Magyar Szó, 1999. július (56. évfolyam, 143-169. szám)

1999-07-01 / 143. szám

1999. július 1., csütörtök Javier Solana levele Orbán Viktorhoz A NATO főtitkára köszönetet mondott az eddigi együttműködésért Javier Solana NATO-főtitkár levél­ben mondott köszönetet Orbán Viktor miniszterelnöknek és Magyarország­nak a Jugoszlávia elleni NATO-csapás során tanúsított együttműködésért.­­ A kosovói konfliktus befejeződé­sével szeretném kifejezni személyes köszönetemet és megbecsülésemet mindenért, amit közösen vittünk vég­hez a válság alatt - írta a NATO főtit­kára abban a levélben, amelyet a mi­niszterelnöki hivatal sajtóirodája teg­nap juttatott el az MTI-hez. Javier Solana rámutatott arra, hogy valamennyi szövetséges hozzájárulása és a közöttük lévő egység fenntartása tette lehetővé az akció sikerét. Hozzá­tette, hogy ez a válság alatti együttmű­ködés hozzájárult egy igazságosabb, stabilabb és sikeresebb Európa megte­remtéséhez. Emlékeztetett arra, hogy Magyar­­ország csupán néhány nappal a légi­csapások megindulása előtt vált a ka­tonai szövetség tagjává, s Magyaror­szág az egyetlen NATO-tagállam, amely szomszédos Jugoszláviával. Kiemelte: magától értetődő, hogy a Vajdaságban élő magyar kisebbség sorsa különösen fontos a magyar veze­tésnek. Fontosnak nevezte Kosovo, vala­mint az egész balkáni térség biztonsá­gának és jólétének megteremtését, amelyben - mint írta - Magyarország teljes mértékben szerepet játszhat. T­engerészgyalogosok búcsúztatása Taszáron Ma kezdődik az amerikai katonák és az F-18-as vadászbombázók hazatelepítése Ma kezdődik meg a hat hete Ta­­szárra vezényelt amerikai katonák és a 24 darab F-18-as vadászbombázó hazatelepítése a dél-karolinai beaufor­­ti légi támaszpontra. A 750 tengerész­­gyalogost tegnap a magyar honvédel­mi miniszter jelenlétében az Egyesült Államok budapesti nagykövete bú­csúztatta a bázison. Peter Tufo kijelentette: büszke a NATO jugoszláviai hadműveletében sikeresen részt vevő katonákra, akik közül a harci feladatok közben senki sem sérült meg. Majd hangsúlyozta: a belgrádi politika megkapta a szövetsé­ges erők üzenetét, amelyet többek kö­zött a Taszárra vezényelt amerikai ka­tonák vittek Jugoszláviába, megértet­ve, hogy nem lehet büntetlenül etni­kai tisztogatásba kezdeni. A jugoszláviai hadművelet ismét bebizonyította, hogy az ötvenéves NA­TO tagállamai képesek megvédeni az emberiség értékeit és tradícióit. A nagykövet végül köszönetet mondott a katonáknak és tolmácsolta Bill Clin­ton amerikai elnök elismerését a ten­gerészgyalogosoknak. A taszári bázison rendezett búcsúz­tatáson Szabó János honvédelmi mi­niszter arról beszélt, hogy Magyaror­szág soha nem volt olyan biztonság­ban, mint most a NATO tagjaként. Németh István dandártábornok, a légierő vezérkarának törzsigazgatója utóbb az MTI kérdésére válaszolva el­mondta, hogy a Magyar Honvédség­nél megkezdődött az ellenség-barát felismerő rendszer korszerűsítése. A NATO által rendszeresített be­rendezések mindössze néhány ezer dollárba kerülnek majd, ezeket várha­tóan az év végéig minden kijelölt va­dászrepülőbe és a földi irányító egysé­gekbe is beszerelik. Húszmillió euró segély az infrastruktúra helyreállítására Az EU regionális irodájának képviselője Bratislava Morinánál A JSZK-ban igen súlyos a huma­nitárius helyzet a NATO három hó­napig tartó bombázása, valamint a kosovói szerbek elleni erőszak foko­zódása miatt - nyilatkozta Bratislava Morina szövetségi menekültügyi mi­niszter, akinek az illetékességébe tar­tozik a humanitárius segélyek ren­dezése is. Miután az Európai Unió humani­tárius irodájának regionális képviselő­jével, Richard Levartovskival találko­zott, Morina megállapította, hogy a helyzet romlása miatt nem lehet alkal­mazni az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak határozatait, de különösen a „volt jugoszláv tagköztársaságokból érke­zett mintegy 700 000 menekült hely­zete válságos”. Levartovski kijelentette, hogy az EU segélyét azoknak juttatják, akik a legjobban rászorultak, tekintet nélkül nemzeti, politikai vagy vallási hovatar­tozásukra. „Szerbia 20 millió eurót kap a bombázásban megsérült infrastruktú­ra, elsősorban a vízvezeték helyreállí­tására, de az eszközök egy részét a megrongált kórházak újjáépítésére és gyógyszervásárlásra is fordítják” - mondta Levartovski. Az EU ígért továbbá élelmiszer- és gyógyszersegélyt, melyet az ENSZ sza­kosított ügynökségeivel, a Nemzetközi Vöröskereszttel és a Vörös Félholddal együttműködve szállítanak le. (Beta) Az esetleges változások kezdete? William Cohen amerikai védelmi miniszter értékelése a čačaki tiltakozó nagygyűlésről William Cohen amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy a Slobo­dan Milošević jugoszláv elnök lemon­dását követelő čačaki tiltakozás a jugo­szláv vezetőségben történő változások csírája lehet. „Feltételezem, hogy lesz még bí­rálat, amely fokozatosan bővülni fog” - nyilatkozta Cohen a Wa­shingtonban megtartott sajtóérte­kezleten, melyen Viktor Babiuc ro­mán véderőminiszterrel együtt vett részt. Az amerikai védelmi miniszter vé­leménye szerint a bombázások be­szüntetése óta „érzi, hogy a jugoszláv nép meg fogja érteni, hogy Milošević a felelős a négy balkáni háborúért és az ország gazdasági csődjéért”. A kérdésre, hogy megingott-e Mi­­lošević hatalma, Cohen azt válaszolta, hogy túl korai ilyesmit megjósolni, de „egyre több jel utal arra, hogy az em­berek ráébredtek, elvesztették mun­kahelyüket, családtagjaikat és éveken át politikai elszigeteltségben éltek”. A jugoszláv gazdaság újjáépítése szerin­te évtizedeket vesz igénybe. A Szövetség a Változásokért ellen­zéki szervezet vezetői kedden a čačaki tömeggyűlésen Slobodan Milošević le­mondását, Szerbia demokratizálását, változásokat, valamint szabad és de­mokratikus választások megtartását követelték. (Beta, Reuters) (FoNet/AP-telefotó) Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfőt (a képen Szergy Sztyepasin kormányfő társaságában) választották tegnap a világ legnagyobb gázipari vállalata, a Gazprom elnökévé. Csernomirgyin 1985-től 1992-ig, m miniszterelnöki megbízatásáig az orosz földgázipar első számú irányítója volt, 1989-ben maga bábáskodott a Gazprom születésénél, s a vállalat vezetője lett. A részvényesek új, 11 tagú igazgatótanácsot is választottak, amelynek három új tagja van: Csernomirgyin mellett Andrej Petrov pénzügyminiszter-helyettes és a Gazprom egyik leányvállalatának elnöke. A Gazprom Oroszország legnagyobb adófizető cége, egymaga adja a teljes szövetségi adóbevételek negyedét. E helyzete kivételes politikai és gazdasági befolyást biztosít a cégnek, s a Gazprom legfelső irányító posztjainak elnyerése kulcsfontosságú politikai trófeának számít Oroszországban - írta tegnapi kommentárjában a Reuters. A Gazpromban jelenleg 38,37 százalékos részesedéssel bír az orosz állam, 57,15 százaléka van egyéni és intézményi befektetőknek, a fennmaradó nem egészen négy és fél százalékon külföldi befektetők osztoznak Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Kosovo tanulságként szolgálhat Ahtisaari finn elnök, az EU megbízottja szerint a jugoszláv társadalom demokratikus átalakulásától függ a dél-szerbiai tartomány jövőbeni státusa Martti Ahtisaari finn elnök, az Eu­rópai Unió (EU) kosovói megbízottja szerint a dél-szerbiai tartományban folytatott háború tanulságként szol­gálhat, és azt szemlélteti, hogy gyors cselekvésre van szükség a bűnös álla­mokkal szemben. „Reményeim szerint a tanulság va­lóban az lesz, hogy a nemzetközi kö­zösség talán a jövőben is így fog csele­kedni, ha egy ország Európában kez­di elnyomni népét” - mondta tegnap Ahtisaari a finn STT hírügynökség­nek adott nyilatkozatában. Ahtisaari június elején csatlakozott Viktor Csernomirgyin orosz balkáni megbízotthoz, hogy rávegye Slobodan Milošević jugoszláv elnököt a nemzet­közi közösség béketervének elfogadá­sára, ami előfeltétele volt a Jugoszlá­via elleni NATO-légicsapások beszün­tetésének. A finn elnök úgy vélekedett, hogy a jövőben az ENSZ Biztonsági Taná­csában felmerülő nézetkülönbségek - belügynek minősülő vagy nemzetközi beavatakozást igénylő helyzetek - megkerülhetők lennének egy nemzet­közi bíróságon keresztül. „Ha egy nemzetközi bíróság állás­­foglalásban kimondaná, hogy egy ál­lam bűnös a népe ellen elkövetett olyan súlyos törvénysértésekben, amelyek alapot jelentenek a fellépés­re, az sokkal nehezebbé tenné a Biz­tonsági Tanács számára, hogy ne cse­lekedjen” - mondta. Ahtisaari szerint Kosovo Jugoszlá­vián belüli jövője vagy függetlensége Szerbia és szélesebb értelemben a ju­goszláv társadalom demokratikus át­alakulásától függ. A politikus közölte, hogy a további­akban is szeretne részt venni a koso­vói békefolyamatban, és szerepvállalá­sát elnöki megbízatásának lejárta, jö­vő március után sem tartotta kizárt­nak - írja a Reuters. „Mozgékonyabbá kell tenni a NATO-t” Guido Venturoninak, a szövetség katonai bizottsága elnökének sajtótájékoztatója Nagyobb arányúvá kell tenni a NATO rendelkezésére álló erőkön be­lül a gyorsan mozgósítható egysége­ket -jelentette ki tegnap Brüsszelben Guido Venturoni, a szövetség katonai bizottságának elnöke. Az olasz Venturoni a múlt hónap­ban vette át a tisztet a német Klaus Naumanntól. Szerdai sajtótájékoztató­ján elmondta, hogy egyik feladatának az európai NATO-országok katonai képességeinek és szerepének növelé­sét tekinti. Rámutatott annak tanulsá­gaira, hogy a kosovói hadműveletet mintegy 70 százalékban az Egyesült Államok vitelezte ki. Venturoni úgy vélte, sürgető fel­adat a mozgósítható NATO-erők és főhadiszállások arányának növelése. A kosovói békefenntartáshoz igénybe vett mobil egységek jóformán ki is merítették a szövetség effajta képessé­geit - mondta az olasz admirális. A bizottsági elnök cáfolta, hogy a NATO korábbi információival ellen­tétben a kivonásig 70-80 ezer szerb katona és különleges rendőr tartózko­dott volna Kosovóban. Szerinte össze­sen 47 ezer emberrel rendelkeztek a szerbek, ami azonban még mindig több, mint a szövetség által akkoriban becsült 40 ezer fő. Nem értett egyet a tábornok azzal a sajtóértesüléssel sem, hogy a szövet­ség összesen csak 13 harckocsit tett tönkre a háborúban, miközben a NA­TO korábban több százról beszélt. Számos megrongált vagy tönkretett tankot a szerbek eltüntettek vagy ma­gukkal vittek - mutatott rá. Azt is hangoztatta azonban, hogy a harci eredmények végleges értékelése még nem készült el, a NATO húszfős vizs­gálóbizottsága a közeljövőben kezdi meg munkáját. Venturoni a kosovói művelet kapcsán méltatta a szövetséggel part­neri viszonyban lévő államok szere­pét és tevékenységét. A szövetséget célja elérésében nagyban segítette, hogy politikailag és katonailag sike­rült elszigetelnie Belgrádot, és ebben a partnereknek is szerepük volt - hangoztatta. Lebegy „kisebb Csecsenföld” veszélyére figyelmeztet Nyilatkozat az orosz katonák kosovói küldetéséről „Az albánok ellenségnek tekintik az oda vezénylendő 3600 orosz KFOR- katonát Ilyen körülmények között, ha majd orosz katonáknak kell lefegyve­rezniük őket, abból elkerülhetetlenül összetűzés, kisebb csecsenföldi háború lesz” - mondta tegnap Alekszandr Le­­begy orosz tábornok. Ő volt az 1996- ban, aki végett vetett az akkor már két éve tartó csecsenföldi háborúnak. A csecsenföldi háborúban különbö­ző becslések szerint 50-80 ezer ember vesztette életét. Lebegy írta alá az orosz egységek Csecsenföldről való ki­vonulásáról szóló megállapodást, és ezzel Oroszország elismerte, hogy ku­darcot vallott. Az orosz katonáknak a KFOR-ban való részvételét Borisz Jelcin orosz el­nök rendeletében 2000. június 10-éig engedélyezte, de Lebegy szerint sok­kal tovább ott lesznek. Ráadásul meg­kérdőjelezhető, hogy az oroszok haté­konyan el tudják-e majd látni felada­tukat Lebegy szerint ugyanis annyira szét lesznek szórva a különböző szek­torokban, az amerikaiban, a franciá­ban, a németben, valamint a prištinai repülőtéren, hogy képtelenek lesznek összehangolni tevékenységüket. „Nem lesz befolyásuk a parancsno­ki irányításra, teljes egészében a NA­­TO-parancsnokság alá lesznek rendel­ve” - mondta. Bírálta, hogy az orosz katonákat lassan vezénylik majd Koso­­vóba. Aggodalmának adott hangot ami­att, hogy orosz katonákat a boszniai SFOR-ban való részvétel után ismét külföldre vezényelnek, mert szerinte ezekre a katonákra hamarosan szük­ség lehet a Kaukázusban. Néhány hét óta a csecsen-orosz ha­tár mentén a csecsen lázadók és az orosz belügyi alakulatok közötti véres harcok sokkal hevesebbé váltak - em­lékeztetett az AFP. Szünet a NATO-orosz tárgyalásban Folytatás a jövő héten Elnapolták tegnap a Brüsszelben zajló katonai tárgyalásokat a NATO és Oroszország között - jelentette be Gu­ido Venturoni, a szövetség katonai bi­zottságának elnöke. Az orosz védelmi minisztérium küldöttsége a hét eleje óta tárgyalt a szövetség székhelyén és főhadiszállá­sán a kosovói békefenntartó akcióval kapcsolatos kérdésekről. Venturoni szerdán nem közölt bővebbet a meg­beszélésekről, csupán annyit mondott, hogy az orosz KFOR-erők földrajzi el­helyezkedése nem a fő téma a tárgya­láson. Oroszország és a szövetség a leg­magasabb szintű egyeztetések nyo­mán jutott egyezségre abban, hogy Moszkva milyen formában vesz részt a kosovói békefenntartásban. A megál­lapodás technikai részletei azonban, a jelek szerint, még további megbeszé­léseket igényelnek. Orosz részről még hétfőn közölték azt is, hogy a megbeszélés nem jelenti a megszakított orosz-NATO katonai kapcsolatok helyreállítását. A viszonyt akkor számolták fel ideiglenesen, ami­kor a NATO légicsapásokat kezdett Kosovóban. Venturoni azt is bejelentette: a tár­gyalások a jövő héten Brüsszelben folytatódnak.

Next