Magyar Szó, 1997. november (54. évfolyam, 258-281. szám)

1997-11-01 / 258. szám

2 KÜLPOLITIKA Vajon mi vár Boszniára a nemzet­közi békefenntartó erők távozása utáni időszakban? erre a kérdésre keresi a választ Lothar Rill, a Die Welt német országos napilap kom­mentátora. Boszniában továbbra is lappang a feszültség, a helyzet instabil A Nyu­gat fokozódó aggodalommal kíséri nyomon a helyzetet, s attól tart, hogy a balkáni köztársaságban újból hábo­rú robbanhat ki. Miközben Volker Rühe német véderőmi­niszter a Boszniában szol­gálatot teljesítő német katonáknál tett látogatása során „az európaiak fokozódó szerepvállalásáról” beszélt a béke megvalósításában, valamint a helyhatósági választások eredményé­nek­­realizálásában, addig Carlos Westendorp, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja a „protektorá­tus” kifejezést használja abban az ér­telemben, hogy a nemzetközi ténye­zőkre milyen felelősség hárul a bosz­niai béke konszolidálásának viszony­latában. Nyilvánvaló, hogy két különböző megközelítésről van szó, ám a dayto­­ni békeszerződés vállalásait feltétel nélkül teljesíteni kell Ha úgy adó­dik, akár fegyverrel is. Sajnos - véli a német kommentá­tor - a daytoni békeszerződés aláírá­sa óta eltelt kétéves időszakban nem­igen javultak a kilátások. Ellenkező­leg: mintha hátrafelé haladna a bé­kefolyamat. Ezt az egyes etnikai cso­portok közötti szűnni nem akaró el­lenségeskedés okozza. Pontosabban a háborús nyerészkedők szítják a helyzetet. A nyerészkedők ugyan­azok, akik az etnikai tisztogatásokat, a lakosság tömeges elűzését végre­hajtották. Ellenőrzésük alatt tartják a politikát és minden erejükkel meg­akadályozzák az ország pacifizálását. Hercegovinában a muzulmánokkal szövetséges horvát tényezők, Bosznia szerb részében pedig a szerbek meg­felelő hatalmi gócai azok, amelyek hátráltatják a békefolyamat realizálá­sát A helyi hatóságok például akadá­lyokat gördítenek a menekültek tö­meges hazatérése elé, a szerb lakos­­ság úgyszintén ellenzi ezt a fegyve­reket és a lőszert még mindig nem szolgáltatták be, hanem rejtegetik az SFOR elől. A háború erői arra vár­nak, hogy az amerikai katonák ki­húzzák a lábukat Boszniából, mert tudják, hogy az európaiak semmiféle „protektorátusa” nem érhet fel az amerikai katonasággal. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Álla­mok és az amerikaiak nem használ­ták ki a rendelkezésükre álló időt és nem tették meg a kellő intézkedése­ket Boszniában, a NATO pedig egy­maga nem őrizheti Bosznia ingatag lábakon álló békéjét a végtelenségig. Boszniának politikai megoldásokra van szüksége. A kommentátor szerint minden­nemű „protektorátus” csak véres ka­landba torkollhat. * * * A kilencvenes évek elején Orosz­ország mindent megtett déli szom­szédai függetlenségének korlátozása érdekében, hogy a Szovjetunió fel­bomlását követően megalakult álla­mokat minél hosszabb ideig a saját érdekszféráján belül tarthassa. A Kreml a konfliktusok tudatos szításá­val bátorította a szeparatista törekvé­seket, amelyek következtében több mint 50 ezren vesztették életüket. Újabban azonban Oroszország békülékenyebb politikát folytat an­nak reményében, hogy ez a térség valamennyi államának előnyére vál­na. Az Amerika Hangja Rádió a kö­vetkezőképpen elemzi a témát: Tagadhatatlan, hogy az abház függetlenségi törekvések, a karabah régió miatt kirobbant ellentét Ör­ményország és Azerbajdzsán között, vagy a tádzsikisztáni polgárháború a térségbeli államok függetlenedését késleltette Oroszországtól, és hogy e konfliktusok hátterében Moszkva állt. Egy napon azonban a Kremlben rádöbbentek arra, hogy a kaukázu­­sontúli népek egymásra uszítása nem szolgálja Oroszország érdekeit, és ezért egy homlokegyenest más, bé­külékenyebb politikát kezdeményez­tek. Keith Bush, a washingtoni Stra­tégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának orosz és eurázsiai programigazgatója a Moszkva politi­kájában beállt változást J­evgenyij Pri­makov külügyminiszternek tulajdo­nába. Primakov elődjénél, Kozirjev­­nél sokkal pragmatikusabb politikus lévén végül is belátta, hogy az orosz befolyásnak a térségben bizonyos korlátai vannak. Ezért Moszkva nem­csak közreműködik az örmény-azeri vagy a tádzsik kormány és az iszlá­mista ellenzék közti béketárgyaláso­kon, de még el is kíséri az abház po­litikai vezetőket Tbiliszibe, hogy elő­mozdítsa a szeparatista konfliktus be­fejezését. Robert Legworth, a New York-i Columbia Egyetem politológusa sze­rint Moszkva aktivitása arra utal, hogy Oroszország igyekszik a térség­beli konfliktusok végére pontot ten­ni. Május óta világosan látszik, hogy az említett válsággócokban lázas igyekezet folyik az ellentétek elsimí­tására és ezek mindegyike mögött Primakovot és munkatársait kell ke­resni. Legworth professzor úgy véli, Moszkvát elsősorban a csecsen köz­társaságbeli fiaskó győzte meg arról, hogy módosítani kell korábbi politi­káját A csecsenföldi példa egyértel­műen meggyőzte a Kremlt arról, hogy a szeparatizmus rendkívül ve­szélyes dolog, és ezért a függetlene­­dés helyett a területi integritás meg­teremtését támogatja a térségben. Ez érthető is, hiszen a közép­ázsiai területek óriási ásványkincs­­készletének kiaknázásához békére és stabilitásra van szükség. A Wall Street Journal cmű New York-i lap egy vezető orosz külpoli­tikai tanácsadót idéz, aki a Kaszpi­­tengeri olajlelőhelyek feltárása kap­csán kijelentette, minél közelebb ke­rülünk a Nyugattal tervezett olaj­megállapodások aláírásához, annál inkább igyekszünk lecsendesíteni a nemzetiségi ellentéteket. A kérdés persze az, hogy mennyire lehet eze­ket az ellentéteket féken tartani a tér­ségbeli. Moszkva déli szomszédai mind­egyikében nagyszámú katonaságot állomásoztat Azerbajdzsán kivételé­vel, ahol jelenleg komoly erőfeszíté­sek folynak az orosz jelenlét elfogad­tatására. Az etnikai konfliktusokat és polgárháborút maguk mögött tudó államok egyelőre egyetlen dolgot akarnak: élvezni a békét és azt remél­ni, hogy ez a jövőben is tovább foly­tatódhat. __________________ÚJ NEMZETKÖZ! FIGYELŐ Boszniában továbbra is lappang a feszültség Magyar Szó Napirenden az „északi területek” kérdése Ma és holnap nem hivatalos orosz-japán csúcstalálkozó Krasznojarszkban Krasznojarszkba érkezett tegnap Borisz Jelcin orosz államfő, aki a szibé­riai várostól tíz kilométerre fekvő Szoszna (Erdei Fenyő) rezidencián ma és holnap nem hivatalos, „nyakkendő nélküli” megbeszéléseket folytat Hasi­­moto Rjutaro japán miniszterelnök­kel. Hasimoto ma reggel érkezik Krasznojarszkba, jelenti az MTI. A közös víkendről még a nyolcak denveri csúcsértekezletén született megállapodás a két politikus között, s a bizalom erősítését szolgáló munka­­beszélgetés egybehangzó értékelések szerint csak „sikeres” vagy „nagyon si­keres” lehet, tekintettel arra, hogy To­kió a nyáron az Oroszország irányába való gazdasági nyitás mellett döntött. Moszkva pedig külpolitikájában mind nagyobb figyelmet szentel Ázsiának, s ezt támasztja alá Jelcin külföldi uta­zásainak programja: alig két hét múl­va Peking, januárban pedig Delhi vendége lesz. A Kreml törekvéseiben közrejátszik a NATO európai terjesz­kedése is, noha az orosz diplomácia cáfolja, hogy ázsiai aktivitása mögött egy katonai tömb vagy tengely meg­teremtésének elképzelése húzódik meg. Az orosz-japán csúcson napirendre kerül természetesen a Hokkaidóhoz közeli szigetek, az „északi területek” kérdése. Moszkva és Tokió is egyetér­teni látszik abban, hogy csak „távlati” megoldás lehetséges, amely majd az elkövetkező nemzedékek feladata lesz, így nem nagyon lehet azt összekap­csolni a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének kérdésével. A bizalomerősítés keretében forró drót is létesül a két fő­város között. A japán tőke pedig való­színűleg megindulhat az irkutszki te­rület gázlelőhelyeinek - a tartalékokat itt 850 milliárd köbméterre becsülik - kiaknázására, továbbá egy Mongólián át Pekingig húzódó, 3500 kilométeres, innen tovább pedig egy 1200 kilomé­teres, Dél-Koreán át Japánig vezető gázvezeték építésének előkészítésére. E tervezett beruházás értékét 10 milli­árd dollára becsülik előzetesen a sza­kértők. A krasznojarszki víkend összességé­ben csaknem 10 óra kötetlen beszélge­tésre ad lehetőséget a két politikusnak. Jelcin - aki nagy híve az ilyen kö­tetlen munkatalálkozóknak - vendég­­szerető házigazdaként emellett hajóki­rándulást és horgászást is beiktatott a programba az itt be nem fagyó Jenyi­­szejen, s nem maradhatott ki a szibé­riai szauna sem. Jelcin-Clin­ton­­telefonbeszélgetés Az amerikai elnök tájékoztatta orosz kollégáját a Csiang Cö-min kínai államfővel megtartott tárgyalásainak eredményeiről Az orosz és az amerikai elnök csü­törtökön este beszélt telefonon egy­mással „fontos, nemzetközi politikai kérdésekről” - közölte a moszkvai el­nöki sajtóiroda. Bill Clinton azután hívta fel Borisz Jelcint, hogy Csiang Cö-min kínai elnökkel Washington­ban befejezte csúcstalálkozóját. A félórás megbeszélésen szó volt le­szerelési ügyekről, s ezekkel összefüg­gésben Jelcin kedvezően nyilatkozott a szeptemberben New Yorkban aláírt orosz-amerikai megállapodásokról, amelyeknek a START-II. szerződés ratifikálásához kell vezetniük. Clinton tájékoztatta orosz kollégáját a kínai­amerikai csúcstalálkozó eredményei­ről. Végezetül szót ejtettek a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseiről, tekin­tettel a jövő év első felében esedékes orosz-amerikai csúcstalálkozóra - áll a sajtóiroda közleményében, amelyet az AFP idézett. A Reuters washingtoni tudósítása szerint egy neve elhallgatását kérő amerikai kormányzati tisztségviselő megerősítette a telefonbeszélgetés té­nyét, s azt mondta, annak számos té­mája volt, de részleteket nem közölt. (MTI) 1997. november 1., szombat oggá avatják pár Vilmost Zarándokok ezrei utaznak Rómába - Felhívás a magyar tudomány napja megünneplésére (Tudósítónktól) Budapest, október 31. A szentté avatási kongregáció dön­tése nyomán II. János Pál november 9-én, vasárnap délelőtt a római Szent Péter téren avatja boldoggá a vértanú­­halált halt Apor Vilmos néhai győri püspököt. A pápa ugyanebben az idő­pontban iktatja a boldogok sorába Gi­ovanni Battista Scalabrini olasz lelki­­pásztort és Viccentia Chavez Orozco mexikói szerzetesnővért is. A székely főnemesi családból szár­mazó Apor Vilmost 1941-ben iktatták be győri püspöknek. A vészkorszak idején szóban és tevőlegesen is védte az üldözötteket. A főpap elítélte az an­tiszemitizmust és tiltakozott a győri gettó létrehozása ellen, mindenkit be­fogadott, akit faji, vallási vagy politikai alapon üldöztek. A város ostromakor főleg nők és gyermekek kerestek me­nedéket a püspökvárban. Apor Vilmos szembeszállt azokkal a szovjet kato­nákkal is, akik lányokat és asszonyokat akartak magukkal hurcolni. Az egyik katona többször a püspökre lőtt, aki 1945. április 2-án, húsvéthétfőn bele­halt sérüléseibe. A boldoggá avatási el­járást utódja, Papp Kálmán kezdemé­nyezte 1946-ban, a hatóságok azonban az eljárást betiltották, folytatására csak 1989- ben kerülhetett sor. Most, a no­vember 9-én megtartandó ünnepsé­gen a magyar állam várhatóan a leg­magasabb szinten képviselteti magát, úgyszintén 110 busszal 4000 magyar zarándok látogat el Rómába. A szertar­tást a Magyar Televízió 1-es csatornája egyenes adásban közvetíti. A magyar küldöttség egy kelyhet és egy miseru­hát ad ajándékba a pápának, diplomá­ciai úton pedig eljuttatnak egy kegy­szertartót, amely a meggyilkolt püs­pök véres ruhájának darabját tartal­mazza. Apor Vilmos újratemetését egyéb­ként a hatóságok csak 1986-ban enge­délyezték, a püspök földi maradványa ekkor kerülhetett végső nyughelyére, a győri székesegyház Szent László-ká­­polnájába. Az újratemetés napja, má­jus 23-a Apor Vilmos emléknapja lesz a magyar katolikus egyházban. A Magyar Köztársaság kormánya november 3-át a magyar tudomány napjává nyilvánította, azt a napot, amelyen Széchenyi István az 1825. évi országgyűlésben a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alapításához vezető felajánlását tette. Széchenyi szellemére hivatkozva a magyar tudomány napjá­nak rendezvénytanácsa felhívással for­dul a diákokhoz és oktatókhoz, kuta­tókhoz és mesterségek művelőihez, a tudomány és a technológia vívmányait használó polgárokhoz, méltóan ünne­peljék meg ezt a napot, és fogalmazzák meg igényüket a magyar tudomány további fejlesztésére. SINKOVITS Péter Holnap kezdődik a krétai Balkán-csúcs Athén intézményesíteni szeretné a térség országainak együttműködését Holnap Kréta szigetén megkezdő­dik Délkelet-Ázsia vezetőinek első nem hivatalos csúcstalálkozója, ame­lyen részt vesz Albánia, Görögország, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Ma­cedónia, Románia, Jugoszlávia, Tö­rökország elnöke vagy miniszterelnö­ke. A résztvevők érkezését mára irá­nyozták elő, este vendéglátójuk, Kosz­tasz Szimitisz görög kormányfő tiszte­letükre vacsorát ad. Ezt megelőzően külön-külön talál­kozni fog Fatos Nano albán miniszter­­elnökkel és Slobodan Milosevic jugo­szláv elnökkel. A görög kormányfő többi találkozó­jának időpontját eddig még hivatalo­san nem közölték. Vasárnapra előirá­nyoztak két plenáris ülést, az elnökök, a miniszterelnökök munka jellegű ebédjét a külügyminiszterek bevoná­sával. Hétfőn munka jellegű vacsorát rendeznek külön a vezetők és a mi­niszterek számára. Előreláthatólag az utolsó plenáris ülésen, kedd délelőtt a küldöttségek elfogadják majd a határozati javasla­tot, amelyet Görögország terjeszt be a találkozó nyilatkozatának formájában. Nem hivatalos értesülés szerint a krétai nyilatkozatot az athéni külügy­minisztérium készítette elő, az ok­mányban a résztvevők támogatásukról biztosítják a nemzetközi jog elveit, el­őirányozzák a balkáni multilaterális együttműködés intézményes formáját minden szinten és több területen. A balkáni találkozóra rányomja bé­lyegét a görög-török kapcsolatok ki­éleződése. Emiatt Athén nagy jelentő­séget tulajdonít Szimitisznek Mesut Yilmaz török kormányfővel való talál­kozójának, amelyet hétfő estére irá­nyoztak elő. Athén hangot adott reményének, hogy a találkozó többi résztvevője is kezdeményezni fogja a kétoldalú meg­beszéléseket. Hivatalosan azonban ed­dig egyet sem jelentettek be. Nem hivatalos értesülés szerint Ki­ro Gligorov elnök, aki Macedónia 1991. évi függetlenségének kikiáltása óta első ízben látogat el Görögország­ba, a görög kormányfőn kívül találkoz­ni fog Nanóval és Milosevictyel. Yilmaz véleményt cserél majd Na­nóval és Ivan Kosztov bolgár komány­­fővel. Még nem tudni, kivel fog talál­kozni Victor Ciorbea román minisz­terelnök és Haris Silajdzic, Bosznia- Hercegovina minisztertanácsának társelnöke. (Beta) VEGYI FEGYVEREK BETILTÁSA Ratifikálás az orosz törvényhozás alsóházában Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap ratifikálta a vegyi fegyverek gyártását, felhalmozását és bevetését tiltó, valamint megsemmisítésüket elő­író nemzetközi konvenciót. Az állami duma azt követően fo­gadta el Borisz Jelcin előterjesztését, hogy az elnök figyelembe vette a kép­viselők észrevételeit, pontosabban kör­vonalazta a különböző állami szervek feladatait. Emellett először fordult elő az, hogy Jelcin vállalta: a törvényhozás kimerítő és folyamatos tájékoztatást kap a konvenció végrehajtásáról. Ugyanakkor a szövetségi költségvetés­ben elkülönítik az e fegyverek meg­semmisítésére szánt összeget, s az ál­lam kötelezettséget vállal e munkák fi­nanszírozására. Az orosz felsőház, a Föderációs Ta­nács valószínűleg már a jövő hét elején ugyancsak megszavazza a konvenció ratifikálását, s Jelcin aláírását követően az okmányokat letétbe helyezhetik az ENSZ-nél. A sietségre azért van szük­ség, mert csak a letétbe helyezést kö­vető 30. napon válik majd Oroszor­szág a konvenció teljes jogú részesévé, viszont Hágában december elsején már megkezdődik a vegyi fegyverek megsemmisítésével kapcsolatos gya­korlati intézkedések kidolgozása, a programok finanszírozásával kapcso­latos kérdések tisztázása a konvenciót aláíró államok konferenciáján.

Next