Magyar Szó, 1996. május (53. évfolyam, 103-127. szám)
1996-05-03 / 103. szám
1996. május 3., péntek Az incidensek ne ismétlődjenek meg Az USA nem bírálja a legújabb véres boszniai konfliktust meg nem fékező IFOR-csapatokat (Tudósítónktól) Washington, május 2. Az Egyesült Államokban nagy sajtónyilvánosságot kaptak azok a véres incidensek, amelyek néhány hónap után tragikus áldozatokat is követeltek Dobajban és Szarajevónál. A helyszínről tudósító amerikai riporterek szüntelenül küldik a jelentéseket mind a békeerők, mind a hatóságok életkörülményeiről és tevékenységéről Bosznia-Hercegovina mindkét entitásában. Ilyen információk ismeretében senkit sem lepett meg, hogy az IFOR-kontingenshez tartozó francia csapatok, amelyek muzulmánok csoportját kísérték egykori otthonuk felé, nem léptek közbe, amikor incidens történt. Az amerikai közvélemény már megszokta az arról szóló híreket, hogy a nemzetközi erők nem találják fel magukat az ilyen helyzetekben, tekintet nélkül arra, hogy a katonák az ENSZ emblémáját vagy pedig nemzeti jelvényeket viselnek egyenruhájukon. Számos megfigyelő már korábban figyelmeztetett arra, hogy az úgynevezett polgári ügyekhez való passzív hozzáállás nagyarányú incidensekhez vezethet, és semmiképpen sem mozdítja elő a légkör általános lecsillapodását. Ha az embereknek nem áll módjukban hazatérni, hogyan várható el tőlük, hogy háború előtti állandó tartózkodási helyükön adják le szavazatukat a választásokon? Ha a helyi hatóságoknak megengedik, hogy ugyanúgy viszonyuljanak a polgárokhoz, mint a háborús időkben, akkor a daytoni elválasztóvonalak országhatárokká merevednek, s nem maradnak egy egységes állam belső felosztásának határvonalai. Amennyiben a mozgásszabadság csak papíron létezik, akkor másféle szabadságot sem lehet szavatolni, beleértve azt, ami a személyi biztonságot és a demokratikus választásokon való részvételt szavatolja. A két nappal ezelőtti incidensek mintha igazat adnának azoknak, akik idejében figyelmeztettek, hogy a békeszerződés hatékonysága érdekében a nemzetközi közösségnek még aktívabb gyakorlati szerepet kell kieszközölnie a Boszniában szolgálatot teljesítő békefenntartók számára. A State Department szerdán este elítélte az erőszakos cselekményeket, amelyek a korábbi lakhelyükre ellátogatni próbáló muzulmánok halálát okozták. Nicholas Burns külügyi szóvivő azonban nem akarta bírálni az események színhelyén jelen levő, de passzív magatartást tanúsító IFOR-csapatokat, noha támadás érte a muzulmánok csoportját, amelyet kísértek. Burns véleménye szerint az IFOR-parancsnokoknak elemezniük kell az eseményeket, és annak alapján dönteniük, hogy a jövőben mit tegyenek hasonló incidensek hatékony megakadályozására. Az amerikai kormány szeretné, ha a helyzet lecsillapodna, és nagykövete révén ilyen értelmű üzenetet küldött a boszniai szerbek vezetőségének és a boszniai kormánynak. A szóvivő aláhúzta: az IFOR érdeme, hogy még ekkora mozgásszabadság is létezik, amióta a nemzetközi erők elfoglalták helyüket, de elmondta, hogy a mozgásszabadság kiterjesztése már a két entitás rendőri szerveinek a feladata. Washington mindenesetre úgy véli, hogy elsősorban a két fél hatóságainak kell felügyelnie a felelőtlen elemekre, illetve a békeszerződés polgári vonatkozású rendeleteinek betartására. A szövetségi hatóságok felelősségét illetően Burns figyelmeztetett, hogy a továbbiakban is tiszteletben kell tartaniuk a daytoni elveket és együtt kell működniük a másik féllel, tekintet nélkül a sajnálatos eseményekre. Majd kitűnik, hogy az első halálos incidensek mennyire fokozzák majd a nemzetközi koordinátorok hajlandóságát a békeszerződés teljesítésére, hogy a jövőben jóval hatékonyabban emlékeztessék és ha kell, rávegyék a helyi hatóságokat kötelezettségeik végzésére. PURGER Tibor Ázsiai pókerparti az ezredfordulón Az ezredforduló ázsiai kártyacsatája már elkezdődött. Az Egyesült Államok, Kína és Japán politikailag, gazdaságilag és katonailag igyekszik fölkészülni azokra a gyökeres változásokra, amelyeket az új körülmények hoznak magukkal. Az USA természetesen nagyhatalom pozíciójáról tárgyal, Japán tudatában van annak, hogy gazdaságilag és pénzügyileg továbbra is a legerősebb állam a térségben, Kína viszont csöndes diplomáciai tevékenységével képletesen szólva igyekszik lebontani azt a híres kínai falat, amely évszázadokon át elszigetelte a világtól. A hármas pókerjátszmában külső megfigyelőként jelen van azonban a negyedik tényező is, Oroszország. Az Orosz Föderációnak az ismert belső átrendeződési problémákból kifolyólag egyelőre nincs elég anyagi ereje ahhoz, hogy komolyan részt vegyen a majdani erőátcsoportosításban, de ha pénze nincs is elég, befolyás szempontjából mégis van mit fölkínálnia: elsősorban területek visszaadását, a kiépített és megerősített távol-keleti katonai támaszpontokat és a jelentős hadiflottát, nem kevésbé pedig a politikai óhajt, hogy közösen keressék helyüket a világ újszerű átalakításában a távol-keleti és a csendes-óceáni befolyásos erőkkel együtt. Nem véletlen tehát, hogy létrejött Borisz Jelcin orosz elnök eredményesnek mondott pekingi látogatása. Közös megállapítás szerint az ázsiai régió két tehetős állama rendezni tudta korábbi vitás kérdéseit, és a tikaikai föllépésre. Oroszország - mivel területének kétharmada valójában az ázsiai kontinensen fekszik, tehát minden, ami az Uraltól keletre esik - igencsak érdekelt annak a vidéknek a biztonságában és szilárdságában, Kína pedig a maga módján sürgeti a jószomszédi viszony kiépítését a térségben, keresve a saját békés fejlődésének zálogát. Tisztában van azzal, hogy ambiciózus fejlődési terveinek valóra váltásához nyugalomra van szüksége a világnak abban a részében. Politikai megfigyelők egyértelmű megállapítása szerint Kína, Oroszországgal szemben, „peresztrojka” és „glasznoszty” nélkül látott hozzá a belső viszonyok megkötött politikai, katonapáltti és gazdasági megállapodásokteret nyitott a közös sokoldalú demokratizálásához, a gazdasági és társadalmi reformok megvalósításához. Ha pedig a közeljövőben egyesül Hongkonggal és Makaóval, távlatban pedig (először politikailag, később nyilván gazdaságilag is) Tajvannal, a nagy Kína megteremtésével az 1,3 milliárd lakosú ország diktálni kívánja majd a fejlődési feltételeket a világnak abban a részében, de nem elszigetelten és másokat félreállítva. A geostratégiai és katonai szempontok azonban valószínűleg még sokáig, ha nem is meghatározói, de mindenképpen segítői lesznek az átfogó nemzetközi együttműködés kiépítésében. Ebben a politikai kártyacsatában Oroszország már most igyekszik bizonyos helyzeti előnyökre szert tenni. Annál inkább, mert területének egyharmada, tehát az Európához tartozó vidékek révén politikai döntései hozzájárulhatnak két kontinens: Európa és Ázsia közeledéséhez, avagy végszükség esetén a mérleg nyelve is lehet a politikai egyensúlyban. Oroszország és Kína között egyelőre nem született véd- és dacszövetség, csupán a sokrétű együttműködés lehetőségeit térképezték föl. Bizonyos, hogy a jelen pillanatban Jelcin elnök a választási hadjárat sikerére is felhasználja eredményes pekingi útját, de ez nyilván a demokratikus erők számára is előnyös lehet. Nem beszélve arról, hogy sakkhúzása a nemzetközi politikai viszonyok alakulásában jelzésértékű mások, így az Egyesült Államok és az Európai Unió számára is, mert azt példázza, hogy a nagyhatalmi tömbfelosztás érája után nyilván a világ regionális hatalmi tagolódása következik, amiben a kisebb területi egységek keresik helyüket a Nap alatt. A pénz és az ész a jövő sikereinek fokmérője, az erőszak és a fegyveres dominancia mindennek csak kísérője lehet, s reméljük, nem eszköze. Mindenesetre az ezredforduló után következetes munkával lehet csak kiépíteni azokat a méltányos együttműködési formákat, amelyekben az egyéni érdekek ötvöződnek a közös szükségletekkel. TAKOBSZ István Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Csernomirgyin fenyegetőzik Moszkva katonai eszközöket is bevet a csecsenföldi háború befejezésére Az orosz kormányfő nyilatkozata Jandarbijevet mégsem ölték meg Moszkva a politikai eszközök mellett változatlanul katonaiakat is alkalmazni kíván a csecsenföldi háború befejezése érdekében. Ezt Viktor Csernomirgyin közölte tegnap Moszkvában háromnapos skandináviai látogatása előtt elhangzott nyilatkozatában. Az orosz kormányfő tegnap Stockholmban tárgyalt, ma Visbyben, Gotland szigetén részt vesz a balti országok vezetőinek tanácskozásán, majd Helsinkibe utazik tovább. Csernomirgyin szerint a körülmények és a személyek változnak, de változatlan a moszkvai eltökéltség a csecsen válság rendezésére. Az orosz vezetés mindenkivel hajlandó tárgyalni, aki befolyásolni tudja a helyzetet. Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi miniszter folytatja a politikai megoldás keresését és a tárgyalási folyamat szervezését - mondta a kormányfő újságíróknak. - Meg kell oldanunk a csecsen problémát, ezt senki se fogja megtenni helyettünk - jelentette ki Csernomirgyin. Dzsohar Dudajev néhai csecsen elnök utódja, Zelimhan Jandarbijev nemrég jelezte, hogy kész tárgyalni Moszkvával. A csecsen politikus - most először - nem említette feltételként az orosz csapatok haladéktalan kivonását. Elengedhetetlennek nevezte viszont, hogy az orosz vezetés valóban békét akarjon és ne választási propagandára használja fel a majdani tárgyalásokat. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Groznijban május elsején a szokásosnak mondható éjszakai szórványos lövöldözéstől eltekintve viszonylagos nyugalom volt, bár a helyi hatóságokat változatlanul aggasztja egy csecsen támadás lehetősége. Május elsejétől négynapos munkaszünetet tartanak a városban. Dzsohar Dudajev csecsen elnök utódja kedden este a szakadárok illegális tévéadásában megjelenve személyesen cáfolta a haláláról keringő híreszteléseket. Zelimhan Jandarbijev a Groznijban is fogható illegális tévéadásban közölte: változatlanul folytatják a harcot az orosz megszálló csapatok ellen. Dzsohar Dudajev csecsen elnök utóda kész bármikor tárgyalásokat kezdeni Moszkvával bizonyos - egyelőre nem részletezett - feltételek teljesülése esetén. Zelimhan Jandarbijev az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: a tárgyalások feltétele bármely szinten, hogy a moszkvai vezetés valóban békét akarjon és ne választási propagandafogásnak tekintse a megbeszéléseket. Jandarbijev azt állította, hogy konkrét rendezési terve van a válság megoldására, de ezt nem részletezte. A Moszkva-barát csecsen kormány által a haláláról terjesztett híreszteléseket durva propagandafogásnak nevezte. Ezek az állítások nem érik el céljukat és nem osztják meg a csecsen vezetést. Cáfolta egyúttal, hogy Samil Baszajev, a hírhedt csecsen terrorista vette volna át a csapatok irányítását. Borisz Jelcin orosz elnök szerdán megerősítette azt a keddi hírt, hogy Csecsenföldre készül utazni. Az Interfaxnak adott interjúban Jelcin azt mondta, hogy még a június 16-ára kiírt orosz elnökválasztás előtt szeretne oda látogatni, ha választási kampánya ezt megengedi. (MTI) Felavatták a gradiškai hidat Tegnap ünnepélyes keretek között felavatták a gradiškai Száva-hidat, amelyet a magyar műszaki kontingens állított helyre. Ez már a második állandó Száva-híd Bosznia felé, amelyet a magyar műszaki katonák tettek használhatóvá. Egyidejűleg megszüntetik a folyón kicsit feljebb kiépített Zsuzsanna pontonhidat, s az elemeket átszállítják Županjába, ahol újabb átkelőhelyet építenek ki. Gradiškánál tavaly június 2-án - horvát közlések szerint egy villámcsapás következtében - felrobbant a horvátországi hídfő, miután a híd négy éven át dacolt a horvátországi és boszniai háború viharaival. Ekkor a folyóba roskadt az utolsó hídszelvény, és tönkrement a pillér is. A híd a politikai foglyok egykori börtönéről hírhedt Stara Gradiška és a boszniai szerb területen lévő Bosanska Gradiška között teremt kapcsolatot, s itt húzódik a zágrábbelgrádi autóutat Közép-Boszniával összekötő közlekedési főútvonal. (MTI) A volt Jugoszláviából érkezett menekültek Nyugat-Európában Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a délszláv háború folyamán több mint 2,5 millió ember menekült el bosznia-hercegovinai lakóhelyéről. A legtöbben a térségben maradtak: Boszniában, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban és Horvátországban. A DPA által idézett adatok szerint több százezer ember keresett menedéket Nyugat-Európában. Származási hely Fe befogadó Bosznia-Hercegovina volt Jugoszlávia országok összesen Németország 320 000 440 000 Svédország 75 000 100 600 Ausztria kb. 80 000 kb. 80 000 Olaszország 12 464 58 728 Hollandia 27 296 53 053 Svájc kb. 25 000 44 140 Dánia 19 500 22 500 Nagy-Britannia n. adat 16 000 Franciaország n. adat 15 000 Belgium 5000 , 10 000 . (MTI) Zavargások Berlinben Szélsőbaloldali fiatalok randalíroztak a május elsejei „forradalmi felvonuláson” Berlinben tegnap hajnalig tartó csatát vívott a rendőrség szélsőbaloldali randalírozó fiatalokkal, akik közül majdnem kétszázat letartóztattak. A keleti városrész Prenzlauer Berg nevű kerületében vívott utcai ütközetben 48 rendőr megsebesült, közülük négynek az állapota súlyos. A szerda esti és éjszakai zavargások helyszínén, a Kollwitzplatzon már előző éjszaka is összecsaptak a szélsőségesek és a rendőrök. A rendfenntartókat kövekkel és palackokkal dobáló, autókat felgyújtó fiatalok közül néhány tucatot letartóztattak. Akkor negyven rendőr sebesült meg. Különböző baloldali csoportok és az úgynevezett autonómok május elsejei „forradalmi felvonulásának” szintén a Kollwitzplatz volt a célpontja. Mintegy tízezer résztvevővel még javában zajlott a záró nagygyűlés, miközben néhány száz álarcot viselő szélsőséges ismét kövekkel és üvegekkel dobálta a rendőröket. A rendfenntartók vízárrúkat és könnyfakasztó gránátokat vetettek be. Az utcai csata azonban hosszú órákig eltartott. A rendőrség tegnap délelőtt közzétett adatai szerint az este és az éjszaka folyamán 194 személyt tartóztattak le. Noha majdnem félszáz rendőr sebesült meg, a hatóságok szerint a zavargások a vártnál kisebbek voltak. Az utóbbi hetekben több illegálisan megszállt házból kikergették a szélsőbaloldali autonómokat, a hatóságok ezért „nagy csatára” számítottak. A belügyi szervek több más tartománytól, valamint a határőrség karhatalmi egységeitől is segítséget kértek, majdnem ötezer rendőr teljesített szerdán szolgálatot a német fővárosban. Szükség volt rájuk más kerületekben is, mert Marzahnban 300 szélsőjobboldali tartott felvonulást, amire a baloldaliak ellentüntetéssel válaszoltak. Több száz rendőrnek kellett egymástól távol tartania a két társaságot. (MTI. „Đukić tartotta a kapcsolatot Belgráddal” Muhamed Šaćirbej bosnyák küldöttségvezető nyilatkozata a hágai nemzetközi törvényszék előtt Đorđe Đukić, a boszniai szerb hadsereg tábornoka jelentette a kapcsolatot Jugoszlávia és a boszniai háború között - közölte szerdán Muhamed Šaćirbej, a boszniai küldöttség vezetője a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszékkel. Mint ismeretes, Bosznia azzal vádolja Szerbiát, hogy tevékenyen részt vett a boszniai háborúban, és a boszniai szerbek felfegyverzésével és támogatásával megsértette a népirtásról szóló 1948-as konvenciót. Szerbia viszont sürgette a hágai törvényszéket, hogy ejtse el a vádat, mert Belgrád nem játszott szerepet az eseményekben. A Reuter szerint Šaćirbej a törvényszék előtt elmondta: mint egy amerikai diplomata is utalt rá, Đukić jelentette a kapcsolatot a boszniai szerb erők és Belgrád között. Az AP szerint a bírósági meghallgatáson kívül Šaćirbej a volt amerikai külügyi államtitkár-helyettest, Richard Holbrookot nevezte meg ezen diplomataként. Hadtápfőnökként Đukićnak tudomása volt a két haderő, a boszniai szerb csapatok és a jugoszláv hadsereg közötti lényegi azonosságról - tette hozzá Šaćirbej. (MTI)