Magyar Szó, 1999. december (56. évfolyam, 236-261. szám)
1999-12-01 / 236. szám
4 BELPOLITIKA MEGÁLLÍTOTTÁK a humanitárius olajszállítmányt Éhségsztrájkra készülnek a piroti tanácsnokok DP-értékelés: Milosevic felelős az EU-segély feltartóztatásáért Tomislav Panajotović, a piroti községi képviselő-testület elnöke tegnap bejelentette, hogy a piroti képviselőtestület tanácsnokai éhségsztrájba kezdenek, ha a jugoszláv vámhivatal nem szabadítja fel a Nišbe és Pirotba küldött mazuttartályokat. Az Európai Unió az Energia a demokráciáért elnevezésű program keretében november 24-én 14, összesen 350 tonna mamutot szállító tartályt küldött Nišbe és Pirotba. A fűtőanyagot szállító tartálykocsikat feltartóztatták Presevónál, a jugoszláv-macedón határon, és jelenleg még mindig ott vannak. „Mindent megtettünk, hogy beszerezzük a szükséges energiahordozókat, de az állami szervek rosszindulata miatt Pirot fűtés nélkül maradt” - nyilatkozta Panajotović a Bétának. Hozzáfűzte, hogy Pirot egyes részeiben már néhány napja nincs fűtés, és a város más részeiben is csak egy napra van fűtőanyag. A Demokrata Párt értékelése szerint Slobodan Milošević elnök személyesen felelős azért, hogy több mint százezer niši és piroti polgárnak már néhány napja nincs fűtése. Személyesen a legrangosabb állami szervek adták ki a parancsot, hogy a niši és a piroti fűtőműveknek szánt fűtőanyagot szállító tartálykocsikat minden ok nélkül napokon át tartsák vissza a határon. A rezsim úgy gondolja, hogy a segélyszállítmány visszatartásával leplezi majd azt, hogy képtelen megoldani a polgárok alapvető problémáit és az országot kivezetni a válságból. „Slobodan Miloševićnek és legközelebbi munkatársainak mindegy, hogy Pirot és Niš polgárai fagyoskodnak-e, és hogy Szerbia polgárainak van-e miből megélniük. Elrabolt villáik melegek, és bankszámláik fel vannak töltve a nép pénzével.” Hatalmuk megtartása érdekében képesek lesznek rosszabb dolgokat is tenni. Egyébként is kiváltottak már négy háborút, megközelítőleg egymillió szerbet hontalanná tettek, kirabolták a népet, és tönkretették az országot - állítja a Demokrata Párt. A Szociáldemokrácia erélyesen bírálta a szerbiai hatalmat, amiért akadályozza, hogy eljusson Nišbe és Pirotba az Európai Unió humanitárius mazurszállítmánya. „Ez példátlan eset, mert a világon még nem fordult elő, hogy egy rezsim megakadályozza, hogy a humanitárius segély eljusson a polgáraihoz. A szerbiai hatalom kétségkívül képes kitenni polgárait a legnagyobb bajnak is, csak hogy még jobban elkülönítsen bennünket a világtól, és hogy a demokratikus ellenzéket ellehetetlenítse abban, hogy a gyakorlatban bizonyítsa, képes minőségileg új viszonyt teremteni a világgal” - közölte a Szociáldemokrácia. Radislav Zlatanovićot, a niši fűtőművek igazgatóját hétfőn kiengedték a börtönből, ahová azzal a gyanúval kísérték be, hogy bűncselekményt követett el, visszaélt hivatali helyzetével, mert meghagyta, hogy változtassanak a fűtési rendszeren, álljanak át a műszaki minimumra. Zlatanovic a fűtési rezsim módosítását azután hagyta meg, hogy a városi fűtőművekben már csak a Köztársasági Árutartalékokból származó tartalék maradt, és hogy a hőerőművek olyan helyzetbe került, hogy működéséhez elengedhetetlen a Nišnek és Pirotnak szánt 14 tartálynyi matut, amit a vámhivatal Presevónál napokon át visszatartott. Boško Riscić ügyvéd, a hőerőművek igazgatóbizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy Zlatanovic bekísérése a politikai erőszak eszköze volt. (Beta) NIS AzSZMM ma csatlakozik a tüntetőkhöz Dragan Radisavljević, a Szerb Megújhodási Mozgalom niši bizottságának alelnöke tegnap bejelentette, hogy e párt szerdától, december elsejétől csatlakozik a niši tüntetésekhez, amelyeket a Szövetség a Változásokért már hetven napja tart. „Egész idő alatt veletek voltunk. Mi nem a tiltakozásokat akarjuk, hanem valamilyen bátrabb és erélyesebb lépéseket Határidőt adunk nekik a választások kiírásához, és ha ezt nem teszik meg, másképpen fogunk beszélni” - mondta Radisavljevic a mintegy 300 tüntető részvételével megtartott hétfő esti összejövetelen. A polgárok megtapsolták azt a bejelentést hogy az SZMM csatlakozik a tiltakozásokhoz, továbbá hogy szabadon engedték Radislav Zlatanovićot, a niši fűtőművek igazgatóját (Beta) Magyar Szó1999. decemberszerda Tíz évi visszafejlődés Vidoje Zarkovic a demokratikus választások feltételeiről Vidoje Žarković, a JSZSZK egykori magas rangú tisztségviselője úgy értékelte, hogy a szerbiai demokratikus változások feltétele a jelenlegi jugoszláv rezsim vezetőinek távozása. Zarkovic a Crna Gora-i rádió által hétfőn sugárzott interjújában úgy mérte fel, hogy a jelenlegi rezsim vezetői idézték elő azt, hogy Jugoszlávia az utóbbi tíz évben minden tekintetben visszafejlődött. Figyelmeztetett azonban arra, hogy e vezetők mindenáron ragaszkodnak a hatalomhoz. „Nagyon jó lenne, ha Szerbiában a változások békés és demokratikus úton történnének, de kérdés, hogy elég bölcsek leszünk-e ehhez." Zarkovic hozzátette, talány, hogy a demokratikus erőknek van akkora hatalmuk, hogy véghezvigyék a változásokat Szerbiában. „Amennyiben e demokratikus erők gyengesége miatt Jugoszláviában folytatódik a jelenlegi gyakorlat, Crna Gorának elvitathatatlan joga, hogy megtegye azokat az intézkedéseket, amelyekkel megvédi érdekeit, beleértve államjogi státusának a megváltoztatását is” - hangsúlyozta Zarkovic. Zarkovic megítélése szerint ha Crna Gora és Szerbia nem lesz teljesen egyenrangú, és ha nem szállunk eltökélten szembe a Crna Gora-iak iránti szerb nacionalizmussal, a jelenlegi föderáció egyre sebesebben közeledik a végéhez. (Beta) Újjáépítés jogszó// JMgj'k— iLá?! iYVCr* jsP# i®ž?i LEPHAFI Pál karikatúrája KOSOVÓI HELYZETKÉP Egy nyugodt nap Az elmúlt 24 órában csak kisebb incidensek történtek Kosovóban tegnap nyugodt nap volt, csak néhány kisebb incidens történt - erről tájékoztatott a KFOR szóvivője. A Pristinában megtartott sajtóértekezleten elmondta, hogy hétfőn este két robbanás történt Decaniban: az egyik lerombolta egy cigány család házát, amelyet már előzőleg felgyújtottak és elhagytak, a második robbanás a nemzetközi rendőrség székhelye közelében történt, és a vizsgálat során megállapították, hogy gáz okozta. A nemzetközi csapatok hétfőn este két különböző intervencióban összesen hat albánt letartóztattak. Akkor fogták el őket, amikor Kosovska Mitrovicán kiraboltak egy házat a pravoszláv templom közelében. A rablókat átadták az ENSZ- misszió rendőrségének. A KFOR-katonák megakadályoztak 20 személyt abban, hogy Albániából illegálisan belépjenek Kosovóba. Az incidens a Morina határátkelőhelyen történt, és az említett személyeket visszatoloncolták Albániába. A Priština és a Gnjilane közötti terep átvizsgálásakor a multinacionális osztagok elkoboztak négy puskát, kézigránátot, bizonyos mennyiségű lőszert és négy hátizsákot, amelyben a Jugoszláv Katonaság egyenruhájának részeit találták. Ebben az akcióban senkit sem tartóztattak le. Valamivel éjfél után letartóztattak egy albánt Pristinában azzal a gyanúval, hogy zaklatta a helyi szerbeket. A KFOR egy pisztolyt talált a házában. A norvég szakértők hétfőn este 21.30 óra tájban egy kézigránátot tettek ártalmatlanná egy Kosovo Polje-i szerb ház udvarában. A KFOR erői Kosovo-szerte javítják az utakat, valamint rendeltetésszerűen kézbesítik a humanitárius segélyt. (Beta) Mától árusítják a Mobiklik- csomagokat A SimPeid cég december elsejétől megkezdi a Mobiklik-500 csomagok árusítását 1320 dináros áron - közölte tegnap e cég. A SIM-kártyákon kívül, amely a szolgáltatások igénybevevőjét rákapcsolja a 063 GSM mobiltelefon-hálózatra, a csomagba tartozik egy 500 dinár értékű telefonkártya is. A Mobiklik csomagjait a SimPeid cég meghatalmazott terjesztői, nevezetesen a LimitTel, a LimitTurist, Bell Pagette, a Karie Bank, továbbá a Sorsjegyiroda és a felsoroltak megbízottai árusíthatják. (Beta) Diktatúrára jellemző módon Tiltakozás Dezső János kiutasítása miatt A Független Elektromos Médiumok Egyesülete (ANEM) a legerélyesebben elítélte a jugoszláv hatóságok döntését, hogy az országból kiutasítják Dezső Jánost, a Magyar Rádió tudósítóját. Az ANEM közleményében hangsúlyozza, hogy „az újságírók kiutasításának ilyen módja, valamint annak indoklása a nyílt diktatúrát gyakorló államra jellemző, amelyben a hatalmi szervek nem átallják, ha azt szükségesnek tartják, megkísérelni zsarolni az újságírókat, még a külföldieket is”. Dezső Jánosnak november 25-ére virradó éjszaka el kellett hagynia Jugoszláviát, miután a hatalom megtagadta tartózkodási engedélyének a meghosszabbítását. Dezső János Jugoszláviában született, és sohasem mondott le jugoszláv állampolgárságáról. Időközben Magyarországra költözött, megkapta az ottani állampolgárságot, és Jugoszláviában magyarországi tudósítóként dolgozott. Jóllehet szabályosan bejelentette kettős állampolgárságát, a hatalom megtagadta, hogy meghosszabbítsa az engedélyt az országban való tartózkodására, azzal az indoklással, hogy maradhat, de akkor a jugoszláv törvények vonatkoznak rá. Az ANEM figyelmeztetett arra, hogy „a külföldi újságírók kiutasításának gyakorlata a szövetségi tájékoztatási titkár képmutató indokolásával, hogy ilyesmi »egyáltalán nem történik, és hogy ő erről nem tud«, többszörösen árt Jugoszlávia és az itt élő emberek érdekeinek”. Az ANEM követeli, hogy valamennyi külföldi újságírónak adják ki az akkreditációt a Jugoszláviából való tudósításhoz, és hangsúlyozza: „ez az egyetlen módja annak, hogy az országban uralkodó helyzetről, akár jó az a rezsimnek, akár nem, tájékozódjanak külföldön”. ÚJVIDÉKI TILTAKOZÁS A város nyelvművelői levélben fordultak a Tartományi Tájékoztatási Titkársághoz, nemtetszésüket fejeztve ki az újvidéki születésű Dezső Jánosnak, a Magyar Rádió belgrádi tudósítójának az országból való kiutasítása miatt. Szerintük Dezső János tudósításai, hírmagyarázatai, jelentései minden alkalommal helytállóak és korrektek voltak. A továbbiakban követelik a köztársasági és a szövetségi szervektől, hogy vonják vissza elhamarkodott döntésüket. A hatalom képtelen a reformokra Alkotmánybíró tévényilatkozata Slobodan Vučetić, a Szerbiai Alkotmánybíróság bírája úgy értékelte, hogy a szerbiai hatalom nem fogja végrehajtani a társadalom reformját, mert ezzel elveszítené az összes előjogát. Vučetić a svilajnaci Svitel Televíziónak hétfőn adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a hatalom többé nem tudná végrehajtani a reformokat, „még ha akarná sem”. Mint mondta, sok jugoszláv vezető „gazdagodott meg úgy, hogy kihasználta a háborút és a Jugoszlávia elleni szankciókat”. „A hatalom elveszítése sok szörnyű dolgot jelent részükre: elveszítenék a politikai értelemben vett hatalmat, a rendkívül nagy anyagi előjogokat, és természetesen fennállna annak a veszélye, hogy egy jövőbeni államban a jövőbeni hatalom és a bíróságok felelősségre vonnák őket” - mondta Vučetić. Véleménye szerint a hatalom annak segítségével marad meg, hogy az ellenzéket „ötödik hadoszlop”-nak minősíti, és „demagógiát, hamis információkat és félelmet terjeszt”. „A polgárok nagy része, sajnos, abból indul ki, hogy „igaz, hogy szörnyen rossz nekünk, de lehet még roszszabb is, Szerbiában, Belgrádban háború törhet ki.” A rezsim a nyomor és a félelem libikókáját kihasználva marad fenn - emelte ki Vucelic interjújában. (Beta) ELLENZÉKI TÜNTETÉS BELGRÁDBAN Hetvenedszer, csak 200-an A Szövetség a Változásokért hívei hétfőn este 7.-szer tüntettek Belgrád központjában, követelték Szerbiában a sürgős változásokat A mintegy 200 tüntető tiltakozó sétát tett Belgrád utcáin, fújta fütyülőit, és hatalomellenes jelszavakat kiáltozott. Aleksandra Joksimovic és Darko Tátic, a Demokrata Párt tisztségviselői a Köztársaság terén elítélték november 29-ének, a köztársaság napjának a megünneplését Aleksandra Joksimovic, a Demokrata Párt nemzetközi viszonyügyi titkára hangsúlyozta, hogy november 29- e „a nem létező állam ünnepe”, és hogy Szerbiában a munkaszüneti napok mindennaposakká váltak. Darko Tatic azt mondta, hogy Szerbia az egykori Jugoszlávia egyetlen állama, amely továbbra is ünnepli november 29-ét, és hogy a hatalom a JSZK-ban és Szerbiában kizárólag a kommunista ideológia miatt ünnepli továbbra is ezt a napot (Beta) Volt egyszer egy ország Az Ellenállás diákmozgalom kruševaci megemlékezése november 29-ről Az Ellenállás egyetemista mozgalom hétfőn este Kruševacon Volt egyszer egy ország elnevezésű tiltakozó rendezvényével megünnepelte november 29- ét, a köztársaság napját Az egyetemi hallgatók követelték az egyetemről és a tájékoztatásról szóló törvények megszüntetését és a rendkívüli választások kiírását minden szinten. Az egykori Jugoszlávia szétesését jelképesen az ország térképének szétdarabolásával és az egykori jugoszláv köztársaságok zenéjével érzékeltették. A rendezvény résztvevői bírálták a NATO-agresszió utáni országépítési akciót, úgy értékelték, hogy az „felújítja a régi jó »Smederevaccal«, a tejért, a cukorért és az étolajért való mindennapos és a nyugdíjak átvételéért való havi sorbanállással kapcsolatos emlékeket”. A rendezvényen a Belgrádban, Nišben és Kragujevacon tanuló néhány száz kruševaci egyetemi hallgató volt jelen, valamint a Prištinai Egyetem hallgatói. Az elkövetkező gyülekezést Kruševacon tartják meg, január derekán. (Beta) Röviden Relja Dabié, a kereskedelemben dolgozók önálló szakszervezete központi bizottságának elnöke tegnap Užicében kijelentette, hogy az elmúlt tíz évben a kereskedelemben kifizetett keresetek átlaga havi 500-ról 50 márkára csökkent. Dabié értékelése szerint „a társadalmi és a vegyes tulajdonban levő kereskedelem a társadalom peremére került és az állami szervek mostohagyereke lett”. Dabié szerint a kereskedelem visszaesésének alapvető oka az árnygazdaság, és hozzátette, hogy 26 241 vállalat foglalkozik kereskedelemmel, ami a kereskedelemre bejegyzett jogi személyek mindössze 44,5 százaléka. A versed Banat gyár 1999-ben több mint 700 millió dinár értékű édességet gyárt - nyilatkozta Milivoj Kanacki, e gyár marketingigazgatója. Mint mondta, az idén tíz hónap alatt túlhaladták a tavalyi 4560 tonnás termelést, mindamellett, hogy megnehezült az energiahordozók beszerzése. Kanacki tájékoztatott arról, hogy a Banat naponta több mint 20 tonna édességet gyárt. A kombinát termékválasztéka 80-100 édességből áll. *** Több mint tíz nagyobb leskovaci vállalatban elindult a csődeljárás, és több mint 50 csőd előtt áll - ezt mutatta ki a leskovaci önálló szakszervezet. Ezek a vállalatok foglalkoztatják a leskovaci gazdaságban dolgozóknak az egyharmadát. A keresetek ezekben a kollektívákban a szavatolt 230 dináros keretben mozognak, de azt is három hónaptól egy évig terjedő késéssel fizetik ki. A leskovaci gazdaságban mindegy 20 000-en dolgoznak, és ugyanennyi személyt tartanak nyilván a munkabörzén is. Az átlagkereset megközelítőleg 800 dinár, de a szakszervezet véleménye szerint a felmérés nem reális, mert a keresetek sokkal kisebbek. (Beta)