Magyar Szó, 1995. április (52. évfolyam, 76-99. szám)
1995-04-01 / 76. szám
1995. április 1., szombat Forr az elégedetlenség Sztrájkbizottságok alakulnak és munkát szüntetnek be (Különtudósítás a Magyar Szónak) „Az európai politika történetében példátlan, hogy a választásokon induló pártok ígéreteiket annyira ne tartsák be a választások után, mint az MSZP—SZDSZ koalíció, mert hogy ígéreteik annyira irreálisak voltak” - jelentette ki Boross Péter, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke egy szegedi sajtótájékoztatón, s hozzáfűzte: „A kormányzati ügyetlenkedés jóvátehetetlen..., komolyan fenyeget az infláció elszabadulásának veszélye”. Hasonlóan vélekedtek azok a pedagógusok is, akik csütörtökön este a pénzügyminisztérium előtt tüntettek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felhívására nemcsak a liga, hanem több más szakszervezet is csatlakozott. A felszólalók elmondták, hogy most azt lehet tapasztalni, hogy már bezártak néhány iskolát és pedagógusokat bocsátottak el. Átadtak egy petíciót Bokros Lajos pénzügyminiszternek. Egyesek szerint a szociális szféra megnyomorítása helyett inkább a feketegazdaságnak kellene a nyakára hágni, s ebből már meg is lennének az anyagi források. Kökény Mihálynak, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkárának is megcímeztek egy petíciót. Elhangzott az is, hogy „az oktatásügy szempontjából teljesen mindegy, hogy melyik párt kormányoz, mert az iskolák ügye csak a választások időszakában fontos”. Most pedig úgy vélik, a kabinet legújabb intézkedései a családot és az iskolát rendítik meg. Felkeresték Fodor Gábor művelődési és közoktatási minisztert, akinek átadták a petíciót, amelyben az áll: a kormány bejelentései alapjaiban rendítették meg az oktatási intézmények működését, s a művelődési és közoktatási minisztertől elvárható, hogy az egész társadalmat érintő intézkedésekkel kapcsolatban hatékonyan képviselje az oktatás érdekeit. Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos látogatása az Arab Emírségek Szövetségében azzal kecsegtet, hogy a beruházási és kereskedelmi, pénzügyi elhatározások megszületésekor Magyarország is számolhat majd arra, hogy esetleges partner lesz. E célból szorgalmazzák majd az együttműködési egyezmény megkötését, hiszen már korábban is kezdeményezték a kereskedelmi, beruházási, kettős adóztatást kizáró és légügyi megállapodás létrehozását. Az abu- dzabi magyar nagykövetség bezárásáról pedig megjegyezték, hogy csupán anyagiak miatt voltak kénytelenek ilyen lépéshez folyamodni. Sztrájkbizottságot alakítottak a Magyar Televízió (MTV) dolgozói, amely megállapította: szerinte a kormány következetesen meg akarja kerülni a parlamentet lényeges kérdések eldöntésében. A kormány ugyanis március 12-i határozatával ezer személyt érintő létszámcsökkentést ír elő, ami szerintük alkotmányellenes. Úgy látják, hogy a kormány a közeljövőben nem kívánja a televízióra vonatkozó törvénytervezetet a parlament elé terjeszteni, inkább a költségvetési deficit csökkentéséhez nyúl. Azt kérik, hogy: „a kormány egy szakszerű és tisztességes médiatörvény előrejelzésével cáfolja meg helyzetértékelésüket, és megbízottja útján tárgyaljon a sztrájkbizottsággal a konfliktusok feloldásáért.” Ugyanakkor a parlamenti pártok médiaszakértői átadták a hatpárti egyezséget tartalmazó csomagot az illetékes minisztériumnak. Szerintük a közszolgálati rádiózás és televíziózás törvényervezetét ennek vetületében kell módosítani. Elkészült a szigorító csomag, már a jövő héten az országgyűlés elé terjesztik egy törvényjavaslat keretében a rövid távú gazdasági stabilizációs intézkedéscsomag bizonyos részét. Ezekhez ugyanis a parlament jóváhagyása kell. A szociális ellátórendszer átalakításának a tervezetét is ismertették, amely a családi pótlékra is kiterjed, valamint a szülésszabadságra: eszerint a 24 hét helyett ezentúl 52 hét járna, csökkentett keresettel, amelynek legkisebb összege most 8400 forint. A családi pótlékot az új feltételek szerint a családok 80 százaléka igényelheti majd továbbra is. Csökkentik a közalkalmazottak és köztisztviselők számát... A tervek szerint 15 százalékkal. S a majd elfogadott csomagintézkedésektől akkor sem fognak eltérni, hangzott el az illetékesek részéről, ha ezek alkalmazása ellen esetleg sztrájkot helyeznek kilátásba az érintettek. Amennyiben elfogadják a tervezetet, júniusban, illetve július elején lépnének hatályba. A kormány ugyanakkor bejelentette: a közeljövőben várható, hogy minden ülését követő napon, valamelyik országos napilapban megjelentetik a legfontosabb döntéseket, információkat. Ez nem lenne fizetett hirdetés, hanem ingyenes szolgáltatás, hangzott el ezzel kapcsolatban, habár említés esett arról is, hogy a kormány esetleg mégis pénzelné ezt az oldalt. Olyan sztrájk legyen, hogy még a vattak is megálljanak a levegőben - hangzott el tegnap a MÁV (Magyar Állami Vasút) dolgozóinak ülésén. Az alkalmazottakra vonatkozó kollektív szerződés péntek éjfélkor lejárt, viszont nem fogadták el az újat, s nem született megállapodás a különféle juttatások és jövedelem összegéről sem. Lapzártáig nem érkezett hír arról, hogy vajon hogyan döntöttek a dolgozók, beszüntetik-e a munkát és ezzel leállítják a vasúti forgalmat mind belföldön, mind a külföldi járatokon. MELEGI Karola „Robbanékony a helyzet” (Folytatás az 1. oldalról) A következő tíz napban Dakovo térségében a horvát hadsereg nagyszabású manővert tart, a vízi akadályon való átkelést gyakorolja. Horvát bejelentés szerint a harci játékokban mindhárom fegyvernem több mint tízezer katonája vesz részt. E gyakorlatok célja a katonai erő és eltökéltség bizonyítása, hogy képesek a szerbek ellenőrzése alatt álló területeket beolvasztani katonai erővel Horvátországba, mondta Lontar. Szerinte a szerb hadtest képes megvédeni az ellenőrzése alatt álló területet, s nem érheti meglepetés. Az UNPROFOR tagjainak magatartásáról Lontar azt mondta, hogy nem tér el az eddigiektől, s szerinte ez arra vall, hogy Horvátország eltúlozza március 3 -ének jelentőségét, amelyet a több hónapos propagandakampányban D-napnak nyilvánított. (Tanjug, Beta, AFP) A zágrábi és a knini követelések pergőtüzében A Biztonsági Tanács az utolsó pillanatra hagyta az ENSZ-erők mandátumának meghosszabbítását Hagyományaihoz híven, hogy a határozatokat az utolsó pillanatban hozza meg, a Biztonsági Tanács csütörtökön nem szavazott meg semmilyen határozatot a Horvátországban, Boszniában és Macedóniában állomásozó békefenntartó erők új megbízatásáról. A várakozásokkal ellentétben ezt tegnapra, péntekre hagyta, a határidő lejártának utolsó napjára. A BT csütörtökön egész nap a horvátországi békeerők nevéről vitázott, s a határozati javaslatot jelentéktelen mértékben módosította. Mate Granic, Horvátország külügyminisztere a Biztonsági Tanácshoz intézett újabb levelében harmadszor fenyegetőzött azzal, hogy megvonják a vendéglátást a békeerőktől, ha elnevezésükben nem szerepel a Horvátország kifejezés. Ezt egyértelműen ellenezte Oroszország, végül kompromisszumos megoldás született, amelyet tegnap bocsátottak szavazásra. A legutóbbi javaslat szerint az UNPROFOR-t Horvátországban az ENSZ horvátországi bizalomfelújító műveletének, rövidítve UNCRO- nak nevezik. Az ENSZ székhelyén elég nagy izgalmat keltett Milan Martic knini nyilatkozata, mely szerint a krajinai szerbek szerencsés utat kívánnak a békeerőknek, ha eleget tesznek a horvát követelésnek. Az ENSZ titkársága sürgősen Kninbe küldte Thorvald Stoltenberget, ám nem hozták nyilvánosságra, mit válaszolt Martic fenyegetésére. Mivel az UNPROFOR mandátuma pénteken lejárt, lapzártáig nem kaptunk jelentést, a BT milyen új határozatot hozott. A beterjesztett határozati javaslatok többé-kevésbé azonosak a korábbiakkal. A békeerők horvátországi megbízatásával kapcsolatban előirányozta, hogy a mandátum egy évre szól, Boszniában és Macedóniában nyolc-nyolc hónapra. Április végéig külön határozatban állapítják meg a békeerők létszámát, pontos szerepét és elhelyezését, ha Stoltenberg beterjesztette jelentését a Kninben és Zágrábban folytatott tárgyalásairól. (Tanjug) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 A SIKERES INTERVENCIÓ SZÍNHELYÉN Clinton Haitiban A szigetországban 75 százalékos a munkanélküliség és ingatag a közbiztonság Az ENSZ átvette a békeerők feletti parancsnokságot (Washingtoni tudósítónktól) Clinton elnök tegnap Haitiban ünnepelte az amerikai intervenció féléves „évfordulóját", és hivatalosan is átadta a parancsnokságot az ENSZ-erőknek, Ő az első amerikai elnök a nyugati kontinens legszegényebb országának fővárosában. Franklin D. Roosevelt ugyan járt a szigeten 1934-ben, de csak annak északi részében, hogy meglátogassa az akkor éppen távozófélben levő amerikai megszálló egységeket, amelyek húsz évvel korábban vonultak be, hogy véget vessenek a század eleji zűrzavarnak. Tavaly szeptember 19-én, mint ismeretes, húszezer amerikai katona szállta meg ismét Haitit, hogy elüldözze a három évig uralkodó katonai rezsimet, amely 1991 nyarán megdöntötte az első demokratikus választások kormányát. Jean-Bertrand Aristide baloldali katolikus papból lett elnök, aki 1990-es választási hadjárata során többek között azzal tűnt ki, hogy éles hangú Amerika-ellenes beszédeket tartott, a puccs után az USA- ba menekült és három évig követelte az amerikai intervenicót. Ma már csak 4500 amerikai katona állomásozik az országban, azok is a 6000 fős ENSZ-békeerő részeként, amelyhez még 900 külföldi polgári rendőr csatlakozik. Az egész nemzetközi vállalkozás előreláthatólag 1996 februárjáig tart, de a jövő hónap végén az amerikai részvétel 50% alá csökken. Huszonhat hónapos elnöksége alatt Bill Clintonnak ez volt a legnagyobb katonai döntése és mind ez ideig sikeresnek mutatkozik. Aristide elnök hazatérése után szélnek eresztette a hadsereget (amelynek puccsista vezetői — Jimmy Carter tavaly nyári közvetítő útjának eredményeként — békésen távoztak a szigetről), és egy most alakuló rendőri erővel próbálja fenntartani a nyugalmat. A közbiztonság azonban továbbra sem kielégítő, jelentik az amerikai helyszíni tudósítók, mert Haitiban még mindig nem létezik stabil bírósági rendszer. A puccsisták annak idején megfenyegetett vagy lefizetett „bírákra” támaszkodtak, és a legtöbb politikai ügy pénzzel vagy fegyverrel volt elintézve. Aristide kormánya most igyekszik kiépíteni egy független igazságszolgáltatást, de ez lassan megy. Clinton haiti útja előtt, történt egy gyilkosság, amelyben életét vesztette Mireille Durocher Bertin jobboldali jogásznő, aki a katonai rezsim támogatója volt. Az amerikai elnök látogatását akár meg is hiúsíthatta volna az incidens, mivel az USA tíz nappal ezelőtt tájékoztatta Aristide-et a készülő merényletről. A haiti elnök szerint felajánlották a rendőri védelmet, de a jogásznő azt elutasította. PURGER Tibor Vissza kell térni a békefolyamathoz Az ENSZ-erők belgrádi szóvivőjének sajtóértekezlete n Csizsik, az UNPROFOR szóvivője tegnap kijelentette, hogy a boszniai hadszíntér eseményeiből ítélve sürgősen vissza kell térni a békefolyamathoz. Kiemelte, hogy a Majevica, a Kalesija és a Száva menti korridor térségében erősen korlátozták a kéksisakosok mozgásszabadságát, ezért az UNPROFOR-nak nincsenek pontos adatai. A szóvivő emlékeztette az újságírókat Akasi Jaszusinak, az ENSZ- főtitkár különmegbízottjának szerdai figyelmeztetésére, hogy a szarajevói kormány megtagadta az együttműködést és az értékelésre is, hogy a muzulmán erők offenzívája a még hatályban levő tűzszünet egyértelmű megsértését jelenti. Szarajevó térségében szórványos lövöldözést észleltek, a „kék utak” még nem járhatóak, de a légihíd zavartalanul működik. Csütörtökön 18 repülőgép landolt a szarajevói repülőtéren. Csizsik elmondta, hogy a horvát hadsereg és a boszniai horvátok erők Budimnál két kilométerre behatoltak a védett övezetbe, és az UNPROFOR emiatt aggodalmát fejezte ki a horvát hatóságoknak. Zágráb még nem válaszolt ezekre a „súlyos provokációkra”. A Katinai hídnál állomásozó belga zászlóalj és a kelet szektor kéksisakosai nem rendelkeznek adatokkal arról, hogy a Jugoszláv Katonaság egységei átkeltek volna a Dunán. Csizsik szerint alaptalanok a horvát vádak, hogy 900 katona tankostól átkelt a folyón. A szóvivő reményét fejezte ki, hogy az eddigi diplomáciai tevékenység, valamint Thorvald Stoltenberg Zágrábban és Kninben folytatott legutóbbi megbeszélései serkenteni fogják a határozat meghozatalát, amelynek alapján a kéksisakosok a térségben maradnak. Ami Prevlaka kérdését illeti, további haladásra számítanak a Crna Gora-i és horvát hatóságok tárgyalásain, miután Akasi Jaszusi nemrégen a térségben járt. „Mivel a Crna Gora-i hatóságok Herceg-Noviban készségüket fejezték ki, hogy új tárgyalásokat kezdjenek e határviszályról, mégpedig legmagasabb szinten, a horvát hatóságok válaszát várjuk, hogy mikor és hol legyenek ezek a tárgyalások” - nyilatkozta az UNPROFOR szóvivője. (Tanjug) Bevették Gudermeszt és Sálit Valamennyi jelentős csecsenföldi település az oroszországi szövetségi csapatok kezére került Az orosz szövetségi csapatok tegnap elfoglalták a Groznijtól keletre elterülő Sáli csecsen várost, Dzsohar Dudajev szakadár vezető híveinek utolsó nagyobb fellegvárát. A moszkvai katonai parancsnokság közleménye szerint a hadműveletben a föderális hadseregnek nem voltak veszteségei, s a lakosság nagy segítséget nyújtott a katonáknak. Csütörtökön a szövetségi csapatok birtokukba vették Gudermeszt, Csecsenföld második legnagyobb városát. Ezzel megtörték Dudajev hívei derékhadának ellenállását. A csecsen osztagok azonban továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a köztársaság területének mintegy 20 százalékát, főleg délen és keleten. Dudajev híveinek egy része visszavonult a déli hegyvidékre. A katonai szakemberek úgy értékelték, hogy a csecsen osztagoknak többé nincs erejük a nagyobb összecsapásra, ám kisebb harci cselekményre és diverzióra képesek. A katonai hatóságok nem közölték, jelenleg hol tartózkodik Dudajev. Moszkva háborús bűnösnek nyilvánította és elfogatási parancsot adott ki ellene. Az orosz szövetségi hadsereg december 12-én kezdte meg csecsenföldi hadműveletét, hogy - hivatalos megfogalmazás szerint — helyreállítsa az alkotmányos rendet és lefegyverezze az illegális fegyveres csoportokat. (Tanjug) (Reuter telefotó) A Majevicán tegnapra virradó éjjel nyugalom volt és a frontszakaszon délelőtt is viszonylag csendes volt a helyzet - jelentette a Tanjug boszniai szerb katonai forrásokra hivatkozva. Brckótól öt kilométerre keletre lőttek a muzulmán állásoktól, de amióta visszaverték a muzulmán offenzívát, érezhetően csökkent az összetűzések intenzitása. A szerbeknek sikerült megvédeniük állásaikat, különösen a stolicei reléállomást. A képen: bosnyák kormánykatonák Brcko közelében