Magyar Szó, 1999. március (56. évfolyam, 51-64. szám)
1999-03-06 / 51. szám
4 BELPOLITIKA Hamarosan a parlament előtt az új tájékoztatási törvény Uroš Balov, a Szövetségi Tájékoztatási Titkárság kabinetfőnöke tegnap úgy nyilatkozott a Bétának, hogy hamarosan a jugoszláv kormány elé kerül a tájékoztatásról szóló szövetségi törvény tervezete, azt követően pedig elfogadásra a szövetségi parlament elé terjesztik. Aleksandar Vučić szerbiai tájékoztatási miniszter kijelentésével kapcsolatban, amely szerint a köztársasági tájékoztatási törvényt nem fogják egybehangolni a szövetségivel, Balov azt mondta, hogy „egyes dolgok nem érdemelnek kommentárt”. „Az idő hamarosan bebizonyítja, hogy ez az ország a média tekintetében belép-e a XXI. századba, vagy marad a XVII.ben. Én derűlátó vagyok”, mondta Balov. VUČIĆ: NEVETSÉGES BEJELENTÉS Aleksandar Vučić szerbiai tájékoztatási miniszter tegnap kijelentette, hogy a Szerb Radikális Párt nélkül a Szövetségi Képviselőházban nem fogadhatják el a szövetségi tájékoztatási törvényt. „Ezek nevetséges dolgok, amelyek arra szolgálnak, hogy megtévesszék a nyilvánosságot és igazolják azok fizetését, akik a törvényt indítványozzák és akik államköltségen húsz napig Párizsban voltak”, nyilatkozta Vučić a jagodinai Palma Plus Televíziónak, kommentálva Milan Komnenic szövetségi tájékoztatási titkár bejelentését, hogy az új szövetségi tájékoztatási törvény hamarosan a képviselőház elé kerül. „Mit fog ez a szövetségi tájékoztatási törvény szabályozni, ki fogja alkalmazni? Talán Bojidar Jaredic és Milo Đukanović Crna Gorában?”, mondta Vučić. Leszögezte: tévednek az új szövetségi törvény indítványozói, ha azt gondolják, hogy azzal a szerb tájékoztatási törvény alárendelt helyzetbe kerül. (Beta) FoNet Legalább 11 rendőr megsebesült tegnap 10 óra körül Magura falunál, Prištinától mintegy 20 kilométerre délnyugatra, közölte a pristinai médiaközpont. A rendőrök akkor sebesültek meg, amikor „az albán terroristák kézi rakétavetővel és automata fegyverrel megtámadták az élelmiszert szállító járművet”. A hírforrás szerint az egyik járművet rakétatalálat érte. A támadás során súlyosan megsebesültek Slavoljub Simonović, Vladica Simić, Stevan Radenović, Radislav Nedeljković és Danko Čalov lipljanei rendőrök. A prištinai kórházba szállították őket, sérüléseik nem életveszélyesek. A vizsgálati szervek a támadás színhelyére érkeztek, velük együtt a kosovói ellenőrző misszió képviselői is. A nyomozás megkezdődött Az ellenőrző misszió székhelyén nem tudták megerősíteni az incidensre vonatkozó hírt Csupán annyit tudtak, hogy Prištinától nyugatra, Negrovce területén gránátrobbanásokat jegyeztek, pontosabb adatokkal azonban nem tudtak szolgálni. Prištinai albán források állítása szerint a lakosság menekül Negrovce faluból. Más források ezt a hírt még nem erősítették meg. Az albánok még a folytatás előtt aláírják? (Folytatás az 1. oldalról) A Kačanik környéki összetűzések és feszültség a múlt szombaton kezdődött a Kosovói Felszabadítási Hadsereg illegális szervezetnek a rendőrjárőr elleni támadásával Gajir falu körzetében. A támadás alkalmával egy rendőr életét vesztette, négy pedig megsebesült. Egy nappal korábban Kacaniktól délre a katonai menetoszlopot támadták meg. A KFH és a biztonsági erők tagjai közötti összetűzések arra késztették a környező falvak lakosságát, hogy ideiglenesen elköltözzenek vagy a szomszédos Macedóniába meneküljenek. A nemzetözi humanitárius szervezetek prištinai kirendeltségének adatai szerint Kacanik környékéről Macedóniába ezer kosovói albán menekült át, mintegy 4000 pedig a szomszédos falvakban talált menedéket. A rendőrség képviselői hétfőn azzal vádolták „az albán terroristákat és szeparatistákat”, hogy humanitárius katasztrófát akarnak kiprovokálni, és ezzel kiváltani a nemzetközi beavatkozást. Rugová „nagyon kedvezőnek” értékelte a kosovói ellenőrző missziónak az összetűzések megakadályozására kifejtett tevékenységét (Beta) Eltemették a Mitrovic testvéreket Kosovska Mitrovicában tegnap délután eltemették Ljubiša Mitrovicot (42) és fivérét, Radivoje Mitrovicot (49), akiket két nappal ezelőtt öltek meg a Vucitrn környéki szülőfalujuk, Mijaljc közelében. A prištinai médiaközpont csütörtökön reggel közölte, hogy a Mitrovic fivéreket albán terroristák ölték meg, továbbá, hogy a rendőrség keresi Radivoje fiát, Miljan Mitrovic katonát, aki eltűnt. Szerb források szerint a Mitrovic fivérek kocsival indultak, hogy megvárják Miljan Mitrovicot, aki szabadságát töltötte volna. Katonai szolgálatát Podujevóban töltötte. A Mitrovic fivérek temetésén több ezer polgár gyűlt össze. Dušan Stevic, a vucitrni község végrehajtó bizottságának elnöke kijelentette, hogy az albán terroristák legutóbbi akcióikkal és a Mitrovic fivérek meggyilkolásával túlléptek minden határt. A még Vucitrnben és a környező falvakban maradt szerbek és Crna Gora-iak felteszik a kérdést, mi akadályozza meg ezt az államot és szerveit, hogy egyszer végre leszámoljanak a gonosztevőkkel és megsemmisítsék őket”. A Vucitrn környéki Bukoš és Vrnica falvakban, a Čičavica hegy lankáin nagyon feszült a helyzet, Mijalc faluból csütörtökön a kosovói ellenőrző misszió tagjainak kíséretében mind a 13 szerb elköltözött. Magukkal vitték minden ingóságukat, és Kosovska Mitrovicába mentek. A Kosovska Mitrovica-i rendőrséghez közeli szerb források állítása szerint 14 órakor letelt az elrabolt Miljan Mitrovic szabadon bocsátásának határideje. A Kosovói Felszabadító Hadsereg illegális szervezet nem szállította meg az elrabolt katonát a Vucitrntől délre öt kilométerre fekvő Vinice faluig, ahol a rendőrség, valamint az ellenőrző misszió tagjai tartózkodnak, közölte a hírforrás. (Beta) Magyar Szó Tagit letartóztatják, amint elérhető lesz az állami szervek számára Danica Marinkovic, a pristinai kerületi bíróság vizsgálóbírója tegnap kijelentette, hogy körözőlevelet adtak ki Hashim Tagi, a rambuillet-i albán küldöttség vezetője ellen, és hogy le fogják tartóztatni, amint elérhető lesz az állami szervek számára. Mint mondta, Tagit távollétében tízévi börtönbüntetésre ítélték terrorakciókban való részvétel, valamint a Glogovac környékén rendőrök ellen elkövetett támadás miatt. A belgrádi Politika kedden közzétette Hashim Tagi fényképét és a körözőlevelet kézrekerítésére. Tagi a szeparatista Kosovói Felszabadítási Hadsereg egyik parancsnoka, a kosovói albánok tárgyalócsoportjának vezetője volt Rambouillet-ban. A körözőlevélben az áll, hogy Tagi terrorista banda tagja és a KFH törzskara úgynevezett politikai igazgatóságának parancsnoka. Részt vett több terrortámadásban a rendőrség ellen Glogovacban, amiért 1997-ben tízévi börtönbüntetésre ítélték. A KFH Tagit az ideiglenes kosovói kormány elnökévé javasolta. Tagi benne van a KFH azon küldöttségében is, amelyet hamarosan Washingtonba hívnak. A körözőlevelet, amelyen nincs dátum, a pristinai belügyi titkárság írta alá. (Beta) ÚJABB RÉSZLETEK A KÉT MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR MEGGYILKOLÁSÁRÓL Öt golyót lőtt ki Velimir Govedarica, a zombori Vešakoop magánvállalat tulajdonosa Magnum-357 típusú revolveréből négy, golyót lőtt ki partnereire, az ötödiket magának szánta, de csak könnyebb sérüléseket szenvedett A Zomborban történt kettős gyilkosság és a sikertelen öngyilkosság óta eltelt 48 óra után sem nyugodtak meg a kedélyek. Amint már jelentettük, a zombori Velimir Govedarica (67), a Vešakoop magánvállalat tulajdonosa tisztázatlan körülmények között revolverrel megölte két budapesti üzleti partnerét, állítólag bankárokat, Huszti Zoltánt és Vajda Imrét, majd főbe lőtte magát. Jóllehet a vizsgálószervek hivatalosan még nem közöltek részleteket a tragédiáról, a vizsgálat folyik, és hamarosan ismertetik majd a legfontosabb adatokat. Amint arról értesültünk, március 2-án 19 óra tájban a zombori Selenča lakótelepen levő Gruja Dedic utca 10. alatt, a Vešakoop helyiségeiben Govedarica találkozott üzleti partnereivel, akik már nem először jártak nála. A nagy adósságokról, és állítólag a Magyarországról való műtrágya-behozatalról beszélgettek, néhány százezer német márkáról, más információk szerint ötmillióról volt szó. Szintén nem hivatalos értesülések szerint Govedarica hitelt kapott, de nem teljesítette időben kötelezettségeit. A helyiségben előzőleg mások is voltak, állítólag hárman, azokat felkérték, hogy hagyják el az irodát. A közvetett tanúk nevét a vizsgálat érdekében egyelőre titokban tarják. A veszekedés hevében Govedarica előrántotta Magnum-357 típusú revolverét, fejbe lőtte Husztit - a férfi a helyszínen kiszenvedett -, majd három golyót lőtt ki Wajdára. Egy golyó Wajda fejét, a másik kettő a testét találta el, ő három órával később a zombori kórházban belehalt sérüléseibe. Govedarica az ötödik golyót önmagának szánta, de a golyó csak súrolta a fejét, így könnyebb sérüléseket szenvedett. Pillanatnyilag a zombori kórházban van, rendőri őrizet alatt. Hamarosan vallomást tesz a zombori kerületi bíróság vizsgálóbírójának, de erről egyelőre nem fogják tájékoztatni a nyilvánosságot. A.R. s Átejtette a földműveseket Darko Arbutina (29) hentes, horvátországi menekült, topolyai lakos, az Agro Trgo Šped magánvállalat tulajdonosa rekordot tart az utóbbi időben elkövetett csalások tekintetében. A zombori községi bíróság büntetőtanácsa két év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. Arbutina 1997 tavaszán Zomborban kirendeltséget nyitott, és bejárta Zombort és a közeli Nemesmiliticset, és a földműveseknek úgy mutatkozott be, hogy jószágot vásárol és azt harmincöt napon belül kifizeti. Összesen 60 földművest ejtett át, néhány száz hízót és malacot vett meg tőlük, 26 990 kiló élősúlyban, és mintegy 10 tehenet összesen 3937 kiló élősúlyban. A jószág értéke akkor 200 630 dinár volt. A jószág egy részét maga vágta le, a többit eladta a vágóhidaknak, mindenesetre a tulajdonosoknak nem fizetett egy dinárt sem. Nem vezetett üzleti könyveket, az adatokat csak egy noteszba jegyezte be. A. R. 1999. március 6., szombat Kémkedéssel vádolnak egy alezredest A niši katonai ügyészség vádat emelt Stjepan Zadravec (1953), a Jugoszláv Katonaság alezredese ellen, „katonai dokumentumok és adatok összegyűjtésének és elárulásának” vádjával - írja a belgrádi Politika napilapa tegnapi számában. Stjepan Zadravec 1994 elejétől tavaly márciusig több katonai titoknak minősülő dokumentumot szerzett be a pristinai egységtől. „A légierő és a légvédelem hadtesteinek esetleges műveleteire vonatkozó hadititkokról, a légvédelem harci készültségéről szóló jelentésekről, valamint a honvédelemről szóló dokumentumokról van szó” - írja a Politika, és hozzáfűzi, hogy a volt katonatiszt „részben bevallotta a bűncselekményt”. (Beta) Szerbia fele nem szerb (!?) Az itt élő horvátok golgotája - Tribünvita Szabadkán a belgrádi Helsinki-bizottság jelentéséről Néhány hónap leforgása alatt másodszor tartottak tribünvitát Szabadkán a belgrádi Helsinki-bizottság jelentéséről, amely a Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozik. Korábban a magyar, a minap a horvát népesség sorsát taglalták. A bizottság dicséretes igyekezete ellenére le kell szögezni, hogy megismétlődött a korábbi hiba, ezúttal sem kínáltak fel egy olyan jelentést, amely kellő színvonalon és megfelelő betekintéssel és teljességgel foglalkozna egy népesség helyzetével. A jelentés inkább mozaik a slonátokkal szemben történt atrocitásokról, mintsem mélyreható tanulmány. Pedig a magyar nemzeti kisebbség helyzetéről szóló vitában a szabadkaiak rámutattak, hogy annak készítéséből kimaradt több olyan intézmény avagy szervezet, amelyek bővebb és hitelesebb adatokkal és komoly elemzésekkel rendelkeznek. Utóbb értesültünk róla, hogy a bizottság elfogadta a felkínált segítséget, ellenben újra elkövette azt a hibát, hogy számos mérvadó jugoszláviai horvát szervezet és intézmény kimaradt a jelentés készítéséből, s hogy téves vagy hiányos statisztikai adatokra támaszkodik és felszínes megállapításokat tesz. A három óra hosszát tartó szabadkai tribünvita nagyon rosszul indult, ugyanis az említett idő több mint felét elvette a beharangozó és az öt vitaindító beszámoló. Nem mondjuk azt, hogy szerencsére nem jött el még két vendég, dr. Markó Korác és dr. Bíró Miklós egyetemi tanár, mert ők komolyabb okfejtést nyújthattak volna mint a többi vitaindító beszámoló, amelyek között volt minősíthetetlen is. Dr. Vladimír Ilic, a belgrádi bölcsészkar tanára például a túlnyomórészt érdekes felszólalását elrontotta azzal a sértő kijelentésével, hogy neki fogalma sincs arról, mi az, hogy horvát nyelv? Szerinte olyan nem is létezik Jan Briza újságíró, aki részt vett a jelentések kidolgozásában, a kisebbségi sajtó helyzetére akarta felhívni a figyelmet, de belebonyolódott a Magyar Szó körüli eseményekbe, és téves következtetéseket vont le. Ezenkívül elismerően nyilatkozott a Vajdaság autonómiájáról szóló keretegyezményről, amelyet a vajdasági magyarság javaslataként mutatott be. Ennek nyomán kisebb incidens keletkezett, ugyanis dr. Sepsey Csaba kijelentette, hogy az csak egy párt javaslata, s a többinek is van elképzelése. Emellett leszögezte, hogy a Magyar Szó nem semleges, mert többet ír Kasza Józsefről, mint annak idején Titóról. Történt mindez a horvát népesség helyzetéről szóló vita alkalmával?) Jelentésünkben azért használjuk a népesség elnevezést, mert ez, a JSZSZK- ben valamikor államalkotó nemzet a jelenlegi Jugoszláviában még csak nemzeti kisebbségi státussal sem rendelkezik. Tomislav Žigmanov, a jelentés társszerzője szerint a Kis-Jugoszláviában maradt horvátok, akik a kilencvenes évek elején üldözésnek voltak kitéve, többet is elérhettek volna jogaik érvényesítése terén, ha szervezettebbek lennének, márpedig az elmúlt 10 évben sem sikerült korszerű szervezeti felépítést kifejleszteniük. Ennek oka egyrészt a begyepesedett tradicionalizmus, továbbá, hogy a meglevő horvát intézmények nem fejtettek ki kellő kezdeményező tevékenységet. Dr. Dejan Janca egyetemi tanár a jugoszláviai gyakorlat és a nemzetközi normák közötti eltérésről és csúsztatásokról beszélt a jogtudós szemével. Mirko Bajic, a szabadkai önkormányzat alelnöke arról beszélt, hogy Szabadkán mindannyian kisebbség vagyunk, s hogy mindannyian mindemmiért ki kell állnunk. Kiemelte, hogy ebben a községben a magyar és a szerb mellett hivatalosan egyenrangú a horvát is, de még sokat kell tenni azért, hogy teljesebb legyen az egyenjogúság. Josip Gabnc jogász a vita folyamán érdekes adatokat tárt fel. Rámutatott, hogy Szerbia lakosságának nem 37 százaléka nemzeti kisebbség, hanem legalább a fele. Annak alapján jutott erre a megállapításra, hogy nagy eltérés van a hivatalos statisztikai adatok, illetve azok a nyilatkozatok között, amelyeket az itt élő albánok, vlahok, romák, muszlimánok, horvátok stb. adnak a létszámukról. Szerinte Jugoszláviában 160 000, azaz jóval több horvát van, mint amennyit a hivatalos adatok feltüntetnek, hiszen meg vannak félemlítve. Jellemző, hogy ott mutatnak ki legtöbb jugoszláv nemzetiségű polgárt, ahol a horvátok élnek. A velük szemben folytatott politika egyik jellemző mozzanatának tartja, hogy a rambouillet-i békeértekezleten a kosovói albánok, törökök, egyiptomiak stb. mellett nem volt jelen az ott élő 8500 horvát képviselője. Konkrét adatokat sorolt fel továbbá arról, hogy a horvátországi szerbek több jogokkal rendelkeznek, mint a jugoszláviai horvátok. A tribünön szóba kerültek a bunyevácok is. Senki sem kérdőjelezte meg, hogy a horvát nép egyik ágáról van szó, de hamis dilemmák merültek fel akörül, hogy horvát-e az anyanyelvük. Josip Buljovcic egyetemi tanár rámutatott, hogy a bunyevácok számára is a horvát az irodalmi nyelv, annak ellenére, hogy - mint a tribünön egyesek állították - nem is tudnak horvátul. - Tudnának, ha horvát nyelven tanították volna őket - jelentette ki Josip Buljovic. Egyébként jellemző, hogy a bunyevác gyerekeknek először a cirill írást kell elsajátítaniuk, s csak a második osztályban kezdenek latin írást tanulni. A tribün vita alkalmával újólag kiderült, hogy figyelembe kell venni a kérdéses nemzeti kisebbség összes intézményeinek és szervezeteinek a véleményét és a rendelkezésükre álló adatokat, ha jelentés készül a helyzetükről. V.L