Magyar Szó, 1999. július (56. évfolyam, 143-169. szám)
1999-07-01 / 143. szám
1999. július 1., csütörtök Javier Solana levele Orbán Viktorhoz A NATO főtitkára köszönetet mondott az eddigi együttműködésért Javier Solana NATO-főtitkár levélben mondott köszönetet Orbán Viktor miniszterelnöknek és Magyarországnak a Jugoszlávia elleni NATO-csapás során tanúsított együttműködésért. A kosovói konfliktus befejeződésével szeretném kifejezni személyes köszönetemet és megbecsülésemet mindenért, amit közösen vittünk véghez a válság alatt - írta a NATO főtitkára abban a levélben, amelyet a miniszterelnöki hivatal sajtóirodája tegnap juttatott el az MTI-hez. Javier Solana rámutatott arra, hogy valamennyi szövetséges hozzájárulása és a közöttük lévő egység fenntartása tette lehetővé az akció sikerét. Hozzátette, hogy ez a válság alatti együttműködés hozzájárult egy igazságosabb, stabilabb és sikeresebb Európa megteremtéséhez. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország csupán néhány nappal a légicsapások megindulása előtt vált a katonai szövetség tagjává, s Magyarország az egyetlen NATO-tagállam, amely szomszédos Jugoszláviával. Kiemelte: magától értetődő, hogy a Vajdaságban élő magyar kisebbség sorsa különösen fontos a magyar vezetésnek. Fontosnak nevezte Kosovo, valamint az egész balkáni térség biztonságának és jólétének megteremtését, amelyben - mint írta - Magyarország teljes mértékben szerepet játszhat. Tengerészgyalogosok búcsúztatása Taszáron Ma kezdődik az amerikai katonák és az F-18-as vadászbombázók hazatelepítése Ma kezdődik meg a hat hete Taszárra vezényelt amerikai katonák és a 24 darab F-18-as vadászbombázó hazatelepítése a dél-karolinai beauforti légi támaszpontra. A 750 tengerészgyalogost tegnap a magyar honvédelmi miniszter jelenlétében az Egyesült Államok budapesti nagykövete búcsúztatta a bázison. Peter Tufo kijelentette: büszke a NATO jugoszláviai hadműveletében sikeresen részt vevő katonákra, akik közül a harci feladatok közben senki sem sérült meg. Majd hangsúlyozta: a belgrádi politika megkapta a szövetséges erők üzenetét, amelyet többek között a Taszárra vezényelt amerikai katonák vittek Jugoszláviába, megértetve, hogy nem lehet büntetlenül etnikai tisztogatásba kezdeni. A jugoszláviai hadművelet ismét bebizonyította, hogy az ötvenéves NATO tagállamai képesek megvédeni az emberiség értékeit és tradícióit. A nagykövet végül köszönetet mondott a katonáknak és tolmácsolta Bill Clinton amerikai elnök elismerését a tengerészgyalogosoknak. A taszári bázison rendezett búcsúztatáson Szabó János honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy Magyarország soha nem volt olyan biztonságban, mint most a NATO tagjaként. Németh István dandártábornok, a légierő vezérkarának törzsigazgatója utóbb az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a Magyar Honvédségnél megkezdődött az ellenség-barát felismerő rendszer korszerűsítése. A NATO által rendszeresített berendezések mindössze néhány ezer dollárba kerülnek majd, ezeket várhatóan az év végéig minden kijelölt vadászrepülőbe és a földi irányító egységekbe is beszerelik. Húszmillió euró segély az infrastruktúra helyreállítására Az EU regionális irodájának képviselője Bratislava Morinánál A JSZK-ban igen súlyos a humanitárius helyzet a NATO három hónapig tartó bombázása, valamint a kosovói szerbek elleni erőszak fokozódása miatt - nyilatkozta Bratislava Morina szövetségi menekültügyi miniszter, akinek az illetékességébe tartozik a humanitárius segélyek rendezése is. Miután az Európai Unió humanitárius irodájának regionális képviselőjével, Richard Levartovskival találkozott, Morina megállapította, hogy a helyzet romlása miatt nem lehet alkalmazni az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, de különösen a „volt jugoszláv tagköztársaságokból érkezett mintegy 700 000 menekült helyzete válságos”. Levartovski kijelentette, hogy az EU segélyét azoknak juttatják, akik a legjobban rászorultak, tekintet nélkül nemzeti, politikai vagy vallási hovatartozásukra. „Szerbia 20 millió eurót kap a bombázásban megsérült infrastruktúra, elsősorban a vízvezeték helyreállítására, de az eszközök egy részét a megrongált kórházak újjáépítésére és gyógyszervásárlásra is fordítják” - mondta Levartovski. Az EU ígért továbbá élelmiszer- és gyógyszersegélyt, melyet az ENSZ szakosított ügynökségeivel, a Nemzetközi Vöröskereszttel és a Vörös Félholddal együttműködve szállítanak le. (Beta) Az esetleges változások kezdete? William Cohen amerikai védelmi miniszter értékelése a čačaki tiltakozó nagygyűlésről William Cohen amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy a Slobodan Milošević jugoszláv elnök lemondását követelő čačaki tiltakozás a jugoszláv vezetőségben történő változások csírája lehet. „Feltételezem, hogy lesz még bírálat, amely fokozatosan bővülni fog” - nyilatkozta Cohen a Washingtonban megtartott sajtóértekezleten, melyen Viktor Babiuc román véderőminiszterrel együtt vett részt. Az amerikai védelmi miniszter véleménye szerint a bombázások beszüntetése óta „érzi, hogy a jugoszláv nép meg fogja érteni, hogy Milošević a felelős a négy balkáni háborúért és az ország gazdasági csődjéért”. A kérdésre, hogy megingott-e Milošević hatalma, Cohen azt válaszolta, hogy túl korai ilyesmit megjósolni, de „egyre több jel utal arra, hogy az emberek ráébredtek, elvesztették munkahelyüket, családtagjaikat és éveken át politikai elszigeteltségben éltek”. A jugoszláv gazdaság újjáépítése szerinte évtizedeket vesz igénybe. A Szövetség a Változásokért ellenzéki szervezet vezetői kedden a čačaki tömeggyűlésen Slobodan Milošević lemondását, Szerbia demokratizálását, változásokat, valamint szabad és demokratikus választások megtartását követelték. (Beta, Reuters) (FoNet/AP-telefotó) Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfőt (a képen Szergy Sztyepasin kormányfő társaságában) választották tegnap a világ legnagyobb gázipari vállalata, a Gazprom elnökévé. Csernomirgyin 1985-től 1992-ig, m miniszterelnöki megbízatásáig az orosz földgázipar első számú irányítója volt, 1989-ben maga bábáskodott a Gazprom születésénél, s a vállalat vezetője lett. A részvényesek új, 11 tagú igazgatótanácsot is választottak, amelynek három új tagja van: Csernomirgyin mellett Andrej Petrov pénzügyminiszter-helyettes és a Gazprom egyik leányvállalatának elnöke. A Gazprom Oroszország legnagyobb adófizető cége, egymaga adja a teljes szövetségi adóbevételek negyedét. E helyzete kivételes politikai és gazdasági befolyást biztosít a cégnek, s a Gazprom legfelső irányító posztjainak elnyerése kulcsfontosságú politikai trófeának számít Oroszországban - írta tegnapi kommentárjában a Reuters. A Gazpromban jelenleg 38,37 százalékos részesedéssel bír az orosz állam, 57,15 százaléka van egyéni és intézményi befektetőknek, a fennmaradó nem egészen négy és fél százalékon külföldi befektetők osztoznak Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Kosovo tanulságként szolgálhat Ahtisaari finn elnök, az EU megbízottja szerint a jugoszláv társadalom demokratikus átalakulásától függ a dél-szerbiai tartomány jövőbeni státusa Martti Ahtisaari finn elnök, az Európai Unió (EU) kosovói megbízottja szerint a dél-szerbiai tartományban folytatott háború tanulságként szolgálhat, és azt szemlélteti, hogy gyors cselekvésre van szükség a bűnös államokkal szemben. „Reményeim szerint a tanulság valóban az lesz, hogy a nemzetközi közösség talán a jövőben is így fog cselekedni, ha egy ország Európában kezdi elnyomni népét” - mondta tegnap Ahtisaari a finn STT hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Ahtisaari június elején csatlakozott Viktor Csernomirgyin orosz balkáni megbízotthoz, hogy rávegye Slobodan Milošević jugoszláv elnököt a nemzetközi közösség béketervének elfogadására, ami előfeltétele volt a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások beszüntetésének. A finn elnök úgy vélekedett, hogy a jövőben az ENSZ Biztonsági Tanácsában felmerülő nézetkülönbségek - belügynek minősülő vagy nemzetközi beavatakozást igénylő helyzetek - megkerülhetők lennének egy nemzetközi bíróságon keresztül. „Ha egy nemzetközi bíróság állásfoglalásban kimondaná, hogy egy állam bűnös a népe ellen elkövetett olyan súlyos törvénysértésekben, amelyek alapot jelentenek a fellépésre, az sokkal nehezebbé tenné a Biztonsági Tanács számára, hogy ne cselekedjen” - mondta. Ahtisaari szerint Kosovo Jugoszlávián belüli jövője vagy függetlensége Szerbia és szélesebb értelemben a jugoszláv társadalom demokratikus átalakulásától függ. A politikus közölte, hogy a továbbiakban is szeretne részt venni a kosovói békefolyamatban, és szerepvállalását elnöki megbízatásának lejárta, jövő március után sem tartotta kizártnak - írja a Reuters. „Mozgékonyabbá kell tenni a NATO-t” Guido Venturoninak, a szövetség katonai bizottsága elnökének sajtótájékoztatója Nagyobb arányúvá kell tenni a NATO rendelkezésére álló erőkön belül a gyorsan mozgósítható egységeket -jelentette ki tegnap Brüsszelben Guido Venturoni, a szövetség katonai bizottságának elnöke. Az olasz Venturoni a múlt hónapban vette át a tisztet a német Klaus Naumanntól. Szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy egyik feladatának az európai NATO-országok katonai képességeinek és szerepének növelését tekinti. Rámutatott annak tanulságaira, hogy a kosovói hadműveletet mintegy 70 százalékban az Egyesült Államok vitelezte ki. Venturoni úgy vélte, sürgető feladat a mozgósítható NATO-erők és főhadiszállások arányának növelése. A kosovói békefenntartáshoz igénybe vett mobil egységek jóformán ki is merítették a szövetség effajta képességeit - mondta az olasz admirális. A bizottsági elnök cáfolta, hogy a NATO korábbi információival ellentétben a kivonásig 70-80 ezer szerb katona és különleges rendőr tartózkodott volna Kosovóban. Szerinte összesen 47 ezer emberrel rendelkeztek a szerbek, ami azonban még mindig több, mint a szövetség által akkoriban becsült 40 ezer fő. Nem értett egyet a tábornok azzal a sajtóértesüléssel sem, hogy a szövetség összesen csak 13 harckocsit tett tönkre a háborúban, miközben a NATO korábban több százról beszélt. Számos megrongált vagy tönkretett tankot a szerbek eltüntettek vagy magukkal vittek - mutatott rá. Azt is hangoztatta azonban, hogy a harci eredmények végleges értékelése még nem készült el, a NATO húszfős vizsgálóbizottsága a közeljövőben kezdi meg munkáját. Venturoni a kosovói művelet kapcsán méltatta a szövetséggel partneri viszonyban lévő államok szerepét és tevékenységét. A szövetséget célja elérésében nagyban segítette, hogy politikailag és katonailag sikerült elszigetelnie Belgrádot, és ebben a partnereknek is szerepük volt - hangoztatta. Lebegy „kisebb Csecsenföld” veszélyére figyelmeztet Nyilatkozat az orosz katonák kosovói küldetéséről „Az albánok ellenségnek tekintik az oda vezénylendő 3600 orosz KFOR- katonát Ilyen körülmények között, ha majd orosz katonáknak kell lefegyverezniük őket, abból elkerülhetetlenül összetűzés, kisebb csecsenföldi háború lesz” - mondta tegnap Alekszandr Lebegy orosz tábornok. Ő volt az 1996- ban, aki végett vetett az akkor már két éve tartó csecsenföldi háborúnak. A csecsenföldi háborúban különböző becslések szerint 50-80 ezer ember vesztette életét. Lebegy írta alá az orosz egységek Csecsenföldről való kivonulásáról szóló megállapodást, és ezzel Oroszország elismerte, hogy kudarcot vallott. Az orosz katonáknak a KFOR-ban való részvételét Borisz Jelcin orosz elnök rendeletében 2000. június 10-éig engedélyezte, de Lebegy szerint sokkal tovább ott lesznek. Ráadásul megkérdőjelezhető, hogy az oroszok hatékonyan el tudják-e majd látni feladatukat Lebegy szerint ugyanis annyira szét lesznek szórva a különböző szektorokban, az amerikaiban, a franciában, a németben, valamint a prištinai repülőtéren, hogy képtelenek lesznek összehangolni tevékenységüket. „Nem lesz befolyásuk a parancsnoki irányításra, teljes egészében a NATO-parancsnokság alá lesznek rendelve” - mondta. Bírálta, hogy az orosz katonákat lassan vezénylik majd Kosovóba. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy orosz katonákat a boszniai SFOR-ban való részvétel után ismét külföldre vezényelnek, mert szerinte ezekre a katonákra hamarosan szükség lehet a Kaukázusban. Néhány hét óta a csecsen-orosz határ mentén a csecsen lázadók és az orosz belügyi alakulatok közötti véres harcok sokkal hevesebbé váltak - emlékeztetett az AFP. Szünet a NATO-orosz tárgyalásban Folytatás a jövő héten Elnapolták tegnap a Brüsszelben zajló katonai tárgyalásokat a NATO és Oroszország között - jelentette be Guido Venturoni, a szövetség katonai bizottságának elnöke. Az orosz védelmi minisztérium küldöttsége a hét eleje óta tárgyalt a szövetség székhelyén és főhadiszállásán a kosovói békefenntartó akcióval kapcsolatos kérdésekről. Venturoni szerdán nem közölt bővebbet a megbeszélésekről, csupán annyit mondott, hogy az orosz KFOR-erők földrajzi elhelyezkedése nem a fő téma a tárgyaláson. Oroszország és a szövetség a legmagasabb szintű egyeztetések nyomán jutott egyezségre abban, hogy Moszkva milyen formában vesz részt a kosovói békefenntartásban. A megállapodás technikai részletei azonban, a jelek szerint, még további megbeszéléseket igényelnek. Orosz részről még hétfőn közölték azt is, hogy a megbeszélés nem jelenti a megszakított orosz-NATO katonai kapcsolatok helyreállítását. A viszonyt akkor számolták fel ideiglenesen, amikor a NATO légicsapásokat kezdett Kosovóban. Venturoni azt is bejelentette: a tárgyalások a jövő héten Brüsszelben folytatódnak.