Magyar Szó, 1990. március (47. évfolyam, 58-72. szám)
1990-03-01 / 58. szám
1990. március 1. csütörtök Madrnd KÜLPOLITIKA Lončar tájékoztatója Kosovóról Szövetségi külügyi titkárunk levele az ENSZ- főtitkárnak Budimir Loncar szövetségi külügyi titkár levelet intézett Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz, amelyben értesítette a Kosovóban élő albánok jogairól és alkotmányos helyzetéről. Beszámolt továbbá az autonóm tartományban uralkodó jelenlegi helyzetről is. A levélben, amely lényegében válasz Reis Malile albán külügyminiszternek a világszervezet elnökéhez küldött levelére, amely téves információkat tartalmaz a Jugoszláviában élő albán nemzetiségűekről, Lončar rámutatott, hogy az albán szélsőségesek agresszív magatartása miatt a jugoszláv államelnökség kénytelen volt megfelelő ellenlépéseket tenni a kosovói béke és biztonság megóvása érdekében. Az ENSZ tájékoztatási szolgálata a levelet hivatalos dokumentumként adta közre. Loncar írásos üzenetében ezenkívül rámutatott, Jugoszlávia eltökélt szándéka, hogy jószomszédi kapcsolatokat tart fenn valamenynyi környező országgal, beleértve Albániát is. Ezt szem előtt tartva igyekszünk továbbfejleszteni a regionális együttműködést, a bizalom és a megértés elmélyítését. Magától értetődik azonban, hogy ebben az esetben nemcsak Jugoszláviának kell megtennie a szükséges lépéseket, amit már több ízben tudomására hoztunk a tiranai kormánynak. Meggyőződésünk szerint ez a levél felébreszti azt a felelősségtudatot, amely nélkülözhetetlen a két szomszédos ország kapcsolatához. Arra kérem önt, hogy a levelet a világszervezet hivatalos dokumentumaként kezeljék, fejezte be mondanivalóját Budimir Lončar. (Tanjug) Amerikai vádaskodás William Broomfield kongresszusi képviselő szerint a jugoszláv kormány megsérti az emberi jogokat Az amerikai kormányzat Jugoszláviával kapcsolatos kedvező politikai értékeléseivel és álláspontjaival szemben William Broomfield amerikai kongresszusi képviselő támadást intézett ajugoszláv kormány ellen az emberi jogok állítólagos megsértése miatt. Broomfield a kongreszszus emberi jogok albizottsága elé terjesztette állítását, miszerint a Kelet-Európában fújdogáló fordulatok szele nem terjed ki Jugoszláviára. Broomfield támadása csodálatosképpen egybeesett Sirko Pregl, az SZVT alelnöke washingtoni látogatásának befejezésével, melynek során James Baker külügyminiszter, több kongresszusi képviselő, valamint az amerikai gazdasági és tudományos élet kiemelkedő személyiségei elismerésüket fejezték ki a jugoszláv kormánynak mindazért, amit az ország demokratizálódásáért tesz. Belgrádban ugyanakkor Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszterhelyettes rendkívül kedvezően értékelte a jugoszláv gazdasági és társadalmi reformot, hangsúlyozva, hogy az amerikai kormányzat megtesz minden tőle telhetőt a program támogatásáért. Nehéz megítélni Broomfield valódi indítékait, de nyilvánvaló, hogy mindenekelőtt a kosovói események zavarják. Mindaz, amit az amerikai kormányzat mint a rend, a béke és Jugoszlávia területi integritása megőrzése érdekében tett törvényes beavatkozást ismert el, Broomfield szerint a békés tüntetőkkel való leszámolás. Nehéz megmondani, hogy a képviselő magányos lövész vagy áll mögötte még valaki, akinek Szintén érdeke, hogy Kosovóban ne rendeződjön a helyzet, mint ahogyan azt a jugoszláv kormány és a jugoszlávok többsége kívánná. Furcsa és sajnálatos az is, hogy a kongresszusi albizottság Broomfield kijelentését besorolta ülésanyagai közé. (Tanjug) Mégsem válik nyitottá az égbolt? Maradtak a nézetkülönbségek — Ottawában befejeződött a kelet—nyugati konferencia első fordulója Kedden este Ottawában befejeződött a „nyitott égboltról” folytatott kelet—nyugati konferencia első fordulója, amelyen a NATO és a Varsói Szerződés mind a 23 tagállama részt vett. A megbeszélések befejezése után közleményt adtak ki, amely a France Presse értékelése szerint kevesebb optimizmusra ad okot, mint a konferencia kezdete. Mintegy 250 szakember vett részt 13 napon át a tárgyalásokon (beleértve a hétvégéket is), annak az egyezménynek a kidolgozásán munkálkodva, amely nyitottá tenné a Kelet és a Nyugat közötti légiteret. A szerződést a tárgyalások második fordulóján kellene aláírnia a két félnek Budapesten, április 23-ától május 12-éig. A szerződés tervezetét az Amerikai Egyesült Államok és Kanada dolgozta ki, de a szovjet küldöttség is egy sor módosító javaslatot tett, amiből az amerikaiak azt a következtetést vonták le, hogy a Kelet és a Nyugat közötti nézetkülönbségek még mindig igen jelentősek. (Tanjug) Felszámolni az előítéleteket Kisebbségi kérdésekről tartott sajtótájékoztatót Szegeden az MDF . Nem állta ki az idő próbáját a marxista nemzetiségi politika, amelyet a proletár internacionalizmus fátylával akartak szépen betakarni a Kelet- és Közép-Európában uralmon lévő kormányok, pártok. A nemzeti kisebbség helye, szerepe, jövője csöppet sem mellékes ügy egy-egy közösség, pontosabban ország számára. S ma, amikor a közös európai házat akarjuk megalapozni, s ebben mi közép-európai államok is részt óhajtunk venni, akkor kétszeresen fontos, hogy ezekről a kérdésekről nyíltan és építő jelleggel, előítéletek nélkül beszélgessünk — hangzott el a többi között azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége hívott össze tegnap Szegeden. A találkozón Für Lajos és Kozma Huba elnökségi tagok, Gy. Csaba szóvivő, Varga Zoltán választmányi tag, valamint Pordány László, a szegedi MDF elnöke találkozott a nagyszámú hazai és külföldi újságíróval. Az MDF képviselői Nemzetiségek, kisebbségek határon innen és túl, valamint a regionális együttműködési kérdései témára készítettek beszámolót, majd válaszoltak a sajtó képviselőinek kérdéseire. A szegedi összejövetelre a magyarországi parlamenti választások előkészületei keretében került sor. Mint ismeretes, északi szomszédainknál március 25-én tartják a választásokat, s a pártok választási hadjáratuk során tartanak hasonló jellegű megbeszéléseket egy-egy fontos bel- és külpolitikai kérdésről. K. F. Drnovšek befejezte egyiptomi látogatását Janez Drnovšek, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap délután háromnapos hivatalos egyiptomi látogatását befejezve elutazott Kairóból. Drnovšek Kairóban két ízben folytattat megbeszélést vendéglátójával, Mubarak elnökkel, és találkozott Szidki kormányfővel is. (Tanjug) Baden-Württemberg vízumkényszert követel a jugoszlávoknak Baden-Württemberg nyugatnémet tartomány hatóságai tegnap vízumkényszer bevezetését követelték a jugoszláv állampolgárok számára. Ditmar Schlee, a tartomány belügyminisztere sajtónyilatkozatában hangsúlyozta „többé nem halogathatjuk a vízum bevezetését a jugoszláv állampolgárok számára”. A politikus azt állította, hogy „ismét hirtelen megnőtt” azoknak a Jugoszláviából érkezetteknek a száma akik politikai menekült státust akarnak szerezni az NSZK-ban. Bonnban jól értesült körök azonban a Tanjug tudósítójának úgy nyilatkoztak, hogy belátható időn belül nem kerül sor erre az intézkedésre. Postán érkezett a pokolgép Újabb merényletsorozat Spanyolországban Újabb merényletsorozat történt Spanyolországban. Kedden este Madridban és Valenciában két pokolgép robbant fel. Mindkettő postán érkezett a megjelölt címre. Madridban Fernando de Mateo, a spanyol legfelsőbb bíróság elnöke esett áldozatul a merényletnek, míg Valenciában a rendőrségnek szerencsére sikerült hatástalanítania a pokolgépet, mielőtt a címzetthez — a spanyol hadsereg egyik tisztjéhez — került volna. A madridi merénylet felzaklatta egész Spanyolországot, és még egyszer arra figyelmeztette a spanyolokat, kicsik az esélyi annak, hogy megszűnik a terroristák tevékenysége az országban. A madridi pokolgép, amelyt a jelekből ítélve az ETA baszk szeparatista szervezet küldött el, a spanyol legfelsőbb bíróság elnökének volt címezve. E bíróság illetékességi körébe tartoznak egyébként a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények. Ez az oka, hogy a bíróságnak külön biztonsági szerve is van, s minden bírójának testőrök védik a testi épségét. Az ETA eddig öt merényletet hajtott végre e bíróság tagjai ellen. A legutóbbit tavaly szeptember 12-én, akkor az ETA kommandói madridi háza előtt megölték Carmen Tagle bírót. Fernando de Mateo bírót 1986 évi elnökké választása óta különösen jól őrizték. Őrizete és biztonsági szolgálata azonban tegnapelőtt csődöt mondott. (Tanjug) (Folytatás az 1. oldalról) máris elismerje Lengyelország nyugati határát. Az Odera és Neisse folyóktól keletre fekvő egykori német területekről van szó, melyek a második világháború után a győztes hatalmak jaltai és potsdami határozatai értelmében 1945-ben Lengyelországhoz és a Szovjetunióhoz kerültek. Tavaly november 8-án a Bundestag heves viták után elfogadta azt a határozatot, amely többek között kimondja, hogy a lengyel népnek tudnia kell, a németek sem most, sem a jövőben nem kérdőjelezik meg a biztonságos határok közötti életre való jogukat. A határozatban megismételték az NSZK és Lengyeloszág 1970 decemberében kötött úgynevezett varsói szerződésének egyes cikkelyeit, melyekben a két ország kötelezettséget vállal, hogy tiszteletben tartja egymás területi integritását. A határozatban azonban hangsúlyozzák, hogy még nem jött létre békeszerződés, amelyet Bonn eddigi magyarázatai értelmében csakis egy újraegyesült Németország és Lengyelország írhat alá. Kohl konzervatív uniójának 26 képviselője elhatárolta magát a határozat tartalmától, azt állítva, hogy a területi követelésekről való lemondás ellentmond az alkotmánynak. Kohl kancellár a George Bush amerikai elnökkel való találkozóját követően a múlt héten megismételte, hogy Lengyelország végleges nyugati határait csupán egy szuverén, egész Németország ismerheti el, és hozzátette, hogy senki sem kívánja kapcsolatba hozni a német nép egységének kérdését a meglevő határok elmozdításával. A nyugatnémet DPA hírügynökség tegnap Washingtonból azt jelentette, hogy az amerikai parlament befolyásos képviselői aggodalmuknak adtak hangot Kohlnak a lengyel határokkal kapcsolatos álláspontja miatt, valamint, hogy Bush elnök azt üzente nekik, hogy tanúsítsanak megértést a kancellár iránt, akire nyomást gyakorolnak a konzervatív választók,. (Tanjug) „ÜSD, HA NEM NÉMET" Rosszabbodó közbiztonság az NDK-ban — Anyagi támogatást kérnek a munkanélküliek A külföldi állampolgárok már nincsenek olyan biztonságban az NDK-ban, mint korábban. Ez mindenekelőtt a nem európaiakra vonatkozik, valamint mindenki másra, akinek külsejérőllátszik, hogy nem a germán fajhoz tartozik. Erre a veszélyre tegnap a berlini sajtó figyelmeztetett, a lipcsei latin-amerikai baráti társaság pedig közölte, hogy egyre több tettleges támadást intéznek a külföldiek ellen. Azt állítják, hogy a külföldiek még azokban a negyedekben sincsenek biztonságban, ahol laknak, és hogy a rendőrség semmit sem tesz védelmükért. A latin-amerikai baráti társaság azt állítja, hogy különösen veszélyes a külföldiekre nézve, ha tüntetések idején jelennek meg az utcákon. Azt állítják, hogy a tömeg rátámad bárkire aki „nem németnek néz ki”. Hasonló állításokat és rossz sejtelmeket fejt ki Karl August Kamilli, a Keletnémet Szociáldemokrata Párt magas rangú tisztségviselője is, aki kijelentette, hogy a lipcsei tüntetések elveszítették demokratikus jellegüket, és hogy jelenleg ott a nacionalizmus uralkodott el. Az NDK történelmében először a polgárok tömegesen kezdik felkeresni a munkaközvetítőket anyagi támogatást követelve, mert nincs miből megélniük. Berlinben, Karl-Marx-Stadtban és más nagyobb városokban naponta százak keresik fel a munkaközvetítőket ilyen követelésekkel. Becslések szerint a következő napokban és hetekben számuk mindinkább növekszik majd Hivatalos adatok szerint az NDK- ban pillanatnyilag több mint 75 000 személy van munka nélkül. Nem hivatalos becslések szerint ez a szám sokkal nagyobb. A munkanélküliek között található az egykori, immár felszámolt biztonsági szolgálat számos tagja, de más kategóriájú polgárok is, például különféle diplomás szakemberek. Most kiviláglik, hogy nem voltak érvekkel alátámasztva a korábbi állítások a teljes foglalkoztatottságról, és propaganda jellegük volt. Ugyanakkor az NDK-ban mintegy 300 000 szabad munkahely van, a polgároknak a Nyugatra való kitelepülése következtében. A baj csak az, hogy ezeket a munkahelyeket nem tudják betölteni a munkát keresők, mert nem megfelelő a képesítésük. Hivatalosan úgy értékelik, hogy az NDK-ban ez a társadalmi, gazdasági probléma, amely még inkább ki fog éleződni. Berlinben hivatalosan azt hangsúlyozzák, hogy a munkanélküliség a gyakorlati politika témája. Egyelőre a munkanélküliek száma nem aggasztó, mert a munkaviszonyban levők mindössze egy százalékát teszi ki. A közeljövőben azonban ez az ország is a munkanélküliség hirtelen növekedésével szembesülhet. Egyes elemzések szerint, amikor beindul a gazdasági reform és a piacgazdaság, az NDK-ban mintegy 1,5 millióan maradnak munka nélkül. (Tanjug) (Reuter telefotó) Nelson Mandela tegnap Lusakában találkozott annak a hat afrikai országnak a vezetőjével, amely szembeszáll a dél-afrikai rezsimmel, s kijelentette előttük, hogy az apartheid napjai meg vannak számlálva. A Zambia, Zimbabwe, Angola, Mozambik, Botswana és Tanzánia vezetőivel folytatott első formális megbeszélései során Mandela hangsúlyozta, hogy Pretoria védekező álláspontra helyezkedett, és hogy a jelenlegi helyzetben igen megnehezült az apartheid további ___ fenntartása. A képen: Mandela és Kaunda zambiai elnök s Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter véleménye szerint a két német állam parlamentje egy közös nyilatkozatban megerősítheti Lengyelország jelenlegi nyugati határának tiszteletben tartását, de a dokumentumban semmiképpen sem lehet szó arról, hogy ennek a szomszédos országnak had kártérítést fizetnek a II. világháborús rombolásért. A nyugatnémet külügyminiszter újságírókkal folytatott bonni beszélgetéséről a Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapi számában megállapította, hogy Genscher elkerülhetetlennek nevezte a keleti határkérdés rendezését. Jugoszláviába látogat az olasz külügyminiszter Gianni De Michelis olasz külügyminiszter március 2-án egynapos munkalátogatásra Budimir Lončar szövetségi külügyi titkár meghívására Belgrádba érkezik, közölték tegnap hivatalosan Belgrádban. A két miniszter az időszerű nemzetközi kérdések mellett tárgyal a kétoldalú együttműködésről, valamint bővítésének lehetőségeiről is. (Tanjug) __