Magyar Szó, 1990. június (47. évfolyam, 148-162. szám)
1990-06-01 / 148. szám
1990. június 1., péntek fl kisebbségi nok kérdésének felvetése Jugoszlávia és az „ötök” másik négy tagja dokumentumtervezetet készít elő a koppenhágai európai együttműködési konferenciára — Sajtóértekezlet a Szövetségi Külügyi Titkárságon Jugoszlávia és az „ötök” többi négy tagja — Olaszország, Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia — az európai biztonsági és együttműködési folyamat emberjogi konferenciájának küszöbönálló második értekezletére dokumentumtervezetet készít elő, melyben a nemzeti kisebbségek emberi jogait külön és részletesebben kidolgozza. Ugyanakkor Jugoszlávia saját javaslatát is benyújtja ebben a kérdésben, mivel a vendégmunkások emberi jogaira is fel szeretnék hívni a konferencia figyelmét. Ezt többek között Ivo Vajgl nagykövet, a Szövetségi Külügyi Titkárság sajtószóvivője jelentette ki a tegnapi sajtóértekezleten. Vajgl úgy értékelte, hogy a koppenhágai konferenciát lényegesen módosult európai politikai és lélektani feltételek között tartják meg, s ez a konferencia tavaly Párizsban megtartott első ülése óta a kontinensen történt nagy horderejű változások következménye. Jugoszlávia közvetlen külpolitikai akcióiról szólva Vajgl emlékeztetett a fejlődő országok tizenötös csoportjának találkozójára, mely ma kezdődik Kuala Lumpurban (Malajzia). Küldöttségünket dr. Borisav Jovic, a JSZSZK Elnökségének elnöke vezeti. Vajgl véleménye szerint ezen a találkozón mindenekelőtt a fejlődő országok kölcsönös együttműködése új ösztönzési lehetőségeit veszik sorra, a gazdasági fejlődés és integráció új fő irányzatainak viszonylatában. Értékelve Ante Markovicnak, az SZVT elnökének szerdai találkozóját Andrej Lukanov bolgár kormányfővel Ivo Vajgl kijelentette, hogy a tárgyaló felek valóban nagyon szűkmarkúak voltak a sajtó iránt, és ezért nehezen lehetett hozzájutni kijelentéseikhez. Az újságírókat leginkább a macedón nemzeti kisebbség kérdéskomplexuma érdekelte, Vajgl tehát megemlítette, hogy ezt a kérdést minden vonatkozásában négyszemközt vitatták meg mind a külügyminiszterek találkozóján, mind a plenáris ülésen. Vajgl hangsúlyozta, hogy a tárgyaló felek tudatában vannak a probléma realitásának és hogy megoldást követel, a bolgár félnek megmagyarázták, hogy a balkáni együttműködésnek fejlődnie kell és olyan tartalmakat is magában kell foglalnia, melyek már létjogosultságot szereztek Európában. Vajgl bejelentette, hogy júniusban megállapodásra kerül sor Bulgária és Jugoszlávia képviselői között az utasforgalom nehézségeinek elhárításáról, ami magába foglalja a hatályban levő 200 dolláros kötelező beváltást is a határon. Az egyik újságíró hivatalos kommentárt kért a Szövetségi Külügyi Titkárságtól arra a ljubljanai bejelentésre, hogy Szlovénia külön diplomáciai képviseleteket létesít külföldön. Vajgl azt felelte, hogy még nem fogalmaztak meg semmilyen részletet ilyen esetleges képviseletekről, és hogy nehéz bármit is mondani. (Tanjug) LETTORSZÁG A parlament „kisajátította" a rigai sajtóházat Az SZKP tulajdonának birtokba vétele kiélezi a kapcsolatokat Moszkvával A lett parlament kisajátította a rigai sajtóházat, a köztársaság központi kiadóházát. A lett parlament e lépése, amellyel gyakorlatilag a minap alakított kormányának ellenőrzése alá helyezte az összes tájékoztatási eszközt, most újabb súlyos kiéleződést jelent a Moszkvával való kapcsolatokban. A kisajátítás közvetett ürügyét a Lett KP KB nemrégen született határozata szolgálta, hogy egységes szerkesztőséget alakítsanak a lett nyelven megjelenő Cinya lapnak és a Szovjetszkaja Lattviának. Ezt megelőzően Lettország elszakadt független kommunista pártja azt követelte, hogy a Cinya legyen az ő szócsöve. Tekintet nélkül a kiváltó okokra és arra is, hogy kinek van igaza, a lett parlament döntése ismét kiélezte a kapcsolatokat Moszkvával. A kiadóház formálisan az SZKP tulajdona. A szovjet törvényekben nincs jogi alapja a kisajátításnak (ezeket a törvényeket a lett parlament nem ismeri el), de azokban a döntésekben sem, melyeket az idén május 4-ei megalakulása után hozott a lett parlament. A lett parlament képviselői, akik a Szovjetuniótól való elszakadást demokratizálódási követelésekre építik, maguk nem mutatnak nagy készséget alkalmazásukra, sem arra, hogy számoljanak a formaságokkal. Kitartóak abbéli törekvéseikben, hogy visszatérjenek a Szovjetunióhoz csatolás előtti alapokhoz, azzal fenyegetőznek, hogy betiltják az SZKP platformján működő Lett KP tevékenységét és illegalitásba kényszerítik. A lett parlament legújabb döntése összhangban van a Gorbacsov elnök rendeletére nemrég adott válasszal. Nem véletlen, hogy éppen most intéztek kihívást Gorbacsovhoz, mivel a szovjet elnök tegnap kezdte meg washingtoni látogatását. (Tanjug) Tirana a kapcsolatok rendezését kínálja az USA-nak Még az idén megnyitják az amerikai nagykövetséget az albán fővárosban .Ramiz Alia, az Albán Kommunista Párt vezetője szerdán elmondta az 1939 óta elsőnek hazájába látogató amerikai küldöttségnek, hogy Albánia újból fel akarja venni a teljes diplomáciai kapcsolatot Washingtonnal, lehetőleg minél előbb” — írja a Washington Times című amerikai napilap tegnapi számában. Az Albániában járó első hivatalos küldöttséget —, mint a lap közölte — Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselő vezeti, aki saját kijelentése szerint, szerdán „kivételesen hosszú, érdekes és eredményes” tanácskozást tartott Allóval. Lantos feltételezése szerint az amerikaiak már ez év szeptemberében vagy októberében megnyithatják nagykövetségüket Tiranában. (Tanjug) __ WlAsmSa KÜLPOLITIKA 3 AMERIKAI—SZOVJET CSÚCSTALÁLKOZÓ Gorbacsov Washingtonban Bush elnök megkezdte tárgyalásait moszkvai vendégével . A német egyesítés háttérbe szorítja a hadászati támadófegyverek csökkentésének kérdését Mihail Gorbacsov szovjet elnök tegnap Washingtonba érkezett, s a nap folyamán megkezdte több naposra tervezett megbeszélését George Bushsal, az Egyesült Államok elnökével. Gorbacsovot, feleségét, Raiszát és a szovjet delegáció tagjait az Andrews katonai légi támaszponton James Baker államtitkár és felesége, valamint az amerikai kormány magas rangú tisztségviselői fogadták. A washingtoni protokoll értelmében külföldi államfőt ugyanis a repülőtéren nem az elnök fogadja, ő csak a Fehér Ház küszöbén köszönti magas rangú vendégét. Így történt ez tegnap a délelőtti órákban is, a hivatalos tárgyalás megkezdése előtti pillanatokban. A tervek szerint Bush és Gorbacsov öt munka jellegű találkozón cserél véleményt számos témakörről. Holnap megbeszéléseiket nem hivatalos keretek között folytatják a Camp David-i elnöki nyaralóhelyen. • Végezetül vasárnap a két elnök közös sajtóértekezletet tart, s ezzel véget ér a csúcstalálkozó hivatalos része. A nem hivatalos része természetesen tovább folytatódik, méghozzá Gorbacsov minnesotai és San Franciscó-i látogatásával. A két államelnök várhatóan több megállapodást fog aláírni. Ezúttal azonban nem kerül sor az úgynevezett START-megállapodás aláírására, mert erről, illetve a hadászati atomfegyverek csökkentéséről még hosszú vitákat folytat majd a két fél. Amerikai értesülések szerint legfeljebb csak bizonyos közös nyilatkozat elfogadására kerülhet sor, amelyben az érintettek kinyilvánítják, hogy elvi megállapodásra jutottak a legfontosabb kérdésekben. Washingtonban arra számítanak, hogy a két elnök legtöbbet a jövő Európájának berendezésével foglalkozik majd, különös figyelmet fordítva az egyesült Németország helyére és szerepére ebben a rendszerben. Ismeretes, hogy a Fehér Ház a jövő Németországát a NATO tagjaként kívánja látni. Gorbacsov azonban Washingtonba való megérkezése előtt, kanadai látogatása idején ismételten hangsúlyozta, hogy Németországnak semlegesnek kell lennie. A másik fontos témakörben amely a balti tagköztársaságokra vonatkozik, a szovjet vezető ugyancsak megalkuvást nem tűrő álláspontjának adott kifejezést Kanadában. Kijelentette, hogy a balti térség a Szovjetunió belügyét képezi, s a felmerült problémákat a peresztrojka szellemében fogják rendezni. A vitás kérdéseken kívül Bush és Gorbacsov természetesen részletesen megvitatja a leszerelés érdekében foganatosítandó közös tevékenységet. A dolgok jelenlegi állássából arra következtethetünk hogy a legvalószínűbben a vegyi fegyverek csökkentésére vonatkozó megállapodást fogják kidolgozni. Kétségtelen, hogy a felek nagy figyelmet szentelnek a kétoldalú kapcsolatoknak, különösen a gazdasági együttműködésnek, akárcsak a kereskedelmi megállapodásnak, amelyről egyelőre még nem tudni, vajon a csúcstalálkozó idején látja-e el a két elnök kézjegyével vagy csak később. Érdekességként nem árt megállapítani, hogy az Andrews támaszponton elhangzott üdvözlő beszédekben az egyesült Németország kérdését csupán Baker vetette fel Baker úgy fogalmazott, hogy „Németországot egységesként kell látnunk, Európát pedig békésnek”, amennyiben el akarunk távolodni a hidegháborútól és az azt kiváltó konfliktusoktól. Gorbacsov ugyanakkor úgy értékelte, hogy a Bush elnökkel folytatandó megbeszélései fontosak lesznek, és sok minden függ majd a tárgyalások kimenetelétől. Ez nemcsak a két ország kapcsolatára lesz kihatással, hanem más területekre is. (Tanjug) (Reuter telefotó) Gorbacsov Washingtonban A belügyben is alkalmaznak kontrákat A managuai kormány egyezménye a „nicaraguai ellenállás” vezetőségével A nicaraguai kormány úgy döntött, hogy a kontrák képviselőit is bevonja a belügyminisztérium, valamint néhány más tárca munkájába. Ennek fejében a kontrák, akik magukat újabban a „nicaraguai ellenállás” megnevezéssel illetik, kötelezik magukat a fegyverletételre és egységeik június 10-éig esedékes leszerelésére. Violeta Barrios de Chamorro kormányának képviselői és Izrael Galean Franklyn, a kontrák főparancsnoka szerdán fejezték be Managuában a tárgyalásokat. A megbeszélések végeztével megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a sandinistaellenes erők helyet kaphatnak a kormány egyes fontosnak minősített struktúráiban. A Managuában megjelentetett közlemény szerint haladéktalanul megkezdik egy rendőrszervezet megalakítását, amelynek a tagjai a „nicaraguai ellenállás” soraiból kerülnek ki. A szervezet fő célja a demobilizált kontrák és családtagjaik testi épségének védelme lesz. A szóban forgó rendőralakulatok a jelenlegi belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak majd. A felek ezenkívül megállapodtak abban is hogy az elllenforradalmárok egy-egy képviselőjének be kell kerülnie a munkaügyi, az egészségügyi és a mezőgazdasági minisztériumba. A managuai vezetés engedélyezte továbbá a kontráknak huszonhárom olyan övezet létesítését az országban, amelyekben a leszerelt ellenforradalmárok és családtagjaik letelepedhetnek. Mintegy 30 000 személyről van szó. Ezekben az úgynevezett fejlesztési pontokban biztosítva lesz az infrastruktúra, valamint az iskolai oktatás, az egészségügyi ellátás, akárcsak a víz, a villanyáram és természetesen a lakóépületek is. A demobilizált kontrák legnagyobb többségét a Costa Ricával határos térségben fogják letelepíteni. Egyelőre nem világos, hogy a sandinisták miként reagálnak a kormány és a kontrák képviselői között lezajlott tárgyalásokra és az elfogadott megállapodásokra. A megállapodás aláírásánál egyébként jelen volt Daniel Ortega testvére, Humberto tábornok, a nicaraguai hadsereg főparancsnoka, egykori véderőminiszter. (Tanjug) Vietnamba készül a kínai külügyminiszter-helyettes Pekingben tegnap hivatalosan is megerősítették, hogy Hsen Tunghszün kínai külügyminiszter-helyettes június 4-én és 5-én esedékes thaiföldi látogatását befejezve Vietnamba utazik. Tizenkét év óta először látogat ilyen magas rangú kínai tisztségviselő Vietnámba. Ez a fejlemény mindenképpen arra utal, hogy a kínai—vietnami kapcsolatok kedvező irányt vettek. Hszu Tung-hszün, amint azt tegnap hivatalosan bejelentették, „Csang Devej kínai nagykövet vendége lesz”, de találkozni fog vietnámi tisztségviselőkkel is, s a kambodzsai problémáról cserél velük véleményt. Értesülések szerint a kínai külügyminiszter-helyettes elsősorban a két szomszédos ország kapcsolatának normalizálásáról fog tárgyalni. (Tanjug) Árvíz, diktatúra, földrengés... (Folytatás az 1. oldalról meny bejelentésére). Ezek szerint az első, mintegy 40 másodpercig tartó lökéssorozat érezhető volt csaknem az egész ország területén. Emberéletben és anyagiakban károkat azonban csak a délkeleti övezetben, valamint a Kárpátok belső kanyaróban, Brassó és Kovászna megyében okozott. A rendőrség gyorsmérlege szerint nyolc ember vesztette életét (részben, mert ijedtükben kiugrottak felső emeletekről, részben pedig a lehulló téglák, faldarabok, csapták agyon őket), ebből kettő a fővárosban, egy pedig Brassóban, hetvenöten sebesültek meg súlyosan (Bukarestben 35-en) 221-en könynyebben, akik azonnal orvosi ellátásban részesültek. Az anyagi kár jelentős ugyan, főleg az épületeken, amelyek viszont többnyire ott sérültek meg, ahol az előbbi földrengések is nyomot hagytak. Pontos adatokkal már csak azért sem szolgálhatunk, mert a csütörtök hajnali lökések főleg az epicentrumban található Vrancea megyében újabb károkat is okoztak. Focsani városában több középület és lakóház rongálódott meg ekkor, amelyek kijavítása és helyreállítása akár millióba is kerülhet. Hogy ki mire gondolt a nehéz, a román népre újabb megpróbáltatásokat hozó pillanatokban, azt nem nehéz kitalálni. Sokan vélik úgy, hogy a sors üldözöttei vagyunk, hiszen az utóbbi negyed században, amely egybeesik az Európában ismert legkegyetlenebb diktatúra korszakával, 1977 és 1986 után immár ez a harmadik földrengés. De közben két pusztító árvíz (1970, 1975) is sújtotta ezeket a tájakat. Így a köznép. De nem az éppen pozícióiban megerősített hatalom, amelynek első ötlete az volt, hogy a földrengés ürügyén felszámolja a lassan másfél hónapos folyamatos neokommunistaellenes tüntetést. Golániát vagy magyarul csibészországot azzal az érveléssel, hogy az elfoglalt útszakaszt a bukaresti Egyetem terét szabadítsák fel a forgalom előtt Ez az újabb próbálkozás sem járt azonban sikerrel. A rendszert ellenző bukaresti tüntetőket és az egy hónapja éhségsztrájkolókat még a földrengés sem tudta kimozdítani földrajzi és politikai pozícióikból. Ha tehát az előbbi természeti katasztrófák még a múlt rezsim idején is össznépi szolidaritáshoz vezettek, a szerdai csak tovább mélyítette azt a szakadékot, amely egyre inkább megosztja a román népi társadalmat. Szakemberek szerint nagyobb földrengéssel az övezetben már csak a 21. században lehet számolni. Nem mondható el ez a társadalmiról, amely bármely pillanatban fölerősödhet is. GYARMATH János A Román'"' Magyar Szó főszerkesztője