Magyar Szó, 1993. január (50. évfolyam, 1-29. szám)
1993-01-12 / 10. szám
1993. január 12, kedd A nirvána szankszkrit szó, jelentése: kialvás. Ahogyan kialszik a gyertya lángja, ha nincs miből táplálkoznia. Maga a szó a teremtett világból való kilépésre utal, annak ellenére, hogy a nirvána csak e kilépés (kialvás) után következik. A kifejezés mégis pontos, hiszen a szó is kialszik ott, ahol a nirvána kezdődik. Mert ha átéled is és beszélsz is róla, a nirvána valójában mégis elmondhatatlan. Téved, aki kérdez, de aki felel, az is téved. Hiszen a kettősség (szamszára) világában élők számára hogyan is lehetne beszámolni az EGY-ség világáról, ahol nincsen sem születés, sem halál, sem jóllakás, sem éhezés, sem beszéd, sem hallgatás. Mert a nirvána az a csend, ahol minden hang együtt van elválaszthatatlanul; ahol minden határ, minden elválasztás érvénytelen. Ezért ha e csendbeszéd egységet gondolattal és szóval megbontod... az nem a nirvána. De nem az emberi tudat a kevés, hogy elmondja, hogy megértse, hanem a nirvána lét és öntudat több, magasabb és más. Egészen más. Nincs rá szó. Ismeretes, hogy a klinikai halálból újraélesztett emberek milyen hihetetlen nehézségekkel küzy...................... denek, amikor kifejezéseket keresnek olyan másvilági élmények elmondásához, amelyekhez nincsenek szavaink - pedig ők csupán a szomszédos létsíkra pillantottak be. A nirvána azonban még beljebb van, sokkal beljebb. Ez a legbelső sík (szféra). A centrum. Jele: a pont. A lét megnyilvnulási küszöbén túl, a racionális és logikai megközelítésen messze túl. Túl mindenen, túl a szavakon is. És mégis! És mégis mesélni kell a nirvánáról és kérdésekkel faggatni a még oly megismerhetetlent, hogy a szó szerinti értelmezésből fakadó és világszerte elterjedt térelmélet (semmi, nemlét, megsemmisülés) ne okozzon több kárt. Hiszen a nirvána sokkal inkább bármi, mint megsemmisülés. És bár a nirvána elérhetősége olyan távoli még szinte valamennyiünk számára - mégsem mindegy, hogy e fejlődési távlat taszításában élünk-e csupán, mert nem szeretnénk megsemmisülni; avagy a Vonzásában, mert boldogságunk teljesedését reméljük általa. Annyit azonban elöljáróban mindenesetre el kell ismerni, hogy a nirvána bizonyos értelemben megsemmisülést is jelent. A tudatlanság, az önzés, az elkülönültség,a gyűlölet, az egyoldalúság és az anyagiság kialvását. Tehát csak kint, a gyötrelmes létforgatag, az ellentétek dialektikuskörforgó világa aspektusából megsemmisülés - ám egyúttal tökéletes felébredés és mindenné válás legbelül, benned, a középpont egyensúlyában, egyesültségében és megnyugvásában. A nirvána tehát - úgy tűnik - valójában kozmikus létmód, az istenember állapota. Ámde a mindent átölelő tudat megszerzése jelentheti-e a személyes kontinuitás elveszítését? Ez a kérdés nagyon lényeges. De mielőtt foglalkoznánk a nirvána csodáját csupán villanásnyi időre is át élők tapasztalataival - előbb gondolkozzunk csak logikusan! A szabad szuverén emberi lény választaná-e fejlődése végső céljául a nirvánát, ha teljesen elveszítené mindazt, amit önmagának tart, ha lénye megsemmisülne? A dalai egy alkalommal, csodálatosan derűs egyszerűséggel azt mondta, hogy nem vész el az „önazonosság” a nirvánában, mert ha elveszne, akkor inkább a szamszárát (az anyagi létformát) választaná. A teozófus C. W. Leadbeater arról ír A mesterek és az ösvény című könyvében, hogy a magasabb beavatások során a jelölt - ha csak egy múló pillanatra is - bepillantást nyer a nirvánasíkra. S habár az emberi tudat oly kevéssé alkalmas arra, hogy a nirvána - élményről beszámoljon, mégis roppant értékesek a beavatottak kísérletei, hogy megismertessék azt, ami nekünk mégis megismerhetetlen. Megtudhatjuk tőlük, hogy univerzális lét a nirvána - az öntudat a teljes kozmoszt átöleli - mégis, mindebben a közösséglétben nincsen semmi egyéniségvesztés. Az identitástudat változatlan. Az ember maga ugyanaz: emlékszik mindarra, ami mögötte van. Emlékszik mindegyik életére és halálára, lélekgyermeksége álmaira, fejlődése felnőttkorára, az élvezet és szenvedéspróbákra, külső és belső magatartására és an nak l'karmikus következmémmmnyeire. Emlékszik mindenre és mindenkire. Nem változik meg semmiképpen, csak... végre teljes lesz. Kiegészül. Egyensúlyba kerül. A lét legteljesebb intenzitására ébred... A létcsepp visszaérkezik a létóceánba, de nem megsemmisül benne, hanem maga is részesedik annak teljességében és kimeríthetetlen gazdagságában. Nem semmi lesz, hanem minden. A nirvána az elválasztó határok megszűnése. Az ellentétek önfeledt, mámorító egymást ölelése. Egésszé válás a legteljesebb tudat, szeretet és életközösség boldogságában. Az Arany Közép. A létezés egységre való végső felébredés, benned, a legbelső központ szintézisében, ahol minden. Egy. Ez az aranykor. A budhizmust tanulók számára a kalacsatva tantra a legnehezebb de ugyanakkor a legtökéletesebb meditációs forma. Ha azonban szabályosan alkalmazzák, akkor ez a legrövidebb út a teljes felvilágosodás eléréséhez, a nirvánához. Az egyébként tizenkét napig tartó tömeges összejövetel az utolsó három nap alatt a négy óra hosszat tartó meditációs gyakorlatok végrehajtásával kulminál, amelyet személyesen a dalai láma vezet. A kalacsalva tantra a mandala elnevezésű képre összpontosít, amely egy 722 Buddha figurával kitöltött képzeletbeli várat jelképez. A dalai láma azt követeli a meditálóktól, hogy vegyék át Buddha szerepét és kíséreljenek meg bejutni a mandalába. Ő maga vezetőként viselkedik, aki az utat mutató színek, szimbólumok és Buddha-figurák leírását vállalja. Mindez a létezés külső és belső ciklusait jelképezi, amelyet a buddhistáknak kötelezően végig kell járniuk a nirvánához vezető úton. A dalai láma szerint „mindez hozzájárul a világon uralkodó sötét és gonosz erők elűzetéséhez”. A nirvána a summum bonum: békesség, otthonlét, megnyugvás, egyensúly, felszabadulás, üdvteljesség, alkotás, derű, gyönyörűség- és mégis titok. Ez mindnyájunk végcélja - a nirvána az istenvalóság távlata: a legigazibb éberség, azaz létintenzitás, „mindentudás”, eleven fényvilág, szentség, világosság, szellemi és mindenhatóság. Érte érdemes fáradozni és áldozatokat hozni. Ezért hát ébredjél, munkálkodj és keress: a nirvána közelebb van hozzád, mint gondolnád! Közelebb a tenyerednél. A Szíved legbelsejében van. Ne ott keresd, ahol rejtett szálakon összefüggsz mindennel még beljebb. Legbelül, a világ közepén, ahol egy vagy a mindenséggel és mégis a legvalódibb önmagad. S ha egyszer majd eléred, nem leszel egyedül, mert minden lény ott van, kivétel nélkül és öröktől fogva. Benned vannak, s te őbennük. Szeresd hát őket, válogatás nélkül és mindig, ismerd el bennük önmagadat! - a nirvánát csak így érheted el. • REJTETT DIMENZIÓK • AHOL A PÁRHUZAMOSOK TALÁLKOZNAK A nirvana Hol a nirvána? Ahol a kettő egy. Ahol a párhuzamosok találkoznak. Látszólag nyugalom - valójában tett. Látszólag csend - valójában minden hang együtt. Látszólag távol - valójában benned van. (Az angyal válaszol) Ha két vagy három főcsakrával egyszerre sugározza terapeuta, az extraszensz megfigyelései szerint a sugárnyalábok rögtön a testből való kilépésük után egybeömlenek, és egyetlen szélesebb energiasugár formájában jutnak el a beteg szervig. Ha viszont még több főcsakrát aktivizál egyszerre a terapeuta, az energiák előbb behúzódnak a közonti csatornába, itt egyesülnek, és a fejtetőn lévő ötedik csakrán közösen lépnek ki. A klasszikusnak nevezhető bioenergiás kezelés során általában 5-20 alkalommal kezelik a beteget azonos időközök elteltével (1-7 naponként). Ennek az eljárásnak van néhány hiányossága - Ljubiša Stojanović megfigyelése szerint a legkifejezettebb az, hogy a beteg az egyes kezelések után jobban érzi magát, de később ismét csökkenni kezd a megbetegedett szerv energiatelítettsége, és bizonyos szint alá történő süllyedése után kiújulnak a panaszok. Ennek kiküszöbölése érdekében Ljubiša kidolgozott egy módszert, az ún. intenzív terápiát, amikoris minden alkalommal radiesztéziás úton meghatározza a következő kezelés időpontját, azaz sohasem történhet meg, hogy a beteg szerv energiatelítettsége 100 % alá csökkenjen. Ez lenne talán az ideális ezelési mód, hiszen sokkal hamarabb elérhető a teljes gyógyulás, csak a gyakorlati megvalósítása ütközik nehézségekbe, mivel a betegség elején rendkívül gyakran kellene a kezeléseket megismételni, és a terapeutának éjjel-nappal üzemben kellene lennie. Különösen ha több betege is van. Egy újabb lépésként Ljubiša megpróbált olyan automatizmust kidolgozni, amelynek jóvoltából a sugárzás szükség szerint, a terapeuta intézkedése nélül is beindul! Próbálkozását siker koronázta, és az automatikus sugárzás hatékonyságát radiesztéziás mérésekkel is kimutatta. Ezt az eljárást a terapeuta fénygömböcskéje irányítja (melyről később részletesen szólunk), a harmadik szeme közvetítésével. Efféle paranormális utasítást kell adni a gyakorlati megvalósításához: „Utasítom paranormális képességeimet, hogy aktivizálják csakrasugárzásomat avégett, hogy X. beteg szerv bioenergia-telítettsége ismét az optimális szintre emelkedjen, amint 100 %-os szint alá süllyed.” Ezt az eljárást egyébként bárki elvégezheti, aki elérte a 15 egységnyi sugárzóképességet, és sikerült legalább az egyik csakráját aktivizálnia. Hogy egyáltalán hogyan válhat valaki bioterapeutává, arról részletes útmutatást kaphatnak az érdeklődők a szerző második, a Bioenergia - a csakrákkal való gyógyítás technikái című könyvéből, valamint számos szemináriumán is meghallgathatták. .Arról van ugyanis szó, hogy mindenki rendelkezik bizonyos sugárzóképességgel, csakhogy ez születésünk pillanatától kezdve szimbolikus nagyságú, és ekkora is marad egész életünkben, ha nem fejlesztjük. Ha viszont aktivizáljuk ezt a képességünket, akkor fokozatosan eljuthatunk egy bizonyos egyéni maximális értékig, amelyet genetikailag adott szintnek, lehetőségnek nevezhetünk. A bioenergiás kezelést et minden esetben radiesztéziás diagnózisnak kell megelőznie (százalékos diagramm segítségével), és minden további lépést is legajánlatosabb radiesztéziás úton meghatározni. Ljubiša Stojanović egyik fontos további felismerése a nominális aura modelljének kidolgozása volt, amely egyúttal megvilágítja a betegségek kialakulásának „mechanizmusát” abban az esetben, amikor a negatív érzelmek és a stressz hatások ássák alá egészségünket. Mert mi is történik szervezőesetben se maradjon energia nélkül, és a saját auránkból érkezik az utánpótlás, mégpedig az egyes rétegeiben elhelyezkedő különleges pontokról, az ún. ellipszoidokból, amelyek különösen gazdagok bioenergiában. Márpedig testi-lelki egészségünket éppen az ezekben az ellipszoidokban lévő energiaszint határozza meg. Ha a telítettség megfelelő szintű, a szervek egészségesek és viszont. Egyébként minden egyes szerv összes betegségéért megfelelő ellipszoid felelős. Ezek az ellipszoidok az 1, 2., 3., 5.,, 7., 9. és 10.aurarétegben helyezkednek el, tehát a 4., 6. és 8. réteg nem tartalmaz ilyeneket. Mi történik, amikor az agyban leesik a bioenergia-szint? Megkezdődik a pótlás az aura első rétegéből; természetesen az ellipszoidok összenergiájának csupán bizonyos része ömleszthető át. Ha folytatódik az agy energiaszintjének lemerülése, akkor kerülnek sorra a második réteg ellipszoidjai, és ha ezek is kimerültek, akkor a harmadikéi, és így tovább. Hogy mely aurarétegig jut el ez a folyamat, az attól függ, milyen arányú az energiaveszteség az agyban. Tíz százalékos energiaveszteség az első réteg ellipszoidjait veszi igénybe 30 százalékos a másodikét, és így tovább. A tizedik réteg csak akkor kerül sorra, ha nullára csökken az agy bioenergiaszintje. Nominális aurának azt a legtávolabbi (legmagasabb sorszámú) auraréteget nevezzük, amely adott esetben ellipszoidjaiból energiával látja el az agyat. Mivel a negatív érzelmek általában nagyon tartósak, az összes bioenergia-felesleg eltávozása után az elsőtől a nominális aura ellipszoidjaiig tovább csökken az agy energiaszintje. Ezért „bevetésre” kerül a nominális aura ellipszoidja által képviselt szerv is, amelyből előbb az ellipszoidba, majd közvetlenül az agyba áramlik az energia. Sejthetjük, hogy mindennek mi lesz a következménye: ha jelentős mennyiségű energia távozik a szervből (sokszor még a környező szervekből is), megbetegszik. Ljubiša Stojanovic tehát pontos energiamagyarázatot ad a negatív gondolatok, érzelmek betegségkiváltó szerepére; természetesen a betegségek külső tényezők, sérülések vagy káros sugárzások hatására is kialakulhatnak. Noha például a meghűlés is leginkább a bioenergia-szint szempontjából legyengült szervezettel tud elbánni. Betegségeink jó részét tehát lelki tényezőkre vezethetjük vissza, ide tartoznak a különféle lelki traumák és stresszhelyzetek is, amelyek alól nemigen bújhatunk ki. A kutatópáros mindebből kiindulva, pontos radiesztéziás mérésekkel áttekintést is készített arról, mely negatív érzelem mely aurák ellipszoidjai révén vált ki megbetegedést (általában 2-5 rétegre „veszélyes” egy-egy érzelem). A súlyosabb és komplikáltabb betegségek a magasabb sorszámú aurában keletkeznek, különösen a tizedikben. A legrosszabb kombináció a tizedik és az ötödik réteg egymás utáni „meghibásodása”, amiben általában az agresszívabb negatív érzelmek, mint például a hatalomvágy, gyűlölet vagy a féltékenység a ludas. Kevésbé súlyos következményekkel járnak viszont a passzívabb érzelmek, például a szomorúság, szerelmi bánat, elégedetlenség - ilyenkor előbb az ötödik, majd a tizedik aura károsodik. A közhiedelemmel ellentétben ezeknél is „veszélytelenebb” érzés a félelem, amely csupán a 2. és 3. aurát üríti ki... KRAUSZ Magda EZ NEM EGY KAOTIKUS, VARÁZSPÁLCÁS VILÁG... (2.) A fénygömböcskétől a nominális auráig,a természetes és mesterséges gyógyenergia-forrásoktól a bioenergia törvényéig - Ljubiša Stojanovic felfedezéseiünkben, auránkban a negatív érzelmek, például a féltékenység, szomorúság, gyűlölet stb. hatására? Ezek az érzelmek olyan energiát képviselnek, mely az agyban a bioenergiával érintkezve neutralizálódik, sőt megsemmisíti a bioenergiát. Mivel pedig az efféle energiák leginkább hosszan tartóak, a neutralizálódott energia helyére újabb és újabb mennyiségek érkeznek, amelyek újfent elbánnak az újonnan beáramlott bioenergiával is. A bioenergia természetes pótlása azonban igen lassan történik, úgyhogy az agyban lassan a normális működéshez szükséges szint alá süllyed az energiatelítettség. A bölcs természet azonban gondoskodik róla, ho a legfontosabb szervünk ilyen Magyar Szó Szerkeszti: Bagi János Raul Antonnak, a tűz tanítójának előrelátásai az 1993. évre-JANUÁR Január 10-én rendkívül nehéz három sorsdöntő hónap kezdődik számunkra. Ugyanis, e hó 10-étől február 10-éig a negatív nyíl uralkodik, amely a háborút, a levegőből való támadást hoz magával. A nyíl mélyütéseket idéz majd elő a hazai politikai színtéren uralkodó viszonyokban. A világgal való párbeszédünk is sokkal gorombább és piszkosabb lesz az eddiginél. De mivel a nyíl váratlanul irányt is változtathat, megtörténhet, hogy a harcok és az ellenségeskedések minden szinten megszűnnek és tartós béke áll be az egész térségben. Hogyan lehetséges mindez? A következőképpen: 1993. július 10- éig tart a „pozitív találékonyság” éve. Ez pedig a barátkozás, a felvirágzás, pénz és a gazdaság időszaka. Tehát ha az idő erejével összhangban tevékenykedünk, fantasztikus eredményeket érhetünk el. Ez az erő a barátság, politikai téren pedig az a szilárd koalíció, amely főleg a nagy célok megvalósítására alkalmas. Ebben a hónapban még minden embernek óvakodnia kell a sebesüléstől, a tűzfegyvertől és a gerincsérülésektől. (Folytatjuk) Százalékos diagramm az energiatelítettség radiesztéziás mérésére HELYREIGAZÍTÁS Múltkori számunk keretes közleményébe sajnálatos hiba csúszott. Ljubiša Stojanovic magiszter könyveit, gyógytalizmánját és összpontosítókorongját a 021/31-269-es telefonszámon lehet megrendelni. Olvasóink és a szerző elnézését kérjük. 11