Magyar Szó, 1997. február (54. évfolam, 26-49. szám)

1997-02-01 / 26. szám

1997. február 1., szombat Borisav Jovic, a jugoszláv testü­leti elnökség volt elnöke, Milošević elnök egykori közeli munkatársa a londoni The Guardiannak adott interjújában nyíltan bírálta egyko­ri szövetségesét és pártfőnökét. Jo­­vic a tekintélyes brit lap újságírójá­val, Julian Bergerrel folytatott be­szélgetés nyújtotta alkalmat meg­ragadva figyelmezteti Szerbia el­nökét: a kormányzó párt ellene fog fordulni, ha nem­ ismeri el, hogy a novemberi választásokon vereséget szenvedett, továbbá ha nem csökkenti radikálisan fele­ségének, Mirjana Markovicnak a politikai befolyását. Milosevic egyik leghűbb és leg­szorosabb háborús szövetségese, a volt jugoszláv testületi elnökség el­nöke rendkívül keményen bírálta volt munkaadóját és annak fele­ségét, Mirjana Markovicot egy­szersmind a Szerbiai Szocialista Párt szétesését, valamint új politi­kai szövetségek kialakulását prog­­nozálva. Jovic, aki az 1990-es esztendő második és az 1991-es esztendő el­ső felében állt a jugoszláv elnökség élén, a The Guardian munkatársá­nak azt mondta, hogy a szerbiai politikai csúcsvezetés valójában az alkotmányba gázolt bele, amikor nem ismerte el az ellenzéknek a helyhatósági választásokon aratott győzelmét. Felszólította Miloše­­vicet, minél előbb tegye ezt meg vagy pedig találjon politikai komp­romisszumot az Együtt ellenzői­ koalícióval. - Én azonban személy szerint nem hiszem, hogy Milošević úr pszichikailag egyáltalán képes megérteni és felfogni, hogy téve­dett, és hogy képes kijavítani e melléfogást. Ha azt hiszi, hogy azt tehet, amit akar, akkor a helyzet igen komoly, arról nem is beszél­ve, hogy e magatartásával megsze­gi tulajdon pártjának alapszabá­lyát, nemkülönben az ország tör­vényeit és alkotmányát - mondja szó szerint Jovic. A jugoszláv politikai élet e volt figurájának kritikája is alátámaszt­ja: minél tovább tart a politikai krí­zis Szerbiában, az elnök hatalma annál inkább szertefoszlik, teszi hozzá Julian Berger. A pravoszláv egyház már hátat fordított Milose­vicnak, s nem áll messze ugyanet­től a hadsereg sem, hiszen közölte, nem fog ellene fordulni a tüntető tömegnek. Jovic úgy ítéli meg, Milošević az utcai zavargások kirobbantását ugyan nem hajlandó megkockáz­tatni, de azt is hozzáteszi: fennáll a lehetőség, hogy a rendőrök is Mi­losevic ellen fordulnak, ha netán azt a parancsot kapnák, hogy konf­rontálódjanak a tömeggel. Mert vajon mi értelme lenne annak, hogy a rendőrség a tömegbe lőjön, a rendőrök is csak emberek, és ők is el-elgondolkodnak a történtek felett, mondja Jovic. A kormányzó szocialisták sorai­ban meglehetősen nagy az ellen­szenv a kemény kéz politikájával szemben, de e vélemények még mindig „nem emelkedtek a hiva­talos politika rangjára”. Nem ta­lálkoztam az utóbbi időben egyet­len olyan személlyel sem, aki tá­mogatta volna Milošević mostani politikáját, sem olyannal, aki tagja volt a párt vezetésének, sem olyan­nal, aki tagja volt, vagy aki nem is volt tagja az SZSZP-nek, véli. A párton belüli nézetkülönbség Mi­losevic antidemokratikus termé­szete miatt nem tudott kifejezésre jutni. A kialakult helyzet miatt ag­godalmat érző politikusok közül senki sem a párt szűkebb, sem tá­­gabb vezetésének nem fejtheti ki nyilvánosan nemtetszését, hiszen az azonnali elmozdítás veszélyének tenné ki magát. Az elnök nem vál­toztat politikáján, igen nagy a va­lószínűsége, hogy a tagság számot­tevő része hátat fordít a szocialista p­ártnak, akik aztán a demokrati­­us baloldal egy másik, új pártját hívnák életre. Egy ilyen párt a szocialistákénál több szavazatot kapna a soron kö­vetkező választásokon, mondta Jo­vic hozzátéve, hogy ő maga még nem döntött arról, jelölteti-e ma­gát ennek az új pártnak az elnöki tisztségére, ugyanis nem makk­­egészséges. Röviddel a The Guar­diannak adott interjúja után vese­­bántalmak miatt sürgősen kórház­ba kellett szállítani. A lap emlékezteti olvasóit, hogy - amint írja - Jovic és Milošević urak a horvátországi háború ide­jén igen szoros szövetségesek vol­tak. Korábban megjelent emlék­irataiban Jovic feljegyezte, hogy annak idején éjszakába nyúlóan közösen dolgoztak a katonai és a politikai stratégia kialakításán. E szövetségszerű együttműkö­désnek akkor szakadt vége, ami­kor Jovic fellázadt Milosevic fele­ségének, Mirjana Markovicnak egyre növekvő politikai szerepe el­len és az elnökné asszony által ve­zetett Jugoszláv Baloldalnak a be­folyása ellen. A daytoni egyezmény aláírását követően Milosevic egy alig 17 percig tartó pártértekezle­ten elmozdította Jovicot. Jovic, a szocialista párt egyik oszlopos tagja nem tudta magáévá tenni volt szö­vetségesének lépéseit, mondván, hogy azok alkotmányellenesek. A jelenlegi szerbiai válság okát alap­vetően Mirjana Markovic megnö­vekedett befolyásában látja, és azt állítja róla, hogy voltaképpen a ha­talom minden szála az ő kezében fu­t össze. A gond az, hogy Miloševićet a tömegek választották meg az or­szág élére, vezetőnek, de ki válasz­totta meg Mirjana Markovicot? Senki. Senki nem választotta meg, de a gyakorlati kérdésekkel kap­csolatban csaknem mindig ő dönt Ez egy egészen abszurd helyzet, vélekedik Jovic majd emlékezteti kérdezőjét, hogy a Jugoszláv Bal­oldal, noha a helyhatósági válasz­tásokon ott, ahol önállóan indult, mindössze két százalékát szerezte meg a szavazatoknak, a jugoszláv szövetségi parlamentben a képvi­selői helyeknek majdnem egyhar­­madát birtokolja. Végül az interjúalany megjegy­zi, szinte a lehetetlennel lenne ha­táros egy új, demokratikus balol­dali tömörülés életre hívása, ugyanis Szerbia leszegényített gaz­daságában a legtöbben pénzügyi­leg roppant nagy mértékben függ­nek a szocialista párttól. Nehéz az embernek hazamenni és bevallani a családnak, hogy ke­nyér nélkül maradt - fejezi be eme áttételes közléssel Borisav Jovic a londoni lapnak adott interjút. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Jovic bírálja Miloševićet A jugoszláv államelnökség volt elnökének interjúja a londoni The Guardianban KÉT KÉRDÉS, AMELYEKBEN AZ USA A HÁTTÉRAKCIÓKAT KEDVELI Különleges egységek és Kosovo Albright találkozott a hágai törvényszék főügyészével­­ „Fokozott” erőfeszítések a Szerbia déli tartományában uralkodó helyzet rendezésére (Folytatás az I. oldalról) A békeszerződés ilyen megszegése eddig azt eredményezte, hogy a szerb országrészek nemzetközi segély nélkül maradtak. Az elmúlt időszakban a boszniai szerbek a segélynek alig 2 szá­zalékát kapták, nyilatkozta a State De­partment egy magas rangú tisztségvi­selője. Washingtonban sokat emlegetik a kérdést, hogy az ilyen hozzáállás siker­rel járhat-e. Egyre inkább hallani, hogy a boszniai Szerb Köztársaság egyszerű polgárainak végre érezniük kellene a béke kedvező következmé­nyeit. Másfelől Faléban ezt a jelenlegi vezetőség sikereként könyvelnék el, amely azonban nem tesz eleget a vál­lalt kötelezettségeknek, és nem tartja be adott szavát. Hasonló dilemmák merülnek fel a balkáni válság másik fő kérdésével kapcsolatban is. Egy meg nem neve­zett tisztségviselő szerint az amerikai diplomácia úgy véli, hogy ezen a téren jobb eredményeket lehet elérni, ha zárt ajtók mögött cselekednek. Koso­­vóról van szó, és az új vitáról akörül, hogy Belgrád kihasználja-e a kosovói állapotokat saját politikai válságának közvetett rendezésére. Bizonyos szakértők véleménye sze­rint ugyanis ez a kellő pillanat, amikor konkrét követelésekkel kell előállni a kosovói albánok helyzetének rendezé­sével és Kosovo tartománynak az egye­lőre kéttagú föderációba való bevoná­sával kapcsolatban. A kormányzat kép­viselői csak annyit hajlandók bevallani, hogy ezen a kérdésen intenzíven dol­goznak, de a lényeget nem tudják nyil­vánosságra hozni, mert az ártana a ko­sovói erőfeszítéseknek. PURGER Tibor Újabb tömeggyilkosság Algériában Algériában tegnapra virradóra fel­tehetően iszlám szélsőségesek meg­gyilkoltak nyolc embert, közöttük egy tizenhárom hónapos csecsemőt, jelen­ti az MTI. Algériai biztonsági források szerint a vérengzést Szidi Kaddur település egyik farmerközösségében „gyáva mó­don” követték el. A Reuter megjegyzi: az algériai biztonságiak az említett ki­fejezést használják, ha az áldozatokat úgy gyilkolják meg, hogy elvágják a torkukat. A csecsemőt állítólag megfoj­tották. Szidi Kaddur Szidi M­ússza körzet­ben van, melynek központja Blida vá­rosa. Blida mintegy ötven kilométerre délre van az algériai fővárostól, s ott­hont ad az algíri katonai körzet főha­diszállásának. Egyúttal a muzulmán szélsőségesek egyik erősségének szá­mít. Magyar Szó Hazatért még egy csoport krajinai szerb Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossá­gának (UNHCR) zágrábi hivatala teg­nap közölte, hogy hazatért Horvátor­szágba a szerbek egy újabb csoportja, akik a Vihar és a Villám fedőnevű had­műveletek után Jugoszláviába mene­kültek. A JSZK-ból 44 szerb érkezett Zág­rábba, majd folytatták útjukat a knini és a karlovaci terület felé. Vala­mennyien az UNHCR családegyesítési programjának keretében tértek haza. E program alapján Horvátország ed­dig összesen 460 személyt fogadott visz­­sza. (Beta) KÜLPOLITIKA 3 Veszélyben a balkáni stabilizációs folyamat Újabb felszólítás Miloševićnek: ismerje el a szerbiai helyhatósági választások eredeti eredményeit­­ Az összekötő csoport ülése Rómában A Szerbiában kialakult válság nemcsak a daytoni megállapodások végrehajtását, hanem az egész bal­káni stabilizációs folyamatot is veszé­lyezteti, ezért mindennél fontosabb, hogy Slobodan Milosevic szerb el­nök minél gyorsabban és teljes egé­szében fogadja el az EB­ESZ ajánlá­sait, azaz ismerje el a tavaly novem­beri helyhatósági választások ered­ményét - állapította meg a délszláv válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoport tegnap Rómában megtartott ülésén, jelenti az MTI. A római ülés napirendjén Brčko boszniai város sorsa, a horvát-mu­­zulmán föderáció működése, a szer­biai választási válság, valamint az utolsó, szerb kézen levő horvát terü­let, Kelet-Szlavónia helyzete szere­pelt. Az összekötő csoportot alkotó Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország és az Eu­rópai Unió képviselői, valamint Carl Bildt, a daytoni megállapodások polgári kérdéseivel foglalkozó fő­megbízott a legtöbb időt a jugoszláv föderációban kialakult helyzetnek szentelte. A csoport legutóbbi, január 11- én Brüsszelben megtartott ülésén is felszólította a szerb elnököt, hogy az EB­ESZ ajánlásának megfelelően is­merje el a választások eredményét. Most Rómában az első számú köve­telésként fogalmazódott meg az EBESZ ajánlásának elfogadása, a demokratizálási folyamat megkez­dése Szerbiában, valamint az, hogy a szerb vezetés tartózkodjon a tün­tetőkkel szembeni erőszak bármely formájától. Oroszország képviselője úgy fo­galmazott, hogy az orosz kormány a demokratikus társadalom megte­remtését kívánja segíteni Jugoszlávi­ában, s ehhez a kiindulási alap az EBF­SZ ajánlásainak késlekedés nél­küli elfogadása. Az amerikai képvi­selő arra hívta fel a figyelmet, hogy „egy nem demokratikus állam nem segítheti a békefolyamatot”. Lon­don képviselője azt is pontosítani kí­vánta: ha Milosevic elfogadja az EBESZ ajánlásait, ezért nem remél­het semmiféle engedményt. A közvetítő csoport egyben fel­szólította a szerb és az albán kor­mányt, hogy Kosovo kérdésében ta­núsítson önmérsékletet. A csoport ugyanakkor melegen üdvözölte, hogy II. János Pál pápa áprilisban felkeresi Szarajevót. Horvátok támadtak muzulmánokra Sikertelen hazaköltözési próbálkozás Stolacban Kilenc muzulmán család akart négy év után hazatérni Stolacba, de valamennyien kénytelenek voltak visszamenni Mostarba. A Közép-Bosz­­niából száműzött horvátok, Stolac je­lenlegi lakosai, megakadályozták az őslakos muzulmán családoknak, hogy visszatérjenek otthonukba. Štefo Masatovic, a bosznia-herce­­govinai horvát menekültek és számű­­zöttek közösségének elnöke kijelentet­te, hogy ők tárgyalni akartak a muzul­mánok képviselőivel, de azok nem vol­tak hajlandók erre, és visszatértek Mostarba. A hazatérők kíséretében jelen vol­tak az ENSZ Menekültügyi Főbiztossá­gának és az SFOR-nak a képviselői, va­lamint Rasim Kadić, a föderáció szo­ciális kérdésekkel és menekültekkel foglalkozó minisztere is. A horvátok már eddig több ízben megakadályozták muzulmán mene­kültek hazatérését Stolacba, ebbe a Mostartól 35 kilométerre levő városká­ba, ahol régebben a muzulmánok és a szerbek voltak többségben, de a hábo­rú idején horvát kézre került. A feldü­hödött horvát tömeg minden alkalom­mal kővel dobálta és visszavonulásra kényszerítette a hazatérők konvojait. A tegnapi konvojt jelentős nemzet­közi erők kísérték: három helikopter, egy tucatnyi páncélos csapatszállító és a nemzetközi rendőrség egy szakasza. Ezek az erők azonban nem léptek köz­be, hogy feloszlassák az utat elálló tö­meget. A horvát rendőrség szemmel tar­totta a polgárok tiltakozását, de nem interveniált - jelentette az AFP. (Beta, Tanjug) KELET-SZLAVÓNIA Rálőttek az UNTAES menetoszlopára Életét vesztette egy belga főhadnagy­­ A tettest elfogták Egy vukovári lakos, akinek a kilétét egyelőre nem közölték, tegnap dél­előtt 10 óra körül több sorozatot adott le az UNTAES konvojára, amely a vu­kovári városháza felől az ideiglenes ENSZ-kormányzat stábja felé tartott. Több járművet szétlőtt, egy belga fő­hadnagyot pedig megölt. Az áldozat nevét sem közölték. Egy jordániai katona súlyosan megsebesült, az UNTAES egy polgári alkalmazottja pedig könnyebb sérülést szenvedett. A tettest azonnal elfogták és őrizet­be helyezték az ENSZ rendőrei. Nem hivatalos hír szerint egy bizonyos Ne­­bojša Zoljéról (25 éves) van szó, aki ká­bítószer-élvező és lelki beteg. Hivatalos közleményében Goran Hadžić, Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség körzetének elnöke a legélesebben elítélte ezt a bűntényt és felszólította a lakosságot, hogy tar­tózkodjon „a hasonló esetektől, ame­lyek sértik a szerb lakosság érdekeit”. Hadžić William Hanset belga tábor­nokhoz intézett táviratában részvétét fejezte ki és hangsúlyozta, hogy „eré­lyesen elítéli ezt az őrült tettet”, és őszintén reméli, hogy annak semmi­lyen következménye nem lesz „a szerb nép és az ENSZ kötelékében szolgáló belga egységek tagjai közötti baráti kapcsolatokra nézve”. A rendelkezésre álló információk szerint az esetnek nincs politikai hát­tere, sem célja - közölte a körzet szerb hatósága. (Tanjug) Negyvenezer kérelem a horvát dokumentumok kiváltására Philip Arnold, az UNTAES szóvivője tegnap Zágrábban kö­zölte: eddig hozzávetőleg 40 000 kelet-szlavóniai lakos kérte hor­vát állampolgárságának elisme­rését, mintegy ötezren jogot sze­reztek horvát nyugdíjra. A ko­rábbiakban már nyugdíjban ré­­szesültekkel együtt Kelet-Szlavó­nia kb. 12 000 lakosa szerzett jo­got nyugdíjra. A választások megtartásáról szólva Arnold becslése szerint 130 000-160 000 személy fog szavazni, ám ennek alapján ne­hezen állapítható meg, hányan fognak maradni és hányan távoz­ni. A kelet-szlavóniai választá­sokra mintegy 300 nemzetközi megfigyelő felügyel majd, a sza­vazatokat olyan választási bizott­ságok számlálják majd meg, amelyekben a horvá­tk, és a szer­­bek egyaránt képviseltetik ma­gukat. (Beta) Kétszázezres tömeg a jeruzsálemi Al Aksza mecsetnél Több mint kétszázezren imádkoz­tak tegnap a ramadán, az iszlám böjt hónapjának negyedik péntekén a je­­ruzsálemi A1 Aksza mecsetnél erős iz­raeli biztonsági óvintézkedések köze­pette, miközben az ima vezetője a je­ruzsálemi palesztinok zaklatásával vá­dolta Izraelt, jelenti az MTI. Mintegy 3000 izraeli rendőr és határőr járőrö­­zött Jeruzsálem óvárosában és környé­kén. A rendőrök lezárták a gépkocsi­­forgalom előtt a külvárosi utcákat, és több palesztint megállítottak, hogy el­lenőrizzék irataikat. A pénteki imára való tekintettel az izraeli hadsereg enyhített a palesztin területek zárla­tán, és a 30 évesnél idősebb paleszti­nokat beengedték Jeruzsálembe.

Next