Magyar Szó, 1991. március (48. évfolyam, 58-88. szám)
1991-03-01 / 58. szám
"• " 4 AKTUÁUS Macyap Sic Ilonáson a nép! Jugoslav Kostić interjúja az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének ! Konkrétan : egységes honvédelem, külügy, jugoszláv piac és az emberi jogok tiszteletben tartása. Majd elválik, hogy mindannyian elismerjük-e közös működési feltételként az említetteket. Véleményem szerint végső ideje, hogy az értelem felülkerekedjen és hozzá lássunk aggasztó gazdasági helyzetünk rendezéséhez, a politikai válság leküzdéséhez. Össznépi érdekekről van szó. Éppen ezért szeretném remélni, hogy a belgrádi ülés részvevői az állampolgárok érdekeit és céljait helyezik előtérbe, azokét, akik megbízták és felhatalmazták őket. Személyesen : jugoszláv népszavazás kiírása szorgalmazom. Ha nem tudunk megállapodni a legfelsőbb vezetésben, döntse el a lakosság, hogy a felkínált megoldások közül melyiket tartják elfogadhatónak, azt amit Szerbia és Crna Gora közösen terjesztett elő, mely szerin Jugoszlávia az egyenrangú nemzetek és nemzetiségek demokratikus szövetségi állama vagy a horvát és szlovén opciói, amelynek értelmében az országot szuverén államok alkotják. A harmadik változatot Bosznia-Hercegovina Macedóniával egyetemben dolgozta ki. Ez egyfajta köztes megoldás. Egy szó, mint száz, végül is a népnek kell döntenie, nem pedig egyes köztársaságok vezetőinek. Ha tehát eredménytelen lesz a belgrádi tárgyalás, függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vele vagy sem, ahogyan továbbról a jugoszláv parlamentnek kell határoznia minden nemzet képviselőjének jelenlétében. Jugoszlávia a nemzetek társulásával jött létre, tehát az övéké a döntő szó az esetleges szétválásban is — mondta Jugoslav Kostic. — Vajdaságban is feszült a légkör. Megromlott a hagyományosan jó nemzeti viszony, a gazdaság a tönk szélén. Nyilvánvaló, hogy a politikai helyzet rendezése nélkül együttélésünk tovább romlik. Az egymás iránti bizalom helyreállítása nélkül képtelenek leszünk megakadályozni a különböző etnikai csoportok állítólagos felfegyverzéséről és ilyen vagy olyan névjegyzékek összeállításáról szóló hírek terjesztését. Ez pedig tovább mételyezi az itt élő nemzetek és nemzetiségek együttélését. Milyen helyzetrendező intézkedéseket foganatosít a Vajdasági Elnökség? — A tartományi statútum elfogadása után a Vajdasági Elnökség megszűnik. Többnemzetiségű közösségünk a nemzetek és nemzetiségek közötti hagyományosan jó viszonyáról ismert. Sok a vegyes házasság, körülbelül harminc százalék. Bebizonyítottuk, hogy vallási, nemzeti és párthovatartozástól függetlenül lehet jól és szépen élni, egymás értékeit befogadni, elismerni. A kérdésben felvetett probléma létezik. Tudatosítani kell mindenkiben azt, hogy a minőséget óvó-javító, megkülönböztetés nélküli segítőkészség hiánya milyen nagy kárt okozhat. Határozottan szembeszállunk minden olyan törekvéssel, amely a nemzetek és nemzetiségek közötti viszonyt bomlasztja, elmérgesíti. Legyen az szerb, horvát, ruszin, magyar vagy szlovák, ha bebizonyosodik róla, hogy Vajdaság-, Szerbia- és Jugoszlávia-ellenes tevékenységet folytat, nevét nyilvánosságra hozzuk, tettéért felelnie kell — fejezte be az Újvidéki Rádiónak adott nyilatkozatát Jugoslav Kostic, a Vajdasági Elnökség elnöke. TAKÁCS Magda Belgrádban ma ismét összeül az ország csúcsvezetősége, hogy folytassa a Szarajevóban elkezdett nézetegyeztetést Jugoszlávia sorsáról. Mit várhatunk, mire számíthatunk? Hogyan tovább, ha ezúttal sem sikerül közelebb hozni a köztársaságok érdekeit. A kérdésekre — szerkesztőségünk felkérésére Jugoslav Kostić, Vajdaság Elnökségének elnöke válaszol: — A lakosság minden államelnökségi üléstől konkrét határozatokat vár. Joggal. A megegyezés nehezen születik meg, folyton elodázzuk. Mint ismeretes, 22-én Szarajevóban üléseztünk, most elsején Belgrádban fogunk találkozni, ezúttal azonban már konkrét javaslatokról tárgyalunk. Azokról a feltételekről, amelyek szavatolnák az állam működéséhez szükséges közös minimumot Mi lesz Jugoszláviával? Folytatódik Belgrádban az államelnökség tanácskozása az ország további sorsáról . Sztári Antal főtitkár exkluzív nyilatkozata lapunknak Az ország feszült figyelemmel várja, mi történik ma a JSZSZK Elnökségének ülésén. Mi lesz Jugoszláviával, miről lesz szó az időszerű kérdésekkel kapcsolatban, amelyről Szarajevóban az előző ülésen már megkezdték a vitát. Ezekkel a kérdésekkel fordultunk tegnap délután Sztári Antalhoz, az államelnökség főtitkárához, aki lapunk számára exkluzív nyilatkozatot adott. A mai ülésen megkezdődik a vita azzal kapcsolatban, milyen legyen az ország jövőbeni államberendezése — jelentette ki Sztáli Antal. — Szó lesz arról, milyen módon valósítható meg a nemzetek alkotmányos joga, a jugoszláv népek közösségéből való esetleges kiválása. Mivel az alkotmány csak ezt a jogot állapítja meg, elő kell irányozni a kiválás módját is. Ha ezzel kapcsolatban megegyezés születik, akkor az alkotmányt ki kell egészíteni. Persze más kérdés, hogy szükség lesz-e valamelyik köztársaság kiválására vagy nem. A mai ülésen jelen lesz-e az államelnökség valamennyi tagja, a köztársasági elnökök, a kormány elnöke és a többi meghívott? — Igen, eddig még senki sem mondta le a részvételét. Mi lesz a további sorsa annak az indítványnak, amelyet Szarajevóban Slobodan Milosevic és Miodrag Bulatovic terjesztett be? — Ez egy indítvány, amelyről, akárcsak a többi kérdésről, beszélni fognak. A tárgyalási alap azonban hiányos a mai megbeszélés előtt, mert nem minden köztársaság álláspontja végleges, vagyis nem alakult még ki. Csak vázolták az egyes megoldási lehetőségeket a további együttélésről. Bosznia-Hercegovináról és Macedóniáról van szó. Nyilván még nem képesek megmondani, hogyan képzelik el a jövőjüket. # Mi előzte meg a mai ülést? — A köztársaságokból való szakemberek kétnapos tanácskozása. Nekik kell ugyanis megfogalmazniuk a különböző elképzeléseket az ország további működésével kapcsolatban. Vázolták is az úgynevezett együttes funkciókat, amelyek nélkülözhetetlenek egy közös állam vagy pedig egy államközösség létrehozásában. Kifejtették véleményüket a közös honvédelem, a külpolitika és a gazdaságpolitika kialakításáról, továbbá az emberi jogok érvényesítéséről. De ez még nem jelenti azt, hogy épp ezek lesznek a közös funkciók. Csupán ,.játékban’’ vannak. Lényegileg ez is csak egy vázlat arra vonatkozóan, hogy a megbeszélések folytatódhassanak. POLYVÁS József YU-MEGBESZÉLÉSEK Ma megint együtt a csúcsvezetés Ma ismét Belgrádban folytatódnak a YU-tárgyalások a JSZSZK Elnökségének, az SZVT és a Jugoszláv Képviselőház képviselőinek, valamint a köztársaságok és tartományok elnökeinek, illetve elnökségei elnökeinek jelenlétében. A múlt heti, sikertelennek minősített szarajevói összejövetel után a jugoszláv közvélemény már azt is eredménynek könyveli el, ha az ország csúcsvezetősége egyáltalán találkozik egymással, hogy az ország politikai jövőjéről és esetleges jövőbeni államberendezéséről tárgyaljon. A szarajevói sikertelennek minősített összejövetel után a jugoszláv államvezetés és a tagköztársaságok vezetői ma egy kissé konkrétabb elképzelésekkel és lehetőségekkel ülnek asztalhoz. A Tanjug hírügynökség révén ugyanis az államelnökség tájékoztatási szolgálata által közzétett információ szerint, a mai megbeszélés résztvevői két vitaanyagot kapnak kézhez: A jugoszláv államközösségben való legfontosabb viszonyok tartalmának koncepcióját és a Jugoszláviából való kiválás alkotmányos jogi eljárásának javaslatát. Ez utóbbi vitaanyag is jelzi, hogy a EU-megbeszéléseken most már valóban „minden lehetőség számításba jöhet”, és most már egyáltalán nem téma a föderáció konföderáció dilemmája, hanem sokkal komolyabb a tét: az ország szétesése vagy valamilyen formában való megmaradása. Éppen e tét tudatában a napokban se szeri, se száma nem volt azoknak a megnyilatkozásoknak, amelyek a jugoszláv csúcsvezetés munkáját kívánták bizonyos irányba terelni. A Jugoszláv Pedagógusok Pártja Belgrádból azt üzente, maradjon meg Jugoszlávia, ha mindjárt két-három köztársasággal, a KSZM Mozgalom Jugoszláviáért nevű párt pedig olyan felhívással fordult a szlovén néphez, melyben a Jugoszláviától való „szétválást” a szlovén népszavazás eredményeivel való manipulálásnak minősíti, és kimondja, hogy a szlovén nép szuverenitását (a külső veszélyre figyelmeztetve) csakis a jugoszláv nemzetekkel való közösségben őrizheti meg. A Jugoszláv Szociáldemokrata Párt viszont arra figyelmeztet, hogy a jugoszláv vezetőségnek feltételeket kell teremtenie, hogy maguk az ország polgárai döntsenek arról, együtt vagy külön akarnak-e élni. Bizonyos, hogy mindezektől a felhívásoktól függetlenül, a mai megbeszélés résztvevői a „saját" parlamentjük álláspontjait követve viszonyulnak a vitás kérdésekhez, és az is bizonyos, hogy túl nagy eredményt a mai megbeszéléstől sem várhatunk. Nem hivatalos értesülések szerint azonban a VU-megbeszélések résztvevői tegnap is találkoztak, hogy ma már kissé higgadtabban üljenek asztalhoz. Persze, lehet, hogy ez az információ kacsa, az azonban mégis elvárható, hogy mai mértéktartásukkal segítsék a politikai hangulat csillapítását. S talán ehhez a csillapításhoz az is hozzájárulna, ha az említett két dokumentummal a nyilvánosság is megismerkedhetne. Elvégre tényleg az ország polgárainak konkrét életéről van szó. F c 1991. március 1., péntek Meddig bírja még a gazdaság? Mit tehet a fennmaradása érdekében egy eddig jól gazdálkodó társadalmi vállalat? — Értekezlet az újvidéki Agrovojvodinában A jelenlegi gazdasági helyzetben mit tehet egy olyan nagyvállalat, mint az újvidéki Agrovojvodina, annak érdekében, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket, a veszteséget, a folyószámlák zárolását, hogy továbbra is rendszeresen kifizethesse dolgozóit? Erre a kérdésre aligha tudna most bárki is válaszolni. Az Agrovojvodina igazgatói is úgy találták, legokosabb, ha az illetékesektől kérnek választ, ezért hívták meg tegnapi értekezletükre Ruško Božović tartományi pénzügyminisztert. dr. Vojin Bjelicát, a Vajdasági Nemzeti Bank kormányzóját. Dragomir Curčićot, a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat igazgatóját. Nikola Stojšićot, a Tartományi Gazdasági Kamara elnökét és még néhány szakembert. De alighanem csalódtak az Agrovojvodina vezetői. Magas rangú vendégeik nem tudtak megnyugtató választ adni kérdéseikre. Semmi biztatás, semmi ígéret, hiszen mit is ígérhet valaki amikor az ország pénzügyi rendszere nem működik, pénzügyi támogatásra még a bankoktól sem lehet számítani, amikor Vajdaságban 141 éve dolgozó szavatolt keresetéhez is alig tud hozzájutni, amikor a vállalatok zöme a csőd szélére sodródott. Az Aszovoivodina is rosszul teszi, ha illúziókban ringatja magát, ahogy Raško Božović mondta, nem nagyon lehet segíteni az állapotokon. Minden vállalatnak fel kell találnia magát, kutatni a megoldásokat, ha megannyi gondot őriz is a magáncégek konkurenciája. Tegyük azonban hozzá, nem minden esetben tisztességes ez a konkurencia A Társadalmi Könyvviteli Szolgálat vaskos elemzésben kimutatta, hogy a magáncégek öt százalékánál szabálytalanságok mutatkoznak az ügykezelésben: adóeltitkolás, spekuláció, olyan pénzügyi vétségek, amelyek a piacgazdaságban drasztikus szankciókat vonnak maguk után. Azt, amit Nikola Stojáré, a kamara elnöke mondott a tegnapi értekezleten, egy mondatban így összegezhetnénk: tovább így nem mehet. A gazdaság tovább nem bírja a terheket, a közfogyasztás egyre növekszik, a vállalatokban egyre kevesebb pénz marad. Amellett, hogy, mint mondta, új gazdasági koncepció készül a Szerb Köztársaságban, a kamara most azt követelimindenekelőtt a Társadalmi Könyvviteli Szolgálattól, hogy egyetlen vállalat folyószámláját se zárolják azért, mert nem fizeti az állam iránti kötelezettségeit. Ezeket a kötelezettségeket a gazdaság júniusig nem tudja kielégíteni. Stojšić tehát a TKSZ igazgatójához is intézte mondanivalóját, aki előzőleg megemlítette, hogy a tavalyi zárszámadások tegnapi átadása után nem tudja, ,,lesz-e egyáltalán olyan társadalmi vállalat, amelynek folyószámláját nem zárolják.” Az értekezleten hallottak arányán valóban helyénvaló a kérdés, mit tegyen ilyen helyzetben vállalat, amely eddig jól gazdálkodott, s meddig bírja még a gazdaság. Gy. J. Szlovénia elszakadását nem lehet meggátolni A ljubljanai kormány elnökhelyettesének nyilatkozata egy bécsi lapnak Jože Mencinger, a szlovén kormány elnökhelyettese a bécsi Wochenpresse c. lapnak adott interjújában kifejezte azon véleményét, hogy „Szlovénia elszakadását többé már nem lehet meggátolni”. Megítélése szerint a köztársaság teljes önállóságának megteremtésére „sokkal korábban” sor kerülhetne, az előre meghirdetett június 23-i dátum előtt. A tegnap megjelentetett interjúban Mencinger elmondta, hogy a Szlovéniában megtartott plebiszcitum értelmében a legkésőbbi határidő a teljes önállóság megteremtésére 1991. június 23-a. „Az idő egyre rövidebb, s mi nem várhatunk”, hangsúlyozta a politikus. Az elszakadást már az a vita sem hátráltatja, amely akörül kerekedett, hogy Szlovénia mekkora összeggel részesedik az összjugoszláv adósságból. Mencinger egyebek között azt is elmondta, néha már az az érzése, hogy „Ljubljanában a kormány megbolondult”. Utalt azonban arra, hogy Szlovéniában most már mintegy 1000 külföldi beruházásra vonatkozó megállapodást kötöttek. Elsősorban ausztriai, németországi és olaszországi cégek, amelyek hajlandóságot mutatnak vegyes vállalatok létesítésére. „A függetlenség kinyilvánítása egy újabb lökést adott Szlovéniának az eredeti célok megvalósítására. A jövőben azonban a köztársaságnak, illetve a független államnak még inkább nyitottabbá kell válnia, különösen Nyugat- Európa felé. Az elszigeteltségnek, amint Albánia példája is igazolja, semmi értelme, hiszen ez a totális csődhöz vezetne”, szögezte le Mencinger. Interjújában hangsúlyozta, hogy a szövetségi rendszerből történő kiválása kezdetben minden bizonnyal súlyosan érinti Szlovéniát. A szlovén termékek egynegyed része ugyanis még mindig a többi jugoszláv tagköztársaságban kerül a piacra. Mencinger rámutatott arra, hogy Jugoszlávián belül Szlovénia eddig nagy összegeket utalt át a szövetségi pénztárba, másfelől azonban — fejlett iparú köztársaság lévén — a központtól is kapott bizonyos mennyiségű öszszeget. „Mi egészen biztosan nem voltunk gyarmatterület. Aki ma ezt állítja, az az irracionális nacionalizmus" hangján beszél, jelentette ki Mencinger. Ismételten hangsúlyozta, hogy Szlovénia kiadásainak legnagyobb része a hadsereg finanszírozására kellett, s a köztársaság éppen ezért száll síkra a demilitaralizálásért, ami azt jelenti, hogy a vezetés azt szeretné, ha ezen a területen nem lenne hagyományos értelemben vett hadsereg. Arra a kérdésre, vajon el tudja-e képzelni, hogy Szlovénia „Ausztria tizedik tartománya” legyen, Mencinger azt válaszolta, hogy ő ezt nem tudná ilyen szélsőségesen megközelíteni, mert „aki éppen most válik el, az nem fog egyhamar házasságot kötni”. Az pedig, hogy Szlovénia csupán Ausztriával teremt-e szabad kereskedelmi övezetet, az a két féltől függ majd. A szlovén valuta és a osztrák schilling kiegyenlítésével kapcsolatos elképzeléseket kommentálva Mencinger elmondta, hogy Szlovénia új fizetőeszköze valószínűleg a lipa lesz (Tanjug) Két halott, tizenkét sérült (Folytatás az 1. oldalról) pedig a súlyosabb sérülteket a zrenjanini kórházba. A helyszínelést végző Mile Kojadinovic vizsgálóbíró jelentésünk pillanatában még nem fejezte be munkáját, de feltételezhető, hogy a szerencsétlenséget részben a köd okozta (tegnap délelőtt Zrenjanin környékén egyébként 15 közlekedési baleset történt), valamint a csúszós úttest. Az autóbusz a kanyar előtt hirtelen elkezdett csúszkálni az úttesten, majd az út mentén veszteglő személygépkocsinak ütközött. Nem hivatalos értesüléseink szerint a személygépkocsi közvetlenül az összeütközés előtt állt le, hogy segítsen egy másik járművön, amely lecsúszott az útról A zrenjanini kórházba szállították a szerencsétlenség következő sérültjeit: Kaslik Anna (57) magyarittabéi lakos, Kristian Vukur (14), Panta Filep (47) és Mircea Sekoshan (18) begejei lakosok, valamint a szerbittabéi Milutin Rajic (18). A kórházból kapott értesüléseink szerint egyikük sincs életveszélyben. K. I.