Magyar Szó, 1992. április (49. évfolyam, 90-117. szám)

1992-04-01 / 90. szám

4 AKTUÁLIS FORRONGO BOSZNIA-HERCEGOVINA Várják a híreket Brüsszelből Az utóbbi tíz nap legnyugodtabb éjszakája - Fikret Abdic csillapítja a kedélyeket A helyi válságövezetekből érke­ző hírek szerint Bosznia- Herce­govinában a keddre virradó éj­szaka viszonylag nyugodtan telt el. A szórványos lövöldözés és az itt-ott felrobbanó bombák már lassan mindennapos jelen­séggé válnak, nagyobb összecsa­pások viszont nem voltak A tegnap reggeli hírek szerint a keddre virradó éjszaka Bosanski Brod­­ban nyugodtan telt el. Tegnap hiába várták a városba a Köztársasági Belügy­minisztérium különleges egységeinek megérkezését. Még mindig nem tudni, hogy az egységek mikor fognak megér­kezni és mikor foglalják el állásaikat. A tegnapi nap folyamán várták Fikret Ab­­dicn­ak, Bosznia-Hercegovina elnökségi tagjának az újbóli látogatását is, aki az utóbbi napokban jelentősen hozzájárult a kedélyek csillapításához és a tűzszüneti egyezmény megkötéséhez. Bosznia-Hercegovina más válságöve­zeteiből tegnap reggelig nem érkezett hír összetűzésekről. Értékelések szerint a keddre virradó éjszaka volt a legnyu­godtabb az utolsó tíz nap során. Nincs hír az utak blokádjáról sem, de a válság­­övezetekben való utazást továbbra sem ajánlják a polgároknak. A köztársaság közvéleménye feszül­ten várja a Brüsszelben folyó értekezlet folytatásának eredményeit. A tárgyalófe­lek megegyeztek abban, hogy a nemrégi szarajevói megegyezés képezi a további tárgyalások alapját, amiből az követke­zik, hogy a köztársaságot nemzeti ala­pon fogják részegységeire osztani. Az új­donság az, hogy többen is követelik olyan rendelkezések beiktatását, ame­lyek a nemzeti kisebbségek jogait szabá­lyozzák. AZ SZDP KÖZLEMÉNYE A bosznia-hercegovinai Szerb De­mokrata Párt tanácsának tegnapi közle­ménye hangsúlyozza, hogy a köztár­saságban élő szerb nép egységes, és sen­ki, így az EK sem erőszakolhatja rá, hogy egy úgynevezett független Boszni­ában éljen, amelyben esetleg csak egy nép uralkodik, amelyet egy párt képvi­sel. A legutóbbi események a Neretva völgyében, a goraždei feszültség, a Száva mentén, Kupresban és Livnón élő szerb nép ellen elkövetett agressziók mind, mind arról árulkodnak, hogy mi vár a szerb népre, ha nem fogja elég éberen és energikusan védeni nemzeti, törté­nelmi és polgári jogait - áll a közle­ményben. A bosznia-hercegovinai szerb értel­miségiek kongresszusa a lehető legjobb módon erősítette meg a bosznia-herce­govinai Szerb Képviselőház és vala­mennyi szerb szervezet és intézmény lé­nyeges követeléseit. „A békét nem fe­nyegetésekkel, megfélemlítéssel és bűn­tettekkel lehet elérni. Az ilyen törekvé­sek cinizmusa esztelen és rendkívül ve­szélyes” - áll a közleményben. A NEMZETI PÁRTOK TÁVOZZANAK A bosznia-hercegovinai Népfront fel­tétel nélkül támogatja a Szocialista De­mokrata Párt aláírásgyűjtő akcióját, amellyel a kormány lemondását és az új választások kiírását követelik. „Bizonyosak vagyunk benne, hogy a nemzeti pártok távozása és a polgári pártok hatalomra kerülése az egyetlen mód arra, hogy megszűnjön a háborús eufória, és hogy csak ily módon lehet megteremteni a Jugoszlávia többi népé­vel való gazdasági és más jellegű együtt­működés előfeltételeit” - áll a Népfront közleményében. Ebben az értelemben - a Népfront szerint - az ellenzék kizárása a köztársaság jövőjéről folyó megbeszé­lésekből politikai álnokság. A közlemény hangsúlyozza, hogy épp a nemzeti pár­tok voltak azok, amelyek háborús álla­potokat idéztek elő, ebből adódóan nem is képesek megakadályozni az egyre job­ban fenyegető kataklizmát. A Bosznia-Hercegovina egyes része­iben történt összetűzések csak a felszínes megnyilvánulásai egy sokkal veszélye­sebb törekvésnek, amelynek célja, hogy Nagy-Szerbiát, illetve Nagy-Horvátor­­szágot teremtsenek. Ezért a Népfront úgy értékeli, hogy minden fegyveres be­avatkozás, akár Nyugatról, akár Kelet­ről, agressziót jelent Bosznia-Hercegovi­na népei ellen, amelynek végső célja, hogy etnikailag tiszta államok jöjjenek létre. hívó megtagadása miatt­ a szarajevói ka­tonai börtönben van húsz horvát fiatal. Hozzáfűzte azt is, hogy véleménye sze­rint a Bosznia-Hercegovina jövőjével kapcsolatos tárgyalások elsősorban azért haladnak olyan lassan, mert a hadsereg túlságosan is beleavatkozott a tárgyalá­sokba. Dr. Palameta szerint azzal, hogy a hadsereg Bosanski Brodban és Neum térségében összetűzéseket provokált, egyértelműen igazolta azt a feltevést, hogy a hadsereg célja a köztársaság gaz­daságának tönkretétele. Petar Mrkalj, a HDK Bosanski Brod- i alapszervezetének alelnöke az újság­írók kérésére ismertette pártja állás­pontját a városban történtekkel kapcso­latban. Elmondta, hogy Bosanski Brod­ban eddig összesen harmincan vesztet­ték életüket, Sijekovac faluban pedig nyolc ember lett az összecsapások áldo­zata. Eddig több mint 200 000 szarajevói polgár írta alá azt a jegyzéket, amely tiltakozik Bosznia-Hercegovina felosztása ellen, és követeli a hatalmon levő nemzeti pártok távozását, valamint az új választások kiírását. Az ak­ció szervezője a bosznia-hercegovinai Szocialista Demokrata Párt A KELEBIAI VÁMOSOK FOGÁSA Félmillió márkát találtak egy utasnál Az érvényben levő devizaelőí­rások ellenére is egyre több hazai polgár próbál illegális módon de­vizát külföldre csempészni - állít­ják a Szövetségi Vámhivatalban. A jugoszláv vámszervek leg­utóbb a múlt hét folyamán a kele­­biai határátkelőnél egy belgrádi utasnál 500 000 nyugatnémet már­kát találtak. Az utas mindössze 2500 márkát jelentett be, arra a kérdésre pedig, hogy honnan szár­mazik a deviza, azt válaszolta, hogy a belgrádi Dafiment bankban vette. (Tanjug) VAREŠ Fegyveresek elfoglalták a gyermeknagykövetség épületét Az első gyermeknagykövetség tegnap értesítést kapott arról, hogy az épületet fegyveres szemé­lyek foglalták el. A hírek szerint a gyermeknagykövetség vareši épü­letét (amely egyébként a helyi te­rületi védelem oktatóközpontja) el­foglaló fegyveresek nem engedik be az épületbe sem a nagykövetet, sem a varoši község elnökét. A gyermekek jogairól szóló konvencióra és az ENSZ deklará­ciójára hivatkozva a gyermeknagy­követség követeli, hogy az épületet azonnal hagyják el a támadók. Az erről szóló közlemény hang­súlyozza, hogy az esetről értesíteni fogják az UNPROFOR erőit is. (Tanjug) A NEMZETKÖZI ELISMERÉS HALASZTHATATLAN Bosznia-Hercegovina fegyvermente­sítése és a köztársaság nemzetközi elis­merése a két legfontosabb feladat ebben a pillanatban. A bosznia-hercegovinai Horvát Demokrata Közösség véleménye szerint csak ez a két dolog akadályozhat­ja meg a háború kiterjedését - hangzott el a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Épp ezért a brüsszeli megbeszélések eredményessége elsősorban attól függ, hogy előzőleg sikerül-e fegyvermentesí­teni a köztársaságot, illetve hogy a kato­nai erő engedelmeskedik-e a legális pol­gári hatalomnak - mondta dr. Miroslav Palameta. Palameta ismertette az újságírókkal, hogy a keddre virradó éjszaka során Banjalukán megölték a 27 éves Ante Jurkićot, aki nem fogadta el a katonai behívót. Hasonló okok miatt (azaz a be­ Magyar Szó TÁMADÁS A BIHARI KASZÁRNYA ELLEN Ismeretlen személyek keddre virra­dó éjjel ismét megtámadták a bihari Jú­lius 27. laktanyát. A támadók gyalogsági fegyverekkel lőtték a kaszárnyát. A had­sereg részéről a támadásnak nincs áldo­zata. Az esetről értesítették a bihari bel­ügyi szerveket. A vizsgálat folyik. SZOCIÁLIS ZAVARGÁSOK ELŐTT?! A bosznia-hercegovinai szakszervezet a tegnap kiadott közleményében „utoljá­ra figyelmezteti a hivatalos hatalmi szer­veket, hogy a munkások és családjaik éhesek”. A szakszervezet szerint a gazdaság romokban hever, fizetések nincsenek, il­letve elkeserítsen alacsonyak. Az árutar­talékok egy része ismét a feketézők ke­zében köt ki, valamennyi termék és szol­gáltatás ára ellenőrizhetetlenül emelke­dik. A bosznia-hercegovinai kormány ismét jóváhagyta a villanyáram árának emelését, ami magával fogja vonni vala­mennyi termék árának emelkedését. Senki sem tartja tiszteletben a kormány rendeletét az alapvető élelmiszerek árá­nak maximalizálásáról. A bosznia-hercegovinai képviselőház a szakszervezet követelése ellenére sem tartotta meg rendkívüli ülését, amelyen a köztársaság polgárainak anyagi és szo­ciális helyzetéről esett volna szó. Ezért a szakszervezet figyelmeztet: „Szociális za­vargások veszélye fenyeget”. Mivel a köztársaságban rendkívüli ál­lapotok uralkodnak, a szakszervezet eré­lyesen követeli, hogy a legális hatalmi szervek hozzanak rendkívüli intézkedé­seket a gazdaság területén, hogy állítsák meg az alapvető élelmiszerek és szolgál­tatások árának, illetve díjának további emelkedését, és hogy ily módon próbál­ják megvédeni a munkások és azok csa­ládtagjainak életszínvonalát - áll a közle­ményben. (Tanjug) 1992. április 1., szerda „A légierő tetten” A szarajevói tűzszünet óta a JNH gépei nem voltak harci feladaton - állítja a légierő-parancsnokság Amióta január elején aláírták a szara­jevói tűzszünetet, a JNH egy gépe sem indult harci feladatra a horvát erők, il­letve az általuk ellenőrzött területek el­len - közölte tegnap a légierő parancs­nokságának tájékoztatási szolgálata. A katonai források cáfolták tehát Zdravko Tom­ácnak, a horvát kormány alelnökének az Avus katalán napilapnak adott nyilatkozatát, amely szerint „foly­tatták Eszék bombázását”. A horvát kor­mány alelnökével készített interjúból a Borba tegnapi száma közölt részleteket. Tornác azon kijelentésével, hogy „nekik tudniuk kell, hogy ha folytatják a Dubrovnik elleni támadásokat, mi Belg­­rádot fogjuk bombázni”, a légierő pa­rancsnokságának tájékoztatási szolgála­tában azt mondják, hogy a horvát alaku­latok az ilyen akciót lehet, hogy „megkí­sérelhetik, ha van navel.” De tudniuk kell, hogy Belgrád légvé­delme mindig is erős volt, most meg fő­leg az, miután egyes egységeket Jugo­szlávia más részeiből áthelyeztek. A hor­vát alakulatoknak hivatalosan csak egy MIG-21-es típusú gépük van, amellyel februárban Daniel Borovic százados, a JNH pilótája átszökött a horvát részre. A horvát erők eddig már többször használ­tak átalakított mezőgazdasági gépeket, amelyeket bevetettek a JIH és a szerb területi védelem által ellenőrzött terüle­tek ellen. (Tanjug) Újabb kirakatper Kosovóban? A vádlottakhoz nem engedik ügyvédeiket - A kosovói Demokratikus Szövetség tiltakozó levelet intézett a szerb kormányhoz Tegnap közöltük a hírt: Kosovóban letartóztattak 19 albánt azzal a váddal, hogy fegyveres lázadásra készültek. Hármukat kivéve valamennyien dakovi­­caiak és értelmiségiek. A hír kapcsán fel­hívtuk a kosovói albánok legerősebb pártját, a Kosovói Demokratikus Szövet­séget. Shaquir Shaquiri elnökségi tag kérdéseinkre válaszolva elmondta, nin­csen tudomása arról, hogy Albán Nem­zeti Front néven Kosovóban párt vagy szervezet létezne, illetve működne. Va­lamennyi albán párt békés úton próbál megoldásokat találni a nehézségekre, nem a fegyvercsörgetés, hanem a párbe­széd híve.­­ Újabb kirakatpert készítenek elle­nünk a szerbek, azzal a céllal, hogy bizo­nyítani próbálják a nagyvilág előtt „el­lenséges mivoltunkat”. Jellemző, hogy a vizsgálati fogságban tartott 19 fiatal­emberhez sem hozzátartozóikat, sem ügyvédeiket nem engedik. Mondjuk még el, hogy a Kosovói Demokratikus Szövetség levelet intézett a szerb kormányhoz, amelyben tiltako­zik, mert a szerb kormány a Helsinki Watch-hoz intézett válaszában az albán nemzetiség jogaival kapcsolatban hamis tényeket közöl. A levél a kosovói albá­nok jogainak tiprásáról számol be. N. Z. EGYRE GYAKORIBB ESET Albániaiak fosztogatnak Ulcinjban Az utóbbi napokban a szomszédos Albánia polgárai egyre gyakrabban fosztogat­ják az ulcinji társadalmi és magánlétesítményeket. Mindössze egy hét alatt a tolva­jok kifosztottak több tíz víkendházat és az ulcinji szállodák több lakosztályát. Az albániai polgárok tömeges illegális beszivárgását Crna Gora területére azt tet­te lehetővé, hogy az utóbbi két-három évben rosszabbodott a jugoszláv-albán határ biztonsága. Ezzel kapcsolatban Pavle Bulatovic, a Crna Gora-i kormány belügymi­nisztere kijelentette, hogy minden jel szerint a határ védelmét az albán hatóságok egyoldalúan átengedték a jugoszláv szerveknek. A terep megnehezíti a biztonsági feladatok végrehajtását, noha konkértan együttműködnek a M­H-vel. Az illegális határátlépések, a csempészés, az ille­gális fegyverbehozatal, a propagandaanyagok terjesztése szükségessé teszi a határegységek és a Crna Gora-i belügyminisztérium fokozottabb tevékenysé­gét — mondta Bulatovic. Véleménye szerint az eredményesebb határvédelem­hez elengedhetetlen a helyi lakossággal való nagyobb együttműködés és ma­gának a lakosságnak a felelősségteljesebb viszonyulása. (Tanjug) Nyílt levél a helsinki Watchhoz A Vajdasági Független Újságírók Egyesületének levele a szerb kormány válasza kapcsán A szerb kormány a helsinki Watch je­lentésével kapcsolatos válaszának 8. sza­kasza szól a vajdasági tömegtájékoztatási eszközökben fennálló helyzetről és a ha­tóságok velük kapcsolatos lépéseiről, de pontatlanul és valótlanul. Már az első bekezdés azt állítja, nem felelnek meg a valóságnak a helsinki Watch azon állításai, hogy a vajdasági tömegtájékoztatási eszközök szerkesztő­ségeinek újságíróit zaklatják, letartóztat­ják, degradálják vagy elbocsátják a mun­kahelyükről, a tények az ellenkezőjét bi­zonyítják. A vajdasági írók többsége nem fo­gadta el a degradáló viszonyulást, az uszító és valótlan tájékoztatást, ezért le­fokozták őket, nem engedik meg nekik, hogy munkájukat hivatásszerűen és tár­gyilagosan végezzék, nyilvánosan azzal vádolják őket, hogy bérencek, ötödik hadoszloposok, árulók, és állandóan el­bocsátással fenyegetik őket. 1990 októberében kezdődött, amikor az első szerbiai többpárti választások előtt, a törvénnyel ellentétben és min­den indoklás nélkül, a hatóság dekrétu­mával leváltották Vajdaság minden tö­megtájékoztatási eszközének igazgatóját, fő- és felelős szerkesztőjét. A Vajdasági Végrehajtó­ Tanács nevében ezt a dekré­tumot dr. Radoman Božović, a szerbiai kormány jelenlegi elnöke írta alá. Igaz a kormánynak az a megállapítása, hogy akkor pályázatot írtak ki ezekre a tisztsé­gekre, de elhallgatja, hogy a választások­kor nem vették figyelembe a lapkiadó­házak és szerkesztőségek véleményét, amit előzőleg kikértek. Ellenkezőleg, olyan személyeket neveztek ki vezetők­ké, akik a kollégák és a munkatársak ré­széről a legkevesebb szavazatot kapták. A kiválasztott szófogadóknak e kulcsfon­tosságú helyekre jövetelével megkezdő­dött az otromba hivatásszerűtlenség, a tárgyilagos tájékoztatás megszűnésének időszaka, amely a hatalmi párt és rezsim kizárólagos eszköze lett. Azokat az újság­írókat, akik ennek ellenszegültek (sokan vannak ilyenek) degradálták, státusbeli­­leg és anyagilag egyaránt, lehetetlenné tették munkájukat, és állandóan felmon­dással fenyegetik őket. Az Újvidéki Tele­vízió magyar nyelvű szerkesztőségében öt újságírónak föl is mondtak, amivel el­őrevetítették szándékaikat a többiek vi­szonylatában is, de ezektől végül is a Független Újságíró Egyesület és a nyil­vánosság nyomására elálltak. Csak szó szerint letartóztatás nem volt, jóllehet az országból való szabad ki­utazás megakadályozza ennek tekinthe­tő. Azokra a szerkesztőségekre, amelyek kollektíve szembeszegültek a kierősza­kolt megoldásokkal, nem fogadták el az új igazgatókat és főszerkesztőket, mert sohasem voltak újságírók vagy nem is­merik a megjelenő lap nyelvét, mint például a 7 Napra és Magyar Szóra, ál­landó nyomást gyakorolnak, azzal vá­dolják őket, hogy szeparatisták, árulók, ellenségesen viszonyulnak Szerbiához. A 7 Nap sztrájkkal kivívta jogait, a Magyar Szót, az egyetlen magyar nyelvű napila­pot megszüntetéssel fenyegetk, mint ahogy a prisdnai Rilindjával tették. Eh­hez hasonló a helyzet a többi vajdasági kisebbségi tömegtájékoztatási eszközben is. Mindenért, amit tett, a szerbiai kor­mány a Vajdasági Képviselőház határo­zataiban talál hazug fedezetet, annak a képviselőháznak a határozataiban, amely már régóta nem legitim, mert a régi alkotmány szerint választották meg és egy olyan párt és szervezet küldöttei (és nem képviselői) ülnek benne, amel­­már két éve nem létezik. Ki' ' nek ma az egykori vajda:­­ ta Szövetség va­ Nép Szocialista Szövetségének küldöt­tei? Ez az utolsó bolsevik képviselőház Európában. Ez a képviselőház kihasz­nálja az alkotmányos rendszerben beállt káoszt, amely szerint Vajdasában három alktomány volt érvényben (a régi jugo­szláv, az új szerb és a régi vajdasági al­kotmány), döntéseket hozott a tájékoz­tatásról, nem tartva tiszteletben egyik al­kotmányt sem, és minden esetben a má­sikra hivatkozott. A fentiek miatt a Füg­getlen Újságíró Egyesület a vajdasági és a szerbiai alkotmánybírósághoz fordult az alkotmányos jogok védelme érdeké­ben. Ezt 1990 végén tette meg, de máig nem kapott választ. A Független Újság­író Egyesület képviselői részt vettek a vajdasági alkotmánybíróságban egy tár­gyaláson, de nem hoztak döntést, mert az eljárás elhúzásával arra vártak, hogy a vajdasági alkotmánybíróságot meg­szüntessék, ami meg is történt. A szer­biai alkotmánybíróság soha nem tájé­koztatott bennünket arról, mi van a kö­vetelésünkkel. A vajdasági tömegtájékoztatás kérdé­sét többször felvetettük a vajdasági kép­viselőházban és a szerbiai képviselőház­ban is, de dr. Radoman Božović mindig levette a napirendről Vajdaságban, azzal az indoklással, hogy ez Szerbia illeték­ességébe tartozik, és fordítva: a szerbiai képviselőházban azt állította, hogy ezt át kell engedni a vajdasági képviselőház­nak, így bezárult a kör, amit most nai­van megkísérelnek cáfolni. A független újságíróegyesületet és tagjait, amely és akik nyíltan szembesze­gültek a háborúval és a­ bábí­rús uszító újságírással­ . mert k &f­' -n

Next