Magyar Szó, 1997. november (54. évfolyam, 258-281. szám)
1997-11-01 / 258. szám
2 KÜLPOLITIKA Vajon mi vár Boszniára a nemzetközi békefenntartó erők távozása utáni időszakban? erre a kérdésre keresi a választ Lothar Rill, a Die Welt német országos napilap kommentátora. Boszniában továbbra is lappang a feszültség, a helyzet instabil A Nyugat fokozódó aggodalommal kíséri nyomon a helyzetet, s attól tart, hogy a balkáni köztársaságban újból háború robbanhat ki. Miközben Volker Rühe német véderőminiszter a Boszniában szolgálatot teljesítő német katonáknál tett látogatása során „az európaiak fokozódó szerepvállalásáról” beszélt a béke megvalósításában, valamint a helyhatósági választások eredményénekrealizálásában, addig Carlos Westendorp, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja a „protektorátus” kifejezést használja abban az értelemben, hogy a nemzetközi tényezőkre milyen felelősség hárul a boszniai béke konszolidálásának viszonylatában. Nyilvánvaló, hogy két különböző megközelítésről van szó, ám a daytoni békeszerződés vállalásait feltétel nélkül teljesíteni kell Ha úgy adódik, akár fegyverrel is. Sajnos - véli a német kommentátor - a daytoni békeszerződés aláírása óta eltelt kétéves időszakban nemigen javultak a kilátások. Ellenkezőleg: mintha hátrafelé haladna a békefolyamat. Ezt az egyes etnikai csoportok közötti szűnni nem akaró ellenségeskedés okozza. Pontosabban a háborús nyerészkedők szítják a helyzetet. A nyerészkedők ugyanazok, akik az etnikai tisztogatásokat, a lakosság tömeges elűzését végrehajtották. Ellenőrzésük alatt tartják a politikát és minden erejükkel megakadályozzák az ország pacifizálását. Hercegovinában a muzulmánokkal szövetséges horvát tényezők, Bosznia szerb részében pedig a szerbek megfelelő hatalmi gócai azok, amelyek hátráltatják a békefolyamat realizálását A helyi hatóságok például akadályokat gördítenek a menekültek tömeges hazatérése elé, a szerb lakosság úgyszintén ellenzi ezt a fegyvereket és a lőszert még mindig nem szolgáltatták be, hanem rejtegetik az SFOR elől. A háború erői arra várnak, hogy az amerikai katonák kihúzzák a lábukat Boszniából, mert tudják, hogy az európaiak semmiféle „protektorátusa” nem érhet fel az amerikai katonasággal. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és az amerikaiak nem használták ki a rendelkezésükre álló időt és nem tették meg a kellő intézkedéseket Boszniában, a NATO pedig egymaga nem őrizheti Bosznia ingatag lábakon álló békéjét a végtelenségig. Boszniának politikai megoldásokra van szüksége. A kommentátor szerint mindennemű „protektorátus” csak véres kalandba torkollhat. * * * A kilencvenes évek elején Oroszország mindent megtett déli szomszédai függetlenségének korlátozása érdekében, hogy a Szovjetunió felbomlását követően megalakult államokat minél hosszabb ideig a saját érdekszféráján belül tarthassa. A Kreml a konfliktusok tudatos szításával bátorította a szeparatista törekvéseket, amelyek következtében több mint 50 ezren vesztették életüket. Újabban azonban Oroszország békülékenyebb politikát folytat annak reményében, hogy ez a térség valamennyi államának előnyére válna. Az Amerika Hangja Rádió a következőképpen elemzi a témát: Tagadhatatlan, hogy az abház függetlenségi törekvések, a karabah régió miatt kirobbant ellentét Örményország és Azerbajdzsán között, vagy a tádzsikisztáni polgárháború a térségbeli államok függetlenedését késleltette Oroszországtól, és hogy e konfliktusok hátterében Moszkva állt. Egy napon azonban a Kremlben rádöbbentek arra, hogy a kaukázusontúli népek egymásra uszítása nem szolgálja Oroszország érdekeit, és ezért egy homlokegyenest más, békülékenyebb politikát kezdeményeztek. Keith Bush, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának orosz és eurázsiai programigazgatója a Moszkva politikájában beállt változást Jevgenyij Primakov külügyminiszternek tulajdonába. Primakov elődjénél, Kozirjevnél sokkal pragmatikusabb politikus lévén végül is belátta, hogy az orosz befolyásnak a térségben bizonyos korlátai vannak. Ezért Moszkva nemcsak közreműködik az örmény-azeri vagy a tádzsik kormány és az iszlámista ellenzék közti béketárgyalásokon, de még el is kíséri az abház politikai vezetőket Tbiliszibe, hogy előmozdítsa a szeparatista konfliktus befejezését. Robert Legworth, a New York-i Columbia Egyetem politológusa szerint Moszkva aktivitása arra utal, hogy Oroszország igyekszik a térségbeli konfliktusok végére pontot tenni. Május óta világosan látszik, hogy az említett válsággócokban lázas igyekezet folyik az ellentétek elsimítására és ezek mindegyike mögött Primakovot és munkatársait kell keresni. Legworth professzor úgy véli, Moszkvát elsősorban a csecsen köztársaságbeli fiaskó győzte meg arról, hogy módosítani kell korábbi politikáját A csecsenföldi példa egyértelműen meggyőzte a Kremlt arról, hogy a szeparatizmus rendkívül veszélyes dolog, és ezért a függetlenedés helyett a területi integritás megteremtését támogatja a térségben. Ez érthető is, hiszen a középázsiai területek óriási ásványkincskészletének kiaknázásához békére és stabilitásra van szükség. A Wall Street Journal cmű New York-i lap egy vezető orosz külpolitikai tanácsadót idéz, aki a Kaszpitengeri olajlelőhelyek feltárása kapcsán kijelentette, minél közelebb kerülünk a Nyugattal tervezett olajmegállapodások aláírásához, annál inkább igyekszünk lecsendesíteni a nemzetiségi ellentéteket. A kérdés persze az, hogy mennyire lehet ezeket az ellentéteket féken tartani a térségbeli. Moszkva déli szomszédai mindegyikében nagyszámú katonaságot állomásoztat Azerbajdzsán kivételével, ahol jelenleg komoly erőfeszítések folynak az orosz jelenlét elfogadtatására. Az etnikai konfliktusokat és polgárháborút maguk mögött tudó államok egyelőre egyetlen dolgot akarnak: élvezni a békét és azt remélni, hogy ez a jövőben is tovább folytatódhat. __________________ÚJ NEMZETKÖZ! FIGYELŐ Boszniában továbbra is lappang a feszültség Magyar Szó Napirenden az „északi területek” kérdése Ma és holnap nem hivatalos orosz-japán csúcstalálkozó Krasznojarszkban Krasznojarszkba érkezett tegnap Borisz Jelcin orosz államfő, aki a szibériai várostól tíz kilométerre fekvő Szoszna (Erdei Fenyő) rezidencián ma és holnap nem hivatalos, „nyakkendő nélküli” megbeszéléseket folytat Hasimoto Rjutaro japán miniszterelnökkel. Hasimoto ma reggel érkezik Krasznojarszkba, jelenti az MTI. A közös víkendről még a nyolcak denveri csúcsértekezletén született megállapodás a két politikus között, s a bizalom erősítését szolgáló munkabeszélgetés egybehangzó értékelések szerint csak „sikeres” vagy „nagyon sikeres” lehet, tekintettel arra, hogy Tokió a nyáron az Oroszország irányába való gazdasági nyitás mellett döntött. Moszkva pedig külpolitikájában mind nagyobb figyelmet szentel Ázsiának, s ezt támasztja alá Jelcin külföldi utazásainak programja: alig két hét múlva Peking, januárban pedig Delhi vendége lesz. A Kreml törekvéseiben közrejátszik a NATO európai terjeszkedése is, noha az orosz diplomácia cáfolja, hogy ázsiai aktivitása mögött egy katonai tömb vagy tengely megteremtésének elképzelése húzódik meg. Az orosz-japán csúcson napirendre kerül természetesen a Hokkaidóhoz közeli szigetek, az „északi területek” kérdése. Moszkva és Tokió is egyetérteni látszik abban, hogy csak „távlati” megoldás lehetséges, amely majd az elkövetkező nemzedékek feladata lesz, így nem nagyon lehet azt összekapcsolni a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdésével. A bizalomerősítés keretében forró drót is létesül a két főváros között. A japán tőke pedig valószínűleg megindulhat az irkutszki terület gázlelőhelyeinek - a tartalékokat itt 850 milliárd köbméterre becsülik - kiaknázására, továbbá egy Mongólián át Pekingig húzódó, 3500 kilométeres, innen tovább pedig egy 1200 kilométeres, Dél-Koreán át Japánig vezető gázvezeték építésének előkészítésére. E tervezett beruházás értékét 10 milliárd dollára becsülik előzetesen a szakértők. A krasznojarszki víkend összességében csaknem 10 óra kötetlen beszélgetésre ad lehetőséget a két politikusnak. Jelcin - aki nagy híve az ilyen kötetlen munkatalálkozóknak - vendégszerető házigazdaként emellett hajókirándulást és horgászást is beiktatott a programba az itt be nem fagyó Jenyiszejen, s nem maradhatott ki a szibériai szauna sem. Jelcin-Clintontelefonbeszélgetés Az amerikai elnök tájékoztatta orosz kollégáját a Csiang Cö-min kínai államfővel megtartott tárgyalásainak eredményeiről Az orosz és az amerikai elnök csütörtökön este beszélt telefonon egymással „fontos, nemzetközi politikai kérdésekről” - közölte a moszkvai elnöki sajtóiroda. Bill Clinton azután hívta fel Borisz Jelcint, hogy Csiang Cö-min kínai elnökkel Washingtonban befejezte csúcstalálkozóját. A félórás megbeszélésen szó volt leszerelési ügyekről, s ezekkel összefüggésben Jelcin kedvezően nyilatkozott a szeptemberben New Yorkban aláírt orosz-amerikai megállapodásokról, amelyeknek a START-II. szerződés ratifikálásához kell vezetniük. Clinton tájékoztatta orosz kollégáját a kínaiamerikai csúcstalálkozó eredményeiről. Végezetül szót ejtettek a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseiről, tekintettel a jövő év első felében esedékes orosz-amerikai csúcstalálkozóra - áll a sajtóiroda közleményében, amelyet az AFP idézett. A Reuters washingtoni tudósítása szerint egy neve elhallgatását kérő amerikai kormányzati tisztségviselő megerősítette a telefonbeszélgetés tényét, s azt mondta, annak számos témája volt, de részleteket nem közölt. (MTI) 1997. november 1., szombat oggá avatják pár Vilmost Zarándokok ezrei utaznak Rómába - Felhívás a magyar tudomány napja megünneplésére (Tudósítónktól) Budapest, október 31. A szentté avatási kongregáció döntése nyomán II. János Pál november 9-én, vasárnap délelőtt a római Szent Péter téren avatja boldoggá a vértanúhalált halt Apor Vilmos néhai győri püspököt. A pápa ugyanebben az időpontban iktatja a boldogok sorába Giovanni Battista Scalabrini olasz lelkipásztort és Viccentia Chavez Orozco mexikói szerzetesnővért is. A székely főnemesi családból származó Apor Vilmost 1941-ben iktatták be győri püspöknek. A vészkorszak idején szóban és tevőlegesen is védte az üldözötteket. A főpap elítélte az antiszemitizmust és tiltakozott a győri gettó létrehozása ellen, mindenkit befogadott, akit faji, vallási vagy politikai alapon üldöztek. A város ostromakor főleg nők és gyermekek kerestek menedéket a püspökvárban. Apor Vilmos szembeszállt azokkal a szovjet katonákkal is, akik lányokat és asszonyokat akartak magukkal hurcolni. Az egyik katona többször a püspökre lőtt, aki 1945. április 2-án, húsvéthétfőn belehalt sérüléseibe. A boldoggá avatási eljárást utódja, Papp Kálmán kezdeményezte 1946-ban, a hatóságok azonban az eljárást betiltották, folytatására csak 1989- ben kerülhetett sor. Most, a november 9-én megtartandó ünnepségen a magyar állam várhatóan a legmagasabb szinten képviselteti magát, úgyszintén 110 busszal 4000 magyar zarándok látogat el Rómába. A szertartást a Magyar Televízió 1-es csatornája egyenes adásban közvetíti. A magyar küldöttség egy kelyhet és egy miseruhát ad ajándékba a pápának, diplomáciai úton pedig eljuttatnak egy kegyszertartót, amely a meggyilkolt püspök véres ruhájának darabját tartalmazza. Apor Vilmos újratemetését egyébként a hatóságok csak 1986-ban engedélyezték, a püspök földi maradványa ekkor kerülhetett végső nyughelyére, a győri székesegyház Szent László-kápolnájába. Az újratemetés napja, május 23-a Apor Vilmos emléknapja lesz a magyar katolikus egyházban. A Magyar Köztársaság kormánya november 3-át a magyar tudomány napjává nyilvánította, azt a napot, amelyen Széchenyi István az 1825. évi országgyűlésben a Magyar Tudományos Akadémia alapításához vezető felajánlását tette. Széchenyi szellemére hivatkozva a magyar tudomány napjának rendezvénytanácsa felhívással fordul a diákokhoz és oktatókhoz, kutatókhoz és mesterségek művelőihez, a tudomány és a technológia vívmányait használó polgárokhoz, méltóan ünnepeljék meg ezt a napot, és fogalmazzák meg igényüket a magyar tudomány további fejlesztésére. SINKOVITS Péter Holnap kezdődik a krétai Balkán-csúcs Athén intézményesíteni szeretné a térség országainak együttműködését Holnap Kréta szigetén megkezdődik Délkelet-Ázsia vezetőinek első nem hivatalos csúcstalálkozója, amelyen részt vesz Albánia, Görögország, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Románia, Jugoszlávia, Törökország elnöke vagy miniszterelnöke. A résztvevők érkezését mára irányozták elő, este vendéglátójuk, Kosztasz Szimitisz görög kormányfő tiszteletükre vacsorát ad. Ezt megelőzően külön-külön találkozni fog Fatos Nano albán miniszterelnökkel és Slobodan Milosevic jugoszláv elnökkel. A görög kormányfő többi találkozójának időpontját eddig még hivatalosan nem közölték. Vasárnapra előirányoztak két plenáris ülést, az elnökök, a miniszterelnökök munka jellegű ebédjét a külügyminiszterek bevonásával. Hétfőn munka jellegű vacsorát rendeznek külön a vezetők és a miniszterek számára. Előreláthatólag az utolsó plenáris ülésen, kedd délelőtt a küldöttségek elfogadják majd a határozati javaslatot, amelyet Görögország terjeszt be a találkozó nyilatkozatának formájában. Nem hivatalos értesülés szerint a krétai nyilatkozatot az athéni külügyminisztérium készítette elő, az okmányban a résztvevők támogatásukról biztosítják a nemzetközi jog elveit, előirányozzák a balkáni multilaterális együttműködés intézményes formáját minden szinten és több területen. A balkáni találkozóra rányomja bélyegét a görög-török kapcsolatok kiéleződése. Emiatt Athén nagy jelentőséget tulajdonít Szimitisznek Mesut Yilmaz török kormányfővel való találkozójának, amelyet hétfő estére irányoztak elő. Athén hangot adott reményének, hogy a találkozó többi résztvevője is kezdeményezni fogja a kétoldalú megbeszéléseket. Hivatalosan azonban eddig egyet sem jelentettek be. Nem hivatalos értesülés szerint Kiro Gligorov elnök, aki Macedónia 1991. évi függetlenségének kikiáltása óta első ízben látogat el Görögországba, a görög kormányfőn kívül találkozni fog Nanóval és Milosevictyel. Yilmaz véleményt cserél majd Nanóval és Ivan Kosztov bolgár kományfővel. Még nem tudni, kivel fog találkozni Victor Ciorbea román miniszterelnök és Haris Silajdzic, Bosznia- Hercegovina minisztertanácsának társelnöke. (Beta) VEGYI FEGYVEREK BETILTÁSA Ratifikálás az orosz törvényhozás alsóházában Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap ratifikálta a vegyi fegyverek gyártását, felhalmozását és bevetését tiltó, valamint megsemmisítésüket előíró nemzetközi konvenciót. Az állami duma azt követően fogadta el Borisz Jelcin előterjesztését, hogy az elnök figyelembe vette a képviselők észrevételeit, pontosabban körvonalazta a különböző állami szervek feladatait. Emellett először fordult elő az, hogy Jelcin vállalta: a törvényhozás kimerítő és folyamatos tájékoztatást kap a konvenció végrehajtásáról. Ugyanakkor a szövetségi költségvetésben elkülönítik az e fegyverek megsemmisítésére szánt összeget, s az állam kötelezettséget vállal e munkák finanszírozására. Az orosz felsőház, a Föderációs Tanács valószínűleg már a jövő hét elején ugyancsak megszavazza a konvenció ratifikálását, s Jelcin aláírását követően az okmányokat letétbe helyezhetik az ENSZ-nél. A sietségre azért van szükség, mert csak a letétbe helyezést követő 30. napon válik majd Oroszország a konvenció teljes jogú részesévé, viszont Hágában december elsején már megkezdődik a vegyi fegyverek megsemmisítésével kapcsolatos gyakorlati intézkedések kidolgozása, a programok finanszírozásával kapcsolatos kérdések tisztázása a konvenciót aláíró államok konferenciáján.