Magyar Szó, 1990. március (47. évfolyam, 58-72. szám)

1990-03-01 / 58. szám

1990. március 1. csütörtök Mad­rnd KÜLPOLITIKA Lončar tájékoztatója Kosovóról Szövetségi külügyi titkárunk levele az ENSZ- főtitkárnak Budimir Loncar szövetségi kül­ügyi titkár levelet intézett Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz, amelyben értesítette a Kosovóban élő albánok jogairól és alkotmá­nyos helyzetéről. Beszámolt to­vábbá az autonóm tartományban uralkodó jelenlegi helyzetről is. A levélben, amely lényegében vá­lasz Reis Malile albán külügymi­niszternek a világszervezet elnö­kéhez küldött levelére, amely té­ves információkat tartalmaz a Ju­goszláviában élő albán nemzetisé­­gűekről, Lončar rámutatott, hogy az albán szélsőségesek agresszív magatartása miatt a jugoszláv ál­lamelnökség kénytelen volt meg­felelő ellenlépéseket tenni a ko­­sovói béke és biztonság megóvása érdekében. Az ENSZ tájékoztatási szolgálata a levelet hivatalos do­kumentumként adta közre. Loncar írásos üzenetében ezen­kívül rámutatott, Jugoszlávia el­tökélt szándéka, hogy jószomszédi kapcsolatokat tart fenn valameny­­nyi környező országgal, beleértve Albániát is. Ezt szem előtt tart­va igyekszünk továbbfejleszteni a regionális együttműködést, a biza­lom és a megértés elmélyítését. Magától értetődik azonban, hogy ebben az esetben nemcsak Jugo­szláviának kell megtennie a­­ szük­séges lépéseket, amit már több íz­ben tudomására hoztunk a tira­nai kormánynak. Meggyőződésünk szerint ez a levél felébreszti azt a felelősségtudatot, amely nélkü­lözhetetlen a két szomszédos or­szág kapcsolatához. Arra kérem önt, hogy a levelet a világszerve­zet hivatalos dokumentumaként kezeljék, fejezte be mondanivaló­ját Budimir Lončar. (Tanjug) Amerikai vádaskodás William Broomfield kongresszusi képviselő szerint a jugoszláv kormány megsérti az emberi jogokat Az amerikai kormányzat Jugo­szláviával kapcsolatos kedvező politikai értékeléseivel és állás­pontjaival szemben William Broomfield amerikai kongresszu­si képviselő támadást intézett a­­jugoszláv kormány ellen az em­beri jogok állítólagos megsérté­se miatt. Broomfield a kongresz­­szus emberi jogok albizottsága elé terjesztette állítását, misze­rint a Kelet-Európában fújdogáló fordulatok szele nem terjed ki Jugoszláviára. Broomfield támadása csodálatos­képpen egybeesett Sirko Pregl, az SZVT alelnöke washingtoni látoga­tásának befejezésével, melynek so­rán James Baker külügyminiszter, több kongresszusi képviselő, vala­mint az amerikai gazdasági és tu­dományos élet kiemelkedő szemé­lyiségei elismerésüket fejezték ki a jugoszláv kormánynak mind­azért, amit az ország demokratizá­lódásáért tesz. Belgrádban ugyan­akkor Lawrence Eagleburger ame­rikai külügyminiszterhelyettes rendkívül kedvezően értékelte a jugoszláv gazdasági és társadalmi reformot, hangsúlyozva, hogy az amerikai kormányzat megtesz min­den tőle telhetőt a program támo­gatásáért. Nehéz megítélni Broomfield való­di indítékait, de nyilvánvaló, hogy mindenekelőtt a kosovói esemé­nyek zavarják. Mindaz, amit az amerikai kormányzat mint a rend, a béke és Jugoszlávia területi in­tegritása megőrzése érdekében tett törvényes beavatkozást ismert el, Broomfield szerint a békés tünte­tőkkel való leszámolás. Nehéz meg­mondani, hogy a képviselő magá­nyos lövész vagy áll mögötte m­ég valaki, akinek Szintén érdeke, hogy Kosovóban ne rendeződjön a hely­zet, mint ahogyan azt a jugoszláv kormány és a jugoszlávok többsé­ge kívánná. Furcsa és sajnálatos az is, hogy a kongresszusi albizottság Broom­field kijelentését besorolta ülés­­anyagai közé. (Tanjug) Mégsem válik nyitottá az égbolt? Maradtak a nézetkülönbségek — Ottawában befeje­ződött a kelet—nyugati konferencia első fordulója Kedden este Ottawában befeje­ződött a „nyitott égboltról” folyta­tott kelet—nyugati konferencia el­ső fordulója, amelyen a NATO és a Varsói Szerződés mind a 23 tag­állama részt vett. A megbeszélések befejezése után közleményt adtak ki, amely a France Presse érté­kelése szerint kevesebb optimiz­musra ad okot, mint a konferen­cia kezdete. Mintegy 250 szakember vett részt 13 napon át a tárgyalásokon (bele­értve a hétvégéket is), annak az egyezménynek a kidolgozásán mun­kálkodva, amely nyitottá tenné a Kelet és a Nyugat közötti légite­­ret. A szerződést a tárgyalások második fordulóján kellene aláír­nia a két félnek Budapesten, áp­rilis 23-ától május 12-éig. A szerződés tervezetét az Ameri­kai Egyesült Államok és Kanada dolgozta ki, de a szovjet küldött­ség is egy sor módosító javaslatot tett, amiből az amerikaiak azt a következtetést vonták le, hogy a Kelet és a Nyugat közötti nézetkü­lönbségek még mindig igen jelen­tősek. (Tanjug) Felszámolni az előítéleteket Kisebbségi kérdésekről tartott sajtótájékoztatót Szegeden az MDF . Nem állta ki az­ idő próbá­ját a marxista nemzetiségi politi­ka, amelyet a proletár internacio­nalizmus fátylával akartak szépen betakarni a Kelet- és Közép-Euró­­pában uralmon lévő kormányok, pártok. A nemzeti kisebbség helye, szerepe, jövője csöppet sem mellé­kes ügy egy-egy közösség, ponto­sabban ország számára. S ma, ami­kor a közös európai házat akar­juk megalapozni, s ebben mi kö­zép-európai államok is részt óhaj­tunk venni, akkor kétszeresen fon­tos, hogy ezekről a kérdésekről nyíltan és építő jelleggel, előítéle­tek nélkül beszélgessünk — hang­zott el a többi között azon a saj­tótájékoztatón, amelyet a Magyar Demokrata Fórum országos elnök­sége hívott össze tegnap Szegeden. A találkozón Für Lajos és Koz­ma Huba elnökségi tagok, Gy. Csa­ba szóvivő, Varga Zoltán választ­mányi tag, valamint Pordány László, a szegedi MDF elnöke ta­lálkozott a nagyszámú hazai és külföldi újságíróval. Az MDF kép­viselői Nemzetiségek, kisebbségek határon innen és túl, valamint a regionális együttműködési kérdései témára készítettek beszámolót, majd válaszoltak a sajtó képvise­lőinek kérdéseire. A szegedi összejövetelre a ma­gyarországi parlamenti választá­sok előkészületei keretében került sor. Mint ismeretes, északi szom­szédainknál március 25-én tartják a választásokat, s a pártok vá­lasztási hadjáratuk során tartanak hasonló jellegű megbeszéléseket egy-egy fontos bel- és külpolitikai kérdésről. K. F. Drnovšek befejezte egyip­tomi látogatását Janez Drnovšek, a JSZSZK El­nökségének elnöke tegnap délután háromnapos hivatalos egyiptomi látogatását befejezve elutazott Kairóból. Drnovšek Kairóban két ízben folytattat megbeszélést vendéglátó­jával, Mubarak elnökkel, és talál­kozott Szidki kormányfővel is. (Tanjug) Baden-Württemberg vízumkényszert követel a jugoszlávoknak Baden-Württemberg nyugatné­met tartomány hatóságai tegnap vízumkényszer bevezetését köve­telték a jugoszláv állampolgárok számára. Ditmar Schlee, a tarto­mány belügyminisztere sajtónyilat­kozatában hangsúlyozta „többé nem halogathatjuk a vízum beve­zetését a jugoszláv állampolgárok számára”. A politikus azt állítot­ta, hogy „ismét hirtelen megnőtt” azoknak a Jugoszláviából érkezet­teknek a száma akik politikai me­nekült státust akarnak szerezni az NS­ZK-ban. Bonnban jól értesült körök azonban a Tanjug tudósí­tójának úgy nyilatkoztak, hogy belátható időn belül nem kerül sor erre az intézkedésre. Postán érkezett a pokol­gép Újabb merényletsorozat Spanyolországban Újabb merényletsorozat történt Spanyolországban. Kedden este Madridban és Valenciában két pokolgép robbant fel. Mindkettő postán érkezett a megjelölt cím­re. Madridban Fernando de Ma­teo, a spanyol legfelsőbb bíróság elnöke esett áldozatul a merény­letnek, míg Valenciában a rend­őrségnek szerencsére sikerült ha­tástalanítania a pokolgépet, mi­előtt a címzetthez — a spanyol hadsereg egyik tisztjéhez — került volna. A madridi merénylet fel­zaklatta egész Spanyolországot, és még egyszer arra figyelmeztette a spa­nyolokat, kicsik az esél­yi annak, hogy megszűnik a terroristák te­vékenysége az országban. A mad­ridi pokolgép, amel­yt a jelekből ítélve az ETA baszk szeparatista szervezet küldött el, a spanyol leg­felsőbb bíróság elnökének volt cí­mezve. E bíróság illetékességi kö­rébe tartoznak egyébként a terro­rizmussal kapcsolatos bűncselek­mények. Ez az oka, hogy a bíró­ságnak külön biztonsági szerve is van, s minden bírójának testőrök védik a testi épségét. Az ETA ed­dig öt merényletet hajtott végre e bíróság tagjai ellen. A legutób­bit tavaly szeptember 12-én, ak­kor az ETA kommandói madridi háza előtt megölték Carmen Tag­le bírót. Fernando de Mateo bírót 1986 évi elnökké választása óta külö­nösen jól őrizték. Őrizete és biz­tonsági szolgálata azonban tegnap­előtt csődöt mondott. (Tanjug) (Folytatás az 1. oldalról) máris elismerje Lengyelország nyu­gati határát. Az Odera és Neisse folyóktól keletre fekvő egykori német terü­letekről van szó, melyek a máso­dik világháború után a győztes hatalmak jaltai és potsdami hatá­rozatai értelmében 1945-ben Len­gyelországhoz és a Szovjetunióhoz kerültek. Tavaly november 8-án a Bun­destag­­ heves viták után elfogad­ta azt a határozatot, amely töb­bek között kimondja, hogy a len­gyel népnek tudnia kell, a néme­tek sem most, sem a jövőben nem kérdőjelezik meg a biztonságos ha­tárok közötti életre való jogukat. A határozatban megismételték az NSZK és Lengyeloszág 1970 decemberében kötött úgynevezett varsói szerződésének egyes cikke­lyeit, melyekben a két ország kö­telezettséget vállal, hogy tiszte­letben tartja egymás területi in­tegritását. A határozatban azonban hang­súlyozzák, hogy még nem jött lét­re békeszerződés, amelyet Bonn eddigi magyarázatai értelmében csakis egy újraegyesült Németor­szág és Lengyelország írhat alá. Kohl konzervatív uniójának 26 képviselője elhatárolta magát a határozat tartalmától, azt állítva, hogy a területi követelésekről való lemondás ellentmond az al­kotmánynak. Kohl kancellár a George Bush amerikai elnökkel való találkozó­ját követően a múlt héten megis­mételte, hogy Lengyelország végle­ges nyugati határait csupán egy szuverén, egész Németország is­merheti el, és hozzátette, hogy senki sem kívánja kapcsolatba hozni a német nép egységének kérdését a meglevő határok el­mozdításával. A nyugatnémet DPA hírügynök­ség tegnap Washingtonból azt je­lentette, hogy az amerikai parla­ment befolyásos képviselői aggo­dalmuknak adtak hangot Kohlnak a lengyel határokkal kapcsolatos álláspontja miatt, valamint, hogy Bush elnök azt üzente nekik, hogy tanúsítsanak megértést a kancellár iránt, akire nyomást gyakorolnak a konzervatív választók,. (Tanjug) „ÜSD, HA NEM NÉMET" Rosszabbodó közbiztonság az NDK-ban — Anyagi támogatást kérnek a munkanélküliek A külföldi állampolgárok már nincsenek olyan biztonságban az NDK-ban, mint korábban. Ez mindenekelőtt a nem európaiak­ra vonatkozik, valamint min­denki másra, akinek külsejéről­­látszik, hogy nem a germán faj­hoz tartozik. Erre a veszélyre tegnap a ber­lini sajtó figyelmeztetett, a lip­csei latin-amerikai baráti társa­ság pedig közölte, hogy egyre több tettleges támadást intéznek a külföldiek ellen. Azt állítják, hogy a külföldiek még azokban a negyedekben sincsenek biztonság­ban, ahol laknak, és hogy a rend­őrség semmit sem tesz védelmü­kért. A latin-amerikai baráti tár­saság azt állítja, hogy különösen veszélyes a külföldiekre nézve, ha tüntetések idején jelennek meg az utcákon. Azt állítják, hogy a tömeg rátámad bárkire aki „nem németnek néz ki”. Hasonló állításokat és rossz sej­telmeket fejt ki Karl August Ka­­milli, a Keletnémet Szociáldemok­rata Párt magas rangú tisztségvi­selője is, aki kijelentette, hogy a lipcsei tüntetések­ elveszítették de­mokratikus jellegüket, és hogy je­lenleg ott a nacionalizmus uralko­dott el. Az NDK történelmében először a polgárok tömegesen kezdik fel­keresni a munkaközvetítőket anya­gi támogatást követelve, mert nincs miből megélniük. Berlinben, Karl-Marx-Stadtban és más na­gyobb városokban naponta százak keresik fel a munkaközvetítőket ilyen követelésekkel. Becslések szerint a következő napokban és hetekben számuk mindinkább nö­vekszik majd Hivatalos adatok szerint az NDK- ban pillanatnyilag több mint 75 000 személy van munka nél­kül. Nem hivatalos becslések sze­rint ez a szám sokkal nagyobb. A munkanélküliek között található az egykori, immár felszámolt biz­tonsági szolgálat számos tagja, de más kategóriájú polgárok is, pél­dául különféle diplomás szakem­berek. Most kiviláglik, hogy nem voltak érvekkel alátámasztva a korábbi állítások a teljes foglal­koztatottságról, és propaganda jel­legük volt. Ugyanakkor az NDK-ban mint­egy 300 000 szabad munkahely van, a polgároknak a Nyugatra való kitelepülése következtében. A baj csak az, hogy ezeket a mun­kahelyeket nem tudják betölteni a munkát keresők, mert nem meg­felelő a képesítésük. Hivatalosan úgy értékelik, hogy az NDK-ban ez a társadalmi, gazdasági prob­léma, amely még inkább ki fog éleződni. Berlinben hivatalosan azt hang­súlyozzák, hogy a munkanélküli­ség a gyakorlati politika témája. Egyelőre a munkanélküliek szá­ma nem aggasztó, mert a munka­­viszonyban levők mindössze egy százalékát teszi ki. A közeljövő­ben azonban ez az ország is a munkanélküliség hirtelen növeke­désével szembesülhet. Egyes elem­zések szerint, amikor beindul a gazdasági reform és a piacgazda­ság, az NDK-ban mintegy 1,5 mil­lióan maradnak munka nélkül. (Tanjug) (Reuter telefotó) Nelson Mandela tegnap Lusakában találkozott annak a hat afrikai országnak a vezetőjével, amely szembeszáll a dél-afrikai rezsimmel, s kijelentette előttük, hogy az apartheid napjai meg vannak szám­lálva. A Zambia, Zimbabwe, Angola, Mozambik, Botswana és Tan­zánia vezetőivel folytatott első formális megbeszélései során Mandela hangsúlyozta, hogy Pretoria védekező álláspontra helyezkedett, és hogy a jelenlegi helyzetben igen megnehezült az apartheid további ___ fenntartása. A képen: Mandela és Kaunda zambiai elnök s Hans-Dietrich Genscher nyu­­gatnéme­t külügyminiszter véle­ménye szerint a két német ál­lam parlamentje egy közös nyi­latkozatban megerősítheti Len­gyelország jelenlegi nyugati ha­tárának tiszteletben tartását, de a dokumentumban semmikép­pen sem lehet szó arról, hogy ennek a szomszédos országnak had kártérítést fizetnek a II. vi­lágháborús rombolásért. A nyu­gatnémet külügyminiszter új­ságírókkal folytatott bonni be­szélgetéséről a Frankfurter All­gemeine Zeitung tegnapi számá­ban megállapította, hogy Gen­scher elkerülhetetlennek nevez­te a keleti határkérdés rendezé­sét. Jugoszláviába látogat az olasz külügyminiszter Gianni De Michelis olasz kül­ügyminiszter március 2-án egyna­pos munkalátogatásra Budimir Lončar szövetségi külügyi titkár meghívására Belgrádba érkezik, közölték tegnap hivatalosan Belg­­rádban. A két miniszter az időszerű nem­zetközi kérdések mellett tárgyal a kétoldalú együttműködésről, vala­mint bővítésének lehetőségeiről is. (Tanjug) __

Next