Magyar Szó, 1989. június (46. évfolyam, 147-161. szám)
1989-06-01 / 147. szám
4 **» POLITIKA Macyak Sió Növekvőben a kilkereskedelmi deficit Tartományunk az első négy hónapban 291 millió dolláros exportot és 526 millió dolláros importot valósított meg — A magyarcsernyei kombinálnak 500 millió dinár öntözőrendszerre — A Tartományi Végrehajtó Tanács ülése Tekintettel súlyos gazdasági nehézségeinkre, tartományunk külkereskedelmének alakulása az év első négy hónapjában kedvezőnek mondható, hallottuk a Tartományi Végrehajtó Tanács tegnapi ülésén. A szóban forgó időszakban Vajdaság összesen 291 millió dolláros exportot valósított meg, 7,8 százalékkal múlja felül a tavalyi időarányost. Ebből 225 millió dollárt a konvertibilis piacon kerestünk meg, ami 5,2 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban, a klíring elszámolású piacon pedig 66 millió dollár értékű árut adtunk el, majdnem 18 százalékkal többet, mint tavaly. Az ipari termékek kivitele mindössze 1 százalékos növekedést mutat, mert elmaradt a hajókivitel, jóval megcsappant az elektroipar, az élelmiszeripar, az üvegipar és más nem fémfeldolgozó iparágak kivitele. Ugyanakkor rendkívül jó exporteredményeket jegyeztek gépgyáraink, különösen a konvertibilis piacon. Ez szén eredménynek számít, ha tudjuk, hogy az elmúlt években a gépipar főként a kiíróig elszámolású piacra exportált. A gépmari termékek mellett lényegesen megnövekedett a bőripari, faipari és vegyipari termékek kivitele. Noha a gépipar mintegy 40 százalékkal növelte exportját, összkivitelünknek még mindig 67 százalékát a nyersanyag és a különféle termelési anyagok teszik, és mindössze 9,2 százalékát a kis-Héra, így az export a korábbi különféle felszerelés, 23 százalékát a közszükségleti cikkek. Egyre kisebb arányban van jelen kivitelünkben a kompenzációs export. A tavalyi 17 százalékhoz képest ez most mindössze 4,2 százalék. A szóban forgó négy hónapban behozatalunk jóval nagyobb volt a kivitelnél, összesen 526 millió dollár értékben importáltunk. 25,5 százalékkal múlva felül a tavalyi időarányost. Emiatt egyre nagyobb tartományunkban a külkereskedelmi deficit, 149 millió dolláról 235 millióra ugrott. A konvertibilis piacon a deficit a korábbi 35 millió dollárról 141 millióra növekedett, a klíringpiacon pedig csökkent a hiány 114 műk ém 104 rt,5százalék helyett most csak 55 százalékban fedezi az importot. A tanács véleménye szerint a külgazdasági kapcsolatok eddigi alakulása kedvező, de kivitelünk egyre lassul. Jó kiviteli eredményeinknek, valamint a devizatőzsde zavartalan működésének köszönhetően sikerült megtartani deviza-fizetőképességünket a külföld iránt. A Tartományi Végrehajtó Tanács emellett módosította korábbi döntését, az öntözőrendszerek építésének serkentésével kapcsolatban. A Vajdasági Nemzeti Bank többletbevételéből eddig összesen 16,5 mlliárd dinárt irányítottak az öntözőrendszerek fejlesztésének serkentésére. A módosítás értelmében a magyarcsernyei Đura Jakšić Kombináthoz tartozó Bratstvo gazdaságnak 600 millió dinárt juttatnak, 250 hektáros öntözőrendszer létrehozására. Mivel a korábban erre a célra elkülönített eszközökből 153 millió fennmaradt, a hiányzó 342 millió dinárt a Nemzeti Bank többletbevételéből fogják fedezni, amely a kilátások szerint a második negyedévben nagyobb lesz a vártnál. P. B. E. A Ravranyin rpl/nrrfiji A petrinyei Gavrilovic, amely a közelmúltban szervezeti felépítését összehangolta a vállalati törvénynyel, az év első negyedében rekordtermelést ért el. Több mint 25 százalékkal több élelmiszercikket gyártott, mint a múlt év első negyedében. A 12 millió dolláros kivitel kétszer akkora, mint a tavalyi volt. (Tanjug) Káderbeli támogatás Kosavának Vajdaságban is tetszésre talált a népkölcsön • A Tartományi Gazdasági Kamara Elnökségének és Közgyűlésének üléséről Vajdaságban is nagy visszhangra tall át a köztársasági népkölcsön, egyes vállalatokban (például a zombori Bane Sekulićban, a Somboledben, a kulai Istrában stb.) már programok is vannak. A gazdasági kamarának ezzel kapcsolatban az a feladata, hogy tájékoztassa a vállalatokat és szakmai segítséget nyújtson a programok kidolgozásához — hangzott el a Tartományi Gazdasági Kamara Elnökségének tegnapi ülésén. A kölcsönről hamarosan ismét szó lesz a kamarában. Az Elnökség egyébként a tegnapi ülésen tájékoztatót fogadott el a Kosovo gazdaságának nyújtandó szakmai kisegítéssel kapcsolatos tevékenységről. A kosovói kamara tavaly az év végén a JKSZ KB IX ülésének határozatai értelmében összegezte, hogy milyen szakemberekre van szüksége, ezt a tájékoztatót eljuttatták a körzeti kamarákhoz és a kosovói gazdasággal együttműködő munkaszervezetekhez. Egy körkérdés eredménye szerint Vajdaságban eddig 45 szakember (38 egyetemi és 7 főiskolai végzettségű) fejezte ki óhaját, hogy szeretne bizonyos ideig Kosovóban dolgozni, valamennyien több mint egyévi tapasztalattal rendelkeznek a szakmájukban. A jelentkező között 6 jogász van, 12 gépészmérnök, 8 technológus stb. Jelentkeztek szakképzett és magas szakképzettségű dolgozók is, a kosovói tájékoztató azonban nem mutatta ki, hogy ilyen kisegítésre is szükség van. Az Elnökség ülésén elhangzott, hogy legtöbben a nancsovói körzeti kamara területéről jelentkeztek, az akciót tehát folytatni kell a többi körzeti kamarák területén is. A szerint egyébként eddig vajdasági szakember töltött bizonyos időt Kosovóban vagy pedig most vannak ott. Az Elnökség ülése után ülést tartott a kamara közgyűlése is. Elfogadta a jövedelemelosztás közös alapjairól szóló országos és tartományi társadalmi megállapodás módosítását és a tavalyi gazdálkodással kapcsolatos korábbi ülés határozatait, ezenkívül megvitatott még néhány hatáskörébe tartozó kérdést. __________________________ gy- MÁTÓL Hatvannyolcezer dinár a tévéelőfizetés A belgrádi és újvidéki RTV előfizetői június 1-jétől 68 000 dinárt fizetnek havonta. Ez az ár egy televíziókészüléket és a háztartás összes rádiókészülékét fedi. A második televíziókészülékre és a gépkocsirádióra külön fizetnek a fogyasztók. (Tanjug) EGY KIS STATISZTIKA Májusban 23,4 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak Májusban a kiskereskedelmi árak 23,4 százalékkal voltak magasabbak az időarányos tavalyinál. Hogy mennyire felgyorsult az infláció, bizonyítja az az adat is, hogy a májusi árak 601,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ebben a hónapban, a tavalyi decemberihez viszonyítva pedig 159,4 százalékkal. Jóformán nincs is áru, ami nem drágult meg jelentősen. Az előző havihoz viszonyítva legtöbbel, 41 százalékkal a mezőgazdasági termékek drágultak meg, a friss gyümölcs 47,3 százalékkal, a tojás 45,3 százalékkal, a friss főzelékféle 43 6 százalékkal, a hal pedig 9 százalékkal. A Szövetségi Statisztikai Intézet adatai szerint, az említett időszakban a szolgáltatások 30, az élelmiszeripari termékek 22,9, a gyáripari termékeik pedig 21,6 százalékkal drágultak meg. Ezzel párhuzamosan emelkedtek a létfenntartási költségek is, áprilishoz viszonyítva 22,7 százalékkal, tavaly májushoz viszonyítva 544,5 százalékkal. Tavaly december óta a létfenntartási költségek 144,9 százalékkal növekedtek. Tavaly áprilisához viszonyítva legtöbbet, 30 százalékot a közlekedés és a postaforgalom drágult, ezt követi az élelmiszerek ára 26,7 százalékkal, a dohány és az italok ára pedig 26,3 százalékkal emelkedtek, legkevesebbel, 9,8 százalékkal a lakásköltségek emelkedtek. (Tanjug) Törvény a földművesszövetkezetekről A Szerb SZK Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa tegnap elfogadta a Szerb Szövetkezeti Szövetség kezdeményezését a földműves-szövetkezetekről, mint a földművesek legtömegesebb szervezési formájáról szóló külön törvény meghozatalára. A földműves-szövetkezetekről szóló törvény tervezete, amelyet a Tanács már régebben elfogadott, magában foglalta a szövetkezetek minden formáját, így a földműves-szövetkezeteket is, de tegnap mégis úgy döntöttek, hogy a földműves-szövetkezetek szervezését és munkamódszereit külön törvénnyel kell szabályozni. A Végrehajtó Tanács véleményét a Képviselőház elé terjeszti, amelynek küldöttjei határozatot hoznak a kezdeményezéssel kapcsolatban. (Tanjug) A FŐVÁROSI MUNKASZERVEZETEKBEN Egyre több a szerződéses, ideiglenes és idénymunkás A belgrádi munkaszervezetek egyre több munkást, alkalmaznak szerződéses alapon vagy ideiglenes és idényjellegű munkákra. Ebből arra lehet következtetni, hogy egyre nagyobb szükség van munkaerőre, és hogy potenciális lehetőségek vannak új munkahelyek megnyitására. Sajnos, a városi foglalkoztatási érdekközösség legújabb adatai arról tanúskodnak, hogy ez nem így van. Miközben az 1986 és 1988 közötti időszakban növekedett a kiegészítő munkáikra alkalmazottak száma, csökkent az állandó jelleggel foglalkoztatottaké. Ha a túlórázó, szerződéses és az ideiglenes munkákra alkalmazott dolgozók számát összeadjuk, megállapíthatjuk, hogy az év folyamán hány dolgozót lehetne foglalkoztatni teljes munkaidővel. 1986-ban ez 7300, tavaly pedig több mint 9200 dolgozó munkájának felelt meg. Ugyanakkor tavaly 25 600 dolgozót alkalmaztak határozatlan időre, csaknem 5000-rel kevesebbet, mint három évvel korábban. Nyilvánvaló, hogy a munkaszervezetek a jelenlegi válságos körülmények között inkább a túlórázás, a kiegészítő munka mellett döntenek. Ezt leginkább betegállományban levő dolgozók helyettesítésével, felgyülemlett munkák elvégzésével stb. indokolják. Felvetődik azonban a kérdés, hogy ez mennyire megalapozott, és mennyire van szó inkább egyfajta kizsákmányolásról, hiszen kiegészítő munkákra sok esetben szakképzett munka nélküli kádereket alkalmaznak, akik minden feltételre ráállnak, csakhogy megélhessenek. Ezt részben az is bizonyítja, hogy tavaly a fővárosban több mint 40 000 ilyen szerződést kötöttek, 5500-zal többet, mint 1986-ban, méghozzá főleg az oktatás, a tudomány, a kultúra és a tájékoztatás területén. (Tanjug) 1989. június L. csütörtöse Nincs szükség Elnökségre (Folytatás az 1. oldalról) mielőbb hozzá kell látni az új alkotmány kidolgozásához, mert a jelenlegi módosítások nem elegendőek ahhoz, hogy maradéktalanul végrehajthassák a gazdasági reformot és áthidalják a jelenlegi válságot. Ezek alapján érthető, hogy a dolgozók számos olyan javaslatot is tettek, amelyek meghaladják a jelenlegi alkotmánymódosítás keretét. Az általános álláspontok közé tartozik az integrációs folyamatok erősítése az egész országban, továbbá az egységes jugoszláv piac létrehozása, a testvériség és egység, az együvétartozás és az egyenjogúság erősítése. A dolgozók külön követelménye a Szerbián belüli egység és együvétartozás erősítése, beleértve az autonóm tartományok fejlődését, de az államiság elemei nélkül. A munkások továbbá követelték azoknak a politikai intézményeknek a megszüntetését, amelyek fékezik a határozatok végrehajtását vagy a gyakorlatban nem bizonyították létjogosultságukat. Ilyen értelemben olyan javaslatok is elhangzottak, hogy meg kell szüntetni a tartományok, a köztársaságok és a JSZSZK Elnökségét, a köztársaságok és tartományok tanácsait, a társadalmi-politikai tanácsokat stb. Ugyanakkor a dolgozók döntéshozatali szerepének erősítése végett javasolták, hogy a Szövetségi Képviselőházban alakítsák meg a Társult Munka Tanácsát. A követelmények sokaságából külön említést érdemel a mezőgazdaság fejlesztése, annál inkább, mert a dolgozók szerint az alkotmánymódosítás erre nem fordít kellő figyelmet és az alkotmánymódosítás következő szakaszában behatóbban kell foglalkozni azokkal a kérdésekkel, illetve azoknak a feltételeknek a megteremtésével, amelyek jelentősen hozzájárulnak a tartomány szemszögéből nézve rendkívül jelentős gazdasági ág fejlesztéséhez. Ljubomir Novakovic palánkai küldött hangsúlyozta, hogy végső ideje eleget tenni a dolgozók azon javaslatának, hogy szünessék meg Vajdaság SZAT Elnökségét, mert Vajdaság nem állam, és nincs szüksége ilyen intézményre. Szerinte az Elnökség szerepét a Tartományi Képviselőház elnöke és a tanácsok elnökei vennék át. Ezt a javaslatot és egészében véve a társadalmi vita összegezéséről szóló jelentést is elfogadta a Tartományi Szakszervezeti Tanács. Szó volt tegnap a jövedelemről szóló társadalmi megállapodás kiegészítéséről is, mellyel kapcsolatban elhangzott, hogy amikor az állam beavatkozott a személyi jövedelmek elosztásába, akkor mindig károsodott a munkás, a munkaszervezet, a felhalmozás és a termelékenység is. Éppen ezért a szakszervezet kitart álláspontja mellett, hogy az állam ne avatkozzon bele a személyi jövedelmek elosztásába, továbbá az se gátolja meg, hogy a személyi jövedelmet két részlegben fizessék ki. Egyúttal a küldöttek nem értettek egyet a kormánynak azzal az indoklásával, hogy ha két részlegben fizetik ki a személyi jövedelmet, az serkentőleg hat az inflációra, szerintük, éppen az ellenkezőjéről van szó. A kérdés kapcsán információt kérnek a kormánytól, arra hogy mivel magyarázza fenti állítását. TKJ (LAZOKICS Anna felvétele) A Tartományi Szakszervezeti Tanács tegnapi üléséről A kiszavazás elfogadhatatlan A karácsony munkaszüneti nap lesz — Jože Smole beszélgetése a jugoszláv újságírókkal Szlovénia időszerű politikai törekvéseiről (Munkatársunk ljubljanai telefonjelentése) Mivel a Cankar Otthonban elfogadott nyilatkozat a jugoszláv közvéleményben nem talált megértésre, a Szlovén Szocialista Szövetségben egy koordinációs testület együttműködve a Szlovéniában tevékenykedő, politikai szövetségekkel új nyilatkozat kidolgozásán dolgozik, amely rövidebb és közérthetőbb lesz és amely pontos megfogalmazásokkal rámutat arra, milyen Jugoszláviában akar élni a szlovén nép. A fentiekről volt szó többek között tegnap Ljubljanában a jugoszláv szerkesztőségek újságírói számára megszervezett háromnapos szlovéniai látogatás végén a Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányában megtartott sajtótájékoztatón. Jože Smole, a Választmány Elnökségének elnöke munkatársaival részletesen szólt a politikai pluralizmus gyakorlati kérdéseiről és az időszerű politikai mozgásokról. A beszélgetésben az országban tapasztalható szeparatizmus és unitarizmus kapcsán több kérdés hangzott el arra vonatkozóan, valójában milyen Jugoszlávia fogadható el Szlovénia számára. Jože Smole ennek kapcsán elmondta: a készülő új nyilatkozat jellemző gondolata, hogy a szlovén nép demokratikus szocialista államban akar élni, amely a szlovén nép szuverenitásán alapszik. Lehetőséget akar a politikai pluralizmusra és szövetkezésre, a demokratikus választásokra, az intenzív gazdasági fejlődésre. Szlovénia olyan Jugoszláviát akar, amelyben egyenrangúan élnek a nemzetek, a nemzetiségek és az etnikai csoportok, fogalmazott Smole. Ugyanakkor Szlovéniában nem fogadják el az olyan államközösséget, amelyben a gazdasági, politikai és művelődési élet kikényszerített határozatok szerint alakul, unitarista túlszavazással hozott határozatokat sem akarnak, sem olyan államot, amelyben a föderációt fölé rendelnék a köztársaságoknak. — Magában a Szocialista Szövetségben sem fogadható el a túlszavazás egyes kérdéseikben — mondta Jose Smole. — Ezért is jelentettem ki, hogy ha az Országos Választmányban bármely fontos kérdést távszavazással oldanak meg, akkor azt a határozatot mi itt, Szlovéniában nem tartjuk érvényesnek. Szerintem a majorizációra való törekvés támadás Jugoszlávia egysége ellen. A Szlovéniában esedékes változások közül külön ki kell emelni a következőt: a Szlovén Képviselőház hamarosan munkaszüneti napnak nyilvánítja december 25-ét. Karácsonykor a szlovénok nem dolgoznak ezentúl, ezt a napot nemcsak vallási, hanem az itteni hagyományokon alapuló családi ünnepként tartják számon. Jože Smole ennek kapcsán elmondta, még, hogy a vallási közösségekkel folytatott megbeszélésen a pravoszláv egyház képviselője is egyetértett azzal, hogy decemer 25-e munkaszüneti nap legyen. F ch