Magyar Szó, 1992. szeptember (49. évfolyam, 240-269. szám)

1992-09-01 / 240. szám

4 AKTUÁLIS POLGÁRHÁBORÚ BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN Nyugodt nap Szarajevóban Folytatódnak az összetűzések Hercegovinában A szarajevói harctéren tegnap nagy­részt nyugalom uralkodott. A szerb és muzulmán források megerősítették, hogy szórványos robbanáson és lövöldözésen kívül nagyobb összetűzések nem voltak. A harcok tegnapra virradóra éjfél körül szűntek meg. A muzulmán erők az éjsza­ka második felében tüzérségükkel időn­ként Ilidzát, Nedžarićit és Vojkoviát lőt­ték. Ilidzában és Nedžarićiben tegnap a délelőtti órákban időnként gránátrobba­nások hallatszottak. Az ilijaši fronton a kilenc napja tartó támadás óta ez az első hosszabb nyugal­­­mas időszak. A szerb hadsereg parancs­nokságának értékelése szerint, habár a muzulmán félnek az utóbbi harcokban jelenetős veszteségei voltak, a fronton uralkodó csend nem jelenti a támadás végét is, csupán lélegzetvétel egy újabb támadás előtt. A szarajevói biztonsági központ je­lentése szerint tegnap időnként gráná­tok csapódtak le az óváros egyes részein, valamint Alpašino Poljén és Dobrinjá­­ban. Ugyanez a forrás szerint Szaraje­vóban nincs áram és víz. Tegnapra virradóra a hercegovinai harctér csaknem minden részén összetű­zések voltak, jelentették szerb katonai források. Leghevesebb harcok Mostar környékén voltak, a Blagaj-Vranjevici vonalon, ahol a szerb erők megakadá­lyozták a horvát fél áttörési kísérletét. A hercegovinai hadtest közleménye szerint a szerb félnek nem voltak veszteségei. A szerb erők parancsnokságának ér­tékelése szerint a horvát erők újabb tá­madást készítenek a trebinjei község te­rületén. A horvát hadállásokról vasár­nap ismét tüzérségi támadást indítottak Nevesinje ellen. A városra tíz-egyné­­hány lövedék hullott, és főként polgári létesítményeket céloztak. Áldozatok nem voltak. Továbbra is bizonytalan, mi lesz a sorsa az anyákat és gyerekeket szállító konvojnak, amelynek a Gyermeknagy­követség szervezésében ma reggel kelle­ne indulnia Szarajevóból, jelentette ki tegnap az újságíróknak dr. Vladimir Er­­ceg, az intézmény képviselője. Erceg szavai szerint a gyerekek és nők evakuá­lását a muzulmán fél próbálja megaka­dályozni. Szarajevóból a mai nap folyamán 470 nőnek és gyermeknek kellene meg­érkeznie Szerbiába. Fogadásukra egy külön stáb alakult, amelynek tagjai a Gyermeknagykövetség képviselőin kívül a szerbiai köztársasági menekültügyi biz­tosság, a Jugoszláv Vöröskereszt, a szer­biai és belgrádi Vöröskereszt, valamint a Szerb Köztársaság képviselői. A Horvát Köztársaság területéről tegnap reggel ismét heves tüzérségi tü­zet nyitottak az észak-boszniai szerb had­állásokra, jelentették szerb katonai for­rások. Legtöbb gránát Bijelo Brdo kör­nyékén csapódott le, amely nemrégiben még a horvát erők legerősebb támasz­pontja volt, a szerb erők azonban né­hány nappal ezelőtt elfoglalták. A szerb erők megakadályozták a horvát erők behatolását a Száván át Észak-Boszna területére, jelentették szerb források. Folytatódtak a heves összetűzések Gradačacban, ahol a szerb erők bekerítették a muzulmán-horvát erőket. Meghiúsították egy diverzáns csoport behatolását a szerb erők hadál­lásai mögé. A bekerített horvát-muzulmán erők Jajcénál is megkíséreltek kitörni az ost­romgyűrűből, jelentették a szerb had­sereg első krajinai hadtestének illeté­kesei. Szerb források szerint Dobojban teg­nap viszonylagos nyugalom uralkodott. A muzulmán-horvát erők itt néhány na­pon át hevesen támadták a szerb hadál­lásokat. (Tanjug) Szarajevó: Már van, aki kimerészkedik a piacra A politikai rendőrség várt bennünket Béla Tonković nyilatkozata Londonból hazatérve A londoni értekezletről való vissza­térte után Béla Tonkovic, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közösségének elnöke a következő nyilatkozatot adta: - A jugoszláv határon a diverzánselhárító politikai rendőrség fogadott bennünket (ezen a néven mutatkoztak be). Nyomo­zókutyával átnézték a gépkocsinkat, ki­forgatták a zsebeimet. A londoni érte­kezlet egyes dokumentumairól, amelyek gyanúsnak tűntek számukra, fénymáso­latot készítettek. Ez az esemény is azt bi­zonyítja, hogy olyan államban élünk, amelyben a politikai rendőrség kezében tartja a dolgokat. A londoni értekezletre vonatkozóan Tonkovic azt mondta, hogy az értekez­letnek köszönhetően végre elmozdul­tunk a holtpontról, Szerbiának és Crna Gorának pedig világos céljai vannak, mit kell tenniük, hogy bekapcsolódhas­sanak a nemzetközi közösségbe, ha nem akarnak politikai, gazdasági és diplomá­ciai elszigeteltségben élni. (BNATiker) SANDŽAK Elégedettek a londoni értekezlettel Rasim Ljaljić, a sandžaki Demokrati­kus Akciópárt titkára és a londoni érte­kezleten részt vett küldöttség tagja teg­nap Novi Pazarban kijelentette, hogy elégedett az értekezlet munkájával és eredményével, ami Sandžakot illeti, de nem titkolta csalódottságát amiatt, hogy a londoni értekezlet nem ítélte el elég szigorúan Szerbiát. Ez volt Sandžak lejelentősebb bemu­tatkozása a világ előtt. A muzulmán nemzeti tanácsot mint a sandžaki mu­zulmánok legitim képviselőjét ismerték el, és a sandžaki muzulmánok kérdését csaknem minden vita alkalmával felve­tették, sőt, a záródokumentumba is be­került, mondta Ljaljic. Elégedetlenek vagyunk azonban Bosznia miatt. Az értekezlet első napján mindenki egyetértett abban, hogy Szer­bia Boszniában agresszor, a záródoku­mentumban azonban ezt meg sem emlí­tik. Szerbia ezt úgy érte el, hogy azzal fe­nyegetőzött: küldöttsége elhagyja, az ér­tekezletet. Ljaljic Sandžak különleges státusa alatt a muzulmánok azon jogát értette, hogy feltüntethessék nemzeti jelképei­ket, legyen saját rendőrségük és tör­vényalkotásuk, és bízik benne, hogy ha Szerbia nem akarja, hogy a világtól telje­sen elszigeteljék, és ha azt akarja, hogy megszüntessék a szankciókat, beleegye­zik az ilyen státusba. Sulejman Ugljanin, a sandžaki Demokratikus Akciópárt ve­zetője, valamint a párt vezetősége ko­rábbi álláspontjaitól eltérően, miszerint Sandžaknak semmi köze ne legyen Belgrádhoz és Titogradhoz, Ljaljic kije­lentette, hogy mint politikai realisták, el­fogadják a belső határok sérthetetlensé­gét. (Tanjug) Magyar Szó A tél katasztrófát hoz Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának figyelmeztetése Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossá­ga figyelmeztetett arra, hogy az elkö­vetkező tél Bosznia-Hercegovina lakos­sága számára a fenyegető éhség és hi­deg miatt még nehezebb lehet a hábo­rúnál. Csupán a harcok megszünteté­sével és egy intenzív segélyprogram va­lóra váltásával akadályozhatják meg, hogy a tél következtében még több ha­lott és menekült legyen - áll a főbiztos­ság legújabb jelentésében, amelyet a volt Jugoszlávia területén levő mene­külteknek szentel. Bosznia-Hercegovinába jelenleg szá­razföldön Zágráb, Belgrád és Split irá­nyából érkezik segély. Július elsejétől augusztus 19-éig legtöbb segély Splitből érkezett. Bosznia központi és nyugati részeire szállították, elsősorban Szaraje­vóba, Mostarba, Prozovba, Zenicába, Maglajba és Vitézbe. Zágrábból ugyan­ebben az időszakban a köztársaság északnyugati részére, valamint az ENSZ védelme alatt álló területekre mintegy 246 tonna segélyt szállítottak. A Mene­kültügyi Főbiztosság konvojai Horvátor­szág fővárosából Banjalukába, Bihacba, Okučaniba, Kninbe és Topuskóba jutot­tak el. Belgrádból a Menekültügyi Fő­biztosság kamionja Kelet-Boszniába szál­lítja a segélyt. Július elsejétől augusztus 18-áig a JSZK fővárosából ebbe a körzet­be a Menekültügyi Főbiztosság 487 ton­na segélyt szállított el, elsősorban élelmi­szert és gyógyszert. Ugyanebben az időszakban a szaraje­vói repülőtérre 787 repülőgép szállt le, összesen 8464 tonna segéllyel. Legtöbb repülőgép Franciaországból és Német­országból érkezett, ezenkívül az USA- ból, Nagy-Britanniából és Olaszország­ból. Kanada 79 repülőgépet küldött, az ENSZ 36-ot, Belgium 27-et, Svédország 23-at, Törökország és Dánia pedig 21- et. Segélyt küldött még Hollandia, Gö­rögország, Kuvait, Norvégia, Portugália, Szaúd-Arábia, Spanyolország és Tuné­zia. (Tanjug) „Az intézkedések kedvező eredményei” Sajtóértekezlet a szerb kormányban A szerb kormány a gazdasági blokád következményeinek enyhítésére tett júli­usi intézkedései az utóbbi két hónapban a gazdasági élet csaknem minden lénye­ges területén kedvező eredményeket hoztak, jelentette ki a tegnap megtartott sajtóértekezeten Milovan Živković, a Szerbiai Statisztikai Intézet vezérigazga­tója. Legjobb eredményeket az infláció megfékezésében ért el a kormányt. A jú­niusi 107 százalékos infláció után július­ban már csak 62,5 százalékos volt, au­gusztusban pedig még kisebb, 42,4 szá­zalékos. A kormány intézkedéseinek célja, hogy a kiskereskedelmi árak havi növe­kedését már októberben mintegy 20 szá­zalékra csökkentse. Természetesen ez továbbra is hiperinfláció, de a blokád és szankciók következtében létrejött hely­zetben mégis eredménynek könyvelhető el. A szigorú árellenőrzési rezsim követ­keztében mérsékeltebb lett a drágulás is. A köztársasági kormány a termékek árá­nak kb. 50 százalékát ellenőrzi. Az ellen­őrzött árak augusztusban 36,5 százalék­kal emelkedtek, az ellenőrzésen kívüli árak pedig 51,1 százalékkal. A keresetek kifizetéséről szóló tör­vény is elfogadható eredményeket ho­zott. A keresetek 53,1 százalékkal növe­kedtek. Ennyivel igazították ki a nyugdí­jat is. A vállalatok azonban a törvény ál­tal jóváhagyott összegnél kevesebbet fi­zetnek ki, nyilvánvaló, hogy nincs pénz a nem megkeresett személyi jövedelem kifizetésére. A gondot az okozza, hogy a keresetek lassabban növekszenek, mint az árak. A gazdaságban dolgozók kere­sete reálisan 50 százalékkal, a társadalmi tevékenységekben dolgozók fizetése pe­dig 60 százalékkal marad le az árak nö­vekedése mögött. Ez súlyosan befolyá­solta a dolgozók életszínvonalát, más­részt azonban hozzájárult ahhoz, hogy némileg csökkenjen az inflációs nyomás. Az utóbbi hét hónapban a gyáripari termelés mintegy 14 százalékkal csök­kent. Júliusban a termelékenység a tava­lyi időarányoshoz viszonyítva 30 száza­lékkal csökkent. Milovan Živković azonban nem bo­rúlátó. Véleménye szerint megtörtén­het, hogy a tavalyinál csupán 26 száza­lékkal kisebb termeléssel zárjuk az évet. Mivel a gazdaságpolitika fenti terüle­tein a köztársasági kormány független, a pénzpolitikában együttműködésre van szükség a köztársaság és a szövetségi ál­lam között. Ez természetesen nem jelen­tett akadályt abban, hogy a felesleges pénz forgalomból való kivonásával meg­fékezzék a deviza feketeárfolyamának növekedését és legalább részben egyez­tessék az áru- és pénzfolyamatokat. (Tanjug) Tanévkezdés Kosovóban is? Ma reggel kiderül, ki gátolja és ki bojkottálja az oktatást megtudja majd, ki gátolja az oktatást és ki bojkottálja. Az albán nyelvű párhuzamos okta­tási intézmények képviselői ezzel köz­vetve azon elvárásuknak adtak hangot, hogy a hivatalos szerb hatóságok, amely alatt elsősorban a rendőrséget értik, meggátolják az albán nyelvű ok­tatás kezdetét. Az albán nyelvű oktatást egyébként az 1990-ben meghozott ko­­sovói tervek és program alapján foly­tatják, ami azt jelenti, hogy a Szerb Köztársaság alkotmányát és törvényeit mellőzve. Mi megkíséreljük eszmecserével visszakapni oktatási intézményeinket, de ha ez nem sikerül, kihasználjuk a polgá­rok azon készségét, hogy a tanítás folyta­tódjon, így folyamatossága nem forog veszélyben, jelentette ki tegnap az újság­íróknak Halim Hiseni, akit úgy mutat­tak be, mint a hivatalosan egy évvel eze­lőtt megszüntetett kosovói pedagógiai intézet igazgatóját. A sajtóértekezlet részvevői megerősí­tették, hogy tavaly a kosovói iskolák 95 százalékában lehetővé tették az albánok számára a tanítást, majd ellentmondásba keveredtek, és azt állították, hogy 115 ezer diák magánlétesítményekben ta­nult. Elhangzott, hogy az albán fél elvben egyetért a javaslattal, hogy osszák el az iskolai létesítményeket, de véleménye szerint annak alapján kell létrehozni az elosztási mérleget, hogy ki mennyit fek­tetett be a létesítmények építésébe. Más­szóval arra utalnak, hogy az albánok fi­zették a legtöbb helyi járulékot iskolák építésére, ezért a tulajdonjog őket illeti meg. A tartományi oktatásügyi titkárság álláspontja mindezzel kapcsolatban rö­vid és világos: a Szerb Köztársaság alkot­mánya és törvénye értelmében szavatol­ják a nemzeti kisebbségek, így az albán kisebbség számára is az anyanyelvű ok­tatást, de csak a köztársaság törvényével összhangban. Nem engedik meg azt, ami ellentétben áll az általános és közép­iskolai oktatásról szóló törvénnyel és az egységes köztársasági oktatásügyi terv­vel és programmal. (Tanjug) A kosovo-metohijai oktatásügyben uralkodó zavaros helyzet a jelekből ítél­ve az új tanévben is folytatódik. A koso­­vói albánok szervezeteinek képviselői, akik oktatási tevékenységet folytatnak, a tegnap Pristinában megtartott sajtóérte­kezleten kijelentették, hogy ma reggel nyolc órakor az albán általános és kö­zépiskolás diákok eljönnek az iskolába, azzal a szándékkal, hogy megkezdődjön a tanítás. A nemzetközi nyilvánosság így Ma folytatják a kerekasztalt Az SZMM nem vesz részt többé Ma kellene folytatódnia a szerb kormányban a hatalom és az ellenzék kerekasztal-beszélgetésének a rendkívüli szövetségi választásokról. A köztársasági kormány, a hatalmon levő párt és a parlamenti ellenzék képviselői megbeszélésének második fordulóját ott folytatják, ahol abbahagyták tíz nappal ezelőtt - az első megbeszélésen csak arra vonatkozóan sikerült a részt­vevőknek megegyezniük, melyek a vitás kérdések. Bizonyta­lan maradt hogy, a kerekasztal résztvevői mely választásokról beszélgetnek, hogyan hozzák meg a határozatokat, egységes kerekasztal hozza-e meg a döntéseket, vagy a munka négy cso­portban folyik-e (ahogy a kormány javasolta), kötelező érvé­nyűek lesznek-e a kerekasztal határozatai stb. Egyes dilemmákat azonnal megszüntettek. A hatalom kép­viselői a kezdet kezdetétől világosan tudomására hozták a töb­bi résztvevőnek, hogy kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy a kerekasztal nem helyezkedhet a rendszer meglevő in­tézményei fölé. Ez volt az oka annak, hogy az egyik résztvevő, a Szerb Megújhodási Mozgalom tegnap bejelentette, hogy töb­bé nem vesz részt a kormánnyal folytatott megbeszéléseken. Nebojša Maljkovic, a kormány alelnöke ígéretet tett, hogy a mai értekezletre elkészíti a kormány javaslatainak szövegét a nyílt kérdésekkel kapcsolatban. A dilemmák egy részét a szövetségi kormány kerekasztal­­beszélgetésén is eloszlatták. A szerb kormány képviselőinek egyes felszólalásai megvilágították a Božović-kabinet, a válasz­tások politikai és jogi előfeltételeivel kapcsolatos álláspontjai­nak egy részét. Rámutattak, hogy a szerb kormány nem hajlik a tisztán proporcionális választási rendszer felé - amit az ellen­zéki pártok szorgalmaztak -, és a kombinált modell a legtöbb, amit hajlandó elfogadni. A szerb kormány képviselői ezenkí­vül diszkréten közölték, hogy nem hatalmazták fel őket, hogy automatikusan vállalják a kötelezettségeket, amelyeket akkor kell vállalniuk, ha a szövetségi kerekasztal mellett döntenek. A jelekből ítélve az egyik legvitatottabb kérdés lesz ez. Sen­ki sem fogalmazta meg eddig pontosan a köztársasági és szö­vetségi szintű kerekasztalok hatáskörét, sem pedig az egymás iránti viszonyát. Ez természetesen nem véletlen, tekintettel ar­ra, hogy még nem határozták meg rendszerszerűen a köztár­sasági és szövetségi törvényalkotás és hatalom viszonyát sem. Mindezek következtében még bizonytalanabb a mai köztársa­sági kerekasztal tartalma és kimenetele. „SEMMIRE SEM KÖTELEZŐ POLITIKAI TRIBÜN” A Szerb Megújhodási Mozgalom tegnap közölte, hogy azért nem vesz részt többé a köztársasági kerekasztal munkájá­ban, mert a köztársasági kormány megtett mindent annak ér­dekében, hogy a világosan meghatározott hatáskörrel rendel­kező kerekasztal helyett semmire sem kötelező politikai tri­bünt hozzon létre. A párt hangsúlyozta közleményében, hogy az ilyen meddő és megalázó találkozások csupán leplezésként szolgálnak az önkényes, dacos és Szerbia számára végzetes te­vékenységnek, ezért a párt nem hajlandó tovább részt venni még egy csalásban. A kerekasztal csoportokra való felosztása, valamint az, hogy a kormány alakíthatja, szűrheti, elfogadhatja vagy vissza­utasíthatja a kerekasztal határozatait, még egy bizonyítéka an­nak, hogy a szocialistákkal csak a tévedés útján haladhatunk együtt, és Szerbia demokratikus átalakítása az egyetlen dolog, amire ők nem készek, még az általános tönkremenés árán sem, áll a közleményben. Amíg a köztársasági kormány nem fogad el egy olyan kerekasztalt, amelyen a dokumentumokat és törvényeket közvetítők nélkül fogadják el, az SZMM kitart álláspontja mellett, és úgy véli, hogy Szerbiában semmi sem változik, és a politikai viszonyok a további kockázatos konfron­tációk felé haladnak. (Tanjug) 1992. szeptember 1., kedd MACEDÓNIA Általános pedagógussztrájk Macedóniában ma nem kezdő­dik el a tanév. Ehelyett az általá­nos és középiskolai tanárok és ta­nítók, valamint az óvónők általá­nos sztrájkba lépnek. Erről tegnap döntött a macedón oktatásügyi dolgozók szakszervezete. A szak­­szervezet követeli, hogy a tanárok fizetését, ami most átlag 40 000 dénár, 140 százalékkal növeljék. A pedagógusokkal együtt a köztársaság művelődési intézetei­nek dolgozói is sztrájkba lépnek, akiknek a keresete szintén jóval a létminimum alatt van. A szakszervezet rámutatott, hogy az általános sztrájkra rákény­szerültek, mivel a köztársasági kormány többszöri figyelmeztetés után sem volt hajlandó megérteni és elfogadni indokolt követelései­ket. Dimitar Bajaldzsiev oktatás­ügyi miniszter szolidaritást vállalt a pedagógusokkal, és benyújtotta lemondását, a tanítók és tanárok azonban ezzel nem értettek egyet. Kérik a minisztert, vonja vissza le­mondását, és tartson ki mellettük a végsőkig. Ugyanakkor hangsú­lyozták, hogy az oktatásügyben uralkodó helyzetért a kormány más tagjai felelősek. (Tanjug)

Next