Magyar Szó, 2000. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-04 / 1. szám
2000. Január 4., kedd Titkár kerestetik Új tanácsnokokat választanak az adai második helyi közösségbe Csak kisebb beruházásokra futja a pénzből Október 27-én jár le a megismételt pályázat, amelyet in titkár választására írtak ki az adai második helyi közösségben. Az első pályázatra jelentkezett 7 személy közül a tanács egyet sem talált elfogadhatónak a titkári poszt betöltésére. A titkári munkakört eddig Krizsán Vilmos töltötte be, de a Vöröskereszt községi szervezetében van főállásban, ezért nem pályázik. A helyi közösség tanácsa tagjainak is lejár a megbízatásuk, az új tanácstagok megválasztását január 5-ére ütemezték be. A kilenc választási egységben összesen 15 tanácstagot választanak. Szeretnénk, ha a jelenlegi tanácsnokok közül többet is újra megválasztanának a polgárok, gondolok itt azokra a személyekre, akik rend-szeresen eljártak a helyi közösség üléseire, és kivették a részüket a munkából. A négy év alatt 36 ülést tartottunk, és egyetlenegyet sem kellett elhalasztani létszánhiány miatt. Jó lenne, ha a mostani tanácstagoknak legalább egyharmadát újra megválasztanák, ez szavatolhatná a megkezdett munka folytonosságát. A kényszerű takarékosság ellenére megindult a Vinogradska utcában az útépítés, ebből 300 méteres szakasz kibetonozását terveztük befejezni az idén. Sajnos lassan halad az építkezés, mert nagyon nehezen tud a kivitelező, az Obnova építőipari vállalat cementhez jutni. Az őszi nőnapokban egy fásítási akciót is tervezünk, ehhez a helyi közösség beszerez nagyobb számú facsemetét, s ebből a polgárok is kapnak, hogy lakhelyük környékét szebbé tudják tenni, és szeretnénk folytatni a fásítást a vasútállomás környékén. Még 100 fa számára van előkészítve a hely az ültetéshez, és a tavasszal ültetett fenyők egy része kiszáradt, ezeket újakkal cseréljük fel. A helyi közösség területén folyamatban van a közvilágítás karbantartó felújítása, a kiégett izzók és eltörött burák cserge. A súlyosabb meghibásodásokat a zentai áramelosztó szolgálatnak kellene elhárítania, ezt írásban is kértük már, de valahogy nehezen jutnak el a terepre. Azt szeretnénk, ha minden utcában elfogadható lenne a közvilágítás, már csak az iskolások érdekében is. Az önkormányzat felkérésére - igaz, terven felül - részt vállaltunk a piacnál elkészült parkoló kiépítéséből, amire már nagyon nagy szükség volt a zsúfoltság és a torlódás enyhítése érdekében. A polgárok már nagyon várják a parkolót. A beruházáshoz mind a két adai helyi közösség hozzájárult. A parkoló építésével párhuzamosan Ada területén és a Törökfalu felé vezető regionális úton befoltozták az útburkolatot. A helyi közösségben kiosztották a gázolajjegyeket, amire a polgároknak, a földműveseknek jó néhány jogos észrevételük volt. Kevés gázolajhoz juthatnak hozzá, és azért a kevésért is naphosszat sorban kellett állni, hidegben, szélben, akkor, amikor sürgetett az őszi betakarítás és a vetés - mondta Krizsán Vilmos. ger Geleta nyert újévi gyorslépéses a sakkklubban Összesen 22 olyan vállalkozó szellemű sakkozó akadt Zentán, aki az új év második napjának délelőttjét gyorslépéses sakkozással akarta eltölteni. A sakkklubban lebonyolított, félmaratonnak is beillő (21 fordulós!) millenniumi villámversenyt végül Jovan Geleta, Kanizsán játszó zentai FIDE-mester nyerte, megérdemelten, 19 győzelemmel és mindössze 2 vereséggel. A végső sorrend: Geleta 19, Kajári I. 18, Loncarevic 15,5, Borsos D. 15, Borsos A 14, Nagy, Kosmar, Arsenovic 13,5, Đurović 13, Stevanovic, Andruskó, Glušćevič, Szloboda 12,5, Csáki 9, Domány, Szeles A. 8,5, Gebeješ 8, Borđoški 4,5, Šakić L. 3,5, Kajári Z. 2,5, Tripolszky 1,5, Sakic S. 0 pont, 1-1 Magyar Szó Ének, táncház A Barkóca csoport és a Pitypang népi tánccsoport közös foglalkoztató programjára látogathatnak el ma délután 4 órától a téli szünidejüket töltő gyerekek. A Művelődési Házban énekes népi gyermekjátékokat lehet majd tanulni Polgár Márta művelődésszervező irányítása alatt, öt órakor pedig táncház kezdődik, amelyhez a talpalávalót Bajié Endre zenekara szolgáltatja. I-P Akiknek kijár a vastaps • Eredményes évet zárt a martonosi Testvériség Művelődési Egyesület Elárulta, hogy az utóbbi időben nem ment minden zökkenőmentesen, gond volt a fiatalok munkájával, sok zavaró körülmény közbejött. Biztató viszont, hogy Bózsó Ildikó most is 34 gyerekkel foglalkozik, s az ő vezetésével működő Ágacska csoport jelenti az utánpótlást az egyesületben. - Setség nélkül mindez nem sikerülne, ezért nagyon hálásak vagyunk fővédnökünknek, a martonosi helyi közösségnek, a vállalatoknak és vállalkozóknak, különösen sokat segít a közművelődési közösség, a Kerámia, a Potisje, Szecsei Szilveszter, a Začin Promet, az Elita, a Lipa, az Ifjúsági Szövetkezet... és a szülők meg az egyesület aktivistái. Nagyon köszönjük mindenkinek a sokéves támogatást! - mondta a művészeti vezető. Palkovics Mihály szerint nagy hangsúlyt kap Martonoson a színház is, egyrészt vendégelőadások fogadása, másrészt a műkedvelés felélesztése révén. Tavaly több előadásnak is helyet adott a művelődési otthon, a martonosi amatőr színjátszókkal pedig egy külön bizottság foglalkozik, élén Obu Anikóval. A műkedvelőkkel Kraljevacski Eszter dolgozik. - Egyedül könyvtárunk nincs - sóhajtott beszélgetőtársam. - Az ugyanis egyelőre csak az iskolában működhet. Mintegy 1500 könyvünk van. Jó lenne már ezt a gondot is megoldani. Az idei tervek? Talán merészek. Bízunk benne, hogy ismét eljutunk Magyarországra, Romániába, Kárpátaljára, a hazai és a külföldi közönség elé egyaránt. Legalább három színházi előadást tervezünk, és azt szeretnénk, ha bemutatkozhatnának a mi amatőr színjátszóink is. Palkovics Mihály elmondta, hogy a martonosi néptáncosok mindig és mindenütt osztatlan sikert aratnak azzal, hogy a magyar néptáncok mellett bánáti szláv táncokat is előadnak. „Nekünk még sose mondta senki, hogy ne táncoljuk egyiket vagy a másikat! Mindkettőért mindig vastapsot kapunk!” - jelentette ki büszkén a művészeti vezető. Azt meg már a riporter teszi hozzá, hogy a martonosi műkedvelőknek ki is jár az a vastaps! M. M. Nem volt könnyű évük tavaly a művelődési egyesületeknek (sem), Palkovics Mihály, a martonosi műkedvelők művészeti vezetője azonban nem panaszkodik. - Hogy kevesebb volt-e a fellépésünk? Inkább megkétszereződtek a meghívásaink! Nem tudtunk ugyan eleget tenni mindnek, de eljutottunk például Algyőre, a nemzetközi fesztiválra, a gyerekeink szépen szerepeltek a béketáncon, sikerült ismét látványosan megszervezni a Mária-napi búcsúnkat, a csoportjaink eredményesen szerepeltek a Durindón és a Gyöngyösbokrétán, néptánc kategóriában második helyezést értek el aiatalok a kanizsai nemzetközi táncfesztiválon, Glogonjban a ruszin nemzetközi fesztiválon harmadikok lettek, emellett sok kisebb-nagyobb fellépésünk volt - sorolta Palkovics Mihály. Kályhacső és esztétika Az öntudat és a gazdasági érdekeltség gyakran homlokegyenest ellenkezik egymással. Mert ugyan ki az a hülye (megjegyzem: én is), aki 1000 dinárért vásárol egyetlen köbméter tűzifát, miközben ezért az összegért olcsóbb áramból majdnem 3000 kilowattot elhasználhat. Persze, minden pazarlásnak ellene vagyok. Az olyasfélének is, hogy némely zentai tömbházakban csak nyitott ablaknál tudnak aludni a lakosok, másutt viszont - ez nem pazarlás -, például szerkesztőségünkben, hatalmas összeget kér a Hőerőtelep a leszállított melegért, annak ellenére, hogy télikabátban töltjük napjainkat az irodákban. A nőveszteségben alighanem napszerepet játszanak a hatalmas ablakok (is). Nos, a téli áramhiány rémes jóslatára kölcsönkért szeneskályhát is beállítottam a villanykályha közelében, hogy együttesen teremtsenek a háznak alig több mint egyharmad részében 15-20 Celsius-fokot, míg máshová az egér sem szívesen tér be, mert fél a fagyhaláltól. Az utóbbi jó néhány évben különben is ritkán üzembe helyezett központi fűtés teljesen fölmondta a szolgálatot, kilyukadt a kazán. Egyévi keresetemből talán újat vettetnék. De nem teszem. Ehelyett úgy döntöttem, hogy vásárolok az aprócska, de a meleget bőven ontó szeneskályhához ályhacsövet. Lehet, hogy nem vagyok kellően tájékozott a zentai kínálatban, mindenesetre ahol ráleltem füstcsőre, ott több mint 300 dinárért vesztegették az egy méter hosszú fehér zománcozott csövet. A könyék meg bő 160 dinárba került. Számolgassunk: legalább 2 méter rendes és két könyek majdnem egy ezres. Nagyjából 2 tonna - nem rossz szén - ára. Egyhavi -jókora késéssel kiosztott - keresetemnek több mint a fele, és ezért a pénzért kevés híján 3000 kilowatt áramot eltüzelhetek. És ha még kályhát is vennem kellett volna néhány ezresért? Maradjunk hát a villanynál?! Azért mégsem, mert a sok győzködés - meg a bizonytalan áramszolgáltatás - eredményeként s a némileg ébredező öntudat hatására vásároltam kályhacsövet. Ennek pedig meglett az eredménye: lefaragtam az áramfogyasztásból. Igaz, ez számomra nem egy jó üzlet, de nagyon bízom abban, hogy ezzel a lépésemmel én is megtettem a magamét a kikapcsolások ellen: mégiscsak jobb kínlódni a szénnel, porolni a hamuval - ez utóbbi még a gyalogosokat is megmenti a csúszós járdától -, mint sötétben ücsörögni a hideg szobában. Tény azonban, hogy a megoldást az egyszerű pléhcső hozta: mindössze 100 dinárért adták a méterest. Nem zománcozott, hanem fényes. S most odajutottam, hogy szélsőségesen eklektikussá vált a fűtési rendszerem: a fehérre festett radiátorok hidegen a polgári életszemléletet jelképezik, a villanykályha részben betölti funkcióját, a kis szenes pedig igazi színkavalkádot nyújt: a régről maradt barna könyökcsőbe helyeztem bele egy darabka fehér zománcozottat, s van még egy darabka barna egyenes is, ráadásul pedig nagy örömömre olcsón vett fényes zománcozatan zárja a sort. Egészen csinosra sikerült ez a kis rendszer. Nagyon örülök neki. Aki pedig kifogást szándékozik emelni ellene, annak a szemébe vágom a kérdést: - Most esztétizálunk, vagy melegedni akarunk? !s. A legvidámabb éjszaka Az 1999. évtől világszerte nagy csinnadrattával búcsúztak az emberek. A Tisza mente polgárai a maguk módján, aránylag szerény körülmények között, de vidáman búcsúztatták az óévet és köszöntötték az új esztendőt. Mindenki megpróbálta legalább néhány vidám órára elfelejteni a hétköznapok búját, bánatát. Zentán, a városháza előtti téren, az itt felállított emelvény körül talán még sohasem gyűlt össze akkora tömeg, mint most szilveszter éjjelén. Már órákkal éjfél előtt hangos zene vezette be a szabadtéri bulit. A néhány perccel éjfél előtt szólásra emelkedő polgármester szavait, újévi köszöntőjét már alig lehetett hallani a több ezres tömeg üdvrivalgásától, a százával robbanó petárdák és harsogó trombiták pokoli zajától. Éjfélkor azután ehhez a hangzavarhoz párosult a pezsgőspalackok pukkanása. Percekig az volt az ember érzése, hogy nyári zápor zúdul a térre, pedig csak „pezsgőeső” hullott az ünneplők idére. A rengeteg petárda robbanása elnyomta a tűzijáték hangját is, lőporfüstfelhők takarták el a városháza tornyát. A tízperces tűzijáték után, az egymást ölelgető fiatalokat és idősebbeket keringőre kérte fel Juhász Attila polgármester. A bécsi keringő ismert dallamára a polgármester és felesége vezette be a szabadtéri táncmulatságot (felvételünkön). A tömeget a keringő után az užicei kóló mozgatta meg, majd következett az Adrenalin együttes koncerte Az óév utolsó napjaiban szinte futószalagon sorjáztak az egyes zentai vállalatok részére szervezett műsoros Télapó-várások. A dolgozók gyerekei a színházteremben vehették át a Télapótól a megérdemelt vagy kevésbé megérdemelt, finomságokkal teli csomagokat A csomagok méreten és tartalmái le lehetett mérni, hogy melyik a menőbb cég A városháza előtti téren furcsa, riasztó és egyben vidám álarcos figurákkal is lehetett találkozni. A békésebb, idősebb korosztály nem jó szemmel nézte, hogy a fiatalok, a kapatosabb újévezők sorra az aszfalthoz verték a kiürült pezsgősüvegeket Mulatozás közben vigyázni kellett, nehogy az ember üvegcserepeken táncoljon Tűzcsóvák lobbantak fel új évezred első perceiben a zentai városháza előtti park felett. A színes tűzijáték hivatott bevezetni egy ín, jobb, békésebb hétkköznapokat, kevesebb megélhetési gondot hozó esztendőt Mindannyian ilyen és ehhez hasonló reményekkel léptünk az új évbe írta és fényképezte: Gergely József TISZAVIDÉK 9