Magyar Szó, 1989. szeptember (46. évfolyam, 239-254. szám)
1989-09-01 / 239. szám
2 KÜLPOLITIKA Млож&] KÍNAI POLITIKAI SZÍNTÉR A polikai infizés tagadása Külügyminisztériumi szóvivő sajtóértekezlete (Különtudósítás a Magyar Szónak) Peking, augusztus 31. Teng Hsziao-ping „teljesen egészséges”, közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője a mai sajtóértekezleten, az elsőn, amelyet az egyetemista tüntetések, „a zavargások és ellenforradalmi lázadás letörése” után tartottak meg. A szóvivő valószínűleg nem említette volna Kína teljhatalmú állami és párt vezetőjének nevét, ha az amerikai ABC tudósítója nem tette volna fel a kérdést. Mi van Teng Hsziao-pinggel, él-e még egyáltalán? „Ez a provokatív kérdés megdöbbentett” — válaszolt a szóvivő. „Azt mondhatom csak, hogy Teng Hsziao-ping teljesen egészséges.” Li Cao-sinnek, a külügyminisztérium sajtóosztálya főnökének számos keresztkérdést tettek fel az újságírók, elsősorban az áprilistól júniusig történt események utáni helyzetről. A BBC tudósítója kijelentette, hogy az Amnesty International az emberi jogok megszervezésével vádolta Kínát, mire a szóvivő ezt válaszolta: „A júniusi viharban Pekingben elenyésző kisebbség erőszakoskodott, hogy megdöntse a törvényes kormányt. Itt tehát egyáltalán nem az emberi jogokról van szó. A kínai kormány letartóztatta ezeket és a törvények értelmében ítélkezik felettük, ami igazságos és teljesen szuverén jogaink keretébe illik. Egy ország vagy nemzetközi szervezet sem avatkozhat Kína belügyeibe. Az említett nemzetközi szervezet vádjai alaptalanok és minden érvet nélkülöznek.” A kanadai televízió tudósítója azt kérdezte, hogy Kínában valóban nincsenek politikai foglyok, ahogyan azt korábban Csao Cejang állította. (Csao Ce-jang a Kínai KP KB leváltott főtitkára, akinek sorsáról semmit sem tudni.) „Kína következetesen tiszteletben tartja az emberi jogokat és a törvényekkel védelmezi népét. Kínában tehát nincsenek politikai üldözések, ha pedig nincs politikai üldözés, nincsenek politikai foglyok sem” — válaszolta a szóvivő. A külföldi újságírók értesülései szerint sok kínai elhagyja az országot. Egy csónakban, amely természetesen illegálisan hagyta el a kínai felségvizeket, 160 személy tartózkodott, akik elérték Japánt. Ezek után feltették a kérdést: „Hogyan szándékozik Kína megoldani az új menekültek problémáját?” A szóvivő erről az esetről „nem tudott”. Mégis hozzátette, hogy a kínai kormány szigorúan betartja az országba való be és kiutazás törvényeit. Nem ért egyet az illegális határátlépésekkel, ezért bizonyos óvintézkedéseket foganatosítanak és „a törvény értelmében büntetik az ilyen eseteket”. Egy újságíró szerint, az USA- ban vendégszereplő kínai művészcsoportok egyes tagjai nem voltak hajlandók hazatérni, ami után megszűnt az ilyen jellegű kétoldalú együttműködés. A szóvivő erre kijelentette: „A kínai—amerikai kapcsolatokban bizonyos nehézségek merültek fel, miután az USA túlságosan beavatkozott Kína belügyeibe és elsőként foganatosított szankciókat Kína ellen.” A szóvivő szerint Amerika ily módon csorbát ejt Kína méltóságán, szuverén jogain. „A felelősség kizárólag az USA-t terheli és a viszonyok javulása csak az USA magatartásának változtatásától függ.” Borko GVOZDENOVIC Ország Egység Vétel Közép Eladási ausztrál dollár 1 22 749 22 783 22 117 OSZTRÁK SCHILLING 100 216 014 221 339 216 664 KANADAI DOLLAR 1 25 286 25 318 25 35 VK DÁN KORONA 100 391 428 392 016 392 604 FINN MÁRKA 100 674 585 675 598 677 .511 FRANCIA FRANK 100 451 'П.З 452 452 453 131 NSZK MARKA 100 1523 329 1 525 617 1527 095 GÖRÖG DRACHMA 100 17 623 16 649 17 65 ÍR FONT 1 40 89'' 40 954 2 1 015 OLASZ LÍRA 100 2 122 2 125 2 128 JAPAN JEN 100 20 602 20 633 20 634 KUVAITI DINÁR 1 99 113 99 262 99 111 HOLLAND GULDEN 100 1349 659 1 351687 1 353 ’15 NORVÉG KORONA 100 417 483 418110 413 737 PORTUGAL ESCUDO 100 18183 18 210 IS 237 SVÉD KORONA 100 450 575 451252 -ill 929 SVÁJCI FRANK 100 1765 376 1768 028 П70 630 ANGOL FONT 1 46 898 46 968 17 078 USA DOLLAR 1 29 729 29 774 29 M9 (EU, KÖZÖSSÉG) ECU 1 31 633 31 680 31 728 BELGA FRANK 100 72 758 72 867 72 976 SPANYOL PESETA 100 24 308 24 345 24 382 Sorla nincs egyedül! Hű társat a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSLIST ВАШК (Alább befejezzük a Charta ’77 polgárjogi mozgalom szóvivőjével készült interjú közlését.) Kérdés: Nemcova asszony, engedjen meg végül egy személyes kérdést: önnek mi az eredeti foglalkozása? Válasz: Pszichológusi diplomám van, 1976 előtt pszichoterápiás gyógyítással foglalkoztam. 1976 után azonban, ahogy megalakult a Charta ’77, eltávolítottak állásomból. Egy ideig a szó szoros értelmében utcaseprőként dolgoztak (nevet). Megbetegedtem, ezután nyugdíjaztak K.: Tudomásom szerint az Ön férje is tagja a Chartának ... V.: Igen. Foglalkozására nézve ő filozófus és pszichológus. Ő nem bizonyult lelkileg elég erősnek ahhoz, hogy maradjon. Emigrált, és ma Bécsben él. Iszonyatos volt a nyomás rá, ami aztán a családi életünkben is tükröződött. A zaklatások szomorú egyéni és családi tragédiát okoztak. K.: A nyugdíjából hogyan tudja... V." Hét felnőtt gyermekünk van, ők is segítenek. A nyugdíj összege nem titok: ezer korona. (Hivatalos árfolyamon 170, nem hivatalos, de mindenképpen reálisabbnak tűnő fekete árfolyamon számítva 41 nyugatnémet márkának felel meg.) K.: Mielőtt megköszönném a beszélgetést, kérem, egészítsen ki, ha valamit esetleg elfelejtettem. V.: Örülök, hogy Jugoszláviából is felkeresett bennünket valaki. Az önök országa mindig élen járt a szocialista országok között a szabadabb és emberibb gondoskodásmódban. Kérem, hangsúlyozza olvasóinak, hogy a mi szervezetünk, a Charta ’77 nem valamiféle felforgató, terrorista elemek gyülekezete, ellenkezőleg, olyan szervezetnek tekinti magát, és meggyőződésem, hogy az is, amely Csehszlovákia népeinek az érdekeit védelmezi. Hogy mi békés eszközökkel akarunk érvényt szerezni céljainknak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy felszólítottuk a lakosságot, lehetőleg kerülje a Vencel teret ezekben a napokban. Jómagam két napja nem voltam az utcán, a telefonomat pedig kikapcsolták (leemeli a falitelefon kagylóját, a kezembe nyomja, valóban süket). Nemcova asszony, a Magyar Szó olvasóinak nevében köszönöm a beszélgetést. HIVATALOS HELYEN SENKI SEM NYILATKOZIK Természetesen nem csak az ellenzékiek megszólaltatása volt a csehszlovákiai körút célja. Beszélgettem munkavezetővel, műszaki és humán értelmiségivel, diákokkal és az utca emberével is. Foglalkozásra való tekintet ■nélkül általában mindenkire jellemző volt, hogy tartózkodik a nyilatkozástól, a munkahelyen meg különösen. Az emberek senkinek sem hisznek, bizalmatlanok. Szinte mindig hosszabb időre volt szükség, amíg megeredt a nyelvük. Ez „semleges területen”, vendéglőben, kocsiban utazva vagy parkban történhetett csak. őszinte vélemények hangzottak el Csehszlovákia mindennapjairól. Íme néhány (természetesen nevek említése nélkül): A KONTRASZELEKCIÓ Egy humán értelmiségi: — Talán sehol annyira nem működött a kontraszelekció, mint nálunk, Csehszlovákiában. A vezető pozíciókba nem a tudás és a rátermettség szerint kerültek az emberek, hanem aszerint, hogy ki mennyire engedelmes. Így jött létre aztán a hozzá nem értő vezető garnitúra háromszöge: az alattvalónak mindig egy fokkal butábbnak, tájékozatlanabbnak kell lennie, mint a feljebbvalójának. Másképp, ha ez nem így van irányíthatatlan és működésképtelen az egész rendszer Sajnos, a kontraszelekció még ma is, hogy úgy mondjam, teljes gőzzel üzemel. Ha a reform nem kezdődik el mihamarabb, ez a kóros állapot még inkább előrehaladottá válik, és a betegséget már nem is lehet kigyógyítani. De hozzá kellene látni, hiszen a változás kérdése Csehszlovákiában csupán idő kérdése. A BATA ESETE Műszaki értelmiségi az ország technológiájáról: —■ A monarchia meg az első Csehszlovák Köztársaság idején alapozódott meg errefelé a fejlett ipar, amelyre a csehek és a szlovákok jogosan voltak büszkék. Ez sokáig lépéselőnyt jelentett, de erről ma már szó sincs. Csehszlovákia a két háború között a világ 10 vezető gazdasági hatalma közé tartozott. Ma jócskán lemaradt. Ennek az okát többek között a konzervatív gondolkodásban, a friss eszmék és a kezdeményezés elfojtásában látom. Itt 90 esztendeje gyártanak autót, de az elsőkerék-meghajtásra egy, a minden bizonnyal a politikából a gazdaságra is kisugárzó konzervatív gondolkodás miatt sokáig nem voltak hajlandók áttérni. A mérnököknek vagy műszakilag szabták meg, hogy mit tegyenek és nem tehettek mást, vagy a politikusok egyenesen ebbe is beleszóltak. A régmúlt idők dicsőségén kívül mással nem dicsekedhetünk. Nemrégiben itt járt nálunk az egykor világhírű Bata cipőgyár tulajdonosa, vagy annak utóda, már magam sem tudom, és ugyanazokkal a gépekkel látta termelni a munkásokat, amelyeket ő hagyott itt, pontosabban amelyeket tőle vettek el és államosítottak. Ezekkel a gépekkel manapság természetesen még véletlenül sem lehet versenyképes cipőket gyártani a világpiacra. A Bata esete pedig nem egyedülálló, hanem azt mondhatnánk, tipikus Ugyanez a helyzet a gépgyártásban. Sőt, egy olyan üzemről, egy textilgyárról is tudok, amely teljesen új gépsort vásárolt, de a vadonatúj gépsor végére egy 1850-ből származó, múzeumi tárgynak is beillő gépet szerelt, amelybe a munkások kézzel mártogatták a kelméket... Hiába dicsekszünk tehát a gazdag hagyományokkal, ha a realitások ezek, amelyeket most felsoroltam. Megállapítható tehát, hogy a csehszlovák gazdaság, még ha fejlődött is, amit én mint szakember csak nagyon feltételesen hiszek el, voltaképpen a két háború közötti szintjéhez képest visszafejlődött. A pártvezetés és főként azok, akik mindennemű reformot, így a gazdaságit is ellenzik, állandóan azt szajkózzák, hogy értünk el eredményeket. Igen, vannak eredmények. Csak az a kérdés, hogy milyenek és milyen áron. Hol volt az 50-es években például a Koreai Köztársaság. Ha ott is szocializmus lett volna, akkor úgy nézne ki, mint Észak-Korea, ahol az van, és meg is látszik. Mellesleg szólva, bennünket velük kényszerítenek az együttműködésre, képzelheti, hogy virágzik. Arra tehát nem lehet hivatkozni, hogy amit elértünk, az mind ennek a társadalmi rendszernek az érdeme, hiszen minden országban, berendezéstől függetlenül volt és van fejlődés. Következésképp ezt nem lehet kifejezetten a szocializmus javára írni, főként annak a javára nem, ami minket itt évek óta emészt, vagy megfordíthatom, amelyet mi legalább 20 esztendeje nem tudunk megemészteni. Ahol előrehozták a reformokat, ott kihalt a brezsnyevista vezetés, itt nálunk meg még mindig nem. Azt hiszem, csak idő kérdése, hogy ez a folyamat nálunk mikor indul meg. DUJMOVICS György " (Folytatjuk) KÖRÚTON CSEHSZLOVÁKIÁBAN (4.) „Gazdaságunk visszafejlődött” Beszélgetés műszaki és humán értelmiségiekkel, munkavezetőkkel, átlagemberekkel 1989. szeptember 1., péntek ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT KEZDŐDÖTT A II. VILÁGHÁBORÚ Westerplatte, a történelmi színhely Vér folyt. Itt, ezen a kiugró földnyelven, ahonnan most olyan felemelő megsimogatni tekintetünkkel a távoli szürkeségben elvesző tengert, a másik oldalon pedig a gdanski kikötő hajóóriásait. Vér folyt itt ezen a minden oldalról sebezhető talpalatnyi területen, ahol nem tudták megállítani, megakadályozni, hogy a második világégés szörnyűségei be ne következzenek. Ötven évvel ezelőtt kezdődött, 1939. szeptember 1-jén. A hitleri Németország megtámadta Lengyelországot. Itt, Gdanskban, a kikötő fölé emelkedő földnyelven, a Westerplattén, a Lengyel Katonai Raktár 182 főnyi legénysége ellenállt a támadóknak. A tenger felől, s a kikötőhöz vezető csatorna oldaláról is hét napon át lőtték a raktárat, szimbolikusan az egész Lengyelországot védőket. A külvilágtól izolált legénység hét napon át küzdött a túlerővel. Minden őrszem tudta a feladatát, minden kis erődítmény tartotta magát. Westerplatte a lengyel történelemben, de a világtörténelemben is a katonák hősiességének szimbólumává vált. Ötven év után itt állunk a hősi halált halt lengyel katonák és a lengyel tengerpart védelmében hősi halált halt tengerészek tiszteletére 1968-ban emelt monumentális emlékmű lábánál. A lépcsőkön mindenütt virágok, a látogatók csendes tisztelettel állnak ezen a helyen. A Westerplatte nyújtotta csodálatos látvány mindenkit megilletődéssel tölt el. A fák alatt futó, a történelmi csata minden fontos pontjához elvezető sétányok, a földnyelv lábánál meghúzódó Baltitenger történelmi sétára invitálnak, mintha azt üzennék a hétköznapok súlyos gondjaiba merülő Gdansknak és egész Lengyelországnak, hogy a világégés szörnyűségeit maguk mögött hagyva méltósággal tudnak élni és kitartással győzedelmeskedni tudnak minden baj felett. A Westerplatte 182 hőse hét napon át verte vissza a német túlerő támadásait. A fegyverraktár szürke, jellegtelen épületei, a földbe ásott kis erődítmények arra intik a ma emberét, tartson ki, s erkölcsi erejével küzdjön az igazi értékekért és ne hagyja, hogy bármilyen téboly úrrá legyen rajta. S a lengyelek értik az intelmet és nem felejtenek. A Westerplattén csend honol, a méltóság, a tisztelet hangulata árad. S amíg amott lenn az óriás városban, a mai elégedetten lengyel ember oly gyakori lázadásának színhelyén a mindennapok apró-cseprő, de már szinte fojtogató gondjai szorítanak, addig itt mégis eltörpül mindez. Itt a történelem él és figyelmeztet: a józan észnek kell győzedelmeskednie. FRIEDRICH Anna Emlékmű a A Westerplatzon. Itt kezdődött a II. világháború