Magyar Szó, 1989. augusztus (46. évfolyam, 208-237. szám)

1989-08-01 / 208. szám

KÜLPOLITIKA 2 Magyar Sió Nacionalista követelések és szovjetellenesség Tovább tart a feszültség Abbáziában A TASZSZ jelentése szerint az Abház Autonóm SZSZK-ban to­vábbra is feszült a helyzet. A szovjet belügyminisztérium közölte, hogy tegnapelőtt 41 sze­mélyt tartóztattak le a rendkívüli állapot rendeleteinek megsértése miatt. Azt is hangsúlyozták, hogy a biztonsági erők akcióinak kö­szönhetően a zugdidi börtönbe visszakerült azoknak a letartózta­tott személyeknek egy része, aki­ket szélsőséges fegyveresek cso­portja szabadított ki onnan. A hírügynökségi jelentés szer­zője hangsúlyozza a nem formális szervezetek tevékenységének fo­kozódását. A belügyminisztérium közlése szerint július 29-én Ocsamcsira helységben az úgyne­vezett Grúz Demokrata Néppárt közleményt adott ki, amely na­cionalista követeléseket, továbbá szovjetellenes fenyegetéseket tar­talmaz. Az említett szervezet fel­hívta a lakosságot, hogy élelmi­szer- és egyéb szükségleteit előre elégítse ki. (Tanjug) Szárcetakisz a történelem meghamisí­tásával vádolja Jugoszláviát A görög elnök beszéde a „macedón kérdésről” Megismételte Athén korábbi ál­lítását, mely szerint „Szkopje meg­hamisítja a töténelmet”. Valami­féle alantas terveket emleget, amelyek mögött szerinte a Macedón SZK, illetve Jugoszlávia áll. Az államfő úgy vélte, hogy „a Görög­ország iránti gyűlölet számos ve­szélyt rejt magában”. Mint korábban, hasonló helyzet­ben, beszédét az alábbi mondattal fejezte be: „Macedónia Görögor­szág része volt, s Görögország ré­sze marad”. Konsztantin Micitakisz, az Új Demokrácia vezetője ugyanezen a nagygyűlésen kinyilvánította, hogy pártjához hasonlóan, személyesen is „keményen szembeszáll a törté­nelem meghamisításával". Görögország államfőjének leg­utóbbi beszéde megerősíti, hogy Athén folytatja elfogadhatatlan döntőbíráskodását, beavatkozik egy szuverén ország — Jugoszlávia belügyeibe —, s az ellentétben áll a helsinki okmánnyal, amelyet Görögország is aláírt. (Tanjug) Görögország továbbra is kioktat­ja Jugoszláviát arról, melyik nép létezik, s melyik nem a területén Ezt tette vasárnap Szárcetakisz köztársasági elnök a kivándorol­takhoz intézett beszédében. Véget ért a francia repülés­irányítók sztrájkja Tegnap véget ért Franciaország­ban a repülésirányítók négynapos sztrájkja, s az ország légiforgalma lassan normalizálódik — közölték a francia hivatalos szervek. Az AFP hírügynökség jelentése szerint ez volt július folyamán a második ilyen jellegű munkabe­szüntetés Franciaországban. A hír­­ügynökség jelentésében nem közöl­te, hogy a sztrájkolók béremelési követeléseinek eleget tettek-e. Az elmúlt hétvégén a francia ■repülőirányító technikusok munka­beszüntetése több órás késéseket okozott a turisták által leginkább látogatott helyekre tartó járatokon. HANOI-WASHINGTON Az „átneveltek" kivándorolhatnak az USA-ba Vietnam és az Egyesült Államok tegnap megállapodást írt alá, amelynek értelmében több ezer vi­etnami állampolgár, akik a hábo­rú idején az egykori dél-vietnami kormány oldalán harcoltak, vagy neki dolgoztak, kitelepedhet az USA-ba. A Reuter hírügynökség jelentése szerint azokról a dél­vietnami katonákról, a biztonsági szolgálat embereiről és tisztvise­lőiről van szó, akiket a szaigoni kor­mány 1975-ben bekövetkezett bu­kása után az új vietnami hatósá­gok átnevelő táborokba szállítot­tak. Robert Funseth a megbeszé­léseket folytató amerikai megbí­zott ,,történelmi” jelentőségűnek minősítette a megállapodást. Az egykori két ellenséges ország képviselői azon reményüknek ad­tak hangot, hogy az első csoport vietnami, mintegy 3000 emberről van szó, már az idén elhagyhat­ja hazáját és letelepedhet az Egye­sült Államokban. Az USA megbízottjai csaknem 55 000 olyan személlyel beszélget­tek, akik a megállapodás értelmé­ben elhagyják hazájukat. Hanoiban ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy a megállapodás értelmében félmil­liósnál is több vietnami állampol­­gár telepszik majd le az USA- ban. Az ügy különlegessége pedig abban áll, hogy a megállapodást több mint tíz évig tartó tárgyalá­sok után sikerült aláírni. Ország Egység Vétel Közép Eladási AUSZTRÁL dollár1 16758,05 16783,22 16808,39 OSZTRÁK SCHILLING 100 168809,96 169063,56 169317,16 KANADAI DOLLAR1 18833,53 18861,82 18890,11 DÁN KORONA 100 305584,87 306043.94 .30650.3,01 FINN MARKA 100 528517,89 529311.86 530105,83 FRANCIA FRANK 100 351345,46 351873,27 352401,08 NSZK-MÄRKA 100 1187525.00 1189308.06 1101092,92 GÖRÖG DRACHMA 100 13747.59 13768.24 13788,89 ÍR FONT1 31614,96 31662.45 31709.94 OLASZ LÍRA 100 1650,90 1653,38 1655,86 JAPÁN JEN 100 16097,94 16122,12 16146,30 KUVAITI DINARI 75895,93 76009,94 76123,93 HOLLAND GULDEN 100 1052208,91 1053789.59 1055370,27 NORVÉG KORONA 100 324065,42 324552.25 3250.39.08 PORTUGAL ESCUDO 100 14195,91 14217.24 14238,57 SVÉD KORONA 100 348080,57 348603,48 349126,39 SVÁJCI FRANK 100 1381748.28 138.3824.02 1385899,76 ANGOL FONT1 36930.56 36986,04 37041,52 USA-DOLLÄR1 22254,22 22287,65 22321.08 (EU, KÖZÖSSÉG) ECO1 24650,09 24687,12 24724,15 BELGA FRANK 100 56769,22 56854,50 56939,78 SPANYOL PESETA 100 18968,17 18996.66 19025,15 Soha nincs egyedül! • Hű társai a vajdasági általános bankok! VAJDA MAGY TÁRSULT BAJUNK Andreotti a jugoszláv refor­mok támogatására szólít fel Az új olasz kormányfő programbeszéde Giulio Andreotti, az új olasz kormányfő a szenátusban megtar­tott programbeszédében többek között azt is kijelentette, hogy az olasz kormány a jövőben is meg­különböztetett figyelmet fog szen­telni Jugoszláviának, amelynek az el nem kötelezettek mozgalmában betöltött szerepét igen nagyra tart­ja. Az Il Popolo című lap közlé­se szerint Andreotti azt is hangsú­lyozta beszédében, hogy az Euró­pai Közösségnek szintén követnie kell keleti „szomszédainál" a re­formváltozásokat. Az Olaszországot is magában foglaló, úgynevezett „hetek” csúcs­találkozóján, amelyet július köze­pén tartottak meg Párizsban, már elfogadták a Magyarország és Len­gyelország gazdasági reformfolya­matainak támogatásáról szóló ha­tározatot, de Andreotti miniszter­elnök a szenátus előtt felolvasott programbeszédében újra hangsú­lyozta az ilyen jellegű gazdasági segítség jelentőségét, különös te­kintettel Jugoszláviára. (Tanjug) Rakétabecsapódások Kabulban Stockholmban amerikai- szovjet tárgyalások kezdőd­tek Afganisztánról A modzsaheddinek tegnap ismét rakétákkal lőtték Kabult. Az af­gán főváros központjába becsapó­dott három rakéta legalább 17 személy életét oltotta ki. Az egyik rakéta egy villamosnak ütközve robbant fel, a másik egy üzletben, a harmadik pedig egy kórház falának vágódva. Stockholmban tegnap ugyanak­kor kétnapos szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek az afganisz­táni helyzetről. Erre a párbeszéd­re a regionális válságok megoldá­sa érdekében kinyilvánított két nagyhatalmi törekvés keretében kerül sor. Az egyik központi kér­dés az afganisztáni lázadóknak nyújtott amerikai katonai segély felfüggesztése lesz, a másik pedig a szovjet fegyverszállítások a ka­­buli rezsim katonáinak. A két delegáció — amelyeket John Kelly amerikai államtitkár­helyettes és Nyikolaj Kozirjev szovjet nagykövet vezetnek — képviselői közölték, hogy a stock­holmi megbeszéléseken más kér­déseket is napirendre tűznek. (AP) Repülőösszeütközés, hét áldozat A pennsylvaniai Allentown kö­zelében rendezett légiparádén teg­nap egymásnak ütközött két ki­sebb repülőgép. Az AP hírügynök­­ség jelentése szerint az eddig még ismretlen ok miatt egymásba fu­tó repülőgépek hét személy halá­lát okozták. Az egyik gépből négy utasnak sikerült ejtőernyővel ki­ugrania és szerencsésen földet ér­nie. A másikban azonban a pilóta és hat utasa életét vesztette. Meg­sérült továbbá egy, a közelben tartózkodó néző is, akit a repülő valamelyik darabja sebesített meg. 1989. augusztus 1., kedd Hadüzenet a csempészeknek Kínában állami intézetek és vállalatok is foglalkoznak feketézéssel A kínai vámhivatal, mint Kína legfrissebb napi sajtójából kiderül, valóságos­ háborút indított a csem­pészek ellen. Erre azért volt szük­ség, mert az idén a rendőrség és a vámhivatal közlése szerint a csempészkísérletek száma nagyon megnövekedett, sajátos „csúcsot” döntött. Az év eleje óta 5836 csempészt füleltek le, 19 százalékkal többet, mint a tavalyi arányos időszak­ban. Az elkobzott áru értéke el­éri a mintegy 224 millió jüan (kö­rülbelül 60 millió, dollár) értéket, négyszer annyi, mint a tavalyi rész­arányos időszakban elkobzott áru értéke. Az idei év első felében 4 olyan csempészkísérletre derült fény, amelynek értéke meghaladta a 10 millió jüant (2,7 millió dollár). A tavalyi év második felében csupán egy ilyen esetet jegyeztek fel Az egymillió jüan (270 000 dollár) ér­tékét meghaladó csempészpróbál­kozások száma szintén megnégy­szereződött. 275 csempészetgyanús ügybe kü­lönféle vállalatok és intézmények is belekeveredtek. Eddig több mint 230 személyt tartanak csem­pészés vádja alatt vizsgálati fog­ságban. A csempészek leggyakoribb és legértékesebb „árui” a külföldi ci­­garetták, különböző háztarnási gé­pek, televíziókészülékek, képmag­nók és hasonlók. A csempészek leginkább tenge­ri úton próbálkoznak illegálisan Kínába vinni áruikat, szövetkez­ve a hongkongi csempészszerveze­tekkel. Az utóbbi időben azonban Kína más határ menti területein is felütötte a fejét a csempészke­reskedelem. A hatóságok olyan esetekről is tudnak, hogy a csem­pészárut szállító hajók a tengerről folyami úton Kína távolabbi, fo­lyó menti kikötőibe is behajoznak. (Tanjug) KÍNA—SZOVJETUNIÓ Novemberben tárgyalások a határ menti haderőcsökkentésről A Szovjetunió és Kína megálla­podott abban, hogy az idén no­vemberben tárgyalásokat kezdenek a közös határtérségben állomásozó katonai alakulatok csökkentéséről. Ez a megállapodás vasárnap szü­letett, még mielőtt Párizsban meg­kezdődött volna a nemzetközi Kambodzsa-értekezlet, amelyen Eduard Sevardnadze szovjet és Csien Csi-csen kínai külügyminisz­ter is részt vesz. A TASZSZ hírügynökségre hi­vatkozva az AP hírszolgálati iro­da arról számolt be, hogy a két ország katonai szakértőinek és dip­lomatáinak első találkozója novem­berben lesz Moszkvában. A két fél első ízben cserél véleményt a kö­zös határon állomásozó katonák létszámának csökkentéséről. Egyes becslések szerint a szovjetek 600 ezer katonát állomásoztatnak a határövezetben, a kínaiak csaknem egymilliót. A csapatcsökkentés egyébként az egyik feltétele a két ország kapcsolata normalizálásá­nak. Erről a témakörről egyéb­ként már májusban Gorbacsov szovjet vezető pekingi látogatása során is szó volt. Zimbabwe és Kenya közvetít Erőfeszítések a mozambiki belháború befejezésére Mozambik kiérdemelte a békét, s támogatni kell Chissano elnök prag­matikus béketervét — hangsúlyoz­ták tegnap Hararéban. Zimbabwe elfogadta a közvetítő szerepét a már 14 éve tartó mozambiki bel­­háború befejezésében. A Mugabe kormányához közel álló The Herald azt írta, hogy Zimbabwe és Kenya Chissano mo­­zambiki elnök javaslatára felveszi a kapcsolatot a lázadó MNR veze­tőségével, hogy kikérjék vélemé­nyét a békekötésből. A hararei sajtó korábbi gyakor­latától eltérően többé nem nevezi az MNR tagjait banditáknak, s azt emlegeti, hogy elfogadható MNR követelése a hatalom felosztásában. A zimbabwei lapok tegnap azt ál­lították, hogy a­ Mozambikban kor­mányzó párt 5. kongresszusa hatá­rozatban támogatta Chissano bé­ketervét, és azt, hogy többé nem folytatnak marxista ideológiát. Az utóbbi években több mint 10 000 zimbabwei katona támogat­ta Chissanót a lázadók elleni harc­ban. Harare elképzelése szerint már az előkészítő tárgyalásokon ki kell dolgozni annak módját, hogy a MNR tagjait miként vonják be a kormányba, a hadseregbe és a rendőrség kötelékébe. Harare szorgalmazza, hogy a MNR még a béketárgyalások előtt szüntesse be a katonai cselekmé­nyeket. Zimbabwe elvárja az USA- tól, hogy nyomást gyakoroljon a Dél-afrikai Köztársaságra, hogy ne szállítson több fegyvert a mozam­biki lázadóknak, akik folytatják harcukat, noha kinyilvánították tárgyalási készségüket. (Tanjug) 99Nem ha az éhező lop! Brazil lelkészek nyilatkozata a nyomorszint alatt élők gondjairól „Az Úr jóváhagyja azokat a lopásokat amelyeket a szegények követnek el.” Ezt a szokatlan megállapítást, amely nagy vitát ka­vart Brazíliában, Ivo Storn­olo katolikus pap fogalmazta és je­lentette meg a Domingo című tekintélyes hetilapban. Storniolo atya írásában azt magyarázta, hogy a lopás engedélyezett egy olyan rendszerben, amelyben kizárólag a profit, a szabad rablás a legfontosabb. Cinceio Virgilio, ugyancsak katolikus pap, társát, Storniolo atyát védelmezve kijelentette, hogy ő ugyanezt a véle­ményt képviseli. Hivatalos adatok szerint Brazí­liában a 140 millió lakos közül legalább 50 millió nagy nyomor­ban él. Ezek az emberek írástu­datlanok, alultápláltak és kire­kesztődtek mind a politikai, mind a társadalmi életből. Storm­olo atya, aki az ország déli részében látja el teendőit, az úgynevezett felszabadulás teológi­ájának szószólója Ez az irányzat Latin-Amerikában keletkezett a 70-es években, és szorgalmazza a katolikus egyház szorosabb kap­csolatának kialakítását a szegény néprétegekkel és azok problémái­nak megértésével. A Vatikánban azonban mindig is rossz szemmel néztek a felszabadulás teológiájá­ra­ ,sőt az irányvonal legálhatato­­sabb képviselőjét, az ugyancsak brazil Leonardo Boff ferencesren­di egyházi személyt többször is megbüntették, mert állítólag kom­munista elveket hirdetett. SZÖKIK A TŐKE Clarice Pechman pénzügyi szakértő véleménye szerint Brazí­liából az idén illegális úton 12 milliárd dollár áramlik majd kül­földre. Tavaly ez az összeg elérte a 7,5 milliárd dollárt­ A kormány egyelőre képtelen bármilyen mó­don is megakadályozni ezt a fo­lyamatot, mert neki sincs elég pénze arra, hogy olyan szakembe­reket alkalmazhasson, akik ellen­őriznék a hazai és a külföldi cé­gek pénzgazdálkodását. A köz­ponti bank képviselői úgy nyilat­koztak, hogy a kormány szemet huny a jelenség felett, mert tuda­tában van annak, hogy a fekete­piac a gazdaság egyfajta bizton­sági szerep. Mindinkább növekszik a kül­földre irányított nyereségek össze­ge is A külföldi multinacionális társaságok mind gyakrabban dön­tenek úgy, hogy a profit nagy ré­szét az anyaországba irányítsák mintsem hogy Brazíliában fektes­sék be. Annak érdekében, hogy ez a folyamat valamelyest lecsilla­podjon, a brazil kormány elren­delte, hogy a központi bankon keresztül lehet lebonyolítani a deviza-tranzakciókat. Egyes elő­rejelzések szerint a multinacioná­lis társaságok Brazíliából az idén 2,3 milliárd dollárt utalnak át ott­honi bankjaikba. (AP) 99

Next