Magyar Szó, 1999. március (56. évfolyam, 51-64. szám)

1999-03-06 / 51. szám

4 BELPOLITIKA Hamarosan a parlament előtt az új tájékoztatási törvény Uroš Balov, a Szövetségi Tájékoz­tatási Titkárság kabinetfőnöke tegnap úgy nyilatkozott a Bétának, hogy ha­marosan a jugoszláv kormány elé ke­rül a tájékoztatásról szóló szövetségi törvény tervezete, azt követően pedig elfogadásra a szövetségi parlament elé terjesztik. Aleksandar Vučić szerbiai tájékoz­tatási miniszter kijelentésével kapcso­latban, amely szerint a köztársasági tá­jékoztatási törvényt nem fogják egybe­hangolni a szövetségivel, Balov azt mondta, hogy „egyes dolgok nem ér­demelnek kommentárt”. „Az idő ha­marosan bebizonyítja, hogy ez az or­szág a média tekintetében belép-e a XXI. századba, vagy marad a XVII.­­ben. Én derűlátó vagyok”, mondta Ba­lov. VU­ČIĆ: NEVETSÉGES BEJELENTÉS Aleksandar Vučić szerbiai tájékoz­tatási miniszter tegnap kijelentette, hogy a Szerb Radikális Párt nélkül a Szövetségi Képviselőházban nem fo­gadhatják el a szövetségi tájékoztatási törvényt. „Ezek nevetséges dolgok, amelyek arra szolgálnak, hogy megté­vesszék a nyilvánosságot és igazolják azok fizetését, akik a törvényt indítvá­nyozzák és akik államköltségen húsz napig Párizsban voltak”, nyilatkozta Vučić a jagodinai Palma Plus Televízi­ónak, kommentálva Milan Komnenic szövetségi tájékoztatási titkár bejelen­tését, hogy az új szövetségi tájékozta­tási törvény hamarosan a képviselőház elé kerül. „Mit fog ez a szövetségi tájékozta­tási törvény szabályozni, ki fogja alkal­mazni? Talán Bojidar Jaredic és Milo Đukanović Crna Gorában?”, mondta Vučić. Leszögezte: tévednek az új szö­vetségi törvény indítványozói, ha azt gondolják, hogy azzal a szerb tájékoz­tatási törvény alárendelt helyzetbe ke­rül. (Beta) FoNet Legalább 11 rendőr megsebesült tegnap 10 óra körül Magura falunál, Priš­­tinától mintegy 20 kilométerre délnyugatra, közölte a pristinai médiaközpont. A rendőrök akkor sebesültek meg, amikor „az albán terroristák kézi rakétave­tővel és automata fegyverrel megtámadták az élelmiszert szállító járművet”. A hírforrás szerint az egyik járművet rakétatalálat érte. A támadás során súlyo­san megsebesültek Slavoljub Simonović, Vladica Simić, Stevan Radenović, Radislav Nedeljković és Danko Čalov lipljanei rendőrök. A prištinai kórházba szállították őket, sérüléseik nem életveszélyesek. A vizsgálati szervek a táma­dás színhelyére érkeztek, velük együtt a kosovói ellenőrző misszió képviselői is. A nyomozás megkezdődött Az ellenőrző misszió székhelyén nem tudták megerősíteni az incidensre vonatkozó hírt Csupán annyit tudtak, hogy Priš­­tinától nyugatra, Negrovce területén gránátrobbanásokat jegyeztek, pontosabb adatokkal azonban nem tudtak szolgálni. Prištinai albán források állítása szerint a lakosság menekül Negrovce falu­ból. Más források ezt a hírt még nem erősítették meg. Az albánok még a folytatás előtt aláírják? (Folytatás az 1. oldalról) A Kačanik környéki összetűzések és feszültség a múlt szombaton kezdődött a Kosovói Felszabadítási Hadsereg il­legális szervezetnek a rendőrjárőr el­leni támadásával Gajir falu körzeté­ben. A támadás alkalmával egy rendőr életét vesztette, négy pedig megsebe­sült. Egy nappal korábban Kacaniktól délre a katonai menetoszlopot támad­ták meg. A KFH és a biztonsági erők tagjai közötti összetűzések arra kész­tették a környező falvak lakosságát, hogy ideiglenesen elköltözzenek vagy a szomszédos Macedóniába menekül­jenek. A nemzetözi humanitárius szerve­zetek prištinai kirendeltségének ada­tai szerint Kacanik környékéről Mace­dóniába ezer kosovói albán menekült át, mintegy 4000 pedig a szomszédos falvakban talált menedéket. A rendőrség képviselői hétfőn azzal vádolták „az albán terroristákat és sze­­paratistákat”, hogy humanitárius ka­tasztrófát akarnak kiprovokálni, és ez­zel kiváltani a nemzetközi beavatko­zást. Rugová „nagyon kedvezőnek” ér­tékelte a kosovói ellenőrző missziónak az összetűzések megakadályozására ki­fejtett tevékenységét (Beta) Eltemették a Mitrovic testvéreket Kosovska Mitrovicában tegnap dél­után eltemették Ljubiša Mitrovicot (42) és fivérét, Radivoje Mitrovicot (49), aki­ket két nappal ezelőtt öltek meg a Vucitrn környéki szülőfalujuk, Mijaljc közelében. A prištinai médiaközpont csütörtökön reggel közölte, hogy a Mit­­rovic fivéreket albán terroristák ölték meg, továbbá, hogy a rendőrség keresi Radivoje fiát, Miljan Mitrovic katonát, aki eltűnt. Szerb források szerint a Mit­rovic fivérek kocsival indultak, hogy megvárják Miljan Mitrovicot, aki szabad­ságát töltötte volna. Katonai szolgálatát Podujevóban töltötte. A Mitrovic fivérek temetésén több ezer polgár gyűlt össze. Dušan Stevic, a vucitrni község végrehajtó bizottságának elnöke kijelentette, hogy az albán terro­risták legutóbbi akcióikkal és a Mitrovic fivérek meggyilkolásával túlléptek min­den határt. A még Vucitrnben és a kör­nyező falvakban maradt szerbek és Crna Gora-iak felteszik a kérdést, mi akadá­lyozza meg ezt az államot és szerveit, hogy egyszer végre leszámoljanak a go­nosztevőkkel és megsemmisítsék őket”. A Vucitrn környéki Bukoš és Vrnica falvakban, a Čičavica hegy lankáin na­gyon feszült a helyzet, Mijal­c faluból csü­törtökön a kosovói ellenőrző misszió tag­jainak kíséretében mind a 13 szerb elköl­tözött. Magukkal vitték minden ingósá­gukat, és Kosovska Mitrovicába mentek. A Kosovska Mitrovica-i rendőrséghez közeli szerb források állítása szerint 14 órakor letelt az elrabolt Miljan Mitrovic szabadon bocsátásának határideje. A Ko­sovói Felszabadító Hadsereg illegális szervezet nem szállította meg az elrabolt katonát a Vucitrntől délre öt kilométerre fekvő Vinice faluig, ahol a rendőrség, valamint az ellenőrző misszió tagjai tar­tózkodnak, közölte a hírforrás. (Beta) Magyar Szó Tagit letartóztatják, amint elérhető lesz az állami szervek számára Danica Marinkovic, a pristinai ke­rületi bíróság vizsgálóbírója tegnap ki­jelentette, hogy körözőlevelet adtak ki Hashim Tagi, a rambuillet-i albán kül­döttség vezetője ellen, és hogy le fog­ják tartóztatni, amint elérhető lesz az állami szervek számára. Mint mondta, Tagit távollétében tízévi börtönbünte­tésre ítélték terrorakciókban való rész­vétel, valamint a Glogovac környékén rendőrök ellen elkövetett támadás mi­att. A belgrádi Politika kedden közzé­tette Hashim Tagi fényképét és a kö­rözőlevelet kézrekerítésére. Tagi a sze­paratista Kosovói Felszabadítási Had­sereg egyik parancsnoka, a kosovói al­bánok tárgyalócsoportjának vezetője volt Rambouillet-ban. A körözőlevél­ben az áll, hogy Tagi terrorista banda tagja és a KFH törzskara úgynevezett politikai igazgatóságának parancsno­ka. Részt vett több terrortámadásban a rendőrség ellen Glogovacban, ami­ért 1997-ben tízévi börtönbüntetésre ítélték. A KFH Tagit az ideiglenes ko­sovói kormány elnökévé javasolta. Ta­gi benne van a KFH azon küldöttségé­ben is, amelyet hamarosan Washing­tonba hívnak. A körözőlevelet, amelyen nincs dá­tum, a pristinai belügyi titkárság írta alá. (Beta) ÚJABB RÉSZLETEK A KÉT MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR MEGGYILKOLÁSÁRÓL Öt golyót lőtt ki Velimir Govedarica, a zombori Vešakoop magánvállalat tulajdonosa Magnum-357 típusú revolveréből négy, golyót lőtt ki partnereire, az ötödiket magának szánta, de csak könnyebb sérüléseket szenvedett A Zomborban történt kettős gyilkos­ság és a sikertelen öngyilkosság óta eltelt 48 óra után sem nyugodtak meg a kedé­lyek. Amint már jelentettük, a zombori Velimir Govedarica (67), a Vešakoop magánvállalat tulajdonosa tisztázatlan körülmények között revolverrel megölte két budapesti üzleti partnerét, állítólag bankárokat, Huszti Zoltánt és Vajda Im­rét, majd főbe lőtte magát. Jóllehet a vizsgálószervek hivatalosan még nem közöltek részleteket a tragédiá­ról, a vizsgálat folyik, és hamarosan is­mertetik majd a legfontosabb adatokat. Amint arról értesültünk, március 2-án 19 óra tájban a zombori Selenča lakótelepen levő Gruja Dedic utca 10. alatt, a Veša­­koop helyiségeiben Govedarica találko­zott üzleti partnereivel, akik már nem először jártak nála. A nagy adósságokról, és állítólag a Magyarországról való mű­trágya-behozatalról beszélgettek, né­hány százezer német márkáról, más in­formációk szerint ötmillióról volt szó. Szintén nem hivatalos értesülések sze­rint Govedarica hitelt kapott, de nem teljesítette időben kötelezettségeit. A helyiségben előzőleg mások is voltak, állítólag hárman, azokat felkérték, hogy hagyják el az irodát. A közvetett tanúk nevét a vizsgálat érdekében egye­lőre titokban tarják. A veszekedés hevében Govedarica előrántotta Magnum-357 típusú revolv­erét, fejbe lőtte Husztit - a férfi a helyszí­nen kiszenvedett -, majd három golyót lőtt ki Wajdára. Egy golyó Wajda fejét, a másik kettő a testét találta el, ő három órával később a zombori kórházban be­lehalt sérüléseibe. Govedarica az ötödik golyót önmagának szánta, de a golyó csak súrolta a fejét, így könnyebb sérülé­seket szenvedett. Pillanatnyilag a zombo­ri kórházban van, rendőri őrizet alatt. Hamarosan vallomást tesz a zombori ke­rületi bíróság vizsgálóbírójának, de erről egyelőre nem fogják tájékoztatni a nyil­vánosságot. A.R. s Átejtette a földműveseket Darko Arbutina (29) hentes, hor­vátországi menekült, topolyai lakos, az Agro Trgo Šped magánvállalat tulaj­donosa rekordot tart az utóbbi időben elkövetett csalások tekintetében. A zombori községi bíróság büntetőtaná­csa két év és tíz hónap szabadságvesz­tésre ítélte. Az ítélet jogerős. Arbutina 1997 tavaszán Zombor­­ban kirendeltséget nyitott, és bejárta Zombort és a közeli Nemesmiliticset, és a földműveseknek úgy mutatkozott be, hogy jószágot vásárol és azt har­mincöt napon belül kifizeti. Összesen 60 földművest ejtett át, néhány száz hí­zót és malacot vett meg tőlük, 26 990 kiló élősúlyban, és mintegy 10 tehenet összesen 3937 kiló élősúlyban. A jó­szág értéke akkor 200 630 dinár volt. A jószág egy részét maga vágta le, a többit eladta a vágóhidaknak, min­denesetre a tulajdonosoknak nem fize­tett egy dinárt sem. Nem vezetett üz­leti könyveket, az adatokat csak egy noteszba jegyezte be. A. R. 1999. március 6., szombat Kémkedéssel vádolnak egy alezredest A niši katonai ügyészség vádat emelt Stjepan Zadravec (1953), a Jugoszláv Katonaság alezredese el­len, „katonai dokumentumok és adatok összegyűjtésének és eláru­lásának” vádjával - írja a belgrádi Politika napilap­a tegnapi számá­ban. Stjepan Zadravec 1994 elejétől tavaly márciusig több katonai ti­toknak minősülő dokumentumot szerzett be a pristinai egységtől. „A légierő és a légvédelem hadtestei­nek esetleges műveleteire vonatko­zó hadititkokról, a légvédelem har­ci készültségéről szóló jelentések­ről, valamint a honvédelemről szó­ló dokumentumokról van szó” - ír­ja a Politika, és hozzáfűzi, hogy a volt katonatiszt „részben bevallotta a bűncselekményt”. (Beta) Szerbia fele nem szerb (!?) Az itt élő horvátok golgotája - Tribünvita Szabadkán a belgrádi Helsinki-bizottság jelentéséről Néhány hónap leforgása alatt má­sodszor tartottak tribünvitát Szabad­kán a belgrádi Helsinki-bizottság je­lentéséről, amely a Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek helyzetével fog­lalkozik. Korábban a magyar, a minap a horvát népesség sorsát taglalták. A bizottság dicséretes igyekezete ellené­re le kell szögezni, hogy megismétlő­dött a korábbi hiba, ezúttal sem kínál­tak fel egy olyan jelentést, amely kellő színvonalon és megfelelő betekintéssel és teljességgel foglalkozna egy népes­ség helyzetével. A jelentés inkább mo­zaik a slonátokkal szemben történt at­rocitásokról, mintsem mélyreható ta­nulmány. Pedig a magyar nemzeti ki­sebbség helyzetéről szóló vitában a sza­badkaiak rámutattak, hogy annak ké­szítéséből kimaradt több olyan intéz­mény avagy szervezet, amelyek bő­vebb és hitelesebb adatokkal és ko­moly elemzésekkel rendelkeznek. Utóbb értesültünk róla, hogy a bizott­ság elfogadta a felkínált segítséget, el­lenben újra elkövette azt a hibát, hogy számos mérvadó jugoszláviai horvát szervezet és intézmény kimaradt a je­lentés készítéséből, s hogy téves vagy hiányos statisztikai adatokra támasz­kodik és felszínes megállapításokat tesz. A három óra hosszát tartó szabad­kai tribünvita nagyon rosszul indult, ugyanis az említett idő több mint felét elvette a beharangozó és az öt vitain­dító beszámoló. Nem mondjuk azt, hogy szerencsére nem jött el még két vendég, dr. Markó Korác és dr. Bíró Miklós egyetemi tanár, mert ők komo­lyabb okfejtést nyújthattak volna mint a többi vitaindító beszámoló, amelyek között volt minősíthetetlen is. Dr. Vla­dimír Ilic, a belgrádi bölcsészkar taná­ra például a túlnyomórészt érdekes felszólalását elrontotta azzal a sértő ki­jelentésével, hogy neki fogalma sincs arról, mi az, hogy horvát nyelv?­­ Sze­rinte olyan nem is létezik­ Jan Briza újságíró, aki részt vett a jelentések kidolgozásában, a kisebbsé­gi sajtó helyzetére akarta felhívni a fi­gyelmet, de belebonyolódott a Magyar Szó körüli eseményekbe, és téves kö­vetkeztetéseket vont le. Ezenkívül elis­merően nyilatkozott a Vajdaság auto­nómiájáról szóló keretegyezményről, amelyet a vajdasági magyarság javasla­taként mutatott be. Ennek nyomán ki­sebb incidens keletkezett, ugyanis dr. Sepsey Csaba kijelentette, hogy az csak egy párt javaslata, s a többinek is van elképzelése. Emellett leszögezte, hogy a Magyar Szó nem semleges, mert többet ír Kasza Józsefről, mint annak idején Titóról. Történt mindez a horvát népesség helyzetéről szóló vita alkalmával­?) Je­lentésünkben azért használjuk a né­pesség elnevezést, mert ez, a JSZSZK- ben valamikor államalkotó nemzet a jelenlegi Jugoszláviában még csak nemzeti kisebbségi státussal sem ren­delkezik. Tomislav Žigmanov, a jelentés társszerzője szerint a Kis-Jugoszláviá­ban maradt horvátok, akik a kilencve­nes évek elején üldözésnek voltak ki­téve, többet is elérhettek volna jogaik érvényesítése terén, ha szervezetteb­bek lennének, márpedig az elmúlt 10 évben sem sikerült korszerű szervezeti felépítést kifejleszteniük. Ennek oka egyrészt a begyepesedett tradiciona­­lizmus, továbbá, hogy a meglevő hor­vát intézmények nem fejtettek ki kellő kezdeményező tevékenységet. Dr. De­­jan Janca egyetemi tanár a jugoszlá­viai gyakorlat és a nemzetközi normák közötti eltérésről és csúsztatásokról be­szélt a jogtudós szemével. Mirko Bajic, a szabadkai önkor­mányzat alelnöke arról beszélt, hogy Szabadkán mindannyian kisebbség va­gyunk, s hogy mindannyian mindem­miért ki kell állnunk. Kiemelte, hogy ebben a községben a magyar és a szerb mellett hivatalosan egyenrangú a hor­vát is, de még sokat kell tenni azért, hogy teljesebb legyen az egyenjogú­­ság. Josip Gabn­c jogász a vita folyamán érdekes adatokat tárt fel. Rámutatott, hogy Szerbia lakosságának nem 37 százaléka nemzeti kisebbség, hanem legalább a fele. Annak alapján jutott erre a megállapításra, hogy nagy elté­rés van a hivatalos statisztikai adatok, illetve azok a nyilatkozatok között, amelyeket az itt élő albánok, vlahok, romák, muszlimánok, horvátok stb. adnak a létszámukról. Szerinte Jugo­szláviában 160 000, azaz jóval több horvát van, mint amennyit a hivatalos adatok feltüntetnek, hiszen meg van­nak félemlítve. Jellemző, hogy ott mu­tatnak ki legtöbb jugoszláv nemzetisé­gű polgárt, ahol a horvátok élnek. A velük szemben folytatott politika egyik jellemző mozzanatának tartja, hogy a rambouillet-i békeértekezleten a koso­vói albánok, törökök, egyiptomiak stb. mellett nem volt jelen az ott élő 8500 horvát képviselője. Konkrét adatokat sorolt fel továbbá arról, hogy a horvát­országi szerbek több jogokkal rendel­keznek, mint a jugoszláviai horvátok. A tribünön szóba kerültek a bunye­­vácok is. Senki sem kérdőjelezte meg, hogy a horvát nép egyik ágáról van szó, de hamis dilemmák merültek fel akörül, hogy horvát-e az anyanyelvük. Josip Buljovcic egyetemi tanár rámu­tatott, hogy a bunyevácok számára is a horvát az irodalmi nyelv, annak elle­nére, hogy - mint a tribünön egyesek állították - nem is tudnak horvátul. - Tudnának, ha horvát nyelven ta­nították volna őket - jelentette ki Josip Buljovic. Egyébként jellemző, hogy a bunyevác gyerekeknek először a cirill írást kell elsajátítaniuk, s csak a máso­dik osztályban kezdenek latin írást ta­nulni. A tribün vita alkalmával újólag ki­derült, hogy figyelembe kell venni a kérdéses nemzeti kisebbség összes in­tézményeinek és szervezeteinek a vé­leményét és a rendelkezésükre álló adatokat, ha jelentés készül a helyze­tükről. V.L

Next