Magyar Szó, 1992. április (49. évfolyam, 90-117. szám)
1992-04-01 / 90. szám
4 AKTUÁLIS FORRONGO BOSZNIA-HERCEGOVINA Várják a híreket Brüsszelből Az utóbbi tíz nap legnyugodtabb éjszakája - Fikret Abdic csillapítja a kedélyeket A helyi válságövezetekből érkező hírek szerint Bosznia- Hercegovinában a keddre virradó éjszaka viszonylag nyugodtan telt el. A szórványos lövöldözés és az itt-ott felrobbanó bombák már lassan mindennapos jelenséggé válnak, nagyobb összecsapások viszont nem voltak A tegnap reggeli hírek szerint a keddre virradó éjszaka Bosanski Brodban nyugodtan telt el. Tegnap hiába várták a városba a Köztársasági Belügyminisztérium különleges egységeinek megérkezését. Még mindig nem tudni, hogy az egységek mikor fognak megérkezni és mikor foglalják el állásaikat. A tegnapi nap folyamán várták Fikret Abdicnak, Bosznia-Hercegovina elnökségi tagjának az újbóli látogatását is, aki az utóbbi napokban jelentősen hozzájárult a kedélyek csillapításához és a tűzszüneti egyezmény megkötéséhez. Bosznia-Hercegovina más válságövezeteiből tegnap reggelig nem érkezett hír összetűzésekről. Értékelések szerint a keddre virradó éjszaka volt a legnyugodtabb az utolsó tíz nap során. Nincs hír az utak blokádjáról sem, de a válságövezetekben való utazást továbbra sem ajánlják a polgároknak. A köztársaság közvéleménye feszülten várja a Brüsszelben folyó értekezlet folytatásának eredményeit. A tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a nemrégi szarajevói megegyezés képezi a további tárgyalások alapját, amiből az következik, hogy a köztársaságot nemzeti alapon fogják részegységeire osztani. Az újdonság az, hogy többen is követelik olyan rendelkezések beiktatását, amelyek a nemzeti kisebbségek jogait szabályozzák. AZ SZDP KÖZLEMÉNYE A bosznia-hercegovinai Szerb Demokrata Párt tanácsának tegnapi közleménye hangsúlyozza, hogy a köztársaságban élő szerb nép egységes, és senki, így az EK sem erőszakolhatja rá, hogy egy úgynevezett független Boszniában éljen, amelyben esetleg csak egy nép uralkodik, amelyet egy párt képvisel. A legutóbbi események a Neretva völgyében, a goraždei feszültség, a Száva mentén, Kupresban és Livnón élő szerb nép ellen elkövetett agressziók mind, mind arról árulkodnak, hogy mi vár a szerb népre, ha nem fogja elég éberen és energikusan védeni nemzeti, történelmi és polgári jogait - áll a közleményben. A bosznia-hercegovinai szerb értelmiségiek kongresszusa a lehető legjobb módon erősítette meg a bosznia-hercegovinai Szerb Képviselőház és valamennyi szerb szervezet és intézmény lényeges követeléseit. „A békét nem fenyegetésekkel, megfélemlítéssel és bűntettekkel lehet elérni. Az ilyen törekvések cinizmusa esztelen és rendkívül veszélyes” - áll a közleményben. A NEMZETI PÁRTOK TÁVOZZANAK A bosznia-hercegovinai Népfront feltétel nélkül támogatja a Szocialista Demokrata Párt aláírásgyűjtő akcióját, amellyel a kormány lemondását és az új választások kiírását követelik. „Bizonyosak vagyunk benne, hogy a nemzeti pártok távozása és a polgári pártok hatalomra kerülése az egyetlen mód arra, hogy megszűnjön a háborús eufória, és hogy csak ily módon lehet megteremteni a Jugoszlávia többi népével való gazdasági és más jellegű együttműködés előfeltételeit” - áll a Népfront közleményében. Ebben az értelemben - a Népfront szerint - az ellenzék kizárása a köztársaság jövőjéről folyó megbeszélésekből politikai álnokság. A közlemény hangsúlyozza, hogy épp a nemzeti pártok voltak azok, amelyek háborús állapotokat idéztek elő, ebből adódóan nem is képesek megakadályozni az egyre jobban fenyegető kataklizmát. A Bosznia-Hercegovina egyes részeiben történt összetűzések csak a felszínes megnyilvánulásai egy sokkal veszélyesebb törekvésnek, amelynek célja, hogy Nagy-Szerbiát, illetve Nagy-Horvátországot teremtsenek. Ezért a Népfront úgy értékeli, hogy minden fegyveres beavatkozás, akár Nyugatról, akár Keletről, agressziót jelent Bosznia-Hercegovina népei ellen, amelynek végső célja, hogy etnikailag tiszta államok jöjjenek létre. hívó megtagadása miatt a szarajevói katonai börtönben van húsz horvát fiatal. Hozzáfűzte azt is, hogy véleménye szerint a Bosznia-Hercegovina jövőjével kapcsolatos tárgyalások elsősorban azért haladnak olyan lassan, mert a hadsereg túlságosan is beleavatkozott a tárgyalásokba. Dr. Palameta szerint azzal, hogy a hadsereg Bosanski Brodban és Neum térségében összetűzéseket provokált, egyértelműen igazolta azt a feltevést, hogy a hadsereg célja a köztársaság gazdaságának tönkretétele. Petar Mrkalj, a HDK Bosanski Brod- i alapszervezetének alelnöke az újságírók kérésére ismertette pártja álláspontját a városban történtekkel kapcsolatban. Elmondta, hogy Bosanski Brodban eddig összesen harmincan vesztették életüket, Sijekovac faluban pedig nyolc ember lett az összecsapások áldozata. Eddig több mint 200 000 szarajevói polgár írta alá azt a jegyzéket, amely tiltakozik Bosznia-Hercegovina felosztása ellen, és követeli a hatalmon levő nemzeti pártok távozását, valamint az új választások kiírását. Az akció szervezője a bosznia-hercegovinai Szocialista Demokrata Párt A KELEBIAI VÁMOSOK FOGÁSA Félmillió márkát találtak egy utasnál Az érvényben levő devizaelőírások ellenére is egyre több hazai polgár próbál illegális módon devizát külföldre csempészni - állítják a Szövetségi Vámhivatalban. A jugoszláv vámszervek legutóbb a múlt hét folyamán a kelebiai határátkelőnél egy belgrádi utasnál 500 000 nyugatnémet márkát találtak. Az utas mindössze 2500 márkát jelentett be, arra a kérdésre pedig, hogy honnan származik a deviza, azt válaszolta, hogy a belgrádi Dafiment bankban vette. (Tanjug) VAREŠ Fegyveresek elfoglalták a gyermeknagykövetség épületét Az első gyermeknagykövetség tegnap értesítést kapott arról, hogy az épületet fegyveres személyek foglalták el. A hírek szerint a gyermeknagykövetség vareši épületét (amely egyébként a helyi területi védelem oktatóközpontja) elfoglaló fegyveresek nem engedik be az épületbe sem a nagykövetet, sem a varoši község elnökét. A gyermekek jogairól szóló konvencióra és az ENSZ deklarációjára hivatkozva a gyermeknagykövetség követeli, hogy az épületet azonnal hagyják el a támadók. Az erről szóló közlemény hangsúlyozza, hogy az esetről értesíteni fogják az UNPROFOR erőit is. (Tanjug) A NEMZETKÖZI ELISMERÉS HALASZTHATATLAN Bosznia-Hercegovina fegyvermentesítése és a köztársaság nemzetközi elismerése a két legfontosabb feladat ebben a pillanatban. A bosznia-hercegovinai Horvát Demokrata Közösség véleménye szerint csak ez a két dolog akadályozhatja meg a háború kiterjedését - hangzott el a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Épp ezért a brüsszeli megbeszélések eredményessége elsősorban attól függ, hogy előzőleg sikerül-e fegyvermentesíteni a köztársaságot, illetve hogy a katonai erő engedelmeskedik-e a legális polgári hatalomnak - mondta dr. Miroslav Palameta. Palameta ismertette az újságírókkal, hogy a keddre virradó éjszaka során Banjalukán megölték a 27 éves Ante Jurkićot, aki nem fogadta el a katonai behívót. Hasonló okok miatt (azaz a be Magyar Szó TÁMADÁS A BIHARI KASZÁRNYA ELLEN Ismeretlen személyek keddre virradó éjjel ismét megtámadták a bihari Július 27. laktanyát. A támadók gyalogsági fegyverekkel lőtték a kaszárnyát. A hadsereg részéről a támadásnak nincs áldozata. Az esetről értesítették a bihari belügyi szerveket. A vizsgálat folyik. SZOCIÁLIS ZAVARGÁSOK ELŐTT?! A bosznia-hercegovinai szakszervezet a tegnap kiadott közleményében „utoljára figyelmezteti a hivatalos hatalmi szerveket, hogy a munkások és családjaik éhesek”. A szakszervezet szerint a gazdaság romokban hever, fizetések nincsenek, illetve elkeserítsen alacsonyak. Az árutartalékok egy része ismét a feketézők kezében köt ki, valamennyi termék és szolgáltatás ára ellenőrizhetetlenül emelkedik. A bosznia-hercegovinai kormány ismét jóváhagyta a villanyáram árának emelését, ami magával fogja vonni valamennyi termék árának emelkedését. Senki sem tartja tiszteletben a kormány rendeletét az alapvető élelmiszerek árának maximalizálásáról. A bosznia-hercegovinai képviselőház a szakszervezet követelése ellenére sem tartotta meg rendkívüli ülését, amelyen a köztársaság polgárainak anyagi és szociális helyzetéről esett volna szó. Ezért a szakszervezet figyelmeztet: „Szociális zavargások veszélye fenyeget”. Mivel a köztársaságban rendkívüli állapotok uralkodnak, a szakszervezet erélyesen követeli, hogy a legális hatalmi szervek hozzanak rendkívüli intézkedéseket a gazdaság területén, hogy állítsák meg az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árának, illetve díjának további emelkedését, és hogy ily módon próbálják megvédeni a munkások és azok családtagjainak életszínvonalát - áll a közleményben. (Tanjug) 1992. április 1., szerda „A légierő tetten” A szarajevói tűzszünet óta a JNH gépei nem voltak harci feladaton - állítja a légierő-parancsnokság Amióta január elején aláírták a szarajevói tűzszünetet, a JNH egy gépe sem indult harci feladatra a horvát erők, illetve az általuk ellenőrzött területek ellen - közölte tegnap a légierő parancsnokságának tájékoztatási szolgálata. A katonai források cáfolták tehát Zdravko Tomácnak, a horvát kormány alelnökének az Avus katalán napilapnak adott nyilatkozatát, amely szerint „folytatták Eszék bombázását”. A horvát kormány alelnökével készített interjúból a Borba tegnapi száma közölt részleteket. Tornác azon kijelentésével, hogy „nekik tudniuk kell, hogy ha folytatják a Dubrovnik elleni támadásokat, mi Belgrádot fogjuk bombázni”, a légierő parancsnokságának tájékoztatási szolgálatában azt mondják, hogy a horvát alakulatok az ilyen akciót lehet, hogy „megkísérelhetik, ha van navel.” De tudniuk kell, hogy Belgrád légvédelme mindig is erős volt, most meg főleg az, miután egyes egységeket Jugoszlávia más részeiből áthelyeztek. A horvát alakulatoknak hivatalosan csak egy MIG-21-es típusú gépük van, amellyel februárban Daniel Borovic százados, a JNH pilótája átszökött a horvát részre. A horvát erők eddig már többször használtak átalakított mezőgazdasági gépeket, amelyeket bevetettek a JIH és a szerb területi védelem által ellenőrzött területek ellen. (Tanjug) Újabb kirakatper Kosovóban? A vádlottakhoz nem engedik ügyvédeiket - A kosovói Demokratikus Szövetség tiltakozó levelet intézett a szerb kormányhoz Tegnap közöltük a hírt: Kosovóban letartóztattak 19 albánt azzal a váddal, hogy fegyveres lázadásra készültek. Hármukat kivéve valamennyien dakovicaiak és értelmiségiek. A hír kapcsán felhívtuk a kosovói albánok legerősebb pártját, a Kosovói Demokratikus Szövetséget. Shaquir Shaquiri elnökségi tag kérdéseinkre válaszolva elmondta, nincsen tudomása arról, hogy Albán Nemzeti Front néven Kosovóban párt vagy szervezet létezne, illetve működne. Valamennyi albán párt békés úton próbál megoldásokat találni a nehézségekre, nem a fegyvercsörgetés, hanem a párbeszéd híve. Újabb kirakatpert készítenek ellenünk a szerbek, azzal a céllal, hogy bizonyítani próbálják a nagyvilág előtt „ellenséges mivoltunkat”. Jellemző, hogy a vizsgálati fogságban tartott 19 fiatalemberhez sem hozzátartozóikat, sem ügyvédeiket nem engedik. Mondjuk még el, hogy a Kosovói Demokratikus Szövetség levelet intézett a szerb kormányhoz, amelyben tiltakozik, mert a szerb kormány a Helsinki Watch-hoz intézett válaszában az albán nemzetiség jogaival kapcsolatban hamis tényeket közöl. A levél a kosovói albánok jogainak tiprásáról számol be. N. Z. EGYRE GYAKORIBB ESET Albániaiak fosztogatnak Ulcinjban Az utóbbi napokban a szomszédos Albánia polgárai egyre gyakrabban fosztogatják az ulcinji társadalmi és magánlétesítményeket. Mindössze egy hét alatt a tolvajok kifosztottak több tíz víkendházat és az ulcinji szállodák több lakosztályát. Az albániai polgárok tömeges illegális beszivárgását Crna Gora területére azt tette lehetővé, hogy az utóbbi két-három évben rosszabbodott a jugoszláv-albán határ biztonsága. Ezzel kapcsolatban Pavle Bulatovic, a Crna Gora-i kormány belügyminisztere kijelentette, hogy minden jel szerint a határ védelmét az albán hatóságok egyoldalúan átengedték a jugoszláv szerveknek. A terep megnehezíti a biztonsági feladatok végrehajtását, noha konkértan együttműködnek a MH-vel. Az illegális határátlépések, a csempészés, az illegális fegyverbehozatal, a propagandaanyagok terjesztése szükségessé teszi a határegységek és a Crna Gora-i belügyminisztérium fokozottabb tevékenységét — mondta Bulatovic. Véleménye szerint az eredményesebb határvédelemhez elengedhetetlen a helyi lakossággal való nagyobb együttműködés és magának a lakosságnak a felelősségteljesebb viszonyulása. (Tanjug) Nyílt levél a helsinki Watchhoz A Vajdasági Független Újságírók Egyesületének levele a szerb kormány válasza kapcsán A szerb kormány a helsinki Watch jelentésével kapcsolatos válaszának 8. szakasza szól a vajdasági tömegtájékoztatási eszközökben fennálló helyzetről és a hatóságok velük kapcsolatos lépéseiről, de pontatlanul és valótlanul. Már az első bekezdés azt állítja, nem felelnek meg a valóságnak a helsinki Watch azon állításai, hogy a vajdasági tömegtájékoztatási eszközök szerkesztőségeinek újságíróit zaklatják, letartóztatják, degradálják vagy elbocsátják a munkahelyükről, a tények az ellenkezőjét bizonyítják. A vajdasági írók többsége nem fogadta el a degradáló viszonyulást, az uszító és valótlan tájékoztatást, ezért lefokozták őket, nem engedik meg nekik, hogy munkájukat hivatásszerűen és tárgyilagosan végezzék, nyilvánosan azzal vádolják őket, hogy bérencek, ötödik hadoszloposok, árulók, és állandóan elbocsátással fenyegetik őket. 1990 októberében kezdődött, amikor az első szerbiai többpárti választások előtt, a törvénnyel ellentétben és minden indoklás nélkül, a hatóság dekrétumával leváltották Vajdaság minden tömegtájékoztatási eszközének igazgatóját, fő- és felelős szerkesztőjét. A Vajdasági Végrehajtó Tanács nevében ezt a dekrétumot dr. Radoman Božović, a szerbiai kormány jelenlegi elnöke írta alá. Igaz a kormánynak az a megállapítása, hogy akkor pályázatot írtak ki ezekre a tisztségekre, de elhallgatja, hogy a választásokkor nem vették figyelembe a lapkiadóházak és szerkesztőségek véleményét, amit előzőleg kikértek. Ellenkezőleg, olyan személyeket neveztek ki vezetőkké, akik a kollégák és a munkatársak részéről a legkevesebb szavazatot kapták. A kiválasztott szófogadóknak e kulcsfontosságú helyekre jövetelével megkezdődött az otromba hivatásszerűtlenség, a tárgyilagos tájékoztatás megszűnésének időszaka, amely a hatalmi párt és rezsim kizárólagos eszköze lett. Azokat az újságírókat, akik ennek ellenszegültek (sokan vannak ilyenek) degradálták, státusbelileg és anyagilag egyaránt, lehetetlenné tették munkájukat, és állandóan felmondással fenyegetik őket. Az Újvidéki Televízió magyar nyelvű szerkesztőségében öt újságírónak föl is mondtak, amivel előrevetítették szándékaikat a többiek viszonylatában is, de ezektől végül is a Független Újságíró Egyesület és a nyilvánosság nyomására elálltak. Csak szó szerint letartóztatás nem volt, jóllehet az országból való szabad kiutazás megakadályozza ennek tekinthető. Azokra a szerkesztőségekre, amelyek kollektíve szembeszegültek a kierőszakolt megoldásokkal, nem fogadták el az új igazgatókat és főszerkesztőket, mert sohasem voltak újságírók vagy nem ismerik a megjelenő lap nyelvét, mint például a 7 Napra és Magyar Szóra, állandó nyomást gyakorolnak, azzal vádolják őket, hogy szeparatisták, árulók, ellenségesen viszonyulnak Szerbiához. A 7 Nap sztrájkkal kivívta jogait, a Magyar Szót, az egyetlen magyar nyelvű napilapot megszüntetéssel fenyegetk, mint ahogy a prisdnai Rilindjával tették. Ehhez hasonló a helyzet a többi vajdasági kisebbségi tömegtájékoztatási eszközben is. Mindenért, amit tett, a szerbiai kormány a Vajdasági Képviselőház határozataiban talál hazug fedezetet, annak a képviselőháznak a határozataiban, amely már régóta nem legitim, mert a régi alkotmány szerint választották meg és egy olyan párt és szervezet küldöttei (és nem képviselői) ülnek benne, amelmár két éve nem létezik. Ki' ' nek ma az egykori vajda: ta Szövetség va Nép Szocialista Szövetségének küldöttei? Ez az utolsó bolsevik képviselőház Európában. Ez a képviselőház kihasználja az alkotmányos rendszerben beállt káoszt, amely szerint Vajdasában három alktomány volt érvényben (a régi jugoszláv, az új szerb és a régi vajdasági alkotmány), döntéseket hozott a tájékoztatásról, nem tartva tiszteletben egyik alkotmányt sem, és minden esetben a másikra hivatkozott. A fentiek miatt a Független Újságíró Egyesület a vajdasági és a szerbiai alkotmánybírósághoz fordult az alkotmányos jogok védelme érdekében. Ezt 1990 végén tette meg, de máig nem kapott választ. A Független Újságíró Egyesület képviselői részt vettek a vajdasági alkotmánybíróságban egy tárgyaláson, de nem hoztak döntést, mert az eljárás elhúzásával arra vártak, hogy a vajdasági alkotmánybíróságot megszüntessék, ami meg is történt. A szerbiai alkotmánybíróság soha nem tájékoztatott bennünket arról, mi van a követelésünkkel. A vajdasági tömegtájékoztatás kérdését többször felvetettük a vajdasági képviselőházban és a szerbiai képviselőházban is, de dr. Radoman Božović mindig levette a napirendről Vajdaságban, azzal az indoklással, hogy ez Szerbia illetékességébe tartozik, és fordítva: a szerbiai képviselőházban azt állította, hogy ezt át kell engedni a vajdasági képviselőháznak, így bezárult a kör, amit most naivan megkísérelnek cáfolni. A független újságíróegyesületet és tagjait, amely és akik nyíltan szembeszegültek a háborúval és a bábírús uszító újságírással . mert k &f' -n