Magyar Szó, 1997. április (54. évfolyam, 76-101. szám)

1997-04-08 / 82. szám

1997. április 8., kedd A nemzet napszámosai (II.) Szakmai tanulmány és javaslatok a nevelőanyák és­­családok helyzetével kapcsolatban írásunk első részében kivonato­san ismertettük azokat az adatokat, melyeket mgr. Miljana Pajović szo­ciológus tanulmánya tartalmaz a gyerekek más családnál való elhe­lyezéséről községünkben az 1996. évre vonatkozóan. Ezúttal a követ­keztetéseivel, javaslataival foglalko­zunk. A gyerekeknek a nevelőotthon helyett más családnál történő elhe­lyezése egy többrétű, felelősségteljes folyamat, melynek csak ideiglene­sen kellene megoldást kínálnia az elromlott családi viszonyok miatt a természetes családjából kiemelt gyermek számára. A végső cél az eredeti család viszonyainak, gyer­meknevelési alkalmasságának hely­reállítása­­ lenne. Mert sok esetben ez már megoldhatatlan feladat. A Szociálisvédelmi Központ szakszol­gálata által irányított folyamatban pszichológusok, pedagógusok és szociális gondozók vesznek részt, akik először is kivizsgálják a proble­matikus családot, megállapítják a gyermek kiemelésének szükségessé­gét, majd kiválasztják azt a családot, mely a legjobban megfelel a nevelé­se céljaira. A gyermek elhelyezése után figyelemmel kísérik a fejlődé­sét az új családban, nevelési taná­csokkal szolgálnak, gondot fordíta­nak a természetes családjával való kapcsolattartására is, és mindezzel párhuzamosan megpróbálnak ma­ximális segítséget nyújtani az elsőd­leges család „felépüléséhez”. A NEVELŐCSALÁDOK MAGUK JELENTKEZNEK Ebben az egész folyamatban a legnehezebb feladat elé a nevelőcsa­lád kiválasztásakor kerül a szolgá­lat. Erre vonatkozóan lényegében nem rendelkeznek kidolgozott terv­vel és programmal, és a nevelőcsalá­dok maguk jelentkeznek, miután a környezetükben vagy a tömegtájé­koztatási eszközök révén hallanak erről a lehetőségről. Sajnos azonban kevés közöttük az olyan család, illet­ve anya, aki eleget tesz az összes kri­tériumnak, így sokszor kénytelenek szerényebb követelményekkel is be­érni, így aztán nem kis művészet a szükségleteket sikeresen összehan­golni a lehetőségekkel. A központ szakembereinek ezenkívül leggyak­rabban a beilleszkedési szakaszban kérik a segítségét, véleményét, és az együttműködés nagyjából kimerül az egyéni tanácsadásban. Családlá­togatásokra is leggyakrabban akkor kerül sor, amikor probléma adódik. (Jelenleg folyik egy képzés a nevelő­anyák számára, de az egyelőre csak 14 személyt ölel fel — a szerző meg­jegyzése). A szakemberre általában akkor hárul a legkényesebb feladat, amikor olyan nagyobb gyereket he­lyeznek el más családnál, akinek sa­ját szülei is vannak, így az érzelmek és érdekek kereszttüzébe kerülhet. Elgondolkoztató az az adat is, hogy a családi elhelyezésen lévő gyerekek 85 százalékával (1996- ban) nem érintkeznek a természetes szülők, tehát kizárólag a nevelőcsa­ládhoz kötődhetnek érzelmileg. Ez azonban pozitív hatással is lehet rá­juk, mert sokan közülük a nagyko­rúság elérése után is ott maradnak vagy jó kapcsolatot tartanak fenn a nevelőszülőkkel. TÁRSADALMI ELISMERÉST Az elemzés leszögezi, hogy a soké­ves gyakorlat kedvező összképet mutat ezen gondoskodási forma eredményességéről: a családi elhe­lyezésen átesett gyerekek túlnyomó része felnőtt korában kiegyensúlyo­zott életvitelt folytat. A szociológusnő az újonnan je­lentkező nevelőcsaládok száma apa­dásának okait elemezve első helyen említi a nevelőanyák jogilag megol­datlan társadalmi helyzetét és mun­kájuk lényegében még mindig nem megfelelő (és késve történő) anyagi díjazását. Mint tudjuk, munkavi­szonyt nem létesíthetnek ezek a fon­tos feladatot végző nevelőanyák, akik sokszor évtizedekig helytáll­nak. Márpedig a kínálat romlása, fő­leg a fiatalabb és képzettebb anyák érdeklődésének csökkenése óhatat­lanul a minőség rovására megy. A Szociális védelmi Központ egyes ese­tekben kénytelen nevelőotthonban helyezni el a gyerekeket, márpedig ezt ha csak lehet, szeretnék elkerül­ni. Mivel a gyermekekről való nem megfelelő gondoskodás napjaink egyik társadalmi jelensége, hiányol­ja a társadalom ez irányú megelőző tevékenységét, valamint a gyermek­­védelem különféle formáit a termé­szetes családokban. Nem eléggé szisztematikus, terv­szerű az elsődleges családokkal és a nevelőanyákkal folytatott munka sem. A nevelőcsaládok felügyelete sem történik tervszerűen. A szociológusnő megoldási, in­tézkedési javaslatai is a fenti megál­lapításokból fakadnak (az április 17- én Palicson megrendezendő tanács­kozáson pedig várhatóan széles körű vitára is kerülnek). Először is a társadalom mélyre­ható szerepvállalására van szükség a családi válságok megelőzése és kikü­szöbölése terén. Ennek keretében a pontosan meghatározott célok el­érésére operatív terveket kell készí­teni, meghatározva a feladatok hor­dozóit. Ezt szolgálná például a csa­ládi életrevaló nevelés az iskolában: a problematikusnak tűnő családok, szülők felkészítése a szülői feladatok sikeresebb elvégzésére; a megelőző tevékenység a családi problémák idejében történő felfedésére; a meg­felelő családvédelem biztosítása a természetes- vagy a nevelőcsalád­ban. K KRAUSZ Magda (Folytatjuk) SZABADKÁN MA FILM ZVEZDA: Evita, amerikai (17, 19) MUNKÁS: Csontig, amerikai (16, 18, 20, 22) SZÍNHÁZ NÉPSZÍNHÁZ: J. S. Popovic: te­áidba­­ udadba szerb nyelvű előadás (19.30) NÉPSZÍNHÁZ: Woddy Allen: Játszd újra...! magyar nyelvű előadás (19.30) GYERMEKSZÍNHÁZ: Balada a cigancetu­­­sre éi szerb nyelvű előadás (11) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai men­tőállomáson este 7-től reggel 7 óráig (terepi szolgálat) tel.: 94 vagy 51-373; járóbeteg-szolgálat: a Zmaj utcai ren­delőben * Gyermekgyógyászati ren­delő: Đuro Đaković utca 14., tel.: 53- 559 * Iskolai rendelő, tel.: 53-627 * Nőgyógyászati rendelő, tel.: 52-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületé­ben, tel.: 52-499 KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiál­lítás­ * A Ludasi-tó természeti ritka­ságai fénykép- és dokumentumkiállí­tás PERČIĆ KÉPTÁR: Állandó kiállí­tás (kedd: 10-12; csütörtök: 17-19) LEONARDO GALÉRIA: Milié Vuksanovic olajfestményeinek kiállí-BUCKA-GÁNYÓ GALÉRIA: Vla­dimir Spasic, zombori festőművész ki­állítása ZVEZDA MOZI: Miroslav Jo­­vanoic képeinek kiállítása FRANZER GALÉRIA: Edita Kadi­­ric festőművész kiállítása NÉPKÖR KÖRGALÉRIÁJA: Me­zei Erzsébet monotípia kiállítása ALFA STÚDIÓ: Gyurkovics Hunor alkotá­sainak állandó kiállítása ART CAFFÉ: Arcok az Art Caffé­­ból című kiállítás Magyar Szó A HÉT FILMJEIRŐL Evita Filmmusical az argentin elnök asszony rövid életéről - Vadnyugat Belgrád utcáin (lőnek, de töltenek is!) Madonna - a ’’Material Girl” - avagy Marie-Louise Ciccione borzasz­tóan akarta Evita szerepét, be is vetett érte mindent: a mindössze 154 cm ma­gas megasztár végül eljátszhatta a rendkívüli egyéniségű argentin elnö­­kasszonyt. Semmi skandallum, a nyi­latkozatok is szerények, visszafogottak, az egykori (?) szexsztár látványosan megnyugodni látszik. Hollywood meggyőződhetett arról, hogy a popsz­tár, akit kezdetben senki sem vett ko­molyan - a szerepre pályázók közül neki volt a legcsekélyebb esélye, mert túlontúl vulgárisnak tartották - igen tehetséges, alkalmas arra, hogy el­játssza Eva Peront. Meryl Streep, Mi­chelle Pfeiffer, Liza Minnelli és Barbra Streisand, a vetélytársnők, elnémul­tak. A szerep kiváló énektudást és kü­lönös hasonlóságot követelt meg s Ma­donnánál mindkettő megvolt. Az ar­gentinok persze felháborodtak azon, hogy nagyasszonyukat, aki nagylelkű­en a szegényeket támogatta, egy „szaj­ha” alakítja. Szexorgiáról, meztelenke­déséről a világsajtó gyakran cikkezett. De most Madonna térdre kényszerí­­tett mindenkit. A premiert nagy dérrel-dúrral ha­rangozták be. Az angol rendező, Alan Parker hálás anyaghoz nyúlt l­egen­­da-e vagy valóság? Parker szándéka az volt, hogy a lehető leghitelesebben hozza elénk Evita élettörténetét, s mint a világ legrokonszenvesebb asz­­szonyát mutassa be. Evita Dél-Amerika csücskében, Los Todosban született, 1919-ben. Az önfejű, hihetetlenül ag­resszív nagylányt - akkor még alig volt tizenhat éves - egy tangótáncos magá­val vitte Buenos Airesbe. Evita nem vesztette el a fejét a nagyvárosban. Bá­rokban dalolt, az argentin sonkát rek­lámozta, majd egy szappan gyáros sze­retője lett. Juan Domingo Peronnal, álmai lovagjával egy jótékonysági elő­adáson találkozott először. Peron azonnal beleszeretett a barna - akkor már szőke - nagylányba, s 1945-ben az oltárhoz vezette. Peron „rangon alul” nősült ugyan, de Evita erkölcsi magas­lattal irányította az országot, s rajon­gói szinte földöntúli lénynek tekintet­ték. Ő lett a nemzet szent anyja. 1952- ben, mindössze harminchárom évesen lépett át az örökkévalóságba. A „megaklip” tavaly született meg Hollywoodban, a már most legendás Andrew Lloyd Webber muzsikájával. Alan Parker szereplőgárdája: Madon­na (Evita), Antonio Banderas (Che Guevara), Jonathan Pryce (Peron), Jimmy Nail, Victoria Sus és mások. Nem állítjuk, hogy a film láttán olyan össznemzeti hisztéria tört ki világszer­te, mint amikor az elnökasszony el­hunyt. Mi több, arról (is) cikkeznek a bulvársajtóban, hogy Evita szimpla lu­xuskurva volt, „ripacs" a Casa Rosada erkélyéről, egy félfasiszta diktátor cin­kostársa. De Alan Parker nem kérdez és nem is válaszol. Kapott hatvanmillió dollárt, és ebből elkészített egy szuper­­produkciót. A film Webber és Tim Ri­ce szövegíró a legszorosabb értelem­ben vett rockoperájának az adaptáció­ja. Minden dialógus mellőzve. Mind­ezt két és fél órán át élvezhetjük. Az Evita egy különleges műfaj szép da­rabja. Képes­ levelezőlap: nézni kötele­ző. (Zvezda) A Munkás moziban a Csontig (Do koske) című YU-alkotást nézhetjük meg. Boban Škerlič a rendező. Sze­replők: Lazar Risztovszki, Nebojsa Glogovac, Nikola Đurićko, Nikola Kojo, Bojana Maljković és még sokan mások (többnyire névtelen hullák). A piac és a háború utáni időszak diktálta törvények Belgrádra is vonatkoznak. Ebben a vérfagyasztó sztoriban dúva­­dak támadnak dúvadakra. Még egy apagyilkosságot is belemixeltek a me­sébe. A belgrádi alvilág, ölési hisztéria, el nem fojtott nemi vágyak - mindez együtt, hogy ne csak az újságokban ol­vashassunk a vérengzésekről. A rende­ző mintha azt üzenné: ölni, jujj, de klassz dolog. Ez egyben egy vigécfilm is, amely a legújabb kézifegyvereket népszerűsíti. B. Z. SZABADKA 9 Csökkentett j­árandóságok Az első négy gyerek után jár a babakelengye­­ A családi pótlék februári összege átlagosan 35 százalékkal csökkent (és egy évet késik) Az átlagos személyi jövedelem ki­számításának módszerbeli változása a különböző járandóságokra és térítmé­­nyekre is kihatással van, így például a családi pótlék összege az 1997. januári 139 dinárról februárban 84,20 dinárra csökken az első gyerek után, a máso­dik gyerek után a 173,80 dinár helyett februárban már csak 105,30 dinárra számíthatnak az érintettek. A harma­dik gyerek után járó családi pótlék múlt havi összege 208,50 dinár volt, az összelszámolás szerint azonban febru­árra már csak 126,30 dinárt vehetnek föl az erre jogosultak. Ezek a számok azonban semmit sem jelentenek az igénylőknek, ugyanis a kifizetéssel az állam jócskán lemaradt. A tavalyi ápri­lisi családi pótlékot kapták meg a rá­szorulók. Hogy mikor sikerül behozni a tizenegy hónapos lemaradást, nem tudni. Szabó Judit, a szabadkai gyer­mekvédelmi szolgálat koordinátora el­mondta, hogy azért találunk a családi pótlék kifizetéséről szóló szelvényen változó összegeket, mert hónapról hó­napra állapítják meg az illetékes mi­nisztériumban az összeget. Tehát a fel­sorolt összegek, ha ilyen tempóban ha­ladunk, valamikor jövő ilyenkor vál­nak érdekessé. A babakelergye összege is válto­zott. A múlt hónapban még 695 dinár volt az erre szánt összeg, februárban viszont már csak 421 dinár jár azok­nak, akik ezt kérvényezik a gyermek­védelmi szolgálatnál. Szabó Judit el­mondta, sajnos, ezen a téren is akado­zik a kifizetés, ugyanis csak azoknak az igényeknek tudtak eddig eleget tenni, akik tavaly május 7-éig nyújtották át kérvényüket. Arra a kérdésre, hogy mikor rendeződik a babakelengye ki­fizetése, semmi közelebbit nem tudott mondani. Ez nem Szabadkától függ. Egyébként mint megtudtuk, minden megszületett gyerek után igényelhető a babakelengye. Az első és második gyerek a család szociális helyzetétől függően részesül a térítményben, míg a harmadik és negyedik gyerek vidé­künk negatív népszaporulata miatt automatikusan jogosult erre. Anyasági pótlék a munkanélküli kismamáknak jár. Igaz, hogy ezzel a térítménnyel is egyéves adóssága van az államkasszának az igénylők felé, most mégis ide írjuk a januári és feb­ruári összegek alakulását abból a meg­gondolásból, hogy ki-ki ítélje meg, mi­lyen szociális támogatás az, amely a ja­nuári 208,50 dinárt 126,30 dinárra fa­ragta le februárra egy munkanélküli kismama esetében. Amit mellesleg, mint ahogyan a fenn említett térítmé­­nyek mindegyükét, nem fizetnek ki idejében. A menekült anyák járandó­sága is csökken. A múlt havi 173 dinár helyett februárra már csak 105,30 di­nárt kapnak. K-k Kezdő írástudók Lezajlott a KMV szabadkai körzeti válogatója Április eleje - megszoktuk és várjuk - a Középiskolások Művészeti Vetélke­dőjének körzeti válogatójával múlik. A részvevők számára izgalom, megméret­tetés, a zsűri számára keresztmetszet: fia­taljaink érdeklődési köréről, íráskészsé­géről, problémaérzékenységéről, elvárá­sairól és vágyairól többet tesztekt tömke­legével sem tudhatnánk meg, mint amennyit írásműveik árulnak el. És ki­tartásukról is szól ez a vetélkedő, a kör­zeti válogató, hiszen sokszor találkozha­tunk ismerős nevekkel, azokéival, akik évről évre várják a megmutatkozás lehe­tőségét, akiknek ez nemcsak verseny, ha­nem esetleges pályaválasztásukhoz tarto­zó szárnypróbálgatás is: írók, költők, új­ságírók lehetnek készülődőben. És ép­pen ezért felelősségteljes a zsűri munkája - az idén Kabók Erika, Mihályi Katalin és Lovas Ildikó-, hiszen a továbbjuttatás vagy a lemorzsolás életre szóló élmény, csalódás lehet... Nem túlzás ezt állítani, hiszen a pályaművek arról árulkodnak, hogy a résztvevők viszonyulása méltóság­­teljes és komoly. Ami persze nem mindig jelent kiemelkedő minőséget is. De a zsű­ri feladata nem is „csak” a minőség mér­legelése, hanem a felcsillanó tehetség, odaadás észrevétele. Mint minden év­ben, az idén is a szépírók, a novellában, versben gondolkodó diákok vannak leg­többen, a legkevésbé vonzó pedig a kri­tikaírás, talán életkorukból kifolyóan van ez így. Az idén Becsére a következő sza­badkai, illetve Szabadkán tanuló diákok jutottak el: Novella: 1. Mimics Gyula: Angolvé­­cé-komplexus (Svetozar Markovic Gim­názium) 2. Horváth Ida: Bolyongások (Svetozar Markovic Gimnázium) Vers:1. Primajer Kornélia (November 18. Épí­tőipari Középiskola) 2. Németh Róbert (Műszaki Szakközépiskola) 3. Molnár Viktor (Zeneiskola) Humoreszk: 1. Mé­száros Kornél: Hótehénke és a heted­hétfejű törpe (Műszaki Szakközépiskola) 2. Földi Albert Egy csillagközi veterán visszaemlékezései (Zenede) 3. Horvát At­tila: A cipő (Műszaki Szakközépiskola) Riport 1. Palotás Gábor: Riport (Egész­ségügyi Szakközépiskola) 2. Csörgő Mel­inda Az örök élet titka (Műszaki Szakkö­zépiskola) 3. Pető Valentin: Városunk sporttörténetéből (Műszaki Szakközépis­kola) Kritika: 1. Tóth Andor: Theatre of Tragedy-Velvet Darkness They Fear (Egészségügyi Szakközépiskola)2. Mol­nár Viktor Ady és én (egyéb) (Zeneisko­la). Bazsó Ágnes: Járvány (Egészség­­ügyi Szakközépiskola) 1. 1. Körzeti verseny matematikából és fizikából A köztársasági megmérettetéseket május közepén tartják meg Az általános iskolások részére a Milos Crnjanski iskolában rendezték meg a körzeti matematikaversenyt. A szombati megmérettetésen - amit az oktatási mi­nisztérium és a matematikusok szabadkai egyesülete szervezett - a szabadkai, topo­lyai és kishegyesi iskolákból összesen 124 diák vett részt. A negyedik osztályosok közül a leg­eredményesebbek Goran Pu­jic, Betyák Zoltán (október 10-e) és Hallgató Eme­se (Palics) voltak. Az ötödikesek köz­ül a legjobbak: Nemanja Matkovic (Topo­lya), Maja Gabrié (Sonja Marinkovic) és Marko Koráé (J. J. Zmaj). A negyedike­sek és ötödikesek számára a versenyzés körzeti szinten zárul, arról viszont, hogy a VI., VII. és VIII. osztályos tanulók kö­zül ki vesz részt a köztársasági versenyen, a hónap közepén Belgrádban egy bizott­ság dönt. Annyi bizonyos, hogy­ azok el­jutnak erre a május közepén megrende­zésre kerülő megmérettetésre, akik 50 vagy ennél több pontot értek most el a versenyen. A VI. osztályosok közül a leg­eredményesebbek voltak: Stevan Krajski (Kizár István), Igor Đurić (Ivan Goran Kovaric), Smiljana Torbica (Ivan Milutinovic), Aleksandar Ruski (Szent Száva). A VII. osztályosok közül a legjobbak: Darko Stanimirovic, Nikola Kolarovic (Topolya), Adrijan Jakn­c (J. J. Zmaj). A legtöbb pontot elért VIII. osztályosok: Goran Isic (Ivan Goran Kő­várié), Mészáros Karola (VIII. Vajdasági Rohambrigád), Vladimir Tešanović (Mi­los Crnjanski), Nebojša Vujkovic (Szent Száva). A középiskolások körzeti fizikaverse­nyét Topolyán tartották meg, amelyen a szabadkai gimn­azisták kiválóan szerepel­tek. Az elsősök kategóriájában Sok Tibor első helyen végzett, Tamara Ton­é máso­dik lett A második osztályosok közül dí­jat kapott Slobodan Prijic, Maiana Tor­bica és Ivana Pletikosic. A harmadiko­sok versenyében a rangsor: Branislav Rus, Marizela Sáric és Hajdú Andrea. A legeredményesebb negyedikes: Rizsányi Zsolt A köztársasági fizikaversem­­ Sz­­badkán, a gimnáziumban tartja , május 9-e és 11-e között, amer versenyzőt várnak egész Szerbiái­ g

Next