Magyar Szó, 1993. február (50. évfolyam, 30-57. szám)

1993-02-01 / 30. szám

1993. február 1., hétfő „Rossz terv nem lehet sikeres” (Folytatás az 1. oldalról) Sem a Fehér Ház, sem a State Department nem fűzött kommentárt szombat délután a genfi fejleményekhez. Hivatalosan azzal magyarázták tartózkodásukat, hogy még tanulmányozniuk kell a szóban forgó dokumentumokat, amelyek állítólag csakénteken érkeztek meg Washingtont. A két említett hivatalban dolgozó újságírók azonban megtudták az elnök és a külügyminiszter magas rangú képviselőitől, hogy az USA genfi összekötő irodája már korábban előadta a két közvetítőnek az amerikai fenntartásokat. Warren Christopher külügyminiszter már szenátusi meghallgatása sorána független álláspontra helyezkedett egykori főnökének, Cyrus Vance-nek (Carter volt elnök külügyminiszterének) genfi próbálkozásaival kapcsolatban. Amikor Joseph Biden, Delaware szövetségi állam demokrata szenátora (hosszabb ideje aktív figyelemmel kíséri a balkáni fejleményeket) megkérdezte tőle, nem tartja-e „kissé bizarrnak”, hogy olyan személyek egyenjogú részvételével folynak nemzetközi tárgyalások, akiket az Egyesült Államok kormánya hivatalosan és nyilvánosan háborús bűnök elkövetésével vádolt meg, Christopher így válaszolt: „Nem hiszem, hogy megengedhetjük magunknak, hogy kizárólag ezekre a tárgyalásokra támaszkodjunk. Azt hiszem, független álláspontot kell képviselnünk Boszniával és a volt Jugoszlávia többi köztársaságával kapcsolatban, mert túl nagy a tét ahhoz, hogy csakis a genfi folyamatra hagyatkozzunk.” Első State Department-beli munkanapján Christopher szóvivője kijelentette: „A külügyminiszter kételkedik abban, hogy a válság megoldására irányuló nemzetközi erőfeszítés sikeres lehet.” Christopher ma New Yorkba utazik, hogy megismerkedjen Butrosz Gáli főtitkárral. A találkozót még a genfi megfeneklés előtt betervezték. Butrosz Gáli politikája több kérdésben is eltér az amerikai meggyőződéstől. A Szomáliai visszavonulás ütemezését kellett volna tisztázni, akárcsak az Izraellel szemben felmerült esetleges szankciók ügyét. De így valószínűleg elsősorban a balkáni háború kérdése fog dominálni. Az Egyesült Államok törvényhozásában nem haboztak elítélni a genfi közvetítő elképzeléseit. Frank McCloskey indianai demokrata szenátor azzal vádolja Vance-et, hogy nyomásgyakorlással próbálja elfogadtatni azt a tervet, amely a „megalkuvás stratégiájára” épül, és amelynek „az a célja, hogy meghiúsítsa Clinton elnök bármilyen kezdeményezését, amellyel esetleg szembeszállhatna a szerbekkel, népirtásra alapuló agressziójuk szentesítése helyett”. A múlt hét végén egyébként a fegyveres erőkkel foglalkozó bizottság előtt az amerikai vezérkar képviselői kifejtették: mind a fegyverszállítási tilalom megoldását, mind a repüléstilalom betartását ellenzik, mert egyik sem jelentene „igazi változást”. Bill Clinton kormánya valóban egyre nehezebben alakíthatja ki Balkán-politikáját, ha egyfelől az ENSZ-ben ellenkező irányú erők hatnak, másfelől az amerikai fegyveres erőkben újra erősödik az USA aktívabb fellépésével szembeni ellenállás. PURGER Tibor Washingtoni dorgálás Tel-Avivnak Ezzel Izrael megkímélné Washingtont attól, hogy az ENSZ-ben vétót emeljen a BT esetleges, a zsidó állammal szemben javasolandó szankciói ellen. Warren Cristopher amerikai államtitkár a hét végén telefonon beszélt Rabinnal, és egyebek között elmondta azt is, hogy az esetleges vétó rombolná az USA tekintélyét, de hosszabb távon káros következményekkel járna Izraelre nézve is. A lépést az arab országok úgy is értelmezhetnék, hogy Clinton elnök Izrael állam érdekeit helyezi előtérbe, s ezért, ha az USA azt akarná a jövőben, hogy az arabok is részt vegyenek a béketárgyalásokon, engedményeket kellene tennie. Kétségtelen, hogy az izraeli kormány döntése mintegy 400 palesztin deportálásáról kellemetlen helyzetbe sodorta Clinton elnököt. Egyes hírmagyarázók szerint Washington és Tel-Aviv most közös erőfeszítéseket tesznek, hogy megmentsék becsületüket. (Tanjug) Az amerikai kormány az elmúlt 24 órában Yitzak Rabin izraeli kormányfőt többször is felszólította, hogy tegyen határozottabb lépéseket az országból kiutasított palesztinok problémájának politikai úton történő rendezése felé. Irak békülne Tarik Aziz iraki kormányfőhelyettes tegnap azt nyilatkozta, országának nem áll szándékában semmilyen újabb támadást indítani Kuvait ellen, sőt normalizálni akarja kapcsolatait az öbölháborúban szerzett ellenségeivel. Arra a kérdésre, vajon Bagdad lemond-e a Kuvaittal szemben korábban támasztott területi követeléseiről, a politikus mindössze annyit válaszolt, hogy „ennek a mesének vége”. A brit tévének adott interjújában egyebek között azt is elmondta, az iraki vezetés az új amerikai kormányzattal újfajta kétoldalú kapcsolatokat szeretne kialakítani. Rámutatott arra, hogy Bagdadi eddig már sokat tett az ENSZ-határozatok teljesítéséért, s ezért az esetleges nézeteltéréseket Washingtonnal a határozatok megvalósításáról objektív és professzionális módon szeretné megvitatni, méghozzá a világszervezet védnöksége alatt. Azok az ENSZ-szakértők, akik az utóbbi napokban rutinjellegű ellenőrzéseket tartottak az iraki atomlétesítményekben, tegnap elhagyták Bagdadot. Vezetőjük az utazás előtt kijelentette, nem számít arra, hogy a BT enyhíti az Irakkal szemben bevezetett szankciókat, mindaddig, amíg Bagdad meg nem nevezi mindazokat a külföldi partnereket, akik támogatják az ország atomprogramját. Irak azonban erre egyelőre nem hajlandó. (Reuter) Magyar Szó Önkényesen távozott, hogy meggyilkolja Jelcint Moszkvában tegnap ismertették a személyazonosságát annak az embernek, aki merényletre készült Borisz Jelcin orosz elnök ellen. Ivan Vasziljevics Kiszlovról van szó, a hadsereg 24 éves őrnagyáról, aki Habarovszkban egy építész alakulat parancsnokának a helyettese. Kiszlovot jelenleg Moszkvában tartják fogva, és várhatóan a napokban egészségügyi és pszichiátriai vizsgálatnak is alávetik. A fiatal őrnagy december 26-án érkezett Moszkvába, egy ideig csavargóit, az éjszakáit rendszerint valamelyik vasúti pályaudvaron töltötte. A kihallgatáson azt is elmondta, azért hagyta el Habarovszkot, mert nem akart tovább a hadseregben szolgálni. Egy másik kihallgatáson azonban már azt vallotta, hogy meg akarta gyilkolni Borisz Jelcin orosz elnököt. A katonai ügyész máris három súlyos bűncselekménnyel gyanúsítja: gyilkossági kísérlet előre megfontolt szándékkal, terrorizmus és önkényes eltávozás az alakulatától. (Interfax) Sikerült elfojtani a zendülést Zaire-ból menekülnek a külföldiek Mobutu zaire-i elnök testőrgárdájának sikerült elfojtani a fővárosban, Kinshasában a minap kirobbant katonai zendülést. Tegnap óta viszonylagos nyugalom uralkodott a városban, ennek ellenére sok külföldi jobbnak látja idejében elhagyni az országot. A zair-i rádió jelentése szerint az elnökhöz hű elit alakulatok rendet teremtettek, és visszaállították a nyugalmat a fővárosban. A katonai lázadás ideje alatt az elégedetlen fegyveresek fosztogattak, raboltak. Az áldozatok számáról ellentétes hírek érkeztek, de bizonyosra vehető, hogy több mint 45 ember életét vesztette. Közben Belgium több száz katonát vezényelt a szomszédos Kongóba, hogy biztosítsák a Zaireban tartózkodó belga állampolgárok evakuálását. A francia tengerészgyalogosok tegnap megkezdték azoknak a külföldi állampolgároknak a kimenekítését az országból, akik a napokban tapasztalható zűrzavaros állapotok miatt a francia nagykövetség épületében találtak menedéket. Az országban tartózkodó mintegy ezer francia és háromezer belga állampolgár közül eddig csak 160 embert tudtak kimenekíteni. (Tanjug) KENYA Katasztrofális vasúti szerencsétlenség Legalább 140 ember életét vesztette, több mint 200-an pedig eltűntek Kenya eddigi legborzalmasabb vasúti szerencsétlenségében, amely szombaton következett be a Mombasa-Nairobi vonalon. A mentők tegnap közölték, hogy eddig mindössze két túlélőt találtak. A szerencsétlenség okáról szólva pedig elmondták, hogy a katasztrófa azért következett be, mert a szokatlanul nagy esőzések miatt egy folyó felett olyannyira megrongálódott a híd, hogy az nem bírta el a rajta áthaladó szerelvényt, és egyszerűen összeroppant. A kenyai hatóságok szerint az áldozatok száma még nem végleges. A mentés még nem fejeződött be, néhány napig még eltart. (Reuter) KÜLPOLITIKA 3 EK-külügyminiszterek Jugoszláviáról Brüsszelben az Európai Közösség külügyminiszterei ma kezdődő kétnapos rendes ülésükön egyebek között megvitatják az egykori Jugoszlávia területén kialakult helyzetet is. Az európai tizenkettek politiai bizottsága egy jelentést készített elő az embargó megszigorításáról és olyan újabb intézkedések bevezetéséről, amelyek a JSZK ellen irányulnak, és valószínűleg el is fogadják őket. Ez a bizottság egyébként az említett országok külügyminisztereinek javaslatára fogalmazta meg elképzeléseit. Mint ismeretes, az EK külügyminiszterei január 13-án, Párizsban megtartott rendkívüli értekezletükön teljes elszigeteléssel fenyegették meg Szerbiát és Crna Gorát, ha nem bírják rá a szerbeket a genfi béketerv elfogadására. A dán delegáció azonban úgy tudja, hogy a szóban forgó bizottság mindössze a lehetséges intézkedések listáját állította össze, de konkrét javaslatokat még nem fogalmazott meg. Az sem valószínű, hogy a külügyminiszterek már ma vagy holnap határozatot hoznának a hátrányosan megkülönböztető intézkedések megszigorításáról. Az sincs azonban kizárva, hogy a viták során a külügyminiszterek többsége nem helyezkedik más álláspontra, és mégis elfogadnak bizonyos határozatokat. (Tanjug) Kudarc vagy folytatás (Folytatás az 1. oldalról) Lord Owennak és Vance-nek azt a döntését, hogy Genfből New Yorkba költöznek át, és ott próbálják megoldani a boszniai problémát, ENSZ-diplomáciai körökben a svájci városban megtartott konferencia kudarcaként értékelik. Clinton amerikai elnök kormánya meglepődött Vance és lord Owen határozatán, amely azt tételezi fel, hogy a BT- ben találjanak megoldást a boszniai válságra. A New York Times lap értesülései szerint a két társelnöknek ez a határozata meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozta Washingtont, sőt arra kényszerítette, nyilvánítsa ki álláspontját arról, hogy támogatja-e a genfi béketervet, azt a tervet, amelyről több amerikai tisztségviselő kedvezőtlen hangnemben szólt. A Vence- és lord Owen-féle terv amerikai bírálói ugyanis úgy vélekednek, hogy ez gyakorlatilag megszünteti a bosznia-hercegovinai kormány legitimitását, és hozzájárul a köztársaság etnikai elven történő felosztásához, amit a szerbek már régóta sürgetnek. Warren Christopher amerikai államtitkár ma találkozik Vance-szel és lord Owennal, közölték a State Departmentban. A két politikus azért utazik New Yorkba, hogy a BT 15 tagállamának képviselőivel tájékozódó jellegű megbeszélést folytassanak. ATHÉN Ioannisz Verivakisz tábornok, a görög fegyveres erők vezérkari főnöke mindent megtesz azért, hogy az elkövetkező napokban meggyőzze az amerikai tisztségviselőket arról, hogy a NATO esetleges katonai intervenciója az egykori Jugoszlávia területén katasztrofális következményeket vonna maga után. Ha a NATO mégis a katonai fellépés mellett dönt, akkor ebbe nem lenne szabad bevonni egyetlenegy balkáni államot sem, beleértve Törökországot is, állítja egyik görögországi lap, MADRID. A spanyol véderőminisztérium elrendelte, hogy az ország egyetlen repülőhordozó hajóját helyezzék készenlétbe, hogy minden pillanatban elindulhasson az Adriai-tengerre, hogy az egykori Jugoszlávia területén állomásozó spanyol kéksisakosok segítségére lehessen. A hajó akkor hagyná el a kikötőt, ha tovább éleződne a helyzet, esetleg a külföld beavatkozna. A repülőhordozónak az lenne a feladata, hogy fedélzetére vegye a spanyol kéksisakosokat, végső esetben pedig katonai támogatást kellene nyújtania a veszélybe sodródott katonáknak. Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban egyébként 800 spanyol katona teljesít szolgálatot. Garcia Vargas spanyol véderőminiszter és Javier Solana külügyminiszter eddigi nyilatkozataikban már többször utaltak arra, hogy hazájuk nem fog közvetlenül beavatkozni a Balkán-félszigeten dúló háborúba. PÁRIZS. A Point című francia hetilap legutóbbi számában úgy véli, hogy nemcsak a szerbeket kell felelőssé tenni azért, ami a Balkánfélszigeten történik. Arra a kérdésre, hogy mit kell tenni, a cikk írója úgy próbál válaszolni, hogy mindenfajta külső katonai beavatkozás előtt a francia kéksisakosokat ki kell vonni a térségből, vagy legalábbis olyan vidékekre vezényelni át őket, ahol meg tudják védeni magukat. Ha pedig Clinton amerikai elnök beleegyezik abba, hogy felfügessze a Boszniával szemben bevezetett fegyverszállítási embargót, akkor az oroszok a szerbeknek fognak segítséget nyújtani. Mindenesetre a szárazföldi hadműveleteket el kell vetni, mert ha valamilyen sikert el is lehetne érni, az csak két hétig tartana, s utána gerillaháború bontakozna ki az expedíciós seregek ellen. BONN: - A német televízió egyik műsorában külföldi újságírók egy csoportja élesen bírálta a bonni kormányt. Szerintük ha Miloševićet és Karadžićot nemzetközi bíróság elé kell állítani, akkor ugyanezt meg kell tenni Helmut Kohllal és más németolitikusokkal is, mert hozzájárultak háború kirobbanásához Jugoszláviában. A jugoszláv hajók kapitányai a felelősek Amerikai tengerészeti attasé nyilatkozata Romániában Ivan Taborski amerikai tengerészeti attasé, az európai országok vámhivatalival együttműködő osztály képviselője a romániai Galád kikötőben szombaton éjjel azt nyilatkozta, biztosítékokat kapott az ukrán hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy az az öt hajó, amely az utóbbi napokban Jugoszlávia felé vette az irányt, s közülük néhány már meg is érkezett végállomására, nem ukrán kikötőkben vette fel a rakományát. Az egyik bukaresti napilap tegnap az amerikai tisztségviselő váratlan látogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy jelen pillanatban az ukrán kikötőkben egyetlen olyan hajó sem tartózkodik, amely Jugoszlávia felé kívánja folytatni útját. Taborski megjegyezte, hogy az embargó megsértéséért kizárólag a jugoszláv hajók kapitányait terheli felelősség, akik valamennyien szerbek. Elmondta még azt is, az országok nagy többsége azt akarja, hogy Románia szigorúan tartsa be a Jugoszláviával szemben életbe léptetett embargót. Taborski váratlan látogatása minden bizonnyal a jugoszláv kőolajszállító hajók körül felmerült bonyodalmakkal hozható összefüggésbe. A román lapok egyébként úgy tudják, hogy az elkövetkező napokban két ukrán kikötőbe ENSZ-megfigyelők érkeznek, hogy segítséget nyújtsanak az ENSZ-embargó megvalósításához. (Tanjug) Ítéletidő a Kaukázusban A Kaukázus vidékén az utóbbi napokban több lavinaomlás történt, mintegy negyvenen életüket vesztették Észak-Oszétiában, Grúziában és Dél-Oroszországban. Szergej Sojgu, a moszkvai kormány egyik tisztségviselője azt is elmondta, hogy a lavinák a múlt héten szerdán okoztak a legnagyobb pusztításokat. Azóta több mentőalakulat szállt ki, és 17 holttestet emeltek ki a hó alól. Egyes becslések szerint további 19 személyről tételezhető fel, hogy betemette őket a lavina. Észak-Oszétiában két helyen 44, illetve mintegy 150 embert temetett be a hóvihar. Az úton rekedt emberekhez az ítéletidő miatt a mentők helikopterei még mindig nem érkeztek meg. A grúziai kormány képviselője arról számolt be, hogy egy falu lakosságát ki kellett telepíteni a lavinaveszély miatt, ez azonban már öt ember életébe került. Grúzia és Örményország határán is a hó fogságába került mintegy 150 gépkocsi. (Reuter)