Magyar Szó, 1990. november (47. évfolyam, 316-328. szám)

1990-11-16 / 316. szám

1990. november 16., péntek Kétszázezren tüntettek Bukarestben Románia-szerte megemlékeztek a három évvel ezelőtti brassói diktatúraellenes megmozdulásról Bukarestben tegnap az esti órákban mintegy 200 ezer ember tüntetett a hatalmi szervek ellen azon a téren, ahol 11 hónappal ezelőtt az utcára vonult tömeg megbuktatta Nicolae Ceausescu diktátort, s vele együtt a kom­munista uralmat. Ezúttal azonban a tüntetők Iliescu elnök és a kor­mány távozását követelték. A tömeggyűlést a három évvel ezelőtti brassói Ceausescu-ellenes tüntetés évfordulója alkalmából szervezték. Anna­k idején ebben az erdélyi nagyvárosban elkesere­dett emberek Ceausescu-képeket égettek el, és feldúlták a kommu­nista párt megyei székhelyét. Ez a dátum 1987. november 15-e a nép harcának kezdetét fémjelzi, amelyet a kommunizmus ellen in­dított. Románia több városában, így Temesváron, Aradon, Constantá­ban és másutt is voltak tegnap kormány, és kommunistaellenes megmozdulások. Brassóban felvo­nulást szerveztek, amelynek r­észt­vevői ugyanazon az úton haladtak vég­ig, amelyen három évvel ez­előtt a tüntetők. A brassói felkelés évfordulója alkalmából tegnap a román par­lament díszülést tartott. Részt vett rajta az Európa Parlament dele­gációja is. A román parlamenti képviselők követelték, hogy no­vember 15-ét nyilvánítsák ,,a ro­mán nép kommunistaellenes har­cának napjává”. Szenátorok és képviselők egy­aránt hangsúlyozták, hogy a bras­sói események abban különböznek a hasonló tüntetésektől, hogy az emberek követelték a rendszer megdöntését, amelyet idegen ha­talom erőltetett a román népre. Sergiu Cunescu, a Szociáldemok­rata Párt elnöke visszatérve a brassói tüntetésre követelte, hogy a román kormány tájékoztassa az országot arról, mi is történt Ro­mániában a kommunista mozga­lommal az utóbbi tíz hónapban. Véleménye szerint ez a párt el­tűnt a diktatúrával együtt, ám fel­­vetette a kérdést hol van a tu­lajdonát képező vagyon?! (Tan­­jug) Kiutasítanak hétezer román emigránst Ausztriából A román lapok tegnap első ol­dalon közölték a hírt, hogy az osztrák hatóságok 7000 román állampolgárt utasítottak ki a me­nekülttáborokból, mert nem tettek eleget a feltételeknek, amelyek szerint politikai emigránsok lehet­nének. Osztrák forrásokra hivatkozva a lapok azt írták, hogy az ausztriai menekülttáborokban körülbelül 11 500 román menekült van. Eb­ből csak 500-an élveznek politi­kai menedékjogot. Rajtuk kívül még 4000 román menekült tovább­utazhat más nyugat-európai vagy egyéb országokba. A többieknek vissza kell térniük hazájukba. A román sajtó szerint az oszt­rák hatóságok biztosítékot kértek a román belügyminisztériumtól arra, hogy a hazatérőket nem fog­ja üldözni. (Tanjug) Senki sem élte túl (Folytatás az­­ oldalról) repülőteret és 20 óra 15 perckor kellett volna leereszkednie a sváj­ci városban. A gép fedélzetén 49 utas tartózkodott és hattagú sze­mélyzet. Az első pilóta, a 47 éves Raffaele Liberti nagy tapasztala­­tú szakember hírében állt, hiszen eddig már több mint 10 ezer órát töltött a levegőben. A legénység olasz volt, az utasok többsége sváj­ci, de volt közöttük német és ja­pán is. A szerencsétlenséget állítólag az okozta, hogy a gép a megengedett­nél alacsonyabban repült, egy hegycsúcsnak ütközött, majd ki­gyulladt. A helyszínre érkezett mentők megtalálták az úgyneve­zett fekete dobozt, s az abban rej­lő magnószalagok meghallgatása után valószínűleg megerősítést nyer mindaz, amire az eddigi nyo­mozás során már fény derült. A nyomozó szervek azonban azt is feltételezik, hogy a magnószala­gok meghallgatása után választ kapnak arra, vajon a gépet az első pilóta, vagy a másodpilóta irá­nyította-e. Azt már szinte minden­ki bizonyosra veszi, hogy nem történt merénylet. Olaszország gyászba borult. A lapok pedig utalnak az Alitalia egyik repülőgépének tavaly Ha­vanna közelében történt katasztró­fájára, amely több mint száz em­beréletet követelt és egy másik szerencsétlenségre is az Alpokban, amikor ugyancsak életét vesztette valamennyi utas. Az áldozatok hozzátartozóihoz részvéttáviratot küldött a köztár­saság elnöke és más magas rangú állami tisztségviselők. Marko van Basten világhírű futballistának mindenesetre rendkívül nagy sze­rencséje volt, mert edzője nem engedélyezte, hogy ezen a repülő­gépen utazzon. A futballistát ugyanis az UEFA fegyelmi bizott­sága maga elé idézte, és a Milan edzője az utolsó pillanatban tar­totta vissza. Miođrag PASKUČI Létezése elvesztette értelmét Magyarország a Varsói Szerződés megszüntetését szeretné Magyarország nemcsak hogy ki kíván lépni a Varsói Szerző­dés tagállamai közül, hanem el­sősorban azt szeretné, ha meg­szüntetnék e szervezetet, mert az új európai körülmények között létezése elvesztette értelmét. A magyar kormánynak ezt az álláspontját a parlament külpoliti­kai bizottságának szerda esti ülé­sén ismertették, amelyen a kül­ügyminisztérium képviselője el­mondta, hogy Magyarország még néhány tagállammal együtt kezde­ményezni fogja a Varsói Szerző­désből való kollektív kilépést, hi­szen a katonai szervezet egyéb­ként sem működőképes már. Ka­tona Tamás külügyi államtitkár értékelése szerint a magyar kezde­ményezésnek köszönhetően a Var­sói Szerződés elvesztette értelmét és ,,csendes kimúlásra” van ítélve. A Varsói Szerződés csúcstalálko­zóján, amelyet nem biztos, hogy megtartanak az év végéig, felosz­latják az egységes katonai pa­rancsnokságot és az eddigi vezető testület, a politikai­ tanácskozó testület szerepét is korlátozni fog­ják. Budapest szeretné — mondta Katona —, hogy e testületben a jövőben megvitassanak egyes kö­zös biztonsági kérdéseket, de ne egyeztessék a tagállamok kü­l- és védelmi politikáját. A vita során olyan vélemények is elhangzottak, amelyek szerint Magyarországnak le kellene rövi­dítenie ezt a folyamatot, egyolda­lúan kilépve a Varsói Szerződés­ből, de végül felülkerekedett az ál­láspont, hogy ugyanakkor a szer­vezet végleges megszüntetésén is munkálkodni kell. A kormány képviselője azt is ki­fejtette, hogy Magyarország a Var­sói Szerződés tagállamainak sorá­ból való kilépése után a biztonsá­gát érintő kérdéseket kétoldalú szerződésekkel és az európai integ­rációs folyamatokba való bekap­csolódással kívánja rendezni. (Tanjug) M/Kimfii KÜLPOLITIKA X Tartalékosok mozgósítása Az USA még 72 500 katonát küld Szaúd-Arábiába Dick Cheney, az Egyesült Ál­lamok véderőminisztere beleegye­zett, hogy újabb 72 500 tartalékost vezényeljenek az Öbölbe. Ezáltal az Öbölben levő amerikai tarta­lékosok száma 125 000-re emelke­dik. Az Egyesült Államok jelenleg 230 000 katonát állomásoztat a vi­lágnak ebben a térségében, de az elkövetkező hónapokban várhatóan legalább 150 000 egyenruhást irá­nyítanak a helyszínre. Közöttük tartalékosok is lesznek. DIPLOMÁCIAI erőfeszítések Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök tegnap Damaszkuszból vissza­tért hazájába. Szíriában kétnapos látogatáson tartózkodott és kime­rítő eszmecserét folytatott Hafez el Aszaddal, az ország elnökével. Véleményt cseréltek az Öböl-vál­ságról, és azokról a diplomáciai erőfeszítésekről, amelyeknek célja a térségben felgyülemlett problé­mák bé­kés rendezése. Közben tegnap Kairóba érkezett Alekszandr Belonogov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes. Gorbacsov elnök azon kiküldöttei közé tar­tozik, akik arab országokat ke­res­­nek fel az arab csúcstalálkozó sürgős megszervezése érdekében. A szovjet elnök másik megbízott­ja, Vlagyimir Petrovszki pedig a Maghreb-országokat keresi fel. Nem hivatalos értesülések sze­rint Egyiptom és Szíria nem haj­landó olyan feltételekkel részt venni a II. Hasszán marokkói ki­rály által indítványozott rendkívü­li arab csúcsértekezleten, amelye­ket Bagdad szabott meg. Irak teg­nap megismételte, hogy erre a csúcstalálkozóra csakis akkor ke­rülhet sor, ha az ENSZ Bizton­sági Tanácsának augusztus 10-én elfogadott határozatát semmisnek minősítik. Az Öböl-országok kép­viselői, Szaúd-Arábiával az élen, világosan kifejtették, hogy nem tanúsítanak érdeklődést egy olyan értekezlet iránt, amelynek felté­teleit az agresszor határozza meg. Szaúd Al-Fejszál szaúdi külügymi­niszter közölte, hogy Iraknak el kell fogadnia a kairói határozato­kat, enélkül szó sem lehet pár­beszédről. ALGÉR­IA:­­ Az Európai Kö­zösség arra kérte a Maghreb-or­szágokat és mintegy 40 el nem kötelezett államot, hogy vállalja­nak közvetítő szerepet az Irakbart túszként fogva tartott külföldiek kiszabadításában, közölte a hírt tegnap Habib Boulares tunéziai külügyminiszter. ÚJ HADSEREGET ALAKÍT­­ A KUVAITI MENEKÜLT KORMÁNY A kuvaiti menekült kormány ar­ra készül, hogy egy új hadsereget hozzon létre, amelynek kötelékei­ben 40 000 katona tartozna. Ezek a fegyveresek vennének részt az iraki megszállók elleni harcokban, közölték a hírt tegnap kuvaiti politikusok. Hírügynökségek litvánokkor arról számoltak be, hogy több ezer kuvaiti fiatal ré­szesül katonai kiképzésben meg nem nevezett öböl-országokban. Hamarosan sor kerül a kuvaiti lé­gierők megalakítására is. Az egykori kuvaiti hadsereg, amely 23 000 főt számlált, augusz­tus 2-án omlott össze, amikor az irakiak lerohanták az országot. Akkor több katona fogságba került és sokan a szomszédos Szaúd-Ará­biába menekültek. (Reuter telefotó) Az iraki néphadsereg nelag­iai Szaddam Husszein egyik hatalmas portréjával az észak-iraki Mosulban megtartott katonai felvonulá­son. Több ezer férfi tartalékos mellett ők is felesküdtek arra, hogy mindenképpen megvédik hazájukat a külföldi támadástól A rendőrség védelmét kéri sydneyi konzulátusunk A sydneyi jugoszláv konzulá­tus különleges biztonsági intézke­dések bevezetését kérte az auszt­rál rendőrségtől, mert az új dél­­walesi horvát egyesületek együtt­működési bizottsága november 24-ére tüntetést jelentett be a konzulátus épülete előtt. Ez a szervezet a jugoszláv konzulátus bezárását és helyette horvát kon­zulátus megnyitását követeli. A tüntetésre való felszólítás töb­bek között azt is tartalmazza, hogy a konzulátus az ausztráliai horvátok érdekei ellen is a hor­­vátok demokratikus jogai ellen dolgozik, akiknek joguk van sa­ját, szabad és független horvát államot létrehozni. A felhívás szerzői azt állítják, hogy Hor­vátország még mindig nem nyer­te el teljes szabadságát. (Tanjug) Találkozó Asszaddal és Mubarakkal Budimir Lončar megbeszélései Damaszkuszban és Ammanban Hafez el Asszad szíriai elnök tegnap Damaszkuszban fogadta Budimir Lončar szövetségi kül­ügyi titkárt. A magas rangú ven­dég tájékoztatta az elnököt az el nem kötelezett országok és elnöklőjük, azaz Jugoszlávia te­vékenységéről az Öböl-válság békés rendezése érdekében. A felek úgy értékelték, hogy még van lehetőség a válság politikai rendezésére. A szíriai elnök kü­lönösen nagy érdeklődést tanú­sított a jugoszláviai demokra­tikus folyamatok és a gazdasági reform iránt. Lon­gar a szíriai fővárosban ta­lálkozott az ott-tartóz­kodó Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel is. A két politikus megtárgyalta a két ország kapcsolatát, valamint az együttműködés lehetőségeit. Külön kitértek a világpolitikai helyzetre és az öböl­válságra. Mubarak elnök elismerően szólt Jugoszlávia szerepéről az el nem kötelezettek mozgalmában. Külön hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az Öböl-válság rendezése érdekében további erőfeszítése­ket kell tenni. Mindketten egyet­értettek abban, hogy újabb pró­bálkozásokat kell tenni e problé­ma elhárítása érdekében. Szerin­tük a megoldás kulcsát az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai jelentik. Damaszkuszi megbeszéléseit be­fejezve Lončar Jordániába uta­zott. Ammánban, az ország fővá­rosában kijelentette, hogy közel­­keleti látogatásának célja a véle­ménycsere egy esetleges Öböl­háború megakadályozásának lehe­tőségeiről. Eddigi megbeszéléseit értékelve Lončar rámutatott, hogy teheráni, abu-dzabi és damasz­kuszi tárgyalásai eredményesek voltak és vendéglátói kifejezték együttműködési készségüket az öböl-válság megoldására. Lončar megítélése szerint még mindig van remény az Öbölben kialakult fe­szült helyzet békés rendezésére. (Tanjug) A berlini rendőrség folytatja akcióját Politikai válságot okozhat a lakásfoglalók erőszakos kilakoltatása A berlini rendőrség szerdán este és csütörtökön délelőtt foly­tatta az elhagyatott épületekbe ■jogtalanul beköltözködők kila­koltatását. Közölték, hogy a Berlin különböző negyedeiben le­vő 130 elhagyatott épület közül 13-at ürítettek ki. Több mint 400 személyt (főként fiatalokat) tar­tóztattak le, s újabb szórványos összetűzésekre került sor. Mind­két oldalon vannak sérültek. A berlini rendőrség hétfőn meg­kezdett akciója heves politikai vi­tát idézett elő a közvéleményben. Az alternatív pártok azzal fenye­getőznek, hogy kilépnek a szociál­demokratákkal alakított koalíció­ból, ami súlyos következmények­kel járó politikai válságot idézhet elő Berlinben. Walter Momper városelnök szo­lidaritását fejezte ki Paetzold bel­ügyi szenátorral, aki elrendelte a rendőrségi akciót, amiért a balol­dali pártok azonnali lemondását követelték. Momper kijelentette, hogy a jogtalanul beköltözködők­­nek semmi közük a politikai és szociális tiltakozásokhoz, s közön­séges bűnözők. Másoknak azonban nem tetszik a rendőrség e legújabb lépése. A Berliner Zeitung című lap tegnapi száma azzal vádolta a szenátust, hogy „Berlint katonai táborrá ala­kította”. A cikkíró szerint ezáltal azok, akik a soron levő választá­sokra kívánták megnyerni a sza­vazópolgárok bizalmát, nagy kárt okoztak a városnak. Szerdán késő este mintegy ГО000 berlini polgár tüntetett a város ut­cáin, elítélve a rendőrség akcióját és támogatva a jogtalanul beköl­tözőket. Berlini megfigyelők szerint mindaz, ami az utóbbi napokban Berlinben történt, része a válasz­tások előtti hadjáratnak, s ugyan­­akkor a jelenlegi berlini, s egyben egész kelet-németországi politikai helyzetet és szociális körülménye­ket tükrözi. (Tanjug) Görög vámtisztek sztrájkja A görög vámtisztek sztrájkja miatt szerda óta gyakorlatilag megbénult a közúti közlekedés a szomszédos ország határain. Ez alól csak a dojrani határátkelő­­hely képezett kivételt. A sztrájkoló vámtisztek nem akarják elvégezni a szükséges hi­vatali formaságokat a Görögor­szágba vagy Görögországból érke­ző gépkocsik és kamionok eseté­ben. Kivételt csak az egészségügyi szállítmányokkal tesznek. A vámtisztek ilyen módon kí­vánják elérni, hogy az állam egy­ségesítse hivatalaikat és felment­se őket bizonyos adók fizetése alól. (Tanjug)

Next