Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)
1991-06-01 / 148. szám
4 Ä&TUÄUS Mamutod 1991. júnhis 1„ szombat a piac zavartalan működéséért Az SZVT Tájékoztatási Titkárságának közleménye Ante Markovic szövetségi kormányfőnek a köztársasági kormányok és végrehajtó tanácsok elnökeivel, illetve alelnökeivel ez év május 27-én tartott ülésén elfogadott megállapodás különféle értelmezésével kapcsolatban a Szövetségi Végrehajtó Tanács Tájékoztatási Titkársága közli az alábbiakat: A köztársasági kormányok képviselői, miután kormányaik az előző napokban megküldték írásbeli egyetértésüket a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak arra vonatkozólag, hogy hajlandók megszüntetni a piacon a maguk által teremtett akadályokat, elfogadták a jugoszláv piacon az áru és szolgáltatások zavartalan körforgásáról szóló megállapodást. A dokumentum június elsején lép érvénybe, és kötelezi a kormányokat és a végrehajtó tanácsokat, hogy a megállapodásba foglalt időponttól függesszék fel a maguk a kormányok által hozott, az egységes piacot feldaraboló döntéseket, továbbá, hogy ettől a naptól kezdve a kormányok kezdeményezzék a képviselőházakban az olyan jogszabályok módosítását, amelyek akadályozzák az áru és a szolgáltatások szabad körforgását. Ami az olajszármazékok árát illeti, a köztársasági kormányok képviselői nem fogadták el az SZVT azon álláspontját, hogy az ár egységes legyen. E javaslat szerint a szuperbenzin az egész országban 15 dinár lenne, ez az ár fedezné az olajfinomítók és részben a köztársasági költségvetések szükségleteit. A javaslatot nem fogadták el, mindenekelőtt azok, akik már nagyobb árakat szabtak meg, ezért az SZVT úgy döntött, hogy a szuperbenzin 14,50 dináros árával teljes egészében fedezi az olajfinomítók szükségleteit, a köztársasági kormányok képviselői viszont úgy döntöttek, hogy Szlovénia kivételével erre az árra kétdináros „pótadót” vetnek ki, az ebből befolyó bevétel a köztársasági költségvetéseket illeti meg. A május 27-i megállapodás értelmében a szuperbenzin ára öt köztársaságban 16,50, Szlovéniában pedig 18,20 dinár lenne. Az 1991. évi szövetségi költségvetésre vonatkozó vita után Ante Markovic tájékoztatta az elnököket, illetve alelnököket, hogy az SZVT minden törvényes eszközzel biztosítani fogja a szövetségi költségvetés bevételét, mindenekelőtt a forrásbevételeket (vámok és általános forgalmi adók). Tájékoztatta őket arról, hogy május 28-án érvénybe lép a vámok és az egyéb behozatali illetékek megfizettetéséről szóló kormányhatározat. A Szlovén Végrehajtó Tanács képviselőinek a határozat elhalasztására beterjesztett kérelmére Ante Markovic azt válaszolta, hogy az SZVT ezt elfogadja, ha a köztársasági kormányok minden képviselője kötelezi magát arra, hogy május 28-ától rendszeresen befizeti a szövetségi költségvetésbe a vámokból eredő bevételt. Ezt valamennyien elfogadták, Andrej Ocvrik, a Szlovén Végrehajtó Tanács alelnöke is. Ante Markovic a továbbiakban pontosította, hogy ha a köztársaságok tiszteletben tartják ezt a megállapodást, az SZVT hatályon kívül helyezi e határozatát, illetve alkalmazni fogja azokkal szemben, akik nem teljesítik a belgrádi megbeszélésen vállalt kötelezettségeket. (Tanjug) Kamatmentes (Folytatás az 1. oldalról) és kezelési költségek címén. A kért kölcsön összegétől függően változik a várakozási és a visszafizetési határidő is. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 100 000 diniár kölcsönt akar felvenni, 20 000 dinárt letétbe kell helyeznie. Ezt a kölcsön törlesztése után visszakapja és 10 000 dinárt kell fizetnie az említett kiadásokra, vagyis tulajdonképpen 30 000 dinárral kell rendelkeznie. A kért összeget 45 nap múlva kapja meg és 20 hónap alatt kell visszafizetnie. Ha 100 000 dinárnál nagyobb összeget kér, 60 napot kell várnia, de a visszafizetési határidő ekkor 40 hónap. Legalább 10 000 és legfeljebb 300 000 dinár kölcsönt lehet igényelni. A kölcsön folyósításának feltétele, hogy az igénylők váltóképességgel rendelkezzenek, jelzálogot helyezzenek ingatlanukra, vagy letétbe helyezzék betétkönyvüket a kölcsön azonos összegében. A Pannon Bank mától érvényes újítása az is, hogy növelte a lekötött eszközökre járó kamatlábakat. A 15 napig lekötött pénzre 35 százalék kamatot fizetnek, 30 napig 40 százalékot, 30 napnál hosszabb időre 55 százalékot, 2 hónapnál hosszabb időre 60 százalékot, 3 hónapnál hosszabb időre 65 százalékot, 6 hónapnál hoszszabb időre 70 százalékot, egy évnél hosszabb időre 75 százalékot, két évnél hosszabb időre 80 százalékot és három évnél hosszabb időre 85 százalékot A devizabetétek kifizetésében fölmerülő problémákat Milan Popovic, a bank vezérigazgatójának helyettese ismertette. A fő probléma az, hogy a polgárok megnövekedett igényeinek a bank csak részben tud eleget tenni. Ugyanis a korábbi igénylés során mintegy, 8 millió dollár értékű deviza felvételére tartottak igényt. Ebből a bank mintegy 2 millió dollár értékűt fizetett ki, és eddig többékevésbé nem is volt probléma, most viszont már lejárt a nagyobb összegű igények határideje, de ezeknek az igényeknek nem tudnak teljes mértékben eleget tenni, mert a Nemzeti Bank nem bocsátott áruba devizát erre a célra, így a Pannon Banknak nem volt lehetősége vásárolni. Mivel csak korlátozott összegű devizával rendelkeznek, felajánlják az igénylőknek, hogy csak 500 márkáig terjedő összeget vegyenek fel. Ekkora összeget felvehetnek az erre vonatkozó várakozási idő lejárta után, vagyis az első igénylés esetén 15 nap elteltével. A fent említett 8 millió dollár értékű igénylésen felül május folyamán a betétesek még mintegy 5,5 millió dollárt igényeltek, de ezek esetében is ajánlják, hogy csak 500 márkának megfelelő összeget vegyenek fel, illetve a bank csak ennyit tud jelenleg kifizetni, amíg a Nemzeti Bank nem bocsát áruba devizát erre a célra. T. KOVÁCS János JUGOSZLÁVIA ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA Ideiglenes végzés Jugoszlávia Alkotmánybírósága betiltotta a Szarajevói Rádió és Televízióból és az Oslobodene közvállalatrólszóló törvények azon szakaszainak alkalmazását, amelyek szerint az igazgatókat és a szerkesztőket a Bosznia-Hercegovinai Képviselőhöz nevezi ki és menti fel Az ideiglenes intézkedés addig lesz érvényben, amíg nem hoznak döntést az érintett tájékoztatási házaik által vitatott rendelkezések, lakotmányosság a *01, „ -T >*»■-> ■•f r ,f ___ Az ideiglenes megtiltásról szóló végzést egyhangúlag hozták meg. Az ügyre vonatkozó döntésnek nagy jelentősége lesz, mert lényeges elvi jogi kérdéseket kell megoldani az országszerte végbemenő államosítással kapcsolatban, amit a közvállalatok megalakításával kendőznek. Az alkotmánybíróság a fentiek miatt „ellenőrizni fogja” a tájékoztatási közvállalatok megalakításáról szóló törvényeket. (Tanjug) Milosevic túllépi alkotmányos felhatalmazását A Szerbiai Reformerők Szövetsége szerint a hatalmi párt politikája érezhetően jobbra tolódott (Állandó fővárosi tudósítónktól) . Számunkra a Szövetségi Végrehajtó Tanács által megszerzett bizalom (mármint a múlt heti képviselőházi diadal) azt jelenti, hogy Jugoszlávia esélyt kapott arra, hogy egy békés periódusba lépjen. Ebben a periódusban végre nem a különböző kilengések és összetűzések kapnának fő hangsúlyt, hanem visszatérhetnénk a fő problémához, a gazdasághoz — foglalta össze a Reformerők Szövetsége szerbiai szervezetének álláspontját Vesna Pešić a tegnapi sajtótájékoztatón. A reformisták azonban ennél jóval keményebb hangnemben bírálták Slobodan Miloševićet a csütörtöki beszéde kapcsán: hiát támadja. Meglepett bennünket, hogy elhalasztották a képviselőházi vitát a szerb parlamentben az ország helyzetéről, ez is csak azt bizonyítja, hogy a köztársasági elnök nem fordít gondot arra, vajon a lakosság megkapja-e a nyugdíját, vagy netán arra szorul, hogy legeljen. És továbbra is Jugoszlávia és a szerbség veszélyeztetettségéről szónokol, elkendőzve ezzel az igazi bajokat. Vesna Pešić után a párt elnöke, Vojin Dimitrijević is igen éles hangnemben bírálta Milošević beszédét: — Megállapítható, hogy többnyire általánosságokat tartalmaz, amelyek egy részét más pártok programjából vették ki Amerika-ellenes kampány, amelyet legutóbb Iránban tapaszadhattunk Ibiben. Dimitrijevic ezután megjegyezte, hogy „az alkotmány semmiféle tolmácsolásával sem lehet azt állítani, hogy a Szerb Köztársaság elnökének hatáskörében tartoznak valamennyi Jugoszlávia jövőjét érintő kérdés", s hogy ő mindezekről egymaga illetékes trgyalni a képviselőhöz megkerülésével. A reformerők ezután felhívást intéztek a szerbiai egyesült ellenzék pártjaihoz, hogy közös jelöltet állítsanak a rakovicai parlamenti pótválasztásokon, s egyúttal bejelentették, hogy a szervezetet a Draskovic körül tömörülő új csoportosulás, az Egyesült Szerb Demokratikus Ellenzék minden törekvése ellenére életben tartják, és folytatják az együttműködést. Nem támogathatják az ESZDE etnikai alapon történő tömörülését, hiszen programja azonos a hatalmi pártéval, tehát nem szolgál a rezsim megdöntésére, hanem támogatja a hatalom kalandor politikáját, a militarizmust, amely blamálja Szerbiát a világ előtt. Hétfőn újabb a A Szerbiai Szakszervezet Elnöksége tegnap bejelentette, hogy támogatja a pedagógusok, az egészségügyben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozók követeléseit, és azt, hogy hétfőn általános sztrájkot hirdessenek, ha a kormány nem teljesíti követeléseiket. Mint ismeretes, a társadalmi tevékenységben dolgozók az általános kollektív szerződések azonnali aláírását követelik, valamint azt, hogy a kormány biztosítsa a pénzt a társadalmi tevékenységekben dolgozók személyi jövedelmére. Ha mindez hétfőig nem teljesül más sztrájk? (a címben levő kérdőjel azért áll ott, mer a kormány addig hajlandó tárgyalásokra), akkor hétfőn a Szerbia egész területének társadalmi tevékenységében dolgozó 400 000 személy általános sztrájkba lép. Nem kizárt, hogy csatlakoznak hozzájuk a fém- és textiliparban dolgozók (mintegy 700 000-en), akik szerint a kormány nem teljesíti az április 17-én megtartott, általános sztrájk után vállalt kötelezettségeit, elsősorban a szavatolt személyi jövedelem folyósítását, sőt a miniszterek következetesen kerülik a tárgyalások folytatását is. — Sohasem foglalkoztunk olyan interpretációkkal, mint Milosevic tette, mert az árt a szerb nép érdekének. Az az állítás, hogy az amerikai álláspont fenyegetés Jugoszláviára nézve, semmiképpen sem áll. Az elemzéseink során megállapítottuk, hogy, a köztársaságok döntötték meg az ország jogi rendszerét, a köztársaságok azok, amelyek megszegik az emberi jogikat, és viselniük kell ezért a felelősséget. Hamisítás azt állítani, hogy Jugoszláviát támadja a State Department közleménye, mert valójában csupán a Jugoszláviát szétromboló Szerát. Érezhető, hogy aatalmon levő párt jelentősen jobbra tolódott. Pe'■Ug mindazoknak, akik a hataiok kérdését felvetik, tudniuk kell, a történelem arra tanú bennünket, hogy néhány kivételtől eltekintve, sohasem volt határváltozás, véráldozat és háború nélkül. Sajnos, a szocialisták harcias hangulatot teremtenek, és ez is csak azt bizonyítja, amit mindenki tud, hogy Milosevicnak nagyonnagyon rossz tanácsadói vannak. Hogyan hivatkozhat ő a nemzetközi jogra, amely egyáltalán nem írja elő egyetlen államnak sem kötelezettségül, hogy egy másikat segítsen.. Ha pedig azt állítja, hogy az amerikaiak nem tudják azt, amit Szerbiában a kisgyerekek is tudnak, az csak azt bizonyítja, hogy Szerbiának nagyon rossz a diplomáciája, mert nem tudta ezt megmagyarázni nekik. De ahány hivatalos delegációnk csak járt az USA-ban, mind, miután hazatért erős bírálatokat kaptunk. Nem beszélve arról, hogy megszegték a hírhedt vaskancellár, a Bismarck által felállított tervet, hogy egyszerre nem szabad több mint egy trónon összetűzésbe kerülni. Szerbiát viszont szinte körülveszik a megteremtett ellenségek, és totális izolációba került. Nagyon hibás dolog a szerbek dicső harci hagyományaira hivatkozni, mert köztudomású, hogy Szerbia nem a háborúban aratott diadalokkal győzött, hanem mindig a jó diplomáciának köszönhette ezt, és mindig sikerült a jó oldalra állnia. A balkáni háborúkat például inkább Milovan Milovanovic nyerte meg azzal, hogy biztosította a nagyhatalmak semlegesítését, mint az összes hadvezér. Az első világháború után megint a szerb diplomácia aratott sikert, ezért került a területeknek a vártnál kisebb része Olaszországhoz, mert Wilson elnök önrendelkezési programjára támaszkodtunk. Téves tehát azt állítani, hogy az amerikaiak már 1918 óta megutáltak bennünket, és nagy hiába ez a hisztéria június 9-i tüntetésekkel kapcsolatban megjegyezték, hogy nem fogadhatják el az ESZDE valamennyi követelését. Ivan Diric beszámolt arról, hogy franciaországi és nagy-Botonnia-i látogatása során a két ország vezető pártjai együttműködést ajánlottak fel, és Párizsban máris megalakították pártjuk kirendeltségét, de hasonlókat hoznak létre Ausztráliában, Németországban és Svájcban is. Borivoje Lučić viszont beszámolt arról, hogy megalakult a Reformklub, melynek tagjai önállóan reagálnak a társadalmi élet egyes eseményeire, miképp a dr. Branko Rostiéhoz írt levelük is bizonyítja, melyben tiltakoznak azért, hogy „legeltetni akarja” az ország népét.. . SIMONYI Zoltán Hamarosan teljes összetételben A Szövetségi Végrehajtó Tanács júniusban teljes összetételű lesz. Betöltik a külgazdasági kapcsolatok szövetségi titkárának és a szövetségi kormány egy tárca nélküli tagjának tisztségét. Az SZVT-nek a 13 helyett 17 tagja van, mivel Franc Horvat, a külgazdasági kapcsolatok szövetségi titkára most a Szlovén Gazdasági Kamara elnöke, dr. Branimir Palkovic eddigi tárca nélküli miniszter pedig a nemrégen Londonban megalakított európai fejlesztési bank végrehajtó igazgatója. Az új minisztereket a napokban Szlovéniának és Crna Gorának kell javasolnia, mivel ezeket a tisztségeket eddig az ő képviselőik töltötték be. (Tanjug) Minden pénteken Tjednik Új eszéki hetilap indul Tegnaptól új hetilap kerül a baranyai és a szlavóniai olvasó elé azzal az ígérettel, hogy pártoktól független, objektív tájékoztatással szolgál a vidék eseményeiről. A Slavonsko Baranjsko Tjednik, ahogyan az új 68 oldalas politikai magazint hívják, a valamikori Osijecki tjednik „romjain” kelt életre. Az újságírók nagy része ugyanis ebből a lapból igazolt át a mostaniba. A főszerkesztő, Ivo Medak szavai szerint Szlovéniának és Baranyának mindig is az volt a hibája, hogy túl sok sajtóterméket „importált”, s nem építette ki az újságírás saját erőit. Az új Tjednik most ezen munkálkodik. Az első szám többek között szemtanúk vallomásait közli a válság sújtotta vidékek hétköznapjairól összefoglalót ad a baranyai politikai pártok tevékenységéről, beszámol egy eszéki kórházbotrányról és így tovább. Külön érdekesség a Đorđe Balaševićtyel készült interjú, valamint a várostörténeti és történelmi rovatok, sorozatok, amelyek egyike például a Zrínyiek és Frankopánok felemelkedésével foglalkozik. A lap első száma 10 060 példányban jelent meg. Szabályosan történt-e Sokolovic megválasztása? Nem sokkal a Szerb Képviselőházban történt szavazás után, amelynek során Zoran Sokolovicot belügyminiszterré választották meg, a Szerb Megújhodási Mozgalom egyes tagjai szabálytalannak nyilvánították a megválasztását. A nyilvános szavazáson ugyanis a gyorsírói jegyzetek szerint a 135 jelenlevő képviselő közül ketten ellene szavaztak. Kilencen pedig tartózkodtak. Ezek szerint tehát Sokolovic csak 124 szavazatot kapott, vagyis kevesebbet, mint a megválasztásához szükséges képviselőházi abszolút többség. A Szerb Képviselőház jogi szolgálata viszont tegnapi bejelentésében szabályosnak nevezi Zoran Sokolovic megválasztását, mivel az Ülésről készült „magnófelvételek meghallgatásával bebizonyosodott, hogy Sokolovicmegválasztása ellen nem szavazott senki, a tévedés tehát a gyorsírói jegyzetekben történt .. .” Kérdés, elhiszi-e ezt az ellenzék? SZARAJEVÓ Diákok tiltakozása Egyes szarajevói középiskolák diákjai tegnap kollektívan ismét kivonultak az utcákra. Így tiltakozva követelték, hogy a tanév a rendes határidőben és ne pedig július elején fejeződjön be. Mint ismeretes, a szünidő kezdete a pedagógusok kétheti sztrájkja miatt tolódott el. A tanulók követelik, hogy az oktatás intenzívebb legyen, és hogy a gyengébb tanulmányi eredményt felmutató tanulóknak legyen esélyük felelni, mielőtt lezárnák az osztályzatokat. (Tanjug) Szarajevói középiskolások a köztársasági parlament előtt