Magyar Szó, 1998. augusztus (55. évfolyam, 182-207. szám)

1998-08-01 / 182. szám

4 BELPOLITIKA Junik ostromgyűrűben (Folytatás az 1. oldalról) A kosovói albánok információs központja nem közölt részleteket a ju­­niki helyzetről, hanem megismételte korábbi állítását, miszerint a szerb erők heves támadásokat hajtanak vég­re a határzónában. Đakovica és Junik között HARCOK LIPLJANNÁL Nyolc albán fegyveres életét vesz­tette, három rendőr pedig megsebe­sült a Fristinától mintegy 20 kilomé­terre levő Lipljannál történt tegnapi fegyveres összecsapásban. A súlyosan megsebesült rendőrök kačanikiak, a pristinai kórházba szállították őket. Az összetűzés úgy történt, hogy Lipljannál erőteljes terrorista támadás érte a rendőrjárőrt­­ közük az állami médiumok, és megemlítik, hogy a rendőrség több fegyveres albánt ejtett foglyul. Az állami hírközlő szervek azt is je­lentették, hogy a „terroristák tegnapra virradó éjjel nagy erőkkel támadták az Istók községben levő Belištét, ahol mintegy 60 szerb család élt. A falut au­tomata fegyverből és aknavetőkkel lőt­ték, a helybeliek, akik maguk szervez­ték meg védelmüket, többórás harc után visszaverték a támadást. A falu la­kosai közül senki sem sebesült meg. (Beta) RUGOVÁ SZERINT Koalíciós kormány alakul Ibrahim Rugová, a kosovói albánok vezetője tegnapi sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy intenzív tevékenység folyik egy koalíciós kormány megala­kítása érdekében, és hogy sikerült egy kis előrehaladást elérni a kosovói albá­nok kormányának létrehozása felé ve­zető úton. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy az illegális Kosovói Felszabadítási Hadsereg képviselői helyet kapnak-e az új koalíciós kormányban, Rugová csak annyit válaszolt,­hogy az új kor­mánynak meglesz minden reszortja, és egy tágabb kört fog felölelni. Rugová úgy értékelte, hogy rosz­­szabbodott a kosovói helyzet, különö­sen az orahovaci, malisevói és juniki katonai és rendőrségi támadások után következett be újabb tragédia a koso­vói polgárok számára, mert ezekről a területekről több tízezren elmenekül­tek, többeket pedig megöltek és meg­sebesítettek. A szerb erők folytatják a támadást Kosovo több területén - fűzte hozzá Rugóvá, és figyelmeztetett, hogy az al­bánok százezrei menekültek el, és ezeknek humanitárius segítségre van szükségük. A kosovói igen drámai helyzet mi­att Rugóvá felszólította a nemzetközi közösséget, elsősorban az USA-t, az Európai Uniót, a NATO-t és az ENSZ- et, hogy tegyenek sürgős megelőző in­tézkedéseket a kosovói etnikai tiszto­gatás megakadályozása, valamint Ko­sovo és népe védelme érdekében. Rugová megismételte azt az állás­pontot, hogy a probléma megoldásá­nak legjobb módja a független Kosovo lenne mindenféle garanciákkal a koso­vói szerbek számára, és átmeneti fázis­ként nemzetközi protektorátus. Meg­ítélése szerint elérkezett az ideje, hogy a nemzetközi közösség segítségével el­ismerjék és megvédjék Kosovo függet­lenségét, mert ez a szerbiai sze­rbek ja­vát is szolgálná, megnyugtatná Albáni­át, Macedóniát és az egész régiót. (Be­ta) ALBÁN FORRÁSOK SZERINT Elaknásították a határ egy részét A kosovói albánok informáci­ós központja tegnap közölte, hogy a Jugoszláv Katonaság el­aknásította a jugoszláv-macedón határ egy részét Ezt az informá­ciót nem erősítette meg egyetlen más hírforrás sem. A hír szerint a Kosovo és Ma­cedónia közötti határnak a Sár­hegységtől a Đeneral Jankovic határátkelőig terjedő szakaszát aknásították el, és a szerb ható­ság értesítette is a helyi lakossá­got az aknákról. A közlemény nem pontosítja, hogy mikor rakták le az aknákat, csupán arról ad hírt, hogy az ak­narobbanás eddig csak szarvas­­marhákban tett kárt, három el­pusztult, kettő pedig megsérült. A tiranai albán állami rádió július 22-én jelentette, hogy a szerb rendőrség és a katonaság aknákat helyez el a JSZK és Al­bánia közötti határ egy szaka­szán. (Beta) JANUÁR 15-E ÓTA KOSOVÓBAN Mintegy 250 embert raboltak el A belgrádi emberi jogi alap tegnap közölte, hogy Kosovóba január 15-e óta mintegy 250 embert raboltak el, s eddig csak hatvanat engedtek szaba­don, a többiek sorsa ismeretlen. A vizsgált esetek egyértelműen ta­núsítják, hogy ezeket az emberrabláso­kat a Szerb Köztársaság rendőrségé­nek és a Kosovói Felszabadítási Had­seregnek a számlájára kell írni. Komoly jelek mutatnak arra, hogy legalább 20 olyan albán sorsára nem derült fény, akiket elrablásuk után megöltek, és ezekért a bíróság megke­rülésével elkövetett kivégzésekért Szerbia rendőrségi erőit terheli a fe­lelősség. Az emberi jogi alap arra is rámutat, hogy a KFH fegyveresei felelősek több tíz olyan szerb, Crna Gora-i és roma személy eltűnéséért, akiknek sorsáról és tartózkodási helyéről nincsenek adatok. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a KFH felelős néhány elrabolt személy meggyilkolásáért. A KFH fegyvereseit terheli a felelősség bizonyos számú al­bán eltűnéséért is, akiket az albánok a szerb rezsim kollaboránsainak nevez­nek, a szerb hatóságok pedig Szerbia I lojális polgárainak. (Beta) Magyar Szó CRNA GORA Megszakítják a kapcsolatot a szövetségi kormánnyal Crna Gora kormánya úgy határo­zott, hogy egyetlen minisztere sem fog kommunikálni Momir Bulatović kabinetjének tagjaival mindaddig, amíg nem történnek személyi válto­zások a jugoszláv kormányban - adta hírül a podgoricai Vijesti tegnapi számában. A köztársasági kormány tegnape­lőtti üléséről szóló cikkében a lap beszámol arról, hogy azokban az ese­tekben, amikor elkerülhetetlen a kontaktus a jugoszláv kormánnyal, mert ez Crna Gora polgárainak az érdekét szolgálja, csupán hivatalnoki szinten kerül sor ezekre a kapcsola­tokra. Predrag Drecun munkaügyi és népjóléti miniszter a lehetséges hi­vatalnoki kapcsolat példájaként em­lítette azt az esetet, ha például a szö­vetségi kasszából megadnák a tarto­zást a Crna Gora-i Nyugdíj-biztosítá­si Alapnak. Momir Bulatovicot május 20-án választották meg szövetségi kor­mányelnöknek, és­­ azonnal, amint átvette a tisztséget, saját pártjának tagjait nevezte ki azokra a tisztségek­re, amelyeket azelőtt Milo Bukano­­vic montenegrói elnök pártjának tag­jai töltöttek be. A Jobb életért koalíció tagjai (a Szocialisták Demokratikus Pártja, a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt) nem ismerik el Bulatovic szövetségi kormányát, és új, „legális és legi­tim” kormány megválasztását szor­galmazzák. (Beta) Ötvenezer menekült Crna Gorában Dragiša Burzan montenegrói kor­­mányalelnök tegnapi ulcinji látogatá­sakor kijelentette, hogy Crna Gorában pillanatnyilag 55 000 menekült tartóz­kodik. A községi vezetőséggel tartott megbeszélésen Burzan részletesen be­számolt arról, hogy Crna Gorába 25 000 személy érkezett Kosovóból, de már előzőleg ebben a köztársaság­ban helyeztek el mintegy 30 000 olyan menekültet, akik Bosznia-Hercegovi­nából és Horvátországból érkeztek. Burzan hangsúlyozta, hogy vannak olyan települések a köztársaságban, ahol a menekültek száma meghaladja a helybeliekét. Erélyesen követelni fogjuk a fejlett nyugati országoktól, hogy ezeknek a személyeknek nyújtsanak nagyobb se­gítséget, és maguk is vállalják megfelelő számú menekült elhelyezését (Beta) A sérültek állapota stabil Az Újvidéknél történt szerdai köz­lekedési szerencsétlenség négy, csü­törtökön megműtött sérültjének álla­pota súlyos, de stabil - jelentette ki a Beta hírügynökségnek Đorđe Janjić, az újvidéki klinikai központ igazgató­ja-A páciensek a reanimációs részleg­ben vannak, de észnél vannak, és álla­potuk súlyos ugyan, de stabil. Noha hálátlan dolog prognózist adni, mégis úgy vélem, hogy minden jól végződik majd - mondta Janjié, hozzáfűzve, hogy péntekre tervezik még három páciens megműtését. A közlekedési szerencsétlenség 51 sérültje közül tizennégyet tartottak bent a kórházban. A szerencsétlenséget előidéző te­herautó sofőrjét, Mirsad Hotit (1972) és a mellette ülő Alen Cikoticet letar­tóztatták. (Beta) SZMM Az albánok a KFH alatt a legveszélyeztetettebbek A Szerb Megújhodási Mozgalom tegnap felszólította a kosovói albáno­kat, hogy kezdjenek párbeszédet a szerb és a jugoszláv hatalommal, mert nemzeti érdekeik épp a KFH ellenőr­zése alatt álló területeken a legveszé­lyeztetettebbek. Ezeken a területeken mindenna­pos az erőszakos mozgósítás a terroris­ta csoportokba; egész falvakat arra kényszerítenek, hogy élő pajzsként szolgáljanak, mindennaposak a rablá­sok és azok birtokának a gyújtogatása, akik nem akarnak összeütközést a volt szomszédokkal; a brutális terror más formái is előfordulnak - olvasható az SZMM közleményében. E párt értékelése szerint a párbe­széd és a KFH akcióinak beszüntetése nyújt lehetőséget Kosovóban a békés életre és a kosovói problémák igazsá­gos megoldására. (Beta) 1998. augusztus 1., szombat Egyesülő textilüzemek? Zentán a csődgondnokok a Sentex és a Senkotex összevonásában látják a fennmaradás lehetőségét Valamikor egy üzemként műkö­dött a zentai textilgyár, majd szétvált a szövőde és a varroda, a végén pedig majdnem teljesen tönkrement mind a kettő. Legalábbis csődeljárás alatt áll a Sentex nevű szövőde és a Senkotex el­nevezést viselő varroda egyaránt Kétségtelen, hogy egyik üzem sem képvisel nagy gazdasági erőt, ennek ellenére meg kellene menteni mind­kettőt, mert újjászervezésük után akár néhány száz munkásnak legalább sze­rény jövedelmet nyújthatnak. A két csődgondnok - Sarnyai Béla, a szövőde és Csincsák László, a varro­da vezetője - egyetért abban, hogy a zentai textilüzemeket újraegyesítéssel ki lehet húzni a csávából. Egyebek kö­zött erről tájékoztatták az újságírókat a tegnapi sajtóértekezleten. A szövedében április elején indult el a csődeljárás, s utána a hitelezők ré­széről 7 millió dinárnyi követelés érke­zett be a gazdasági bíróságra, ebből 5,7 milliót fogadtak el. A termelés azóta sem állt le, de a foglalkoztatottak lét­számát 205-ről 150-re csökkentették. A szavatolt bér mellett a munkások az utóbbi két hónapban már a teljesítmé­nyük alapján prémiumot is kaptak, ami sok esetben megközelíti az alap­bért, tehát ilyen tekintetben nem je­lentéktelen. Sarnyai Béla szerint a gyár sorsa szeptemberben dől el, amikor a kény­szerkiegyezésről döntenek. Van esély az egyezségre, annál inkább, mert a követelések több mint 60 százalékát a dolgozók bére és a nekik járó egyéb juttatások teszik ki, márpedig elsősor­ban az ő érdekük az üzem fennmara­dása. A kihasználatlanul álló üzem­részleget a gépekkel együtt bérbe ad­hatnák, ami költségcsökkenést ered­ményezne, és további elbocsátásra sem kerülne sor. A varrodában június elején, a csőd­eljárás kezdetén már csak tucatnyi munkást talált a csődgondnok. Nem véletlen ez, hiszen szinte egy teljes évig nem kaptak fizetést: aki tehette, el­hagyta a gyárat. A termelés visszaesése mellett a minőség is rendkívül lerom­lott. Tulajdonképpen akár jelenleg is vállalhatnának bérmunkát, ha lenne, aki elvégzi. Biztosan volna varrónő, de csak akkor számíthatnak jelentkezők­re, ha előzőleg a vakvágányról rendes útra térítik a gyárat A két üzem között már megkezdő­dött az együttműködés: a Senkotex­­ben a szövődé termékeit valtják, de ez kevés a boldoguláshoz: egyéb munká­kat is vállalni kellene. Valójában a szö­vődé fönnmaradásáért kell küzdeni, amely átvette a varroda munkásait. S ha fölszámolás nélkül, azaz kiegyezés­sel fejeződik be a csődeljárás, jó veze­tőkkel, jó munkásokkal az egyesítés után életképessé kellene válnia a zen­tai textilgyárnak. Mindkét csődgondnok hangsú­lyozta azonban azt, hogy szélesebb körű összefogásra volna szükség, mert a textilipar nagyon ritkán volt kedvező helyzetben, de szerény keretek között mégis sokaknak nyújtott megélhetést. Legalább ezt szeretnék ismét elérni. A. Rožaje polgármesterének részvéttávirata Nusret Kalač, Rožaje község pol­­ármestere tegnap táviratban fejezte­­ részvétét Zsablya és Temerin község p­olgármestereinek. Rožaje polgárai körében mély fáj­dalmat váltott ki a súlyos közlekedési szerencsétlenség híre. Különösen fáj­dalmasan érintett bennünket ez a sze­rencsétlenség, amelyben fiatal embe­rek vesztették életüket, mert a szeren­csétlenség figyelmetlen előidézője a mi községünkből való Mirsad Hoti - ol­vasható a többi között a táviratban. Azt a teherautót, amely szerdán Új­vidéknél összeütközött a városi autó­busszal, a rožajei Mirsad Hoti vezette, mellette pedig az ugyancsak rožajei Alen Cikotié ült. (Beta) A madarak a bűnösök! írogatok a számítógépbe, merthogy ez a dolgom, és hopp: másodpercnyi áramszünet. Néhány sort újra kell írnom, hát legyen. A nyugodt ember is idegessé kezd válni, ha az eset egy hét alatt, mondjuk, tízszer megis­métlődik. Romlik a gép, s alighanem a háztartási gépek sem „örülnek” az áramszüneteknek, a videósok bosszan­kodnak, a villanásnyi áramszünetek azonban a számító­gépben egész programot tönkretehetnek. Kisiparos ismerősömet kérdezem, hogy milyen gon­dot okoz a sokak számára szinte nem is észlelhető áram­szünet a műhelyben. Azt válaszolja, hogy „megbolondul­nak” a gépek, mivel a számítógép-vezérlésű rész leáll, a többi pedig működik tovább: újraindítás, kapkodás, ter­meléskiesés, anyagpazarlás... A kisiparos azt mondja, hogy ha fölhívom a zentai áramelosztó diszpécserét, megmagyarázza, hogy a madarak okozzák a gondot. Ő már tavaly megbékélt a ténnyel. És fölhívom a diszpécsert. Sorolom kellemetlen ta­pasztalataimat, s azt hiszem, megsokallja, de tetszik a hu­morérzéke:­­ „Úgy látszik, maga mindig rossz időben rossz helyen van.” Egyébként percnyi pontossággal meg­mondja, hogy mikor volt a legutóbbi „madárdiverzió”. (Épp emiatt hívtam.) Kérdésemre a válasza természete­sen az, hogy a szempillantásnyi áramszüneteket a mada­rak okozzák. Kétkedésemre azt válaszolja: Szívem joga, ViAmt­ti#» Vii­rmr#»V ---O/ 2 007 ~ ---­Villanyszerelő ismerősöm utólag részletesebben el­mesélte, hogy például amikor a seregélyek tömege le­száll a nagyfeszültségű vezetékre, és utána egyszerre elrugaszkodnak, ez olyan nagy erővel történik, hogy összecsapódnak a vezetékek. A központi biztonsági rendszer abban a pillanatban kikapcsolja az áramot, és azonnal vissza is kapcsolja, ha a zárlat valóban másod­­percnyi ideig tartott. Mindez elsősorban a falusiakat érinti, mivel a város­ban jórészt a földbe helyezték a vezetékeket. (És lehet, hogy ott a madár is kevesebb.) A megoldás? Nos, hát az nincs. Madarainkat néhány számítógép és ipari műhely miatt mégsem irthatjuk ki, védőhálóval pedig aligha vehetők körül a távvezetékek. Legföljebb a laikus újságíró okoskodása lehet az, hogy a vezetékek között talán nincs meg a kellő távolság, ami szavatolná a madarak és gépeink biztonságát Igaz, em­lékezetem szerint külföldön valamilyen gömböket láttam a vezetékeken, melyeket alighanem azzal a céllal szerel­tek föl, hogy szigeteljenek, azaz meggátolják a drótok összecsapódását. Mert megoldásnak mégiscsak kell len­nie,csak hát.. íme, igen is lehet a természet és a technika kapcso­lata: a bűnös megfoghatatlan, a károsult pedig viselje a következményeket! FODOR István

Next