Magyar Szó, 2000. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-30 / 24. szám
2000. január 30., vasárnap A csupasz város Zenta még nem az, de afelé halad Szervezett falopás a Népkertben - Élesedik a harc favédők és (illegális) fairtók között Ha David Attenborough világhírű természetfilm-sorozatának egyik epizódjában feldolgozta volna azokat, akikről az alábbiakban szó lesz, akkor ez a rész minden bizonnyal valami ilyesmi címet kapott volna. A városi kártevők. Jellemzőik: a sáskánál jóval nagyobb termetű, de hasonló jellegű pusztítást végző károkozók. Egyetlen és kizárólagos célpontjuk a fa, amelyen óriási és könyörtelen rombolást visznek végbe: vágják, csonkítják, kaszabolják, derékba törik, fejét veszik, megsebzik és megölik. Mivel az említett kártevő az ember(szabásúak) csoportjába tartozik, rendelkezik mindazokkal a segédeszközökkel is (sajnos), amelyeket általában a civilizáció vívmányának szoktunk nevezni: baltával, szekercével, fejszével, gépi és kézi fűrésszel stb. Jung Zsuzsanna, a zentai községi végrehajtó bizottság tagja - nyugodtan mondhatni, habár a cím nem hivatalos: környezetvédelmi felelőse - a felháborodás, az elkeseredés és a düh vegyes érzéseivel tárja szét karjait. A közvélemény még mindig hajlamos nem igazán komolyan venni ezt a problémát, pedig ami történik, az nem más, mint valami iszonyatos és elképesztő mértékű pusztítás, méghozzá a saját környezetünk, saját életfeltételeink, átvitt értelemben tehát a saját életünk pusztítása. Pár nappal ezelőtt ellenőrzést végeztünk, és az egyetlen körút alkalmával hat - én nem tudom máshogy nevezni őket - garázdálkodó csoportot fedeztünk fel: voltak, akik a Permin élesztőgyár felé vezető ipari út mentén levő eperfák vastag ágait kaszabolták le, szinte megkopasztva a gyönyörű fákat, a Zentáról Felsőhegy felé vezető Tornyos út mentén pedig nem kevesebb mint négy (!) csoport „dolgozott”. Közben pedig már pontos kimutatások vannak arról, hogy évente hány centiméterrel lesz vékonyabb a termőföld, mert a szelek elhordják a humuszt, de amit ezek a garázdálkodók művelnek, az ettől függetlenül is vandalizmus. A helyi önkormányzat épp egy hónappal ezelőtt (tavaly decemberben) fogadott el egy tíz évre szóló hosszú távú fásítási tervet, amely meghatározza a város és a község fásításának legfontosabb irányelveit. A tavalyi év folyamán mintegy 5000 facsemete lett elültetve a község területén, és maga a községi alapszabály határozza meg, hogy közterületen levő bármilyen fát (csemetét, létesített fasort stb.) csak előzetesen kikért engedély után szabad kivágni. A város területén összesen 10 mezőőr van munkaviszonyban, akik rendszeresen ellenőrzik a rájuk bízott területeket, különösen a kritikus részeket. És mindez még együttvéve sem elég, mert a városra ilyen tekintetben még mindig sokkal inkább a pusztítás jellemző, mint az ültetés. Nyilvánvaló, hogy a pusztítást végző félnek is megvannak a maga indítékai (hideg van, fűteni pedig akkor is kell valamivel, ha nincs pénz, fizetés vagy nyugdíj), ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ez a fajta polgári önkény semmilyen körülmények között sem tolerálható, hisz még elképzelni is rossz, mi történne abban az esetben, ha - hasonló okokra hivatkozva - mindenki rávetné magát a hozzá legközelebb eső fára. - Előfordul, hogy például a faágak ráhajolnak a háztetőre, vagy a villanyvezetékekre - mondja Bálint Valéria, az önkormányzat kommunális ügyosztályának dolgozója. - Ilyen esetekben természetesen megadjuk az engedélyt - nem a kivágásra, hanem az indokolt beavatkozásra, általában metszésre -, mert a cél nem az, hogy a fő kárt tegyen a környezetében, hanem az, hogy fa és ember békésen és barátságban éljen egymással. Más esetekben is adtunk engedélyt a vadhajtások megritkítására, sajnos azonban az a tapasztalatunk, hogy ezzel az engedéllyel igen gyakran és igen durván visszaélnek (tisztelet a kevés kivételnek, például a nagycsaládosok egyesületének, akik rendkívül korrekt módon működtek velünk együtt e téren, nem ott és nem úgy ritkítanak, ahogyan azt közösen megbeszéltük. Ezért úgy döntöttünk, február 1-től kezdve semmilyen engedélyt nem adunk ki a továbbiakig. Ez azonban nem az egyetlen szigorító intézkedés lesz e téren. Mindenképpen el fogjuk érni, hogy a mezőőrök járőrözése sűrűbb és ugyanakkor kiszámíthatatlanabb legyen - folytatja Gyulai Zoltán községi felügyelő. - Tudjuk például, hogy a Népkertben már annyira szervezett formát öltött a falopás, hogy kifigyelik a mezőőr mozgását, és pillanatok alatt elvégzik a „munkát”, amikor „tiszta a levegő”. Ennek véget kell vetni, és mindent meg is teszünk ennek érdekében. Akit tetten érünk, az a bíróság előtt fog felelni tettéért, erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt. Ki-ki eldöntheti magában, melyik a fájóbb kategória a számára, mindenesetre ha a bíróság egy védett hársfisornak, egy harmincéves japán szilfának, vagy mondjuk, egy platánfának nemcsak a kalóriaértékét, hanem az eszmei értékét is megfizetteti, akkor bizony ez az utóbbi - mármint az anyagi vonatkozás - sem lesz fájdalommentes. Márpedig erre az eszmei érték megfizettetésére - már megvolt a precedens a zentai bíróságon. Favédők és fairtók közötti harc tehát - szükségszerűen - élesedni fog, és nyilvánvalóan mindenki szabadon dönthet arról, csatlakozik-e valamelyik táborhoz, vagy épp asemlegesség paravánja mögé bújik. Jelen esetben ugyanis nagy kérdés, mit is jelent az a bizonyos semlegesség. Hisz már a régi szállóige megmondta: Fairtók közt cinkos, aki néma. KÓKAI Péter A privatizáció, mint ismeretes, az 1997-ben meghozott törvény értelmében indult el. Az első körben a vállalatoknak ingyenesen kell kiosztaniuk részvényeik egy részét az érdeklődő nyugdíjasok, munkavállalók és földművesek között. A folyamat azonban nem vett nagyobb lendületet. Egyes becslések szerint a vállalatoknak mindössze 8 százaléka indította be a privatizációt. Ez természetesen csak töredéke a magánosításra váró vállalatoknak. A privatizálásnak az ilyen módja leginkább a cseh modellhez hasonlít, azzal, hogy a vállalatokat sem kötelezik határidőkkel a privatizálásra, és nem kötelező természetesen részvényt sem jegyezni. Valószínűleg ez az oka, hogy a munkaszervezeteknek nagyon kis hányada kezdett bele ebbe a folyamatba - mondja Zsoldos Tibor, a kishegyesi Bróker pénzügyi tanácsadó iroda tulajdonosa, amely iroda segítséget kínál a helybelieknek és környékbelieknek ebben a munkában. A feltételekről szombaton a Vojvodanka földműves-szövetkezet tagjai számára tartott előadást, a jövő héten pedig a nyugdíjasok számára. ■ Mi szükséges ahhoz, hogy az erre jogosultak részvényt jegyezzenek? - Először is tudni kell, hogy négy kategória jegyezhet részvényt: a nyugdíjasok, a munkavállalók, a biztosítással rendelkező földművesek és a nem biztosított földművesek. Minden kategória számára a dokumentumok közül elő kell készíteni a személyi igazolvány másolatát és egy eredeti állampolgársági bizonylatot. A nyugdíjasoknak a nyugdíjbiztosítási alaptól bizonylatot kell kérniük a szolgálati évekről, és mellékelniük kell munkakönyvük fénymásolatát is. A munkavállalóknak az említetteken kívül (személyi igazolvány, munkakönyv másolata, állampolgrsági bizonylat) igazolást kell hozniuk vállalatukból a szolgálati évekről és a nyugdíj-biztosítási alapból is a munkaévekről. A biztosítással rendelkező földműveseknek az igazolványon és állampolgársági bizonylaton kívül csak a nyugdíjbiztosító igazolása kell a biztosítás időtartamáról. A nem biztosított földműveseknek az igazolvány ésállampolgársági bizonylat mellett mellékelniük kell a kataszteri hivatal igazolását a földterület tulajdonjogáról és egy igazolást az állandó tartózkodási helyről. ■ Ezeket az érdeklődőknek maguknak kell beszerezniük? - Igen, ezt a cégem nem vállalja, de az így elkészített dokumentumokat, ha elhozzák hozzánk, akkor a további munkákat, teendőket vállaljuk. E munkának a költségei körülbelül 250 dinárt tesznek ki. A megbízásról természetesen szerződést kötünk, s mi vállaljuk, hogy állandóan figyelemmel kísérjük a pályázatokat, gondoskodunk arról, hogy időben megérkezzenek, és ami a legfontosabb, olyan vállalatoknál pályázunk, amelyeknél néhány év múlva haszon is várható. Ez nekünk is érdekünk, mert a részvényesek érdekeit további 10 százalékért állandóan képviseljük a részvényesek közgyűlésein, egészen a tőzsde beindulásáig. A részvények egyébként névre szólóak és örökölhetők. ■ Melyek a leggyakoribb hibák? - Leggyakrabban a hiányos dokumentumok miatt utasítják el az embereket. Például, ha nem eredeti állampolgársági bizonylatot mellékelnek. Sokan persze szeretnének saját vállalatukban részvényesek lenni, akkor meg kell várni az adott cég privatizációját. Javaslom azoknak is, akiknek cége időközben tönkrement, okvetlenül forduljanak szakemberhez. Tudni kell továbbá azt is, hogy a földművesek és a nem biztosított földművesek csak a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban igényelhetnek részvényt. Vigyázni kell arra is, hogy egyszerre lehetőleg ne pályázzon senki két helyre, mert előfordulhat, hogy mindkét helyen megkapja a részvényeket a teljes munkaszolgálata után. Ezt pedig büntetik. ■ Az arra jogosultak az ország bármelyik cégénél igényelhetnek részvényt? - Igen, a jugoszláv állampolgárok az ország bármelyik vállalatának privatizációjában részt vehetnek. PAPP Imre Hogyan igényelhető részvény? A leggyakoribb hibák a hiányos dokumentumok - Beszélgetés Zsoldos Tiborral, a kishegyes Bróker pénzügyi tanácsadó iroda tulajdonosával a privatizáció gykorlati kérdéseiről Magyar Szó IDŐSZERŰ TÉMÁK 11 „Szó sincs politikáról” Az Újjáépítési Igazgatóság finanszírozza a Péterváradi híd felépítését, a város pedig a Szabadság híd felújítására fordíthata a pénzt, hangsúlyozza Zoran Vapa tartományi gazdaságügyi segédtitkár Mint ismeretes, nemrégiben egymást követően két projektum is nyilvánosságot látott a Péterváradi híd felépítésére vonatkozóan. Az újvidéki városvezetés, majd a városi képviselő-testület is Nikola Hajdin akadémikus tervét támogata, az Újjáépítési Igazgatóság azonban egy vasrácsos szerkezetű híd építését jelentette be. Az elmúlt egy-két hét folyamán többféle vélemény hangzott el, miközben nem maradtak el a vádaskodások sem. Ezúttal Zoran Vapa, az újjáépítéssel megbízott tartományi gazdaságügyi segédtitkár véleményét kértük ki. ■ Hogyan kommentálja a vádakat, miszerint a köztársaság kizárólag politikai poénszerzés miatt állt elő saját projektumával? Valóban politikai játékról, a köztársaság és a város közötti versengésről van szó? - Szerintem ez esetben szó sem lehet politikáról. Vajdaság, külön pedig Újvidék hatalmas károkat szenvedett a bombázásokban, ezért ha az újjáépítésről beszélünk, az nem a választási hadjárat céljait szolgálja, hanem azt, hogy mielőbb elhárítsuk a károkat. Ha politikai szemszögből néznénk a dolgokra, aszerint semmit sem kellene csinálni. Szerintem a legfontosabb, hogy mindnyájan közösen dolgozzunk a bombázások következményeinek elhárításán. Ami a politikai harcot illeti, az más kérdés. Emlékeztetőül elmondom, hogy a városi hatalom a pontonhíd építését is kifogásolta, ami viszont nagyon jó megoldásnak bizonyult, és kimondhatatlanul sokat jelent az embereknek. Vitát váltott ki az ideiglenes vasúti-közúti híd építése is, ezt is politikai vizekre igyekeztek terelni, de érvek nélkül. Marad a tény, hogy a nemzetközi vasútforgalom mielőbbi visszaállítása nélkülözhetetlen, mert enélkül az ország rengeteget veszít. Adva van a lehetőség, hogy Újvidék 15 hónap leforgása alatt két állandó hidat kapjon. A köztársasági kormány és az Újjáépítési Igazgatóság tízmillió márkát kínál a Péterváradi híd felépítésére, Zoran Papa lehetővé téve ily módon, hogy a városi költségvetésben erre előirányzott pénzt a Szabadság híd szanálására fordítsák, csakúgy, mint a Péterváradi hídra javasolt megoldásokat. Ennek semmi akadálya, hiszen a Szabadság híd tervezője Nikola Hajdin, a híd szerkezetét pedig a magyarországi Ganz készítette. Kizárólag a városnak és polgárainak az érdekeit kellene nézni, így rövid idő alatt megoldódnának a közlekedési gondok Újvidéken. Ugyanakkor fel lehetne újítani a hidakon áthaladó vezetékeket. Az Újjáépítési Igazgatóságot egy időben azzal vádolták, hogy csak ideiglenes megoldásokat kínál Újvidéknek, ami nem áll. Most elérkeztünk az újvidéki hidak újjáépítésének harmadik szakaszához, ami a tartós hidak építését jelenti. Hangsúlyozom, októberi tárgyalásainkon maga a városvezetés követelte, hogy az igazgatóság a 2000. évi tervbe iktassa be a tartós hidak építését is. KINEK A HATÁSKÖRE? ■ Értesüléseink szerint ugyanezen az ülésen olyan megállapodás született, miszerint a Péterváradi híd és a Szabadság híd felépítése a város, a betonhíd pedig a köztársaság hatáskörébe tartozik. A hidak olyan létesítmények, amelyek felépítéséhez az illetékes köztársasági minisztérium engedélye szükséges. Az Újjáépítési Igazgatóság még tavaly októberben kimondta, hogy mindenféleképp bekapcsolódik a tartós hidak építésébe Újvidéken. Konkrét összegről akkor még nem beszélhettünk, nem tudtuk előre, milyen arányban tudjuk majd finanszírozni a munkálatokat. Jelenleg az igazgatóságnak módjában áll teljes egészében finanszírozni a Péterváradi híd építését, ezért is javasoltuk ezt. Tudni kell, hogy létezik egy állami revíziós bizottság, amely szakavatott véleményt mondhat, enélkül nem kezdődhetnek meg a munkálatok. Az újvidéki képviselő-testület tanácsnokai nem illetékesek abban a kérdésben, hogy milyen híd épül föl, ez szigorúan szakmabeli dolog. Egyébként úgy lett volna rendjén, ha mindkét projektumot egyenrangúan prezentálták volna a tanácsnokok előtt, de ismétlem, a döntéshozatal nem tartozik a hatáskörükbe. Az állami revíziós bizottság elé kell terjeszteni a javaslatokat, és ezt az igazgatóság meg is tette. A szakmában kell hinni, nem pedig a politikában, ezért számomra az lesz a mérvadó, amit a szóban forgó bizottság mond. Az esztétikai szempont fontos, de ez vitatható dolog. Eltérő hozzáállásunk lehet abban a kérdésben, mi is a szép, de szakszerű érvekkel kell rendelkeznünk. Szem előtt kell tartani, mennyibe kerül a híd építése, milyen határidő alatt épül fel, nem mindegy az sem, elkészíthetik-e a hazai kivitelezők hazai anyagból. Ha a legjobb megoldást akartuk, akkor a korábbi megegyezés értelmében pályázatot kellett volna kiírni, és több javaslat közül válogatni. ■ Visszatérnék a hatáskör kérdéséhez. Megegyeztek-e pontosan abban, hogy melyik híd kinek a hatáskörébe tartozik? - A magisztrális útvonalak a köztársaság, a helyi közlekedési útvonalak pedig a város hatáskörébe tartoznak. E szempontból a Péterváradi és a Szabadság híd a város hatáskörébe tartozik, az építkezési engedélyt azonban kizárólag az illetékes köztársasági minisztérium adhatja ki. Az útvonal szempontjából tehát a szóban forgó két híd a város hatáskörébe tartozik, külön társadalmi jelentőségű létesítmény lévén azonban - ide soroljuk a hidakat - csakis a köztársaság hatásköréről beszélhetünk. ■ Megkezdi-e az Újjáépítési Igazgatóság március 1-jén a munkálatokat, függetlenül az újvidéki vezetés és a képviselő-testület határozatától? - Annyit mondhatok, hogy az Újjáépítési Igazgatóság igazgatója levelet intézett az újvidéki végrehajtó bizottság elnökéhez, s ebben értesíti a köztársasági kormány döntéséről, hogy az igazgatóság mielőbb kezdje meg a Péterváradi híd építését, amihez a megfelelő pénzösszeget előteremtette. Milutin Mrkonjic emlékezteti Filipov urat, hogy a város lemondta az újvidéki képviselő-testületben január 11-ére tervezett megbeszéléseket. A levélben a továbbiakban az áll, hogy a Péterváradi híd építési munkálatainak megkezdését március 1-jére tervezik, befejezését pedig november 1-jére. Az előkészületek folyamatban vannak, a munkálatokat tehát várhatóan a tervezett időpontban megkezdik. A Duna mindaddig nem lesz hajózható, míg a hídroncsokon kívül a pontonhidat is el nem távolítjuk, ezt pedig csak akkor tehetjük meg, ha felépül egy tartós híd. Az árvízveszély elkerülése és az esetleges jégképződés miatt a Péterváradi híd maradványainak eltávolítását várhatóan már a jövő héten megkezdjük. ■ A város külföldi segélyre is számít projektumában, ami viszont a kedvezőbb határidőt illeti, hangsúlyozzák, hogy a köztársasági igazgatóság eddig sem tartotta be a megszabott határidőket. - Ez nem áll, a pontonhidat idejében befejeztük, az ideiglenes vasúti-közúti híd pedig a tervek szerint április végéig készül el, nem nyilatkozhat tehát senki előre arról, hogy betartjuk-e a megszabott határidőt, vagy sem. Az objektív körülmények, a zord időjárás miatt lehet, hogy 10-15 napot késik majd a munkálatok befejezése, de ez igazán nem sokat jelent. A beharangozott külföldi segély kapcsán én már több ízben hangsúlyoztam, szeretném már látni azt a pénzt. Sokan és sok mindent ígértek az elmúlt hónapok folyamán, de még senki nem tett semmit és semmilyen segélyt sem nyújtott. Valóban szeretném, ha az EU és mindazok, akik bombáztak bennünket, pénzsegélyt folyósítanának, de nem az ő feltételeikkel. Az újjáépítésnek a gazdasági fellendülést is szolgálnia kell, nekünk nincs szükségünk az ő nyersanyagukra és munkásaikra. A mi hídépítőink világszerte ismertek. OROSZ Klára AZ ELŐKÉSZÜLETEK MEGKEZDŐDTEK