Magyar Szó, 1999. november (56. évfolyam, 213-235. szám)

1999-11-02 / 213. szám

4 BELPOLITIKA Lakásavató Aleksinacon Pavković a JK „legyőzhetetlenségéről” Nebojša Pavkovic vezérezredes, a Jugoszláv Katonaság III. hadseregé­nek parancsnoka Slobodan Milošević kiküldöttjeként Aleksinacon átadott egy épületet, amelyben 27 lakás és 9 üzlethelyiség van. „Építjük az országot azoknak is, akiknek nincs ereje, tudása vagy becsülete, hogy maguk kiépítse­nek valamit, vagy legalább csatlakozza­nak hozzánk, és megtanuljanak vala­mit a polgároktól, akik építenek” - mondta Pavkovic az épület átadására összegyűlt mintegy 2500 polgár előtt. Az épületet azon a helyen emelték, ahol április 5-én és május 28-án a NA­TO bombázása alkalmával több ház összedőlt. Pavkovic hangsúlyozta, hogy a pol­gároktól „meg lehet tanulni, hogy po­litizáló karneválokkal nem lehet le­rombolt házakat, távfűtő műveket, is­kolákat, kórházakat, laktanyákat, hi­dakat meg gyárakat építeni, és felújí­tani országunk gazdaságát”. Kiemelte továbbá, hogy „a Jugoszláv Katonaság legyőzhetetlenségét Milošević elnök örökítette meg azzal az ismert értéke­lésével és mondatával, hogy hadsere­günk a legjobb hadsereg a világon”. (Beta) ŠUVAR JÓSLATA A háborúskodásnak még nincs vége Stipe Šuvar, a Horvát Szocialista Munkáspárt elnöke tegnap úgy érté­kelte, hogy a volt Jugoszlávia térségé­ben még nincs vége a háborúskodás­nak, mert a világhatalmak még nem fejezték be az országok szétmorzsolá­­sának folyamatát kis nemzeti álla­mokra. A spliti Ferald Tribune heti­lap legújabb számának adott interjú­jában Suvar úgy értékelte, a háborús­kodás még nem fejeződött be Bosz­nia-Hercegovinában, Kosovóban, Crna Gorában, sőt Macedóniában sem. „Ezek csupán előjátékai annak a háborúnak, amelyet a következő ötven évben világszerte folytatnak majd az emberiség akár 500 nemzeti államocs­­kára való szétmorzsolásának folyama­tában. Hogy a legnagyobb hatalmak vagy az öt-hat leghatalmasabb állam szövetsége saját mércéi és érdekei sze­rint végrehajthassa a globalizációt” - mondta Šuvar. Értékelése szerint a volt Jugoszlávia bomlott volna fel, ha nem hullott volna szét a keleti katonai­politikai tömb, és ha a Nyugat nem ezt akarta volna és nem dolgozott volna ezen. (Beta) Mirkovic józanságra inti az albánokat A nyugalmazott tábornok dicséri az 1974-es alkotmányt Stevan Mirkovic, a volt M­H nyu­galmazott tábornoka felszólította a ko­­sovói albánokat, hogy tegyenek meg­békélő lépést a szerbek felé. Mirkovic, aki a Josip Broz Tito nemzet egyen­jogúság, önigazgatás és el nem kötele­­zettség jugoszláv központjának igazga­tója, közleményében azt üzente az al­bánoknak, tévednek, ha azt gondolják, hogy a NATO jobban barátjuk, mint a volt Jugoszlávia nemzetei és nemzeti­ségei. „Tudniuk kell, hogy a szerb lakos­ság nagy része nem fogja megtűrni a megszálló csapatokat területén, és előbb vagy utóbb harcot kezd felszaba­dításáért, mint ahogy azt 1941-ben tet­te. Ez igazságos háború lesz. Ha erre sor kerül, helyetek szerb szomszédai­tok és testvéreitek mellett lesz. A szerb munkásoknak és parasztoknak meg kell érteniük, hogy Kosovo Szerbiában van, de nem szerb, hogy az albán la­kosság Kosovóban többségi lakosság és Kosovo irányításában az övéké a veze­tői szerep. Ezenkívül részt kell venni­ük Szerbia és Jugoszlávia irányításá­ban is” - mondta. Mirkovic dicsérte Josip Broz Titonak, a volt JSZSZK el­nökének, a munkásharcosnak a böl­csességét, hangsúlyozva, hogy Tito érdeme volt az 1974-es alkotmány, amellyel szabályozták a tartomány stá­tusát. (Beta) Osztják a novemberi benzinjegyeket • A szerbiai gépkocsi-tulajdo­nosok tegnaptól átvehetik a no­vemberre szóló benzinjegyeket 20 liter üzemanyagra. Októberben a belgrádi ben­zinkutakon időnként kapható volt szuper, de nem elegendő mennyiségben. Újvidéken di­­nárjegyekért nem volt üzem­anyag, Nišben, Kruševacon, Vranjéban és Leskovacon pedig az állami benzinkutak mindössze két-három ízben kaptak üzem­anyagot. A kiadott jegyekért ha­vonta mintegy 21 700 tonna üzemanyagra lenne szükség, az őszi munkálatokra pedig a mező­­gazdaság számára mintegy 50 ezer tonna gázolajra. (Beta) Đukanović-Drašković­­találkozó volt Podgoricában Milo Đukanović Crna Gora-i elnök tegnap Podgoricában fogadta­ Vuk Draskovicot, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökét. Đukanović kabi­netjének közleménye szerint Vuk Draskovic kijelentette, hogy pártja tel­jes mértékben támogatja a Crna Gora- i kormánynak a Szerbiával való kap­csolatok átfogalmazására vonatkozó platformját, támogatja most is, amikor az ellenzékhez tartozik és a jövőben is, amikor hatalomra kerül. Đukanović és Drašković az ország időszerű kérdéseiről tárgyaltak, továb­bá a Crna Gora és Szerbia közötti kap­csolatokról és a két köztársaság jövőjé­ről. Leszögezték, hogy minden vitás kérdésről tárgyalni kell Crna Gora és Szerbia polgárainak érdekében, füg­­getlenül a jugoszláv válság végkifejle- Magyar Szó A Kosovóban tartózkodó nem­zetközi szervezetek képviselőinek azon állítása ellenére, hogy a biz­tonsági helyzet fokozatosan csilla­podik, a déli tartományban a hét végén rekordszámú incidenst je­gyeztek, amelyekben két személy életét vesztette, 14 megsérült, Ora­­hovac környékén pedig eltűnt öt ember. A nem albán, többnyire szerb nemzetiségű polgári szemé­lyek elleni már szokásos támadáso­kon kívül tegnapra virradóra vég­rehajtották az első olyan támadást, amelynek valószínűleg tisztán poli­tikai háttere volt. Priština központ­jában lakásában megsebesítették Momčilo Trajkovicot, a Kosovói Szerb Nemzet Tanács elnökét. Jú­nius 12-e óta, mióta a KFOR erőit Kosovóba vezényelték, ez az első tá­madás politikai közélet személy el­len. A Pristinában állomásozó nem­zetközi polgári rendőrség képvise­lői szerint a Trajkovic elleni táma­dással két albán nemzetiségű sze­mélyt gyanúsítanak, de részleteket nem közöltek, és azt az adatot sem, hogy a két gyanúsítottat letartóztat­ták-e. A KFOR szóvivője ennek kap­csán kijelentette, hogy Trajkovic nem kérte a nemzetközi erők tagja­inak kíséretét, és hozzáfűzte állás­pontját, hogy „véget kell vetni a ki­sebbségi nemzet közösségek tagjai elleni terrornak és támadásoknak”. Trajkovic az elmúlt öt hónapban a kosovói szerbek politikai életének legkiemelkedőbb alakja volt, tagja volt a kosovói átmenet tanácsnak is, annak a testületnek, amelyet az ENSZ kosovói adminisztrátora szer­vezett. Artemije raškai-prizreni püspökkel együtt lépett ki ebből a testületből, amikor megalakították a kosovói védelmi hadtestet. Noha a többi kosovói szerb vezetőtől eltérő­en a nemzetközi erők bevonulása óta egész idő alatt prištinai lakásá­ban tartózkodott, nem kérte a KFOR védelmét, és az albán politi­kai vezetőktől eltérően nem rendel­kezik az illetékes bizottság fegyver­viselési engedélyével. A múlt héten Pecben az eddigi egyik legsúlyosabb incidens történt, amikor az albánok megtámadták a szerb menekültek menetoszlopát, amely az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának szervezésében és a KFOR védelme alatt megpróbálta elhagyni Kosovót. A szerb lakosság elleni mindennapi támadások miatt már egyébként is súlyos helyzetet még súlyosbítja az a tény, hogy az említett esetek után a KFOR és a nemzetközi polgári rendőrség egyetlenegy elkövetőt sem tartózta­tott le, ha pedig mégis letartóztat­tak valakit, az szokatlanul hosszú ideig marad vizsgálati fogságban, tekintettel, hogy Kosovóban nem működik az igazságügyi rendszer. RÉSZLETEK TRAJKOVIĆ SÉRÜLÉSÉRŐL Momčilo Trajkovic, a Kosovói Szerb Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának elnöke vasárnap 23 óra körül prištinai lakásának ajtajá­ban a lábán sebesült meg, amikor ismeretlen személyek pisztolyból tüzet nyitottak rá. A KFOR a táma­dás után nagyon gyorsan a hely­színre érkezett, és Trajkovicot a Ko­sovo Poljéban lévő orosz kórházba szállította, ahol orvosi segítségben részesült. A Beta hírügynökségnek adott tegnap reggeli telefonos nyi­latkozatában azt mondta, nagyon nagy fájdalmai vannak a combján, mert a golyót még nem vették ki, de a nap folyamán valószínűleg megműtik. Trajkovic elmondta, hogy először becsöngettek lakásába, majd hallotta, hogy két személy al­bánul beszél Trajkovic albán nem­zetiségű szomszédjával. Kinyitotta lakása ajtaját, az ismeretlen szemé­lyek pedig kérték, hogy nyissa ki a közös folyosó másik ajtaját is, majd azonnal rálőttek. Trajkovic, akinek a lába sebesült meg, elesett, de a tá­madásról sikerült értesítenie a KFOR-t. A támadáskor egyedül volt lakásában. Momcilo Trajkovic lakásába is­meretlen rablók szombaton betör­tek, feltörték a kettős bejárati ajtót, és elvitték a könnyebb háztartási berendezéseket. Trajkovic a Bétá­nak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a lakás szombati kirablása csak bejelentő volt a vasárnapi támadást megelőzően. Az épületben, ahol la­kik, összesen 30 szerb család élt ko­rábban, a KFOR bevonulása után pedig csak három maradt. Zoran Anđelković, a kosovói ide­iglenes végrehajtó tanács elnöke a Trajkovic elleni vasárnapi támadás kapcsán úgy értékelte, hogy az utóbbi napokban fokozódott a szer­­bek elleni etnikai tisztogatás a déli tartalmm­nikan TAgi AZ ORAHOVACI HELYZET RENDEZÉSÉT ÍGÉRI Hashim Tagi, az újonnan meg­alakított kosovói Demokratikus Fej­lődés Párt elnöke a lefegyverzett Kosovói Felszabadító Hadsereg po­litikai vezetője tegnap támogatta az orahovaci albán lakosságot abban a határozatukban, hogy nem engedé­lyezik az orosz katonák elhelyezését a város környékére. Az Orahovacon tartott tiltakozó gyűlésen, amelyen néhány ezer albán gyűlt össze, Tagi kifejtette, hogy a tiltakozás részve­vői méltóságteljesen védik a várost és ilyen módon Kosovót is. „Koso­vót nem szabad megosztani, és sza­vatolni kell a szabadságot minden embernek. Ha azonban valaki meg­próbál kantonokat alakítani, sem mi, sem az egész világ nem fogja megengedni az ilyen soviniszta szándékok valóra váltását” - mond­ta. Tájékoztatta az összegyűlt polgá­rokat, hogy az utóbbi napokban folytatódtak a tárgyalások Klaus Reinhart tábornok, a KFOR pa­rancsnoka, Bernard Kuschner, az ENSZ adminisztrátora és Agim Be­­ku tábornok, a kosovói védelmi hadtest parancsnoka között az ora­hovaci helyzettel kapcsolatos prob­léma megoldásáról. Tagi kifejtette, hogy a tárgyalás részvevői jó úton haladnak, hogy megoldják a prob­lémát. A megosztott városról, Kosovska Mitrovicáról szólva hangsúlyozta, hogy a város északi részében még min­dig nagyon sokan élnek azok közül, akik bűncselekményeket­­ hajtottak végre a kosovói albán lakosság ellen. (Beta) KOSOVÓI HELYZETKÉP Egyre több az incidens Rálőttek Momčilo Trajkovićra, lakását kirabolták Momčilo Trajkovic (korábbi felvétel) ORAHOVAC Eltűnt öt szerb polgár Vasárnap az orahovaci rádióama­tőrök jelentették, hogy öt szerb nem­zetiségű polgár eltűnt, amikor meg­próbálták elhagyni a várost A hírfor­rás szerint Budimir Baljosevic, Goran Sović, Njegovan Dević, Staniša Milen­­kovic és Zvezdan Mojeré Avron Avdoni cigány nemzetiségű polgárnak fizet­tek, hogy vezesse ki őket Orahovac szerb részéből, ami után valahol Đako­­vica környékén eltűntek. A rádióama­tőrök szerint Avdoni korábban is több ízben vezetett ki szerbeket pénzért Orahovacból. Az esetet jelentették a KFOR-nak. A KFOR prisdnai képviselői azon­ban úgy nyilatkoztak a Beta hírügy­nökségnek, semmilyen információval nem rendelkeznek arról, hogy öt szerb eltűnt Orahovacból. (Beta) TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP VOLT Van, akinek van pénze A postatakarék képviselője 600 ezer dináros takarékbetétről is tud Jelena Veselinovic, a postatakarék dinártakarék szolgálatának igaz­gatója úgy nyilatkozott a Beta hírügynökségnek, hogy a jugoszlávok még mindig nem hagyták fel a takarékoskodással. „Ügyfeleink a piac­szerű gondolkodással ellentétesen reagálnak. Többnyire idős szemé­lyekről van szó, nyugdíjasokról, akiknek többletpénzük van, és régi szokásuk, hogy takarékoskodjanak” - mondta. Hozzátette, hogy pél­dául a postatakarék napi szaldója átlag 60 millió dinár lekötött taka­rék. A tegnapi napot, október 31-ét a világban takarékossági világnap­ként tartják számon, Jugoszláviában viszont a takarékosság szinte tel­jesen elhalt, miután a régi devizatakarékokat befagyasztották, a dinár­takarék pedig értékét veszítette az 1993-as hiperinfláció alkalmával. A postatakaréknak mintegy 7000 hagyományos takaréktulajdonosa van lekötött betétekkel. Jelena Veselinovic közölte, hogy 600 ezer di­náros takarékbetétről is tud. Állítása szerint a háború folyamán a lekö­tött takarékbetét növekedett, szeptemberben és októberben pedig, amikor az árak és az árfolyam ugrásszerűen emelkedett, a lekötésre szánt pénz nagyobb arányban áramlott be, mint az előző hónapokban. Szavai szerint mindazok, akiknek 1996-tól 1998-ig egy évre lekötött takarékbetétje volt, 6,25 százalékos havi kamatot jegyezhettek, a 2000 dináros összeget pedig 1 százalékkal stimulálták. 12 hónap elmúltával a kamat az alapösszegnek 132 százaléka volt. Ebben az időszakban a postatakarékba helyezett pénzből mindig nagyobb volt a bevétel, mintha a polgár alternatív megoldásként márkát vásárolt volna a di­­e­­nárért, mondta a postatakarék igazgatója. (Beta) 1999. november 2., kedd Röviden Crna Gorában a szeptemberi át­lagnyugdíj 1867 dinár lesz, közölte a köztársasági nyugdíj-biztosítási alap. A legmagasabb nyugdíj 6790 dinár, a teljes szolgálati idő után já­ró legalacsonyabb pedig 1797 di­nár. A nyugdíj-biztosítási alap nem közölte, a nyugdíjasok mikor kap­ják meg szeptemberi járandóságuk első részét, a 60 százalékot. A szep­temberi nyugdíjat 8,4 százalékkal növelték a keresetek alakulására vo­natkozó statisztikai adatok alapján. *** A zimonyi állattenyésztési inté­zetben megkezdték a struccok te­nyésztését, írja az E­konomist folyói­rat legújabb számában. „A struccte­­nyésztés mellett az intézet elsősor­ban a hústermelés miatt döntött, a strucchús ugyanis nagyon jó minő­ségű, úgyszólván nem tartalmaz zsírt és magas az ára is, a világban egyes helyeken 3-4-szer annyiba ke­rül, mint a legjobb minőségű borjú­hús” - jelentette ki Ratimir Cmilja­­nic, az intézet igazgatóhelyettese. Szavai szerint a zimonyi tenyészte­­lepen pillanatnyilag négy strucc él, amelyek jó alkalmazkodtak a kör­nyezethez, és a nőstények valószí­nűleg hamarosan tojni kezdenek. *** Barban november 25-étől 29-éig megtartják a 4. nemzetközi tévé­fesztivált. A szervezők a bari község, a városi idegenforgalmi központ, a Crna Gora-i RTV és a köztársasági tájékoztatási titkárság. A fesztivált a Toplica szállodában tartják meg, és a bejelentkezést november 12-ig fo­gadják. *** A Vöröskereszt nemzetközi bi­zottsága a jövő héten öt szerbiai ideggyógyászati intézet és egyéb kórház számára szállít segélyt - közölte a szervezet. A segélyszállít­mány 10 700 komplett ágyhuzatot, pizsamákat és védőburokkal ellátott matracokat tartalmaz, továbbá 250 ezer márka értékű ruhaneműt, ami a vranjei Yumco vállalat ajándéka. A segélyt a Niš környéki Gornja Toponica-i, a törökkanizsai, kovini, verseci és belgrádi ideggyógyászati II.4- '___«.„1---------1----------/T* „4.„\

Next