Magyar Szó, 1993. november (50. évfolyam, 298-325. szám)

1993-11-04 / 298-300. szám

2 KÜLPOLITIKA A brit sajtó a legnagyobb teret a norvégiai titkos tárgyalásoknak szenteli, amelyeket a zágrábi kor­mány és a krajinai szerbek delegáci­ója folytatott, a politikai megfigye­lők párhuzamot vonnak a mostani és az izraeli-palesztin megbeszélé­sek között, amelyeket úgyszintén Norvégiában hoztak tető alá, és amelyek fordulópontot jelentettek a közel-keleti konfliktusban. A The Times tegnap reggeli szá­mában beszámol Franjo Tuđman horvát elnök békekezdeményezésé­ről, arról, hogy a krajinai szerbek­nek széles körű autonómiát kínált fel. Javasolta a genfi béketárgyalá­sok folytatását Boszniáról bevonva abba Nagy-Britannia, az USA, Franciaország, Oroszország, Né­metország és Törökország képvise­lőit is. A The Times azt írja, hogy Tudman javaslata értelmében a krajinai szerbek megalakíthatják sa­ját helyi rendőralakulataikat, a szerb ellenőrzés alatt levő területek különleges elbánásban részesülné­nek Zágráb részéről; a fejlesztés te­kintetében kiemelt hely illetné meg őket; nemzetközileg ellenőriznék a nemzeti kisebbségek jogainak érvé­nyesülését; különleges bíróságot hívnának életre kizárólag a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülé­sét biztosítandó. A lap a továbbiakban azt írja, hogy a Krajinára vonatkozó genfi tűzszüneti tárgyalások eredménye­ként egy későbbi időpontban - ta­lán a hét végén - Oslóban tárgyaló­­asztalhoz ülhetne a térség két erős embere, Milošević és Tuđman. Ugyanez a lap „Tudmant vádolják a genfi titkos tárgyalások összeom­lásáért” címmel arról cikkezik, hogy a krajinai szerbek a horvát vezetőt hibáztatják azért, mert utasítást adott a horvát delegációnak, amely­nek értelmében Krajina Horvátor­szág integrális része kell hogy ma­radjon. A tárgyalások megszakadá­sát pedig éppen ez okozta. A The Guardian tegnapi számá­ban ugyanezt a témát feszegeti. Ha­sonlóképpen vélekedik, mint a Ti­mes, amikor azt írja: A tény, hogy Stoltenberg a Miloševićtyel folyta­tott megbeszélése után Tudmannal tárgyalt, arra enged következtetni, hogy az ex-Jugoszlávia két legna­gyobb hatalommal bíró politikusa - ha a norvégiai tárgyalásokon sike­rül valamiféle előrelépést elérni - találkozni fog egymással. Ami Bosz­niát illeti, a lap azon a véleményen van, hogy a szétszaggatott köztársa­ság három etnikai csoportjának ve­zérei abban a reményben, hogy ja­vul majd pozíciójuk, igyekeznek időt nyerni maguknak. A lap meg­állapítja, lehet, hogy ez a saját szem­pontjukból jó, de a lakosság min­denképpen el fogja ítélni őket, mert a küszöbönálló tél okozta szenvedé­seket neki és nem a vezetőknek kell elviselnie, hasonló sors vár - teszi hozzá a kommentátor - a szankciók sújtotta Szerbiára és a gazdaságilag nyomorékká vált Horvátország la­kosaira is. Mindhárom boszniai fél belső politikai viszályok áldozata, a bosz­niai hadsereg három parancsnoká­nak elmozdítása arra utal, hogy a szarajevói muzulmán kormány szá­mára már régen a legnagyobb kihí­vás a bihari hittestvér és a köztársa­ság centrális és délnyugati térségé­ben élő horvát katonai tényező. A The Independent arról cikke­zik, hogy Tuđman meglehetősen békülékeny hangnemben elmon­dott beszédében hangsúlyozta: Horvátország támogatni fogja a Szerbia elleni nemzetközi gazdasági szankciók felfüggesztését, mihelyt dűlőre jut Krajina kérdésében a szerbekkel. A krajinai keményvona­las szerb vezérek azonban minden bizonnyal elvetik majd a Zágráb és Belgrád között létrejött egyez­ményt, amellyel elismernék Horvát­ország állami szuverenitását e terü­letek felett, tekintet nélkül az ottani szerbek autonómiájának fokára. A The Daily Telegraph az aktu­ális szerbiai helyzetet elemzi. Arra irányuló igyekezetében, hogy politi­kai státust szerezzen magának, s hogy megtartsa képviselői mentel­mi jogát Zeljko Ražnjatović Árkán a belgrádi Intercontinental Szállodá­ban hivatalosan bemutatta pártját, a Szerb Egység Pár­ját. A Telegraph szerint a belgrádi sajtó nem verte nagydobra az eseményt. Inkább an­nak folklórjellegét domborította ki, megírva, hogy a szerb háborús elit színe-java volt jelen: rövidre nyírt hajú, „komoly”, elegánsan felöltö­zött, vastag pénztárcájú és a szemlé­lőre mély benyomást tevő, felfegy­verkezett szerb fiatalemberek gyüle­kezete volt ez. A párt hivatalos plat­formja: Szerbia egyesülése, azaz a szerb területek egy fedél alá hozása, legyen az boszniai, szerbiai, akár horvátországi terület, a szerbek kö­zötti politikai nézeteltérések elsimí­tása, s végül Szent Száva és a család iránti végtelen tisztelet elmélyítése ezeknek mint a szerb társadalom és a szellemiség tartóoszlopainak to­vábbi építése. A tegnapi sajtókonfe­rencián Árkán hangsúlyozta, hogy a szerbségnek felül kell emelkednie a parlamenti torzsalkodás szintjén, ha eredményesen szembe akar nézni azzal a nemzetközi törekvéssel, hogy - amint mondta - megsemmi­sítik a szerbséget. A Szerbia elleni szankciókat egyenesen népirtásnak nevezte, hangoztatván, hogy a gaz­dasági krízisért - ideértve a csillagos egekbe kúszó inflációt is - a szankci­ók, illetve azok elrendelői a vétke­sek. A kormány legfőbb célja a szankciók megszüntetése kell hogy legyen. Arkan azonban nem részle­tezte, hogy milyen módon. Ami Ko­­sovót illeti, Ark­an köntörfalazás nél­kül azt mondta, hogy az albánok közül mindazok, akik nem ismerik el Kosovóban Belgrád fennhatósá­gát, csomagolhatnak és mehetnek Albániába. Végül a The Daily Telegraph megállapítja: noha Árkán állítása szerint pártja für­jetlen, általános nézet szerint olyan hatóeszközről van szó, amellyel Milošević szerb el­nök újabb éket akar verni az amúgy is megosztott ellenzék testébe, hogy párja, a Szerbiai Szocialista Párt a decemberi rendkívüli választásokon parlamenti többséget szerezzen ma­gának. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Teljes önkormányzat a Krajinának? Külföldi lapvélemények az oslói tárgyalásokról - Milyen megbízatást kapott Željko Ražnjatović? Magyar Szó Papandreu bírálja a szankciókat A görög elnök lapinterjúja­­ A JSZK-ba látogat Papuliasz külügyminiszter Andreasz Papandreu görög kor­mányfő bírálta a Szerbia és Crna Gora elleni szankciókat, és hangsúlyozta, hogy az Európai Közösségnek ki­egyensúlyozottabb álláspontot kellene kialakítania a jugoszláviai konfliktus kérdésében. A brüsszeli Le Soire című napilap­ban tegnap közölt interjú szerint Pa­pandreu kijelentette, hogy a szankci­ókkal csak az egyik felet büntetik, no­­ ­­ ha bizonyította készségét, hogy hozzá­járul a problémák megoldásához. A Reuter kommentárjában meg­jegyzi, hogy Papandreu ennek ellené­re nem követelte a szankciók feloldá­sát, noha Görögország gyakorlatilag az egyetlen nyugati ország, amely ba­ráti viszonyban maradt Szerbiával A belga lapnak adott interjúban Papandreu azt is hangsúlyozta, hogy Athén számára a balkáni válság ren­dezése lesz a legfontosabb feladatok egyike, amikor januárban átveszi a so­ros elnöki tisztségét az Európai Kö­zösségben. Karolosz Papuliasz görög külügy­miniszter november 7-én kétnapos lá­togatásra Jugoszláviába érkezik - kö­zölte a szövetségi külügyminisztéri­um. JSZK-beli látogatása során a görög külügyminiszter Vladislav Jovano­victyal találkozik, ezenkívül a föderá­ció és Szerbia legmagasabb rangú tisztségviselőivel, majd Podgoricában a Crna Gora-i köztársasági vezetőkkel fog tárgyalni. (Tanjug) November 3. Sorszám 216. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 4142,12 4154,58 4167,04 OSZTRÁK SCHILLING1 513,16 514,70 516,24 KANADAI DOLLÁR1 4694,55 4708,67 4722,80 FRANCIA FRANK1 1036,57 1039,69 1042,81 NÉMET MÁRKA1 3609,30 3620,16 3631,02 GÖRÖG DRACHMA1­­25,33 25,40 OLASZ LÍRA 100 374,56 375,69 376,82 JAPÁN JEN1 56,96 57,13 57,30 HOLLAND GULDEN1 3214,94 3224,61 3234,29 SVÉD KORONA1 750,97 753,23 755,49 SVÁJCI FRANK1 4079,52 4091,79 4104,07 ANGOL FONT1 9081,69 9109,02 9136,35 USA-DOLLÁR1 6143,77 6162,25 6180,74 A VAJDASÁGAI BANK RS KIBOCSÁTOTTA A RÉSZVÉNYEK TIZEDIK SOROZATÁT A német márka feketefilaci árfolyama: SZABADKÁN 130 ezer, ÚJVIDÉKEN 120-150 ezer dinár. A forint 2320 dinár. Leszámolás a fundamentalistákkal Algírban Algír város keleti és délkeleti ré­szeiben tegnap nagyszabású tisztoga­tást végzett a hadsereg, a rendőrség és a csendőrség. A közös erőkkel foly­tatott hadművelet célja, hogy a fővá­rost megtisztítsák a fundamentalista gerilláktól - jelenti az AFP. A meg­szállt negyedekből tegnap gyakran lö­völdözés hallatszott Algériában a biztonsági erők offen­­zívát indítottak a fundamentalisták el­len néhány nappal azután, hogy sike­rült kiszabadítani a három francia polgárt, akiket október 24-én raboltak el Algír központjában. Az offenzíva során vasárnap óta hivatalosan 28 ter­roristát öltek meg, ebből 17-et a fővá­rosban, a többit vidéken. Reda Malek algériai kormányfő azt nyilatkozta a francia televíziónak, hogy kabinetje nem szándékozik tár­gyalásokat folytatni a fundamentalista terroristákkal, sem eszmei vezéreik­kel. 1993. november 4., csütörtök MÁR CSAK A VÁDLOTTAK KELLENEK Háborús bűnösök kerestetnek A Biztonsági Tanács mintegy tíz nappal ezelőtt Ramon Escovar-Salom venezuelai államügyész személyében kinevezte annak a nemzetközi igazság­ügyi intézménynek az ügyészét, amelynek feladata a jugoszláv térség­ben elkövetett háborús bűnök kivizs­gálása és a bűnösök felelősségre voná­sa. Mivel a bírákat már korábban ki­nevezték, ezzel lényegében teljessé vált a nemzetközi igazságszolgáltatási gépezet, amely érthetően kezdettől fogva a legszélesebb körű érdeklődés középpontjában áll. Azok, akik okkal vagy ok nélkül úgy vélik, hogy lesújt­hat rájuk az igazságszolgáltatásnak ez az újabb mechanizmusa, kétségbe vonják létrehozásának jogi megalapo­zottságát, működésének célszerűsé­gét, míg azok, akik valamiféle erkölcsi jóvátételt remélnek, erőteljesen szor­galmazzák működésének mielőbbi megkezdését. Ezért e bonyolult hely­zetben az újonnan kinevezett ügyész­nek bizonyára nagy előnyére válik, hogy korábban kormányának igazság­ügyi és külügyminisztereként más té­ren is nagy tapasztalatra tett szert. A kinevezéssel egyidejűleg tették közzé azt a hírt is, hogy megkezdő­dött a Vukovár melletti tömegsírok feltárása, ahol a korábbi állítások sze­rint annak idején a horvát áldozatok százait hantolták el Ahogy elhang­zott, e munkálatok mintegy négy he­tet vesznek igénybe, majd pedig a szakértői elemzések következnek. ENSZ-források bejelentették, hogy az UNPROFOR ellenőrzése alatt álló Nyugat-Szalovniában és a Krajinában is feltárnak tömegsírokat, amelyekben azonban feltehetően szerb áldozatok tetemei találhatók. A vizsgálatot veze­tő ENSZ-bizottság elnöke ezzel kap­csolatosan közölte, hogy az egykori Jugoszlávia háború dúlta vidékein ed­dig 98 tömegsírt tartanak nyilván. A háborús bűnök listája és elkövető­iké is igen hosszúra nyúlhat, mert a no­vember 17-ére összehívott nemzetközi bíróság 11 bírájának és ügyészének az etnikai tisztogatás, valamint erőszak­gyűjtenie, illetve mérlegelnie, hogy megfelelő ítéletet hozhasson. EGYIK FÉL SEM ÁRTATLAN Ezt a megállapítást most már min­den oldalon kénytelenek elfogadni, ami egyfajta beismerést, de önigazo­lást is igyekszik sugallni. Az elkövetett cselekmények természetéből és a belő­lük következő felelősségből kifolyólag egészen természetes, hogy a háborúzó és „nem háborúzó” felek mindegyike ameddig csak lehetett, tagadta és el­utasította a háborús bűnök cselekmé­nyének vádját. Végül a hivatalos veze­tés szinte valamennyi oldalon, bár más minősítéssel - mint például Dob­­roslav Paraga esetében a horvátok - igyekezett vagy igyekszik megszaba­dulni a teherré váló kompromittáló­dott személyektől és szervezetektől. Tehát a belső hatalmi érdek és szük­séglet is oda hatott, hogy előbb vagy utóbb ki-ki igyekezzen megtalálni és megbélyegezni saját valódi vagy lehet­séges háborús bűnöseit. Emögött nyil­ván olyan számítás is rejlik, hogy jó pontok szerezhetők a nemzetközi té­nyezők előtt, ami különösen hasznos­nak bizonyulhat, ha az a belső politi­kai ellenféllel való eredményes leszá­molással is párosul. E téren igen ta­nulságosnak ígérkezik például Szerbi­ában a szocialisták és a radikálisok esete, nem utolsósorban Milan Martic krajinai belügyminiszter és mások név szerinti ujjmutogatása a Drinán túlra. Az utóbbi hónapokban különösen a horvátok jeleskednek kegyetlenke­déseikkel és tömegmészárlásaikkal előbb Krajinában, majd Boszniában, de a hírügynökségi jelentések szerint a muzulmánok sem maradnak le mö­göttük. A Biztonsági Tanács a koráb­ban szerb részről annyiszor elmarasz­talt Tadeus Mazowieczki újabb jelen­tései alapján szinte váltakozva teszi közzé hol a horvátokat, hol pedig a muzulmánokat elítélő állásfoglalását Úgy tűnik, az UNPROFOR parancs­noksága is kezd kifogyni a béketűrés­ből, és korábbi gyakorlatától eltérően mind többször szolgál olyan informá­cióval, amely a horvátok vagy a mu­zulmánok ludasságát helyezi előtérbe a boszniai kegyetlenkedésekben. Eb­ben minden bizonnyal jelentősen köz­rejátszik az a körülmény, hogy mind­két fél mind kevésbé kíméli az útjába kerülő kéksisakosokat és a humanitá­rius konvojok személyzetét Ezért kellett a minap nagy kény­­szerűséggel Zágrábnak is, általános­ságban ugyan, de elítélően nyilatkoz­nia a Stupni Dóban történt tömegmé­szárlásról, ahol a horvát fegyveresek muzulmán polgárokat öltek halomra. TISZTÁRA MOSHATÓ POLITIKA? A muzulmánok eddig nem tapasz­talt méretű egymás közti leszámolása Szarajevóban végül kikerekítette a balkáni háborús képet A muzulmán belső leszámolások legalább három lé­nyeges körülményből következnek. Először is időben egybeesnek Ha­ris Silajdžić miniszterelnöki kinevezé­sével. Ismeretes, hogy az eddigi kül­ügyminiszter a muzulmán keményvo­nal szószólója, aki feltehetően eddigi megbízatási körének természetéből adódóan nem fonódott össze szoro­sabban belső anyagi vonatkozású ér­dekeltségekkel, így üzenhetett hadat a háborús nyerészkedőknek, a bűnö­zés egyenruhás hatalmasainak, akik a „szent ügyért” folyó harc leple alatt mérhetetlen személyes vagyont hará­csoltak össze, s váltak milícijáikkal élet és halál megfellebbezhetetlen uraivá. A kemény muzulmán szemléletből fa­kadó felfogás és magatartás tehát nem tűrhette tovább e „civilizációs vívmá­nyokat”, nem szólva az általános anar­chia okozta háborús veszteségekről, amelyek már a teljes összeomlás hatá­ráig sodorták a háborús muzulmán társadalmat. Lényegében egyrészt eb­ből következett a nyugat-boszniai au­tonóm tartomány kiszakadása és a ha­sonló kifejlettel fenyegető mozgolódás más muzulmán enklávékban is. Másrészt ez a leszámolás kapóra jött azért is, mert meg lehetett szaba­dulni számos olyan, talán a bűnözés­sel kevésbé összefonódott katonai ve­zetőtől, akik - a felsőbb irányítás szemszögéből - számos megbocsátha­tatlan hibát és mulasztást követtek el. A legkirívóbb eset talán az, amikor az ENSZ-szakértők megállapítása nyo­mán végképp bebizonyosodott, hogy a 216. muzulmán dandár augusztus­ban több ízben is harci gázzal töltött 120 milliméteres gránátokkal lőtte Zvornik környékét A bizonyítást megkönnyítette, hogy számos becsa­pódott lövedék nem robbant fel, így nemcsak a környezeti károkból lehe­tett következtetni, hanem rendelke­zésre álltak a bűnjelek is. Végül a ne­vezett dandár parancsnoka beismeré­sét azzal a magyarázattal toldotta meg, hogy ily módon akarta bizonyí­tani a bosnyák sereg ütőképességét A helyi méretű, most már balfogás­nak számító vállalkozáson túl azonban a nyugati sajtó az elmúlt időben olyan dolgokat szellőztetett, amelyek nem­zetközi szinten, főleg Európában je­lentősen árthatnak a boszniai muzul­mán ügynek. A nyáron szlovén hír­szerzői forrásokra hivatkozva olyan ál­lítások láttak napvilágot, miszerint Ejup Ganic bosnyák alelnök kijelen­tette, ha a muzulmánok követelései nem teljesülnek, a háború másfél évti­zedig is elhúzódhat, s különösen Eu­rópát számos terrorcselekmény sújt­hatja. A szlovén hírszerzők állították továbbá azt is, hogy Sefer Halilovic akkori bosnyák katonai parancsnok, valamint Fikret Muslimovic katonai hírszerző főnök vezetésével a tuzlai Soda So egykori gyárüzem keretében különlegesen kiképzett külföldi és boszniai muzulmán összetételű cso­portok tüsténkednek e programok ki­dolgozásán és megvalósításán. Az el­képzelések úgy szóltak, hogy alkal­mazni kell a mindenre kiterjedő adat­gyűjtés és hírszerzés valamennyi módját, az iszlámról nyilatkozó közé­leti személyek állandó megfigyelését Európa-szerte, s minden eszközzel út­ját kell állni a kereszténység muzul­mánok elleni összeesküvésének. A cél­pontul szolgáló országok sorrendje állí­tólag a következő: Olaszország, Hor­vátország, Németország és így tovább. A tervbe vett cselekmények tartalmaz­zák a távvezetékek és a hidak lerombo­lását, de a vízvezeték megmérgezését és különféle járványok előidézését is. Felesleges tovább részletezni a dol­gokat, viszont ez is elegendő ahhoz, hogy talán jobban szemügyre vehető legyen egyes szarajevói események háttere a múltban és a jelenben. Mi­után számos terhelő adat napvilágra került, s a belső körülmények is beér­tek, a már korábban leváltott Sefer Halilovic számos más személlyel együtt lesöpörhető a színről. És ez is nyereség, mert a boszniai háború ne­gatív figuráiként vádlotti minőségben pozitív pontokat hozhatnak a napi bosnyák politikának kül- és belpoliti­kai téren egyaránt Ezzel a muzulmán fél is meglelte sa­ját háborús bűnöseit tehát gondtalanul folytatódhat tovább a háborús játék. ERDÉLYI Károly

Next