Magyar Szó, 1990. november (47. évfolyam, 316-328. szám)
1990-11-16 / 316. szám
1990. november 16., péntek Kétszázezren tüntettek Bukarestben Románia-szerte megemlékeztek a három évvel ezelőtti brassói diktatúraellenes megmozdulásról Bukarestben tegnap az esti órákban mintegy 200 ezer ember tüntetett a hatalmi szervek ellen azon a téren, ahol 11 hónappal ezelőtt az utcára vonult tömeg megbuktatta Nicolae Ceausescu diktátort, s vele együtt a kommunista uralmat. Ezúttal azonban a tüntetők Iliescu elnök és a kormány távozását követelték. A tömeggyűlést a három évvel ezelőtti brassói Ceausescu-ellenes tüntetés évfordulója alkalmából szervezték. Annak idején ebben az erdélyi nagyvárosban elkeseredett emberek Ceausescu-képeket égettek el, és feldúlták a kommunista párt megyei székhelyét. Ez a dátum 1987. november 15-e a nép harcának kezdetét fémjelzi, amelyet a kommunizmus ellen indított. Románia több városában, így Temesváron, Aradon, Constantában és másutt is voltak tegnap kormány, és kommunistaellenes megmozdulások. Brassóban felvonulást szerveztek, amelynek résztvevői ugyanazon az úton haladtak végig, amelyen három évvel ezelőtt a tüntetők. A brassói felkelés évfordulója alkalmából tegnap a román parlament díszülést tartott. Részt vett rajta az Európa Parlament delegációja is. A román parlamenti képviselők követelték, hogy november 15-ét nyilvánítsák ,,a román nép kommunistaellenes harcának napjává”. Szenátorok és képviselők egyaránt hangsúlyozták, hogy a brassói események abban különböznek a hasonló tüntetésektől, hogy az emberek követelték a rendszer megdöntését, amelyet idegen hatalom erőltetett a román népre. Sergiu Cunescu, a Szociáldemokrata Párt elnöke visszatérve a brassói tüntetésre követelte, hogy a román kormány tájékoztassa az országot arról, mi is történt Romániában a kommunista mozgalommal az utóbbi tíz hónapban. Véleménye szerint ez a párt eltűnt a diktatúrával együtt, ám felvetette a kérdést hol van a tulajdonát képező vagyon?! (Tanjug) Kiutasítanak hétezer román emigránst Ausztriából A román lapok tegnap első oldalon közölték a hírt, hogy az osztrák hatóságok 7000 román állampolgárt utasítottak ki a menekülttáborokból, mert nem tettek eleget a feltételeknek, amelyek szerint politikai emigránsok lehetnének. Osztrák forrásokra hivatkozva a lapok azt írták, hogy az ausztriai menekülttáborokban körülbelül 11 500 román menekült van. Ebből csak 500-an élveznek politikai menedékjogot. Rajtuk kívül még 4000 román menekült továbbutazhat más nyugat-európai vagy egyéb országokba. A többieknek vissza kell térniük hazájukba. A román sajtó szerint az osztrák hatóságok biztosítékot kértek a román belügyminisztériumtól arra, hogy a hazatérőket nem fogja üldözni. (Tanjug) Senki sem élte túl (Folytatás az oldalról) repülőteret és 20 óra 15 perckor kellett volna leereszkednie a svájci városban. A gép fedélzetén 49 utas tartózkodott és hattagú személyzet. Az első pilóta, a 47 éves Raffaele Liberti nagy tapasztalatú szakember hírében állt, hiszen eddig már több mint 10 ezer órát töltött a levegőben. A legénység olasz volt, az utasok többsége svájci, de volt közöttük német és japán is. A szerencsétlenséget állítólag az okozta, hogy a gép a megengedettnél alacsonyabban repült, egy hegycsúcsnak ütközött, majd kigyulladt. A helyszínre érkezett mentők megtalálták az úgynevezett fekete dobozt, s az abban rejlő magnószalagok meghallgatása után valószínűleg megerősítést nyer mindaz, amire az eddigi nyomozás során már fény derült. A nyomozó szervek azonban azt is feltételezik, hogy a magnószalagok meghallgatása után választ kapnak arra, vajon a gépet az első pilóta, vagy a másodpilóta irányította-e. Azt már szinte mindenki bizonyosra veszi, hogy nem történt merénylet. Olaszország gyászba borult. A lapok pedig utalnak az Alitalia egyik repülőgépének tavaly Havanna közelében történt katasztrófájára, amely több mint száz emberéletet követelt és egy másik szerencsétlenségre is az Alpokban, amikor ugyancsak életét vesztette valamennyi utas. Az áldozatok hozzátartozóihoz részvéttáviratot küldött a köztársaság elnöke és más magas rangú állami tisztségviselők. Marko van Basten világhírű futballistának mindenesetre rendkívül nagy szerencséje volt, mert edzője nem engedélyezte, hogy ezen a repülőgépen utazzon. A futballistát ugyanis az UEFA fegyelmi bizottsága maga elé idézte, és a Milan edzője az utolsó pillanatban tartotta vissza. Miođrag PASKUČI Létezése elvesztette értelmét Magyarország a Varsói Szerződés megszüntetését szeretné Magyarország nemcsak hogy ki kíván lépni a Varsói Szerződés tagállamai közül, hanem elsősorban azt szeretné, ha megszüntetnék e szervezetet, mert az új európai körülmények között létezése elvesztette értelmét. A magyar kormánynak ezt az álláspontját a parlament külpolitikai bizottságának szerda esti ülésén ismertették, amelyen a külügyminisztérium képviselője elmondta, hogy Magyarország még néhány tagállammal együtt kezdeményezni fogja a Varsói Szerződésből való kollektív kilépést, hiszen a katonai szervezet egyébként sem működőképes már. Katona Tamás külügyi államtitkár értékelése szerint a magyar kezdeményezésnek köszönhetően a Varsói Szerződés elvesztette értelmét és ,,csendes kimúlásra” van ítélve. A Varsói Szerződés csúcstalálkozóján, amelyet nem biztos, hogy megtartanak az év végéig, feloszlatják az egységes katonai parancsnokságot és az eddigi vezető testület, a politikai tanácskozó testület szerepét is korlátozni fogják. Budapest szeretné — mondta Katona —, hogy e testületben a jövőben megvitassanak egyes közös biztonsági kérdéseket, de ne egyeztessék a tagállamok kül- és védelmi politikáját. A vita során olyan vélemények is elhangzottak, amelyek szerint Magyarországnak le kellene rövidítenie ezt a folyamatot, egyoldalúan kilépve a Varsói Szerződésből, de végül felülkerekedett az álláspont, hogy ugyanakkor a szervezet végleges megszüntetésén is munkálkodni kell. A kormány képviselője azt is kifejtette, hogy Magyarország a Varsói Szerződés tagállamainak sorából való kilépése után a biztonságát érintő kérdéseket kétoldalú szerződésekkel és az európai integrációs folyamatokba való bekapcsolódással kívánja rendezni. (Tanjug) M/Kimfii KÜLPOLITIKA X Tartalékosok mozgósítása Az USA még 72 500 katonát küld Szaúd-Arábiába Dick Cheney, az Egyesült Államok véderőminisztere beleegyezett, hogy újabb 72 500 tartalékost vezényeljenek az Öbölbe. Ezáltal az Öbölben levő amerikai tartalékosok száma 125 000-re emelkedik. Az Egyesült Államok jelenleg 230 000 katonát állomásoztat a világnak ebben a térségében, de az elkövetkező hónapokban várhatóan legalább 150 000 egyenruhást irányítanak a helyszínre. Közöttük tartalékosok is lesznek. DIPLOMÁCIAI erőfeszítések Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tegnap Damaszkuszból visszatért hazájába. Szíriában kétnapos látogatáson tartózkodott és kimerítő eszmecserét folytatott Hafez el Aszaddal, az ország elnökével. Véleményt cseréltek az Öböl-válságról, és azokról a diplomáciai erőfeszítésekről, amelyeknek célja a térségben felgyülemlett problémák békés rendezése. Közben tegnap Kairóba érkezett Alekszandr Belonogov szovjet külügyminiszter-helyettes. Gorbacsov elnök azon kiküldöttei közé tartozik, akik arab országokat keresnek fel az arab csúcstalálkozó sürgős megszervezése érdekében. A szovjet elnök másik megbízottja, Vlagyimir Petrovszki pedig a Maghreb-országokat keresi fel. Nem hivatalos értesülések szerint Egyiptom és Szíria nem hajlandó olyan feltételekkel részt venni a II. Hasszán marokkói király által indítványozott rendkívüli arab csúcsértekezleten, amelyeket Bagdad szabott meg. Irak tegnap megismételte, hogy erre a csúcstalálkozóra csakis akkor kerülhet sor, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának augusztus 10-én elfogadott határozatát semmisnek minősítik. Az Öböl-országok képviselői, Szaúd-Arábiával az élen, világosan kifejtették, hogy nem tanúsítanak érdeklődést egy olyan értekezlet iránt, amelynek feltételeit az agresszor határozza meg. Szaúd Al-Fejszál szaúdi külügyminiszter közölte, hogy Iraknak el kell fogadnia a kairói határozatokat, enélkül szó sem lehet párbeszédről. ALGÉRIA: Az Európai Közösség arra kérte a Maghreb-országokat és mintegy 40 el nem kötelezett államot, hogy vállaljanak közvetítő szerepet az Irakbart túszként fogva tartott külföldiek kiszabadításában, közölte a hírt tegnap Habib Boulares tunéziai külügyminiszter. ÚJ HADSEREGET ALAKÍT A KUVAITI MENEKÜLT KORMÁNY A kuvaiti menekült kormány arra készül, hogy egy új hadsereget hozzon létre, amelynek kötelékeiben 40 000 katona tartozna. Ezek a fegyveresek vennének részt az iraki megszállók elleni harcokban, közölték a hírt tegnap kuvaiti politikusok. Hírügynökségek litvánokkor arról számoltak be, hogy több ezer kuvaiti fiatal részesül katonai kiképzésben meg nem nevezett öböl-országokban. Hamarosan sor kerül a kuvaiti légierők megalakítására is. Az egykori kuvaiti hadsereg, amely 23 000 főt számlált, augusztus 2-án omlott össze, amikor az irakiak lerohanták az országot. Akkor több katona fogságba került és sokan a szomszédos Szaúd-Arábiába menekültek. (Reuter telefotó) Az iraki néphadsereg nelagiai Szaddam Husszein egyik hatalmas portréjával az észak-iraki Mosulban megtartott katonai felvonuláson. Több ezer férfi tartalékos mellett ők is felesküdtek arra, hogy mindenképpen megvédik hazájukat a külföldi támadástól A rendőrség védelmét kéri sydneyi konzulátusunk A sydneyi jugoszláv konzulátus különleges biztonsági intézkedések bevezetését kérte az ausztrál rendőrségtől, mert az új délwalesi horvát egyesületek együttműködési bizottsága november 24-ére tüntetést jelentett be a konzulátus épülete előtt. Ez a szervezet a jugoszláv konzulátus bezárását és helyette horvát konzulátus megnyitását követeli. A tüntetésre való felszólítás többek között azt is tartalmazza, hogy a konzulátus az ausztráliai horvátok érdekei ellen is a horvátok demokratikus jogai ellen dolgozik, akiknek joguk van saját, szabad és független horvát államot létrehozni. A felhívás szerzői azt állítják, hogy Horvátország még mindig nem nyerte el teljes szabadságát. (Tanjug) Találkozó Asszaddal és Mubarakkal Budimir Lončar megbeszélései Damaszkuszban és Ammanban Hafez el Asszad szíriai elnök tegnap Damaszkuszban fogadta Budimir Lončar szövetségi külügyi titkárt. A magas rangú vendég tájékoztatta az elnököt az el nem kötelezett országok és elnöklőjük, azaz Jugoszlávia tevékenységéről az Öböl-válság békés rendezése érdekében. A felek úgy értékelték, hogy még van lehetőség a válság politikai rendezésére. A szíriai elnök különösen nagy érdeklődést tanúsított a jugoszláviai demokratikus folyamatok és a gazdasági reform iránt. Longar a szíriai fővárosban találkozott az ott-tartózkodó Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel is. A két politikus megtárgyalta a két ország kapcsolatát, valamint az együttműködés lehetőségeit. Külön kitértek a világpolitikai helyzetre és az öbölválságra. Mubarak elnök elismerően szólt Jugoszlávia szerepéről az el nem kötelezettek mozgalmában. Külön hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az Öböl-válság rendezése érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. Mindketten egyetértettek abban, hogy újabb próbálkozásokat kell tenni e probléma elhárítása érdekében. Szerintük a megoldás kulcsát az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai jelentik. Damaszkuszi megbeszéléseit befejezve Lončar Jordániába utazott. Ammánban, az ország fővárosában kijelentette, hogy közelkeleti látogatásának célja a véleménycsere egy esetleges Öbölháború megakadályozásának lehetőségeiről. Eddigi megbeszéléseit értékelve Lončar rámutatott, hogy teheráni, abu-dzabi és damaszkuszi tárgyalásai eredményesek voltak és vendéglátói kifejezték együttműködési készségüket az öböl-válság megoldására. Lončar megítélése szerint még mindig van remény az Öbölben kialakult feszült helyzet békés rendezésére. (Tanjug) A berlini rendőrség folytatja akcióját Politikai válságot okozhat a lakásfoglalók erőszakos kilakoltatása A berlini rendőrség szerdán este és csütörtökön délelőtt folytatta az elhagyatott épületekbe ■jogtalanul beköltözködők kilakoltatását. Közölték, hogy a Berlin különböző negyedeiben levő 130 elhagyatott épület közül 13-at ürítettek ki. Több mint 400 személyt (főként fiatalokat) tartóztattak le, s újabb szórványos összetűzésekre került sor. Mindkét oldalon vannak sérültek. A berlini rendőrség hétfőn megkezdett akciója heves politikai vitát idézett elő a közvéleményben. Az alternatív pártok azzal fenyegetőznek, hogy kilépnek a szociáldemokratákkal alakított koalícióból, ami súlyos következményekkel járó politikai válságot idézhet elő Berlinben. Walter Momper városelnök szolidaritását fejezte ki Paetzold belügyi szenátorral, aki elrendelte a rendőrségi akciót, amiért a baloldali pártok azonnali lemondását követelték. Momper kijelentette, hogy a jogtalanul beköltözködőknek semmi közük a politikai és szociális tiltakozásokhoz, s közönséges bűnözők. Másoknak azonban nem tetszik a rendőrség e legújabb lépése. A Berliner Zeitung című lap tegnapi száma azzal vádolta a szenátust, hogy „Berlint katonai táborrá alakította”. A cikkíró szerint ezáltal azok, akik a soron levő választásokra kívánták megnyerni a szavazópolgárok bizalmát, nagy kárt okoztak a városnak. Szerdán késő este mintegy ГО000 berlini polgár tüntetett a város utcáin, elítélve a rendőrség akcióját és támogatva a jogtalanul beköltözőket. Berlini megfigyelők szerint mindaz, ami az utóbbi napokban Berlinben történt, része a választások előtti hadjáratnak, s ugyanakkor a jelenlegi berlini, s egyben egész kelet-németországi politikai helyzetet és szociális körülményeket tükrözi. (Tanjug) Görög vámtisztek sztrájkja A görög vámtisztek sztrájkja miatt szerda óta gyakorlatilag megbénult a közúti közlekedés a szomszédos ország határain. Ez alól csak a dojrani határátkelőhely képezett kivételt. A sztrájkoló vámtisztek nem akarják elvégezni a szükséges hivatali formaságokat a Görögországba vagy Görögországból érkező gépkocsik és kamionok esetében. Kivételt csak az egészségügyi szállítmányokkal tesznek. A vámtisztek ilyen módon kívánják elérni, hogy az állam egységesítse hivatalaikat és felmentse őket bizonyos adók fizetése alól. (Tanjug)