Magyar Szó, 1995. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1995-04-01 / 76. szám

1995. április 1., szombat Forr az elégedetlenség Sztrájkbizottságok alakulnak és munkát szüntetnek be (Különtudósítás a Magyar Szónak) „Az európai politika történeté­ben példátlan, hogy a választásokon induló pártok ígéreteiket annyira ne tartsák be a választások után, mint az MSZP—SZDSZ koalíció, mert hogy ígéreteik annyira irreáli­sak voltak” - jelentette ki Boross Péter, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke egy szegedi sajtótájékozta­tón, s hozzáfűzte: „A kormányzati ügyetlenkedés jóvátehetetlen..., ko­molyan fenyeget az infláció elszaba­dulásának veszélye”. Hasonlóan vélekedtek azok a pedagógusok is, akik csütörtökön este a pénzügyminisztérium előtt tüntettek. A Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezetének felhívásá­ra nemcsak a liga, hanem több más szakszervezet is csatlakozott. A fel­szólalók elmondták, hogy most azt lehet tapasztalni, hogy már bezár­tak néhány iskolát é­s pedagóguso­kat bocsátottak el. Átadtak egy petí­ciót Bokros Lajos pénzügyminisz­ternek. Egyesek szerint a szociális szféra megnyomorítása helyett in­kább a feketegazdaságnak kellene a nyakára hágni, s ebből már meg is lennének az anyagi források. Kö­kény Mihálynak, a Népjóléti Mi­nisztérium politikai államtitkárának is megcímeztek egy petíciót. El­hangzott az is, hogy „az oktatásügy szempontjából teljesen mindegy, hogy melyik párt kormányoz, mert az iskolák ügye csak a választások időszakában fontos”. Most pedig úgy vélik, a kabinet legújabb intéz­kedései a családot és az iskolát ren­dítik meg. Felkeresték Fodor Gábor művelődési és közoktatási minisz­tert, akinek átadták a petíciót, amelyben az áll: a kormány bejelen­tései alapjaiban rendítették meg az oktatási intézmények működését, s a művelődési és közoktatási minisz­tertől elvárható, hogy az egész tár­sadalmat érintő intézkedésekkel kapcsolatban hatékonyan képviselje az oktatás érdekeit. Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos látogatása az Arab Emírsé­gek Szövetségében azzal kecsegtet, hogy a beruházási és kereskedelmi, pénzügyi elhatározások megszüle­tésekor Magyarország is számolhat majd arra, hogy esetleges partner lesz. E célból szorgalmazzák majd az együttműködési egyezmény megkötését, hiszen már korábban is kezdeményezték a kereskedelmi, beruházási, kettős adóztatást kizáró és légügyi megállapodás létrehozá­sát. Az abu- dzabi magyar nagykö­vetség bezárásáról pedig megje­gyezték, hogy csupán anyagiak mi­att voltak kénytelenek ilyen lépés­hez folyamodni. Sztrájkbizottságot alakítottak a Magyar Televízió (MTV) dolgozói, amely megállapította: szerinte a kormány következetesen meg akar­ja kerülni a parlamentet lényeges kérdések eldöntésében. A kormány ugyanis március 12-i határozatával ezer személyt érintő létszámcsök­kentést ír elő, ami szerintük alkot­mányellenes. Úgy látják, hogy a kormány a közeljövőben nem kí­vánja a televízióra vonatkozó tör­vénytervezetet a parlament elé ter­jeszteni, inkább a költségvetési defi­cit csökkentéséhez nyúl. Azt kérik, hogy: „a kormány egy szakszerű és tisztességes médiatörvény előrejel­zésével cáfolja meg helyzetértékelé­süket, és megbízottja útján tárgyal­jon a sztrájkbizottsággal a konflik­tusok feloldásáért.” Ugyanakkor a parlamenti pártok médiaszakértői átadták a hatpárti egyezséget tartal­mazó csomagot az illetékes minisz­tériumnak. Szerintük a közszolgála­ti rádiózás és televíziózás törvény­­ervezetét ennek vetületében kell módosítani. Elkészült a szigorító csomag, már a jövő héten az országgyűlés elé terjesztik egy törvényjavaslat ke­retében a rövid távú gazdasági sta­bilizációs intézkedéscsomag bizo­nyos részét. Ezekhez ugyanis a par­lament jóváhagyása kell. A szociális ellátórendszer átalakításának a ter­vezetét is ismertették, amely a csalá­di pótlékra is kiterjed, valamint a szülésszabadságra: eszerint a 24 hét helyett ezentúl 52 hét járna, csök­kentett keresettel, amelynek legki­sebb összege most 8400 forint. A családi pótlékot az új feltételek sze­rint a családok 80 százaléka igé­nyelheti majd továbbra is. Csökken­tik a közalkalmazottak és köztisztvi­selők számát... A tervek szerint 15 százalékkal. S a majd elfogadott csomagintézkedésektől akkor sem fognak eltérni, hangzott el az illeté­kesek részéről, ha ezek alkalmazása ellen esetleg sztrájkot helyeznek ki­látásba az érintettek. Amennyiben elfogadják a tervezetet, júniusban, illetve július elején lépnének hatály­ba. A kormány ugyanakkor bejelen­tette: a közeljövőben várható, hogy minden ülését követő napon, vala­melyik országos napilapban megje­lentetik a legfontosabb döntéseket, információkat. Ez nem lenne fize­tett hirdetés, hanem ingyenes szol­gáltatás, hangzott el ezzel kapcsolat­ban, habár említés esett arról is, hogy a kormány esetleg mégis pén­zelné ezt az oldalt. Olyan sztrájk legyen, hogy még a vattak is megálljanak a levegőben - hangzott el tegnap a MÁV (Ma­gyar Állami Vasút) dolgozóinak ülésén. Az alkalmazottakra vonat­kozó kollektív szerződés péntek éj­félkor lejárt, viszont nem fogadták el az újat, s nem született megálla­podás a különféle juttatások és jö­vedelem összegéről sem. Lapzártáig nem érkezett hír arról, hogy vajon hogyan döntöttek a dolgozók, be­szüntetik-e a munkát és ezzel leállít­ják a vasúti forgalmat mind belföl­dön, mind a külföldi járatokon. MELEGI Karola „Robbanékony a helyzet” (Folytatás az 1. oldalról) A következő tíz napban Dakovo térségében a horvát hadsereg nagy­szabású manővert tart, a vízi akadá­lyon való átkelést gyakorolja. Hor­vát bejelentés szerint a harci játé­kokban mindhárom fegyvernem több mint tízezer katonája vesz részt. E gyakorlatok célja a katonai erő és eltökéltség bizonyítása, hogy ké­pesek a szerbek ellenőrzése alatt álló területeket beolvasztani katonai erővel Horvátországba, mondta Lontar. Szerinte a szerb hadtest ké­pes megvédeni az ellenőrzése alatt álló területet, s nem érheti meglepe­tés. Az UNPROFOR tagjainak maga­tartásáról Lontar azt mondta, hogy nem tér el az eddigiektől, s szerinte ez arra vall, hogy Horvátország el­túlozza március 3 -ének jelentősé­gét, amelyet a több hónapos propa­gandakampányban D-napnak nyil­vánított. (Tanjug, Beta, AFP) A zágrábi és a knini követelések pergőtüzében A Biztonsági Tanács az utolsó pillanatra hagyta az ENSZ-erők mandátumának meghosszabbítását Hagyományaihoz híven, hogy a határozatokat az utolsó pillanatban hozza meg, a Biztonsági Tanács csü­törtökön nem szavazott meg semmi­lyen határozatot a Horvátország­ban, Boszniában és Macedóniában állomásozó békefenntartó erők új megbízatásáról. A várakozásokkal ellentétben ezt tegnapra, péntekre hagyta, a határidő lejártának utolsó napjára. A BT csütörtökön egész nap a horvátországi békeerők nevéről vi­tázott, s a határozati javaslatot jelen­téktelen mértékben módosította. Mate Granic, Horvátország kül­ügyminisztere a Biztonsági Tanács­hoz intézett újabb levelében har­madszor fenyegetőzött azzal, hogy megvonják a vendéglátást a békee­­rőktől, ha elnevezésükben nem sze­repel a Horvátország kifejezés. Ezt egyértelműen ellenezte Oroszország, végül kompromisszu­mos megoldás született, amelyet tegnap bocsátottak szavazásra. A legutóbbi javaslat szerint az UN­­PROFOR-t Horvátországban az ENSZ horvátországi bizalomfelújító műveletének, rövidítve UNCRO- nak nevezik. Az ENSZ székhelyén elég nagy izgalmat keltett Milan Martic knini nyilatkozata, mely szerint a krajinai szerbek szerencsés utat kívánnak a békeerőknek, ha eleget tesznek a horvát követelésnek. Az ENSZ titkársága sürgősen Kninbe küldte Thorvald Stoltenber­­get, ám nem hozták nyilvánosságra, mit válaszolt Martic fenyegetésére. Mivel az UNPROFOR mandátuma pénteken lejárt, lapzártáig nem kaptunk jelentést, a BT milyen új határozatot hozott. A beterjesztett határozati javasla­tok többé-kevésbé azonosak a ko­rábbiakkal. A békeerők horvátorszá­gi megbízatásával kapcsolatban elő­irányozta, hogy a mandátum egy év­re szól, Boszniában és Macedóniá­ban nyolc-nyolc hónapra. Április vé­géig külön határozatban állapítják meg a békeerők létszámát, pontos szerepét és elhelyezését, ha Stolten­berg beterjesztette jelentését a Kninben és Zágrábban folytatott tárgyalásairól. (Tanjug) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 A SIKERES INTERVENCIÓ SZÍNHELYÉN Clinton Haitiban A szigetországban 75 százalékos a munkanélküliség és ingatag a közbiztonság­­ Az ENSZ átvette a békeerők feletti parancsnokságot (Washingtoni tudósítónktól) Clinton elnök tegnap Haitiban ünnepelte az amerikai intervenció féléves „évfordulóját", és hivatalo­san is átadta a parancsnokságot az ENSZ-erőknek, Ő az első ameri­kai elnök a nyugati kontinens leg­szegényebb országának fővárosá­ban. Franklin D. Roosevelt ugyan járt a szigeten 1934-ben, de csak annak északi részében, hogy meg­látogassa az akkor éppen távozó­félben levő amerikai megszálló egységeket, amelyek húsz évvel korábban vonultak be, hogy véget vessenek a század eleji zűrzavar­nak. Tavaly szeptember 19-én, mint ismeretes, húszezer amerikai kato­na szállta meg ismét Haitit, hogy el­üldözze a három évig uralkodó ka­tonai rezsimet, amely 1991 nyarán megdöntötte az első demokratikus választások kormányát. Jean-Bertrand Aristide baloldali katolikus papból lett elnök, aki 1990-es választási hadjárata során többek között azzal tűnt ki, hogy éles hangú Amerika-ellenes beszé­deket tartott, a puccs után az USA- ba menekült és három évig követel­te az amerikai intervenicót. Ma már csak 4500 amerikai ka­tona állomásozik az országban, azok is a 6000 fős ENSZ-békeerő részeként, amelyhez még 900 kül­földi polgári rendőr csatlakozik. Az egész nemzetközi vállalkozás előre­láthatólag 1996 februárjáig tart, de a jövő hónap végén az amerikai részvétel 50% alá csökken. Huszonhat hónapos elnöksé­ge alatt Bill Clintonnak ez volt a legnagyobb katonai döntése és mind ez ideig sikeresnek mutat­kozik. Aristide elnök hazatérése után szélnek eresztette a hadse­reget (amelynek puccsista veze­tői — Jimmy Carter tavaly nyári közvetítő útjának eredménye­ként — békésen távoztak a sziget­ről), és egy most alakuló rendőri erővel próbálja fenntartani a nyugalmat. A közbiztonság azonban to­vábbra sem kielégítő, jelentik az amerikai helyszíni tudósítók, mert Haitiban még mindig nem létezik stabil bírósági rendszer. A puccsis­ták annak idején megfenyegetett vagy lefizetett „bírákra” támasz­kodtak, és a legtöbb politikai ügy pénzzel vagy fegyverrel volt elin­tézve. Aristide kormánya most igyekszik kiépíteni egy független igazságszolgáltatást, de ez lassan megy. Clinton haiti útja előtt, tör­tént egy gyilkosság, amelyben életét vesztette Mireille Duro­­cher Bertin jobboldali jogásznő, aki a katonai rezsim támogatója volt. Az amerikai elnök látogatá­sát akár meg is hiúsíthatta volna az incidens, mivel az USA tíz nappal ezelőtt tájékoztatta Aristi­­de-et a készülő merényletről. A haiti elnök szerint felajánlották a rendőri védelmet, de a jogásznő azt elutasította. PURGER Tibor Vissza kell térni a békefolyamathoz Az ENSZ-erők belgrádi szóvivőjének sajtóértekezlete­ n Csizsik, az UNPROFOR szóvivője tegnap kijelen­tette, hogy a boszniai hadszíntér eseményeiből ítélve sürgősen vissza kell térni a békefolyamat­hoz. Kiemelte, hogy a Majevica, a Kalesija és a Száva menti korridor térségében erősen korlátozták a kéksisakosok mozgásszabadságát, ezért az UNPROFOR-nak nincse­nek pontos adatai. A szóvivő emlékeztette az újságí­rókat Akasi Jaszusinak, az ENSZ- fő­titkár különmegbízottjának szerdai figyelmeztetésére, hogy a szarajevói kormány megtagadta az együttmű­ködést és az értékelésre is, hogy a muzulmán erők offenzívája a még hatályban levő tűzszünet egyértel­mű megsértését jelenti. Szarajevó térségében szórványos lövöldözést észleltek, a „kék utak” még nem járhatóak, de a légihíd za­vartalanul működik. Csütörtökön 18 repülőgép landolt a szarajevói repülőtéren. Csizsik elmondta, hogy a horvát hadsereg és a boszniai horvátok erők Budimnál két kilométerre be­hatoltak a védett övezetbe, és az UNPROFOR emiatt aggodalmát fe­jezte ki a horvát hatóságoknak. Zág­ráb még nem válaszolt ezekre a „sú­lyos provokációkra”. A Katinai hídnál állomásozó bel­ga zászlóalj és a kelet szektor kéksi­sakosai nem rendelkeznek adatok­kal arról, hogy a Jugoszláv Katona­ság egységei átkeltek volna a Du­nán. Csizsik szerint alaptalanok a horvát vádak, hogy 900 katona tan­kostól átkelt a folyón. A szóvivő reményét fejezte ki, hogy az eddigi diplomáciai tevé­kenység, valamint Thorvald Stol­tenberg Zágrábban és Kninben foly­tatott legutóbbi megbeszélései ser­kenteni fogják a határozat megho­zatalát, amelynek alapján a kéksisa­kosok a térségben maradnak. Ami Prevlaka kérdését illeti, to­vábbi haladásra számítanak a Crna Gora-i és horvát hatóságok tárgyalá­sain, miután Akasi Jaszusi nemré­gen a térségben járt. „Mivel a Crna Gora-i hatóságok Herceg-Noviban készségüket fejez­ték ki, hogy új tárgyalásokat kezdje­nek e határviszályról, mégpedig leg­magasabb szinten, a horvát hatósá­gok válaszát várjuk, hogy mikor és hol legyenek ezek a tárgyalások” - nyilatkozta az UNPROFOR szóvivő­je. (Tanjug) Bevették Gudermeszt és Sálit Valamennyi jelentős csecsenföldi település az oroszországi szövetségi csapatok kezére került Az orosz szövetségi csapatok teg­nap elfoglalták a Groznijtól keletre elterülő Sáli csecsen várost, Dzsohar Dudajev szakadár vezető híveinek utolsó nagyobb fellegvárát. A moszkvai katonai parancsnok­ság közleménye szerint a hadműve­letben a föderális hadseregnek nem voltak veszteségei, s a lakosság nagy segítséget nyújtott a katonáknak. Csütörtökön a szövetségi csapa­tok birtokukba vették Gudermeszt, Csecsenföld második legnagyobb városát. Ezzel megtörték Dudajev hívei derékhadának ellenállását. A csecsen osztagok azonban to­vábbra is ellenőrzésük alatt tartják a köztársaság területének mintegy 20 százalékát, főleg délen és keleten. Dudajev híveinek egy része visszavonult a déli hegyvidékre. A katonai szakemberek úgy érté­kelték, hogy a csecsen osztagoknak többé nincs erejük a nagyobb össze­csapásra, ám kisebb harci cselek­ményre és diverzióra képesek. A katonai hatóságok nem közöl­ték, jelenleg hol tartózkodik Duda­jev. Moszkva háborús bűnösnek nyilvánította és elfogatási parancsot adott ki ellene. Az orosz szövetségi hadsereg de­cember 12-én kezdte meg csecsen­­földi hadműveletét, hogy - hivatalos megfogalmazás szerint — helyreállít­sa az alkotmányos rendet és lefegy­verezze az illegális fegyveres csopor­tokat. (Tanjug) (Reuter telefotó) A Majevicán tegnapra virradó éjjel nyugalom volt és a frontszakaszon dé­lelőtt is viszonylag csendes volt a helyzet - jelentette a Tanjug boszniai szerb katonai forrásokra hivatkozva. Brckótól öt kilométerre keletre lőt­tek a muzulmán állásoktól, de amióta visszaverték a muzulmán offenzí­­vát, érezhetően csökkent az összetűzések intenzitása. A szerbeknek sike­rült megvédeniük állásaikat, különösen a stolicei reléállomást. A képen: bosnyák kormánykatonák Brcko közelében

Next