Magyar Szó, 1996. február (53. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-01 / 26. szám

1996. február 1., csütörtök Összehangolni az autonómiatörekvéseket A kárpát-medencei magyar kisebbség folyamatossá váló tanácskozása A szegedi önkormányzat jóvoltá­ból a múlt héten folytatódott az a magyar kisebbségi autonómiata­nácskozás, amelyet októberben kezdtek a Magyarország határain kívül élő magyarok. Ezúttal Kár­pátalja, Románia és a Felvidék egy­­egy, Vajdaság pedig két párttal képviseltette magát. Megvitatták az RMDSZ és a VMSZ önkormányzati koncepcióit, s emellett tárgyaltak még a kárpát- medencei magyarság nemzeti stratégiájának kidolgozásá­ról és kerekasztal-értekezletet tar­tottak az anyaország szerepéről és a vele szembeni elvárásokról. A VMDK képviseletében dr. Sepsey Csaba és Rudsik Gábor vett részt a tanácskozáson, amelybe utóbb kapcsolódott be Ágoston András elnök is. A VMSZ-t Fegeresi Sándor ügyvezető alelnök és Bálint Antal alelnök képviselte. A VMDK képviselőinek utólagos beszámolója szerint rendkívül hasz­nos volt a tanácskozás annak az ön­­kormányzatnak a tervezetéről, amelyet az erdélyi és az egész ro­mániai magyarság számára készített az RMDSZ, s amelyről dr. Csapó József szenátor, a szerző szólt társszerzőinek jelenlétében. A ter­vezet területi és személyi­ elvű auto­nómiát irányoz elő. E­z utóbbi azok­ból az elvekből indul ki, amelyek a VMDK autonómiakoncepciójának alapjait is képezik. Négy alapelvről van szó, éspedig a magyarság saját maga válassza meg vezetőségét, az pedig intézkedjen az oktatás, a mű­velődés és a tájékoztatás kérdései­ben, s ehhez szükséges, hogy ren­delkezzen a forrásértékű pénzzel (arányosan azzal, amit a magyarok befizetnek adó formájában), s végül nemzetközi garanciákat kell biztosí­tani. Az RMDSZ a fent említett há­rom létfontosságú kérdés mellett külön kiemeli a nyelvhasználat biz­tosítását és a szociális gondoskodást. A VMSZ koncepciójával kapcso­latban a VMDK-nak még nem volt álláspontja, de tüzetesen tanulmá­nyozni fogja. E­zért a VMDK képvi­selői azt tartották a legfontosabb­nak, hogy a többiek mondják el vé­leményüket. Szerintük több lénye­ges észrevétel hangzott el elsősor­ban az­ RMDSZ részéről, nevezete­sen, hogy hiányolja az egyik leglé­nyegesebb követelményt, azt, hogy a magyarok maguk válasszák meg vezetőségeiket általános, közvetlen és titkos szavazással. Másrészt na­gyon szorosnak tartották a VMSZ által előirányozott határidőt, és nem értették meg, hogy a VMSZ az összmagyarságban gondolkodik, holott Vajdaságban két párt is léte­zik. Közülük a VMDK mérettetett meg választásokon, s felvetődik a kérdés, milyen legitimitása van a VMSZ-nek? A VMSZ képviselőinek beszámo­lója szerint ez a párt ismertette a vajdasági magyarok önkormányza­tának kiépítésére vonatkozó terve­zetét, erre több észrevételt tettek a résztvevők. Elsősorban az RMDSZ nevében dr. Csapó József szenátor foglalkozott vele behatóbban, s rá­mutatott, hogy az­ ENSZ 1992. évi nyilatkozata mellett, amely a nem­zeti vagy etnikai, vallási és nyelvi ki­sebbségekhez tartozó személyek jo­gainak előmozdítását és védelmét szorgalmazza, hivatkozni kell még az Európai Unió, továbbá az Euró­pa Tanács ajánlásaira is stb. Észre­vétel hangzott el a rövid határidőre, továbbá arra vonatkozólag, hogy a VMSZ egy létező, de átalakulásra szoruló körzet önkormányzatára alapozza az elképzeléseit, valamint a politikai tanács ilyetén való fenn­tartása is csak rövid távon lehetsé­ges. A VMSZ-ben úgy vélik, hogy hasznos volt a tanácskozás. A két vajdasági magyar párt képviselői emellett egybehangzóan beszámoltak arról, hogy a résztve­vők egyetértettek abban, folytatni kell törekvéseiket a közép-európai népcsoportok fóruma keretében, s­ a végső cél a kárpát-medencei mag­ nemzeti stratégiájának hi­­ja. Rámutattak, hogy az anyaországnak nincs ilyen stratégi­ája, holott a határon túli magyarok közképviseletével kapcsolatban egy­séges fellépésre van szükség. Már­pedig - hallottuk a VMDK küldött­ségének tagjaitól - a jelenlegi ma­gyar kormány fel sem vállalta és nem képviseli a Magyarország hatá­rain túli magyarság autonómiatö­rekvéseit. VALIHORA István Budapest, január 31. Hosszabb távra meghatározni az ország sorsát. E­z a szándék és meg­állapítás kristályosodott ki az MSZP képviselőcsoportja kétnapos ülése nyomán. A szocialisták úgy vélik, az idei esztendő döntőnek ígérkezik. Célul tűzték ki új, demokratikus al­kotmány, valamint új választójogi és önkormányzati törvény elfogadását, hasonlóképpen átalakításra szorul a bankrendszer és a pénzügyi intéz­ményrendszer. A frakció szerint az idén áttörés következhet be a gazda­ság teljesítőképességében, ehhez azonban az elvonások csökkentésére is szükség van. Az elképzelések sze­rint 1996-ban és a rákövetkező esz­tendőben sor kerül az egészségügy, a nyugdíjellátás, a szociális juttatá­sok, valamint az oktatás és az önkor­mányzatok új finanszírozási rend­szerének bevezetésére, de a kellő dokumentumok meghozatalát szük­ségszerűen társadalmi vitának kell megelőznie. A szocialista párt az el­következő időszakban lényeges ja­vulást vár a gazdaságpolitika mun­kahelyteremtést ösztönző törekvése­itől is. Az­ MSZP parlamenti képvise­lői egyébként ismét Szekeres Imrét választották meg a frakció vezetőjé­vé, aki a kiegyensúlyozott politizálás folytatása mellett szállt síkra. Zágráb, Stockholm, Budapest. Az elkövetkező napokban ezek lesz­nek Horn Gyula úti állomásai. Mint már hírül adtuk, a magyar minisz­terelnök a hét végén Zágrábban folytat megbeszéléseket, majd meg­látogatja a NATO békefenntartó rendezésében részt vállaló, már Okučaniba érkezett magyar katoná­kat. A kormányfő útja ezt követően Stockholmba vezet. A magyar-svéd gazdasági együttműködési tárgyalá­sok időpontja február 6-a és 7-e, mi­után a Wallenberg- csoporttal való előkészületi megbeszélések lezárul­tak. Amennyiben megállapodás szü­letik, az a magyar gazdaságnak egy­­milliárd dollár bevételt jelentene. A tavalyi esztendőben egyébként a Svédországba irányuló magyar kivi­tel hozzávetőlegesen 120 millió dol­lárt tett ki. Két nappal később már Budapest lesz a színhelye a „Ma­gyarország 2000” elnevezésű ren­dezvénynek, amelyre Horn Gyu­la a világ 25 országában élő magyar származású személyiségeit hívta meg. A szervezők mintegy 200 olyan részvevővel számolnak, akik itteni partnereikkel véleményt cserélnek Magyarország esélyeiről és a társa­dalmi-gazdasági modernizáció kilá­tásairól. A találkozón többek között jelen lesz Tom Lantos, Habsburg Ottó, Sütő András és Paul Lendvay is. Bemutatkozott az új tulajdonos. A minap ugyanis a Hírlapkiadó Részvénytársaság és a Scriptum Részvénytársaság (ez utóbbi a Posta­bank és a Duna Holding közös saj­tóholdingja) aláírta az adásvételi szerződést a Magyar Nemzet című napilap ügyében. Ennek nyomán látogatott el a szerkesztőségbe Né­meth Péter vezérigazgató, aki arra a kérdésre, hogy a tulajdonosváltozás kapcsán lesznek-e változások a lap életében, a következő választ adta: A Magyar Nemzetet továbbra is ugyanebben a szellemben, ugyanaz­zal a vezetéssel, ugyanaz a kollektíva készíti, és Tóth Gábor marad a fő­­szerkesztő. Némi változás azonban mégis lesz: a rangos, patinás lap mö­gé a sajtóholding jóvoltából olyan kiadói, hirdetésszervezői és terjesz­tői háttérapparátus kerül, amely az újságírókat minden értelemben fel­szabadítja, a „jövőben azzal kell fog­lalkozniuk, ami a dolguk - mondta a vezérigazgató -, az írással és a lap­készítéssel, s nem egyébbel, mint például lapjuk menedzselésével”. Tegyük még hozzá, a Postabank 51 százalékban, a Duna Holding pedig 49 százalékban tulajdonosa az egyre terebélyesedő sajtóbirodalomnak. Az­ egyik legnagyobb magyarországi sajtócsoport tulajdonában immár 34 napi- és hetilap, folyóirat, rádió- és tévéstúdió van (ők finanszírozzák például az Eurosport minap elin­dult magyar adását is). SINKOVITS Péter AZ MSZP SZERINT Döntő év lesz az idei Egy miniszterelnök programjai - Változatlan szellemiség és vezetés a Magyar Nemzetnél (Tudósítónktól) Az influenza áldozatai Eddig 93 halálos áldozata van Magyarországon az influen­zajárványnak. Elsősorban idős személyekről van szó, akiknél szövődmények léptek fel. A leg­több megyében a járvány vissza­húzódóban van, de még mindig aggasztóan sok tizenöt éven aluli gyermek betegszik meg. Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 CSERNOMIRGYIN AMERIKAI LÁTOGATÁSA UTÁN Clinton bízik az orosz reformokban Jelcin szociális intézkedései választási manővernek tűnnek­­ Az USA újabb kereskedelmi megoldásokkal is hozzájárul Moszkva helyzetének javításához (Folytatás az 1. oldalról) Mint ismeretes, a decemberi alsóházi választásokon a kommunisták jelentős sikereket értek el, és Jelcin el­nök most - alig 5 hónappal a júniusra kitűzött elnökvá­lasztás előtt - kénytelen valamilyen módon válaszolni szociális követeléseikre, illetve a hírek szerint Oroszor­szágban ismét romló szociális helyzet kihívásaira. Csernomirgyin washingtoni bejelentése szerint Jel­cin február 15-én fontos bejelentést tesz majd, ami vár­hatóan kilátásba helyezi a nyugdíjak és más szociális ki­adások jelentős növelését. Amerikai megfigyelők szerint azonban ezek egyszerű papírparancsok lesznek, ame­lyeknek semmiféle valós hátterük nincs az orosz gazda­ság teljesítőképességében. Clinton elnök szerint a Világbankban és a Nemzet­közi Valutaalapban lehetővé kell tenni, hogy Moszkva folyamatosan használhassa a majd 9 milliárd dolláros hitel- és segélycsomagot, aminek részleteiben 1992 és 1995 között állapodtak meg. Amerikai megfigyelők hoz­záfűzik, hogy a hitelek legnagyobb részéről éppen a nemrég menesztett Anatolij Csubajsz tárgyalt a nemzet­közi pénzintézetek vezetőivel. Az amerikai kormányzat azonban aláhúzta: nem a személyiségek a fontosak, hanem az­ orosz kormányzat általános irányvétele és gyakorlati döntései. Ezt kicsit mindkét irányba szánhatták Washingtonban, hiszen az elmúlt években, a berlini fal leomlása óta, George Bush és Bill Clinton diplomáciáját folyamatosan azzal bírálták Amerikában, hogy túlzottan összpontosítja támogatását és figyelmét az éppen hatalmon levő egyénekre, amivel azt kockáztatja, hogy egy váratlan választási eredmény után hoppon marad és kicsúszik a kezéből az orosz ve­zetéssel - és végső soron a katonai apparátus ellenőrző­ivel­­ fenntartott jó kapcsolat is. Csernomirgyin amerikai látogatása előtt éppen az utóbbi bírálatok erősödtek fel leginkább: egyes szakér­tők szerint például erősen kételkedni lehet abban, hogy az USA és az Orosz­ Föderáció között megkötött több milliárd dollár értékű szerződést, amelynek keretében az amerikai kormány az orosz rakétafegyverekből kisze­relt dúsított urániumot vásárol, és azt saját, magánkéz­ben levő atomerőműveinek adja el. Moszkva egészen egyszerűen kijátssza, és még véletlenül sem „hadi” urá­niumot szállít, hanem titkos tartalékokból vagy lelőhe­lyekről származó, sokkal kevésbé dúsított üzemanyagot. E­zt a kérdést a szakértők szerint egyelőre nem lehet eldönteni, mivel az Oroszországból érkező nukleáris üzemanyag már nem a fegyverekhez szükséges dúsított állapotban van - ahogyan azt az eredeti szerződés fel­vázolta -, hanem még az oroszok átalakítják és úgy szál­lítják ki. Genfben tárgyalások folynak ennek a kérdés­nek a megoldására. Csernomirgyin háromnapos látogatása alatt több olyan megállapodás született, amellyel az USA még job­ban hozzájárul az orosz kormány helyzetének erősítésé­hez. Az űrhajózási együttműködés területén például Moszkva nagyobb piaclehetőséget kap a kereskedelmi kilövések számának növelésére - ami közvetlen hasznot hoz a Kreml konyhájára. Az orosz űrprogram fenntar­tását pedig úgy teszik lehetővé az amerikaiak, hogy saját űrrepülőgépeikkel fognak utánpótlást szállítani az orosz Mir űrállomásnak, amire Moszkvának nincs pénze. PURGER Tibor Idővel csatlakozni Szerbiához A boszniai szerbek elégedettek lehetnek a daytoni megállapodással - Krajisnik parlamenti elnök nyilatkozata­­ Karadžić. A katonaság és a rendőrség nem követett el háborús bűntetteket Momcilo Krajisnik, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének elnöke kijelentette, hogy a boszniai szerbek elégedettek lehetnek a day­toni megállapodással nemcsak azért, mert véget vetett a háború­nak, hanem mert megkapták Bosz­nia-Hercegovina területének majd­nem 50 százalékát. A podgoricai Istek nevű folyóirat­nak adott interjúban Krajišnik el­mondta, hogy ezt a területet „idővel oda lehet csatolni Szerbia és Crna Gora szerb államokhoz”, és a dayto­ni megállapodással a „muzulmánok és a horvátok a felének a felét kap­ták” - továbbította a Montena-fax. Krajisnik emlékeztetett arra, hogy egy ideig kezükben tartották Bosznia-Hercegovina területének 64, sőt 70 százalékát, és a terület je­lentős részét azért vesztették el, „mert elmérgesedett a viszony a ka­tonai parancsnokság és a politikai vezetőség között”. „A rosszul vezetett daytoni tárgya­lások miatt e területek visszaszerzése helyett újabb 150 ezer menekültet kaptunk” - mondta Krajisnik, és hoz­zátette, hogy egy egységes komple­xum helyett a szerbek „akkora határt kaptak, amilyet a kínai hadsereg sem tudna megvédeni”. A boszniai Szerb Köztársaság el­rendelte a „gazdasági kapacitások” kihelyezését Szarajevó szerbek lakta részeiből, mert „ha úgy döntenek, hogy távoznak, a szerbeknek joguk van arra, hogy ne csak vagyonukat, de munkahelyüket is magukkal vi­gyék”. Krajišnik szerint Bosznia- Hercegovina nem létezik, és hama­rosan szétesik, a szerbek pedig az unióban maradnak a „megfelelő pillanatig”, amikor eldöntik, hogy többé nem élnek együtt a többiek­kel Bosznia- Hercegovinában. Akkor alakulna meg az „egységes szerb állam”, mondta Krajišnik és hozzátette, hogy „azt kockáztatva, hogy a Crna Gora-i testvérek zokon veszik" szeretné, ha az új államot Szerbiának vagy Szerb Államnak ne­veznék, mert „nem kell ragaszkodni semmiféle Jugoszláviához”. SZARAJEVÓ:­ Radovan Ka­radzic, a Szerb Köztársaság elnöke kijelentette, egészen bizonyos, hogy sem a hadsereg, sem a rendőrség soha nem követett el háborús bűn­tetteket. „Ha egyáltalán volt bűntény, az nem a konkrét politika eredménye volt, hanem egy polgárháborúban és a harcokban követték el, vagy bosszúból valamiért, ami a második világháborúban történt" - mondta Karadžić a WTN tévéállomásnak adott interjúban. „Készek vagyunk együttműköd­ni a hágai törvényszékkel és kivizs­gálni minden ügyet, amelyet a tör­vényszék a mi fennhatóságunk alatt álló területeken elkövetett háborús bűncselekményekről feltételez, ez az együttműködés lényegében már megvan” - mondta Karađžić. Hoz­zátette, hogy különös érdekük fűző­dik a törvényszékkel való együttmű­ködéshez, mert „1993-ban Srebre­­nicán több mint 50 tömegsírt talál­tak, amelyekben szerbek vannak”. Úgy mutatkozott be, mint egy mélyen vallásos, a nemzetéhez és családjához ragaszkodó ember. Hozzátette, hogy ő maga, de a népe sem fogja megengedni, hogy az IFOR letartóztassa és kiadja Hágá­nak. (Beta, AFP) A perszonális autonómia előnyei Francia ügyvivőhelyettes Ágostonnál Ágoston András tegnap Teme­­rinben fogadta Jean-Louis Puig urat, Franciaország belgrádi ügyvi­vőjének helyettesét. A vajdasági magyarság autonó­miatörekvéseivel összefüggésben a VMDK elnöke közölte, hogy a VMDK autonómiakoncepciója to­vábbra is az egyetlen modell, amely politikai autonómiát biztosíthat e népcsoportnak. A fokozatosság elvé­nek alapján a VMDK először, ha kell, nemzetközi segítséggel, a per­szonális autonómia intézményrend­szerét kívánja elfogadtatni és létre­hozni. Ez anyagi biztonságot és szakmai-politikai függetlenséget biztosít az oktatásban, művelődés­ben és a tájékoztatásban dolgozó magyar intelligenciának, a vajdasági magyarság egészének pedig lehető­séget arra, hogy maga válassza meg politikai vezetőit, s azok neki, ne pe­dig a szerb hatalomnak tartozzanak politikai felelősséggel. Egy kérdésre válaszolva Ágoston András kifejtette, hogy amennyiben a kosovói albánok önállóságra vo­natkozó követelését a nemzetközi közösség nem támogatja, a legjobb megoldás az lenne, ha Kosovo kü­lön föderális egységként kapcsolód­hatna az új jugoszláv föderációhoz. A hármas föderáció tartós fennállá­sát a nemzetközi közösségnek kell szavatolnia. A szerbiai ellenzékkel való együttműködésről Ágoston azt mondta, hogy az csak akkor valósul­hat meg, ha az­ ellenzék az Európá­hoz való közeledés teljes programjá­val kíván rajtolni a soron következő választásokon.

Next