb szerepet vállal majd. A nemzetközi életben tapasztalható enyhülési folyamat nyomán a kínai diplomatáknak a gazdasági helyzetet is alaposabban meg kell ismerniük, állítja Csien Csi-ci en. Semmi kétség, hogy ebből le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat. Borko GVOZDENOVIC Kína folytatja a békeharcot Bonnba készül a lengyel kormányfő Miezyslaw Rakowski lengyel kormányfő január 20-án Bonnba látogat, írta tegnap a bonni sajtó. Lengyel kormányfő első alkalommal látogat az NSZK-ba a diplomáciai kapcsolatok 1972. évi felvétele óta. Rakowski nem hivatalos látogatásra érkezik Richard von Weizsäcker államfő vendégeként a Willy Brandt, a Szociáldemokrata Párt (SPD) tiszteletbeli elnökének 75. születésnapja alkalmából rendezendő ebédre. A nyugatnémet—lengyel kapcsolatok normalizálása Willy Brandtnak kancellár korában keleti politikájának fontos részét képezte. A két ország kapcsolatait azonban még mindig nagymértékben terhelik a háborús sebek. Az idén emlékeznek meg Németország Lengyelország ellen intézett támadásáról, amellyel kezdetét vette a második világháború. A nyugatnémet közvéleményben a németek Lengyelországban elkövetett bűncselekményeit a német nemzetiségűeknek a háború végén Lengyelországból való kiutasításával együtt emlegetik. (Tanjug) Khomeini üzenete Gorbacsovnak Khomeini imám, az iszlám forradalom vezére, az iszlám köztársaság alapítója üzenetet intézett Mihail Gorbacsov szovjet vezetőhöz, jelentette tegnap az iráni IRNA hírügynökség. A hírügynökség nem közöl részleteket az üzenet tartalmából, csak annyit hozott nyilvánosságra, hogy az üzenetet az imám képviselőinek magas rangú küldöttsége viszi Gorbacsovnak Abdullah Javadi Amoli ajatollah vezetésével. A küldöttségben helyet kapott Mohamed Javad Larijani, az iráni külügyminiszterhelyettes és Marziyeh Hadidechi, a parlament alelnöke. Khomeini imám, mint ismeretes, eddig soha nem intézett személyes üzenetet valamely szovjet vezetőhöz. (Tanjug) Síiták robbantották fel a PanAm gépet? (Folytatás az 1. oldalról) STOCKHOLM: — Svédország légi közlekedésében zűrzavart okoztak az egyre gyakoribb fenyegetőzések, hogy terrortámadás fenyegeti a SAS légitársaság gépeit. Az utasok és bőröndjeik szigorúbb ellenőrzés miatt a svéd járatok több órát késnek, külföld felé néhány repülőt félnapos késéssel indítanak. Pénteken a SAS három fenyegető üzenetet kapott. Az Aftonbladet stockholmi lapnak címzett levelében ismeretlen személy figyelmeztette a svéd légitársaságot, hogy három héten belül a hazai járaton közlekedő egyik gépét levegőbe röpítik, mert Svédország a múlt hónapban vendégül látta Jasszer Arafatot, a PFSZ vezetőjét. A másik fenyegető tartalmú üzenetet egy Irán-párti síita terrorcsoport küldte az Interpol budapesti irodájának. Ugyanilyen hangú üzenet érkezett hétfőn a göteborgi repülőtérre. LOS ANGELES: — Washington értesítette a PFSZ-t, hogy szívesen venne minden olyan információt, amit a palesztin szervezet nyújthat az amerikai utasgép elleni két héttel ezelőtti merényletről. A Fehér Ház képviselője ismertette, hogy Robert Pelletreau, az Egyesült Államok tuniszi nagykövete Washington kérését tegnapelőtt tolmácsolta a PFSZ képviselőjének nem hivatalos találkozójukon, amelyen elsősorban a közel-keleti helyzetet vitatták meg. A találkozó megtartását a PFSZ kérte, s szó volt az amerikai gép felrobbantásáról is. Amerikai kormánytisztségviselők kijelentették, hogy az előbbi találkozót nem tekintik a PFSZ és Washington közötti három héttel ezelőtt kezdődött párbeszéd részének. (Tanjug)