Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)

1991-06-01 / 148. szám

4 Ä&TUÄUS Mamutod 1991. júnhis 1„ szombat a piac zavartalan működéséért Az SZVT Tájékoztatási Titkárságának közleménye Ante Markovic szövetségi kor­mányfőnek a köztársasági kormá­nyok és végrehajtó tanácsok el­nökeivel, illetve alelnökeivel ez év május 27-én tartott ülésén el­fogadott megállapodás különféle értelmezésével kapcsolatban a Szövetségi Végrehajtó Tanács Tá­jékoztatási Titkársága közli az alábbiakat: A köztársasági kormányok kép­viselői, miután kormányaik az elő­ző napokban megküldték írásbeli egyetértésüket a Szövetségi Végre­hajtó Tanácsnak arra vonatkozó­lag, hogy hajlandók megszüntetni a piacon a maguk által teremtett akadályokat, elfogadták a jugo­szláv piacon az áru és szolgál­tatások zavartalan körforgásáról szóló megállapodást. A dokumen­tum június elsején lép érvénybe, és kötelezi a kormányokat és a végrehajtó tanácsokat, hogy a megállapodásba foglalt időponttól függesszék fel a maguk a kormá­nyok által hozott, az egységes pia­cot feldaraboló döntéseket, to­vábbá, hogy ettől a naptól kezd­ve a kormányok kezdeményezzék a képviselőházakban az olyan jog­szabályok módosítását, amelyek akadályozzák az áru és a szolgál­tatások szabad körforgását. Ami az olajszármazékok árát il­leti, a köztársasági kormányok képviselői nem fogadták el az SZVT azon álláspontját, hogy az ár egységes legyen. E javaslat sze­rint a szuperbenzin az egész or­szágban 15 dinár lenne, ez az ár fedezné az olajfinomítók és rész­ben a köztársasági költségvetések szükségleteit. A javaslatot nem fo­gadták el, mindenekelőtt azok, akik már nagyobb árakat szabtak meg, ezért az SZVT úgy döntött, hogy a szuperbenzin 14,50 dináros árával teljes egészében fedezi az olajfinomítók szükségleteit, a köz­­társasági kormányok képviselői vi­szont úgy döntöttek, hogy Szlové­nia kivételével erre az árra két­­dináros „pótadót” vetnek ki, az ebből befolyó bevétel a köztársa­sági költségvetéseket illeti meg. A május 27-i megállapodás értel­mében a szuperbenzin ára öt köz­társaságban 16,50, Szlovéniában pedig 18,20 dinár lenne. Az 1991. évi szövetségi költség­­­vetésre vonatkozó vita után Ante Markovic tájékoztatta az elnökö­ket, illetve alelnököket, hogy az SZVT minden törvényes eszközzel biztosítani fogja a szövetségi költ­ségvetés bevételét, mindenekelőtt a forrásbevételeket (vámok és ál­talános forgalmi adók). Tájékoz­tatta őket arról, hogy május 28-án érvénybe lép a vámok és az egyéb behozatali illetékek megfizettetésé­ről szóló kormányhatározat. A Szlovén Végrehajtó Tanács képvi­selőinek a határozat elhalasztásá­ra beterjesztett kérelmére Ante Markovic azt válaszolta, hogy az SZVT ezt elfogadja, ha a köz­­társasági kormányok minden kép­viselője kötelezi magát arra, hogy május 28-ától rendszeresen befize­ti a szövetségi költségvetésbe a vámokból eredő bevételt. Ezt va­lamennyien elfogadták, Andrej Ocvrik, a Szlovén Végrehajtó Ta­nács alelnöke is. Ante Markovic a továbbiakban pontosította, hogy ha a köztársaságok tiszteletben tartják ezt a megállapodást, az SZVT hatályon kívül helyezi e határozatát, illetve alkalmazni fog­­ja azokkal szemben, akik nem teljesítik a belgrádi megbeszélé­sen vállalt kötelezettségeket. (Tan­­jug) Kamatmentes (Folytatás az 1. oldalról) és kezelési költségek címén. A kért kölcsön összegétől függően változik a várakozási és a vissza­fizetési határidő is. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 100 000 diniár kölcsönt akar fel­venni, 20 000 dinárt letétbe kell helyeznie. Ezt a kölcsön törleszté­se után visszakapja és 10 000 di­nárt kell fizetnie az említett ki­adásokra, vagyis tulajdonképpen 30 000 dinárral kell rendelkeznie. A kért összeget 45 nap múlva kapja meg és 20 hónap alatt kell visszafizetnie. Ha 100 000 dinár­nál nagyobb összeget kér, 60 na­pot kell várnia, de a visszafizeté­si határidő ekkor 40 hónap. Leg­alább 10 000 és legfeljebb 300 000 dinár kölcsönt lehet igényelni. A kölcsön folyósításának felté­tele, hogy az igénylők váltóképes­séggel rendelkezzenek, jelzálogot helyezzenek ingatlanukra, vagy le­tétbe helyezzék betétkönyvüket a kölcsön azonos összegében. A Pannon Bank mától érvé­nyes újítása az is, hogy növelte a lekötött eszközökre járó kamatlá­bakat. A 15 napig lekötött pénzre 35 százalék kamatot fizetnek, 30 napig 40 százalékot, 30 napnál hosszabb időre 55 százalékot, 2 hónapnál hosszabb időre 60 szá­zalékot, 3 hónapnál hosszabb idő­re 65 százalékot, 6 hónapnál hosz­­szabb időre 70 százalékot, egy év­nél hosszabb időre 75 százalékot, két évnél hosszabb időre 80 szá­zalékot és három évnél hosszabb időre 85 százalékot A devizabetétek kifizetésében fölmerülő problémákat Milan Popovic, a bank vezérigaz­gatójának helyettese ismer­tette. A fő probléma az, hogy a polgárok megnövekedett igényeinek a bank csak részben tud eleget tenni. Ugyanis a ko­rábbi igénylés során mintegy, 8 millió dollár értékű deviza felvé­telére tartottak igényt. Ebből a bank mintegy 2 millió dollár ér­tékűt fizetett ki, és eddig többé­­kevésbé nem is volt probléma, most viszont már lejárt a na­gyobb összegű igények határideje, de ezeknek az igényeknek nem tudnak teljes mértékben eleget tenni, mert a Nemzeti Bank nem bocsátott áruba devizát erre a cél­ra, így a Pannon Banknak nem volt lehetősége vásárolni. Mivel csak korlátozott összegű devizával rendelkeznek, felajánlják az igénylőknek, hogy csak 500 már­káig terjedő összeget vegyenek fel. Ekkora összeget felvehetnek az erre vonatkozó várakozási idő lejárta után, vagyis az első igény­lés esetén 15 nap elteltével. A fent említett 8 millió dollár értékű igénylésen felül május folyamán a betétesek még mintegy 5,5 mil­lió dollárt igényeltek, de ezek ese­tében is ajánlják, hogy csak 500 márkának megfelelő összeget ve­gyenek fel, illetve a bank csak ennyit tud jelenleg kifizetni, amíg a Nemzeti Bank nem bocsát áru­ba devizát erre a célra. T. KOVÁCS János JUGOSZLÁVIA ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA Ideiglenes végzés Jugoszlávia Alkotmánybí­rósága betiltotta a Szarajevói Rádió és Televízióból és az Osloboden­­­e közvállalatról­­szóló törvények azon szakaszainak alkalmazásá­t, amelyek szerint az igazgatókat és a szerkesztőket a Bosznia-Herce­govinai Képviselőhöz nevezi ki és menti fel Az ideiglenes intéz­kedés addig lesz érvényben, amíg nem hoznak döntést az érintett tájékoztatási házaik által vitatott rendelkezések, la­kotmányosság a­ *01, „ -T >*»■-> ■•f r ,f ___ Az ideiglenes megtiltásról szóló végzést egyhangúlag hozták meg. Az ügyre vonatkozó döntésnek nagy jelentősége lesz, mert lénye­ges elvi jogi kérdéseket kell megoldani az országszerte végbe­menő államosítással kapcsolatban, amit a közvállalatok megalakí­tásával kendőznek. Az alkotmánybíróság a fentiek miatt „ellenőrizni fogja” a tájé­koztatási közvállalatok megalakí­tásáról szóló törvényeket. (Tanjug) Milosevic túllépi alkotmányos felhatalmazását A Szerbiai Reformerők Szövetsége szerint a hatalmi párt politikája érezhetően jobbra tolódott (Állandó fővárosi tudósítónktól) . Számunkra a Szövetségi Végre­hajtó Tanács által megszerzett biza­lom (mármint a múlt heti képvise­lőházi diadal) azt jelenti, hogy Ju­goszlávia esélyt kapott arra, hogy egy békés periódusba lépjen. Ebben a pe­riódusban végre nem a különböző ki­lengések és összetűzések kapnának fő hangsúlyt, hanem visszatérhetnénk a fő problémához, a gazdasághoz — foglalta össze a Reformerők Szövet­sége szerbiai szervezetének álláspont­ját Vesna Pešić a tegnapi sajtótájé­koztatón. A reformisták azonban en­nél jóval keményebb hangnemben bí­rálták Slobodan Miloševićet a csütör­töki beszéde kapcsán: hiát támadja. Meglepett bennünket, hogy elhalasztották a képviselőházi vi­tát a szerb parlamentben az ország helyzetéről, ez is csak azt bizonyítja, hogy a köztársasági elnök nem for­dít gondot arra, vajon a lakosság megkapja-e a nyugdíját, vagy netán arra szorul, hogy legeljen. És to­vábbra is Jugoszlávia és a szerbség veszélyeztetettségéről szónokol, elken­dőzve ezzel az igazi bajokat. Vesna Pešić után a párt elnöke, Vo­­jin Dimitrijević is igen éles hangnem­ben bírálta Milošević beszédét: — Megállapítható, hogy többnyire ál­talánosságokat tartalmaz, amelyek egy részét más pártok programjából vették k­i Am­eri­ka-ellen­es kampány, amelyet legutóbb Iránban tapaszadh­attunk Ibi­­ben. Dimitrijevic ezután megjegyezte, hogy „az alkotmány semmiféle tolmácsolá­sával sem lehet azt állítani, hogy a Szerb Köztársaság elnökének hatás­körében tartoznak valamennyi Jugo­szlávia jövőjét érintő kérdés", s hogy ő mindezekről egymaga illetékes tr­­gyalni a képviselőhöz megkerülésé­vel. A reformerők ezután felhívást in­téztek a szerbiai egyesült ellenzék pártjaihoz, hogy közös jelöltet állít­sanak a rakovicai parlamenti pót­választásokon, s egyúttal bejelentették, hogy a szervezetet a Draskovic k­örül tömörülő új csoportosulás, az Egye­sült Szerb Demokratikus Ellenzék min­den törekvése ellenére életben tart­ják, és folytatják az együttműködést. Nem támogathatják az ESZDE etnikai alapon történő tömörülését, hiszen programja azonos a hatalmi párté­val, tehát nem szolgál a rezsim meg­döntésére, hanem támogatja a hata­lom kalandor politikáját, a militariz­­must, amely blamálja Szerbiát a világ előtt. Hétfőn újabb a A Szerbiai Szakszervezet Elnök­sége tegnap bejelentette, hogy tá­mogatja a pedagógusok, az egész­ségügyben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozók kö­veteléseit, és azt, hogy hétfőn ál­talános sztrájkot hirdessenek, ha a kormány nem teljesíti követelései­ket. Mint ismeretes, a társadalmi te­vékenységben dolgozók az általá­nos kollektív szerződések azonnali aláírását követelik, valamint azt, hogy a kormány biztosítsa a pénzt a társadalmi tevékenységekben dol­gozók személyi jövedelmére. Ha mindez hétfőig nem teljesül m­ás sztrájk? (a címben levő kérdőjel azért áll ott, mer a kormány addig hajlan­dó tárgyalásokra), akkor hétfőn a Szerbia egész területének társadal­mi tevékenységében dolgozó 400 000 személy általános sztrájkba lép. Nem kizárt, hogy csatlakoznak hoz­zájuk a fém- és textiliparban dol­gozók (mintegy 700 000-en), akik szerint a kormány nem teljesíti az április 17-én megtartott, álta­lános sztrájk után vállalt kötele­zettségeit, elsősorban a szavatolt személyi jövedelem folyósítását, sőt a miniszterek következetesen kerü­lik a tárgyalások folytatását is. — Sohasem foglalkoztunk olyan in­terpretációkkal, mint Milosevic tette, mert az árt a szerb nép érdekének. Az az állítás, hogy az amerikai ál­láspont fenyegetés Jugoszláviára néz­ve, semmiképpen sem áll. Az elem­zéseink során megállapítottuk, hogy, a köztársaságok döntötték meg az ország jogi rendszerét, a köztársaságok azok, amelyek megszegik az emberi jogi­kat, és viselniük kell ezért a fele­lősséget. Hamisítás azt állítani, hogy Jugoszláviát támadja a State Depart­ment közleménye, mert valójában csu­pán a Jugoszláviát szétromboló Szer­át. Érezhető, hogy a­­­atalmon levő párt jelentősen jobbra tolódott. Pe­­'■Ug mindazoknak, akik­­ a hatai­ok kér­dését felvetik, tudniuk kell, a tör­ténelem arra tanú bennünket­, hogy néhány kivételtől eltekintve, sohasem volt határváltozás, véráldozat és há­ború nélkül. Sajnos, a szocialisták harcias hangulatot teremtenek, és ez is csak azt­ bizonyítja, amit min­denki tud, hogy Milosevicnak nagyon­­nagyon rossz tanácsadói vannak. Ho­gyan hivatkozhat ő a nemzetközi jog­ra, amely egyáltalán nem írja elő egyetlen államnak sem kötelez­ettsé­­gül, hogy egy másikat segítsen.. Ha pedig azt állítja, hogy az ameri­kaiak nem tudják azt, amit Szerbiá­ban a kisgyerekek is tudnak, az csak azt bizonyítja, hogy Szerbiának na­gyon rossz a diplomáciája, mert nem tudta ezt megmagyarázni nekik. De ahány hivatalos delegációnk csak járt az USA-ban, mind, miután hazatért erős bírálatokat kaptunk.­ Nem beszél­ve arról, hogy megszegték a hírhedt vaskancellár, a Bismarck által felál­lított tervet, hogy egyszerre nem sza­bad több mint egy trón­­on összetű­zésbe kerülni. Szerbiát viszont szinte körülveszik a megteremtett ellenségek, és totális izolációba került. Nagyon hibás dolog a szerbek dicső harci hagyományaira hivatkozni, mert köz­tudomású, hogy Szerbia nem a hábo­rúban aratott diadalokkal győzött, ha­nem mindig a jó diplomáciának kö­szönhette ezt, és mindig sikerült a jó oldalra állnia. A balkáni háborúkat például inkább Milovan Milovanovic nyerte meg azzal, hogy biztosította a nagyhatalmak semlegesítését, mint az összes hadvezér. Az első világháború után megint a szerb diplomácia ara­tott sikert, ezért került a területek­nek a vártnál kisebb r­­észe Olaszor­szághoz, mert Wilson elnök önrendel­kezési programjára támaszkodtunk. Té­ves tehát azt állítani, hogy az ame­rikaiak már 1918 óta megutáltak ben­nünket, és nagy hiába ez a hisztéri­a június 9-i tüntetésekkel kapcso­latban megjegyezték, hogy nem fogad­hatják el az ESZDE valamennyi kö­vetelését. Ivan Diric beszámolt arról, hogy franciaországi és nagy-Boton­­nia-i látogatása során a két ország vezető pártjai együttműködést aján­lottak fel, és Párizsban máris meg­alakították pártjuk kirendeltségét, de hasonlókat hoznak létre Ausztráliá­ban, Németországban és Svájcban is. Borivoje Lučić viszont beszámolt ar­ról, hogy megalakult a Reformklub, melynek tagjai önállóan reagálnak a társadalmi élet egyes eseményeire, mi­képp a dr. Branko Rostiéhoz írt le­velük is bizonyítja, melyben tiltakoz­nak azért, hogy „legeltetni akarja” az ország népét.. . SIMONYI Zoltán Hamarosan teljes összetételben A Szövetségi Végrehajtó Ta­nács júniusban teljes összetételű lesz. Betöltik a külgazdasági kapcsolatok szövetségi titkárá­nak és a szövetségi kormány egy tárca nélküli tagjának tisztsé­gét. Az SZVT-nek a 13 helyett 17 tagja van, mivel Franc Horvat, a külgazdasági kapcsolatok szö­vetségi titkára most a Szlovén Gazdasági Kamara elnöke, dr. Branimir Palkovic eddigi tárca nélküli miniszter pedig a nem­régen Londonban megalakított európai fejlesztési bank végre­hajtó igazgatója. Az új minisztereket a napok­ban Szlovéniának és Crna Go­rának kell javasolnia, mivel eze­ket a tisztségeket eddig az ő képviselőik töltötték be. (Tan­jug) Minden pénteken Tjednik Új eszéki hetilap indul Tegnaptól új hetilap kerül a ba­ranyai és a szlavóniai olvasó elé azzal az ígérettel, hogy pártoktól független, objektív tájékoztatással szolgál a vidék eseményeiről. A Slavonsko Baranjsko Tjednik, ahogyan az új 68 oldalas politikai magazint hívják, a valamikori Osi­­jecki tjednik „romjain” kelt élet­re. Az újságírók nagy része ugyanis ebből a lapból igazolt át a mostaniba. A főszerkesztő, Ivo Medak sza­vai szerint Szlovéniának és Bara­nyának mindig is az volt a hibá­ja, hogy túl sok sajtóterméket „importált”, s nem építette ki az újságírás saját erőit. Az új Tjed­nik most ezen munkálkodik. Az első szám többek között szemtanúk vallomásait közli a válság sújtotta vidékek hétköz­napjairól összefoglalót ad a ba­ranyai politikai pártok tevékeny­ségéről, beszámol egy eszéki kór­­házbotrányról és így tovább. Kü­lön érdekesség a Đorđe Balašević­­tyel készült interjú, valamint a várostörténeti és történelmi rova­tok, sorozatok, amelyek egyike pél­dául a Zrínyiek és Frankopánok felemelkedésével foglalkozik. A lap első száma 10 060 pél­dányban jelent meg. Szabályosan történt-e Sokolovic megválasztása? Nem sokkal a Szerb Képvi­selő­házban történt szavazás után, amelynek során Zoran Sokolo­­vicot belügyminiszterré válasz­tották meg, a Szerb Megújho­dási Mozgalom egyes tagjai sza­bálytalannak nyilvánították a megválasztását. A nyilvános sza­vazáson ugyanis a gyorsírói jegyzetek szerint a 135 jelen­levő képviselő közül ketten el­lene szavaztak. Kilencen pedig tartózkodtak. Ezek szerint tehát Sokolovic csak 124 szavazatot kapott, vagyis kevesebbet, mint a megválasztásához szü­kséges képviselőházi abszolút többség. A Szerb Képviselőház jogi szol­gálata viszont tegnapi bejelen­tésében szabályosnak nevezi Zo­ran Sokolovic megválasztását, mivel az Ülésről készült „mag­nófelvételek meghallgatásával bebizonyosodott, hogy Sokolovic­­megválasztása ellen nem szava­zott senki, a tévedés tehát a gyorsírói jegyzetekben tör­tént .. .” Kérdés, elhiszi-e ezt az ellen­zék? SZARAJEVÓ Diákok tiltakozása Egyes szarajevói középiskolák diákjai tegnap kollektívan ismét kivonultak az utcákra. Így tilta­kozva követelték, hogy a tanév a rendes határidőben és ne pedig július elején fejeződjön be. Mint ismeretes, a szünidő kez­dete a pedagógusok kétheti sztrájkja miatt tolódott el. A ta­nulók követelik, hogy az oktatás intenzívebb legyen, és hogy a gyengébb tanulmányi eredményt felmutató tanulóknak legyen esé­lyük felelni, mielőtt lezárnák az osztályzatokat. (Tanjug) Szarajevói középiskolások a köz­társasági par­lament előtt

Next