Magyar Szó, 1989. december (46. évfolyam, 343-358. szám)

1989-12-16 / 343. szám

KÜLPOLITIKA­ Magyab Sió Tárgyalásos úton felszámolható az apartheid Véget ért az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka Tegnap késő este véget ért az ENSZ-közgyűlés több mint 150 ország képviselőinek részvételé­vel megtartott, háromnapos rend­kívüli ülésszaka New Yorkban. A tagországok, nemzetközi szer­vezetek és felszabadítási mozgal­mak, valamint a Világszervezet képviselői tapssal köszöntötték a konszenzussal elfogadott záró­nyilatkozatot, majd egyperces hallgatással adóztak a dél-afri­kai fajüldöző rendszer áldozatai­nak. Ez volt az ENSZ égisze alatt megtartott hasonló üléssza­kok között a legeredményesebb.­ ­ Az ülésszak légköre szavatol­ja a legjobban, hogy a zárónyilat­kozatban szorgalmazott tárgyalási folyamatok kedvező eredményeket hoznak, lezárva az emberiség tör­ténetének egy olyan korszakát, amelyre nem szívesen emlékezünk majd vissza — az apartheid kor­szakát. A zárónyilatkozat elfoga­dásánál tapasztalt konszenzus éke­sen bizonyítja, végső ideje már hozzákezdeni az apartheid felszá­molásához, az apartheidéhez, amit az ülésszak minden résztvevője bolygónk szégyenének nevezett — kommentálta az ülésszak eredmé­nyeit dr. Vaszil Tupurkovszi, a jugoszláv küldöttség vezetője, a JSZSZK Elnökségének tagja, aki az el nem kötelezettek mozgalma elnöklőjének képviseletében is fel­szólalt. Nagy figyelmet keltő be­szédében utalt arra, hogy hazánk a belgrádi csúcs határozatainak vonalán támogatta az Afrikai Egységszervezet nyilatkozatát, melyben kijelölik a kegyetlen dél­afrikai faji elkülönítés rendszere felszámolásának irányvonalait. Az A­ESZ okmánya szolgált az ENSZ-ülésszak zárónyilatkozatának alapjául is, melyben a Világszer­vezet tagországai határozottan amellett foglaltak állást, hogy az ENSZ alapokmányával összhangban megtegyék az utolsó erőfeszítése­ket is az apartheid szégyenletes politikájának felszámolására és a pretoriai rezsim által alkalmazott gyakorlat egyszer s mindenkorra való megszüntetésére. A zárónyilatkozat szerint az ENSZ úgy ítéli meg, hogy a Dél­­afrikai Köztársaságnak demokra­tikus állammá kell válnia, amely­nek minden lakosa, fajától, bőre színétől, nemétől és vallásától füg­­getlenül azonos jogokat élvez. Az országnak szavatolnia kell a poli­tikai állásfoglalásra, valamint a politikai pártok alakítására való jogot, és el kell ismernie mind­azokat az emberi jogokat és alap­vető (polgári ■« -n­adsárjogokat, melyeket egy független jogrend­szer biztosíthat. (Tanjug) Soha nincs egyedül! Hű társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSULT BANK Dátum: December 15. Sorszám:240. Pénznem Egység Vétel Közép eladási ausztrál dollár1 87 759 89 891 88 023 OSZTRÁK SCHILLING 100 917 069 918 447 919 825 kanadai dollar1 96 344 96 489 96 634 DAN KORONA 100 1 662 229 1 664 726 1 667 223 FINN MARKA 100 2 728 520 2 732 619 2 736 718 FRANCIA FRANK too 1 885 493 1 888 325 1 891 157 NSZK-MARKA iOO 6’ 459 963 6 469 668 6 479 373 GÖRÖG DRACHMA 100— 69 965 70 070 IR FONT1 — 170 646 170 902 OLASZ LÍRA 100 8 665 8 678 8 691 JAPÁN JEN 100 77 529 77 645 77 761 KUVAITI DINARI 379 637 380 207 380 777 HOLLAND GULDEN 1.00 5 717 628 5 726 217 5 734 806 NORVÉG KORONA 100 1 673 4J0 1 675 924 1 678 438 PORTUGAL ESCUDO ion 73 555 73 665 73 775 SVÉD KORONA 100 1 786 075 1 788 758 1 791 441 SVÁJCI FRANK 100 7 194 805 7 205 613 7 216 421 ANGOL FONTI 179 290 179 559 179 823 USA-DOLLARI 111 951 112119 112 287 (EU. KÖZÖSSÉG) ECO­ 130 870 131 067 131 264 BELGA FRANK 100 306 968 307 429 307 890 SPANYOL PEZETA 100 99 644 99 794 99 944 Bárhonnan, ha távoznia kell az ember­nek, ahol jól érezte magát, nehéz szív­vel teszi. Az álmaim országától való bú­csú keserűségét tehát nekem is le kel­lett nyelnem. Az elköszönés, a búcsúz­kodás, de ugyanakkor az egykori esetle­ges visszaút keresése is már a hazain­dulás előtt jóval korábban kezdődött, Na­­goyában, Nagoyában japán családoknál szállásol­tak el bennünket, hogy egy nap és éj­szaka erejéig együtt éljünk, együtt lé­legezzünk a japán családokkal, annak életmódjával, szokásaival. A Hirano csa­lád, akikhez én kerültem, átlagos japán családnak bizonyult, ám kedvességükkel, vendéglátói törődésükkel, barátságukkal az első percben lefegyvereztek. Van abban némi igazság, hogy első pil­­lantásra is lehet örökös barát­ságokat kötni. Kumikóval, a Hirano csa­lád huszonéves lányával és velem is ez történt, így a család meghívását, hogy ha bármikor az életben Japánba vetődöm, náluk mindig otthonra találok, nem vet­tem puszta formaságnak, különösen, hogy akkor már tudtam, a japánok nem olyan könnyelműen tesznek ilyen kijelentése­­ket. A búcsú Japántól tehát akkor kez­dődött, amikor elbúcsúztam újdonsült ba­rátnőmtől és családjától. A keserű érzést azonban enyhítette az a biztonságos gon­dolat, hogy ezek után már nem vagyok csupán átutazó turista Japánban, hanem gyökereim vannak itt, mégoly haj­szálnyiak is. Néhány hét távolságából visszagondol­va most látom csak, hogy tulajdonképpen egész második hetünk a búcsúzkodás je­gyében telt el. Egynapos tartózkodása­ink Narában, Kyotóban és Hirosimában, az állandó ki- és bepakolások, az izgatott élménygyűjtés és számon tartások már az elutazást készítették elő. Utolsó estéink Tokió forgatagában és a csöndes éjszakai visszaemlékezések az első napok izgal­maira, a búcsúvacsorák a japán külügy­minisztérium és nagykövetségünk képvi­selőivel ráébresztettek bennünket, hogy már nem sokáig tart az ezeregyéjszaka külön a mi számunkra írt meséje. Az utolsó, szabad napunkra mindenfé­lét terveztünk. Akkor döbbentünk rá, mennyi még a látnivaló, mi mindent sze­retnénk még élményként magunkkal vin­ni. De hát a csomagolás, intézkedés for­gatagában arra is szükség volt, hogy le­üljünk és összefoglaljuk a két hét alatt látottakat, tapasztaltakat. Végül persze semmire sem jutott idő. A repülőgépen ocsúdtunk föl, hogy vége. A kofferokban azonban ott lapultak az utolsó napokban vásárolt könyvek Japán­ról , történelemről, művészetről, szoká­sokról. Néhányan szótárakkal és nyelv­tankönyvekkel fölfegyverkezve érkeztünk haza, abban a rendíthetetlen hitben, hogy megtanulunk japánul. Egyszer biztosan. És még visszamegyünk — talán. A búcsú elérzékenyít és összekuszálja az emberben az emlékeket is, hiszen min­denre egyszerre szeretnénk visszagondol­ni. Ilyenkor történik meg, mint velem, hogy összegubancolódik bennem a Nem­zeti Múzeum előtti tócsában tükröződő ginkófa képe az Asakusa templomnegye­dének pirosan izzó embertömegével, a narai buddha, a hatalmas Daibutsu körül szálló szantálfa-füst illatával, a fürdő üvegablakán párásan átsejlő kert képé­vel, az aranypermetként szitáló eső simo­­gatásával a kyotói kőkertben, a teace­remónia alkalmával kóstolt zöld folyadék kesernyés ízével, a kabuski színpadának pompájával, a szórakozóhelyek zajával, a kimonókban járó asszonyok papucsai­nak csattogásával, a Ginza neonfényei­vel, az ínyemen először érzett különös ízekkel. Reménytelen vállalkozásnak tűnik mindezeket különválasztani, rendszerezni. Túl sok és túl mélyreható élmény ez ah­hoz, hogy egyetlen kézmozdulattal besö­pörjem őket az emlékezés fiókjába. De egyszer pontot kell tenni az élménybe­számolómra is. Ne ijesszen meg senkit, hogy éppen a tizenharmadik résznél ve­szek búcsút Japántól. A szerencsétlen­séget hozó szám ugyanis a négyes. Leg­alábbis Japánban így hiszik. Ezért van az, hogy a lakóházakban, szállodákban nincs négyes szoba, nincs negyedik eme­let. Egyszerűen kihagyják. Japánban még a babonát is komolyan veszik. Sohasem lehet tudni ... Végül is maradjunk annyiban, hogy sayonara. Japánban ez a köszönés egy­szerre jelenti azt, hogy: viszontlátásra, isten veled, ég áldjon — soha többé nem találkozunk vagy még visszajövök. Az ol­vasóra bízom, mely változat mellett dönt. Magam felől biztos vagyok a sayonara! SPITZER Éva A FELKELŐ JEN ORSZÁGA (13.) Búcsú Japánra Pretoria tiltakozik A Dél-afrikai Köztársaság „el­fogadhatatlannak és bizarrnak” minősítette az ENSZ-közgyűlé­­sén az apartheid-politikáról meghozott deklarációt. A dekla­rációban azt követelik a preto­riai kormánytól, hogy teremtse meg az ország jövőjére vonat­kozó demokratikus párbeszéd feltételeit. Roelof Pik Botha dél­­afrikai külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy a deklaráció már csa­k azért sem fogadható el, mert arról is rendelkezik, hogy mit kell tartalmaznia az ország új alkotmányának. (Tan­­jug) Elnöknek javasolja Noriegát a panamai parlament A panamai parlament Manuel Antonio Noriega tábornokot, az or­szág erős emberének nevezett sze­mélyt javasolta államfőnek. E tes­tület megítélése szerint a fegyve­res erők főparancsnoka államfő­ként „határozottan fel tud lépni az Egyesült Államok gazdasági, ka­tonai és politikai fenyegetéseivel szemben. (Tanjug) (Reuter telefotó) Taro Nakajama japán külügymi­niszter hivatalos látogatásra Auszt­riába érkezett tegnap. Bécsben osztrák kollégája, Alois Mock (bal­ról) fogadta Mazilu diplomáciai mentelmi jogot élvez A hágai nemzetközi döntőbíróság döntése az ENSZ és Románia vitájában A hágai nemzetközi döntőbíró­ság tegnap az ENSZ mellé állt a világszervezet és Románia közötti, a Duroiitru Mazilu román szakem­ber miatt kipattant vitával kap­csolatban. A román szakembert az ENSZ képviselőinek állítása szerint a román hatóságok akadá­lyozták munkájának végzésében. Mint az AFP jelentette, Mazilu ügyét az ENSZ Emberi Jogi Bi­zottságának tevékenységét ellen­őrző Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) terjesztette a hágai nemzetközi döntőbíróság elé ta­valy májusban. A döntőbíróságnak kellett állást foglalnia azzal kapcsolatban, hogy Dumitru Mazulu esetében hivat­kozni lehet-e arra az 1946-os egyezményre, amelynek alapján az ENSZ-ben dolgozó szakemberek diplomáciai mentelmi jogot élvez­nek. Mazu­luit, az egykori magas ran­gú román tisztségviselőt az ENSZ Emberi Jogi Al­bizottsá­ga azzal bízta meg, hogy Az emberi jogok és az ifjúság címén jelentéstt ál­lítson össze. Az ENSZ képviselői­nek állítása szerint Maizu­lunnak e munkát az albizottság jelentéstevő külön mun­katársaikén­t kellett volna elvégeznie, de a bukaresti hatósá­gok megakadályozták ebben. A hágai nemzetközi döntőbíró­ságot tanácsadó szervként kérték fel véleménynyilvánításra, amely ilyen szerepkörben úgy döntött, hogy az 1946-os egyezmény érvé­nyes Mazilu esetére, aki ezáltal — mint az ENSZ jelentéstevő kü­­lönmegbízottja — diplomáciai mentelmi jogot élvez. (Tanjug) Leértékelték a jüant A kínai nemzeti fizetőeszközt, a jüant 26 százalékkal leértékelték a dollárhoz képest. A központi kí­nai rádióállomás közölte, a devi­zakereskedelmet irányító igazga­tóság hozott erről döntést, a Kí­nai Nemzeti Bank felhatalmazása alapján. A leértékelés ma lép ér­vénybe. A jüan vételárfolyama a dollár értékéhez viszonyítva eddig 3,7128- at tett ki, holnaptól kezdve egy amerikai dollárért 4,7103 jüant le­­­het majd kapni. Az eladási árfo­lyam pedig az eddigi 3,7314 helyett eddig 4,7339 lesz. (Tanjug) 1989. december 16., szombat Szökni próbáltak, likvidálták őket A görög érsek súlyos bűn­cselekménnyel vádolja az al­bániai hatóságokat Az albániai rezsim kegyetlen módon likvidálja alatvalóit, akik megpróbálnak átszökni az ország­határon. Ez történt azzal a négy fivérrel is, akik Albánia görög nemzeti kisebbségéhez tartoznak. Az ottani közvélemény körében megrökönyödést kiváltó esetet Sze­­rafin, a görög-keleti egyház érse­ke mesélte el a szent szinódus ülé­sén. Szavai szerint a négy görög származású fiatalembert október 11-én tartóztatták le Albániában, amikor megpróbáltak illegálisan átluni Görögországba. E törvény­­sértésükért kegyetlen módon meg­gyilkolták őket: egy traktor után kötve addig húzták utcák hosszat őket, míg belehaltak a zúzódások­­ba. (Tanjug) Meghosszabbították az ENSZ-erők megbízatását A Biztonsági Tanács határozata Ciprusról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön késő éjjel még egyszer felszól­itotta George Vasziliu cip­rusi elnököt és Rauf Denkitast, a ciprusi törökök vezetőjét, hogy továbbra is működjenek együtt a Világszervezet főtitkárával a cip­rusi béke és a tárgyalások meg­kezdése céljából. A fehívást Xa­vier Perez, de Cuefflar ENSZ-főtit­­kárnak a Vasziliuval és Denktas­­sal való minapi találkozóit taglaló jelentését követően tették, lévén hogy ezek a megbeszélések nem sok reménnyel kecsegtettek az irányban, hogy a szigetország fel­osztása és a török katonai invázió által kirobbant ciprusi válság a megoldás útjára lépne. Ebben a helyzetben a BT a teg­napi naptól számítva még hat hónappal meghosszabbította a Cip­ruson állomásozó ENSZ-erők, az UNFICIP megbízatását. (Tanjug)

Next