Magyar Szó, 1989. szeptember (46. évfolyam, 239-254. szám)

1989-09-01 / 239. szám

2 KÜLPOLITIKA Млож&] KÍNAI POLITIKAI SZÍNTÉR A polikai in­fizés tagadása Külügyminisztériumi szóvivő sajtóértekezlete (Különtudósítás a Magyar Szónak) Peking, augusztus 31. Teng Hsziao-ping „teljesen egészséges”, közölte a kínai külügy­minisztérium szóvivője a mai sajtóértekezleten, az elsőn, amelyet az­ egyetemista tüntetések, „a zavargások és ellenforradalmi láza­dás letörése” után tartottak meg. A szóvivő valószínűleg nem emlí­tette volna Kína teljhatalmú állami és párt vezetőjének nevét, ha az amerikai ABC tudósítója nem tette volna fel a kérdést. Mi van Teng Hsziao-pinggel, él-e még egyáltalán? „Ez a provokatív kér­dés megdöbbentett” — válaszolt a szóvivő. „Azt mondhatom csak, hogy Teng Hsziao-ping teljesen egészséges.” Li Cao-sinnek, a külügyminisz­térium sajtóosztálya főnökének számos keresztkérdést tettek fel az újságírók, elsősorban az április­tól júniusig történt események utáni helyzetről. A BBC tudósítója kijelentette, hogy az Amnesty International az emberi jogok megszervezésével vá­dolta Kínát, mire a szóvivő ezt vá­laszolta: „A júniusi viharban Pe­­kingben elenyésző kisebbség erő­szakoskodott, hogy megdöntse a törvényes kormányt. Itt tehát egyáltalán nem az emberi jogok­ról van szó. A kínai kormány le­tartóztatta ezeket és a törvények értelmében ítélkezik felettük, ami igazságos és teljesen szuverén jo­gaink keretébe illik. Egy ország vagy nemzetközi szervezet sem avatkozhat Kína belügyeibe. Az említett nemzetközi szervezet vád­jai alaptalanok és minden érvet nélkülöznek.” A kanadai televízió tudósítója azt kérdezte, hogy Kínában való­ban nincsenek politikai foglyok, ahogyan azt korábban Csao Ce­­jang állította. (Csao Ce-jang a Kí­nai KP KB leváltott főtitkára, aki­nek sorsáról semmit sem tudni.) „Kína következetesen tiszteletben tartja az emberi jogokat és a tör­vényekkel védelmezi népét. Kíná­ban tehát nincsenek politikai ül­dözések, ha pedig nincs politikai üldözés, nincsenek politikai fog­lyok sem” — válaszolta a szóvivő. A külföldi újságírók értesülései szerint sok kínai elhagyja az or­szágot. Egy csónakban, amely természetesen illegálisan hagyta el a kínai felségvizeket, 160 sze­mély tartózkodott, akik elérték Ja­pánt. Ezek után feltették a kér­dést: „Hogyan szándékozik Kína megoldani az új menekültek prob­lémáját?” A szóvivő erről az eset­ről „nem tudott”. Mégis hozzátet­te, hogy a kínai kormány szigorú­an betartja az országba való be és kiutazás törvényeit. Nem ért egyet az illegális határátlépések­kel, ezért bizonyos óvintézkedése­ket foganatosítanak és „a törvény értelmében büntetik az ilyen ese­teket”. Egy újságíró szerint, az USA- ban vendégszereplő kínai művész­csoportok egyes tagjai nem voltak hajlandók hazatérni, ami után megszűnt az ilyen jellegű kétolda­lú együttműködés. A szóvivő erre kijelentette: „A kínai—amerikai kapcsolatokban bizonyos nehézsé­gek merültek fel, miután az USA túlságosan beavatkozott Kína bel­ügyeibe és elsőként foganatosított szankciókat Kína ellen.” A szó­vivő szerint­ Amerika ily módon csorbát ejt Kína méltóságán, szu­verén jogain. „A felelősség kizáró­lag az USA-t terheli és a viszo­nyok javulása csak az USA ma­gatartásának változtatásától függ.” Borko GVOZDENOVIC Ország Egység Vétel Közép Eladási ausztrál dollár 1 22 749 22 783 22 117 OSZTRÁK SCHILLING 100 216 014 221 339 216 664 KANADAI DOLLAR 1 25 286 25 318 25 35 VK DÁN KORONA 100 391 428 392 016 392 604 FINN MÁRKA 100 674 585 675 598 677 .511 FRANCIA FRANK 100 451 'П.З 452 452 453 131 NSZK MARKA 100 1523 329 1 525 617 1527 095 GÖRÖG DRACHMA 100 17 623 16 649 17 65 ÍR FONT 1 40 89'' 40 954 2 1 015 OLASZ LÍRA 100 2 122 2 125 2 128 JAPAN JEN 100 20 602 20 633 20 634 KUVAITI DINÁR 1 99 113 99 262 99 111 HOLLAND GULDEN 100 1349 659 1 351687 1 353 ’15 NORVÉG KORONA 100 417 483 418110 413 737 PORTUGAL ESCUDO 100 18183 18 210 IS 237 SVÉD KORONA 100 450 575 451252 -ill 929 SVÁJCI FRANK 100 1765 376 1768 028 П70 630 ANGOL FONT 1 46 898 46 968 17 078 USA DOLLAR 1 29 729 29 774 29 M9 (EU, KÖZÖSSÉG) ECU 1 31 633 31 680 31 728 BELGA FRANK 100 72 758 72 867 72 976 SPANYOL PESETA 100 24 308 24 345 24 382 Sorla nincs egyedül! Hű társat a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSLIST ВАШК (Alább befejezzük a Charta ’77 polgárjogi mozgalom szóvivőjével készült interjú közlését.) Kérdés: Nemcova asszony, engedjen meg végül egy személyes kérdést: önnek mi az eredeti foglalkozása? Válasz: Pszichológusi diplomám van, 1976 előtt pszi­choterápiás gyógyítással foglalkoztam. 1976 után azon­ban, ahogy megalakult a Charta ’77, eltávolítottak állá­somból. Egy ideig a szó szoros értelmében utcaseprőként dolgoztak (nevet). Megbetegedtem, ezután nyugdíjaztak K.: Tudomásom szerint az Ön férje is tagja a Char­tának ... V.: Igen. Foglalkozására nézve ő filozófus és pszicho­lógus. Ő nem bizonyult lelkileg elég erősnek ahhoz, hogy maradjon. Emigrált, és ma Bécsben él. Iszonyatos volt a nyomás rá, ami aztán a családi életünkben is tükröző­dött. A zaklatások szomorú egyéni és családi tragédiát okoztak. K.: A nyugdíjából hogyan tudja... V." Hét felnőtt gyermekünk van, ők is segítenek. A nyugdíj összege nem titok: ezer korona. (Hivatalos árfolyamon 170, nem hivatalos, de minden­képpen reálisabbnak tűnő fekete árfolyamon számítva 41 nyugatnémet márkának felel meg.) K.: Mielőtt megköszönném a beszélgetést, kérem, egé­szítsen ki, ha valamit esetleg elfelejtettem. V.: Örülök, hogy Jugoszláviából i­s felkeresett bennün­ket valaki. Az önök országa mindig élen járt a szocialista országok között a szabadabb és emberibb gondoskodás­­módban. Kérem, hangsúlyozza olvasóinak, hogy a mi szervezetünk, a Charta ’77 nem valamiféle felforgató, ter­rorista elemek gyüle­kezete, ellenkezőleg, olyan szervezet­nek tekinti magát, és meggyőződésem, hogy az is, amely Csehszlovákia népeinek az érdekeit védelmezi. Hogy mi békés eszközökkel akarunk érvényt szerez­ni céljainknak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy fel­szólítottuk a lakosságot, lehetőleg kerülje a Vencel teret ezekben a napokban. Jómagam két napja nem voltam az utcán, a telefonomat pedig kikapcsolták (leemeli a fali­telefon kagylóját, a kezembe nyomja, valóban süket). Nemcova asszony, a Magyar Szó olvasóinak nevében köszönöm a beszélgetést. HIVATALOS HELYEN SENKI SEM NYILATKOZIK Természetesen nem csak az ellenzékiek megszólalta­tása volt a csehszlovákiai körút célja. Beszélgettem mun­kavezetővel, műszaki és humán értelmiségivel, diákok­kal és az utca emberével is. Foglalkozásra való tekintet ■nélkül általában mindenkire jellemző volt, hogy tartóz­kodik a nyilatkozástól, a mu­nkahelyen meg különösen. Az­ emberek senkinek sem hisznek, bizalmatlanok. Szinte mindig hosszabb időre volt szükség, amíg megeredt a nyelvük. Ez „semleges területen”, vendéglőben, kocsiban utazva vagy parkban történhetett csak. őszinte vélemé­nyek hangzottak el Csehszlovákia mindennapjairól. Íme néhány (természetesen nevek említése nélkül): A KONTRASZELEKCIÓ Egy humán értelmiségi: — Talán sehol annyira nem működött a kontraszelekció, mint nálunk, Csehszlovákiá­ban. A vezető pozíciókba nem a tudás és a rátermettség szerint kerültek az emberek, hanem aszerint, hogy ki mennyire engedelmes. Így jött létre aztán a hozzá nem értő vezető garnitúra háromszöge: az alattvalónak mindig egy fokkal butábbnak, tájékozatlanabbnak kell lennie, mint a feljebbvalójának. Másképp, ha ez nem így van irányíthatatlan és működésképtelen az egész rendszer Sajnos, a kontraszelekció még ma is, hogy úgy mondjam, teljes gőzzel üzemel. Ha a reform nem kezdődik el mi­hamarabb, ez a kóros állapot még inkább előrehaladottá válik, és a betegséget már nem is lehet kigyógyítani. De hozzá kellene látni, hiszen a változás kérdése Csehszlo­vákiában csupán idő kérdése. A BATA ESETE Műszaki értelmiségi az ország technológiájáról: —■ A monarchia meg az első Csehszlovák Köztársaság ide­jén alapozódott meg errefelé a fejlett ipar­, amelyre a csehek és a szlovákok jogosan voltak büszkék. Ez sokáig lépéselőnyt jelentett, de erről ma már szó sincs. Cseh­szlovákia a két háború között a világ 10 vezető gazdasági hatalma közé tartozott. Ma jócskán lemaradt. Ennek az okát többek között a konzervatív gondolkodásban, a friss eszmék és a kezdeményezés elfojtásában látom. Itt 90 esztendeje gyártanak autót, de az elsőkerék-meghajtásra egy, a minden bizonnyal a politikából a gazdaságra is ki­sugárzó konzervatív gondolkodás miatt sokáig nem vol­tak hajlandók áttérni. A mérnököknek vagy műszakilag szabták meg, hogy mit tegyenek és nem tehettek mást, vagy a politikusok egyenesen ebbe is beleszóltak. A rég­múlt idők dicsőségén kívül mással nem dicsekedhetünk. Nemrégiben itt járt nálunk az egykor világhírű Bata cipőgyár tulajdonosa, vagy annak utóda, már magam sem tudom, és ugyanazokkal a gépekkel látta termelni a munkásokat, amelyeket ő hagyott itt, pontosabban amelyeket tőle vettek el és államosítottak. Ezekkel a gépekkel manapság természetesen még véletlenül sem le­het versenyképes cipőket gyártani a világpiacra. A Bata esete pedig nem egyedülálló, hanem azt mondhatnánk, tipikus Ugyanez a helyzet a gépgyártásban. Sőt, egy olyan üzemről, egy textilgyárról is tudok, amely teljesen új gépsort vásárolt, de a vadonatúj gépsor végére egy 1850-ből származó, múzeumi tárgynak is beillő gépet sze­relt, amelybe a munkások kézzel mártogatták a kelmé­ket... Hiába dicsekszünk tehát a gazdag hagyományok­kal, ha a realitások ezek, amelyeket most felsoroltam. Megállapítható tehát, hogy a csehszlovák gazdaság, még ha fejlődött is, amit én mint szakember csak na­gyon feltételesen hiszek el, voltaképpen a két háború kö­zötti szintjéhez képest visszafejlődött. A pártvezetés és főként azok, akik mindennemű reformot, így a gazdaságit is ellenzik, állandóan azt szajkózzák, hogy értünk el eredményeket. Igen, vannak eredmények. Csak az a kér­dés, hogy milyenek és milyen áron. Hol volt az 50-es években például a Koreai Köztársaság. Ha ott is szocia­lizmus lett volna, akkor úgy nézne ki, mint Észak-Ko­­rea, ahol az van, és meg is látszik. Mellesleg szólva, bennünket velük kényszerítenek az együttműködésre, képzelheti, hogy virágzik. Arra tehát nem lehet hivatkozni, hogy amit elértünk, az mind ennek a társadalmi rendszernek az érdeme, hi­szen minden országban, berendezéstől függetlenül volt és van fejlődés. Következésképp ezt nem lehet kifejezetten a szocializmus javára írni, főként annak a javára nem, ami minket itt évek óta emészt, vagy megfordíthatom, amelyet mi legalább 20 esztendeje nem tudunk meg­emészteni. Ahol előrehozták a reformokat, ott kihalt a brezsnyevista vezetés, itt nálunk meg még mindig nem. Azt hiszem, csak idő kérdése, hogy ez a folyamat ná­lunk mikor indul meg. DUJMOVICS György " (Folytatjuk) KÖRÚTON CSEHSZLOVÁKIÁBAN (4.) „Gazdaságunk visszafejlődött” Beszélgetés műszaki és humán értelmiségiekkel, munkavezetőkkel, átlagemberekkel 1989. szeptember 1., péntek ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT KEZDŐDÖTT A II. VILÁGHÁBORÚ Westerplatte, a történelmi színhely V­ér folyt. Itt, ezen a kiugró földnyelven, ahonnan most olyan felemelő megsimo­gatni tekintetünkkel a távoli szürkeségben elvesző tengert, a másik oldalon pedig a gdanski kikötő hajóóriásait. Vér folyt itt ezen a minden oldalról se­bezhető talpalatnyi területen, ahol nem tudták megállítani, megakadályozni, hogy a második világégés szörnyűségei be ne kö­vetkezzenek. Ötven évvel ezelőtt kezdődött, 1939. szeptember 1-jén. A hitleri Németország megtámadta Len­gyelországot. Itt, Gdanskban, a kikötő fölé emelkedő földnyel­ven, a Westerplattén, a Lengyel Katonai Raktár 182 főnyi le­génysége ellenállt a támadóknak. A tenger felől, s a kikötőhöz vezető csatorna oldaláról is hét napon át lőtték a raktárat, szim­bolikusan az egész Lengyelorszá­got védőket. A külvilágtól izolált legénység hét napon át küzdött a túlerővel. Minden őrszem tud­ta a feladatát, minden kis erő­dítmény tartotta magát. Wester­­platte a lengyel történelemben, de a világtörténelemben is a ka­tonák hősiességének szimbólu­mává vált. Ötven év után itt állunk a hő­si halált halt lengyel katonák és a lengyel tengerpart védelmében hősi halált halt tengerészek tisz­teletére 1968-ban emelt monu­mentális emlékmű lábánál. A lépcsőkön mindenütt virágok, a látogatók csendes tisztelettel állnak ezen a helyen. A Wester­­platte nyújtotta csodálatos lát­vány mindenkit megilletődéssel tölt el. A fák alatt futó, a törté­nelmi csata minden fontos pont­jához elvezető sétányok, a föld­nyelv lábánál meghúzódó Balti­tenger történelmi sétára invitál­nak, mintha azt üzennék a hét­köznapok súlyos gondjaiba me­rülő Gdansknak és egész Len­gyelországnak, hogy a világégés szörnyűségeit maguk mögött hagyva méltósággal tudnak élni és kitartással győzedelmeskedni tudnak minden baj felett. A Westerplatte 182 hőse hét napon át verte vissza a német túlerő támadásait. A fegyverraktár szürke, jellegtelen épületei, a földbe ásott kis erődítmények arra intik a ma emberét, tart­son ki, s erkölcsi erejével küzd­jön az igazi értékekért és ne hagyja, hogy bármilyen téboly úrrá legyen rajta. S a lengyelek értik az intel­met és nem felejtenek. A Westerplattén csend honol, a méltóság, a tisztelet hangulata árad. S amíg amott lenn az óriás városban, a mai elégedet­ten lengyel ember oly gyakori lázadásának színhelyén a min­dennapok apró-cseprő, de már szinte fojtogató gondjai szoríta­nak, addig itt mégis eltörpül mindez. Itt a történelem él és figyelmeztet: a józan észnek kell­ győzedelmeskednie. FRIEDRICH Anna Emlékmű a A Westerplatzon. Itt kezdődött a II. világháború

Next