Magyar Szó, 1989. december (46. évfolyam, 328-342. szám)
1989-12-01 / 328. szám
1989. december 1. péntek Nemzetközi reagálások a szerbiai döntésre a kapcsolatok megszakításáról Szlovéniával A világ vezető hírügynökségei és más hírközlő eszközei nagy figyelmet fordítottak a jugoszláviai fejleményekre , a rendkívüli intézkedések bevezetésére Szlovéniában és a Szlovéniával való kapcsolatok megszakítására vonatkozó szerbiai felhívásra. A Reuter távirati iroda megállapította, hogy a szocialista világon belüli reformok egykori úttörőjének számító Jugoszlávia elmerült a heves belső viszályok örvényében, s ez meggátolja a válság felszámolására irányuló hatékony politikai, gazdasági platform kidolgozását. A hírügynökség hozzáfűzte, hogy a mítinget arra a napra tűzték ki, amikor 1918-ban megalakult Jugoszlávia, s a szlovén— szerb viszály tükrözi azt a mélységes megoszlást, amely e balkáni államot eltávolította azoktól a kelet-európai országoktól, amelyek futólépésben haladnak a reformok útján. A Reuter felhívta a figyelmet arra is, hogy az etnikai, a regionális megosztottság meggátolja bármilyen ellenzék létrehozását, mint például Magyarországon vagy Lengyelországban. A madridi El Pais című lap, az AP és az UPI hírügynökség úgyszólván azonos következtetésre jutott, amely szerint a Szerbiai DNSZSZ felhívása a kapcsolatok felmondására olyan lépés, amelyre nem akad példa Jugoszlávia háború utáni történelmében, s hogy „az ország a széthullás küszöbén áll”. Az El Pais előtérbe helyezte, hogy példa nélküli Szlovénia határozata, amely megtiltotta a szerbek és a Crna Gora-iak nagygyűlését Ljubljanában, mert Jugoszláviában sohasem tiltották az egyik köztársaság polgárainak, hogy a másikba utazzanak. A DPA távirati iroda szintén példa nélkülinek minősítette Jugoszlávia háború utáni történelmében a szerbiai Szocialista Szövetség felhívását. A világ hírügynökségei — megfogalmazásuk szerint — a legfejlettebb és legdemokratikusabb köztársaságnak, Szlovéniának a ljubljanai mítinggel szembeni ellenállását lakosságának félelmével magyarázzák, hogy veszélybe kerülhet az egyensúly az ország irányításában, s Szerbia, mint a legnépesebb, legerősebb, de a legkevésbé demokratikus köztársaság kiterjesztheti befolyását. A távirati irodák az előbbiekhez hozzáfűzik, hogy Szerbia vezetősége nyíltan, keményen bírálta Szlovéniát és Horvátországot, mert szerinte támogatják a kosovói albán szakadárokat. Ausztria sajtója aggasztónak minősítette a jugoszláviai eseményeket, szerinte a felbomlás veszélye fenyeget. Megfogalmazása szerint „Tito utódai olyan válsággal találták szembe magukat, amely a szó szoros értelemben óráról órára súlyosbodik”. Az osztrák rádió adása szerint a ljubljanai míting lemondásával a válság mérséklődhet. A bonni Die Welt megemlítette, hogy Ljubljana véget vetett az eddigi szabad forgalomnak Jugoszláviában, s állami határt emelt déli testvéreivel szemben. Ezt Szlovéniának a szerbek inváziója miatti félelmével magyarázza. Hozzáfűzte, hogy Ljubljana felismerte „az erőfitogtatást, amely mögött Slobodan Milosevic áll”. A jobboldali Frankfurter Allgemeine Zeitung magyarázatot fűzött a szlovén—szerb viszály politikai hátteréhez, s megemlítette, hogy a szlovének a többnemzetiségű jugoszláv közösséghez való jövőbeni tartozásukat attól tették függővé, hogy a belgrádi központi hatalom fenyegetőzéssel, többségi határozattal ne kényszeresen ró olyan politikát, amelyet Szlovénia nem tekint európai jellegűnek. A francia újságok ismertetik az utóbbi napok jugoszláviai eseményeinek alakulását, s hangsúlyozzák, hogy Szlovéniát megrettentette az esetleges véres összecsapás veszélye, amelyet kirobbanthatott volna „a szerb nacionalisták ljubljanai megmozdulása”, s ezért hoztak tiltó rendelkezéseket, amelyek magukba foglalták a gyülekezés és a forgalom korlátozását is. A lengyelországi, csehszlovákiai hírközlő eszközök nem adtak teret a jugoszláviai híreknek, a keletnémet ADN hírügynökség csak rövid hírben ismertette a Szerbiai DNSZSZ felhívását a Szlovéniával való kapcsolatok megszakítására. (Tanjug) VÁLTOZÓ CSEHSZLOVÁKIA A KP többé nem élvez monopolhelyzetet A parlament döntése • Hozzáférhetővé válnak az indexre tett irodalmi alkotások Csehszlovákia parlamentje szerdán este elfogadta az álláspontot, amely szerint felszólítja az államfőt, hogy sürgősen szervezze át a kormányt, és a kabinetben ezentúl legyenek „más politikai pártok” képviselői, valamint olyan személyiségek is, akik egy párthoz sem tartoznak. Ezzel elfogadták a második kulcsfontosságú követelést is, amelynek értelme, hogy a kormány többé ne legyen egypárti. A parlament előzőleg a lehető legsürgősebb eljárással törölte a rendeleteket, amelyek monopolhelyzetet biztosítottak akommunista pártnak. Az alkotmányból törölték azt a rendeletet is, amely államideológiává avatja a marxizmus—leninizmust. Ehelyett azt a rendeletet iktatták be, amely szerint a kultúrpolitika, a tudomány és az oktatás alapjait ezentúl „a tudományos vívmányok képezik, összhangban a hazafiassággal, humanizmussal és demokráciával”. Ezeket a változásokat mindössze 11 nappal azután hozták meg, hogy rendőrséget vezényeltek ki az egyetemisták ellen, ami újabb tömeges tüntetéseket eredményezett a párt monopolhelyzete ellen. Hamarosan megnyitják a nyilvánosság számára Csehszlovákia állami könyvtárait, valamint Pozsony és a járási központok könyvtárainak állománya is hozzáférhető lesz. A két évtizede indexre tett műveket, ezentúl mindenki olvashatja. A köztársasági művelődésügyi minisztériumok döntései alapján megnyitják a dokumentum- és játékfilmek úgynevezett titkos depóit. Előkerülnek a prágai tavasz után elzárt tudományos munkák, újságok és folyóiratok is. Tegnap Prágában bejelentették, hogy kiadták azoknak az íróknak a műveit, akik húsz éven át csak külföldön publikáltak: közéjük tartozik Pavel Kohout, Jozef Skvarecky, Milan Kundera, Jirí Hejda, Ivan Klima és mások. Csehszlovákia állami könyvtárában hamarosan kiállítás nyílik azokból a könyvekből és lapokból, amelyeket 1963 és 1969 között, a „revizionista szocializmus” idején adtak ki. (Tanjug) Feszült helyzet Örményországban Tegnap esti moszkvai értesülés szerint Örményországban mind feszültebb a légkör a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata után, amellyel megszüntette Karabah azerbajdzsáni autonóm terület közigazgatási bizottságát, s ezzel 11 hónapi szövetségi közigazgatás után e terület ismét Azerbajdzsánhoz került. Jerevánban, Örményország fővárosának több intézetében, szervezetében reggel óta nagygyűléseket tartanak, s élesen bírálják a határozatot. Az azerbajdzsáni Népfront négy nappal ezelőtt zárlatot rendelt el Karabah és Örményország ellen. E területekre nem számíten."’- Helmiszert és más árut. (Tanjug) Мдсулвђб KÜLPOLITIKA 3 Felhívás a földközi-tengeri hadiflották kivonására Rómában az év állomférfiaként üdvözölték Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt, és az egyébként közömbös rómaiak ezerszámra vonultakki az utcára, hogy örömmel köszöntsék. Így kezdődött Gorbacsov hivatalos olaszországi látogatása, amelyről újabb felhívást intézett Washingtonhoz, mégpedig a Földközi-tengeren levő nagyhatalmi flották eltávolítására. ..A hidegháború idején indokolt volt a hadihajók jelenléte a Földközi-tengeren, de ezek az okok megszűntek” — mondta Gorbacsov pohárköszöntőjében, amelyet szerdán este váltott Francesco Cossiga olasz elnökkel. Gorbacsov ily módon meglepte mindazokat, akik azt hitték, hogy újabb békejavaslatát a Málta partjainak közelében december 2-án és 3-án esedékes „hajótalálkozó” alkalmával közli George Bush amerikai elnökkel. A szovjet vezető és Giulio Andreotti olasz kormányfő tegnap aláírta a közös politikai közleményt, amelyben Olaszország felszólította a Nyugatot, hogy ne éljen vissza a kelet-európai bizonytalan állapotokkal, saját katonai fölényének megszilárdításával. A földközi-tengeri katonai jelenlét csökkentésére irányuló első felhívását Gorbacsov két évvel ezelőtt intézte a világhoz Belgrádból, hivatalos jugoszláviai látogatásáról. De Michelis külügyminiszterrel külön folytatott tárgyalásain Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter elutasította Kohl nyugatnémet kancellár javaslatát az újraegyesítésre és figyelmeztetett a német revansizmus veszélyére, valamint a bizonytalanságra, amelyet Németország újraegyesítése Kelet-Európában kiválthat. Andreottival folytatott tárgyalásain Gorbacsov meghagyta a lehetőséget, hogy a jövőben tárgyaljanak a német kérdésről, éspedig akkor, ha Kohl tervének 11. pontjaként leszögezné, hogy Bonn eláll az 1937. évi német határok visszaállításától. A „közös európai ház” témája dominált a szovjet küldöttség tegnap véget ért római tárgyalásain. Sevardnadzén kívül az államfő kíséretében van Alekszandr Jakovljev, a politikai bizottság tagja, Adamisin külügyminiszter-helyettes, Zaglagyin, Gorbacsov tanácsadója és számos politikus, akadémikus, művész és újságíró. Raisza Gorbacsov külön programot teljesített e látogatás alatt: tegnap Messinában járt és koszorút helyezett az 1908-ban bekövetkezett földrengés áldozatainak emlékművére (200 000 halott volt). Az első mentőik ugyanis a közelben levő orosz hajó matrózai voltak. Rómában tegnap aláírtak egy sornyi gazdasági egyezményt is, mivel Olaszország jelfiktős „tőkeinjekciót” szán a szovjet gazdaságnak. A 3,3 milliárd dollár értékű beruházások lehetővé kell hogy tegyék a Szovjetuniónak közfogyasztási cikkek termelését, áruházak, utak, éttermek és szállodák építését. Az Alitalia légiforgalmi társaság segít az Aeroflotnak a modernizálásában és olasz gazdasági szakértők fognak besegíteni a hadiipar egy részének polgári célokra való átállításába. A beruházások csomagtervében hatalmas olasz gazdasági üzemek vesznek részt. Három nappal ezelőtt Rómában a Fiat képviselője is aláírta a szerződést, amelynek értelmében Moszkvától délre közepes teljesítőképességű gépkocsigyártó részleget létesítenek. Ennek 1992- től már évi 300 000 autót kell gyártania. Római látogatásának első napján Gorbacsov gondot okozott a mintegy 6000 főnyi biztonsági szolgálatnak. A Coloseum megtekintése után megnyittatta a kocsisort és kiszállt, hogy kezet fogjon a város központjában összegyűlt polgárokkal. „Gorbi, Gorbi, szeretünk!” — kiabálták a rómaiak, majd úgy nyilatkoztak a televízió jelen levő riporterének, hogy nagy nap virradt Rómára, m°rt a világot megváltoztató vendége érkezett. Gorbacsov olaszországi látogatása ma ér véget. II. János Pál pápa fogadja a Vatikánban. (Tanjug) GANDHI LEMONDOTT Az indiai parlamenti választásokon vereséget szenvedett A Kongresszus Párt ellenzékbe vonul Pártjának a parlamenti választásokon elszenvedett veresége után Rajiv Gandhi kormányfő benyújtotta kabinetjének lemondását Ramashvami Venkataraman elnöknek. Az elnök kabinetjének közleménye szerint Venkataraman megkérte, hogy a kormány folytassa a munkát az új végrehajtó hatalom megválasztásáig. Lemondott tisztségéről Narayan Dutt Tewari, a legnagyobb indiai szövetségi állam, Uttar Pradesh kormányfője is. A Kongresszus Párt ebben az államban szenvedte el a legsúlyosabb vereséget, alig kapott néhányat a korábbi 83 parlamenti képviselői helyből. Gandhi kormányfőt egyébként Ameti járásban képviselővé választották. Elsöprő győzelmet aratott az ellenzéki jelölt felett. A jelekből ítélve a Kongresszus Párt ellenzékbe vonult és megvárja, hogy a Népfront kormánya „széthulljon a belső ellentétek nyomására”. (Tanjug) „Veszélyben a peresztrojka" Borisz Jelcin kijelentése Athénban Borisz Jelcin, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja Athénban úgy értékelte, nem foganatosítanak külön intézkedéseket, fennáll a veszély, hogy megtorpan a peresztrojka. Az athéni légikikötőben újságírókkal folytatott beszélgetésen felhívta a figyelmet, hogy a konzervatív erők szembeszállnak a szovjetunióbeli változásokkal. Hozzáfűzte, Mihail Gorbacsov az utóbbi időben hibákat követett el, felemás intézkedéseket tett, elsősorban a gazdaság területén. Hangsúlyozta, hogy Gorbacsov mulasztásai ellenére támogatja a peresztrojka stratégiai céljait, s nem tűrhető el, hogy elsorvadjon e folyamat. Jelcin szombaton érkezett meg Görögországba a Kathimerini konzervatív újság és Sky magánrádióállomás vendégeként. Noha a látogatás magánjellegű, Jelcin háromnapos ott-tartózkodása alatt találkozni fog Görögország legmagasabb rangú személyiségeivel. Tegnap véleményt cserélt Zolotasz új miniszterelnökkel, s előirányozták találkozóját az Új Demokrácia, a PASOK és más vezető pártok képviselőivel. Jelcin részt vesz a parlament ülésszakán, és előadást tart a szaloniki egyetemen. (Tanjug) VARSÓI SZERZŐDÉS Továbbra is előtérben az erőegyensúly Budapesten befejeződött a véderőminiszterek ülésszaka Záróokmány elfogadásával Budapesten a tervezett határidőnél egy nappal korábban befejeződött a Varsói Szerződés véderőminisztereinek ülésszaka. Közleményükben hangsúlyozzák, hogy elvben másfél évvel ezelőtt meghatározták a keleti tömb országainak szervezési és műszaki feladatait, amelyek az új katonai védelmi doktrínából erednek. Az új biztonsági politika lényege, hogy fenntartsák az erőegyensúlyt a tömbök között mindaddig, amíg azok fennállnak, ahogyan Kárpáti Ferenc vezérezredes, magyar véderőminiszter hangsúlyozta. A budapesti ülésszakon hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés országai elfogadják a NATO kezdeményezését, hogy állítsák helyre az erőegyensúlyt a fegyverzet egyes területein. Ez azonban nem lehet csupán a Kelet szándéka. George Bush és Mihail Gorbacsov találkozójától éppen politikai serkentést várnak a további leszereléshez, illetve, hogy a nyugati tömb csökkentse haderejét. A záróokmány szövegét egyhangúlag fogadták el, noha a katonai kérdéseket többé nem kezelik egyformán minden kelet-európai országban. Pjotr Lusev hadseregtábornok, az egyesített haderő főparancsnoka kijelentette, hogy a Varsói Szerződésben még mindig nem érezhető kellő mértékben a hadsereg depolitizálása és deideologizálása. Kárpáti vezérezredes hozzátette, hogy a többpártrendszerben a fegyveres erők nem szolgálhatják csak az egyik pártot. (Tanjug) Bush a közé?!-3merikai kérdésre is kitér George Bush amerikai elnök bővíteni szándékozik a máltai vizeken esedékes csúcstalálkozó naprendjét. Mihail Gorbacsov elé terjeszti javaslatát, hogy a kelet-európai változások iránti szovjet toleranciát terjessze ki Közép-Amerikára és más térségre, ahol összetűzésbe kerültek a Kelet és a Nyugat érdekei. A szombati csúcstalálkozó előtti sajtóértekezletén James Baker államtitkár megállapította, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javításának legnagyobb akadálya a közép-amerikai baloldali erőknek nyújtott szovjet támogatást. LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG ! —HW— IIMWIHIH.WII «тотатадиста x' Világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek a szerbiai—szlovéniai ellentétek, a nemzetközi reagálások állandóan visszatérő referénje, hogy a Jugoszlávia széthullása felé vezető első lépés lehet a szerbiai döntő: a kapcsolatok megszakításáról Szlovéniával. A másik központi esemény a nemzetközi színtéren Mihail Gorbacsov szovjet vezető olaszországi látogatása, amelyen felhívást intézett Washingtonhoz, hogy a nagyhatalmak szüntessék meg katonai jelenlétüket a Földközi-tenger térségében vagyis, hogy vonják ki onnan hadiflottájukat. Rómában egyébként tegnap számos kétoldalú olasz—szovjet gazdasági szerződést írtak alá. A csehszlovák parlament törölte az alkotmánynak azt a rendeletét, amely monopolhelyzettel ruházza fel a KP-t a társadalomban, és amely állami ideológiának nyilvánítja a marxizmus— leninizmust. Emellett olyan álláspontot fogadott el, amely sürgős kormányátalakítást követel az államfőtől, hogy más politikai pártok képviselői, továbbá párton kívüli személyek is helyet kaphassanak a kormányban. Örményországban igencsak feszültté vált a helyzet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának azon döntése után, hogy a Karabah-hegyvidéki Autonóm Területen megszüntetik a központi irányítást és ezt a területet ismét az azerbajdzsáni tagköztársaság közigazgatása alá helyezik.