Magyar Szó, 1994. június (51. évfolyam, 106-131. szám)
1994-06-01 / 106. szám
1994. június 1., szerda Ténymegállapító bizottságot küldenek a volt Jugoszláviába? Orosz-amerikai kezdeményezés Sam Nunn Moszkvában Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok közös parlamenti küldöttséget alakíthat, amely a volt Jugoszlávia területére látogatna, hogy a konfliktus békés rendezésében segítsen - hangzott el az orosz parlament honvédelmi bizottságának és az amerikai kongresszus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának tegnapi találkozóján. Az amerikai küldöttséget a moszkvai látogatáson Sam Nunn, a szenátusi bizottság elnöke vezeti. Az orosz fél véleménye szerint a törvényt hozó hatalom tisztségviselőjét kellene Jugoszláviába küldeni, mivel a kormány képviselői nem találják a megoldást. Az amerikai fél elfogadja ezt az elképzelést, azzal a megjegyzéssel, hogy a parlamenti küldöttségek látogatásának célja kizárólag ténymegállapítás lenne, mivel politikai tárgyalásokat csak a végrehajtó hatalom folytathat A két küldöttség Moszkvában nem képviselt azonos álláspontot az erőszak alkalmazásáról mint megoldásról. Az amerikai szenátor véleménye szerint erő bevetését „elvben” elő lehet irányozni, de annak „összhangban kell lennie a feladattal, amelyet meg kell oldani” és „nagyon határozottan” kell alkalmazni. Az orosz fél azonban - a volt Szovjetunió válsággócaival szerzett tapasztalatai alapján - úgy véli, hogy erőszakot semmilyen feltétellel nem lehet alkalmazni, ha az ember békét akar teremteni. (Tanjug) Partneri kapcsolatokra törekednek Kairóban megkezdődött az el nem kötelezettek miniszteri értekezlete - A JSZK nélkül Dél-Afrika teljes jogú tag Hosszni Mubarak egyiptomi elnök tegnap Kairóban megnyitotta az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezletét. A világ válsággócainak politikai rendezésére, minden ország függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartására, valamint a fejlettek és fejlődőek közötti együttműködés fokozására szólított fel. A négynapos miniszteri találkozó fő témái közé tartozik a szilárd partneri kapcsolatok kialakítása a fejlett országokban, az érdekek kiegyensúlyozottabb évényesítése, valamint a politikai és társadalmi stabilitás megőrzése, ami a gazdasági fejlődés előfeltétele. A miniszteri találkozó elején tegnap teljes jogú tagként felvették a mozgalomba a Dél-afrikai Köztársaságot, és ezzel a tagállamok száma 109-re nőtt. A vendéglátó Egyiptom döntésére Jugoszlávia, noha az alapítók közé tartozik, nem vesz részt a kairói értekezleten. Ezzel szemben megfigyelőként meghívták Boszniát, vendégként pedig Horvátországot és Szlovéniát. Az újságírók figyelmét különösen felkeltette Ali Akhbar Velayati iráni külügyminiszter jelenléte. Tizenöt év után először történt meg, hogy Irán hivatalos képviselője részt vesz az el nem kötelezettek ilyen magas szintű találkozóján. (Tanjug) --------------------------Г Szerb-olasz szövetség? A Journal de Geneve tegnapi számában közölte, hogy hamarosan nyit szövetség jön létre a krajinai szerbek és Olaszország Berlusconi vezette új politikai vezetése között „Olaszország máris taktikai szövetségese a szerbeknek, akik saját államot követelnek Horvátország olyan vidékein, ahol többségben vannak” - írja a napilap. Az olasz irredenták Isztriára és Zadarra vonatkozó követelései még jobban megcsorbították Tudman államának büszkeségét és a krajinai külpolitika stratégiájának kedveznek. Az újság szerint Róma nem titkolja szándékát, hogy hamarosan felfüggessze a Belgrád elleni embargót, és ha a Nyugat önkénteseket toborozna Horvátország megsegítésére, egészen biztos, hogy nem lenne közöttük egyetlen olasz sem - állítja a svájci újság. (Tanjug) Magyar Szó Előkészítő tárgyalások Vitalij Csurkin orosz kiküldött tegnap ismét Belgrádban folytatott megbeszéléseket a holnap kezdődő genfi találkozó előtt (Folytatás az 1. oldalról) Szerbia elnöke támogatta a megbeszéléseket, mert ez a legmegfelelőbb mód arra, hogy megszilárdítsák a békét és politikai megoldásra jussanak. Milosevic és Csurkin megbeszélésén részt vett Gennagyij Sikin, Oroszország belgrádi nagykövete. Slobodan Milosevic Vitalij Csurkinnal valamivel több mint egyórás megbeszélést folytatott, mielőtt az orosz megbízott Belgrádból ismétZágrábba utazott volna. A megbeszélések után Csurkin rövid nyilatkozatot adott az újságíróknak. Közölte, hogy mostani megbízatása alatt ellátogat Belgrádba és Zágrábba - s szavaival élve - esetleg Szarajevóba is. Leszögezte, hogy itt-tartózkodása közvetlen összefüggésben áll a május 13-án Genfben megtartott miniszteri Boszniai-értekezlet határozatainak végrehajtásával. Úgy ítélte meg, hogy az előbbi miniszteri értekezleten jó stratégiát dolgoztak ki a válság politikai megoldására, s az e cél felé vezető úton az első lépés az ellenségeskedés megszüntetése. Emlékeztetett arra, hogy Talloires francia helységben nemrégiben közös megbeszélést tartott az összekötő csoport a boszniai három szemben álló fél képviselőivel. Csurkin eredményesnek nevezte e találkozót. A következő megbeszélés csütörtökön Genfben kezdődik, s reményének adott hangot, hogy a hadban álló felek mindegyike elküldi képviselőit. Elvárásai szerint utána Genfben aláírják a megállapodást az ellenségeskedés megszüntetéséről, majd megkezdődnek a tárgyalások a szövevényes probléma megoldásáról - Bosznia területi felosztásáról. MEGVITATTÁK A BOSZNIAI KONFLIKTUST ÉS A HORVÁT-KRAJINAI KAPCSOLATOKAT Vitalij Csurkin ismertette, hogy a boszniai viszályon kívül mostani küldetése alatt tárgyalni fog Knin és Zágráb viszonyáról. A Krajina és Horvátország képviselői közötti megbeszélések első fordulója orosz közvetítéssel március 29-én befejeződött Oroszország zágrábi nagykövetségén, s akkor megállapodást kötöttek a fegyverszünetről. Az újabb fordulóban a gazdasági kérdések szerepelnének napirenden, s Csurkin reményének adott hangot, hogy a tárgyalások két héten belül megkezdődnek. Csurkin közlése szerint Milosevictyal megvitatta a boszniai válságot, a horvát-krajinai kapcsolatokat érintő összes időszerű kérdést. Azt állította, hogy Szerbia elnöke biztosította: Belgrád rendkívül eltökélten támogatja az ellenségeskedés megszüntetésének elképzelését Boszniában. Milosevic támogatja azokat az erőfeszítéseket is, amelyek célja a Knin és Zágráb közötti tárgyalások folytatása a gazdasági kapcsolatokról. A június 2-án Genfben kezdődő találkozón - az elképzelések szerint - részt vesznek a boszniai hadban álló felek képviselői, lord David Owen és Thorvald Stoltenberg, a jugoszláviai békeértekezet társelnökei, Vitalij Csurkin és Charles Redman, az Egyesült Államok megbízt területen tárgyaljanak, azzal, hogy Krajinát is Horvátország részének tekintik és így „az egészet belpolitikai problémává akarja minősíteni”. „A mi véleményünk az, hogy semleges helyen kell tárgyalni, tehát Horvátországon és a Krajinán kívül. Szóba jöhet az orosz nagykövetség bármely külföldi országban” - mondta Martic, és hozzátette, hogy a szerb fél továbbra is „nyitott a javaslatok előtt”, de a végső szó a parlamenté és a kormányé. „A néphatalom képviselőivel való konzultációk után újra találkozunk az orosz közvetítővel” - mondta Martié. Szerinte ez már a napokban megtörténhet. ISMÉT TALÁLKOZÓ TALLOIRES-BAN Vitalij Csurkin orosz különmegbízott tegnap Belgrádban küldetését Momcilo Krajisnikkal, a boszniai szerbek képviselőházi elnökével és Nikola Kohevic alelnökkel való találkozójával fejezte be. Közvetlenül a találkozó után Krajisnik úgy nyilatkozott, hogy konzultatív összejövetel volt, és a csütörtökre összehívott Boszniakonferencia előtt véleménycserét folytattak. Krajicnik szerint tegnap közölték Csurkinnal, hogy a boszniai szerb küldöttség ott lesz a tárgyalásokon. Céljuk, hogy aláírják a megállapodást az ellenségeskedés beszüntetéséről Boszniában. A boszniai szerbek részt vesznek az összekötő csoporttal esedékes találkozón is, amelyet a napokban kell megtartani a franciaországi Talloires-ban. Ezt is közölték Csur : Csurkin elégedett . Közvetlenül Belgrádból van ;ló elutazása előtt Csurkint már ;sodszor is fogadta Slobodan Milosevic. A megbeszélésben is részt vett még Milan Martics . krajinai elnök és Borislav Mijkeltc krajinai kormányfő is. A találkozó után az orosz , kiküldött kijelentette, hogy I 1 összegezték a tegnapi tárgyaik- I 1 sokat, s hogy elégedetten távo- 1 • zik Belgrádból. ■ Úgy vélekedett, hogy a ; ; boszniai ellenségeskedés meg- ; \ szüntetésének kérdésével fog- talalkozó, holnap kezdődő genfi I I találkozóra a szerb fél komoly • ; szándékokkal utazik el, és haj- ; ;landó másodszor is tárgyalni ; ; az összekötő csoporttal. ; Hasznosnak nevezte belgrá- I I di megbeszéléseit, s jelezte, s • hogy az orosz diplomácia igen ■ ; tevékeny szerepet vállal a jö- ; ;vőben, különösen júniusban a ; ; jugoszláv válság megoldását illletően. (Tanjug) . zottja. E találkozó célja megállapodás kidolgozása az ellenségeskedés felfüggesztéséről. TOVÁBBRA IS VITÁS A HORVÁT-KRAJINAI TÁRGYALÁSOK FOLYTATÁSÁNAK HELYSZÍNE Milan Martic, a krajinai szerb köztársaság elnöke és Vitalij Csurkin orosz különmegbízott tegnap Belgrádban a horvát-krajinai tárgyalások folytatásának lehetőségéről tárgyalt. Ezúttal a gazdasági kérdéséről kellene tárgyalni, de még nem hárították el a fő akadályt - a tárgyalások helyszíne körüli vitát. „Mint ismeretes, Krajina érdekelt a tárgyalások folytatásában és a békés rendezésben, de vitás a helyszín” -jelentette ki az újságíróknak Martic, miután Csurkinnal találkozott. Annyit mondott, hogy felülvizsgálták a lehetséges megoldásokat. Szerinte Horvátország továbbra is követeli, hogy kizárólag horvát Izetbegovic nem utazik Genfbe? A boszniai muzulmán államfő elégedetlen a szerb visszavonulással Gorazde környékéről (Folytatás az 1. oldalról) „Ha mi megteremtjük a békéhez szükséges feltételeket, a hadban álló felek pedig nem használják ki őket, találhatunk más helyet is a világon, ahol évente elkölthetünk 1,5 milliárd dollárt, és ezt értékelnék is” -jelentette ki Shadbolt a Reuternek. Most, hogy az ENSZ megkísérti tető alá hozni a megállapodást Boszniáról, a svájci Nouveau Quotidien az UNPROFOR forrásaira hivatkozva azt állítja, hogy a tárgyalások fő célja „ütközőövezetek létrehozása a hadviselő felek között és azok kéksisakosokkal való feltöltése". A következő fázisban a nehéztüzérség visszavonása következne a szerb, illetve a muzulmán-horvát oldalon - közli a napilap a genfi tárgyalások kezdete előtt A svájci napilap a muzulmán-horvát föderáció hivatalos alkotmányos megalakításáról tudósítva interjút közöl annak elnökével, Kresimir Zubakkal. Az interjú legtöbb kérdése a területi felosztásról szóló tárgyalások folytatására vonatkozott Zubak megerősítette a Talleiresban már kinyilvánított készséget, hogy tárgyaljanak a kompromisszumról, amely a volt Bosznia- Hercegovina területének 51-58 százaléka között mozogna, de hangsúlyozta a terület „minőségét”. Zubak szerint tárgyalni lehet a nyugati régiók közül Brnacról, Prijedorról, Sanski Mostról, keleten pedig Zeáról, Srebrenicáról, Goraidéról és Otáról. Az említett lapnak nyilatkozva azonban hangsúlyozta, hogy a muzulmán-horvát föderációnak kijáratot kell biztosítani a Szávára és a Drinára is. Zubak szerint a szerbek nem fogják azonnal elhagyni az uniót, amelyet államformának a világközösség javasolt, mert akkor nagy engedményeket kellene tenni, hogy elérhessék a Szerbiához való csatlakozást Ha akár ideiglenesen is az unióban akarnak maradni, akkor viszont nem vethetik fel a korridorok kérdését, mert az nem logikus. Ha viszont kitartóan követelik a korridort, akkor nekik is összeköttetést kell biztosítaniuk Bihac és Szarajevó között - hangsúlyozta Zubak. ,A boszniai horvátok közösségének vezetője és az ottani horvát állam elnöke, Kredimir Zubak kerül majd Alija Izetbegovic helyébe, az új muzulmánhorvát föderáció élére. A funkciók ilyen elosztása csak hat hónapig lesz érvényben, amikor is általános választásokat tartanak. Kevéssé valószínű azonban, hogy ez lehetséges lesz ilyen feltételek között, ezért valószínű, hogy a Zubak-Ganic-Silajdné hármas egy jó ideig a föderáció élén marad. A föderációt szponzoráló amerikai kormány azért akarta Izetbegovic leváltását, hogy enyhítse a független Bosznia iszlám színezetét és a köztársaságot beillessze az európai regionális struktúrákba” - közölte tegnap a BBC rádió kommentátora. Steven Ashley véleménye szerint más okai is vannak Izetbegovic bukásának, ezért Zubakot idézte, aki a spanyol EFE hírügynökségnek kijelentette, hogy „Izetbegovicnak meg kell fizetnie tévedésének árát, amikor is 1991-ben egyoldalúan meghirdette Bosznia- Hercegovina függetlenségét, nem gondolva a következményekre”. „Izetbegovic a stratégiáját arra alapozta, hogy nemzetközi támogatást nyerjen saját hatalmának és ENSZ- erőket küldjenek Boszniába. Amikor a boszniai szerbekkel való összetűzés nem vezetett a kívánt nyugati katonai intervencióhoz, Izetbegovic többé nem tudta, hogyan szálljon szembe Karadic szerbjeivel. Ráadásul Izetbegovicnek szinte semmilyen szerepe nem volt a muzulmán-horvát föderációról folyó tárgyalásokon és a közelmúltban folytatott nemzetközi béketörekvésekben sem. Eltávolítása viszont megerősítheti a szarajevói héjákat, akik úgy vélik, hogy a háborús szerencse a horvát-muzulmán szövetség mellé állt” - közölte elemzésében a BBC kommentátora. (Tanjug) KÜLPOLITIKA 3 „A muzulmánok nem utasítják el is a béketervet” ; A muzulmán fél nem utasít ; ;ja el a nemzetközi összekötő , csoport béketervét - jelentette ! ki tegnap Kairóban Irfan 11 Ljubjankic, a bosnyák kor- 1mány külügyminisztere. j ; „Nem mi leszünk az a fél, amely a béketervet elutasítja” , - mondta Ljubjankic, aki a 1 bosnyák küldöttséget vezeti az 1 1 el nem kötelezettek miniszteri 1 értekezletén. Hozzátette azonban, hogy , , Bosznia muzulmán kormánya , 1 „még egyszer felülvizsgálja a 1 1 békejavaslatot, és valószínűleg 1 bizonyos feltételekhez köti, hogy végül elfogadja”. Részle ;teket nem volt hajlandó közöl ;ni. (Tanjug) ; 1........................................................... kínnal. Krajisnik kijelentette, hogy megvitatták a boszniai békefolyamat néhány vitás kérdését is. „A térképek mindig a vitás kérdések között vannak” - mondta Krajišnik, és hozzátette, hogy ezen a téren nincs különösebb haladás. „Ismertek a muzulmánok területi követelései, amelyek Kelet- és Nyugat-Boszniára vonatkoznak.” „Mindezeknek a kérdéseknek nagy figyelmet kell szentelni, hogy megoldást találjunk a boszniai viszályra” - mondta Krajisnik. (Reutertelefotó) Csak idő kérdése, hogy mikor kötünk békét Szíriával, jelentette ki a hét elején, bogotai látogatása befejezésekor Shimon Peres izraeli külügyminiszter