Magyar Szó, 1996. április (53. évfolyam, 78-102. szám)
1996-04-02 / 78. szám
2 KÜLPOLITIKA Magyar Szó ÚJABB WACO KÉSZÜL AMERIKÁBAN? Patthelyzet a Pokol-patak partján Két tucat „szabad ember” az FBI laza gyűrűjében Washington, április 1. Az Egyesült Államokban attól tartanak, hogy Montana szövetségi államban egy újabb texasi Waco-féle tragédia készülődik. A ritkán lakott északnyugati területén ún. Szabad Férfiak (Freemen) barikádozták el magukat a Szövetségi Nyomozóiroda és a helyi közlekedési rendőrség csapatai előtt. Senki sem tudja, hányan vannak a Pokol-patak környéki dombos vidéken húzódó, mintegy 500 hektár területű Justus városkában (így nevezik „törvényen kívüli” paradicsomukat a Szabadok), de azt mindenki tudja, hogy fel vannak fegyverkezve és veszélyesek is lehetnek. A Szabadok és a velük szövetséges montanai milícia olyan emberekből áll, akiknek a felfogása közel áll a klasszikus anarchizmushoz: szerintük semmilyen szintű hatóságnak, legyen az helyi vagy szövetségi, választott vagy sem, nincs joga előírnia, hogyan szervezkedhetnek és mit csinálhatnak az emberek. Ennek alapján Justus lakói adót sem hajlandók fizetni, és semmibe vesznek mindenféle hatósági felhívást, végrehajtói beavatkozást sőt letartóztatási parancsot. Ők maguk (Tudósítónktól) azonban igenis ítélkeznek, sőt a közelmúltban elfoglaltak néhány bírósági tárgyalótermet, és megjátszották, hogy állami tisztségviselők felett ítélkeznek. Amikor a montanai főügyész megsokallta a „játékot”, a múlt hétvégén szövetségi segédlettel és fedőnév alatt megközelítették a Szabadok főhadiszállását és két vezetőjüket kelepcébe csalva letartóztatták. Ez váltotta ki aztán a múlt hétfőn Justus városka elbarikádozását. A Szabadokkal rokonszenvező két másik vezető a hétvégén önként feladta magát, hamisítással, valamint hivatalos személyek akadályozásával vádolják őket. A szabadon maradt Szabadok azonban nem hajlandók megadni magukat és a rendőrség attól tart, hogy egy elhamarkodott beavatkozás vérontáshoz vezetne. A törvényen kívüliek nemcsak a hatóságokkal szemben lépnek fel agresszíven, hanem nem szívlelik a sajtót, sőt a túl kíváncsi helybelieket sem. A helyszínen táborozó mintegy félszáz amerikai újságírócsapat már két tévékamerát is elvesztett, mert a forgatóstábok túl közel merészkedtek Justushoz. A Szabadok egyszerűen feltartóztatják a közutakon közlekedőket is, ha úgy ítélik meg, hogy azok fenyegetik „szabad közösségüket”, és elkobozzák a veszélyesnek ítélt magántulajdont. A Szövetségi Nyomozóiroda már az Oklahoma Cityben történt katasztrofális robbantás óta fokozottabb figyelemmel kíséri a különböző milíciák, szabadcsapatok és szélsőséges jobboldali szervezetek tevékenységét. Ez vezette el a hatóságokat a montanai milíciához is. Ezúttal azonban - a texasi Wacónál történt véres végkifejletből okulva - nem kívánják agressziónak még a látszatát sem kelteni, hanem hosszú távú ostromzárra rendezkedtek be. Még az ostromgyűrűt is szándékosan lazán fogták, hogy jelenlétükkel se izgassák a jelek szerint mindenre felkészült Szabadokat. A rendőrségi szóvivő többek között azt a privát jó tanácsot adta az összesereglett újságíróknak, hogy nyugodtan menjenek haza, mert feltehetőleg még hosszú ideig, esetleg hetekig vagy akár hónapokig is semmi sem fog történni. A pokol montanai tornácán. PURGER Tibor Jelcin hajlandó tárgyalni Dudajevvel Az orosz elnök vasárnap ismertette csecsenföldi rendezési tervét - kétkedő fogadtatás Hétfőn nulla órától befejezik az orosz csapatok az összes hadműveletet Csecsenföldön, és a „nyugodt térségekből” megkezdik a szövetségi erők kivonását a kaukázusi köztársaság határára -jelentette be Borisz Jelcin orosz elnök vasárnap. Jelcin rég várt béketervét ismertetve ugyanakkor világossá tette: változatlanul katonai erőt alkalmaznak az ellenálló fegyveresekkel szemben, közvetítők bevonásával viszont Moszkva hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Dzsohar Dudajev elnök képviselőivel. A helyzet normalizálása feltétele a Csecsenföld státusáról tartandó későbbi tárgyalásoknak - jelentette ki az elnök. Jelcin ezúttal is hangsúlyozta, hogy a köztársaság függetlenségéről nem lehet szó, ám Moszkva kész a kaukázusi köztársaságnak másoknál nagyobb önállóságot biztosítani. Jelcin, akinek beszédét felfokozott várakozás előzte meg, kifejtette: a csapatok kivonásával párhuzamosan a csecsen kormány folytatja a békeövezetek kiterjesztését, azaz a települések elöljáróival kötött megállapodások gyakorlatát. Az orosz elnök a rendezési terv második feladataként említette a csecsen parlamenti választások megtartását. A továbbiakban az elnök bejelentette, hogy hónapokon belül párbeszédet kezdenek Csecsenföld státusának rendezéséről a szövetségi hatalmi szervek és a köztársaság legitim képviselőinek bevonásával. Ennek első számú feltétele a helyzet normalizálódása. Jelcin szerint a dumának amnesztiát kell hirdetnie a fegyveres konflikust résztvevői számára, kivéve a súlyos bűncselekményekkel vádolt személyeket. Moszkvai megfigyelők Jelcin béketerve kapcsán arra emlékeztetnek, hogy azt hosszas vajúdás és „békére kényszerítő” több hetes hadművelet előzte meg. Ennek során a szövetségi erők igyekeztek kiszorítani a csecsen fegyvereseket az általuk ellenőrzött falvakból és a polgári lakosságra való tekintet nélkül tüzérséget és légierőt vetettek be a települések ellen. Lényegében az elnöki terv a „mézeskalács és korbács” elvének folytatását jelenti. Dzsohar Dudajev fegyvereseinek a terv bejelentésekor is számottevő ellenállása miatt azonban aligha érnek véget egyhamar a harci cselekmények, amelyek rontják Jelcin újraválasztási esélyeit. Csecsenföldi felkelők - hivatalos orosz közlés szerint - néhány órával a Borisz Jelcin elnök által egyoldalúan bejelentett fegyvernyugvás kezdete után megtámadtak egy orosz katonai gépjárműoszlopot. A támadásban megöltek 25 orosz katonát, 69-et pedig megsebesítettek. A lesből való rajtaütés Vegyeno kerületében történt. Ezt az Interfax tegnap jelentette egy magas rangú orosz katonai személyre hivatkozva. Az első orosz, jelentések szerint a támadás még a tűzszünet kezdete előtt történt - emlékeztet a DPA. A szakadár csecsen fegyveresek hinni szeretnének Borisz Jelcin ígéreteiben, melyeket vasárnap ismertetett béketervében tett, de kételkednek az orosz államfő őszinteségében - jelentette az AFP. A csecsen vezető, s az urusz-martani támaszponton tartózkodó más parancsnokok is aláhúzták, hogy kizárólag a csecsen függetlenség teljes körű elismerése vethet véget a kaukázusi köztársaságban közel másfél éve dúló háborúnak. Az orosz politikusok közül többen is szkeptikusan reagáltak vasárnap este Borisz Jelcin elnök csecsenföldi béketervére. A kommunista Gennagyij Zjuganov szerint megkésett a rendezési terv, amely szerinte megismétli a kommunisták régi javaslatait. Dzsohar Dudajev csecsen elnökkel még a háború előtt le kellett volna ülni tárgyalni. Ugyanakkor megígérte, hogy pártja mindent megtesz a csecsen béketárgyalások meggyorsítására. A nacionalista Alekszandr Lebegy, akit az Interfax idézett, élesen bírálta Jelcin tervét. Úgy vélte, hogy másfél évnyi bombázás után nem lehet megegyezni a békéről. A Dudajevvel kapcsolatban Jelcin által emlegetett amnesztia-lehetőségről úgy vélte: Jelcin „ügyes húzásáról” van szó. Ha közkegyelemben részesítik Dudajevet, ha nem, a duma képviselői mindenképpen ostoba helyzetbe kerülnek. Az Interfax hírügynökségnek nyilatkozó Mihail Gorbacsov szerint a vasárnapi televíziós Jelcin-beszéd meglehetősen propagandaízű, és azt sugallja, hogy Jelcin az elnökválasztást megelőzően időt akar nyerni. Az Egyesült Államok üdvözölte Borisz Jelcin orosz elnöknek a csecsenföldi harcok leállításáról tett vasárnapi bejelentését. A Fehér Ház szóvivője a DPA szerint Washingtonban kijelentette, Bill Clinton elnök reméli, hogy Jelcin szavait tettek követik. Rendkívül ügyes politikai húzásnak minősítették a londoni rádiónak hétfőn nyilatkozó független orosz megfigyelők Jelcin elnök hirtelenjében bejelentett csecsenföldi tűzszünetét. Az orosz elnök békekezdeményezésének sikerkilátásait kétkedő hangnemben tárgyalja a tegnapi brit sajtó. Az első számú napilap, a The Times elemzésében megállapítja: Jelcin vasárnap nyilvánosság elé tárt új csecsen stratégiája „jó eséllyel ugyanolyan szomorú módon végzi majd, mint a korábbi, elvetélt rendezési kezdeményezések”. (MTI) 1996. április 2., kedd A MAGYARSÁG 1100 ÉVE Mikor jöttek be a magyarok a Kárpát-medencébe? A honfoglalásnak, vagyis a Kárpátmedence birtokbavételének időpontja hosszú idő óta vitatéma a magyar történetírásban. Az igazság megismerésének vágyán túl gyakorlatias szempontok is igényelték a dátum meghatározását, hiszen -jeles esemény lévén - ünnepelni csak meghatározott évhez kapcsolódóan lehet. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia már jóval a vélhető ezeréves évforduló előtt szakértőket kért fel a honfoglalás időpontjának megállapítására. Ahány szakvélemény született, az annyiféle álláspontot képviselt. Végül is a törvényhozás Pauler Gyula nézetét fogadta el, aki szerint a honfoglalás 895-ben kezdődött, s az 1892. évi II. törvénycikk 1895-re írta elő a millennium megünneplésére szóló országos kiállítást. Más kérdés, hogy az előkészületen elhúzódtak, s így vált 1896 a millennium évévé. Ez az egyéves késés írta elő szinte kötelezően, hogy az 1100 éves évfordulót (a millecentenáriumot) is 1996-ban kell megünnepelni. Az évfordulók tehát függetlenedtek az ünneplésre okot szolgáltató esemény tényleges dátumától. De vajon tényleg 895-ben volt-e a honfoglalás? TÖBBLÉPCSŐS HONFOGLALÁS Nyilvánvaló, hogy egyetlen évbe nem sűríthető bele mindaz, ami legalább egy évtized alatt történt. A leghelyesebb, ha - s már Pauler Gyula így járt el annak idején - az események kezdetét tekintjük a honfoglalás időpontjának. A praktikus szempont is emellett szól, ugyanis a honfoglalás vége még sokkal nehezebben ragadható meg, mivelhogy a magyarság ezekben az években nem a Kárpát-medence minden szegletét vette egy csapásra birtokába, hanem csak bizonyos, az életmódja szempontjából számára használható területeit szállta meg. Ebből az is következik, hogy a kárpátmedencei térség nem minden egyes régiója számára „jött el” ugyanabban az évben a honfoglalás. Fontos azt is hangoztatni, hogy a honfoglalás a valóságos megszállást jelenti. Feltehető, hogy a magyarok a tényleges honfoglalás előtt már a Kárpát-medence egyes részeit fennhatóságuk alatt tartották anélkül, hogy ide népi tömegeik az ittlakás szándékával bevonultak volna. Ez tehát - ha így is volt - nem tekinthető a honfoglalás kezdetének. Márpedig ha a honfoglalást a megszálláshoz kötjük, a honfoglalás kezdete csakis az lehet, amikor magyarok a letelepedés szándékával behatoltak a térségbe. A latin nyelvű magyarországi források évszázadokkal az esemény után különböző kombinációk eredményeképpen igyekeztek a honfoglalás dátumát megadni. Három kútfőben háromféle dátum maradt ránk (677, 872 és 903). A magyarok a honfoglaláskor még nem a keresztény időszámítást használták, hanem feltehetően a törököktől kölcsönzött tizenkettes állatciklust. Ez utóbbi nem abszolút éveket adott, s így nem állt azonos alapon a keresztény időszámításnak az éveket Krisztus születésétől folyamatosan regisztráló rendszerével. A magyarországi források évszámait tehát nem szabad megőrzött és hiteles régiségnek tekinteni. A honfoglalás iménti értelemben vett dátumának meghatározása érdekében a külföldi kútfőkhöz kell fordulni. HISTÓRIAI ÉRV: is NAPFOGYATKOZÁS Sokáig erősen hittek annak a nyugat-európai, latin nyelvű krónikának, amely 889-hez köti a magyar honfoglalást. Egy efféle felfogást természettudományos érv zúzott össze. Bizánci forrásokból ismert, hogy a honfoglalást megelőző bolgár-bizánci háború előtt nem sokkal napfogyatkozás volt. Ez a csillagászok számításai szerint 891. augusztus 8-ára tehető. A magyar honfoglalás tehát csakis ez után a természeti jelenség után történhetett. Tovább szűkítette a lehetséges időmezőket az a tény, hogy a bolgár- bizánci hadakozást Simeon bolgár cár kezdte. Márpedig ő 893-ban lépett trónra. Mivel a magyar honfoglalás olyan eseménysor végén áll, amelyet a bolgár-bizánci háború több fejezete előzött meg, aligha lehet mindezeket (a magyar honfoglalást is beleértve) egyetlen évbe, a 893. esztendőbe belesűríteni. A honfoglalás lehetséges legkorábbi dátumául 894-re gondolhatunk. Valóban van arról tudomásunk, hogy a magyarok 894-ben a Kárpát- medencében hadakoztak, de semmi sem szól amellett, hogy ez már a bolgár-bizánci háború következménye lett volna. Sokkal inkább arra gyanakodhatunk, hogy - miként 892-ben - 894- ben is a magyarok a frank-morva csatározásokba kapcsolódtak be. Vagyis hódítottak a Kárpát-medencében, de nem szállták meg ekkor. A korszak egykorú, megbízható időrendet adó forrása, a Fuldai Évkönyv 895 és 896 alatt is írt egy-egy bolgár-bizánci hadakozásról. Mivel minden jel szerint 895 alatt ugyanarról az eseményről szólt, mint 896 alatt, a nevezetes háborút 895-re kell tennünk. Ha szoros időrendben kapcsoljuk ehhez a magyar honfoglalást, akkor arra még 895-ben sor kerülhetett, de ha laza időrenddel számolunk, akkor az esetleg áthúzódhatott 896-ra. A két dátum között egyértelműen dönteni lehetetlen. A címben feltett kérdésre tehát azt válaszolhatjuk: a honfoglalás 895-nél előbb és 896-nál később nem kezdődhetett. KRISTÓ Gyula történész, egyetemi tanár Perry konfliktusmegelőző lépéseket indítványoz Véderőminiszterek konferenciája Tiranában (Tudósítónktól) Szkopje, április 1. A Balkán déli térségének mai legjelentősebb eseménye a NATO három tagállamának és három békepartnerségi országa véderőminisztereinek két és fél napos tanácskozása Tiranában. Szombaton a délutáni órákban már tárgyalóasztalhoz ült Törökország, Olaszország, Albánia, Macedónia és Bulgária véderőminisztere, s vasárnap csatlakozott hozzájuk William Perry, az USA véderőminisztere. Megvitatják a további együttműködés bővítését, a térség biztonsági kérdéseit, valamint védelmi kérdésekről is szó lesz. Úgy tudni, hogy Tiranában megjelentek az említett országok vezérkari főnökeinek helyettesei, a parlamenti biztonságpolitikai bizottságok elnökei és a véderőminisztériumok NATO-osztályának vezetői. Regionális szempontból így fokozódott az értekezlet jelentősége. William Perry az etnikai konfliktusok megelőzésére több intézkedést javasolt a dél-balkáni térség országainak, hogy vegyenek részt a NATO minden békefenntartó hadgyakorlatán, nyissák meg egymás előtt békefenntartási kiképző központjaikat; hozzanak létre gyors reagálású csapatokat katasztrófák és más vészhelyzetek esetére; cseréljenek információkat katonai költségvetésükről, terveikről és politikájukról; létesítsenek állandó és közvetlen telefonkapcsolatot egymással és vonják ki csapataikat a határvidékekről. A tanácskozásra két katonapolitikai esemény is rányomja bélyegét. Az egyik az, hogy Görögországot nem képviseli senki sem Tiranában. Athén azt a magyarázatot adta, hogy a Balkán egy térség, és így Horvátország és Jugoszlávia hátrányos megkülönböztetésben részesül. A másik figyelemre méltó esemény Borisz Jelcin sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozata, mely szerint a volt négy szovjet köztársaság társulási szerződése még bővíthető, egyebek között Bulgária betársulásával is. Erre a hírre erélyesen reagált maga a bolgár köztársasági elnök, Zselju Zselev is, már szombaton megjelent a televízió első híradójában és visszautasította Jelcin ajánlatát azzal, hogy Jelcin nem mondott volna ilyet, ha erre szófiai kormánykörökből nem kapott volna ígéretet. Ezért felszólította a kormányt, hogy adjon egyértelmű választ az ország nyilvánosságának, miként árusítja ki az ország érdekeit Keletre akkor, miközben az Nyugatra tart. SZEGEDI Mária Újabb kenyérkrízis Bulgáriában Mivel a szófiai kenyérgyár csak kétnapi liszttartalékkal rendelkezik, Bulgária sürgősen 450 ezer tonna búzát, 150 ezer tonna takarmánybúzát és 80 ezer tonna lisztet vásárol Szerbiától és Romániától. Mivel az említett országok 160-170 dollárért adják tonnáját, felmerül a kérdés, hogy növeljék-e a kenyér árát Bulgáriában vagy pedig költségvetési támogatást vezessenek be. A kenyérgyárak vezetősége azt javasolja a kormánynak, hogy ne változtassák meg a kenyér árát, mert ellenkező esetben nekik gyűlik meg a bajuk a vásárlókkal. Ez már nem is szociális, hanem politikai probléma az országban. Sz. M.