Magyar Szó, 1995. június (52. évfolyam, 125-149. szám)
1995-06-01 / 125. szám
4 AKTUÁLIS Befejezetlenül végződött (Folytatás az 1. oldalról) A szállításról szóló törvény lényege, hogy a jövőben a szállítót kötelezi a kártérítés megfizetésére abban az esetben, ha az utas megsérül vagy meghal szerencsétlenség folytán. Az ellenzék főleg azt kifogásolta, hogy a kártérítés összegét valutában fejezték ki, és hogy a legmagasabb térítés összege 190 000 márka. (Meg kell jegyezni, a törvény úgy rendelkezik, hogy a márkában megszabott összeget a szállító dinárban fizeti ki a károsultnak, a márka napi árfolyama szerint). Sokak szerint irreálisan nagy összeg a 190 000 márka, ezt a szállító nem tudja majd törleszteni. Jó néhányan úgy vélekedtek, inkább a kötelmi törvénnyel kellene rendezni továbbra is a kártérítést, az összeg meghatározása viszont inkább a biztosító hatásköre lenne. A beterjesztő többször is hangsúlyozta, a törvény fontossága abban rejlik, hogy lehetővé teszi a mielőbbi bekapcsolódást a nemzetközi forgalomba, mert a nemzetközi előírásokkal teljes mértékben összhangban van. A leghevesebb vitát a Jugoszláv Motorosszövetség hatáskörét szabályozó törvény váltotta ki. Mivel a radikálisok egyik legnagyobb sérelme, hogy a párt egyik Crna Gora-i tagja, Axim Mianjic mint politikai fogoly börtönben ül, és ez valamelyest összefügg a Jugoszláv Motorosszövetséggel, ezért részletesen boncolgatták a szövetség tevékenységét és annak elnökének, Milo Dukanovicnak (Crna Gora kormányfőjé) a viselt dolgait. Többen felvetették a kérdést: létezik-e egyáltalán JMSZ, és ellátja-e a feladatát. Mivel a radikálisok jó néhányszor sértően szóltak Milo Dukanovic személyéről, és az elnök figyelmeztetése ellenére sem voltak hajlandóak elhagyni a szószéket, Radoman Borcovic ezúttal is többször is szünetet rendelt el. Milo Bukanovicot Dragan Burovic, a Crna Gora-i Demokratikus Szocialista Párt képviselője vette védelmébe, aki szerint koholt vádak hangzottak el a Crna Gora-i kormányfő ellen, és indokolatlanul támadták. A JNB tavalyi zárszámadásának elemzését egy más alkalomra halasztották, mert dr. Dragoslav Avramovic, a JNB kormányzója nem tudott megjelenni a tegnapi ülésen, és helyettese sem jött el. A bankok szanációját rendező törvényt elvetették, és hasonló sorsra jutott a JSZK Hivatalos Lapjáról szóló törvény. VARJÚ Márta KÜLDÖTTKERDESEK ES JAVASLATOK A papírellátásról és a nyugdíj késéséről Előrehozott választásokat javasol a DP Csókán és Pazován A szerb kormány, a mitrovicai Matróz közvállalat és a cataki papírgyár óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy szavatolják a lapkiadóházak rendszeres papírellátását, áll a kormány válaszában, amelyet Zarko Jokanovic (Új Demokrácia) képviselő kérdésére adott. A kormány válaszából kiderül, hogy már egy éve pótlékot fizetnek a papírgyártásra - 200 dinárt egy tonna leszállított papírért -, hogy az ár stabil maradjon. Nebojsa Lekovic azt kérdezte a kormánytól, van-e lehetőség arra, hogy tekintettel a nyugdíjak késlekedésére, tolerálják az adó, a villanyáram és a kommunális szolgáltatások késve történő kifizetését. A munkaügyi minisztérium válaszában hangsúlyozza, hogy az intézkedéseknek köszönhetően várhatóan sikerül idejében kifizetni a nyugdíjakat. Ezzel egyidejűleg a minisztérium a szerbiai villanygazdasághoz és a kommunális vállalathoz fordult, hogy ismertesse velük a nyugdíjak kifizetésével kapcsolatos problémákat, és kérte őket, hogy amíg nem kezdik meg a nyugdíjak rendszeres kifizetését, legyenek tekintettel ezekre a körülményekre. A DP képviselőinek egy csoportja javasolta a köztársasági parlamentnek, hogy hozzon határozatot az előrehozott választások kihirdetéséről a csókai, pazovai, vidijai, Stari Grad-i, topolyai és a mionicai községekben. Az indítvány megindoklásában hangsúlyozzák, hogy ezekben a községekben ideiglenes intézkedések vannak érvényben (egyes községekben több mint két éve), így a polgárok nem tudnak dönteni a község ügyeiben. (Tanjug) Meglőtték a sárga angyalt (is) Hetvenháromban Velencében egyik emeletes parkolóház őre személyesen állította be a kocsimat egy üres helyre, egyharmad árat fizettetett meg a parkolásért, és csak a szélvédőre ragasztott AMSJ címerre mutogatott, másként nem tudta megmagyarázni, hogy ezért olcsóbb. Ugyanabban az évben a tihanyi kompon is kevesebbet fizettem a kocsiért, Pesten a javítás is olcsóbb volt, az itthoni, zágrábi, ljubljanai, tengerparti helyeken adott kedvezményeket nem is említem. Ne boncolgassuk, hogy azóta mik történtek, ezrével vettek és vesznek, adtak és adnak el autókat az emberek anélkül, hogy akár egy szót is hallottak volna a motorosszövetségről. Ami mégsem egy méhészegylet vagy asszonykórus, hiszen az egész világon talán a polgári szerveződés legjobban bejáródott formája az országúti segélyszolgálat, és így már legalább hatvan, de az is lehet, hogy hetven éve. A német utakon már a világháború előtt fogalom volt az ADAC, azaz annak őse. A jugoszláv AMSJ Európa-szerte híres és ismert volt már a hatvanas években, tízezrével voltak új és régi tagjai. Most a szövetségi parlament törvényt akar készíteni a Jugoszláv Motorosszövetségről. A háború előtt még úgy-ahogy működött ez az egyesülés, de egyre kevesebb hasznot hozott a tagsági igazolvány, leszámítva azt, hogy a tagsági díj ellenében nem kellett sorbaállni az iratok meghosszabbításakor. A többi szolgáltatásnyújtás szépen elfogyott, lemorzsolódott a szervezet tevékenységi köréből. Most, tegnap, ahogy a parlament napirendre tűzte a kérdést, hogy legyen-e törvény vagy ne, egy csomó döbbenetes disznóság derült ki. Úgy látszik, ezt a területet sem kerülhették el a visszaélések, fosztogatások. Kiderült, hogy Kertes majd 2,5 millió dinárral tartozik Milo Dukanovicnak. Aki nem tudná, Mihalj Kertes a vámhivatal igazgatója, Bukanovic, a Crna Gora-i kormány elnöke pedig az AMSJ igazgatója. Hogy tartozhat egyik funkci a másiknak, azaz egyik intézmény a másiknak? Mi köze ennek a tartozásnak, követelőzésnek a parlamenthez? Csak annyi, hogy belegabalyodtak a sok harácsolásba, egymás kijátszásába, és most kellene egy törvény, akár utólag is, hogy tudják, ki iszik, ki fizet ebben a kocsmában. Az 1978-ban készített AMS-statútum, amely ugyan félig-meddig törvényerejű volt, a régi országgal együtt megszűnt. Azóta csak a harácsolást emelték törvényerőre. Olyképpen, hogy a vámhivatal elkobozta a gyanús autókat (mi itt a gyanús, és mi nem?), a karambolozott és vámon hagyott külföldi kocsikat (karambol egy lámpatörés is), amelyeket azután az AMSJ elárverezett, és százalékot vett le az árból. Hogy mi mindent lehet egy hivatalos pecséttel vagy kettővel (AMS+vám) meg a belügy hallgatólagos beleegyezésével csinálni gazdátlan autókkal, azt az olvasó fantáziájára bízom. Úgy látszik, a fantázia ide mégsem elég, hiszen most az AMSJ 2,4 millió dinárt követel a vámtól, és ez csak a neki járó százalék. Feltételezzük, hogy nem Trabantokról és Daciákról volt szó. Az AMSJ vagy akármilyen névre hallgató országúti mentőszolgálat minden országról a legelső benyomást nyújtja a külföldi turistának. A sárga mentőangyalok világszerte mindenütt nagy becsben állnak, a sárga mentőkocsik és a sárga rádiótelefonok nélkül modern autópályák el sem képzelhetők. Szállodák, szervizláncolatok, sőt bankhálózatok vannak a legtöbb ország ilyen szolgálatának tulajdonában. És itt? Nekünk sikerült még a sárga angyalt is fenéken durrantani. .. Magyar Szó Nagyobb a terület, kisebb lesz a hozam Egyelőre csak ennyit tudni az idei aratásról Már tavaly is jócskán megnövekedett a búzával bevetett terület a zombori községben, az ősszel pedig még inkább növelték a területet a társadalmi és a magánszektorban egyaránt. Ezen senki nem is csodálkozik, ha szem előtt tartja a mezőgazdaság egyre súlyosabb helyzetét. Azt természetesen errefelé sem tudják még a termelők, hogy milyen lesz a számadásuk a kenyérgabonával, hiszen a korábbi gyakorlatnak megfelelően, nem sokkal az aratás előtt még mindig teljesen bizonytalan, mennyit fognak fizetni a termésért, milyenek lesznek a tárolási feltételek, mennyit kell várni a kifizetésre stb. Egyelőre csupán annyi biztos, hogy a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb területen termesztik, és hogy jó termésre aligha lehet számítani. A zombori községben egyébként 28 500 hektáron terem búza. A községi végrehajtó bizottság tagjai tegnapi ülésükön nem hallhattak biztató adatokat az aratási előkészületekről, derűlátásra sajnos semmi ok sincs. Ezen nem is lehet különösebben megütközni, ha tudjuk az előzményeket. Például azt, hogy jóformán csak a vetőmag (sok helyen még az sem) volt olyan, mint valamikor, a műtrágya már kezd ismeretlen fogalommá válni, és ugyanez a helyzet a növényvédő szerekkel is. Jó hozam azokon a parcellákon sem várható, amelyeken kielégítőnek mutatkozik a búza állapota, mert a termőföld már annyira ki van szipolyozva, hogy tápanyagpótlás nélkül egyszerűen nem lehet megfelelő a szem minősége. A jelenlegi becslések szerint a községben a termésátlag alig fogja meghaladni a 4,2 tonnát hektáronként. Bármennyire is furcsa, de egyrészt megkönnyebbülhetnek az illetékesek, hiszen ily módon kisebb gondot okoz a tárolás! Mert már most nyilvánvaló, hogy nagy fejtörést fog okozni, hova tegyék a búzát, mikor még nyakukon a tavalyi termés is. A szakemberek úgy vélik, körülbelül 115 000 tonna búzát takarítanak be, a tárolókban azonban még mindig ott van 71 000 tonnánál is több tavalyi termés, és emiatt egyelőre talány, hogy mi legyen majdnem 20 000 tonnával, amit lehetetlen lesz elhelyezni, ha valami csoda folytán aratásig nem sikerült vevőt találni a tavalyi kenyérgabonára. A községi kormány tagjai arról is értesülhettek, hogy összesen 450 kombájn áll rendelkezésükre az aratóknak, akárcsak tavaly, de semmivel sem lesznek jobb állapotban, mint tavaly, sőt a gépállomások még rosszabb feltételek között működnek, és egyelőre bizonytalan az is, lesz-e elegendő pénz pótalkatrészekre a már jórészt kivénhedt gépállománynak. És persze az sem mellékes, lesz-e egyáltalán mivel működtetni a toldozott-foldozott kombájnokat. Blagoje Svrkota, a községi végrehajtó bizottság elnöke a tegnapi ülésen szép gesztusnak minősítette, hogy a köztársasági kormány a beígért gázolajmennyiségnek már a 95 százalékát eljuttatta a tavaszi mezőgazdasági munkálatokra, és maholnap megérkezik talán az utolsó cseppig a több mint 900 000 liter üzemanyag. Az aratáshoz viszont, ki tudja, lesz-e gázolaj? Erről egyelőre még nem nyilatkozott a hatalom. De ha tartja is magát a tavalyi gyakorlathoz, miszerint 30 liter gázolajat adott hektáronként az aratásra, akkor sem lesz elegendő üzemanyag, mert ily módon 722 tonna illeti meg a zombori községet, az aratáshoz viszont legalább 760 tonnára lenne szükség, ha pedig még ugarolni is bátorkodnak, akkor még 316 tonna gázolajat kell majd beszerezniük a kombinátoknak, szövetkezeteknek és a földműveseknek. Hogy honnan, az már természetesen rájuk tartozik... H.Á. ÚJVIDÉKI EGYETEM Botrányba fulladt a közgyűlés Az Újvidéki Egyetem egyetemistatanácsa tegnap közleményt adott ki arról, hogy szerdán megkísérelte megtartani a szövetség közgyűlését az újvidéki Bölcsészeti Karon. Meg akarták vitatni Jovica Rutelicnak, az egyetemistaszövetség végrehajtó titkárának felelősségét, aki visszaélt a szövetség pecsétjével és egyéb mesterkedéseket és mulasztásokat követett el. „A közgyűlést nem lehetett megtartani, mert a Bölcsészeti Kar nagytermében tarthatatlan feltételek uralkodtak. A teremben jelen volt Ruteáié száz-egynéhánny katonaszökevénye a hercegovinai harctérről, és sokkal kevesebb egyetemi hallgató. A hívatlan vendégek példátlanul zajosak voltak, és megfenyegették az egyes karok elnökeit. Tekintettel arra, hogy ilyen körülmények között képtelenség volt megkezdeni az ülést, az egyetemistaszövetség közgyűlésének elnöke félbeszakította a munkát - áll a közleményben. Lebukott az elit strici Prostitúciószervezés miatt az újvidéki községi bíróság négy hónapig tartó börtönbüntetésre ítélte Nikola Ikanovic (46) újvidéki lakost, a Prolece ügynökség tulajdonosát. Ikanovicot február végén tartóztatták le, mivel az ügynökséget fénymásolásra és adatfeldolgozásra jelentette be, közben „nyilvános házat” tartott, Ikanovicnak tíz nő dolgozott. Ezekről fotóalbumot készítettek, és mindegyik kép alatt fel volt tüntetve, hogy mire „specializálták" magukat a nők. A gazda megmutatta a kliensnek a kínálatot, az kiválasztotta a nőt, és a megbeszélt időpontban elvitte egy szállodába. Ott a kliens kifizette a megbeszélt tarifát, majd az idő letelte után újra jött a gazda, hogy hazaszállítsa a nőt A gazda egy órára 120 márkát, két órára 170 márkát, egy estére pedig 500 márkát kért a szolgáltatásért. Ebből a hölgyek 70 márkát kaptak egy órára. Nikola Ibanovic büntetésébe beleszámítódik a három hónapos vizsgálati fogság, így az ítélet jogerőre lépése után még egy hónapot kell leülnie. A bíró nem hozott szigorú ítéletet, mivel szerinte ez a legősibb mesterség, ami létezett, létezik és örökké létezni fog. Sz. T. Nem válogattak a betörők Az újvidéki községi bíróságon le-rás miatt két-két év börtönbüntetésre íélték Gojko Subotin-Saban (1969) durdevói és Dragán Beckovic (1967) silbaói lakost. Tavaly március 29-ére virradóra Kiszácson betörtek a Vesna Vujovic tulajdonában levő Zlata üzletbe, és mintegy 600 dinár értékű árut vittek el. Akkor éjjel betörtek a Centroslavija üzletébe is, s onnan is 600 dinár értékű áruval távoztak. Április 9-ére virradóra a stepanovicevoi általános is,kólába törtek be, s mintegy 10 000 dinár értéket vittek magukkal. Az üzletekből tisztálkodási eszközöket, háztartási vegyszereket és élelmiszert loptak, az iskolából pedig színes tévét, három rádiót, diavetítőt, harmonikát, hat légpuskát, szappant, tejport, sajtot és egyéb apró dolgokat Sz. T. Már most az aratásról Habár csak nemrég fejeződött be a tavaszi vetés, a búza pedig még a fejlődés szakaszában van, már most fel kell mérni mindazokat a nehézségeket, amelyek az elkövetkező aratáskor felmerülhetnek, állapította meg a Vajdasági Végrehajtó Tanács tegnapi ülésén, amelyen BoSko Perosevic elnökölt. Vajdaságban az idén mintegy 400 500 hektárról takarítanak be búzát, 100 000 hektárral nagyobb területről, mint tervezték. A szakemberek értékelése szerint az átlaghozam 4 tonna körül lesz hektáronként. Az aratáshoz Vajdaság elegendő számú kombájnnal rendelkezik, így a munkálatokat húsz nap alatt el lehet végezni. A legnagyobb búzakínálat Vajdaságban lesz, ahol a tavalyi tartalékok is a legnagyobbak. Ezért a búza átvétele és raktározása okoz majd legnagyobb gondot. A Tartományi Végrehajtó Tanács leszögezte, hogy figyelembe véve a gazdaság helyzetét és függetlenül a kifizetés módjától, arra kell törekedni, hogy a búzát minél rövidebb időn belül kifizessék a termelőknek. A tavaszi vetésről és az aratás előkészületeiről a vajdasági parlament képviselői is véleményt mondanak a júniusi ülésen. MA Folytatja a termelést a fűtőtestgyár Több mint tizenhat hónapos kényszerpihenő után ma újra megkezdik a termelést a zrenjanini fűtőtestgyárban. Ha nem lesz fennakadás a nyersanyagbeszerzésben és a földgázszolgáltatásban, két műszakban öt hónapig fognak termelni, teljes kapacitással. A tervek szerint a 750 dolgozó ebben az időszakban 800 000 fűtőtestet, valamint egy bizonyos mennyiségű más öntvényt fog előállítani. A termékek egy részét Bulgáriában és Macedóniában tervezik értékesíteni. K. I. 1995. június 1. csütörtök Jelentés a terménytőzsdéről Az újvidéki terménytőzsdén tegnap több mint húszezer tonna tavalyi búzát kínáltak, de nem volt sok vásárló, így csak 500 tonnát tudtak eladni, 17 és 17,5 páráért kilogrammonként. A kukorica esetében éppen fordított a helyzet, nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Tegnap 2000 tonna kukoricát kínáltak, de mivel túl drága volt, csak 800 tonnát tudtak eladni, 22-24 páráért kilogrammját. Novak Pejic, a tőzsde tájékoztatási szolgálatának vezetője közölte, hogy több ezer hízót is felkínáltak, de a vágóhidak nem tanúsítottak iránta különösebb érdeklődést. Ezt a hús és a hústermékek fogyasztásának csökkenésével magyarázták, ami a lakosság vásárlóerejének csökkenését jelzi. Egyesek felkínáltak 500 tonna gázolajat hízóért, növendékmarháért, cukorért és kukoricáért, a kombinátok, szövetkezetek és gyárak azonban nem álltak rá a cserére. (Tanjug) Százmillió kellene az ipar serkentésére A gyáripari termelés serkentésére feltétlenül legalább 100 millió dinárt kellene szavatolni, ennek 20 százalékát devizában, jelentette ki Ljubivoje Todorovic, a Jugoszláv Gazdasági Kamara ipari bizottságának titkára a bizottság tegnapi ülésén. Rámutatott, hogy ez a legkevesebb, amire szükség van a legjobb programok valóra váltásához, hogy megállítsák a gyáripari termelésben a kedvezőtlen irányvételeket, amelyek az idén áprilisban mutatkoztak. Az árnyékgazdaságot nem sikerült megfékezni, az árak pedig - különösen a nyersanyag ára - mértéktelenül emelkednek. Az ipar egyre súlyosabb helyzete miatt mind több szakember hagyja el a termelést, ami arra figyelmeztet bennünket, hogy azonnal megfelelő lépést kell tenni ezen a területen, mondta Todorovic. (Tanjug)