Magyar Szó, 1996. május (53. évfolyam, 103-127. szám)

1996-05-03 / 103. szám

1996. május 3., péntek Az incidensek ne ismétlődjenek meg Az USA nem bírálja a legújabb véres boszniai konfliktust meg nem fékező IFOR-csapatokat (Tudósítónktól) Washington, május 2. Az Egyesült Államokban nagy sajtónyilvánosságot kaptak azok a véres incidensek, amelyek néhány hónap után tragikus áldozatokat is követeltek Dobajban és Szarajevó­nál. A helyszínről tudósító amerikai riporterek szüntelenül küldik a je­lentéseket mind a békeerők, mind a hatóságok életkörülményeiről és tevékenységéről Bosznia-Hercego­vina mindkét entitásában. Ilyen információk ismeretében senkit sem lepett meg, hogy az IFOR-kontingenshez tartozó fran­cia csapatok, amelyek muzulmánok csoportját kísérték egykori ottho­nuk felé, nem léptek közbe, amikor incidens történt. Az amerikai közvé­lemény már megszokta az arról szó­ló híreket, hogy a nemzetközi erők nem találják fel magukat az ilyen helyzetekben, tekintet nélkül arra, hogy a katonák az ENSZ emblémá­ját vagy pedig nemzeti jelvényeket viselnek egyenruhájukon. Számos megfigyelő már koráb­ban figyelmeztetett arra, hogy az úgynevezett polgári ügyekhez való passzív hozzáállás nagyarányú inci­densekhez vezethet, és semmikép­pen sem mozdítja elő a légkör álta­lános lecsillapodását. Ha az embe­reknek nem áll módjukban hazatér­ni, hogyan várható el tőlük, hogy háború előtti állandó tartózkodási helyükön adják le szavazatukat a vá­lasztásokon? Ha a helyi hatóságok­nak megengedik, hogy ugyanúgy viszonyuljanak a polgárokhoz, mint a háborús időkben, akkor a daytoni elválasztóvonalak országhatárokká merevednek, s nem maradnak egy egységes állam belső felosztásának határvonalai. Amennyiben a mozgásszabadság csak papíron létezik, akkor másféle szabadságot sem lehet szavatolni, beleértve azt, ami a személyi biz­tonságot és a demokratikus választá­sokon való részvételt szavatolja. A két nappal ezelőtti incidensek mintha igazat adnának azoknak, akik idejében figyelmeztettek, hogy a békeszerződés hatékonysága érde­kében a nemzetközi közösségnek még aktívabb gyakorlati szerepet kell kieszközölnie a Boszniában szol­gálatot teljesítő békefenntartók szá­mára. A State Department szerdán este elítélte az erőszakos cselekménye­ket, amelyek a korábbi lakhelyükre ellátogatni próbáló muzulmánok halálát okozták. Nicholas Burns kül­ügyi szóvivő azonban nem akarta bí­rálni az események színhelyén jelen levő, de passzív magatartást tanúsító IFOR-csapatokat, noha támadás ér­te a muzulmánok csoportját, ame­lyet kísértek. Burns véleménye szerint az IFOR-parancsnokoknak elemezni­ük kell az eseményeket, és annak alapján dönteniük, hogy a jövőben mit tegyenek hasonló incidensek hatékony megakadályozására. Az amerikai kormány szeretné, ha a helyzet lecsillapodna, és nagykövete révén ilyen értelmű üzenetet kül­dött a boszniai szerbek vezetőségé­nek és a boszniai kormánynak. A szóvivő aláhúzta: az IFOR ér­deme, hogy még ekkora mozgássza­badság is létezik, amióta a nemzet­közi erők elfoglalták helyüket, de el­mondta, hogy a mozgásszabadság kiterjesztése már a két entitás rend­őri szerveinek a feladata. Washing­ton mindenesetre úgy véli, hogy el­sősorban a két fél hatóságainak kell felügyelnie a felelőtlen elemekre, il­letve a békeszerződés polgári vonat­kozású rendeleteinek betartására. A szövetségi hatóságok felelős­ségét illetően Burns figyelmeztetett, hogy a továbbiakban is tiszteletben kell tartaniuk a daytoni elveket és együtt kell működniük a másik fél­lel, tekintet nélkül a sajnálatos ese­ményekre. Majd kitűnik, hogy az első halá­los incidensek mennyire fokozzák majd a nemzetközi koordinátorok hajlandóságát a békeszerződés telje­sítésére, hogy a jövőben jóval haté­konyabban emlékeztessék és ha kell, rávegyék a helyi hatóságokat kötele­zettségeik végzésére. PURGER Tibor Ázsiai pókerparti az ezredfordulón Az ezredforduló ázsiai kártya­­csatája már elkezdődött. Az Egye­sült Államok, Kína és Japán politi­kailag, gazdaságilag és katonailag igyekszik fölkészülni azokra a gyö­keres változásokra, amelyeket az új körülmények hoznak magukkal. Az USA természetesen nagyhatalom pozíciójáról tárgyal, Japán tudatá­ban van annak, hogy gazdaságilag és pénzügyileg továbbra is a legerő­sebb állam a térségben, Kína viszont csöndes diplomáciai tevékenységé­vel képletesen szólva igyekszik le­bontani azt a híres kínai falat, amely évszázadokon át elszigetelte a világ­tól. A hármas pókerjátszmában kül­ső megfigyelőként jelen van azon­ban a negyedik tényező is, Oroszor­szág. Az Orosz Föderációnak az ismert belső átrendeződési problémákból kifolyólag egyelőre nincs elég anya­gi ereje ahhoz, hogy komolyan részt vegyen a majdani erőátcsoportosí­tásban, de ha pénze nincs is elég, befolyás szempontjából mégis van mit fölkínálnia: elsősorban területek visszaadását, a kiépített és megerősí­tett távol-keleti katonai támaszpon­tokat és a jelentős hadiflottát, nem kevésbé pedig a politikai óhajt, hogy közösen keressék helyüket a világ újszerű átalakításában a távol-keleti és a csendes-óceáni befolyásos erők­kel együtt. Nem véletlen tehát, hogy létre­jött Borisz Jelcin orosz elnök ered­ményesnek mondott pekingi látoga­tása. Közös megállapítás szerint az ázsiai régió két tehetős állama ren­dezni tudta korábbi vitás kérdéseit, és a tikai­kai föllépésre. Oroszország - mivel te­rületének kétharmada valójában az ázsiai kontinensen fekszik, tehát minden, ami az Uraltól keletre esik - igencsak érdekelt annak a vidék­nek a biztonságában és szilárdságá­ban, Kína pedig a maga módján sürgeti a jószomszédi viszony kiépí­tését a térségben, keresve a saját bé­kés fejlődésének zálogát. Tisztában van azzal, hogy ambiciózus fejlődési terveinek valóra váltásához nyuga­lomra van szüksége a világnak ab­ban a részében. Politikai megfigye­lők egyértelmű megállapítása sze­rint Kína, Oroszországgal szemben, „peresztrojka” és „glasznoszty” nél­kül látott hozzá a belső viszonyok megkötött politikai, katonapáltt­i és gazdasági megállapodások­­teret nyitott a közös sokoldalú demokratizálásához, a gazdasági és társadalmi reformok megvalósításá­hoz. Ha pedig a közeljövőben egye­sül Hongkonggal és Makaóval, táv­latban pedig (először politikailag, később nyilván gazdaságilag is) Taj­vannal, a nagy Kína megteremtésé­vel az 1,3 milliárd lakosú ország dik­tálni kívánja majd a fejlődési feltéte­leket a világnak abban a részében, de nem elszigetelten és másokat fél­reállítva. A geostratégiai és katonai szempontok azonban valószínűleg még sokáig, ha nem is meghatáro­zói, de mindenképpen segítői lesz­nek az átfogó nemzetközi együttmű­ködés kiépítésében. Ebben a politikai kártyacsatában Oroszország már most igyekszik bi­zonyos helyzeti előnyökre szert ten­ni. Annál inkább, mert területének egyharmada, tehát az Európához tartozó vidékek révén politikai dön­tései hozzájárulhatnak két konti­nens: Európa és Ázsia közeledésé­hez, avagy végszükség esetén a mér­leg nyelve is lehet a politikai egyen­súlyban. Oroszország és Kína között egyelőre nem született véd- és dac­­szövetség, csupán a sokrétű együtt­működés lehetőségeit térképezték föl. Bizonyos, hogy a jelen pillanat­ban Jelcin elnök a választási hadjá­rat sikerére is felhasználja eredmé­nyes pekingi útját, de ez nyilván a demokratikus erők számára is elő­nyös lehet. Nem beszélve arról, hogy sakkhúzása a nemzetközi poli­tikai viszonyok alakulásában jelzé­sértékű mások, így az Egyesült Álla­mok és az Európai Unió számára is, mert azt példázza, hogy a nagyha­talmi tömbfelosztás érája után nyil­ván a világ regionális hatalmi tago­lódása következik, amiben a kisebb területi egységek keresik helyüket a Nap alatt. A pénz és az ész a jövő sikereinek fokmérője, az erőszak és a fegyveres dominancia mindennek csak kísérője lehet, s reméljük, nem eszköze. Mindenesetre az ezredfor­duló után következetes munkával lehet csak kiépíteni azokat a méltá­nyos együttműködési formákat, amelyekben az egyéni érdekek ötvö­ződnek a közös szükségletekkel. TAKOBSZ István Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 C­sernomirgy­in fenyegetőzik Moszkva katonai eszközöket is bevet a csecsenföldi háború befejezésére­­ Az orosz kormányfő nyilatkozata­­ Jandarbijevet mégsem ölték meg Moszkva a politikai eszközök mel­lett változatlanul katonaiakat is alkalmazni kíván a csecsenföldi háború befejezése érdekében. Ezt Viktor Csernomirgyin közölte tegnap Moszkvában háromnapos skandináviai látogatása előtt el­hangzott nyilatkozatában. Az orosz kormányfő tegnap Stock­holmban tárgyalt, ma Visbyben, Gotland szigetén részt vesz a balti országok vezetőinek tanácskozá­sán, majd Helsinkibe utazik to­vább. Csernomirgyin szerint a körül­mények és a személyek változnak, de változatlan a moszkvai eltökélt­ség a csecsen válság rendezésére.­­ Az orosz vezetés mindenkivel haj­landó tárgyalni, aki befolyásolni tudja a helyzetet. Vjacseszlav Mihaj­­lov nemzetiségügyi miniszter foly­tatja a politikai megoldás keresését és a tárgyalási folyamat szervezését - mondta a kormányfő újságírók­nak. - Meg kell oldanunk a csecsen problémát, ezt senki se fogja meg­tenni helyettünk - jelentette ki Csernomirgyin. Dzsohar Dudajev néhai csecsen elnök utódja, Zelimhan Jandarbijev nemrég jelezte, hogy kész tárgyalni Moszkvával. A csecsen politikus - most először - nem említette felté­telként az orosz csapatok haladékta­lan kivonását. Elengedhetetlennek nevezte viszont, hogy az orosz veze­tés valóban békét akarjon és ne vá­lasztási propagandára használja fel a majdani tárgyalásokat. Az ITAR-TASZSZ jelentése sze­rint Groznijban május elsején a szo­kásosnak mondható éjszakai szórvá­nyos lövöldözéstől eltekintve vi­szonylagos nyugalom volt, bár a he­lyi hatóságokat változatlanul ag­gasztja egy csecsen támadás lehető­sége. Május elsejétől négynapos munkaszünetet tartanak a város­ban. Dzsohar Dudajev csecsen elnök utódja kedden este a szakadárok il­legális tévéadásában megjelenve személyesen cáfolta a haláláról ke­ringő híreszteléseket. Zelimhan Jan­darbijev a Groznijban is fogható il­legális tévéadásban közölte: válto­zatlanul folytatják a harcot az orosz megszálló csapatok ellen. Dzsohar Dudajev csecsen elnök utóda kész bármikor tárgyalásokat kezdeni Moszkvával bizonyos - egyelőre nem részletezett - feltételek teljesü­lése esetén. Zelimhan Jandarbijev az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség­nek nyilatkozva hangsúlyozta: a tár­gyalások feltétele bármely szinten, hogy a moszkvai vezetés valóban bé­két akarjon és ne választási propa­gandafogásnak tekintse a megbeszé­léseket. Jandarbijev azt állította, hogy konkrét rendezési terve van a válság megoldására, de ezt nem részletez­te. A Moszkva-barát csecsen kor­mány által a haláláról terjesztett hí­reszteléseket durva propagandafo­gásnak nevezte. Ezek az állítások nem érik el céljukat és nem osztják meg a csecsen vezetést. Cáfolta egyúttal, hogy Samil Baszajev, a hír­hedt csecsen terrorista vette volna át a csapatok irányítását. Borisz Jelcin orosz elnök szerdán megerősítette azt a keddi hírt, hogy Csecsenföldre készül utazni. Az In­­terfaxnak adott interjúban Jelcin azt mondta, hogy még a június 16-ára kiírt orosz elnökválasztás előtt sze­retne oda látogatni, ha választási kampánya ezt megengedi. (MTI) Felavatták a gradiškai hidat Tegnap ünnepélyes keretek kö­zött felavatták a gradiškai Száva-hi­­dat, amelyet a magyar műszaki kon­tingens állított helyre. Ez már a má­sodik állandó Száva-híd Bosznia felé, amelyet a magyar műszaki ka­tonák tettek használhatóvá. Egyide­jűleg megszüntetik a folyón kicsit feljebb kiépített Zsuzsanna ponton­­hidat, s az elemeket átszállítják Žu­­panjába, ahol újabb átkelőhelyet építenek ki. Gradiškánál tavaly június 2-án - horvát közlések szerint egy villám­csapás következtében - felrobbant a horvátországi hídfő, miután a híd négy éven át dacolt a horvátországi és boszniai háború viharaival. Ekkor a folyóba roskadt az utolsó hídszel­­vény, és tönkrement a pillér is. A híd a politikai foglyok egykori börtönéről hírhedt Stara Gradiška és a boszniai szerb területen lévő Bosanska Gradiška között teremt kapcsolatot, s itt húzódik a zágráb­­belgrádi autóutat Közép-Boszniával összekötő közlekedési főútvonal. (MTI) A volt Jugoszláviából érkezett menekültek Nyugat-Európában Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a délszláv háború folyamán több mint 2,5 millió ember menekült el bosz­­nia-hercegovinai lakóhelyéről. A legtöbben a térségben maradtak: Boszniában, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban és Horvátország­ban. A DPA által idézett adatok szerint több százezer ember keresett menedéket Nyugat-Európában. Származási hely Fe befogadó Bosznia-Hercegovina volt Jugoszlávia országok összesen Németország 320 000 440 000 Svédország 75 000 100 600 Ausztria kb. 80 000 kb. 80 000 Olaszország 12 464 58 728 Hollandia 27 296 53 053 Svájc kb. 25 000 44 140 Dánia 19 500 22 500 Nagy-Britannia n. adat 16 000 Franciaország n. adat 15 000 Belgium 5000 , 10 000 . (MTI) Zavargások Berlinben Szélsőbaloldali fiatalok randalíroztak a május elsejei „forradalmi felvonuláson” Berlinben tegnap hajnalig tartó csatát vívott a rendőrség szélsőbalol­dali randalírozó fiatalokkal, akik kö­zül majdnem kétszázat letartóztat­tak. A keleti városrész Prenzlauer Berg nevű kerületében vívott utcai ütközetben 48 rendőr megsebesült, közülük négynek az állapota súlyos. A szerda esti és éjszakai zavargá­sok helyszínén, a Kollwitzplatzon már előző éjszaka is összecsaptak a szélsőségesek és a rendőrök. A rendfenntartókat kövekkel és palac­kokkal dobáló, autókat felgyújtó fia­talok közül néhány tucatot letartóz­tattak. Akkor negyven rendőr sebe­sült meg. Különböző baloldali csoportok és az úgynevezett autonómok május elsejei „forradalmi felvonulásának” szintén a Kollwitzplatz volt a cél­pontja. Mintegy tízezer résztvevővel­ még javában zajlott a záró nagygyű­lés, miközben néhány száz álarcot viselő szélsőséges ismét kövekkel és üvegekkel dobálta a rendőröket. A rendfenntartók vízárrúkat és könnyfakasztó gránátokat vetettek be. Az utcai csata azonban hosszú órákig eltartott. A rendőrség tegnap délelőtt köz­zétett adatai szerint az este és az éj­szaka folyamán 194 személyt tartóz­tattak le. Noha majdnem félszáz rendőr sebesült meg, a hatóságok szerint a zavargások a vártnál kiseb­bek voltak. Az utóbbi hetekben több illegálisan megszállt házból kiker­gették a szélsőbaloldali autonómo­kat, a hatóságok ezért „nagy csatá­ra” számítottak. A belügyi szervek több más tartománytól, valamint a határőrség karhatalmi egységeitől is segítséget kértek, majdnem ötezer rendőr teljesített szerdán szolgálatot a német fővárosban. Szükség volt rájuk más kerüle­tekben is, mert Marzahnban 300 szélsőjobboldali tartott felvonulást, amire a baloldaliak ellentüntetéssel válaszoltak. Több száz rendőrnek kellett egymástól távol tartania a két társaságot. (MTI. „Đukić tartotta a kapcsolatot Belgráddal” Muhamed Šaćirbej bosnyák küldöttségvezető nyilatkozata a hágai nemzetközi törvényszék előtt Đorđe Đukić, a boszniai szerb hadsereg tábornoka jelentette a kapcsolatot Jugoszlávia és a boszniai háború között - közölte szerdán Muhamed Šaćirbej, a boszniai kül­döttség vezetője a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnö­­ket vizsgáló hágai törvényszékkel. Mint ismeretes, Bosznia azzal vá­dolja Szerbiát, hogy tevékenyen részt vett a boszniai háborúban, és a boszniai szerbek felfegyverzésével és támogatásával megsértette a népir­tásról szóló 1948-as konvenciót. Szerbia viszont sürgette a hágai tör­vényszéket, hogy ejtse el a vádat, mert Belgrád nem játszott szerepet az eseményekben. A Reuter szerint Šaćirbej a tör­vényszék előtt elmondta: mint egy amerikai diplomata is utalt rá, Đukić jelentette a kapcsolatot a boszniai szerb erők és Belgrád kö­zött. Az AP szerint a bírósági meg­hallgatáson kívül Šaćirbej a volt amerikai külügyi államtitkár-helyet­test, Richard Holbrookot nevezte meg ezen diplomataként.­­ Hadtáp­főnökként Đukićnak tudomása volt a két haderő, a boszniai szerb csapa­tok és a jugoszláv hadsereg közötti lényegi azonosságról - tette hozzá Šaćirbej. (MTI)

Next