Magyar Szó, 1993. szeptember (50. évfolyam, 237-266. szám)
1993-09-01 / 237. szám
2 KÜLPOLITIKA ia Az Amerika Hangja rádió londoni tudósítója mérlegeli, hogy a boszniai felek közül kinek milyenek az esélyei, s megállapítja, mivel csak a szerbek adták maradéktalan beleegyezésüket a béketervbe, az ő szénájuk áll a legjobban. A horvátoknak módosítási javaslataik vannak Mostar viszonylatában, mert azt szeretnék, ha a hercegovinai város lenne újonnan kikiáltott köztársaságuk székhelye, másfelől nem értenek egyet vele, hogy az EK ideiglenesen protektorátusává tegye meg. A muzulmánok parlamentje a térképekre nemet mondott, de közölte, hogy hajlandó a további tárgyalásokra. Az egyik angol lapra hivatkozva az amerikai tudósító azt írja: „a bosnyák muzulmánok nem hajlandók szembenézni a tényekkel, hogy elfogadják a realitásokat és ez még inkább irritálja a két közvetítőt”, Stoltenberget és Owent. A világszervezetben most a leghivatalosabb tényezők is a büte helyreállításának legfőbb kerékkötőit a muzulmánokban látják. A most közkézen forgó okmány alapgondolatát valahogy így lehetne összegezni: feledjétek el, hogy ki kezdte a háborút, a muzulmánok azok, akik most semmit sem tesznek, hogy végre vége legyen már. Stoltenberg közölte, ha mindhárom fél elfogadja, akkor az objektíve létező nehézségek ellenére a világ összefog és megszervezi, hogy a tervet keresztül is vigyék. A muzulmánok azonban jogosan tartanak attól, hogy ez a köztársaság teljes és végérvényes feldarabolását szentesítő okmány, s hogy mint ilyen csak bevezed a szerb rész Szerbiához, a horvát rész Horvátországhoz való csatlakozását. Ezért sürgetnek minden eddiginél egyértelműbb nemzetközi garanciákat, hogy ez nem fog bekövetkezni. A szerbek taktikája most a mértékletesség. Helyzetelemzők szerint a legügyesebb taktikát a szerbek csinálták, mert hisz a brutális agresszor szerepe helyett, amit a kezdetben átszottak, most már olyan bérgalamb szerepét játsszák, amely nemhogy ellensége, hanem egyenesen az Nyugat barátja. Más kérdés azonban az, hogy mennyire lesznek rugalmasak a szerbek, amikor majd esetleg területeket kell visszaadniuk. A győztes általában nem szokott területet visszaadni. Előrejelzések szerint a szerb fél most „maximális mértékletességet” fog tanúsítani, a háttérben meghúzza magát és a kezdeményezést átengedi a horvátoknak és a muzulmánoknak. Ebből akár egy horvát- muzulmán háború is kikerekedhet, különösen Mostar, Vitéz és Gornji Vakuf közelében, ahol a szarajevói központi vezetésnek már szinte nincs befolyása a helyi fegyveres alakulatok vezéreire. A boszniai béketárgyalások elhalasztásával a brit lapok megragadták az alkalmat, hogy más szemszögből vizsgálják a balkáni konfliktust. A Financial Times például a Szerbia elleni nemzetközi kereskedelmi embargó hatásait elemzi. Az illegális szerb imort fő útvonala Macedónia ett, annak ellenére, hogy Szkopje hivatalosan támogatja a szankciókat. És bár sok tiltott áru érkezik Kis-Jugoszláviába, a szerb vezetők most újabb diplomáciai kampányt kezdtek. Humanitárius érvekre hivatkozva próbálják meg visszavonatni a szankciókat. A litvániai csapatkivonás, amiről a brit lapok szintén központi témaként adnak hírt, az apropója a Times cikkének. Arról ír, hogyan éli meg a Vörös Hadsereg a volt szocialista országokból való kivonulást. A katonák nem ünnepelnek, emeli ki címben, hiszen a viszszahívott tisztek odahaza munkanélküliségre és átmeneti sátortáborra számíthatnak. A brit lapok címoldalon foglalkoznak az amerikai csapatok hétfői Szomáliai razziájával is: a két mogadishui épületet megszálló katonák terroristák helyett ENSZ-alkalmazottakat, illetve egy francia segélyszervezet munkatársait tartóztatták le. Röviddel a razzia után mindannyiukat elengedték. Az Independent washingtoni tudósítója szerint az incidens újabb nyomást jelent Clinton elnökre, hogy így csökkentse a Szomáliában levő amerikai kontingens létszámát. Az amerikai elit kommandók akciója azt illusztrálja, hogy milyen veszélyes lehet, ha bonyolult politikai problémákat egy szupermodern hadsereg módszereivel próbálnak megoldani. Dollármilliárdok az orosz energiaszektornak. Az Amerika Hangja rádió orosz témájú cikket ismertet annak kapcsán, hogy Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök a héten Washingtonban tartózkodik. A Világbanknál Oroszország nehézségekkel küszködő olajiparának igyekszik kölcsönt szerezni. A rádió munkatársa így öszszegezi a Világbank oroszországi tevékenységét. A Világbank tervbe vette, hogy az elkövetkező három évben legalább négymilliárd dollár kölcsönt nyújt Oroszországnak. Ugyanis adminisztratív késedelem és a jogilag bizonytalan moszkvai helyzet jelentősen visszavetette a kölcsön folyósítását. Például áprilisban a Világbank igazgatósági tanácsa jóváhagyott egy hatszázmillió dolláros kölcsönt a nyugat-szibériai olajföldek és olajvezetékek helyreállítására, de a pénzt mind ez ideig nem utalták ki. Leonyid Kirgojev, a Világbankkal tárgyaló orosz hatóságok képviselőjének egyik tanácsadója kijelentette, a késedelmeknek vége, az olajkölcsön a következő hetekben felvehető lesz. Ez a kúz összesen három termeési létesítményre megy Nyugat-Szibériában, főként a tizenkétezer olajkút korszerűsítésére fordítják majd, így aztán rengeteg olaj és rengeteg termelés jár majd a nyomában. Ez rengeteg olajexportból származó pénzt is jelenthet. Nagyon fontos intézkedés. Gligorjev orosz tárgyaló kijelentette, látható jelek utalnak arra, hogy az orosz olajtermelés túljutott a mélyponton. Értesüléseink szerint a termelési hanyatlás még tart, de már lassulóban van. A jelek arra utalnak, hogy Oroszország valószínűleg képes lesz tartani a jelenlegi export szintjét, és az olajexportból származó bevétele kielégítő lesz, vagy legalábbis állandósul. Mindez azért van így, mert az orosz olajexport átállóban van a belföldi rubelárról a világpiaci árakra a FÁK államai között is. Az amerikai Export-Import Bank azt tervezi, hogy az Amerikai Kereskedelmi Bank kölcsönén túl megszavaz további kétmilliárd dollárt az orosz energiaszektor számára. E kölcsönök kifizetése már az elkövetkező hetekben esedékes. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Agresszorból békegalamb A horvát-muzulmán háború még hátravan E Pre Augusztus 31. PÉNZNEM EGYSÉG Sorszám 171. VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 94832681 95118035 95403389 OSZTRÁK SCHILLING1 12038628 12074852 12111077 KANADAI DOLLÁR1 106948231 107270042 107591852 FRANCIA FRANK1 24184458 24257229 24330001 NÉMET MÁRKA1 84758816 85013858 85268899 GÖRÖG DRACHMA1601870 603676 OLASZ LÍRA 1008840384 8866985 8893586 JAPÁN JEN1 1358849 1362937 1367026 HOLLAND GULDEN1 75396476 75623346 75850216 SVÉD KORONA1 17555054 17607877 17660701 SVÁJCI FRANK1 96104212 96393392 96682572 ANGOL FONT1 211272809 211908534 212544260 USA-DOLLÁR1 14125458 141650409 142075360 iVW/M’AW/MWAV/W.'.V.V.'AWWAWAWVW/AWÄW.V.V.V.V.V.vAV.1 A VAJDASÁGAI BANK Rt KIBOCSÁTOTTA A RÉSZVÉNYEK , TIZEDIK SOROZATÁT A német márka feketepiaci árfolyama: SZABADKÁN 230-250 millió, ÚJVIDÉKÉN 220-230 millió. A forint négymillió dinár. Magyar Szó „Kicsi az Oslobođenje, de erős” - hangzik a Szarajevóból tudósító amerikai riporterek jubileumi üzenete. A több ezer szerb lövedék által szétlőtt székházukban a lap még mindig vegyes nemzetiségű munkatársai ENSZ- kávé, ENSZ-narancslé és ritkán sör mellett ünnepelve várták, hogy az ENSZ és az EK nevében közvetítő két nyugati diplomata rákényszerítse a kormányt az ország feldarabolására. Az 1943. augusztus 30-án született napilap Szarajevó ostromának 17 hónapja alatt eddig mindennap megjelent Igaz, hogy sokszor inkább röplapra hasonlított, de a fél évszázad tiszteletére tegnapelőtt mégis régi, nagy formátumában nyomtatták ki. A vezércikk nagybetűs címmel hirdette: „A békére szavazunk - de csak garanciákkal”. Az Oslobodenjében jelenleg hetvenen dolgoznak - mindannyian fizetés nélkül. Kemal Kurspahic főszerkesztő többször utazott már a Nyugatra mindenféle támogatásért. Jó néhány nemzetközi szervezet nyújt nekik seWashingtoni tudósítónktól sgítséget, így a washingtoni Nemzetközi Média Alap is. Gordana Knežević főszerkesztőhelyettes (az amerikai lapok nem mulasztják el hangsúlyozni szerb nemzetiségét) tavaly decemberben az amerikai fővárosban átvehette az újságírónők nemzetközi díját. Ma is azt mondja, hogy szívesebben él majd a muzulmán államban, mint „Karadjjé vagy Boban birodalmában”. Szeptember 16-án egy nagyobb szabású ünnepségre kerül sor, amikor a külföldi támogatók képviselői is ellátogatnak majd Bosznia- Hercegovina fővárosába, sőt a világ minden tájáról 70 napilap Oslobodenje különkiadást jelentet majd meg. (Érdemes lesz megnézni, hogy a barikádok másik oldaláról akadnak-e majd szolidáris kollégák...) Aznap 25 millió olvasó veheti kézbe az Oslobodenje nemzetközi kiadását, hogy meglássa, miért szállt síkra lehetetlen körülmények között ez a nemzeti határokat mindennap átlépő napilap. Az Oslobodenje székháza, mint ismeretes, kiváló célpont Szarajevóban. A nyomdagépet azonban az atombiztos óvóhelyen helyezték el, így volt lehetséges a napi megjelenés. Az újságírók hétnapos váltásban dolgoznak és élnek az óvóhelyen, így a napi produkció nem függ attól, hogy valakit munkára menet eltalálnak-e az ellenséges mesterlövészek vagy sem. Külföldön egyesek attól tartanak, hogy ha a feldarabolás megvalósul, akkor a magukra hagyott muzulmán hatóságok megkísérlik uralmuk alá hajtani az Oslobodenjét. (Hasonló, de sikertelen próbálkozásra már volt példa az új hatalom első napjaiban, noha akkor mindhárom nemzet képviselői részt vettek ebben.) Kemal Kurspahic főszerkesztő azonban meg van győződve arról, hogy lapja kitart minden körülmények között: „Az Oslobodenje szelleme nem olyasvalami, amit erőszakkal vagy kormányváltással el lehet hallgattatni.” PURGER Tibor NAPILAP AZ ÓVÓHELYRŐL Ötven éves az Oslobođenje A hétfői szerény ünnepségről kerülő úton érkezett a hír 1993. szeptember 1., szerda Magyarország a károk enyhítését követeli A Biztonsági Tanács foglalkozott az ENSZ-embargó következményeivel - A magyar-román konzultációk felemás sikerrel zárultak (Budapesti tudósítónktól) F be. Jeszenszky Géza külügyminiszter szeptember 13-án és 14-én hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Vendéglátójával, Andrej Kozirjev külügyminiszterrel áttekinti a maaz orosz kétoldalú kapcsolatok elyzetét, valamint véleményt cserél időszerű külpolitikai kérdésekről. A magyar diplomácia irányítójának útját Herman János külügyi szóvivő ismertette szokásos keddi sajtótájékoztatóján. A szóvivő szólt arról a magyarromán főosztályvezetői szintű szakértői konzultációról is, amelyet augusztus 25-e és 27-e között tartottak Budapesten. Herman kiemelte: a szakértők nyílt, korrekt légkörben párbeszédet folytattak és örömmel nyugtázták, hogy előrehaladás tapasztalható gazdasági, közlekedési, honvédelmi, belügyi és kulturális téren. Ugyanakkor olyan kérdésekben, mint a kisebbségi nyilatkozat és a vegyes bizottság felállítása, a főkonzulátusok újranyitása, az aradi emlékmű helyreállítása, vagy az 1956-os forradalom dokumentumainak hozzáférhetősége, nincs előrelépés. A konzultáció egyik fontos eredménye, hogy a szakértők megállapodtak: szeptemberben külügyminiszteri találkozót tartanak Romániában. A bejelentések sorában elhangzott, hogy a magyar kormány meghívására szeptember 13-a és 16-a között hivatalos látogatást tesz Magyarországon Cou Csia-Hua, a Kínai Népköztársaság miniszterelnök-helyettese. Cou Csia-Hua a kétoldalú kapcsolatokról, mindenekelőtt a magyar-kínai gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséről folytat megbeszéléseket magyar tárgyalópartnereivel. A szóvivő elmondta azt is, hogy Jeszenszky Géza levelet intézett az ENSZ főtitkárához, válaszolva Butrosz Gáli július 21-én kelt levelére. A magyar diplomácia irányítója örömmel nyugtázta, hogy a Biztonsági Tanács foglalkozott azokkal a károkkal, amelyeket a Kis- Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó okozott Magyarországnak. Egyébként továbbra is keresik azokat a módozatokat, amelyekkel a különféle nemzetközi szervezetek támogatást adhatnak a Magyarországot ért károk enyhítéséhez. Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta még, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával, és vázolta neki a Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatos kormányzati álláspontot. A telefonhívással Jeszenszky elébe kívánt vágni bármilyen más értelmezésnek. Herman hozzátette még: ilyen szinten nem volt hasonló tájékoztatás más országokat illetően. F.R. Horvát tannyelvű Budapesten (Különtudósítás a Magyar Szónak) Tegnap ünnepélyes keretek között megnyílt Budapesten az első horvát tannyelvű tanintézet, amelynek keretében általános iskola, gimnázium és diákotthon működik. Az ünnepségen a magyar és a horvát himnusz akkordjai után Baronfaindné Polgár Mána igazgató rámutatott: történelmi pillanat ez az itt élő horvátok számára, hogy anyanyelvükön tanulhatnak, ápolhatják azt, valamint identitásukat ebben az iskolában, amelynek a rajzon 96 általános iskolai és 100 középiskolás tanulója, továbbá 40 tanára lesz. Az igazgatónő hozzátette, hogy az itteni horvátok sok évszázados együttélésre tekintenek vissza, és az iskola szeretné a híd szerepét betölteni Magyarország és Horvátország között Még nincsenek meg az összes feltételek az iskola zavartalan működéséhez, de kollektívája meg van győződve arról, hogy az illetékes szervek megoldják az iskolaépület és a tankönyvek kérdését, s hogy a tanulók és szüleik is mindent megtesznek egy szilárd horvát iskola megalapozása érdekében. Egyébként más nemzetiségű diákokat is befogad. Vesna Girrardi-Jurkic, Horvátország oktatási és művelődési minisztere megelégedéssel nyugtázta, hogy megnyílt a Budapesti horvát iskola Horvátország és Magyarország közös erőfeszítésének eredményeként és az itt lépés egy horvát művelődési központ megalapításának útján, amely a hort kultúr......................... élő horvátok segítségével. Ez jelentős “ “ A közm .y a vát kultúra ápolását és fejlődését szolgálja, s civilizált, okos, művelt polgárokat nevel, akik számára idegen a gyűlölködés, és tanulói ily módon viselkednek ebben az iskolaévben is, amikor még egy épületben tanulnak szerb társaikkal a szerbhorvát- horvátszerb iskola szétválasztása után. Az az óhajuk, hogy ez az iskola a horvát nép és a magyar állam büszkesége legyen. » Dr. Dobos Krisztina oktatásügyi és művelődésügyi helyettes államtitkár üdvözlő beszédében kiemelte, hogy az iskola létrejöttét két új magyarországi törvénnyel: a kisebbségi, valamint a tanügyi törvénnyel tették lehetővé, és Magyarország biztosította hozzá a szükséges kereteket. Egy nemzetiségi iskola többe kerül, mint a többiek, és a kormányzat kitüntetett figyelmet szentel neji, de sok teendő vár a pedagógusokra és a tanulókra is egyaránt. A művelődési minisztérium 300 000 forinttal külön támogatja az iskolakönyvtár megalapítását. Az ünnepségen jelen volt még dr. Aleksandar Šolc, Horvátország magyarországi nagykövete is. VAUHORA István