Magyar Szó, 1997. december (54. évfolyam, 282-307. szám)
1997-12-02 / 282. szám
1997. december 2., kedd Ellenséges légkörben A román szenátusban folytatódik a sürgősségi kormányrendelet vitája (Folytatás az 1. oldalról) A székelyek azonban nem ismerik az állam nyelvét, nem tartják tiszteletben az alkotmányt és a törvényeket, a helyi hatóságok nem tisztelik a román állami szimbólumokat, nem tartják meg a nemzeti ünnepet, az iskolákban főleg magyar nyelvű közlemények olvashatók, a középületeken kétnyelvű feliratok, az állampolgárok súlyos megkülönböztetésnek vannak kitéve, természetesen a magyarok kedvezőnek, a románok viszont hátrányosnak. És így a román alkotmány első szakaszában deklarált egységes nemzetállamban a nem létező kisebbség erőszakos beolvasztással fenyegeti a mindenható többséget - jó, mi? „Amíg a Román Nemzeti Egységpárt a Funar-Tabara-konfliktus miatt az önmarcangolással van elfoglalva és kettészakadással fenyeget, addig Iliescu vert serege a régi jó nemzetféltő, demagóg sovén és hazug retorikával próbál szavazatokat szerezni Erdélyben akár az Egységpárt rovására is. Addig ment a kisebbségi többség között vergődő többségi kisebbségiek sorsa miatti aggódásban, hogy a románok önazonosságának megőrzése céljából parlamenti bizottság létrehozását javasolja a két inkriminált megye monitorizálására (megfigyelésére), hogy a bizottság tájékoztassa az Európa Tanácsot (!), és különleges kormányzási programot dolgozzon ki a szegény románok védelmére. Nos, ilyen légkörben vitatta a héten, és folytatja a jövő héten a román szenátus a tanügyi sürgősségi kormányrendeletet, amelynek - számunkra - a legfőbb tétje, hogy törvényerőre emeljék az anyanyelvű oktatást minden szinten. Amikor e sorokat papírra vetem, Eckstein- Kovács Péter jogász, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora nyilatkozta a kolozsvári rádióban: a kilátások egyre borúsabbak. Múlt csütörtökön a szenátus nagy többséggel elfogadta a titkos szavazást mind a kormányrendelet szakaszonkénti jóváhagyásánál (ez is példátlan az új, „demokratikus” román parlament gyakorlatában), mind pedig az egész módosító javaslatköteg elfogadásánál. Ez pedig azt jelenti, hogy az anonimitás leple alatt a fő kormánypártból is a lényeges változtatás ellen szavazhatnak azok, akiket Pruteanu szenátor kisebbségellenes retorikája meggyőzött arról, hogy itt a magyarok is csak románul tanulhatnak történelmet és földrajzot, mert ez román nemzeti érdek! Ez a Pruteanu szenátor egyébként nem mulasztotta el felhívni honatyafiait, hogy legyenek éberek az RMDSZ-szel szemben, mert lehet, hogy amíg engedményeket mímelnek a történelem és a földrajz tanítási nyelvét illetően, addig átcsempészik a magyar egyetem létesítésének törvényesítését, ami viszont (mármint a magyar egyetem alakításának jóváhagyása) román nemzeti katasztrófa lenne. Mondja ezt egy kormánypárti, egy szövetséges... A magyarság körében is felerősödtek az RMDSZ-t bíráló hangok, amiért még ezek után is tárgyal, hátrálva alkudozik. Többen azonban úgy vélekednek, hogy a kilépés és a bentmaradás, a két rossz közül az utóbbi a kevésbé rossz. Mert ma Romániában, sajnos nincs kivel koalícióra lépni! Constandnescu államfő ázsiai útjáról hazatérve nyomban bejelentette: nem akar közvetíteni a sürgősségi kormányrendelet elvi megalkotója, a parasztpárt és az RMDSZ vitájában, oldják azt meg maguk. Bár az államfő egyszer már letette a garast mellette, most, amikor volt pártja (mert az államfő, ugye, pártallan) meggondolta magát, ő is csak súlyos népszerűségvesztés árán állhatna az RMDSZ oldalára. És ezt miért tenné? Az RMDSZ pedig fohászkodhat: óvj meg, uramisten, a barátoktól, mert az ellenségtől én megvédem magam... ORBÁN Ferenc Kontić ma Moszkvában A jugoszláv kormányfő elsősorban a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről folytat megbeszéléseket vendéglátóival (Folytatás az 1. oldalról) Jugoszlávia számára Oroszország volt és ma is az első számú gazdasági partner - nyilatkozta Kontic az Itar- TASZSZ hírügynökségnek moszkvai látogatása előtt. Szerinte a kétoldalú gazdasági együttműködés felgyorsítása stratégiai fontosságú a JSZK számára, és ezért ez egyike külpolitikája prioritásainak. „A gazdasági együttműködés ilyen kiemelkedő céljait nem lehet a kapcsolatok hagyományos és klasszikus formái által megvalósítani, mert figyelembe kell venni a két ország gazdasági rendszerében és politikájában a piacgazdaság és privatizálás irányában történt változásokat” - nyilatkozta Kontré. Elmondta, hogy a JSZK és Oroszország liberalizálja az egymás közti kereskedelmet, ami megköveteli az emberek és a tőke szabad áramlását. A jugoszláv kormányfő hangot adott véleményének, hogy a JSZK és Oroszország együttműködéséhez a legjobb keretet egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása nyújtaná, ami minőségileg új jogi és intézményes feltételeket teremtene a két ország vállalatainak, hogy vállalják a felelősséget a mindkét fél számára hasznos projektumok kiválasztásáért és végrehajtásáért. (Beta, Turing) „Nem csupán Szerbia belügye” Pascal Milo albán külügyminiszter nyilatkozata a kosovói helyzetről Pascal Milo albán külügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetközi közösség számos felhívása, üzenete és kezdeményezése ellenére a szerb rezsim nem mutat egy cseppnyi hajlandóságot sem a kosovói kérdés békés és politikai megoldására. A Koha Ditore című prištinai albán napilapnak adott interjúban Milo erélyesen cáfolta Milan Milutinovic jugoszláv külügyminiszter állítását és hozzátette, hogy sem ő, sem Fatos Nano albán kormányfő soha sehol nem jelentették ki, hogy Kosovo Szerbia belügye. „Éppen ellenkezőleg, rengeteg időt fordítottunk arra, hogy figyelmeztessük és meggyőzzük a világot, hogy a kosovói kérdés túlnőtt Jugoszlávia keretein, és ha tetszik Belgrádnak, ha nem, nemzetközi problémává vált” - hangsúlyozta Milo. Hozzátette, hogy Albánia támogatni fogja kosovói testvéreit mindaddig, amíg ők meg nem valósítják nemzeti törekvéseiket. Azt, hogy Belgrád elutasította a Kosovóra vonatkozó legutóbbi német-francia kezdeményezést, Milo taktikai lépésnek minősítette, amellyel Belgrád át akarja hidalni a jelenlegi rendkívül súlyos helyzetet. A prištinai lapnak adott interjúban Milo figyelmeztetett, hogy a kosovói helyzet egyre jobban kiéleződik, és már a térséget veszélyezteti, és hozzátette, hogy minisztériuma már követelte, hogy szűnjenek meg a kosovói albánok ellen irányuló provokatív intézkedések. (Beta) . : A NATO Kosovo■ konferenciát tervez ; A NATO azt tervezi, hogy a jövő év májusában vagy júniusában nemzetközi értekezletet tartanak Kosovóról Ohridban. B _ : A Fiaka s vlazerimit című szkopjei albán nyelvű újság ■ legutóbbi számában azt írta, hogy a NATO októberben tarított bukaresti ülésszakán hozott határozatot a Kosovo-kon-ferenciáról, amelynek munka- 1 jellegű elnevezése „parlamenti párbeszéd Kosovóról”. Az oh- tridi nemzetközi megbeszélésen képviseltetik majd magukat a NATO, a Békepartnerség tagországai, a szerb hatóságok képviselői és a kosovói albánok vezetősége. A szkopjei lap értesülése szerint az ohridi értekezlet lépcsőfok lesz a Balkánon élő valamennyi albán végleges egyesítése felé. (Beta) & * « V V A » V » A /w'v * A <W V i* A M V V. A A. V V A A. V » A A. -V Magyar Szó Izetbegovic jövőre távozik Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnöklője bejelentette: nem vállal újabb állami tisztséget Alija Izetbegovic, a boszniai muzulmánok vezetője, Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnöklője bejelentette: nem fogja ismét jelöltetni magát az Elnökség tagjának tisztségére a jövő évi választásokon. Közlése szerint önszántából visszavonul tisztségéről 1998 szeptemberéig, elsősorban kora miatt, mivel hamarosan betölti 72. évét. Izetbegovic a muzulmán értelmiségiek szombat este Szarajevóban megtartott értekezletén mondott beszédet. - A vezetőknek tudniuk kell, mikor kell visszavonulni, egyesek azonban ezt nem tudják - fejtegette. Izetbegovicot első ízben 1990- ben választották meg Bosznia-Hercegovina elnökének, a hároméves háború alatt harcolt a Jugoszláviából való kiválásért. 1996 szeptemberében megválasztották a háromtagú Elnökség elnöklőjévé. Közlése szerint nem szeretne örökös elnök lenni, mert ezt az intézményt gyűlöli. Az Izetbegovic vezette Demokratikus Akciópárt soraiban már megkezdődött a hatalmi harc a keményvonalas muzulmán nacionalista és a rugalmasabb politika hívei között, akik szorgalmazzák a nyugati jellegű gazdasági reformot és a szerbekkel és a horvátokkal való békés együttélést. (Beta, Reuter) IRAKI VÁLSÁG Gond nélkül zajlik az ellenőrzés Az ENSZ fegyverellenőrei azonban kerülik az „elnöki paloták” átvizsgálását A kormánypárt lapja szerint be sem engednék őket oda (Folytatás az 1. oldalról) Az UNSCOM egy több hetes, fegyveres konfliktussal fenyegető válság után november 22-én újította fel iraki ellenőrzéseit, s ezek eddig incidens nélkül folytak, igaz, a bizottság tagjai óvatosan kerülik a legérzékenyebb helyszínek, az úgynevezett elnöki paloták vizsgálatát. Az iraki vezetés az amerikai katonai felvonulás ellenére sem hajlandó beengedni az FNSZ-ellenőröket az elnöki palotába. Ezt az asz-Szaura, a kormányzó Baath Párt lapja írta tegnapi számában. A Reuter által idézett írás szerzője leszögezi: az amerikai kormány téved, ha azt hiszi, hogy újabb hadihajók és repülőgépek kiküldésével álláspontja megváltoztatására bírhatja Irakot. Iraki részről közölték: Szaddám Huszein palotái kívül esnek az ENSZ-szakértők ellenőrzési határain. Bagdad ugyanakkor más külföldi szakértőket meghívott, hogy tekintsék meg a palotákat. Az iraki vezetés ezt a meghívást később kiterjesztette a Biztonsági Tanács tagállamaira, valamint az ENSZ különleges bizottságának (UNSCOM) tagjaira is. Az amerikai kormányzat nagyon jól tudja, hogy egész Irak, beleértve az elnöki palotákat, mentes ,a tiltott fegyverektől. Washington azzal, hogy mégis ragaszkodik e helyek ellenőrzéséhez, Irak szuverenitását és nemzet büszkeségét akarja megsérteni - hangoztatta az al-Szaura cikkírója, WASHINGTON. - Az amerikai kormányzat határozottan elutasította azt a bagdadi ajánlatot, amelynek értelmében a Biztonság Tanácsban képviselt országok diplomatái és szakértői felkereshetik Szaddám Huszein elnök palotáit, megvizsgálni, vajon nem rejtenek-e titkos fegyvereket. Bill Richardson amerikai ENSZ- nagykövet az ABC televízióban tegnap reggel leszögezte, hogy a javaslat elfogadhatatlan, mivel nem terjed ki az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) tagjaira. - Márpedig ők a szakemberek, ők tudják, hogy mi után kell kutatni, nem pedig a diplomaták - mondta a nagykövet. Szerinte az iraki ajánlat nem más, mint közönséges propagandafogás. Megismételte az amerikai kormányzat álláspontját, amely szerint Bagdadnak szavatolnia kell az UNSCOM teljes mozgásszabadságát, lehetővé téve a bejutást a szakértők számára bármely megszemlélendő létesítménybe. (MTI) KÜLPOLITIKA 3 Lemondott a cseh kormány Václav Klaus miniszterelnök személyében az átalakulás vezető egyénisége távozik (Folytatás az 1. oidalról) Václav Klaus a sajtóértekezleten leszögezte: kormánya ezentúl ügyvezető kabinetként fog működni, amíg nem alakul meg az új kormány. Biztosította a közvéleményt, hogy ez a kormány fontos céljainak tartja a jövő évi költségvetés parlamenti elfogadását, Csehország nemzetközi kapcsolatai folyamatosságának biztosítását és a januári elnökválasztás nyugodt körülményeinek megteremtését. „Azon fogunk igyekezni, hogy az országban ne alakuljon ki káosz, főként a gazdaságban, s ne érje újabb támadás a koronát” - hangsúlyozta a távozó kormányfő. A tegnapi prágai lapok többsége megegyezik abban, hogy a távozó Václav Klaus kormányfő meghatározóan járult hozzá a piacgazdaság és a pluralista politikai rendszer kiépítéséhez Csehországban. Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy éppen a cseh reform „sajátos homályossága” volt az, ami miatt Klausnak el kell hagynia a miniszterelnöki széket. „Senki sem tagadhatja, hogy Klaus volt az átalakulás vezető egyénisége, s ha a reformok irányítását a kilencvenes évek elején nem vette volna át, az ország bizonyára több éven át a szocialista reformátorok terméketlen talajává vált volna” - véli a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes. Úgy véli, hogy ezeket a reformokat a későbbi botrányok sem tehetik kétségessé, holott éppen ezek miatt kellett Klausnak jogosan távoznia. Csehország számára most az a legfontosabb, hogy gyorsan új kormányfőt találjanak. Ez azonban egyáltalán nem lesz könnyű. A baloldali Právo szerint Klaus volt az, aki meghatározta a cseh reform sajátos arculatát, de éppen ez a sajátos arculat vált végül is Klaus számára sorsdöntővé. .A jogi és erkölcsi normák félretolásával, amely a piszkos és a tiszta pénzek megkülönböztethetetlenségével kezdődött, a távozó miniszterelnök meghatározta az előző időszakot. A rá jellemző buldogmakacssággal, amellyel saját bőrét akarta menteni, Klaus végül az ország stabilitását is megingatta” - írja az ellenzéki lap. Úgy véli, hogy Klaus ezzel megrengette az embereknek a demokratikus intézményekbe vetett bizalmát, politikai és társadalmi feszültséget váltott ki az országban, s rontotta Csehország külföldi hírnevét. (MTI) Döntés csak tavaszra A NATO véderőminiszterei mai brüsszeli találkozójukon áttekintik az SFOR megbízatását érintő kérdéseket is A héten ismét napirendre kerül a boszniai nemzetközi jelenlét katonai tervezése az 1998 júniusa utáni időszakra, ám az SFOR jövőjéről szóló politikai döntést nem hozzák meg tavaszig, írta a londoni Financial Times. A NATO fontolóra vette boszniai szerepét című írás szerint a NATO tagországainak véderőminiszterei mai brüsszeli találkozójukon Igor Szergejev orosz véderőminiszter, Csehország, Lengyelország és Magyarország minisztereinek bevonásával megvitatják az előbbi kérdést. A londoni újság értesülése szerint a katonai vezetők azt vallják, hogy a boszniai béke megőrzése megköveteli a jelentős katonai jebeitlétet. Noha előrehaladást értek el a daytoni megállapodás alkalmazásában, nem zárható ki a fordulat, s emiatt kivonhatják a katonákat. Az európai kormányok azt vallják, hogy az SFOR után is csapatokat kell állomásoztatni Boszniában, ám Clinton amerikai elnök kormányzata úgy véli, hogy az SFOR jelenléte idején a lehető legtöbbet el kell érni, mert a jövőbeni katonai szerepvállalásról a kongreszszusban a vita eltolódhat a jövő évre. A Financial Times emlékeztetett Wesley Clark tábornoknak, a NATO európai fegyveres erői amerikai parancsnokának szavaira, hogy március elsejéig meg kell hozni a döntést, mit fognak tenni, ha júniusban lejár az SFOR 18 hónapos megbízatása. Előreláthatólag a véderőminiszterek megvitatják majd a katonai változatokat és egyetértenek abban, hogy márciusig jelentősebben ne csökkentsék a katonai jelenlétet, ez ellentétben áll az elsődleges tervekkel, hogy fokozatosan csökkentik a csapatok számát, ismertette a londoni lap. (Beta)