Magyar Szó, 1998. augusztus (55. évfolyam, 182-207. szám)
1998-08-01 / 182. szám
4 BELPOLITIKA Junik ostromgyűrűben (Folytatás az 1. oldalról) A kosovói albánok információs központja nem közölt részleteket a juniki helyzetről, hanem megismételte korábbi állítását, miszerint a szerb erők heves támadásokat hajtanak végre a határzónában. Đakovica és Junik között HARCOK LIPLJANNÁL Nyolc albán fegyveres életét vesztette, három rendőr pedig megsebesült a Fristinától mintegy 20 kilométerre levő Lipljannál történt tegnapi fegyveres összecsapásban. A súlyosan megsebesült rendőrök kačanikiak, a pristinai kórházba szállították őket. Az összetűzés úgy történt, hogy Lipljannál erőteljes terrorista támadás érte a rendőrjárőrt közük az állami médiumok, és megemlítik, hogy a rendőrség több fegyveres albánt ejtett foglyul. Az állami hírközlő szervek azt is jelentették, hogy a „terroristák tegnapra virradó éjjel nagy erőkkel támadták az Istók községben levő Belištét, ahol mintegy 60 szerb család élt. A falut automata fegyverből és aknavetőkkel lőtték, a helybeliek, akik maguk szervezték meg védelmüket, többórás harc után visszaverték a támadást. A falu lakosai közül senki sem sebesült meg. (Beta) RUGOVÁ SZERINT Koalíciós kormány alakul Ibrahim Rugová, a kosovói albánok vezetője tegnapi sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy intenzív tevékenység folyik egy koalíciós kormány megalakítása érdekében, és hogy sikerült egy kis előrehaladást elérni a kosovói albánok kormányának létrehozása felé vezető úton. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy az illegális Kosovói Felszabadítási Hadsereg képviselői helyet kapnak-e az új koalíciós kormányban, Rugová csak annyit válaszolt,hogy az új kormánynak meglesz minden reszortja, és egy tágabb kört fog felölelni. Rugová úgy értékelte, hogy roszszabbodott a kosovói helyzet, különösen az orahovaci, malisevói és juniki katonai és rendőrségi támadások után következett be újabb tragédia a kosovói polgárok számára, mert ezekről a területekről több tízezren elmenekültek, többeket pedig megöltek és megsebesítettek. A szerb erők folytatják a támadást Kosovo több területén - fűzte hozzá Rugóvá, és figyelmeztetett, hogy az albánok százezrei menekültek el, és ezeknek humanitárius segítségre van szükségük. A kosovói igen drámai helyzet miatt Rugóvá felszólította a nemzetközi közösséget, elsősorban az USA-t, az Európai Uniót, a NATO-t és az ENSZ- et, hogy tegyenek sürgős megelőző intézkedéseket a kosovói etnikai tisztogatás megakadályozása, valamint Kosovo és népe védelme érdekében. Rugová megismételte azt az álláspontot, hogy a probléma megoldásának legjobb módja a független Kosovo lenne mindenféle garanciákkal a kosovói szerbek számára, és átmeneti fázisként nemzetközi protektorátus. Megítélése szerint elérkezett az ideje, hogy a nemzetközi közösség segítségével elismerjék és megvédjék Kosovo függetlenségét, mert ez a szerbiai szerbek javát is szolgálná, megnyugtatná Albániát, Macedóniát és az egész régiót. (Beta) ALBÁN FORRÁSOK SZERINT Elaknásították a határ egy részét A kosovói albánok információs központja tegnap közölte, hogy a Jugoszláv Katonaság elaknásította a jugoszláv-macedón határ egy részét Ezt az információt nem erősítette meg egyetlen más hírforrás sem. A hír szerint a Kosovo és Macedónia közötti határnak a Sárhegységtől a Đeneral Jankovic határátkelőig terjedő szakaszát aknásították el, és a szerb hatóság értesítette is a helyi lakosságot az aknákról. A közlemény nem pontosítja, hogy mikor rakták le az aknákat, csupán arról ad hírt, hogy az aknarobbanás eddig csak szarvasmarhákban tett kárt, három elpusztult, kettő pedig megsérült. A tiranai albán állami rádió július 22-én jelentette, hogy a szerb rendőrség és a katonaság aknákat helyez el a JSZK és Albánia közötti határ egy szakaszán. (Beta) JANUÁR 15-E ÓTA KOSOVÓBAN Mintegy 250 embert raboltak el A belgrádi emberi jogi alap tegnap közölte, hogy Kosovóba január 15-e óta mintegy 250 embert raboltak el, s eddig csak hatvanat engedtek szabadon, a többiek sorsa ismeretlen. A vizsgált esetek egyértelműen tanúsítják, hogy ezeket az emberrablásokat a Szerb Köztársaság rendőrségének és a Kosovói Felszabadítási Hadseregnek a számlájára kell írni. Komoly jelek mutatnak arra, hogy legalább 20 olyan albán sorsára nem derült fény, akiket elrablásuk után megöltek, és ezekért a bíróság megkerülésével elkövetett kivégzésekért Szerbia rendőrségi erőit terheli a felelősség. Az emberi jogi alap arra is rámutat, hogy a KFH fegyveresei felelősek több tíz olyan szerb, Crna Gora-i és roma személy eltűnéséért, akiknek sorsáról és tartózkodási helyéről nincsenek adatok. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a KFH felelős néhány elrabolt személy meggyilkolásáért. A KFH fegyvereseit terheli a felelősség bizonyos számú albán eltűnéséért is, akiket az albánok a szerb rezsim kollaboránsainak neveznek, a szerb hatóságok pedig Szerbia I lojális polgárainak. (Beta) Magyar Szó CRNA GORA Megszakítják a kapcsolatot a szövetségi kormánnyal Crna Gora kormánya úgy határozott, hogy egyetlen minisztere sem fog kommunikálni Momir Bulatović kabinetjének tagjaival mindaddig, amíg nem történnek személyi változások a jugoszláv kormányban - adta hírül a podgoricai Vijesti tegnapi számában. A köztársasági kormány tegnapelőtti üléséről szóló cikkében a lap beszámol arról, hogy azokban az esetekben, amikor elkerülhetetlen a kontaktus a jugoszláv kormánnyal, mert ez Crna Gora polgárainak az érdekét szolgálja, csupán hivatalnoki szinten kerül sor ezekre a kapcsolatokra. Predrag Drecun munkaügyi és népjóléti miniszter a lehetséges hivatalnoki kapcsolat példájaként említette azt az esetet, ha például a szövetségi kasszából megadnák a tartozást a Crna Gora-i Nyugdíj-biztosítási Alapnak. Momir Bulatovicot május 20-án választották meg szövetségi kormányelnöknek, és azonnal, amint átvette a tisztséget, saját pártjának tagjait nevezte ki azokra a tisztségekre, amelyeket azelőtt Milo Bukanovic montenegrói elnök pártjának tagjai töltöttek be. A Jobb életért koalíció tagjai (a Szocialisták Demokratikus Pártja, a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt) nem ismerik el Bulatovic szövetségi kormányát, és új, „legális és legitim” kormány megválasztását szorgalmazzák. (Beta) Ötvenezer menekült Crna Gorában Dragiša Burzan montenegrói kormányalelnök tegnapi ulcinji látogatásakor kijelentette, hogy Crna Gorában pillanatnyilag 55 000 menekült tartózkodik. A községi vezetőséggel tartott megbeszélésen Burzan részletesen beszámolt arról, hogy Crna Gorába 25 000 személy érkezett Kosovóból, de már előzőleg ebben a köztársaságban helyeztek el mintegy 30 000 olyan menekültet, akik Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból érkeztek. Burzan hangsúlyozta, hogy vannak olyan települések a köztársaságban, ahol a menekültek száma meghaladja a helybeliekét. Erélyesen követelni fogjuk a fejlett nyugati országoktól, hogy ezeknek a személyeknek nyújtsanak nagyobb segítséget, és maguk is vállalják megfelelő számú menekült elhelyezését (Beta) A sérültek állapota stabil Az Újvidéknél történt szerdai közlekedési szerencsétlenség négy, csütörtökön megműtött sérültjének állapota súlyos, de stabil - jelentette ki a Beta hírügynökségnek Đorđe Janjić, az újvidéki klinikai központ igazgatója-A páciensek a reanimációs részlegben vannak, de észnél vannak, és állapotuk súlyos ugyan, de stabil. Noha hálátlan dolog prognózist adni, mégis úgy vélem, hogy minden jól végződik majd - mondta Janjié, hozzáfűzve, hogy péntekre tervezik még három páciens megműtését. A közlekedési szerencsétlenség 51 sérültje közül tizennégyet tartottak bent a kórházban. A szerencsétlenséget előidéző teherautó sofőrjét, Mirsad Hotit (1972) és a mellette ülő Alen Cikoticet letartóztatták. (Beta) SZMM Az albánok a KFH alatt a legveszélyeztetettebbek A Szerb Megújhodási Mozgalom tegnap felszólította a kosovói albánokat, hogy kezdjenek párbeszédet a szerb és a jugoszláv hatalommal, mert nemzeti érdekeik épp a KFH ellenőrzése alatt álló területeken a legveszélyeztetettebbek. Ezeken a területeken mindennapos az erőszakos mozgósítás a terrorista csoportokba; egész falvakat arra kényszerítenek, hogy élő pajzsként szolgáljanak, mindennaposak a rablások és azok birtokának a gyújtogatása, akik nem akarnak összeütközést a volt szomszédokkal; a brutális terror más formái is előfordulnak - olvasható az SZMM közleményében. E párt értékelése szerint a párbeszéd és a KFH akcióinak beszüntetése nyújt lehetőséget Kosovóban a békés életre és a kosovói problémák igazságos megoldására. (Beta) 1998. augusztus 1., szombat Egyesülő textilüzemek? Zentán a csődgondnokok a Sentex és a Senkotex összevonásában látják a fennmaradás lehetőségét Valamikor egy üzemként működött a zentai textilgyár, majd szétvált a szövőde és a varroda, a végén pedig majdnem teljesen tönkrement mind a kettő. Legalábbis csődeljárás alatt áll a Sentex nevű szövőde és a Senkotex elnevezést viselő varroda egyaránt Kétségtelen, hogy egyik üzem sem képvisel nagy gazdasági erőt, ennek ellenére meg kellene menteni mindkettőt, mert újjászervezésük után akár néhány száz munkásnak legalább szerény jövedelmet nyújthatnak. A két csődgondnok - Sarnyai Béla, a szövőde és Csincsák László, a varroda vezetője - egyetért abban, hogy a zentai textilüzemeket újraegyesítéssel ki lehet húzni a csávából. Egyebek között erről tájékoztatták az újságírókat a tegnapi sajtóértekezleten. A szövedében április elején indult el a csődeljárás, s utána a hitelezők részéről 7 millió dinárnyi követelés érkezett be a gazdasági bíróságra, ebből 5,7 milliót fogadtak el. A termelés azóta sem állt le, de a foglalkoztatottak létszámát 205-ről 150-re csökkentették. A szavatolt bér mellett a munkások az utóbbi két hónapban már a teljesítményük alapján prémiumot is kaptak, ami sok esetben megközelíti az alapbért, tehát ilyen tekintetben nem jelentéktelen. Sarnyai Béla szerint a gyár sorsa szeptemberben dől el, amikor a kényszerkiegyezésről döntenek. Van esély az egyezségre, annál inkább, mert a követelések több mint 60 százalékát a dolgozók bére és a nekik járó egyéb juttatások teszik ki, márpedig elsősorban az ő érdekük az üzem fennmaradása. A kihasználatlanul álló üzemrészleget a gépekkel együtt bérbe adhatnák, ami költségcsökkenést eredményezne, és további elbocsátásra sem kerülne sor. A varrodában június elején, a csődeljárás kezdetén már csak tucatnyi munkást talált a csődgondnok. Nem véletlen ez, hiszen szinte egy teljes évig nem kaptak fizetést: aki tehette, elhagyta a gyárat. A termelés visszaesése mellett a minőség is rendkívül leromlott. Tulajdonképpen akár jelenleg is vállalhatnának bérmunkát, ha lenne, aki elvégzi. Biztosan volna varrónő, de csak akkor számíthatnak jelentkezőkre, ha előzőleg a vakvágányról rendes útra térítik a gyárat A két üzem között már megkezdődött az együttműködés: a Senkotexben a szövődé termékeit valtják, de ez kevés a boldoguláshoz: egyéb munkákat is vállalni kellene. Valójában a szövődé fönnmaradásáért kell küzdeni, amely átvette a varroda munkásait. S ha fölszámolás nélkül, azaz kiegyezéssel fejeződik be a csődeljárás, jó vezetőkkel, jó munkásokkal az egyesítés után életképessé kellene válnia a zentai textilgyárnak. Mindkét csődgondnok hangsúlyozta azonban azt, hogy szélesebb körű összefogásra volna szükség, mert a textilipar nagyon ritkán volt kedvező helyzetben, de szerény keretek között mégis sokaknak nyújtott megélhetést. Legalább ezt szeretnék ismét elérni. A. Rožaje polgármesterének részvéttávirata Nusret Kalač, Rožaje község polármestere tegnap táviratban fejezte részvétét Zsablya és Temerin község polgármestereinek. Rožaje polgárai körében mély fájdalmat váltott ki a súlyos közlekedési szerencsétlenség híre. Különösen fájdalmasan érintett bennünket ez a szerencsétlenség, amelyben fiatal emberek vesztették életüket, mert a szerencsétlenség figyelmetlen előidézője a mi községünkből való Mirsad Hoti - olvasható a többi között a táviratban. Azt a teherautót, amely szerdán Újvidéknél összeütközött a városi autóbusszal, a rožajei Mirsad Hoti vezette, mellette pedig az ugyancsak rožajei Alen Cikotié ült. (Beta) A madarak a bűnösök! írogatok a számítógépbe, merthogy ez a dolgom, és hopp: másodpercnyi áramszünet. Néhány sort újra kell írnom, hát legyen. A nyugodt ember is idegessé kezd válni, ha az eset egy hét alatt, mondjuk, tízszer megismétlődik. Romlik a gép, s alighanem a háztartási gépek sem „örülnek” az áramszüneteknek, a videósok bosszankodnak, a villanásnyi áramszünetek azonban a számítógépben egész programot tönkretehetnek. Kisiparos ismerősömet kérdezem, hogy milyen gondot okoz a sokak számára szinte nem is észlelhető áramszünet a műhelyben. Azt válaszolja, hogy „megbolondulnak” a gépek, mivel a számítógép-vezérlésű rész leáll, a többi pedig működik tovább: újraindítás, kapkodás, termeléskiesés, anyagpazarlás... A kisiparos azt mondja, hogy ha fölhívom a zentai áramelosztó diszpécserét, megmagyarázza, hogy a madarak okozzák a gondot. Ő már tavaly megbékélt a ténnyel. És fölhívom a diszpécsert. Sorolom kellemetlen tapasztalataimat, s azt hiszem, megsokallja, de tetszik a humorérzéke: „Úgy látszik, maga mindig rossz időben rossz helyen van.” Egyébként percnyi pontossággal megmondja, hogy mikor volt a legutóbbi „madárdiverzió”. (Épp emiatt hívtam.) Kérdésemre a válasza természetesen az, hogy a szempillantásnyi áramszüneteket a madarak okozzák. Kétkedésemre azt válaszolja: Szívem joga, ViAmtti#» Viirmr#»V ---O/ 2 007 ~ ---Villanyszerelő ismerősöm utólag részletesebben elmesélte, hogy például amikor a seregélyek tömege leszáll a nagyfeszültségű vezetékre, és utána egyszerre elrugaszkodnak, ez olyan nagy erővel történik, hogy összecsapódnak a vezetékek. A központi biztonsági rendszer abban a pillanatban kikapcsolja az áramot, és azonnal vissza is kapcsolja, ha a zárlat valóban másodpercnyi ideig tartott. Mindez elsősorban a falusiakat érinti, mivel a városban jórészt a földbe helyezték a vezetékeket. (És lehet, hogy ott a madár is kevesebb.) A megoldás? Nos, hát az nincs. Madarainkat néhány számítógép és ipari műhely miatt mégsem irthatjuk ki, védőhálóval pedig aligha vehetők körül a távvezetékek. Legföljebb a laikus újságíró okoskodása lehet az, hogy a vezetékek között talán nincs meg a kellő távolság, ami szavatolná a madarak és gépeink biztonságát Igaz, emlékezetem szerint külföldön valamilyen gömböket láttam a vezetékeken, melyeket alighanem azzal a céllal szereltek föl, hogy szigeteljenek, azaz meggátolják a drótok összecsapódását. Mert megoldásnak mégiscsak kell lennie,csak hát.. íme, igen is lehet a természet és a technika kapcsolata: a bűnös megfoghatatlan, a károsult pedig viselje a következményeket! FODOR István