Magyar Szó, 1996. június (53. évfolyam, 128-153. szám)
1996-06-01 / 128. szám
1996. június 1., szombat Netanjahu győzött Az izraeli választások hivatalos végeredményei (Folytatás az 1. oldalról) Netanjahu tizenéves támogatói pénteken Izrael elhagyására szólították fel a meggyilkolt miniszterelnök, Jichak Rabin özvegyét-jelentette a Reuter. Mintegy 100 tizenéves gyűlt össze Netanjahu lakhelye körül, egyikük „Hozzájárulások Lea (Rabin) utazásához” feliratú fekete dobozt tartott a kezében. A fiatalok „Hagyd el az országot, Lea! Hagyd el az országot!” és „Itt van az új kormányfő” jelszavakat skandálták. Lea Rabin a héten kijelentette: úgy érzi, hogy össze kell csomagolni a bőröndjeit, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az egykor férje által vezetett Izraeli Munkapárt vereséget szenvedett a választásokon, amely a Rabin nevével fémjelzett békefolyamatról rendezett népszavazásnak is tekinthető. Lea Rabin férje meggyilkolása (november 4-e) után azzal vádolta Netanjahut és a jobboldal más politikusait, hogy a gyűlölet légkörét keltik, ami lehetővé tette a merénylet elkövetését. Rabint egy szélsőséges nézeteket valló zsidó férfi ölte meg, aki ellenezte az izraeli-palesztin békefolyamatot - emlékeztet a brit hírügynökség. Faruk Kaddumi, a Palesztin Felszabadítási Szervezet politikai osztályának vezetője tegnap Kairóban hangoztatta: Netanjahu győzelme arra mutat, hogy az izraeli társadalomban még nem érlelődött meg eléggé a béke gondolata. A Reuter szerint a palesztin politikus péntek délután érkezett Kairóba, hogy az egyiptomi, jordániai és palesztin vezetőkkel megvitassa az izraeli választások utáni helyzet várható alakulását. Megtorló akció Libanonban Izraeli harci repülőgépek feltételezett gerillacélpontokat lőttek rakétákkal péntek hajnalban Kelet-Libanonban. Az akció nyilvánvalóan megtorlás volt azért a csütörtöki libanoni kettős pokolgépes támadásért, amelyben legújabb adatok szerint négy izraeli katona vesztette életét - jelentette a Reuter biztonsági forrásokra hivatkozva. A kairói repülőtéren adott nyilatkozatában Kaddami kifejtette: a Likud azt bizonygatja, hogy Jeruzsálemről nem hajlandó tárgyalni és Ciszjordániában folytatja a betelepítést, mintha a palesztinok nem rendelkeznének jogokkal. „Úgy vélem, hogy ez Izrael számára súlyos következményekkel fog járni” - fűzte hozzá a PFSZ politikai osztályának vezetője. Nem hasonlít elődeire Az új izraeli kormányfő A 47 éves Benjamin Netanjahu Izrael legújabb kori ötvenéves történelmének legfiatalabb miniszterelnöke. Az Egyesült Államokban végezte tanulmányait, kiváló beszélőképességgel rendelkezik, nincs azonban kellő tapasztalata a közéletben és az állami tisztségeken. Netanjahu szinte máról holnapra tűnt fel hazája politikai színterén. Honfitársai Bibinek becézik, első ízben 1988-ban választották meg parlamenti képviselőnek, s azt követően gyorsan emelkedett a jobboldali nemzeti Likud csoportosulás párthierarchiájában a csúcs felé. Teljesen másmilyen személyiség, mint amilyenek Izrael korábbi politikusai és pártöregjei voltak. Hívei és ellenfelei egyaránt ambiciózusnak nevezik, olyannak, aki tökéletességre törekszik. Netanjahu egyszer kijelentette, hogy a politikában példaképe Winston Churchill, s eddig két könyvet jelentetett meg a nemzetközi kapcsolatokról. Sokan szemére vetik, hogy túlságosan is ambiciózus, az amerikai stílust utánozza közéleti szereplésében, s hajlamos a politikáni számítgatásokra. A választási kampányban fő tanácsadójának Artur Finkelstein amerikai választási stratégát fogadta fel, aki egyszerű stratégiát dolgozott ki számára: a legérzékenyebb pontján támadja ellenfelét, Simon Pereszt. Ezzel hozható összefüggésbe, hogy Netanjahu választási jelszava: Simon Peresz és a baloldali centrumkoalíció politikája veszélybe sodorta Izrael biztonságát. Peresz nem hozott békét, sem biztonságot, a félelmet teremtette meg, mondta Netanjahu a Peresszel folytatott tévépárharcban. Netanjahu Tel-Avivban született, s mint neves történész és egyetemi tanár gyermeke, korai ifjúságától kezdve az USA-ban élt. Az általános és középiskolát Philadelphia külvárosában fejezte be, majd ismert amerikai egyetemen szerzett egyetemi oklevelet. Izraelbe a katonai szolgálat letöltésére tért haza, elit kommandóosztagban szolgált, s századosi rangig vitte. Idősebb fivére, Jonathan 1976-ban elesett izraeli kommandó Entebe ugandai légikikötőben végrehajtott látványos akciójában, amikor kiszabadították a palesztin gerillák által eltérített repülőgépet utasaival együtt. Az előbbi esemény nagymértékben meghatározta Bibi jövőbeni viszonyulását az arabok, főleg a palesztinok iránt, ennek hatására került a héják közé. Mose Arens, Izrael washingtoni nagykövete 1982-ben figyelt fel Netanjahura, s azonnal kinevezte helyettesévé. Két évvel később Arens már Izrael diplomáciai vezetője, Netanjahut pedig kinevezte Izrael ENSZ-missziójának vezetőjévé. A mindig elegánsan öltözött Netanjahu jó kapcsolatokat alakított ki az amerikaiakkal, az amerikai zsidók befolyásos köreivel. Az ENSZ palotájában nemcsak személyét helyezte reflektorfénybe, hanem ügyes egyéni diplomáciával mérsékelte Izrael nemzetközi elszigetelődését, amelybe libanoni katonai kalandja miatt került. Szerepet játszott abban, hogy a nemzetközi közösség harcot indított az arab és az iszlám terrorizmus ellen. Miután 1988-ban helyet foglalhatott a parlamentben, öt év alatt fölényesen legyőzte a párton belüli veteránok egész nemzedékét, s a Likud vezetője lett Jichak Samir visszavonulása után. Az öbölháború idején, amikor Irak rakétázta Izraelt, Netanjahu a kormány szóvivőjének szerepét töltötte be, s emlékezetes maradt azzal, hogy gázmaszkkal adott interjút a CNN-nek és más tévéhálózatnak. Közszereplése veszélybe került magánélete miatt: noha háromszor nősült. 1993-ban tévéadásban beismerte, hogy szentimentális kapcsolatot tart fenn egy hölggyel, aki nem a felesége. Azt állította, hogy ez magánügy, mivel felesége megbocsátott neki. A világi izraelieknek tetszett a házasságtörés nyilvános beismerése, s Bibi népszerűsége nőtt. Heves választási kampánya ellenére a megfigyelők valószínűnek tartják, hogy kormányfőként pragmatikus politikát folytat majd, elfogadja az eddigi békeokmányokat, s nem sodorja veszélybe a békefolyamatot. (Tanjug) Magyar Szó Kornblum ismét a Balkánon A választásokat nem halasztják el, hangoztatják a nyugati politikusok (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen értelemben nyilatkozott a Washingtonban látogatáson levő brit külügyminiszter, Malcolm Rifkind is. Szerinte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet „hamarosan” megteremti a választások előfeltételeit, ami elsősorban az új boszniai vezetőség megválasztása szempontjából fontos, hiszen a jelenlegi szarajevói és a palei hatalmasok között nincs dialógus. Szükségszerűen ez lesz a genfi találkozó központi témája is. PRIMAKOV KONTRAPRODUKTÍVNAK NEVEZTE KARADŽIĆ LETARTÓZTATÁSÁT Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy „kontrakproduktív” lenne a hágai törvényszék elé állítani Radovan Karadžićot-jelenti az Interfax hírügynökség. Belgrádi látogatása után, amelyen Milosevic elnökkel tárgyalt, az orosz diplomácia főnöke kijelentette, hogy Karadžić letartóztatása „csupán újabb feszültséget” teremtene a volt Jugoszláviában. Primakov szerint Karadžić visszavonulóban van a politikai színtérről, és az utóbbi időben nem szerepelt a nyilvánosság előtt. Szerinte ezzel „optimálisan megoldódik a kérdés”. Az orosz külügyminiszter szerint sajnálatos, hogy a daytoni megállapodás végrehajtását „bizonyos nyugati erők nyomására végzik, akik továbbra is úgy vélik, hogy a felelősség csak az egyik felet terheli”. ,A daytoni megállapodást csak úgy lehet érvényesíteni, ha objektíven mérik fel minden szemben álló fél magatartását” - mondta Primakov és meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország részvétele a boszniai békefolyamatban ellensúlyozza a nyugati erők részrehajlását. Primakov ellenzi a szankciók újbóli bevezetését is, mert ez veszélybe sodorná a békefolyamatot. „A békefolyamat kudarcának számos következménye lenne, egyebek között veszélybe sodorná a nyugati országok kontingenseit és csökkentené politikai és diplomáciai erőfeszítéseik sikerét”. Az orosz diplomácia főnöke megdicsérte Milosevic elnök hozzájárulását a békefolyamathoz. ERDEMOVIĆ BŰNÖSNEK VALLOTTA MAGÁT Dražen Erdemović, a boszniai szerb hadseregben szolgált horvát katona, akit azzal vádoltak, hogy 1995 júliusában Srebrenicánál részt vett polgári lakosság tömeges legyilkolásában, tegnap bűnösnek vallotta magát. „Bűnös vagyok” - mondta a hágai törvényszék előtt Erdemovic, láthatóan felindult állapotban. Azzal vádolták, hogy bűnt követett el az emberiesség ellen, amikor részt vett több száz muzulmán polgári személy likvidálásában. Erdemovic tegnap kijelentette, hogy erre „rákényszerítették”. „Ha elutasítottam volna, engem is megölnek, mint az áldozatokat”. Hozzátette, hogy önmagát nem sajnálja, csak a feleségét és kisfiát, aki akkor 9 hónapos volt. Miután bevallotta bűnösségét, Claude Jorda bíró megkérte, hogy üljön le és szedje össze magát, mert látszott, hogy az összeomlás küszöbén van. Úgy döntöttek, hogy pszichiátriai vizsgálatra küldik. A francia bíró szerint enyhítő körülmények hiányában Erdemovic életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat, ez a legsúlyosabb büntetés, amelyet a törvényszék kiszabhat. . Az AFP szerint a vallomás ellenére Erdemovicot előállíthatják tanúnak Radovan Karadžić és Ratko Mladic tábornok ellen. FRANCIAORSZÁG ELVETI A VÁDAKAT Franciaország elutasította a vádat, amely szerint Bernard Janvier tábornok az ENSZ-erők parancsnokának minőségében nem adott parancsot légitámadásokra Srebrenica védelmében, cserébe azért, hogy szabadon engedjék a túszul tartott kéksisakosokat. A francia külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a vád alaptalan. Chirac elnök nyilatkozatát továbbította, amely szerint a boszniai szerbek „semmit sem kaptak cserében" a kéksisakosok szabadon bocsátásáért. Egy előző napi tévéműsorban állították, hogy a kéksisakosok és a szerbek között hallgatólagos megállapodás volt. Eszerint Akasi Jaszusi akkori ENSZ-megbízott is elmulasztotta figyelmeztetni Srebrenicát, hogy támadás készül a város ellen. Janvier tábornokot azzal is megvádolták, hogy halogatta a szerbek elleni légicsapásokat és ezért összekülönbözött Rupert Smith brit tábornokkal, az UNPROFOR boszniai parancsnokával. Janvier tábornok nem volt hajlandó részt venni a szóban forgó televízióműsorban. A szóvivő szerint a Srebrenicánál állomásozó holland kéksisakosok egészen július 7-éig nem kértek légicsapásokat és ugyanígy vélekedtek a tuzlai és szarajevói ENSZ-parancsnokok is, mert azt hitték, hogy a légicsapásokkal a kéksisakosokat, a helyi lakosságot és a békefolyamatot is veszélybe sodorják. Chirac elnök mindig is szorgalmazta a légicsapásokat, és a francia csapatok részvétele a gyorshadtestben bizonyítja, hogy Párizs sohasem akart meghátrálni. A francia televízió műsorában is elhangzott, hogy Szerbia katonai támogatást nyújtott a Srebrenicát ostromló boszniai szerbeknek. (Beta, Tanjug, Reuter, AFP) AZ IRAN-BOSZNIA-ÜGY VIZSGÁLATA Botrány aligha lesz belőle Az amerikai kongresszus sokadik bizottsága előtti kihallgatás sem hozott semmi újat, ami a Clinton-kormányzat ellen fordítható (Tudósítónktól) Washington, május 31. Húsvéti floridai pihenőjén Robert Dole, az amerikai szenátus azóta lemondófélben levő elnöklője elolvasott egy újságcikket, amineknyomán úgy érezte, támadás indítható őszi választási ellenfele, Bill Clinton ellen. A riport szerint ugyanis a Fehér Ház 1994 tavaszán olyan döntést hozott, hogy „nem ellenzi” az iráni fegyverek - Horvátországon keresztül történő - Boszniába csempészését. Dole szerint ez „egyenlő” a nyolcvanas évek közepének Irán-kontra botrányával, amelyben Ronald Reagan akkori elnök emberei titokban fegyvert adtak el az USA legnagyobb ellenségének tartott Teheránnak, hogy így jussanak „dugópénzhez”, amelyet - az érvényes amerikai törvények kijátszásával - a nicaraguai ellenforradalmárok megsegítésére fordíthattak. A botrányt szimatoló szenátor - Newt Gingrichcsel, a képviselőház elnökével együtt - nem kevesebb mint kilenc kongresszusi bizottságot zúdított a Fehér Házra, amelyek közül az egyik csütörtökön már a hetedik meghallgatást tartotta az ügyben. Most sem sikerült azonban olyan bizonyítékokat kiszedni a kormányzat képviselőiből, amelyek a leghalványabb jelét mutatnák annak, hogy Bill Clinton vagy beosztottai megszegték volna a törvényt. Az elnök ugyanis köteles értesíteni a kongresszust, ha külföldön titkos akcióba kezd. Ebben az esetben azonban mindenféle akcióelmaradásról van inkább szó, és az USA balkáni diplomatái is mindössze annyit tettek, hogy Franjo Tudman horvát elnöknek azt válaszolták, „nincs utasításuk” a kérdésben. Diplomáciai nyelven ez természetesen azt jelenti, hogy Washington nem ellenezte a fegyvercsempészést, amelyhez semmilyen további köze nem volt. Csütörtökön Peter Galbraith, az USA horvátországi és Charles Redman, németországi nagykövete tanúskodott a képviselőház nemzetközi kapcsolatok bizottságában. Galbraith, akit néha horvátbarát aktivizmussal vádolnak, kijelentette, hogy a fegyvertelen boszniai nép alig élte túl 1993/94 telét a szerb agresszióval szemben. „Segítség nélkül nem tudott volna átvészelni még egy évet” - mondta Galbraith. A nagykövet ugyanakkor elutasította azt a republikánusok által hangoztatott véleményt, hogy az iráni fegyvercsempészés európai befolyást és hídfőt jelentett a terroristabarát teheráni kormány számára. „Perverz módon, iráni szempontból értékelve a dolgokat - magyarázta Galbraith - a fegyverek átengedése azt a nemkívánt következményt hozta magával, hogy a Boszniára való iráni befolyás csökkent”. Charles Redman is egyetértett abban, hogy a boszniai hadsereg minimális támogatása idővel a kormány pozícióinak megerősödését hozta magával, ami másfél évvel később lehetővé tette a daytoni megegyezést. Dayton pedig azt jelentette, hogy Irán további befolyása a Balkánon a lehető legminimálisabbra csökkent az amerikai és európai jelentéttel szemben. PURGER Tibor KÜLPOLITIKA 3 Tas vezeti a visszatérő vezéreket Sára Sándor marad a Duna TV elnöke Várhatóan csökken az infláció - NATO-csatlakozás román szemszögből - Pozsony és a Beneš-dekrétumok (Tudósítónktól) Budapest, május 31. Elóként Tas vezér tért vissza ma a Hősök terére. Őt követi majd Huba, Előd, Ond és a többiek. A szoborcsoport újraavatása késik, a Hét vezér rossz állapotáról évek óta tudnak a szakértők, de mindig a pénz hiányzott. Tavaly aztán halaszthatatlanná vált a felújítás. A szoborszépítés egyébként csaknem egy évig tartott és ötvenmillió forintba került. A magyar közvéleményt manapság természetesen inkább más vezéregyéniségek érdeklik, ilyen vonatkozású eligazításban pedig ezúttal a médiakurátorok véleménye volt a mérvadó. Nos, a rádiós kuratórium elnöksége a várhatóan augusztus elején megalakuló Magyar Rádió Rt. elnökének Hajdú Istvánt jelölte, aki ezt elősorban kompromisszumkészségének tulajdonítja. Végleges döntést a teljes kuratórium hoz hétfői zárt ülésén. A Duna TV illetékes tanácsa viszont máris döntött, a voksok többsége a meglevő elnök, Sára Sándor mellett szólt, ő tehát marad a posztján. A Magyar Televízió elnöki funkcióját illetően személyi kérdésben nem született megállapodás, így újabb pályázatot írnák ki. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az év végére 20 százalékra csökken az infláció, és tartható a magyar gazdaság növekedésének üteme. Surányi György úgy véli, a vállalatok gazdálkodási mutatói nagyon jók. Az év elő negyedében havonta mintegy százmillió dollár befektetés érkezett Magyarországra, ugyanakkor csökkenőben az ország külföldi adóssága. A bankelnök kifejtette, reményei szerint az évszázad végére a magyar társadalmi össztermék éves növekedése eléri az öt-hat százalékot. Magyarország nem lép be a NATO-ba Románia nélkül - véli a román képviselőhöz parasztpárti elnöke. Ion Ratiu szerint Románia ott lesz az ebő csoportban, s ha mégsem, akkor az ebő körben lengyelország és Csehország felvétele esedékes, a második hullám pedig Romániát, Magyarországot és Szlovákiát érintené. A Népszabadság bukaresti tudósítója emellett hírt ad arról is, hogy a vasárnapi romániai helyhatósági választások előtt az RMDSZ elnöke egységre szólított fel. Markó Béla szavai szerint a több mint hat esztendő alatt bebizonyosodott, hogy a helyzeten nagyon nehéz változtatni. A visszahúzó erők sokkal szívósabbak, mint hitték. Nem könnyű egyengetni a demokrácia kibontakozását, küzdeni a magyarságot megillető jogokért. „Ha azt akarjuk, hogy jobbra forduljanak a dolgok - mondta -, élnünk kell a beleszólás jogával, újra és újra meg kell szólalnunk". Más vonatkozású külföldi hír, hogy Pozsony továbbra sem szándékozik eleget tenni a Benes-dekrétumok visszavonására vonatkozó egyes budapesti kívánalmaknak. Ezt Juraj Schenk szlovák külügyminiszter jelentette be a minapi sajtóértekezleten, mondván, hogy Európában senkinek sem áll érdekében a stabilitás megbontása". Egyben kifejtette, hogy az ügyben nem konzultáltak Prágával. Kapcsolódó diplomáciai hír, hogy Michal Kovác szlovák köztársaság elnök június 12-én és 13-án hivatalos látogatást tesz Magyarországon Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására. A programot még nem véglegesítették. SINKOVITS Péter