Magyar Szó, 1991. szeptember (48. évfolyam, 244-269. szám)

1991-09-05 / 244. szám

4_ AKTUÁLIS Tűzszünet csak papíron •Különtudósítás Az Európa által diktált és elfogadott tűzszünet ugyanolyan következmények­kel járt Horvátországra nézve, mint a jugoszláv elnökség által augusztus 7-én meghirdetett tűzszünet. Még heveseb­ben fellángoltak a harcok. A hadsereg a horvát védelmi erők provokációira hivatkozva erőteljes táma­dásokat folytat Eszék, Vinkovci, Vuko­­var, Okucani, Daruvar, Kostajnica, Pet­­rinja és az említett városok környékének falvai ellen - így tegnap a szerb szélsősé­gesek támogatásával elfoglalta az eddig sikeresen ellenálló Eszék közeli Szent­­lászlót, melyre csupán egy óra leforgása alatt 250 akna és tüzérségi gránát hul­lott. A tegnapi helyzet jellemzője az egy­ a Magyar Szónake­zet mindenfelé, s ugyanakkor égnek csa­pó lángok. Sűrű, fekete füst lengi be a horvát városokat, melyek félő, hogy a spanyol polgárháború szimbólumává vált Guernica sorsára jutnak. Miután a szerb szélsőségesek kijutot­tak Okucani közelében az ország legfon­tosabb útvonalára, a Zágráb-Belgrád autópályára, ennek 311. kilométernél torlaszok bénították meg a forgalmat. Ezzel, és a harcok kiterjedésével nem lé­tezik többé biztonságos útvonal Szlavó­nia felé, s ez gyakorlatilag ennek elvágá­sát jelenti Horvátország egyéb részeitől. Zvonimir Šeparović horvát külügy­miniszter kijelentette, hogy Horvátor­szágban kegyetlen háború pusztít, és at­tól tart, hogy a harcok meg fogják gátol­ni a hágai béketárgyalásokat. Separovic miniszter egyúttal azt is elmondta, hogy véleménye szerint Európa még mindig túl keveset tesz és túl későn Horvátor­szág megsegítésére, lévén, hogy a horvát nemzet fennmaradása van veszélyben, nshány halottra van még szükség, hogy Európa végül is belássa, hogy itt háború folyik? Talán a hordák Zágráb alá kell, hogy érjenek és szét kell hogy lőjék a székesegyház tornyait, hogy mindenki­nek nyilvánvalóvá váljon az agresszor mielőbbi megfékezésének szükségessé­ge? Ez nem propaganda, hanem segély­­kiálltás: e nemzet egzisztenciája van ve­szélyben” - mondta a horvát külügymi­niszter. KALAPIS Rókus Drámai fejlemények Brezak: Terrorista alakulatok tartanak Zágráb felé „A Belgrád-Zágráb autóút 311. kilométerénél nagy terrorista alaku­latok haladnak Zágráb irányába” - mondta Milan Brezak, horvát bel­ügyminiszter-helyettes a tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Tájékoztatta az újságírókat arról, hogy „a körülményei igen-igen drá­mai irányt vesznek’’. Brezak szerint „reggel” megkez­dődött a terroristák támadása Okucani, Novska, Kutina környékén. A délelőtt folyamán a belügyminisz­térium adatai szerint aknákkal lőtték a sisaki olajfinomítót és vasműveket, a psunjai tévéadót, Ernestinovót és Szentlászlót, valamint harcok folynak a Podravska Slatina körüli falvakban is. A belügyminiszter-helyettes tájé­koztatott arról, hogy augusztus 7-étől keddig Horvátországban a fegyveres összetűzésekben elesett a belü­gymi­nisztérium 52 tagja és 55 polgári sze­mély. re kifejezettebben formálódó frontvo­nal, mely egybefogja az eddigi válság­­övezetek fő tűzfészkeit. Egyúttal tegnap a zágrábi sajtótájékoztatón Milan Brezak­a belügyminiszter helyettese felhívta a fi­gyelmet a Horvátország védelmére néz­ve stratégiai fontosságú Okucani-Novs­­ka vonal elleni egyre hevesebb támadá­sokra, s kifejtette, hogy a legfrissebb ér­tesülések szerint erős páncélos gépesí­tett egységek indultak meg Kutina, azaz Zágráb irányába. A támadások következ­tében, melyekben a hadsereg nemcsak a tüzérséget, harckocsikat, hanem a légie­rőt is bevetette, számos, pillanatnyilag még ellenőrizhetetlen számú polgári személy veszítette életét. A horvát, de külföldi tévéállomások által sugárzott képek megrázó módon tanúskodnak a kifejezetten polgári célpontok pusztulá­sáról. Romba dőlt házak, beszakadt tető- A kisebbségi önkormányzat támogatása Ágoston András nyilatkozata a Magyar Szónak a magyar kormányfővel való találkozóról Antall József magyar kormányfő An­te Markovic jugoszláv kormányfővel va­ló szabadkai tárgyalásai után kedden es­te találkozott a VMDK vezetőségével. Erről a találkozásról kértünk nyilatkoza­tot Ágoston Andrástól, a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közösségének el­nökétől. ■ Mit jelent a VMDK szempontjából ez a találkozás és mit hozhat a vajdasági magyarság részére? - Először is azt kell megmondanom, hogy a VMDK megalakulása óta rend­szeres kapcsolatot tartunk a magyaror­szági kormányszervekkel, és valahány­szor az itteni embereket érintő kérdé­sekről van szó, megkeresnek bennünket és elbeszélgetünk közös dolgainkról — je­lentette ki Ágoston András. — A magyar miniszterelnökkel való mostani találko­zót különösen fontos eseménynek tart­juk, hiszen nemcsak magyar kormányfő­ként üdvözölhettük, hanem olyan politi­­kusként is, akit Erópában egyre jobban becsülnek és aki aktívan részt vesz a ju­goszláv válság békés rendezésében. Mi elmondtuk, milyen tevékenységet fejt ki a VMDK. Elmondtuk, hogy a vajdasági magyarság egyre nyugtalanabb, szoron­gató félelemben él, attól függetlenül, hogy Vajdaság területén nem volt fegy­veres akció. Közöltük azt is, hogy már három halottunk és számos sebesültünk van a Jugoszláv Néphadseregben, és hogy a VMDK levéllel fordult a­ JSZSZK Elnökségének elnökéhez, amelyben azt kértük, a magyar katonákat vonják ki a harcokból és szereljék le. Elmondtuk még azt is, hogy ha bizonyos destabilizáció kö­vetkezne be Jugoszláviában (amit nem szeretnénk, de amivel számolnunk kell), akkor félünk attól: megtörténhet, hogy atrocitásokra kerülhet sor a vajdasági ma­gyarsággal szemben. Hozzátettük, hogy mindezekből az okokból szeretnénk, ha az Európai Közösség válságkezelő szervei­ben is helyet kapna ez a mi gondunk. Ш A közlések alapján milyen tevé­kenység várható? — Antall József kormányfő elmondta, hogy Magyarország kezdettől fogva arra törekszik, hogy minél hamarabb béke le­gyen Jugoszláviában, és hogy az Európai Közösség által szorgalmazott terv és meg­oldások alapján a jugoszláv népek meg­oldják sorsuk alakulását. Mi jóérzéssel nyugtáztuk, hogy a szovjetunióbeli vál­ság idején is azon fáradozott a magyar kormány, hogy az Európai Közösségben a jugoszláviai gondok ne kerüljenek hát­térbe. Hisszük, hogy ez az az út, ame­lyen Magyarország hatékonyan és ered­ményesen hozzásegíthet bennünket a békéhez. ■ A VMDK tevékenysége szempont­jából mit jelentett ez a találkozó? - A mi számunkra különösen fontos, hogy Antall József szájából is hallottuk: helyesnek tartja és támogatja a kisebbségi önkormányzatról alkotott elképzelésein­ket és hogy a jugoszláv-magyar tárgyalá­sok során erről Ante Markovic jugoszláv kormányfő is egyetértését fejezte ki. FRIEDRICH Anna A békeértekezlet ámítás Milan Paroški sajtóértekezlete A Néppárt nem fogadja el a békeérte­kezletet és annak esetleges eredményeit, az Európai Közösséget, a békeértekezlet kezdeményezőjét pedig nem tartja legi­tim nemzetközi jogi tényezőnek - jelen­tette ki Milan Paroški, a Néppárt elnöke a tegnapi sajtóértekezleten. Megmagyarázta, hogy a brioni dekla­rációt és a belgrádi memorandumot az Európai Közösség helyett a Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsá­nak kellett volna megerősítenie. Szerinte a Jugoszláviáról tartandó békeértekezle­ten csak a horvátországi szerbek, továbbá Horvátország és Szlovénia képviselői ve­hetnek részt. „Szerbia nem vesz részt a háborús összetűzésben, ezért nincs szüksége kép­viselőkre Hágában” - mondta Paroški, és hozzáfűzte, hogy a legrangosabb szövetsé­gi tisztségviselőknek sincs mit keresniük Hollandia fővárosában. A békeértekezlet szerinte csak egy nagy ámítás. A Néppárt szerint Jugoszláviában nem jöhet létre a tűzszünet mindaddig, míg nem definiálják a háborúban álló fe­leket és nem húzzák meg a demarkációs vonalat a szemben álló felek között. E párt képviselői egy rezolúciót fognak ja­vasolni Szerbia Képviselőházának, amely meghatározza a független Szerbia határa­it Horvátországhoz képest, éspedig pon­tosan a „csa” és a „kaj”­ nyelvjárás terüle­tén. A független Szerbia szavatolná Szlo­vénia és Horvátország függetlenségét. Pa­­roški a már ismert stílusában többek kö­zött kijelentette, hogy leváltották Jokic tengernagyot, Szerbia egykori honvédel­mi miniszterét, hogy „biztosítsák a tör­vénybeli feltételeket az önkéntesek tobor­zására”, továbbá, hogy „Dilas a legutóbbi kijelentéseiből ítélve sztálinista típusú fa­siszta csoda”, valamint ismeretes, hogy Németország felfegyverzi Horvátorszá­got. (Tanjug) Nem lőttek Tuđmanra A hadsereg cáfolja, hogy a repülőtéren merényletet kíséreltek meg ellene Az 5. légvédelmi hadtest parancsnok­sága tegnap erélyesen cáfolta Milan Bre­zak horvát belügyminiszter-helyettes ked­di állítását, amely szerint a Pleso zágrábi repülőtér katonai részében „merényletet kíséreltek meg a Horvát Köztársaság el­nöke ellen”. Brezak a Horvát Rádió szerint ked­den kijelentette, hogy szeptember elsején a repülőtér katonai részében rálőttek Franjo Tuđman gépére „amikor az elnök felszállni készült Belgrádba, az Európai Közösség részéről javasolt megállapodás aláírására”. A rádió szerint a támadásban megsérült Dejan Čakarević rendőr. Az 5. hadtest közleménye azt állítja, hogy „miután a horvát rendőrségnek és a gárdának nem sikerült megtámadnia a hadsereg katonai részét, folytatják a pro­­vokálást”. A hadsereg a közlemény szerint vála­szolt a provokációkra, és amikor Čaka­re­­vic megsérült, „mintegy 250 méternyire volt Tuđman elnök repülőgépétől”. A közlemény felveti a kérdést, mi az oka annak, hogy „a merényletről” csak két nap után szólnak, miután az állítólag megtörtént, és lehetséges-e, hogy a „me­rénylő” 250 méterre eltévessze a célt. Az 5. légvédelmi hadtest parancsnok­sága emlékeztet arra, hogy a hadsereg „sohasem lőtt elsőként", és hogy Tudman elnök repülőgépe eddig is a jugoszláv lég­védelem védelme alatt repült, „és ez így lesz a jövőben is”. Nem vagyunk képesek megvédeni Tudmant a „héjáitól”, ha azok le akarják váltani, vagy ki akarják tolni a frontvonal­ra, amire az utóbbi időben történtek utalnak” — áll a közleményben. (Tanjug) Harmincnyolcezer menekült Vajdságban A vajdasági menekültközpontokba továbbra is érkeznek a menekültek Hor­vátországból, kedden 1206 személyt je­lentettek be. Vajdaságban pillanatnyilag 38 407 menekültet tartanak nyilván. Több mint 7000 személyt, vagyis a leg­többet Újvidéken helyeztek el, megköze­lítőleg 5000-et Zomborban, 3368-at Apatinban, a többieket Síden, Stara Pa­­zován, Sremska Mitrovicán, Rumán, Hódságon, Bácspalánkán, Pancsován és a tartomány más helységeiben. Magyar Szó 1991. szeptember 5., csütörtök Támadás készül a Pleso repülőtér ellen A Szövetségi Honvédelmi Titkárság közleménye A Pleso repülőtéren uralkodó helyzet kapcsán a Szövetségi Honvé­delmi Titkárság tájékoztatási szolgá­lata közli az alábbiakat: „A Szövetségi Honvédelmi Tit­kárságnak megbízható adatai vannak arra vonatkozóan, hogy a Horvát Köztársaság Belügyminisztériuma és a nemzeti gárda parancsnoksága in­tenzíven készül arra, hogy fegyveres alakulataikkal megtámadják a Pleso repülőteret. Az a szándékuk, hogy minden­áron, még az áldozatok árán is elfog­lalják a repülőtér katonai részét. A Jugoszláv Néphadsereg egységeinek megparancsolták, hogy semmivel se váltsanak ki incidenst, és a rendelke­zésükre álló erőkkel és eszközökkel hiúsítsák meg a támadást, valamint a Horvát Köztársaság fegyveres alaku­latainak szándékát " - áll a közle­ményben. (Tanjug) A tűzszünetet mindenkinek be kell tartani Aksentijević tábornok: A hadsereg akkor vonul a kaszárnyába, ha lefegyverzik a gárdát A tűzszüneti megállapodást mindenki­nek tiszteletben kell tartania, mert csak ak­kor jöhet létre a tényleges tűzszünet - je­lentette ki Milan Aksentijević tábornok az 5. katonai körzetben megtartott tegnapi sajtótájékoztatón. Kijelentette, hogy Hor­vátország a „szlovén forgatókönyvet” alkal­mazza, és hogy a „hadseregnek a legtöbb áldozata éppen a tűzszünet idején” van. A tábornok szerint a horvát kormánynak ér­dekében áll, hogy „fenntartsa a háborús ál­lapotokat”, és hangsúlyozta: a tűzszünetet a legdurvábban kedden szegték meg Sisa­kon, amikor elfoglalták a katonai raktárát. A létesítményt „megtámadták, lefegyverez­ték a katonákat és a tiszteket”. A létesít­ményből „a tűzszünet miatt” nem lőttek - mondta Aksentijevic. Az újságírók afelől érdeklődtek, ho­gyan halt meg három katona kedden a gépkocsiban a Zágráb melletti Micevacon. Aksentijevic azt válaszolta, hogy efelől a belügyminisztériumnál és a nemzeti gár­dánál kell érdeklődni, mert ezeket a ka­tonákat „likvidálták”, egy pedig megsé­rült. Arra a kérdésre, miért volt annyira brutális a Petrinja elleni támadás, a tábor­nok még egyszer hangsúlyozta, hogy a hadsereg elsőként nem lő, és hogy ő sze­mély szerint sajnál minden áldozatot. (Tanjug) A sajtóháború ellen európai segítséggel Mustafa Čengić válasza a vajdasági független újságírók nyílt levelére Az Európai Közösség deklarációja azt bizonyítja, hogy nemzetközi segítség, befo­lyás és tekintély nélkül nem leszünk képe­sek arra, hogy magunk küszöböljük ki a médiumháborút és annak végzetes követ­kezményeit és hogy folytassuk az informá­lás demokratikus átalakítását, amit erőszak­kal megszüntettek - ez áll Mustafa Čen­­gićnek, az SZVT Tájékoztatási Titkársága titkárhelyettesének válaszában arra „a nyílt levélre”, amit a vajdasági független újság­írók küldtek valamennyi köztársaság kor­mányának, a szövetségi kormánynak, a nemzetközi újságíró-egyesületeknek, az Európa Parlamentnek, a Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek, valamint az Egyesült Nemzeteknek. Mustafa Čengić egyetért a Jugoszlávi­ában folyó médiumháború minősítésével. Támogatja azokat a törekvéseket, hogy a nemzetközi fórumok előtt is fel kell vetni a tájékoztatással kapcsolatos demokrati­kus jogok és szabadságok megszegésének, továbbá a sajtóval és az újságírói hivatás­sal való visszaélésének a kérdését. Nem hivatalos értesülések szerint kez­deményezés történt és megbeszélések folynak annak érdekében, hogy a Jugo­szláviáról tartandó európai békeértekez­leten az egyéb dokumentumokon kívül hozzanak megfelelő dokumentumokat, amelyek majd követelik a médium­hábo­rú beszüntetését. (Tanjug) Alaptalanok az SZMM vádjai Budihna kommentárja nem okozott kárt a mozgalomnak - Stulát megbírságolták, legközelebb előállítják - A belgrádi körzeti gazdasági bíróság ítéletei­ lyet a párt a tavalyi szerbiai választások el­őtti időszakban szenvedett el. A bíróság nem vitatta az SZMM azon állí­tását, hogy a Belgrádi Televíziónak kellő időben meg kellett volna kezdenie a pártok és a képviselőjelöltek egyenrangú bemutatá­sát, vagyis hogy ezzel több mint egy hónapot késett, de úgy találta, hogy az SZMM-t ezzel nem érte kár. A bíróság szerint alaptalan az SZMM-nek Slavko Budihna ismert kom­mentárja miatt beterjesztett vádja is. A harmadik pert a Népi Parasztpárt in­dította a Belgrádi Televízió ellen. Tegnap tanúként meg kellett volna jelennie Mila Stulának is, de mivel ezt nem tette meg, 500 dinár pénzbüntetésre ítélték. Štula, mint ismeretes, a választási csend kezdete előtti este a Belgrádi Televízió har­madik műsorában egy speciális műsor veze­tőjeként azt mondta, hogy „Dragan Veseli­­nov (a Népi Parasztpárt elnöke) ugyan­olyan, mint apja, Jovan Veselinov”. Mint­hogy e két személy nincs rokoni kapcsolat­ban, a Népi Parasztpárt beperelte a Belgrá­di Televíziót. A korábbi tárgyalásokon Du­san Mitevic, a Belgrádi RTV egykori igaz­gatója és Ivan Krivec, a harmadik műsor szerkesztője tanúként megerősítették a vád állításait. Ha Štála nem jelenik meg a szep­tember 27-ére kitűzött következő tárgyalá­son, a rendőrség fogja bekísérni. (Tanjug) A belgrádi körzeti gazdasági bíróság teg­nap alaptalannak minősítette és elvetette a Szerb Megújhodási Mozgalom két vádját, amellyel a párt követelte a Belgrádi Rádió és Televíziótól, hogy térítse meg a kárt, ame­

Next